Budapesti Hírlap, 1923. január (43. évfolyam, 1–24. szám)
1923-01-14 / 10. szám
IS 8BWPBTI 'HUMP flo. B.) 1923 janiUr 14 lapitása. B. Választások. 6. Indítványok tárgyalása. * (A* új nemzetközi jog.) A Magyar Külügyi Társaság szép és fontos feladatot tűzött maga elé: a magyar ifjúság és a művelt magyar közönség külügyi képzését, a külpolitika nagy kérdéseinek szakszerű ismertetését. E végből a diplomáciai kézikönyvek egész sorozatát fogja kiadni. Mostanában jelent meg Irk Albert egyetemi tanár könyve az Új nemzetközi jogról, ezt követni fogja a Duna nemzetközi joga, a diplomáciai történelem kézikönyve és a diplomáciai ügyvitel ismertetése stb. IrkAlbert könyve mintegy bevezetése ennek a sorozatnak. Irk a világháború előtti nemzetközi jogot nevezi régi nemzetközi jognak, mely a két hágai egyezménnyel zárult, a párisi békeszerződések életbelépteóta érvényben levő nemzetközi jogot pedig az új nemzetközi jognak. Ránk magyarokra nézve, írja Irk Albert, bármennyire is végzetszerűen szomorúak a párisi békeszerződések és így ez a szubjektív szempont bárhogyan is megnehezíti a bennük foglalt jogelvek objektív értékelését, az elfogulatlan kritikának mégis meg kell állapítania, hogy azok a nemzetközi jogot csak részben fejlesztik tovább, részben azonban teljesen új nemzetközi jogelveknek adnak életet. Irk arra vállalkozik könyvében, hogy a nemzetközi jog rövid összefoglalását adja és különös súlyt vet arra, hogya nemzetközi jog új kérdéseit megtárgyaljaés a párisi békeszerződésekben rejlő jogtételeket és jogelveket tisztázza. Irk Albert ezt a feladatát nagy tudással oldja meg. Előadása egyszerű, világos és nemcsak a jogászt, hanem a laikus közönséget is biztos kézzel kalauzolja a nemzetközi jog rendkívül érdekes területén. A könyv Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedésének kiadásában jelent meg. * (A porosz állam, feltámadása az első francia leigázás után.) Oechtler Jenő dr. egyetemi tanár akadémiai székfoglalója mostjelent meg a, Magyar Gazdaszövetség kiadásában. A szerző célzatosan azt a történelmi korszakot választotta vizsgálódása tárgyául, amely hazánk mai állapotához leginkább hasonló. A porosz államnak Nagy Frigyes alapította rendszere éppúgy összeomlott Napóleon kardcsapásai alatt, mint az osztrák-magyar monarkia szervezete. Az összeomlás nem izolálódott Poroszországra, az egész Német Birodalom vele együtt bukott el. A nagy államszervezetben mégis Poroszország járt legroszszabbul, mert területeinek, sőt alattvalóinak kétharmad részét elvesztette. A király birodalmának legkeletibb községébe, Memelbe menekült, a hadsereg szétzüllött, az államkincstár üres volt, a porosz miniszterek Napóleonnak behódoltak. A szerző lépésről-lépésre vázolja azt a nagy munkát, amellyel a zseniális miniszterelnök, Stein báró és munkatársai előbb az állam költségvetését, majd a jóvátétel kérdését rendezték, végül a pénz értékét stabilizálták. Ismerteti azután az akkori idők nagy birtoncreformját, a jobbágyfelszabadítást, majd a közigazgatás reformját, a hadsereg újjáalakítását, a közoktatásügy átszervezését, a társadalom tömörítését s mindezen reorganizációs munka betetőzését, a porosz népfelkelést Napóleon ellen. Napóleon bukása és Poroszország föltámadása nemcsak a jogfolytonosság győzelmét, jelenti a brutális erőszakkal szemben, hanem történelmi bizonyság amellett, hogy egy nemzetet bukásából a céltudatos és kitartó munka föl tudja emelni, sőt nagyobb,dicsőségesebb jövőt képes számára biztosítani. * (Magyar lírikusok svéd nyelven.) A stokholmi Magyar Társaság kiadásában megjelent Ungersk Lyrik i svensk översättning című kötetben Leffler Béla összegyűjtötte költőink: Csokonay, Vörösmarty, Kisfaludy, Petőfi, Arany, Tompa, Kiss József, Ady és Gyóni Géza legszebb verseinek svéd fordítását. A könyvet Kner nyomdája készítette Gyomán. * (Az iparművészeti kiállítás), amelyet az Iparművészeti Társulat a Lipótvárosi Kaszinónak a Vilma királynő-út (Városligetifasor) 6. 4 sz. a. levő nyári palotájában rendezett, széles körben kelt nagy érdeklődést. Különösen a fővárosban megforduló idegenek látogatják foran a kiállítást és nagy tetszéssel szemlélik a kiállított 13 művészi szobaberedezést ás a megvásárolható gck apró művészi tárgyat. A Társulat meghívására újabban az előkelőbb fővárosi társaskörök csoportosan keresik föl a kiállítást, amely még január 21-éig, naponkint 10 órától 6 óráig tekinthető meg. * (Az őserdők világából) IV. Vad népek és vadállatok címmel tart előadást Atlasz Márton, a kereskedelmi múzeum v. kairói levelezője hétfőn d. u. fél 4 órakor az Urániában. * (Hankiss János dr) a modern költészet klasszikussá vált vezérét, Viktor Hugót ismerteti s új fordításokat mutat be kedden, 16-án, d. u. fél 4 órakor az Urániában. * (A vasútépítés csodái) című előadássorozatának IV. előadását, A gőz és a villany harca címmel tartja Fischer M. Már. főmérnök szerdán d. u. fél 4 órakor az Urániában. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár Orosz-Ázsiáról ad elő csütörtök d. u. fél 4 órakor az Urániában. * (Főúri élet a várkastélyokban) címmel érdekes előadást tart Rexa Dezső író pénteken d. u. fél 4 órakor az Urániában. * (Gáspár Ferenc dr.) Barangolás Ceylon szigetén címmel szombat d. u. fél 4 órakor előadást tart az Urániában. * (Szikratávirat agyból-agyba.) Leadóállomás: Schenk Jenő; fölvevő állomás az Operaház zenekara. Minden eddigit fölülmúló szenzációs kísérleti est jan. 31. (Skála.) Szinftáz. * (A Nemzeti Színház heti műsora.) A jövő hét műsorát Voinovich Géza nagysikerű új történelmi tragédiája, a Rákóczi dominálja, amely szerdán, szombaton és jövő vasárnap este is színre kerül. Csütörtökön A költő és a halál, valamint a Tündérlak Magyarhonban egy estén szerepel. Pénteken Lear király, a címszerepben Bakó Lászlóval, val vasárnap délután a Nagymama, kedden pedig Az új rokon van műsoron. Madách születésének századik évfordulóját hétfőn, e hónap 22-én, díszelőadással üli meg a Nemzeti Színház. Ez alkalommal Hevesi Sándor szinrealkalmazásában, teljesen új betanulással és új díszletekkel kerül szinre Az ember tragédiája. Az ünnepi előadás páholyai, földszinti és első emeleti fölemelt áru jegyei az előjegyzés szerint az igazgatósági irodában hétfőn délután 4-től 6-ig válthatók ki, a többi jegyek a pénztárnál kaphatók. * (Az Operaház heti műsora.) Az Operaházban vasárnap, január 14-én a Köpeny, Angelica nővér és Gianni Schicchi, Puccini nagysikerű három egyfelvonásosa kerül színre. Kezdete 7 órakor. Kedden Lohengrint adják. Kezdete 7 órakor. Szerdán Salimé van műsoron. Kezdete 7 órakor. Csütörtökön Barián Károly fellépésével a Bajazzókat tűzték ki. Kezdete 7 órakor. Pénteken új betanulással Strausz Rikárd Saloméja kerül színre. Vezényel Rékay. A felemelet helyáru előadás jövedelmét részben a kormányzó nyomorenyhítő akciója javára fordítják. Kezdete fél 8 órakor. Szombaton Burián Károly fellépésével Tristan és Izoldel adják. Ezt az előadást 6 órakor kezdik. Vasárnapra, január 21-ére a Bohéméletet tűzték ki. Kezdete 7 órakor. Kedden, január 23-án a Faustot adják. Kezdete 7 órakor. * (A Vígszínház e hetét) is a Kis cukrászda dominálja. Heltai Jenő nagyszerű vígjátéka hétfőn, kedden (25-ödször), csütörtökön, pénteken, valamint vasárnap és hétfőn kerül színre. Szerdán a Taifunt, szombaton este az Ócskas brigadérost játsszák. Az esti előadások 128 órakor kezdődnek. Szombaton éjjeli előadásul az Osztrigás Micit ismétlik. Vasárnap délután a Három nővért, Csehov remekművét adják. Csütörtök délután a Huncut kéményseprő mulattatja a gyermekvilágot. * (Olivia hercegnő jegyében) fog lefolyni a Fővárosi Operettszínház e hete is. Együtt vannak ismét a pompás operett kreálói, Kosáry Emmi, Király Ernő, Sarkady Aladár, Vigh Manci és Halmay Tibor és az ő föllépésükkel adják minden este a nagysikerű Ruttkay—Földes—Bródyoperettet, amely kedden érkezik meg a 25-ik előadás jubileumához. Vasárnap délután a Tatárjárást, a világhírű Kálmánoperettet játsszák. Szerdán délután az országos színésziskola vizsgaelőadásául a Három a kislány kerül színre. Szombat délután rendkívül mérsékelt helyárakkal gyermekelőadásul a Huncut kéményseprőt adják. * (A régi Földes-darabok sikere) fogja kísérni legújabb vígjátékát, A lányom hozománya 500 millió előadásait is. Egy melegszívű, kedves fiatal lány (Pécsi Blanka) és a fiatal herceg (Uray) szerelmi históriája körül mulatságos és erősen humoros jelenetek egész sora fűződik a darabban. Különösen Rákosi Szidi, a színház nagynevű vendégművésznője jutott nagyszerű művészi feladathoz. * (Péchy Erzsi a Dé-Dében.) A Blaha Lujza Színház legközelebbi bemutatója a páratlan népszerűségű Fi-Fi szerzőinek, Albert Willemetz és Henri Christine külföldi színpadokon ugyancsak nagy sikerrel előadott Dé-Dé című operettje lesz, mely Heltai Jenő mesteri fordításában méltán az idei évad kimagasló sikerének ígérkezik. A női főszerepekben vonzó egyéniségének megfelelő feladathoz jutott Péchy Erzsi, a színház illusztris vendégművésznője. A másik női főszerepben Vaáhl Ilona lép föl. A férfi főszerepet Z. Molnár László játssza, a darab többi pompás szerepében ITArrigó, Szirmai, Tamás lépnek föl. Az újdonsághoz fényes és új kiállítás készül Básthy István tervei alapján. A pompás kosztümöket Faragó Géza tervezte. A rendezés Vágó Géza kezeiben van. Kabaré. * (Leopoldné Szele«« Elza) minden este nagy sikert arat a népszerű Intim-Kabaré kedves színpadán. * (A „Faun“ új műsora.) Holnap mutatja be a Faun szenzációsnak ígérkező új műsorát, melyet a legkiválóbb kabaréirók műveiből állított össze az igazgatóság.• Szőke Szakáll és Békeffy László egy-egy remek tréfája, az első főszerepében Virágh Jenő, az utóbbiéban maga a szerző, Mihály István táncos mókája a népszerű Erdélyi Gézával, Erőss Béla poétikus falusi jelenete, Forró Pál kacagtató bohósága képezik gerincét a műsornak, melyet Harmath Imrének ragyogóan ötletes Arany madárparódiája méltóan fejez be. A darabokban az előbb említetteken kívül a nagyszerű Kabos Gyula, Szalontai Ferike, Saásdy Alisz, Sugár Elza, Göröffy Böske és egy, új primadonna-jelölt, Ballai Margit, valamint Simonyi Dezső, Németh Nándor és Kabos László jutottak hálás feladatokhoz. A darabok sorát szenzációs szólók tarkítják. Fellépnek: Békeffy László új konferansszal, Marosini Lya és Buday Dénes, Lénárd Béla, Saásdy Alisz sanzonokkal, Radó Sándor, Virág Jenő, Németh Nándor Szalontai Ferike,Sugár Elza kuplékkal és Wajditsch Sári, a hírneves hárfaművésznő. Csekélyszámú jegy a bemutatóra még kapható a pénztárnál 1292-ig és délután 8 órától (Telefon 24—44), valamint Bárdnál és a Színházi Életnél. Hangverseny. * (D'Albert Jenő) a zongorajáték nagymestere január 30-án tartja egyetlen hangversenyét. (Fodor.) * (Zenekari hangverseny.) A Nemzeti Zenede hétfőn, január 15-én, este 6 órakor, a Zeneakadéia nagytermében Fleischer Antal karnagy vezetésével nagyszabású hangversenyt rendez. Az est újdonsága« Schreker, A megbélyegzettek című zen».«” drámához írott hatalmas megnyitója, előadásra kerül továbbá Mahler IV. szimfóniája, valamint Ravel és Franck egy-egy ritkán hallható műve. Jegy a Nemzeti Zenede igazgatósági irodájában kapható. * (László Sándor) zongoraművész neve nem ismeretlen a pesti zenei körök előtt. A nyolc év előtt külföldre vándorolt művész szédületes karriert futott be ez idő alatt, ő Svédország Dohnányija, aki az elmúlt évben 100 hangversenyt adott ott és Németországban. Februári koncertjei zenei szenzáció erejével hatnak. (Koncert.) * (A Magyar Művészek Szövetkezete hangversenyei.) Hajdu István gordonkaművész egyetlen szólóestje ma. (Z. Vs.) Néhány jegy a pénztárnál. Zsámboky Miklós egyetlen szólóestje január 27-én. (Z. V26.) A Zeneakadémia tanáraiból és a filharmóniai társaság tagjaiból alakult fúvós kamarazenekar Beethoven-estje, Medek Anna, Székely Arnold, Melles, Hollós, Zsámboky-trió és Schmitt R. közreműködésével, február 1. (Z. V29.) Jegyek Eggenbergernél (Kossuth Lajosutca 1.) és a Zeneakadémia portásánál kaphatók. ,gramjának örökösét, mondjen búcsúztatót a ravatalnál. Elfogadták. Fásultam hallgattam s ő se pórbált vigasztalni, sőt ajánlotta, utazzam el, az én részemre elveszett itt minden. Vonatra ültem még azon este és összetörve értem haza. De nem várt nyugalom itthon se. Malvin rosszul lesz sűrűn, közből meg veszekszik, ilyenkor szegény igen ingerült. Azt hiszem, várhatjuk a negyediket. IV. Adatokat gyűjtök Dékán ellen. Mohó érű ember vagyok, ezenfelül mellem, hasam is domborúbb, mint másé, egy-egy ételcsepp könnyen foltot ejt rajtam, így kerekedett az a hírem, hogy rendetlen vagyok. De nagy része van ebben a bitang Gindelnek, a könyvtári tisztnek, aki azt híresztelte rólam, hogy otthonomban hegyén-hátán áll minden és hogy én a saját könyveimre se találok rá, azért a könyvtárból szedem ki, ami hirtelen kell. Elmondom ezeket a gonosz és nevetséges pletykákat, mert így érti meg mindenki, miféle ördögi gazság és találékonyság kellett ahhoz, hogy bejusson az intézetbe Dékán, ide mellém, a legelső magyar arheológushoz, ő, a tudatlan. Mert ez az ember, minekutána egyhangúlag Végegyháza mandátumához jutott a Szakonyi holttestén által, nem soká maradt „párton kívül“. Becsusszant szépen a kormánypártba és mivel bomlófélben volt a koalíció, lekivánkozott a szekérről s még az országgyűlés feloszlása előtt kineveztette magát, egyszerre két rangosztályt ugorva, hozzájuk, hogy „rendet csináljon“. Én, a mint megtudtam, felháborodva szaladtam elnökünkhöz a grófhoz, tiltakoztam, ahogy a lélekzetem engedte és a mint ott ötölt-hatolt előttem, férfiasan felvetettem a kérdést: — Mélóságos uram, hát tulajdonképp mit akartok velem? — Semmi rosszat, kedves professzorom, te vagy az invenció, a tudomány. Dékán lesz a rend. Aztán az embertan... Tudod, antropológusnak hijjával voltunk eddig az intézetben. Segítőtársat adtunk melléd . . . — Köszönöm az ilyen segítőtársat — mondok — ha csak rendet akartok, mert nem hoztatok ide telekkönyvvezetőt. De jól van ... meggyalázzátok az intézetet az antropológussal... megölitek a munkás ember ambícióját, összetöritek az önérzetét... Jó,tűrök ... heteket, hónapokat... A lejtő nem olyan hosszú ... Mert, hogy lejtőre került az országos arkeológiai intézet, az bizonyos ... Visszafordultam mégegyszer elmenőben és úgy vágtam oda búcsúzóul. .. De hogy a magyar arkeológia tudománya ne pusztuljon vele, arra lesz gondom. Még akkor nem láttam reménytelennek az ügyet, biztam Hanáiban, , a művészi ügyek államtitkárában, neki csak lesz esze. Mert én mindenkiről a legjobbat vélem eleivel s feltettem, hogy Horvát ismeri munkásságomat, egyéniségemet, megbecsüli az ügyet, aminek szolgálatában állok s felháborodik bizonyára, hallván panaszomat, intézkedik sürgősen, megnyugtat, buzdít, hisz oly kedves jó embernek mutatkozott. Nem sokáig reménykedtem. Már az is bántott, hogy másfél óra hosszat hagyott ülni az előszobájában, olyan embereket bocsátva maga elé, akik mélyen alattam állottak. Időm volt, körülnéztem bennük. Volt ott két öreg énekesnő az Operából, akiktől az interjidáns szabadulni akart, hat festőművész, akik állami támogatást kértek, két diák, festőművész akart lenni mind a kettő,az egyiket a rimaszombati, a másikat a váczi gimnáziumból csapták ki) egy idősebb tanítónő, aki elbeszélő költeményeinek a kötetét akarta kiadatni az állammal, meg Alibunár rendezett tanácsú város polgármestere ötödmagával, művésztelepet kértek az államtól mind, tekintettel a tájékok festői szépségeire, végül egy katonatiszt, aki nagy vásznat vitetett maga után a legényével; ez kvietálni akart, hogy megházasodhassék, azért kellett neki a művészet. • És e közt a sok ember közt nem volt egy se, aki elégedett képpel jött volna ki Horvátról. A piktorok káromkodtak, a tanítónő könnyezett, a katonatiszt a legényét szidta, amíg a képet takargatták be újra. Ez akkor nem tűnt fel nekem, deha a mostani eszemmel visszagondolok rá, megbotránkozva kérdezem: hát kormányzás ez? Mondom, bizodalommal mentem, behozzá és feltártam az Intézet veszedelmét. Meghallgatott és szürke szakálla alól mosolygásra dagadt a képe. Én, aki megfordultam vármegyei székházakban, meglelem a jellemző szavakat: úri lenézéssel vegyes vármegyei kedélyeskedés minden igéje, mert ez az ember szolgalbiró volt valaha. — Hát olyan nagy baj ez — szólott — összeilletek nagyon . . . tudom a históriátokat. — De a tudomány — mondok, és újra belefogtam abba a fejtegetésbe, a mi hiábavalóbb a Sziszifusz mátkájánál az ilyen emberekkel szemben s a mit mégis holtig újra meg újra ismérelne kell a tudósnál — Lesz az olyan tudós, mint akármelyitek — válaszolt és vicispáni kevély humorral nyújtotta két kezét bucsuzásra. Hüledeztem kimenőben s azt mérlegeltem magamban, vájjon az ostobaság, vagy a gőg vezérli-e ezt az embert, vájjon hová jut szerencsétlen hazánk, ha ilyen emberek irányítják kultúráját. „Lesz olyan tudós, mint én", ismételtem magamban újra olyan érzéssel, aminél fájdalmasabbat keveset éreztem életemben. És még ma is, évek múltán keserűségben mártódik meg a lelkem, ha visszagondolok e szörnyű kijelentésre. Fullánkeresztés és el nem múló mérgezés, igen, ez volt eredménye azon délelőttöm látogatásának és nem hiszem, hogy elfelejtsem valaha, ha mézek távolban fürdetnék se. Dékán hát megkezdtea rendezést, előszedte a fölvételeiket, jegyzett kilenctől kettőig és a bántó egykedvű mosolygás, a tibeti bálványok vidámsága, el nem fogyott képéről. Én persze gyanúval vegyes gúnnyal néztem a „tudományos“ munkásságát, hogy méri meg a rajzok széltét, hosszát s írja be a kiadandó katalógusba. Mondtam is a grófnak: — Méltóságos uram, bizony megcsinálom ezt a mi uj tudósunkat és egy ollóval körülnyitom a rajzokat; azonmód oda lesz az új katalógus minden megbízhatósága. Ámbátor a naponként való kétszeri köszöntésnél nem váltottunk több szót, találtam módot arra, hogy meggyőzzem őt tudománya sekélyes voltáról. Mint magántanárnak, kilenc tanítványom volt a középkori arheológia kollégiumain, ezekből a kollokválni kivánkozókat odarendeltem az intézetbe, hadd hallja ez az ember, mi az a minimum, amit én elvárok a hallgatóimtól, f Folyt, kövüll a K-val grammonkint többet fizetünk mint más. Ezüstért 36—70 K-ig. Brilliánsért legtöbbet fizetnek©elléi? Testvérek, VI., Eötvös utca 6. sz.