Budapesti Hírlap, 1923. július (43. évfolyam, 146–170. szám)

1923-07-18 / 159. szám

i _ A hatósági őrleményekkel átvett zsákok. A közélelmező miniszter most ki­adott rendeletével a hatóságok által kiutalt őrleményekkel töltve átvett zsákok forgalmát július 22-től úgy szabályozza, hogy ezeket a zsákokat az őrlemény kiszolgáltatója kölcsön­adni tartozik, az átvevő azonban a zsákot a zsák tulajdonosával egyetértően megállapított árban meg is veheti 5923 m­ájus 18. (159. sz.) Budapesti Hírlap A KÖZGAZDASÁG. C9 szeszheres Zsöpsdösc. — Értekezlet a pénzügyminisztériumban. — Részletesen beszámoltunk arról az akció­ról, melyet a mezőgazdasági szeszérdekeltség az ipari szeszgyárak legvitálisabb életérdeke­bien indított, a­midőn az elmúlt évad ki nem elégítő­­ jövedelmezőségére való hivat­kozással, arra kérte a kormányt, hogy az ipari szeszgyárak keretéből vegyen el egy jelentékeny részt a mezőgazdasági szeszipar javára. Ebben az ügyben ma Kállay Tibor pénzügyminiszter értekezletre hívta össze az egymással szemben álló feleket és a tanács­kozáson jelen volt Walko kereskedelmi mi­niszter és Buci közélelmező miniszter is. A tanácskozás meglepetéssel szolgált, a­meny­nyiben mint Hoyos gróf beszédéből látjuk, a mezőgazdasági érdekeltség egy része, nem hogy mérsékelte volna igényeit, hanem még tágított is a maga kívánalmain, az ipari szeszgyárak keretének teljes elvételéig menvén el a mai ülésen. Az értekezletről különben a következőket jelenti tudósítónk. Az ülést Kállay pénzügyminiszter nyi­totta meg azzal, hogy a mezőgazdasági érde­keltség részéről kívánság merült föl az ipari szeszgyárak keretének leszállítása iránt. Az ipari gyárak — folytatta a miniszter — ez ellen határozott állást foglaltak. Ez a hely­zet, mely arra készteti a minisztert, hogy a két érdekeltséget megkérje, hogy előtte és minisztertársai előtt élőszóval is fejtsék ki álláspontjukat. A mezőgazdasági szeszgyárak részéről erre Hoyos Miksa gróf képviselő szólalt föl. Han­goztatta, hogy a múltban a kontingensből állandó elvonás történt a mezőgazdaság ré­szére. Megállapította azt is, hogy a szesz­ipar valójában mezőgazdasági ipar és eiftiek többtermelése érdekében az ipari szeszgyá­rak keretének teljes elvételét javasolja. Hozzátette, hogy ez nem ,,rablás“ a mező­­gazdasági szeszgyárak részéről, mert hiszen ő úgy képzeli el a dolgot, hogy az állam ezért az elvételért az ipari szeszgyárakat kártalanítsa. Utána Fellner Henrik szólalt föl az ipari szeszgyárak nevében. A leghatározot­tabban visszautasította azt a törekvést, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak renta­bilitásának fokozása az ipari gyárak ter­hére, az ipari gyárak vagyonának konfis­­kálása árán történjék. Mándy Samu képviselő, földbirtokos bi­zonyítgatta, hogy a múltban, a­mikor kon­tingens volt, akkor ez állandóan csökken­tetett a mezőgazdaság javára. Fenyő Miksa dr., a GyOSz igazgatója utal arra, hogy itt a kontingens-szóval ve­szedelmes játék folyik. A kontingens a múltban jelentette azt a mennyiséget, me­lyet kedvezményes adótétellel termelhettek ki a szeszgyárak. Ezen a kontingensen kí­­vül azonban az ipari szeszgyárak exkontin­­genst is termelhettek, a­mely a sokszorosa volt a kontingensnek, úgy hogy a­mikor a Hegedüs-féle törvény megállapította a keretet, akkor az ipari gyárak termelése az előbbi termelés egyötödére csökkent, a mezőgazdaságiakat , azonban mindössze 187.000 hektoliterről 160.000-re szorította, a­mit azonban ezek ki sem tudtak ter­melni, mert hiszen csak 120.000-et termel­­tek ki. Eképpen a­midőn a mezőgazdasági szeszgyárak a múlt törvényhozásra hivat­koznak, meg kellene állapítaniok, hogy a­mennyiben visszaállíttatik a kontingens és ezen a réven az ipari gyárak megcsorbít­­tatnak, ebben az esetben viszont meg kell adni nekik, mint a­hogy a múltban is volt, a korlátlan exkontingens termelési jogot. A leghatározottabban visszautasítja az ipari, gyárak exisztenciája ellen intézett támadást és megállapítja, hogy ebben a kérdésben semmiféle egyezség megkötésének nincs meg a lehetősége. Sem kártérítéssel, sem kártérítés nélkül ebből az ipari birtokállo­mányból elvenni nem lehet. Elek Ernő földbirtokos szerint a magán­­tulajdon megsértéséről szó sem lehet, hi­szen a nagybirtok sem hivatkozik erre a földreform kérdésében. Krolop Hugó fölszólalása után Kállay Tibor pénzügyminiszter befejezte a ta­nácskozást azzal, hogy a kérdést tovább fogja tanulmányozni. az adónalopizákció. Az a szegény indemnitási törvényjavaslat már valóságos vegyeskereskedés: van abban minden a világon. Hegyibe pedig, mint halljuk, a pénzügyminiszter ide akarja be­iktatni az adóvalorizálást, melynek célja, hogy „az 1922/23. évre szóló jövedelmi és vagyonadók a változott viszonyoknak meg­felelően állapíttassanak meg“. A miniszter ma a gyengébbek kedvéért újra meg­magyarázta tervének lényegét ekképpen: — Szükséges a valorizáció azért is, mert az új kivetés az idő előrehaladottságára való figyelemmel az 1922—23. évre nézve már nem lenne célszerű és ezért, nézetein sze­rint, olyképpen kell a kérdést megoldani, hogy az 1920—21. évre fizetett adóknak ,a korona elértéktelenedése arányában való többszöröse állapíttassák meg jövedelmi adóként az 1922—23. esztendőre. — Új kivetés pedig csupán csak az 1924. év januárjában lesz eszközlendő. Az 1922— 23. évi jövedelmi adónak az előző évben ki­vetett jövedelmi adó megtöbbszörösödése útján való megállapítása, véleményem sze­rint, elkerülhetetlen. Ezért már ez idő sze­rint intézkedni kívánok, hogy a befizetések az ősz folyamán már az újonnan megálla­pított összegekben történhessenek. Hogy a valorizálás a gyakorlatban a régi adó hányszorosát fogja jelenteni, erre vo­natkozóan még nincsen semmi pozitív tá­maszpontunk. Beavatott körökben úgy tud­ják, hogy a szorzószám a 30 és 50 közt fog mozogni, tekintve, hogy a korona 20— 21-ben egy szánt­m fölött állt és ma 0.06 körül mozog. A miniszter ezt a szorzó­számot tartja osztó igazságnak. Sok adó­fizető pedig azon töri a fejét, hogy minek is fogadta el a 20­21. évre oly könnyen a jövedelmével arányban nem álló felemelt adót, mennek javaslatát azzal varrták a nyakába, hogy nyugodjék bele, úgy sem lesz valorizáció és a szegény államnak csak meg kell élni valamiből. Elfogadta és most azután sírhat, mert ezt aranyozzák most be — az ő költségén. — Textilipari ösztöndíjak. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a tex­tilipari szakismeretek fejlesztése érdekében elhatározta, hogy három ösztöndíjat ír ki összesen másfél millió korona értékben, azoknak a támogatására, a­kik textilipari szaktudásukat külföldi tanulmányok révén akarják tökéletesíteni. Az ösztöndíjra min­denki pályázhatik és a vonatkozó pályá­zatok legkésőbb ez évi augusztus 15-ig a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesüle­tének igazgatóságához V., Zrinyi­ utca 1. küldendők be. A pályázóknak pontosan meg kell jelölniük személyi és életrajzi adataikat, előképzettségüket, valamint azt a körülményt, hogy az ösztöndíjat minő tanulmányi célra kívánják igénybe venni.­­ Az élesztő új tájékoztató ára. Az Országos Középponti Árvizsgáló Bizottság elnöke újra megállapította az élesztő tájé­koztató árát. E szerint, holnaptól kezdve az élesztő fogyasztói ára Budapesten két dekánként kimérve, az általános forgalmi adóval együtt, 42 korona. — A Dozzi József Szalámigyár rekord­éve. Az évtizedes múlttal bíró, jó hírnevű Dozzi József-cégből alakult részvénytársa­ság, mely a Hitelbank érdekkörébe tartozik, most állította össze első üzletévé­­ről szóló mérlegét, mely a vállalat nagy­arányú fejlődéséről tesz tanúságot. A 16 millió K alaptőkével bíró vállalkozásnak 30,780.380 K nyers jövedelme volt, tiszta­­ nyeresége pedig jelentős leírások után is­­ 9,080.000 koronát tesz, a­mi az alaptőke 563/1 százalékának felel meg. A szelvény­­hozam a névérték 20 százalékát, részvé­nyenként 40 koronát tesz, mely az Első Magyar Iparbanknál kerül kifizetésre. — Pangás az amerikai pamutiparban. A Netwyork Herald fallriveri jelentése szerint a pamutgyárosok, a pamutiparban mutatkozó rendkívüli depresszió miatt elhatározták, hogy termelésüket 25—50 százalékkal csökkentik. — Valorizáció. A Gyomai Zsigmond dr. szerkesztésében megjelenő jogállam újabb (jú­liusi) valorizációs füzete következő tartalom­mal jelent meg: Gaál Vilmos dr., kúriai biró: Újabb jogesetek a valorizáció körül. Meszlényi Artur dr., ny. kir. táblai biró, ügyvéd. A gaz­dasági lehetetlenüléstől a valorizációig. Tör­vényjavaslat a késedelmes adós által fizetendő kamatról. A kir. Kúria döntvénye ,a baleseti járadék felemelhetős­égéről. Gallia Béla dr. kú­riai biró: A tőzsdebiróság ítélete az angol font perben. Az osztrák legfelsőbb bíróság elvi ha­tározata a pénzadós késedelmének következ­ményeiről. A berlini Kemmergericht állásfog­lalása a pénz elértéktelenedésének kérdésében. A berlini német jogászgyűlés és a valorizáció. Él*fél iglSS§Stfl*pJS3G. Budapest. A tőzsde ma nem volt egységes irány­zatú. A közönség széles rétegében nem tud­tak a mai ellátási napnak kitolásáról, mi­nek következtében igen sok eladandó anyag került a piacra, a tőkeerős vásárlóközön­ség egy részének nyaralása is némiképpen érezhető volt. De ezek a momentumok csak a papírok egy részénél idéztek elő kisebb visszacsúszást, egy másik részénél csak a feljebblendülést akadályozták, a részvények egy harmadik csoportjánál már egyál­talában nem tudták gátolni a továbbemel­­kedést. Két bevezetés is volt ma. Az egyik a Lloyd­ Banké, mely, nagy érdeklődésre, mondhatjuk, széles körök nagy érdeklődé­sére, 10.000-ről 12.300-ig szökött fel. A má­sik a Magyar Mérleg- és Gépgyár részvé­nyéé, mely ugyancsak reális, nagy keres­letre (az igényléseknek mindössze csak 5 százaléka volt kielégíthető) 18.000 után el­érte a 20.000-es árfolyamot és az utótőzs­dén 25.000-ig emelkedett. A bankpapírok egy része igen szilárd volt. Főképpen a Magyar Hitel, mely 220 ezerről 300.000-ig emelkedett. A Hazai Bank 73.000-ről 115.000-ig ugrott. Szilárd volt még: a Leszámítoló, az Olasz, az Angol- Magyar, a Városi, a Forgalmi és a Keres­kedelmi Hitel, míg a Földhitel ma vala­mennyivel lanyhábban feküdt. — A taka­rékpénztárak piacán az Egyesült Fővárosi, az Általános Takarék és a Lipótvárosi ért el nagyobb emelkedést és a Pesti Hazai is valamivel javított kurzusán. — A biztosí­tók közül az Első Magyar Általános több mint 200.000 K-t vesztett legutóbbi záró­kurzusából. — A malom papírokban ma meglehetős stagnálás volt. Néhány ezer ko­ronával emelkedett a Back-malom, a Vik­tória és a Gizella. — A bányapapírok kö­zül az Urikányi igen szilárd. Szilárd volt a Nagybálonyi is, de a Magnezit 90.000, a Kőszén 50.000, a Kohó 70.000, a Borsodi 75.000 és a Beo 25.000 K veszteséggel zá­­rult. — Az építőipari papírok (Újlakig Dräsche, Lőrinci, Aszfalt) azonban ki k­­vétel nélkül szilárdak. — A nyomda­­papírok közül az Athenaeum és a Révai­ emelkedtek. — A közlekedési piacon fő­képpen a Közúti és tartozékainak erős­ emelkedése szembeszökő, arra a hírre, hogy, szent a béke a fővárossal. Az Adria és az MFTR is drágultak valamivel.­­ A fapapi­jjá­rok piacán a Nasici újra valamivel emel­kedett. Ennél nagyobb szabású volt azon­ban a Hazai Fa emelkedése, mely 30.000 koronát, tehát százalékosan igen nagy ősz­, szeget tett. Igen szilárd volt még a Lichtig, a Babolai, a Zentai, a Forner és a Magyar­ Lloyd. Az U. Fa is drágult 30.000 K-val.­­­­A gépipari piacon a két Ganz, a Hoffherr, a Kistarcsai, az Acél és a Motor vissza­estek. Ellenben igen erősen emelkedett a Fegyver. A Kühne, a Tendloff, a Láng, a Lipták, az Általános Gép és Vegyiipari is­ szilárdak.­­­ A különféle vállalatok piacán feltűnt az Izzó és a Brassói tetemes javu­lása. Majdnem 100.000 koronával emelke­dett a Cukoripar és tetemesebben drágult­ a Mezőcukor, az Auer, a Lámpa, az Olaj, a Flóra, a Királysor, a Polgári Sör, a Chi­­noin, a Felten, a Bóni, a Hungária Mü, a Keleti, a Temesi Sör, a Telefon, a Pamut, a Karton, a Danica. Ellenben olcsóbban­ zárultak a Stummer, a Vasútforgalmi, a Klotild, a Phöbus és a Marosi Petroleum. Erősen emelkedett a legutóbb bevezetett Dunántúli Sertéshizlaló, 40.000-ről 70.000 koronáig.­­ Az arbitrázspapírok közül az Államvasút és a Rima néhány ezer koro­nával visszaestek, a Salgó tartott, ellenben az Osztrák Hitel igen szilárd és a Déli is néhány ezer koronás emelkedést mutat. Az utótőzsdén az irányzat változatlan és a forgalom élénk. Különösen a hivatalos tőzsdeidő alatt is favorizált papírokat ke­resték és a bankpapírok közül főképpen a Leszámítolóbankot emelkedő árban. A délutáni bankközi magánforgalomban az irányzat szilárd. Az érdeklődés közép­­ c­ szobafestés,­­ takarítás garantált kivitelben. ST8 A53EK-vállalat, Aggteleki utca 5. Telefon József 124—80 Leghűvösebb az est, legszebb az élet MIM Ililffi- terraszán­t —WHWBWBM A Budapesti Középiskolai Athletikai­­ Club mély megindulással és fájdalommal tud t­hatja, hogy szorotott és érdemekben gazdag J . elnöke USETTY FiaiVCl a budapesti k. ker. egyet. kath. főgimná­zium igazgatója, a m. kir. Feranc József­­ nevelőintézet kormányzója, nemzetgyűlési­­ képviselő, fővárosi törvényhatósági tag­, több tudományos és társadalmi egyesület­­ elnöke, választmánya és rendes tagja f. évi julius hó 15-én váratlanul elhunyt. A megboldogultban munkatársai az igazán megértő jó barátot, az ifjúság pedig szerető­­ és jóságos atyját gyászolja. Temetése folyó hó 18-án d. u. 4 órakor a­­ Kerepesi-temető halottasházából a róm. kath.­­ egyház szertartása szerint fog végbemenni. Emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor­­ megőrizni. I­RNISFOfifi? 1200 Koronáig Arany, ezüst, platina, brilliáns és régi pénz beváltás . Kossuth Lajos utca II. I. 5. Pénztári érák 8—6-ig. A rendes üzemű „CAPAX“ körforgó téglasajtó elkészül­vén, anntfik­ kiváló teljesít­ményét Keffner József új­pesti gépgyáréban (Jókai uton 13. . hó 19-én, d. u. 5 órakor mutatjuk be, mely alkalomra t. részvé­nyeseimet, valamint az összes érdeklődőket szí­vesen látom. Villanyos (55-ös és „B“, illetve „A* és ,J*» megálló a városháza közelében. Tetétlen, férfiing-varrást­­ hozott anyagból is öltönyösen vállal fa N61 fehér. Deutsch Béláné szalonja, fű­ Női fehér­­, nemükülön- I legesBogok. Budapest, IV., Váczi ucca I. (bejárat Tatl István u. 8), félem. Tel.: 75-64 aSIMZ-emni fehér és szines vászoncipők, szandálok, férfi vászon­­cipők, bő­rcipők, házicipők, harisnyanemüek mérsé­­keltártcan Schaffer-cégnél,Döbrentei-tér 4-6. Tel.:5­71 Diai k­iesztítás! Csak rövid ideig. A világirodalom 10 gyönyörű élvezetes regénye ISCD oldal. A 10 kötet leszállított kedvezményes ára csak 9 m kor. Kalandos, szerelmi és szórakoztató társadalmi regények. TARTALMA: Bruun: Van Zanten boldog évei Dickens: Karácsonyi ének Knut Hamson: Viktoria Bret Harte: Jeff Briggs szerelme Kabos Ede: Két halott regénye Kuprin: Rybnikov kapitány Rice Megan Alice: A káposztástelep Stacpoole: Csendes mocsarak Tolsztoj Leó: Usics Iván halála Vance L. J.: A szürkeruhás leány sorozat 10 kötet. Kalandos, szerelmi és szórakoztató társadalmi regények. TARTALMA: Andrejev: A kormányzó Constant Benjamin: Adolphe Bret Harte: Egy bánya története Pierre Lot­: Egy spahi története Nansen Péter: Szent békesség Pain Barry: Lélekcsere Philippe Cl­. L.: Perdrix apó Szeknia Jenő: A fekete báró Tolsztoj Leó: Két huszár Weber Pierre: A kaland Az árak csak rövid ideig maradnak érvényben. Postaköltség sorozatonként 800.— korona. Mindkét sorozatnál 600.— korona. Az összeg előzetes beküldése esetén 50 K-val kevesebb. Kapható és megrendelhető a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkereskedésében, Budapest, Vmn., József-körut 5. sz. Női kalapok tolnáiné J Végh Margit ízléses,­­iszom Kivitelben. I., Attila ucca 7. 111,3. Üzleti órák 2-6.

Next