Budapesti Hírlap, 1923. március (43. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

a a hivatalokat és ezeknek számára építsen házakat. A közgyűlés általános tetszéssel kísérte Bródy felszólalását. Utána, a közgyűlés nagy zajongása és Elállt­ kiáltása között felállott Teles Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének ügyésze, hogy a háziurak védelmére keljen. Végre nagy nehezen elült a vihar és Teles szóhoz jutva, folytonos közbeszólások kíséretében polemizált Ilovszkyval és Bródyval, kimu­tatni igyekezvén a háziurak igazát, a kor­látlan felmondás és lakbér-megállapítás jogosultságát. Szerinte állami és városi építkezéssel a lakáshiányt nem lehet meg­szüntetni, csak magánépítkezéssel, ez pe­dsig úgy érhető el, ha a tőkének előnyös elhelyezési módot adnak. (Tiltakozás min­­den oldalon.) A következő szónok Kraemer József volt, k­­ki a kereskedők és iparosok érdekében t erős támadást intézett a népjóléti minisz­ter ez­en a rendelet-tervezet miatt, majd rövid ügyrendi vita után Müller Antal azt kívánta, hogy az üzletbérek felemelésénél a kisiparosok védelemben részesüljenek. Miklós Ferenc dr. a szabadforgalom ellen­­érvelt és rámutatott arra, hogy a Lakástol­­vaz­at mennyi halit, hosszúságit okozott a lakóknak. Követelte a Lakáshivatal meg­szüntetését. Ezután a közgyűlés egyhan­gúan elfogadta a tanács javaslatát Isovszky János és Bródy Ernő kiegészítő indítvá­­nyaival. A tárgysorozat következő pontja az a tanácsi előterjesztés volt, mely a jövő gazdasági év liszt®®átására vonatkozik és a­melyet már ismertettünk. Vajna Ede ta­­nácsos előadása után Éber Antal kritizálta az előterjesztést és rámutatott annak hiá­nyaira. Csodálja, hogy a hatósági lisztell­á­­tás, mely a múlt évben 120.000 emberre vo­t kalkulálva, most 600.000 emberrel számol. Ez hiú reménynek fog bizonyulni. Az előterjesztés semmi egyéb, mint por­hintés a lakosság szemébe, mely ártal­mára van az ország gazdasági helyzetének és az­t nem fogadja el. Miklós Ferenc dr. és Vas­­ Béla felszólalása után Vajna ta­nácsos válaszolt az elhangzott kifogásokra. A közgyűlés este valamivel kilenc óra előtt ért véget. §3 honyafélelm­i Istiltségvetés. Kállay Tibor pénzügyminiszter a nem­­zetgyűlés március elsején tartott ülésén nyújtotta be az 1922/23. évre szóló állami költségvetést. Ez a költségvetés tárcánként elkülönítve 9 füzetben került a nagy nyil­vánosság elé. Tizedik füzetét elkésve csak ma osztották szét a képviselők között. Ez a tizedik füzet a honvédelmi minisztérium részletes költségvetését tartalmazza. E fü­zetet átlapozva, umiból eszünkbe jut a pénz­ügyminiszternek az a kijelentése, hogy a mai költségvetésről az aranykoronára való átszámítás nem ad pontos képet. A maroknyi honvédség gazdasági kér­dése a honvédelmi tárca kö­tségvetése sze­rint pontosan 16,346.200.000 korona ki­adással szerepel az államháztartásban, míg ezzel szemben mindössze 45.026.000 ko­rona rendes bevételt helyez kilátásba, mint gazdasági jövedelmet, mert hiszen a hon­védelemnek nincsenek üzemei és a békés gazdasági életben ilyen értelemben pro­duktivitással nem dicsekedhet. Az új hon­védelmi költségvetés kiadásainak regösz- Bzegs az 1921/22. évi katonai költségvetés ilyen tételével szemben (2.742.491.000) a kiadás­­hatszoros megnövekedéséről tanús­kodik. Azonban elsősorban nem a ko­rona romlása az oka. És Ina erről az összegről maga a pénzügyminiszter kije­lentette, hogy nem felel meg a tényleges Szükségletnek, elsősorban arra gondolt, hogy ez az első kö­tségéetésünk, melynek a trianoni békeszerződés által ránk kény­szerített önkéntes zsoldos hadsereg fentar­tásáról gondoskodni kell és maga az a kö­rülmény, hogy csupán a csapatok zsold­­jára és eltartására 10.615.624.100 koronát kell költeni, a míg az általános védköte­­lezettség alapján szolgáló katonák eltartá­sára az előző évben szükségelt 2 milliárd koronával szemben, e eléggé bizonyítja, mennyivel drágítja a még oly kis hadsere­get is ennek a ránk kényszerített önkéntes és zsoldos jellge. Ugyancsak a trianoni békeszerződés végrehajtását ellenőrző an­tant-bizottságok rendelkezésére 160 tisztet kell készenlétben tartani, a­mi újabb 63.509.000 koraira terhet jelent. Egyéb­ként a sronvédelem középponti igazgatása 794 millióba, a különböző parancsnoksá­gok 926 millióba, az egyetlen meghagyott tisztképző, a Lud­ovik­a Akadémia 336 mil­lióba, a­­honvédmenház 5 millióba, a hadi­anyaggyár 25 millióba, a honvédelmi tár­cát terhelő nyugdíjak 393 millióba, az el­lenséges megszállás folytán mindenben szűkölködő csapatoknál elkerülhetesen rendkívüli beruházások 611 millióba ke­­rülnek az államnak. Arabért 1®C gr-ként, nemcsak a birds­tote _ de annál sokkal többet [brilliáns­, ezüstért óriási áfát fizet a Hanyafit ékszer­be váltó, Hunyadi-tér 9. Vörösmarty utcai oldal Budapesti Hrai» c® 1923 március 24. Az egyetemek rek­torai : a kultussminissternél. — Ik­kuifssminisster nem riad vissza erősebb eszközöktől sem, hogy b biztositsa a teljes tanszabadségot. — Az egyetemeken holnap lesznek az utolsó előadások, és azután megkezdődik a hús­véti szünet, a­miely április első napjáig tart. Ma még folytak a szigorlatok és kol­lokviumok, azonban holnap ezek is befeje­ződnek. Mint megállapítható volt, a hangu­­lat a budapesti főiskolákon ma már sok­kal nyugodtabb, mint volt tegnap. Az igazoltatások az egyetemeken teljesen meg­szűntek, a zsidó hallgatók amúgy sem jöt­tek el az utóbbi napok tapasztalatai után az előadásokra. Egyedül a Műegyetem ka­pui voltak zárva és csak a főkapun me­hettek be a hallgatók. Illetékes helyről ki­adott közlés szerint, mint a MTI jelenti, ma ez összes budapesti főiskola rektora azt a jelentést tette a kultuszminiszternek, hogy a főiskolákon igazoltatások nem folytak és a mai napon rendellenességek nem fordul­tak elő. Klebelsberg Kunó grófi kultuszminiszter ma délután fél öt órára magához kérette a budapesti főiskolák rektorait. A miniszter együtt fogadta Bársony János dr.-t a Páz­mány Péter Tudományegyetem, Kércssy Zoltán dr.-t a pozsonyi Erzsébet Tudo­mányegyetem, Rejtő Sándort, a József Műegyetem és Hutyra Ferenc dr.-t, az ál­latorvosi főiskola rektorait, valamint Fell­ner Frigyes dr.-t, a közgazdasági fakultás dékánját. A miniszter a professzorokkal egy óránál hosszabb ideig tartó tanácsko­zást folytatott, a­melyen megvitatták azo­kat a módokat, a­melyekkel a jövőben biz­tosítani lehet a numerusz klauzusz alapján fölvett, zsidó egyetemi hallgatók számára az előadások látogatását. A tanácskozás során — mint értesülünk — a kultuszminiszter hangoztatta, hogy el van tökélve arra, hogy a törvény rendelke­zéseinek az egyetemeken mindenképpen érvényt szerez. A­mennyiben az egyetemi ifjúság nem tartaná tiszteletben a kormány intézkedéseit, és a zsidó hallgatókat erő­szakkal meggátolná az előadások látogatá­sában, kénytelen volna erősebb rendsza­bályokhoz nyúlni. Az egyetemek rektorai ezután kül­ön-kü­­lön tettek jelentést a saját főiskolájukon uralkodó állapotokról. A rektorok kijelen­tették a miniszter előtt, hogy ők a maguk részéről mindent el fognak követni, hogy az ifjúság józanságát, nyugalmát és fegyel­mét megőrizze. Megemlítjük még azt az értesülésünket is, hogy az egyetemi ifjúság úgynevezett tizenkettes vezérlőbizottsága, a­mely há­rom új taggal tizenötös bizotsággá egészí­tette ki magát, ma ülést tartott, a­melyen a bizottság tagjai közül többen a mellett foglaltak állást, hogy az ifjúság követelé­sei mellett ki kell tartani és ragaszkodni kell a teljes elégtételhez, a­melynek felté­telei között szerepel a nézetük szerint hi­bás rendőrtisztviselők elleni fegyelmi eljá­rás indítása. A vita befejeztével értesülé­sünk szerint, azt a határozatot hozták volna, hogy a­mennyiben az elégtételt nem kapnák meg, célaik elérésére az eddiginél élesebb eszközök felhasználástól sem fog­nak visszariadni. ———————— — NAPIHÍREK. Április elsején új előfizetést nyitunk a Budapesti hírlapra. Tisztelettel kérjük olva­sóinkat, kiknek előfizetése március 31-én lejár, szíveskedjenek az előfizetést minél előbb megújítani, hogy a lap szétküldésé­ben fennakadás ne legyen. — A megújítás céljára mai számunkhoz utalványt mellé­keltünk. Tisztelettel a Budapesti Hírlap kiadóhivatala.­­ (Az időjárás.) A Meteorológiai Inté­zet jelenti: Az időjárás lényegiben változatlan: a nagy légnyomás Európa ke­leti, nagyobb felét borítja, maximumával a Fekete-tenger környékén, a minimum az Atlanti-óceánon van. Az idő a kontinens nyugati részein borzús, esős, keleti részein túlnyomóan derült és száraz; A hőmérsék­let nyugat felől általánosan emelkedett. Hazánkban eső sehol sem volt; az ég derült (hevenként reggel ködös); a hőmérséklet mindenfelé eme­ledett s reggel már csak szórványosan süi­­lyedt a fagypont alá, deret azonban még több helyről jelentenek. Időjóslat: Egyelőre változás nem várható.­­ (Az eset követ a karasárayzöld.) A kormányzó pénteken décs­án ünnepi­ ki­hallgatáson fogadta tie Urd Sándor e­zt rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert, a­ki ez alkalommal visszatűrő le­velét nyújtotta át — (Mussolini román kitüntetése.) Ró­mából jelentik: A román követ Mussolini miniszterelnöknek a király megbízásából ma átnyújtotta a román csillagrend nagy­­keresztjét. — (Miksa kir. herceg az özvegy Idrátá­­nénál.) Madridból táviratozzék. A lapok jelentése szerint Miksa kir. herceg, az el­hunyt Károly király öccse. Szán Szebasz­­tiánba érkezett, hogy néhány napig Zita királynénál időzzék. — (Ma nyílik­ meg a Tavaszi Divatkiál­­j­ítás a Vigadóban. Délben divatrevü. — (Balatonfü­red vendégei.) Balatonfü­redre a többi között a következő fürdő­­vendégek érkeztek: Tóth Gedeon dr., Schmidt Imre, Zlinszky László, Thassy Lászlóné, Lichtmann Ignácné, K. Mándy Sámuel, Bródi Ferenc dr. és kisérője, Pallay Tibor, Soós András és családja, Marta Árpád dr., Csókai Adolfné, Lévay Ignác és neje.­­ (A házfelügyelő és a kapupénz.) A házfelügyelők, a kiket sokkal helyesebben a munkájukat is jobban értékelő házmes­ter szóval kellene megjelölnünk,­ ha nem tartanák tiszteletben a maguk rang­emelé­sét, mint akár a becsületes cegédből ház­tartási alkalmazottá avanzsáltakét, nemré­gen — mint jelentettük — a lakásrende­let tárgyalása kapcsán bizonyos kívánsá­gokkal járultak illetékes helyek elé a kapupénz, a házmester . . . ó, bocsánat! ha a felügyelőpénz és a szemétkihordásért járó díjazás fölemelése, vagy mint a hiva­talos fuvola szokta szelíden elsírni, új megállapítása tárgyában. Kérésüket kis statisztikával támogatták, a­melyben el­mondják például, hogy azelőtt mi mindem vehettek tiz fillérét kapupénzért és meny­nyit kellene ma kapniok, hogy ugyanazt megvehessék és hogy hányszor kellett ka­put nyitni­ok a legfontosabb élelmi cik­­kekért 1914-ben és hányszor kell ma ki­­bu­ktszni­ok az ágyból a kapuhoz, így elő­sorolják hogy egy kiló lisztért azelőtt 2-szer, ma 36-szor, 1 kiló kenyérért az­előtt 1.5-szer ma 31-szer, 1 kiló burgo­nyáért azelőtt 1.5-szer, ma 8-szor és 1 Liter tejért azelőtt 3-szor, ma 13-szor mennek kaput nyitni Igen érdekes ez a statisz­tika, csak az a bibije, hogy ilyen alapon számol mert így kell számolnia, mindenki és a régi kereset, a régi fizetés semmiféle foglalkozású ember mai megélhetésével és szükségletével nincs arányban. Nem külön­leges megtámasztója tehát a házmesterek kívánságának, hanem általános megokolója minden mozgalomnak, a­mely az egyre nö­vekvő drágasággal lépést tartó díjazásra törekszik.­­ (A Horthy-akció elszámolása.) Illeté­kes helyről fölhatalmazták a Magyar Táv­irati Irodát annak kijelentésére, hogy az indemnitás tárgyalása alkalmával a bel­ügyminiszter hozzájárulásával elfogadott határozat szerint a Sworthy-akcióról szóló elszámolást be fogják a nemzetgyűlésnek mutatni, a­mikor mindenkinek módjában lesz meggyőződni arról, hogy titkos szer­vezetek egy fillért sem kaptak a mozga­lomból és hogy az uto­lsó fillérig az utolsó búzaszemig minden oda jutott, a­hová szánták, a munkanélküli mezőgazdasági munkásoknak munkaalkalommal és a munkára képtelen ínségeseknek segítséggel való támogatására. A szétosztás mindenütt a helyi társadalom közreműködésével, a legteljesebb nyilvánossággal folyik és a legkényesebb óvatossággal megtartják azt az alapelvet, h hogy minden a mezőgazda­­sági rétegbelieknek, tehát a falvaknak jusson, sőt a hivatalos és társadalmi té­nyezők ingyenes munkája által a mozgal­mat igazgatási, vagy személyi kiadás címén semmiféle költség ne terhelje.­­ (Százesztendős a fasori evangélikus főgimnázium.) A budapesti evangélikus fő­gimnázium ebben az évben, június 3-án, ünnepeli megnyitásának századik évfordu­lóját. Fenntartó hatósága, a Deák­ téri evangélikus magyar-német testvéregyház, az igazgatóval, Hittrich Ödön úrral az első száz év történetét már meghalta. A székes­­főváros magyarosodásának, kultúrája ro­hamos fejlődésének sok tanulságos részle­tét találja majd benne a szakember, meg több kedves emléket u­it assoobon fel ez a mű a volt tanítványokban, főleg szöveg­képeivel, a­melyeket Dobozyné Serédi Kata rajzolt. Nagy azoknak a száma, a­kik tudá­sukat valaha ebben, az időrend szerint har­madik fővárosi gimnáziumban alapozták meg, a­mely eleinte a Deák­ téren, majd a Sütő­ utcában működött, 1904 óta pedig a főváros legszebb helyén, a fasori — ma Vilma királynő-út — új épületben szol­gálja becsülettel a magyar közoktatás ügyét. Az intézetet ma is a régi vezetők —­ Székács József, Győry Vilmos, Schedius Lajos, Hunfalvy Pál, a Zsigmondi­ak, a Stubern­ek és Wiedeman­ok c .­ székeiné fiatja át, s a múlt nagynevű professzorai­nak: Heinrich Gusztávnak, Petz Gedeon­nak és Vilmosnak, Scholtz Ágostnak, Szé­­náissy Sándornak, Böhm Károlynak (ké­sőbb egyetemi tanárok), Tavaszy Lajos­nak, Elischer Gusztávnak, Torkos László­nak, Vajda Péternek buzgósága él az in­tézet oktató és nevelő munkájában. Tanít­ványai közül országos nevek a múltból: Petőfin kívül — ki itt kezdte középisko­lai pályafutását — Porzó (Ágai Adolf), Pulszky Károly, Riedl Frigyes, az élők kö­zül Kozma­­Andor, Téry Béla és a híres Ázsia-utazó, Stein Aurél, úgyszintén Glatz Oszkár, Linek Károly festőművészek, Sto­­janovich Péter, Kálmán Imre zeneköltő, Merkler, Andor, Csuka Béla, Szeghő János, Thomán István, Zsigmondy Gábor zenemű­vészek, Fröhlich Izidor, Haas Alfréd, Án­gyán János, Mannsfeld Géza egyetemi taná­­rok, Petz Samu, Vidor Emil műépítészek. A nagyipar és kereskedelem vezető embe­­­rei közül itt tanultak a Fellner, a Buday- Goldberger, a Tószeghy, az Ullmann, a Kornfeld, a Herzog, a Hatvani-Deutsch családok fiai. A mai hivatalos közéleti fér­fiak közül pedig Rakovszky Iván belügy­miniszter, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, Ángyán Béla, a miniszterelnöki sajtóiroda főnöke, Rakovszky István kor­mányfőtanácsos, Baracs Marcell és még számosan.­­ A századik évfordulót a volt tanítványok és a főgimnázium jelenlegi növendékei fényese ünnepséggel fogják megünnepelni. Hogy az ünnepet mennél melegebbé és maradandóbb emlékűvé te­gyék, a volt tanítványok, Rakovszky Ist­ván kezdésére állandó bizottságot szervez­­tek, a mely együttes munkával iparkodik az Alma Matert nemes céljainak elérésé­ben segíteni. — (Gyülölség-mentesen.) Nagy lelki örömben és — a közélet zavaros hullámai között — némi jóleső vigasztalásban is volt részünk azon a barátságos összejöve­telen, a­melyet a Felvidéki Menekültek önsegélyző Irodája tegnap este rendezett a sajtó tiszteletére. Ezt 32 önsegélyző Iro­dát egy lelkes és önzetlen odaadással mun­­kálkodó férfiú, ifjabb Madarassy Gábor hozta létre a­­ semmiből, áldozva érte vagyont, munkát és fáradságot oly célból, hogy segítse és támogassa a felvidéki me­nekülteket, főképpen a menekülésre kény­szerült főiskolai tanulókat, a létért folyta­tott mondhatatlan küzdelmükben. Ifj. Ma­darassy Gábor létesített a többi közt egy felvidéki vendéglőt, (Budán, Kartyú­ utca Sz­­z. a.), a­ho­ 1 ezer egyetemi­­ifjú kap mindennap ingyen ebédet. Ennek az intéz­ménynek bemutatására hívta meg a sajtó képviselőit, pártra és politikai­­ színezetre va­n különbség nélkül , s azt a kérelmet in­tézte hozzájuk, hogy a nemes célt tekintve, a­melynek szolgálatára az intézmény hi­vatva van, propagáljuk jóindulattal ezt A felvidéki vendéglőt, a­melyet az önse­gélyző Iroda a saját erejéből tart fönn s hol egyetemi ifjak szolgálják ki az étkező vendégeket. Ha valaki ott kö­ti el a vacso­ráját, bizonyos lehet arról, hogy ezzel egy­úttal hozzájárul a felvidéki menekült egye­temi ifjak fentartásához s e mellett kitűnő ételben és nobilis kifogástalan kiszolgálás­ban van része. •Az intézmény megalkotója elmondotta az estén, hogy az Önsegélyző Előfizetési árak: egy feonspra . . . , 600 K negyedévre . . . , 1700 K Minden gyógyszerárban és nagyobb drogériában már kapható az általunk­ lefrfinomabb gyógy­­pogáncból és tojásból készült, lobbadoz''i:-nál kiváló hatású íjECMIVALESCELGI ital. Egész üveg ára 22fió korona */a s » * */« * * «»0 Hazai Likőr-, Rinn- és Szeszámgyár H-T. Budapest, VI. ker., Forgács ucca 9/b. sz.

Next