Budapesti Hírlap, 1923. április (43. évfolyam, 74–97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
Budapest, 1923. Húsvéti szám ára 40 korona. teedes XLIII. évfolyam, 74. szám Vasárnap, április 1. 1APESTIS megjelenik hétfő kivételével mindennap. ElőSzete»l Akik: Egy hónapra 600 korona, negyedévre 1700 korona. Egyes teám ára 33 korona. Bülföldi előfizetések fenti árak kétszerese. Ausztriában egy példány ára 1200 osztrák kor. Hirdetéseket Bulapenten felvesznek az összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajtalay Ferenc Szerkesztőség: Vili. kerület, Rökk Szilárd utca 4. szám. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vill. ker., József-körut 5. sz. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. husvét. Budapest, mire. 31. Midőn arról elmélkedem, hogy miket mondjak e helyen az idei husvét alkalmából olvasóimnak s szinte könyvbe borult szemmel látom magam előtt temetőink kapott felírását: Feltámadunk, véletlen könyvet hoz nekem a postás. Cime: Az asszizibeli zsoldos. Igen-igen! Ez az asszizibeli posztókereskedő fia. A dúsgazdag ember fia, aki beleszületett a földi szerencsébe; a ki szép, pazar, vidám, daloskedvű legény, az asszonynép kedvence, szülei büszkesége és reménye, ki polgári származása ellenére kardot köt, hadba men és könnyűvérű, kalandos katonaéletet él: ez az, akit azután csodálatos módon megszáll Krisztus szerelme, a kard helyett keresztet vesz vállára, eldobja magától a fényt, a dicsőséget, a gazdagság kényelmét, koldusnak szegődik és rajongó ihletével megtölti, aki szavát hallja, s megalapítja a szegénység szerzetét, a Szent Ferenc fiait. Erről szól ez a kis könyv, drámai alakban, melyet szerzője misztériumnak nevez. Asszizi Szent Ferenc élete csakugyan misztérium. De ez a nagytehetségű, az emberek szenvedelmeinek kohójában ritka otthonosságú író, Erdős Renée, ezt a misztériumot csak felmutatta, de meg nem fejtette oly értelemben, ahogy egy emberi lélek titkát a jó dráma megoldja. A rejtelmet itt a misztérium szó takarja, mert hiszen a misztérium a legnaivabb kor legnaivabb embereinek, a legfeltétlenebb hitnek a drámai formája, ahol igaz dolgok történését látjuk, mert igaz voltukat hisszük, s csak látni akarjuk, nem pedig igaz voltuk demonstrációját várjuk. De nekem úgy tetszik, Erdős Renée nem is drámát akart nekünk írni, hanem tükröt akart mutatni korának s erre kínálkozott neki az asszizibeli Franceszko misztériuma. Franceszko hadba indul, de egy kínzó vágya, egy csábos sejtelem megfordítja útjában és a másik ösvényre tereli: a koldusok közé. És Krisztus szeretőjével telve tér vissza szülővárosába és elmondja neki első prédikációját: „Testvéreim, asszizibeliek! Az erdőkből jöttem és ezt a keresztet hoztam magammal. Tinéktek hoztam ezt a keresztet... Mert bizony mondom néktek, hogy a föld leggazdagabb királya szegény koldus e nélkül a kereszt nélkül és a leghatalmasabb hadvezér olyan, akár a gyámoltalan gyermek ... Térj meg Asszizi népe és tarts bűnbánatot. Ezt a keresztet hoztam néked, fogadd be házadba és szivedbe. És ha a házadba nem fér, mert a házad tele van drága faragott bútorral és festett képpel és puha vánkossal, akkor dobjad ki házadnak bútorzatát, hogy elférjen benne a kereszt. Mert jobb a lelkednek, ha a puszta földön halsz a kereszt alatt, mint a puha ágyban kereszt nélkül. És ha szivedben el nem fér a kereszt, vesd ki a szivedből a kevélységet, a boszuszomjat, az irigységet és a kapzsiságot, és akkor majd elfér benne a kereszt.. . Térj meg Asszizi népe! A Krisztus szeretete szól hozzátok általam ... Nézzetek körül, mivé lett ez a föld, mivé lett az ország! Hogy feldúlta, hogy szétdarabolja a háború, a pártoskodás, a telhetetlenség, a rut emberi szenvedély! ...Mikor lesz már elég az öldöklésből? A szeretet, a tűrés, a munka és az Istenbe vetett hit az, ami vigasztal és gyógyít... Bánjátok meg bűneiteket és szeressétek egymást, mert ezt rendelte el tinektek az én Uram, a világ Megváltója!“ ... „Asszizi népe, nem én kérlek titeket erre, hanem a megfeszített Krisztus. ... Ne hagyjátok el őt.“ Kinek szól ez az extatikus rimánkodás egy magyar író szívén és ajkán keresztül? Világos, hogy magyarul lévén, elsősorban nekünk, szegény magyaroknak, de hiszen ugyanazokban a bűnökben fetreng egész Európa és azoktól vonaglik az egész világ. Egy része a Krisztust megtagadja, egy része képmutató farizeus, egy része hivő, de Franceszko Krisztus szerelme nélkül, és csak kevesen vették be lakókamarájukba is, szívük kamarájába is a Keresztet Lehet-e a feltámadás ünnepét méltóbban ünnepelni, mint a Kereszt ily felmagasztalásával? Soha sem emlegették sűrűbben a keresztet, mint mostanában, de soha sem volt cifrább bútor a szobákban és a szívekben, mint mostanság, és soha sem volt egyetemesebb nyomorúság az életben és a lelkekben, mint mostanában. Húsvéti harangszóval és a feltámadás allelujájával vonuljon be Krisztus szerelme szivetekbe és jöjjön el az emberek munkájából s legyen valósággá a temetőkapuk kopott felírása: Feltámadunk a sz®snszétiolslcaBiséltés után? feSartársaság Prága, márc. 30. Miután szerencsém volt Masaryk úrtól megkaphatni „Das Neue Europa“ című könyvét, módomban volt megérteni, hogy a csehek miért követték Plátó tanácsát és miért választották meg a filozófust államuk fejének? Ez a könyv 1917- ben íródott Oroszországban és 1918- ban jelent meg angol és francia nyelven. A könyv 133-ik és következő oldalain 35 pontban felsorolja a világ beosztásának programját, a háború utánra. És mi magyarok fájdalommal, a csehek örömmel állapíthatják meg, hogy nem a Wilson II pontja, hanem Masaryk 35 pontja volt az új világrendnek irányítója, csak éppen hogy a Masaryk humánus irányzatú pontozatait is lehetően mellőzték a legyőzöttekkel szemben. A Masaryk-féle program 15. pontja mondta ki, hogy „a magyar nemzet önálló államot fog alkotni“. Ezzel szemben a 13. pont a szlovákokat az alakítandó Cseh-Szlovákiához kapcsolja, a 16. pont a magyarországi románokat Romániához utalja és a 17. pont a délszlávokat Szerbia vezetése alá egyesíti. Érdekes, hogy Lengyelországot is a Masaryk-tervezet szerint építették föl a danzigi korridorral együtt, sőt Olaszország is körülbelül azt kapta, amit Masaryk felajánlott. Szemmel látható, hogy szellem-erkölcsileg a háború kezdetétől Masaryk tartotta a lelket az antantban. Ő nevezte ki az antant céljául: Európa és az emberiség demokratizálását, demokráciát a theokrácia ellen! Ő tüzelte föl az amerikai néphangulatot azzal, hogy az előbbit Amerika, az utóbbit Poroszország ideáljának állította be, s ha tudjuk, hogy ő szervezte meg a háború alatt a cseh-szlovák csapatokat, hogy ő ismertette el Cseh-Szlovákiát már a háború idején hadviselő félnek, akkor megértjük, hogy a Csehszlovák állam elsősorban neki köszönheti megszületését és megszervezkedését. Ámde, mint magyar ember, a magunk javára valót is találtam eleget a filozófus államférfi könyvében. Így a 38-ik lapon ezt olvasom: „minő barbárság volt a lengyel nemzetet három darabra szakítani!“ Íme, most ugyancsak a Masaryk úr 35 pontozatának értelmében a magyar nemzetet négy darabra tépték széjjel. Minő csábító alkalmat adott ez a könyv számomra Masaryk elnök úrra rácitálhatni, a Masaryk filozófus szavait. Éppen így kínálkoztak idézésre a könyv 52-ik lapjáról a következők: „A rekonstrukció alapelve legyen, hogy a (nemzeti) kisebbségek lehetőleg kicsinyek legyenek (vagyis hogy egyik nemzet ne alakítsa ki a maga uralma alá más nemzetek tagjait) és hogy ezek polgári jogaik tekintetében védelmet élvezzenek.“ Az elnök úr saját szavait idézve: bátran kérdezhettem tőle, hogy miért igényeltek a csehek a régi Magyarországból olyan területeket is, amelyek vagy egészen, vagy nagyrészt magyarok által lakottak és területileg is közvetellenül összefüggnek a meghagyott Magyarország területével? Így jutottunk el ahhoz a kérdéshez, amelynek okából az elnök úrnál tiszteletemet tettem, és amelyre vonatkozóan idéznem lehetett a 130-ik lapról az elnök úrnak következő, saját szavait: „Európa és az emberiség megszervezése a szövetkezettek programja alapján egy szélesebb értelemben felépített általános emberi program, melyet a demokrácia szellemében, a nemzetek önrendelkezése alapján, militarizmus nélkül kell megvalósítani“. Miért nem kérdezik meg hát a határszéli magyarokat, hogy a hirdetett önrendelkezési jog alapján Csehországhoz akarnak-e tartozni? Pedig könyve 35-ik lapján Masaryk-filozófus Wilsonnak is fejére olvassa e szavait: „egy népre sem szabad olyan kormányt rákényszeríteni, mely nem a népből és nem a népért van?“ Masaryk elnök úr, aki ámbár csak 73 éves, csodálatosképpen feltűnően hasonlít Rákosi Jenőhöz, szívélyyesen és érdeklődéssel hallgatta végig előadásomat, amelyben arra utaltam, hogy Cseh-Szlovákia legjobban felfogott érdeke is megkívánná békés után vissza-adni a magyar határ mellett elterülő és legnagyobbrészt magyarok által lakott területeket. Érveim kézenfekvők voltak. Ha már megkívánják a magyaroktól, hogy ezeréves történelmi emlékeikről megfeledkezzenek, miképp képzelhetik el, hogy még a magyarnyelvű testvérek elszakításába is, csak egy pillanatra is, szó nélkül bele tudjanak nyugodni. Ez végképpen megmérgezi a hangulatot, amit igazán meg lehet, de meg is kell érteni. De ezek a magyarok magában Szlovenszkóban is állandó méreganyagot jelentenek az ottani új rendszer számára, úgyhogy, Magyarországon nagyon sokan vannak azon az állásponton, hogy vajha még több magyart nyeltek volna el a csehek, annál nehezebben tudnák az egészet megemészteni és annál hamarabb ki kellene gyomrukból okádniok az egészet. Ha Önök igazságtalannak tartották, hogy a magyarok uralkodtak a tótokon, akkor most tartsák éppen oly igazságtalannak a megfordított állapotot, legalább is ott, ahol Önöknél magyarok a mai Magyarországgal összefüggő területen laknak. Mi tudjuk, hogy gyengék vagyunk, ezért józan ésszel nem gondolunk háborúra, rsd . Önöknek a saját erkölcsi álláspontjukból fakadó lelkiismeretfurdalásukból mégis állandóan fegyveres őrt kell állaniuk a határszéleken. Megéri-e Önöknek ez a magyar terület ezt a nagy költséget és fáradtságot? E miatt nem javulhat a hangulat a gazdasági forgalom kifejlődésére sem, pedig az Önök iparának nagyobb szüksége van a mi fogyasztó területünkre, mint a mi mezőgazdaságunknak az Önök fogyasztó területére, amennyiben egyelőre egész Európa évekig biztos piaca lesz minden agrárterméknek. Méltóztassék megnézni a prágai parlamentet, amehben a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok nem objektív országos célok elvi alapjain, hanem nemzeti ellentétek alapján állanak egymással szemben. Ez nem felel meg egy ország objektive jó kormányzási feltételeinek. Az elnök úr filozófus nyugalommal hallgatott végig és azután a következőket volt szives kijelenteni: — „Das Neue Europa“ elveit ma is állom és pedig nemcsak elméletileg, hanem, amennyiben a tények ereje megengedi, gyakorlatilag is. De nemcsak én állom az elveket, hanem az egész cseh-szlovák nemzet is, mert hiszen ezeknek az elveknek köszönhetik a csehek, hogy Ausztria alól, a szlovákok pedig, hogy a magyarok alól felszabadulva, nemzeti életüket most már szabadon kifejleszthetik.— És ha Ön szembeszögezi velem a saját könyvemet, akkor figyelmeztetem, hogy én nem láttam a lehetőségét teljesen tiszta nemzeti alapon megszervezni egyes államokat. Éppen Közép-Európában lehetetlen ez. Földrajzilag, gazdaságilag, közigazgatásilag, politikailag. Természetes, hogy tiszta nemzeti államok volnának a legjobbak, ámde az ilyenek lehetetlenek. Ezért mindannyiunknak az adott viszonyok között egyelőre a kisebbségek védelmét kell követelnünk és megadnunk. Mi ezt megteszszük. A magyaroknak annyi képviselőjük van a prágai parlamentben, amennyi a magyar népesség számarányának megfelel. Ezek a képviselők itt magyarul beszélnek, beszé l3Pa9ss!, a eMeS«isl. — & Budapesti lap rrsau sssáírta oldal,