Budapesti Hírlap, 1923. július (43. évfolyam, 146–170. szám)
1923-07-18 / 159. szám
i _ A hatósági őrleményekkel átvett zsákok. A közélelmező miniszter most kiadott rendeletével a hatóságok által kiutalt őrleményekkel töltve átvett zsákok forgalmát július 22-től úgy szabályozza, hogy ezeket a zsákokat az őrlemény kiszolgáltatója kölcsönadni tartozik, az átvevő azonban a zsákot a zsák tulajdonosával egyetértően megállapított árban meg is veheti 5923 május 18. (159. sz.) Budapesti Hírlap A KÖZGAZDASÁG. C9 szeszheres Zsöpsdösc. — Értekezlet a pénzügyminisztériumban. — Részletesen beszámoltunk arról az akcióról, melyet a mezőgazdasági szeszérdekeltség az ipari szeszgyárak legvitálisabb életérdekebien indított, amidőn az elmúlt évad ki nem elégítő jövedelmezőségére való hivatkozással, arra kérte a kormányt, hogy az ipari szeszgyárak keretéből vegyen el egy jelentékeny részt a mezőgazdasági szeszipar javára. Ebben az ügyben ma Kállay Tibor pénzügyminiszter értekezletre hívta össze az egymással szemben álló feleket és a tanácskozáson jelen volt Walko kereskedelmi miniszter és Buci közélelmező miniszter is. A tanácskozás meglepetéssel szolgált, amenynyiben mint Hoyos gróf beszédéből látjuk, a mezőgazdasági érdekeltség egy része, nem hogy mérsékelte volna igényeit, hanem még tágított is a maga kívánalmain, az ipari szeszgyárak keretének teljes elvételéig menvén el a mai ülésen. Az értekezletről különben a következőket jelenti tudósítónk. Az ülést Kállay pénzügyminiszter nyitotta meg azzal, hogy a mezőgazdasági érdekeltség részéről kívánság merült föl az ipari szeszgyárak keretének leszállítása iránt. Az ipari gyárak — folytatta a miniszter — ez ellen határozott állást foglaltak. Ez a helyzet, mely arra készteti a minisztert, hogy a két érdekeltséget megkérje, hogy előtte és minisztertársai előtt élőszóval is fejtsék ki álláspontjukat. A mezőgazdasági szeszgyárak részéről erre Hoyos Miksa gróf képviselő szólalt föl. Hangoztatta, hogy a múltban a kontingensből állandó elvonás történt a mezőgazdaság részére. Megállapította azt is, hogy a szeszipar valójában mezőgazdasági ipar és eiftiek többtermelése érdekében az ipari szeszgyárak keretének teljes elvételét javasolja. Hozzátette, hogy ez nem ,,rablás“ a mezőgazdasági szeszgyárak részéről, mert hiszen ő úgy képzeli el a dolgot, hogy az állam ezért az elvételért az ipari szeszgyárakat kártalanítsa. Utána Fellner Henrik szólalt föl az ipari szeszgyárak nevében. A leghatározottabban visszautasította azt a törekvést, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak rentabilitásának fokozása az ipari gyárak terhére, az ipari gyárak vagyonának konfiskálása árán történjék. Mándy Samu képviselő, földbirtokos bizonyítgatta, hogy a múltban, amikor kontingens volt, akkor ez állandóan csökkentetett a mezőgazdaság javára. Fenyő Miksa dr., a GyOSz igazgatója utal arra, hogy itt a kontingens-szóval veszedelmes játék folyik. A kontingens a múltban jelentette azt a mennyiséget, melyet kedvezményes adótétellel termelhettek ki a szeszgyárak. Ezen a kontingensen kívül azonban az ipari szeszgyárak exkontingenst is termelhettek, amely a sokszorosa volt a kontingensnek, úgy hogy amikor a Hegedüs-féle törvény megállapította a keretet, akkor az ipari gyárak termelése az előbbi termelés egyötödére csökkent, a mezőgazdaságiakat , azonban mindössze 187.000 hektoliterről 160.000-re szorította, amit azonban ezek ki sem tudtak termelni, mert hiszen csak 120.000-et termeltek ki. Eképpen amidőn a mezőgazdasági szeszgyárak a múlt törvényhozásra hivatkoznak, meg kellene állapítaniok, hogy amennyiben visszaállíttatik a kontingens és ezen a réven az ipari gyárak megcsorbíttatnak, ebben az esetben viszont meg kell adni nekik, mint ahogy a múltban is volt, a korlátlan exkontingens termelési jogot. A leghatározottabban visszautasítja az ipari, gyárak exisztenciája ellen intézett támadást és megállapítja, hogy ebben a kérdésben semmiféle egyezség megkötésének nincs meg a lehetősége. Sem kártérítéssel, sem kártérítés nélkül ebből az ipari birtokállományból elvenni nem lehet. Elek Ernő földbirtokos szerint a magántulajdon megsértéséről szó sem lehet, hiszen a nagybirtok sem hivatkozik erre a földreform kérdésében. Krolop Hugó fölszólalása után Kállay Tibor pénzügyminiszter befejezte a tanácskozást azzal, hogy a kérdést tovább fogja tanulmányozni. az adónalopizákció. Az a szegény indemnitási törvényjavaslat már valóságos vegyeskereskedés: van abban minden a világon. Hegyibe pedig, mint halljuk, a pénzügyminiszter ide akarja beiktatni az adóvalorizálást, melynek célja, hogy „az 1922/23. évre szóló jövedelmi és vagyonadók a változott viszonyoknak megfelelően állapíttassanak meg“. A miniszter ma a gyengébbek kedvéért újra megmagyarázta tervének lényegét ekképpen: — Szükséges a valorizáció azért is, mert az új kivetés az idő előrehaladottságára való figyelemmel az 1922—23. évre nézve már nem lenne célszerű és ezért, nézetein szerint, olyképpen kell a kérdést megoldani, hogy az 1920—21. évre fizetett adóknak ,a korona elértéktelenedése arányában való többszöröse állapíttassák meg jövedelmi adóként az 1922—23. esztendőre. — Új kivetés pedig csupán csak az 1924. év januárjában lesz eszközlendő. Az 1922— 23. évi jövedelmi adónak az előző évben kivetett jövedelmi adó megtöbbszörösödése útján való megállapítása, véleményem szerint, elkerülhetetlen. Ezért már ez idő szerint intézkedni kívánok, hogy a befizetések az ősz folyamán már az újonnan megállapított összegekben történhessenek. Hogy a valorizálás a gyakorlatban a régi adó hányszorosát fogja jelenteni, erre vonatkozóan még nincsen semmi pozitív támaszpontunk. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a szorzószám a 30 és 50 közt fog mozogni, tekintve, hogy a korona 20— 21-ben egy szántm fölött állt és ma 0.06 körül mozog. A miniszter ezt a szorzószámot tartja osztó igazságnak. Sok adófizető pedig azon töri a fejét, hogy minek is fogadta el a 2021. évre oly könnyen a jövedelmével arányban nem álló felemelt adót, mennek javaslatát azzal varrták a nyakába, hogy nyugodjék bele, úgy sem lesz valorizáció és a szegény államnak csak meg kell élni valamiből. Elfogadta és most azután sírhat, mert ezt aranyozzák most be — az ő költségén. — Textilipari ösztöndíjak. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a textilipari szakismeretek fejlesztése érdekében elhatározta, hogy három ösztöndíjat ír ki összesen másfél millió korona értékben, azoknak a támogatására, akik textilipari szaktudásukat külföldi tanulmányok révén akarják tökéletesíteni. Az ösztöndíjra mindenki pályázhatik és a vonatkozó pályázatok legkésőbb ez évi augusztus 15-ig a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének igazgatóságához V., Zrinyi utca 1. küldendők be. A pályázóknak pontosan meg kell jelölniük személyi és életrajzi adataikat, előképzettségüket, valamint azt a körülményt, hogy az ösztöndíjat minő tanulmányi célra kívánják igénybe venni. Az élesztő új tájékoztató ára. Az Országos Középponti Árvizsgáló Bizottság elnöke újra megállapította az élesztő tájékoztató árát. E szerint, holnaptól kezdve az élesztő fogyasztói ára Budapesten két dekánként kimérve, az általános forgalmi adóval együtt, 42 korona. — A Dozzi József Szalámigyár rekordéve. Az évtizedes múlttal bíró, jó hírnevű Dozzi József-cégből alakult részvénytársaság, mely a Hitelbank érdekkörébe tartozik, most állította össze első üzletévéről szóló mérlegét, mely a vállalat nagyarányú fejlődéséről tesz tanúságot. A 16 millió K alaptőkével bíró vállalkozásnak 30,780.380 K nyers jövedelme volt, tiszta nyeresége pedig jelentős leírások után is 9,080.000 koronát tesz, ami az alaptőke 563/1 százalékának felel meg. A szelvényhozam a névérték 20 százalékát, részvényenként 40 koronát tesz, mely az Első Magyar Iparbanknál kerül kifizetésre. — Pangás az amerikai pamutiparban. A Netwyork Herald fallriveri jelentése szerint a pamutgyárosok, a pamutiparban mutatkozó rendkívüli depresszió miatt elhatározták, hogy termelésüket 25—50 százalékkal csökkentik. — Valorizáció. A Gyomai Zsigmond dr. szerkesztésében megjelenő jogállam újabb (júliusi) valorizációs füzete következő tartalommal jelent meg: Gaál Vilmos dr., kúriai biró: Újabb jogesetek a valorizáció körül. Meszlényi Artur dr., ny. kir. táblai biró, ügyvéd. A gazdasági lehetetlenüléstől a valorizációig. Törvényjavaslat a késedelmes adós által fizetendő kamatról. A kir. Kúria döntvénye ,a baleseti járadék felemelhetőségéről. Gallia Béla dr. kúriai biró: A tőzsdebiróság ítélete az angol font perben. Az osztrák legfelsőbb bíróság elvi határozata a pénzadós késedelmének következményeiről. A berlini Kemmergericht állásfoglalása a pénz elértéktelenedésének kérdésében. A berlini német jogászgyűlés és a valorizáció. Él*fél iglSS§Stfl*pJS3G. Budapest. A tőzsde ma nem volt egységes irányzatú. A közönség széles rétegében nem tudtak a mai ellátási napnak kitolásáról, minek következtében igen sok eladandó anyag került a piacra, a tőkeerős vásárlóközönség egy részének nyaralása is némiképpen érezhető volt. De ezek a momentumok csak a papírok egy részénél idéztek elő kisebb visszacsúszást, egy másik részénél csak a feljebblendülést akadályozták, a részvények egy harmadik csoportjánál már egyáltalában nem tudták gátolni a továbbemelkedést. Két bevezetés is volt ma. Az egyik a Lloyd Banké, mely, nagy érdeklődésre, mondhatjuk, széles körök nagy érdeklődésére, 10.000-ről 12.300-ig szökött fel. A másik a Magyar Mérleg- és Gépgyár részvényéé, mely ugyancsak reális, nagy keresletre (az igényléseknek mindössze csak 5 százaléka volt kielégíthető) 18.000 után elérte a 20.000-es árfolyamot és az utótőzsdén 25.000-ig emelkedett. A bankpapírok egy része igen szilárd volt. Főképpen a Magyar Hitel, mely 220 ezerről 300.000-ig emelkedett. A Hazai Bank 73.000-ről 115.000-ig ugrott. Szilárd volt még: a Leszámítoló, az Olasz, az Angol- Magyar, a Városi, a Forgalmi és a Kereskedelmi Hitel, míg a Földhitel ma valamennyivel lanyhábban feküdt. — A takarékpénztárak piacán az Egyesült Fővárosi, az Általános Takarék és a Lipótvárosi ért el nagyobb emelkedést és a Pesti Hazai is valamivel javított kurzusán. — A biztosítók közül az Első Magyar Általános több mint 200.000 K-t vesztett legutóbbi zárókurzusából. — A malom papírokban ma meglehetős stagnálás volt. Néhány ezer koronával emelkedett a Back-malom, a Viktória és a Gizella. — A bányapapírok közül az Urikányi igen szilárd. Szilárd volt a Nagybálonyi is, de a Magnezit 90.000, a Kőszén 50.000, a Kohó 70.000, a Borsodi 75.000 és a Beo 25.000 K veszteséggel zárult. — Az építőipari papírok (Újlakig Dräsche, Lőrinci, Aszfalt) azonban ki kvétel nélkül szilárdak. — A nyomdapapírok közül az Athenaeum és a Révai emelkedtek. — A közlekedési piacon főképpen a Közúti és tartozékainak erős emelkedése szembeszökő, arra a hírre, hogy, szent a béke a fővárossal. Az Adria és az MFTR is drágultak valamivel. A fapapijjárok piacán a Nasici újra valamivel emelkedett. Ennél nagyobb szabású volt azonban a Hazai Fa emelkedése, mely 30.000 koronát, tehát százalékosan igen nagy ősz, szeget tett. Igen szilárd volt még a Lichtig, a Babolai, a Zentai, a Forner és a Magyar Lloyd. Az U. Fa is drágult 30.000 K-val.A gépipari piacon a két Ganz, a Hoffherr, a Kistarcsai, az Acél és a Motor visszaestek. Ellenben igen erősen emelkedett a Fegyver. A Kühne, a Tendloff, a Láng, a Lipták, az Általános Gép és Vegyiipari is szilárdak. A különféle vállalatok piacán feltűnt az Izzó és a Brassói tetemes javulása. Majdnem 100.000 koronával emelkedett a Cukoripar és tetemesebben drágult a Mezőcukor, az Auer, a Lámpa, az Olaj, a Flóra, a Királysor, a Polgári Sör, a Chinoin, a Felten, a Bóni, a Hungária Mü, a Keleti, a Temesi Sör, a Telefon, a Pamut, a Karton, a Danica. Ellenben olcsóbban zárultak a Stummer, a Vasútforgalmi, a Klotild, a Phöbus és a Marosi Petroleum. Erősen emelkedett a legutóbb bevezetett Dunántúli Sertéshizlaló, 40.000-ről 70.000 koronáig. Az arbitrázspapírok közül az Államvasút és a Rima néhány ezer koronával visszaestek, a Salgó tartott, ellenben az Osztrák Hitel igen szilárd és a Déli is néhány ezer koronás emelkedést mutat. Az utótőzsdén az irányzat változatlan és a forgalom élénk. Különösen a hivatalos tőzsdeidő alatt is favorizált papírokat keresték és a bankpapírok közül főképpen a Leszámítolóbankot emelkedő árban. A délutáni bankközi magánforgalomban az irányzat szilárd. Az érdeklődés közép c szobafestés, takarítás garantált kivitelben. ST8 A53EK-vállalat, Aggteleki utca 5. Telefon József 124—80 Leghűvösebb az est, legszebb az élet MIM Ililffi- terraszánt —WHWBWBM A Budapesti Középiskolai Athletikai Club mély megindulással és fájdalommal tud thatja, hogy szorotott és érdemekben gazdag J . elnöke USETTY FiaiVCl a budapesti k. ker. egyet. kath. főgimnázium igazgatója, a m. kir. Feranc József nevelőintézet kormányzója, nemzetgyűlési képviselő, fővárosi törvényhatósági tag, több tudományos és társadalmi egyesület elnöke, választmánya és rendes tagja f. évi julius hó 15-én váratlanul elhunyt. A megboldogultban munkatársai az igazán megértő jó barátot, az ifjúság pedig szerető és jóságos atyját gyászolja. Temetése folyó hó 18-án d. u. 4 órakor a Kerepesi-temető halottasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint fog végbemenni. Emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor megőrizni. IRNISFOfifi? 1200 Koronáig Arany, ezüst, platina, brilliáns és régi pénz beváltás . Kossuth Lajos utca II. I. 5. Pénztári érák 8—6-ig. A rendes üzemű „CAPAX“ körforgó téglasajtó elkészülvén, anntfik kiváló teljesítményét Keffner József újpesti gépgyáréban (Jókai uton 13. . hó 19-én, d. u. 5 órakor mutatjuk be, mely alkalomra t. részvényeseimet, valamint az összes érdeklődőket szívesen látom. Villanyos (55-ös és „B“, illetve „A* és ,J*» megálló a városháza közelében. Tetétlen, férfiing-varrást hozott anyagból is öltönyösen vállal fa N61 fehér. Deutsch Béláné szalonja, fű Női fehér, nemükülön- I legesBogok. Budapest, IV., Váczi ucca I. (bejárat Tatl István u. 8), félem. Tel.: 75-64 aSIMZ-emni fehér és szines vászoncipők, szandálok, férfi vászoncipők, bőrcipők, házicipők, harisnyanemüek mérsékeltártcan Schaffer-cégnél,Döbrentei-tér 4-6. Tel.:571 Diai kiesztítás! Csak rövid ideig. A világirodalom 10 gyönyörű élvezetes regénye ISCD oldal. A 10 kötet leszállított kedvezményes ára csak 9 m kor. Kalandos, szerelmi és szórakoztató társadalmi regények. TARTALMA: Bruun: Van Zanten boldog évei Dickens: Karácsonyi ének Knut Hamson: Viktoria Bret Harte: Jeff Briggs szerelme Kabos Ede: Két halott regénye Kuprin: Rybnikov kapitány Rice Megan Alice: A káposztástelep Stacpoole: Csendes mocsarak Tolsztoj Leó: Usics Iván halála Vance L. J.: A szürkeruhás leány sorozat 10 kötet. Kalandos, szerelmi és szórakoztató társadalmi regények. TARTALMA: Andrejev: A kormányzó Constant Benjamin: Adolphe Bret Harte: Egy bánya története Pierre Lot: Egy spahi története Nansen Péter: Szent békesség Pain Barry: Lélekcsere Philippe Cl. L.: Perdrix apó Szeknia Jenő: A fekete báró Tolsztoj Leó: Két huszár Weber Pierre: A kaland Az árak csak rövid ideig maradnak érvényben. Postaköltség sorozatonként 800.— korona. Mindkét sorozatnál 600.— korona. Az összeg előzetes beküldése esetén 50 K-val kevesebb. Kapható és megrendelhető a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkereskedésében, Budapest, Vmn., József-körut 5. sz. Női kalapok tolnáiné J Végh Margit ízléses,iszom Kivitelben. I., Attila ucca 7. 111,3. Üzleti órák 2-6.