Budapesti Hírlap, 1923. január (43. évfolyam, 1–24. szám)
1923-01-14 / 10. szám
10 fi feormän^ Raapcoit IsmsiSf s Beopve&k ipokbIAsb és a sipáic|asi8s| ©i8©§*a •— A teanapi miniszter tanács határozatai. — Elhatározták, hova fokozni fogják a kivitelt. — E végből leszállították a marha kiviteli illetékét. — Az őrlési forgalom dolgában azonban a szakminisztereket uj előterjesztés megtételére utasítottuk. — A kormány erélyesen fellép a norma határidőüzlet elleni. — A közélelmező miniszter cáfolja előttünk a hírt, mintha az állam gabonát vásárolna az ellátatlanok számára. — A tegnapi minisztertanács behatóan felkakozott a korona átalakulásának problémájával. Uron arra az alapra lépett, hogy *, korona alátámasztásába® kell keresni a gazdasági kibontakozás lehetőségét. Az alátámasztás eszközét pedig a behozatalnak a deviza korátozáson keresztül való megszorítása mellett, a kivitel fokozásában látja. •Ezzel véli elérhetőnek a korona megjavítását és az államháztartás egyensúlyba hozatalának elérését, vagy legalább előkészítését Az általános féjszempont mellett az állatkivitel fokozását még a takarmányhiánnyal, a lisztkivitel megengedését pedig a malmok foglalkoztatásával okolja meg.Az utóbbi okból engedte meg elvben az úgynevezett őrlési forgalmat is, azaz a külföldi gabona beengedését és liszt formájéban való kivitelét. Ez alkalommal nem akarunk bővebben foglakozni a hozott határozat jelentőségével, annálkevésbbé, mivel álláspontunkat a kivitel kérdésében már gyakrankörvonalaztuk, mindig utalva arra, hogy mi legelsősorban a kiviteli intézkedéseknek a belső áralakulásra való kihatását tartjuk mérlegelendőnek. Mit ér az állami bevételek fokozása és a korona pillanatnyi alátámasztása, ha közben, a kivitel fokozása folytán a fogyasztók legnagyobb részeinek életszintje folyton lejebb és lejebb csúszik, a devizakorlátozások következtében pedig az ipar a legszükségesebb nyersanyagokat sem tudja behozni? Bízunk abban, hogy kormányunk e tekintetben nem ragadtatja el magát túlzásokra és hogy a visszaélések kíméletlen üldözése, a mezőgazdasági érdekek köteles megvédése és a valutatechnikai szempontok köteles respektálása mellett, egy pillanatra sem térjeszti szem elől az igazságot, hogy mindenekelőtt a fogyasztók százezreinek életét és megélhetését kell biztosítani. Hogy különben a kivitel fokozása a gyakorlatba® nem úgy fest, mint elméletben, ezt már a tegnapi minisztertanácsnak az őrlési forgalom ügyében hozott határozata is bizonyítja, melyet egyébként úgyis lehet értelmezni, hogy a vidéki malmok győztek a budapestiek felett. SB imraásEresztansaGS konkrét SSDÍBÍ’GZaísi. Az elvi elhatározások mellett a minisztertanács tegnap már konkrét határozatot is hozott a kivitel tervbe vett fokozásával kapcsolatban. Nevezetesen elhatározta a marha kiviteli illetéknek 50 százalékról 25 százalékra való leszállítását. A másik határozat az őrlési forgalomra vonatkozik. Jóllehet, a minisztertanács a kikészítési eljárás mellett döntött, a konkrét határozat inkább a kivitel pillanatnyi elodázását jelenti. Nevezetesen elvetette az érdekeltségnek általunk már ismertetett és a szakminiszterek által már alaposan leszállított propozícióit és a szakminisztereket ez ügyben újabb tárgyalásra, illetőleg előterjesztésre utasította. Ugyanis — ez a megokolás — nem tartotta megengedhetőnek, hogy kikészítési eljárás címén illetékmentesen óriási mennyiségű magyar lisztet lehessen kivinni a külföldre és ezáltal egyrészt versenyt támasztani a nem exportáló malmoknak, másrészt pedigaz állami készletből származó nullás lisztnek. S3 garsoraa spekuláció ketövéses A kormány aggodalommal látja, hogy utóbbi időben a búza ára itt a világparitási ár fölé emelkedett. Ugyanis Budapesten a világparitási ár 10—11.000 koronavolna, holott a búza ára itt 12.700—12.000 K. között mozog. Ita ehhez még hozzáütjük a szállítási költséget,valamint a 65 zázalékos kiviteli illetéket, úgy olyan árat nyerünk, mely horribilis módon meghaladja a világpiaci paritást. Ennek okát a kormány az elfajult spekulációban látja, amiért is elhatározta, hogy ezt meg fogja fékezni. A közélelmező miniszter már tudtára is adta Frey Kalmánnak, a tőzsde alelnökének, hogy a kormány elhatározta a gabonahatáridőüzletek eltiltását, mégpedig úgy a tőzsdén, mint a magánforgalomban. Ilyen esetben árdrágítás címén eljárást indíttatnak majd a visszaélők ellen. Erre a lépésre, melyhez a tőzsde természetesen szívesen fog segítő kezet nyújtani, a kormányt az késztette, hogy a tőzsdei utasnak megfelelő időszak helyett visszaélésképpen március, sőt június végére is kötnek üzleteket, amivel fölhajtják az árat. Az árfölhajtásnak egy másik médja, hogy azt a hírt terjesztik, mintha a kormány az ellátatlanok számára gabonát szándékoznék vásárolni. Ebben a kérdésben Bod János közélelmező miniszterhez fordultunk, kitől a következő fölvilágosítást nyertük: — Ez a hír annál kevésbbé felel meg a valóságnak, mivelaz állam hosszú hónapokra fedezve van, és semmiféle vásárlásra sincsen szüksége. Nem vásárolunk gabonát és ez a hír nyilvánvalóan csak az árfelhajtás és az irreális spekuláció érdekét szolgálja. » Egy« kis statisztika. — Mennyivel drágult az iparcikkek ára? — A magyar közalkalmazott életszintje aranyparitásban. — A Közgazdasági Figyelő adatai. — Ismeretes, hogy Gaal Gaszton nemrégen cikket írt, amelyben a drágaság okaival foglalkozott Adatokkal alátámasztott fejtegetéseiben arra az eredményre jutott, hogy a drágulás leglényegesebb oka az ipar nyereséghajhászó profit-politikája, melynekkövetkezéseként az iparcikkek árai, ma már nemcsak az aranyparitást haladták messze túl, hanem a vigparítást is. Tizenkilenc, a mezőgazdasági termelést közelről érdeklő cikk árát közli Gaal s kimutatja, hogy azoknak ára békéhez viszonyítva 500—1500 százalékkal drágult. Kitűnő statisztikai folyóiratunk a Bárnás, Kovács Jenő és Hallóssy István által szerkesztett „Közgazdasági Figyelő“ mai számában revízió alá veszi ezeket az adatokat és pontos áradatok alapján bizonyítja, hogy azok nagyrészt tévesek. Kimutatja, hogy a hazai iparcikkeknél az áremelkedés zöme a békeárakhoz képest kevesebb, mint 542-szeres. Bebizonyítja, hogy aranykoronára átszámítva az árakat, az ekevas, az ajtózár, a gyökérkefe és a vizeskanna ára még ma is a békeparitás alatt van. A kapáról, amiről Gaal azt álltja, hogy ezerszeresen drágult, bebizonyítja, hogy csak 528-szorosan emelkedett. Azok a cikkek, amelyeknek ára a békeparításon (sodronyszeg, benzin) vagy valamivel afölött (pl. cselédtűzhely, tégla, kasza) áralakulását a termelési költségek emelkedése magyarázza. Ezeknél a cikkeknek termelésénél rendszerint olyan nyersanyagokat és egyéb üzemanyagokat használnak, amelyek külföldről, nemes valutáért, nem is békeparitáson, hanem csak világparitáson szerezhetők be. Az átalakulással szorosan összefügg a létszínvonal alakulása. A fixfizetéses közalkalmazott keresetét véve vizsgálat alá, az adatok elszomorító képét tárja elénk. Az elmúlt évben, a békéhez viszonyítva, pl. a miniszter és államtitkár életstandardje 87.3, a miniszteri tanácsosé 86.5%-al, a titkáré 78.9 %-al sülyedt. Kedvezőeb jó helyzetben vannak a kezelők 58-5 %-os és a műszaki altisztek 51,4%-os létszínvonal sülyedéssel. A ma szokásos napszámbérekhez viszonyítva a fizetéseket, megállapítható, hogy számos tisztviselői kategória van amelynek kereslete alatta maradt a múlt évben, a megélhetés legalsóbb életszínvonalát mutató napszámbéreknek. A devizaforgalom korlátozása és a gyáripar. A kormány a korona stabilitását a kereskedelmi mérleg megjavítása útján akarja elérni. E cél érdekében fokozni akarják a kivitelt s ugyanakkor erősen megszorítják az importot. Az import megszorítása a devizaforgalom korlátozásával történik. A devizaforgalom újabb korlátozásának az a módja azonban, hogy a Devizaközéppont a legmegokoltabb igényeket is csupán huszonöt százalékig elégíti ki, súlyos helyzetbe hozta a gyáripart. Csak példaképpen említjük meg, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nem tudja megkapni azt a szokást, ami szükséges ahhoz, hogy tót bányamunkásait kifizesse. A Rimamurányi Vasmű Rt. nem kap szokost, hogy cseh kokszot importálhasson, holott ez üzemének fenntartásához nélkülözhetetlenül szükséges. A textilgyárak pamutra és fonálra, a festékgyárak pedig a legfontosabb festőanyagokra sem kapnak külföldi devizákat. Ily körülmények között a gyárak nyersanyagellátása van veszélyeztetve s a vállalatok az üzemek korlátozásának gondolatával kell, hogy foglalkozzanak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megrendelt, az uton levő, sőt a már leszállított nyersanyagokra és félgyártmányokra sem ad a Devizaközéppont külföldi fizetőeszközöket, miáltal a vállalatok külföldi bonitása szenved kárt. Mint értesülünk, a gyáripari érdekeltség tárgyalást folytat a kereskedelmi kormánnyal és a Devizaközéppont vezetőségével, hogy az ipar nyersanyagszükségletének fedezése céljából, a megokolt devizaigénylések kielégítessenek. A devizaforgalom korlátozásának ez a módja egyébként is célt tévesztett. Mert ha a gyáripar nem kapja meg a szükséges nyesanyagot és nem tud termelni, akkor a belföldi fogyasztás igényeit a külföldről importálandó készgyártmányokkal fogják fedezni. Ez pedig rontja a kereskedelmi mérleget s igy kedvezőtlenül befolyásolja a korona kurzusát is, holott a devizaforgalom korlátozásának az a célja, hogy a korona árfolyamát védje. — A cukorrépatermelő gazdák országos értekezlete. Az OMGE kebelében működő Cukorrépatermelő Gazdák Országos Szövetsége e hónap 17-én, délelőtt 10 órakor a Köztelek székházában országos értekezletet tart Somssich László gróf elnöklésével, a melyen a cukorrépatermelők az 1923. évi cukorrépatermelés biztosításának kérdését és a követendő egységes eljárás megállapítását fogják megtárgyalni. — Aktuális az ipari termelési hitel. A pénz értékromlása és az általánosan érezhető pénzszűke kedvezőtlenül befolyásolja a gyáripar termelési hitelszükségletének kielégítését. A pénztőke tőzsdei üzletekben és mint napipénz keres elhelyezkedést s az iparvállalatok csak nagy nehézségek közepette tudják megszerezni azokat a hiteleket, amelyeknek segítségével nyersanyag szükségletüket fedezhetik. A mai drága anyagárak mellett ugyanis a normális forgótőkék, amelyek minden jól fundált vállalatnak rendelkezésére állanak, nem elegendők. Különösen érzi a termelési hitel hiányát a hazai mezőgazdasági gépipar. Mint értesülünk, az ipar termelési hitelének rendezésével az érdekeltség behatóan foglalkozik s az eddigi előzetes tanácskozások során két megoldási javaslat merült föl. Az egyik szerint a fegyintézet lenne hivatott mérsékelt feltételek mellett a vállalatok számára a nyersanyag beszerzésére szükséges összegeket hitelezni. Ez ellen az a kifogás, hogy inflációt okoz s az így forgalomba kerülő nagy államjegymennyiség rontaná a pénz belföldi vásárló erejét. A másik javaslat lényege, hogy az állam a jegyintézet útján az exporttermelés céljaira adjon hiteleket. Ez azt jelentené, hogy egy vállalat, amelyiknek külföldi rendelései vannak, a rendelései teljesítése érdekében, számlaigazolások alapján megfelelő olcsó hitelt kapna, amit akkor fizetne vissza, amikor a leszállított áruk után a vételárhoz jutott. A felmerült javaslatokat, mint értesülünk, rövidesen a kereskedelmi minisztérium elé terjesztik. A vámelőjegyzési forgalom korlátozásával lapunk mai számában részletesen foglalkoztunk. Mint értesülünk, az érdekeltség körében is megokoltnak tartják az előjegyzési forgalom oly irányú szabályozását, hogy az valóban a tranzitó kereskedelem fejlesztését szolgálja, ne pedig csak arra legyen jó, hogy a szabadraktárak tulajdonosai így jussanak vámhitelhez, amit egyébként nem kapnának meg. Mint értesülünk, az üggyel az érdekeltség szerdán a kereskedelmi kamarában külön ülésen fog foglalkozni, amelyen az esetleges kifogásokat megbeszélik és döntenek a további teendők felett. Ugyanezen napon, ebben az ügyben délután az Omke is ülést tart. Bankamutatás. Az Angel Bank január 11-i kimutatása szerint a bankjegyforgalom az utolsó héten 1,558.000 font sterlinggel 122.465.000 fontra csökkent. A nemzetközi Dunabizottság székhelye. A cseh aknamunka lehetővé tette, hogy a Dunabizottság székhelye Budapestről Pozsonyba helyeztessék át. A mostani tárgyalások alkalmából szárnyra kapott a hír, hogy a bizottság székhelye ismét Budapesten lesz. Ebből azonban csak annyi igaz, hogy a bizottság valóban elégedetlen a pozsonyi székhellyel, valamint elégedetlen a hajósvállalatok kilenc tizedrésze, mert a legtöbb ügy Budapestről indul vagy szálaiban Budapestre irányul és állandó a kiküldetés, levelezés, táviratozás és távbeszélés fővárosunk és Pozsony között, ami az ügyek elintézését késlelteti. Ezzel szemben azonban a tény az, hogy a cseh fészkelődés következtében, tizenegy államnak a képviselője írta alá a határozatot, hogy a bizottság székhelyét öt évre helyezi át Pozsonyba, ebből az öt évből pedig még csak az első járt le, tehát csak négy év múlva eshetik szó a Budapestre való visszahelyezésről. — A közszállításból keletkezett tartozások rendezése. Régi panasza a közszállításokat teljesítő vállalatoknak, hogy nagyon későn kapják meg az államtól követeléseiket. Ennek ma, a pénz állandó értékhullámzása mellett az a káros következése is van, hogy a vállalat a későn kapott pénzzel nem képes azokat a nyersanyagokat beszerezni, amelyeket a szállításoknál fölhasznált. Most is van több olyan iparvállalat, amelynek a kincstárral szemben olyan követelése van, amit már félévvel ezelőtt ki kellett volna fizetni. Mint értesülünk, az érdekelt vállalatok elhatározták, hogy a kormányhoz fordulnak s kérni fogják az állami szállításokból eredő számlakövetelések azonnali kiegyenlítését a késedelmi kamatokkal együtt. Ezenfelül a vállalatok azt is kérik, hogy a kormány valorizálja az eredeti számlaértéket, vagyis térítse meg nekik a pénz értékcsökkenéséből keletkezett veszteségüket Az érdekeltség előterjesztését küldöttségileg fogja a pénzügyminiszternél átnyújtani s el van tökélve arra, hogy ha ennek nem lesz eredménye, a számlaérték valorizálását bírói uton fogja szorgalmazni. Az általános kereseti adóról szóló előadását tegnap folytatta Újlaki József dr. ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Körben. Az előadó felhívta a figyelmet az utasítás ama renddelkezésére, amely szerint olyankor, amikor a hivatalos adatok és a vallomás között eltérés mutatkozik, az adófelügyelő a felet beidézni és tőle felvilágosításokat kérni köteles. Ez nagy horderejű rendelkezés, amely kizárja azt, hogy a fél adóját tudta és meghallgatása nélkül felemeljék. Az előadó azután a törvény büntető rendelkezéseit ismertette. — A GYOSz a telefondíjak emelése ellen. A főváros környékén levő gyártelepeknek a budapesti hálózatba közvetlenül bekapcsolt telefonállomásai a kereskedelmi minisztérium legutóbbi rendelete értelmében a fővárosi tarifa négyszeresének megfelelő előfizetési díjat tartoznak fizetni. Ez ellen a napokban a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége eljárt a kereskedelmi miniszter úrnál és a rendelkezés sürgős revízióját kérte. A környéken levő nagyobb vállalatok közül az előfizetési díjnak ilyen nagyarányú emelése egyre egyre is milliós terhet jelent, viszont ezek a gyárak nem mondhatnak le arról, hogy közvetlen telefonösszeköttetésük legyen a budapesti központtal, különben alig tudnának fővárosi irodáikkal és ügyfeleikkel rendszeresen érintkezni. Az ügyben a budafoki, erzsébetfalvai, csepeli, mátyásföldi, kispesti stb. gyárak vannak érdekelve és ezért ez a kérdés az összes budapestvidéki gyáriparra nagy jelentőségű. A kereskedelmi miniszter úr kilátásba helyezte, hogy a gyárak kérelmével igen sürgősen és jóindulattal fog foglalkozni. — Szikes talajok átalakítása termőföldekké. Az OMGE földművelési és növénytermelési szakosztályának 16-án délután 4 órakor a Közteleken tartandó ülésén foglalkozik a szikes talajoknak termőföldekké való átalakításának kérdésével. Az ülésen Küzdöttyi Szilárd ármentesítő főmérnök fogja ismertetni saját rendszeres talajjavító eljárását és az eddigi tapasztalatokat. Az előadást vita követi* a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára. (Trust.) A január 23-i közgyűlés határozni fog az alaptőkének 40 millió K-ról 200 millió K-ra és ennek kapcsán a részvények névértékének 200 K-ról 500 K-ra való felemelése iránt. A kibocsátandó 200.000 drb. új részvény 1,1 arányba® fog a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon a részvényeseknek fölajánítatni. Meghosszabbították az értéktőzsde üzleti idejét. A tőzsdetanács a mai napon Frey Kálmán alelnök elnöklésével ülést tartott, amelyen kimondotta, hogy a szerdai és szombati értéktőzsdei szünnapokat február havára is fenntartja, az értéktőzsde üzleti idejét január 18-tól fogva félórával meghosszabbítja, úgy hogy a naptól fogva az délelőtt 11 órától délután 1 óráig tart. Elhatározta továbbá, hogy a leszámolásban részes tőzsdetagok közül azokat, akik a leszámoló iroda jelentése szerint teljesítési kötelezettségeiknek a kellő időpontban nem tesznek eleget, fegyelmi büntetéssel sújtja. A Duna forgalma. Az expressz, és gyorsáruszállítás megszűnt ugyan, de a közönséges teheráruszállítás még mindig oly nagy, hogy a nyári és őszi, hasonló időközi összeforgalmat jóval túlszárnyalja, így a budapesti kikötőnek forgalma az utolsó két hét alatt 519 708 q volt, mely következőleg eróziót meg: a darabáru 123.881 q-ra rúgott és pedig: érkezett Némeországból 47.219, Linzből 1950, Bécsből 19.607, Mohács felől 5008; indult Németországba 1241, Bécsbe 2014,Mohárt felé 2015, a Bácskába 436; átvonult Németországból Orsovára 7500, Szerbiába 15.025, Bécsből Oláhországba 1275, Szerbiába 12.489, Bácskába 1018, Oláhországból Bécsbe 70, Szerbiából Németországba 5260, Bécsibe 1750, Németországból Szerbiába 4798 vascsőre 12.778 sin ment, továbbá Budapestre 4900 tó. Röngy Szerbiából 3414, liszt Oláhországból 532 Bécs, Bulgáriából 4032 Pozsony, Bácskából 4062 és Budapestről 12.411 Bécs, Komló a Bácskából 884 Pozsony, 770 Németország; kender ugyanonnan 1414 Bécs felé tartott. A gabonaforgalom 195.635 g volt és pedig búza Regensburgból 4140, Bulgáriából 5908, Szerbiából 4078 Budapestre, Bulgáriából 30.771, Szerbiából 4000 Bécsbe; árpa ugyanonnan 4488 Budapestre, Oláhországból 32363, Bulgáriából 4000, Bécsbe; rozs ugyanonnan 8000, Szerbiából 4000 Bécsbe; zab Budapestről 2127 Németországba, 4100 Bécsbe, Oláhországból 18.397, Szerbiából 6667 Budapestre, Oláhországból 23 837, Bulgáriából 6850 Bécsbe;; tengeri Oláhországból 8709 Budapestre, Bulgáriából 8000 Bécsbe; köles Oláhországból 5021 Budapestre; bab innen 3400 Bécsbe, Bulgáriából 3379, borsó ugyaninnen 3400 Budapestre irányult. Szén Németországból 11.484 Szerbiába, 3900 a Bácskába, 55.446 Budapestre, Bécsből 2805 Budapestre, 5437 Szerbiába, Mohácsról 2000 Komáromba, 5170 Budapestre; tűzifa 4280, rönkfa 800 a magyar vidékről Budapestre; deszka a Bácskából 1401, Budapestről 3500 Bécsbe; benzin Szerbiából 3930, Oláhországból 4345 Budapestre, ugyanonnan 4650 Bécsbe; kőolaj 8046 Németországba, 3855 Bécsbe; Szerbiából 6012 kőföld Budapestre, 5050 Linzbe, 5050 gipsz ugyanoda, a magyar vidékről 13.040 tégla Budapestre ment. A vízállás általában kedvező. A gázlókon a legkisebb víz 22 deciméter. A budapesti tőzsdei magtoforgalom. Délelőtt az irányzat tartottan indult, de később a déli órákban jobb irányzat érvényesült , magasabb árfolyamok kerültek felszínre. A kötött üzletek a következő árfolyamokon jöttek létre: Salgó 52.000, Rima 12.700—12.900, Kohó 49—50.000, Kőszén 129—130.000, Áramvasut 32.500—33.000, Izzó 61—63.000, Hazai do. sz. 1923 január 14.