Budapesti Hírlap, 1923. július (43. évfolyam, 146–170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
1923 július 1. (146. sz.) BUDAPESTI filmlAP Japán, mOzelül a ÍI®Í Rodinán. A minap fejezte be mezőgazdasági tanulmányútját Kimura tokiói tanár a tőlünk elszakított Bácska, Bánát és Szerémség területén. Japánban a túlnépesedés aktuálissá tette ugyan az újabb földosztást, de a sárga bölcsek szívesebben tanulnak másnak a kárán. Kimura jól megnézte a régi magyar végeket. Sok mindent mutogattak neki, de a ferdeszemü japán hihetőleg a következőket látta: Törvény híján hebehurgva rendelet hétholdas parcellát biztosít minden dobrovolnak. Ha a dobrovol megjelöl egy birtokot: „ime ebből akarom a földemet“, az állam komiszáriust ad melléje s a dobrovolc beül a birtokba. Még jó ,ha parcelláját falubeli parasztnak adja albérletbe, ő maga pedig betelepszik a községi korcsma áliamába. A személyes gazdálkodáshoz legfeljebb egy lova van, ez is Ó-Szerbiából való lehajtott mokány, mely a szerbiai hegyeken s fensikon bevált, de Bánát és Szerémség vastagsaras televényével nem boldogul. Sekély tavaszi szántásba veti el a kukoricát, a szárt oly későn vágja le, hogy a fogatos őszi munkáról lemarad; ha lova megromlik, földjét parlagon hagyja. A dobrovoknak van szép haszonállatja, de a telivér szimmentáliakat, a kitenyésztett sertést úgy rekvirálta „későbbi elszámolásra“ Chotektől, Csekonicstól. Most pusztítják fel a mezei vasutat Moldeggen gróf és Talián báró birtokain, mivelhogy az 500 holdas földimaximumon vasútnak értelme nincs; az európai nevezetességű futtaki ménes létalapja veszélyben forog; az uradalmi épületek tégla- és faanyagát az új parancsosok hordják széjjel éjnek idején; a bánsági világhírű ármentesítő társulatok- csekély kivétellel — elszéledőben vannak s újak alakítására az uj földesurak félvad tömegét nem lehet összehozni, a védőgátak beroskadnak, a szivattyútelepek nem működnek, a csatornákat lassan iszap tölti fel: már a Maideggen-, Tallinn-, Ghorckbirtokok meghagyott részein száz és száz holdon vadrécék raknak nyugodalmas fészket, akár kétszáz évvel ezelőtt. Khuen-Belassi gróf elnöklésével Rumán annak idején európai színvonalú vetőmag-nemesítés indult meg; most a részvénytársaság osztrák igazgatója, Bauer megjelentette Belgrádnak, hogy a délszlávok egyetlen vetőmagneme, siló-állomása kénytelen üzemét megszüntetni, mert a maradék 800 holdon kísérleti és szaporító tevékenységet kifejteni nem tud. A kisemmizett magyar birtokosnak rendszerint nincsen tőkéje, hogy földjének roncsain belterjes üzemre térjen; gépeit, féltett tenyészállatait elkótyavetyélve tengeti szerény háztartását s fizeti az adót, mely háromszorosan a dobrovolok által vállalt (de meg nem fizetett) „haszonbérnek.“ Az istállók kiürülnek, a tető beázik, a cselédség koldussoron hagyja el a régi majorokat. Csókáról fenyegetődző parasztküldöttség követeli az uradalom meghagyását; öreg cseléd s tanult iparos nem találja helyét. Lederer mintagazdaságának idei hozamát húsz mázsára becsülik, de szomszédjában felhagyott parcellák nem teremnek semmit. A fejetlen osztást a rendelet réseibe s forum-Catek-ügyvéd-Catilinák „tanácsaiba“ kapaszkodva halogatják az ügyesek. Pasics már érzi, hogy baj van s földosztó miniszterét, Miljeticsot szélső javaslatával együtt elejti; a radikális pártklub mérsékelt, a termelés érdekeivel törődő tervezet elkészítésére kéri fel a zombori ügyvédből szkupszinataggá választott dr. Lalosievicset. Az agrártörvényhozás balfelé lejtő élesedésétől csak akkor kellene tartani, ha Pasics Radicsékkal vagy a demokratákkal koalícióra kényszerülne. Csakhogy Pasics meghökkenése a dobrovoli anarkiának csupán jogi szentesítését tolta ki. Márpedig az önkényes foglalások tényeivel szemben keveset ér a törvényhozó mérséklete. Hacsak jobb földet nem szimatol, a dobrovol ugyan le nem tesz foglalásáról. Belgrád tessék-lássék evakuáló rendeleteit tudomásul nem veszi, bárha censaratású évben is már messziről megismerni hibás, hiányos vetését. Kimura a Dungyerszkyék Eszterházytól frissen vásárolt ménesét is megnézte. Mr. Bőse, az angol tréner széles nevetéssel hasonlítja össze a telivérek döbbent palotáját az emberek mostani odúival. Egy német agronómus szegődik hozzájuk harmadiknak: a magyar végekről beszélnek Újvidék piacterén. A német Európát említi. Kimura professzor elmosolyodik. Talán kínai ültetvényeket, komposzthordó, öreg kulikat, rakott cseresznyefákat lát e pillanatban. (L.) Belifelia Sándor lemondott, a&aj Sseatnesiegßch missisitfer: teáng gpef. Mint az alábbi kormányzói kéziratokból olvasható, Belitska Sándor honvédelemügyi miniszter lemondott és a kormányzó lemondását tudomásul is vette. Belitska Sándor lemondó szándéka nem újkeletű. A Budapesti Hírlap mintegy három hónappal ezelőtt is hírt adott a honvédelmi miniszter távozásáról, akkor azonban sikerült még őt maradásra bírni. Mostani — harmadszori — lemondásának semmiféle politikai háttere vagy oka nincsen, aminthogy előbbi lemondása sem függött össze a politikával. Belitska Sándor, mint ismeretes, az utóbbi időben középfülgyulladásban megbetegedett és — mint mondják — ez a betegség volt a legnagyobb ok arra, hogy a miniszter fölmentését kérje. Belitska Sándor nehéz viszonyok között, a parlament összes pártjainak megelégedésére vezette a reála bizott minisztérium ügyeit és távozását mindenfelé nagy sajnálattal látják. Utóda Csáky Károly gróf vezérkari ezredes volt és néhai Csáky Albin gróf fia. 13 feopsnensfő Sőzsa Natali. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap holnapi száma a következő kormányzói kéziratokat közli: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Belitska Sándor altábornagyot saját kérelmére magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától fölmentem és körösszegül és adorjáni Csáky Károly gróf szolgálatonkivüli viszonybeli magyar királyi tábornokot magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Az illetőkhöz intézett kézirataimat ide zárva megküldöm. Kelt Gödöllőn, 1923. június 28. napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf s. k. * Kedves Belitska altábornagy! Sajnálattal értesültem, hogy megrendült egészségi állapota miatt miniszteri állásától megválni kénytelen. Amidőn önt ennélfogva a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére ezennel fölmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923. június 28. napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf s. k. * Kedves gróf Csáky tábornok! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1923. június 28. napján. Horthy s. k., Bethlen István gróf s. k. 18 BBihapiak 5z®ii László- Emlékünnepet rendezett Péter és Pál napján a Biharmegyeiek és Nagyváradiak Szövetsége. Szent László királynak, Nagyvárad megalapítójának emlékezete előtt hódolt a Biharországból számkivetett magyarság égő könnyekkel és mégis — törhetetlen bizalommal a lelkében. Reggel kezdődött a bihariak emlékünnepe a koronázó-főtemplomban, áhitatos nagymisével, amelyet Székely István dr. egyetemi tanár, nagyváradi prelátus-kanonok celebrált fényes segédlettel. És imádkoztak a váradiak ii Mindenhatóhoz, hogy segítse őket vissza a szabad hazába, Szent László sírjának ősi városába. Pálffy Béla esperes, a debreceni Teréziánum igazgatója, gyújtó beszédet mondott a szószékről, a mely lelkesedéssel és reménységgel teliti meg a búsuló bihari menekültek százainak szivét... Délután hat órakor, az Újvárosház dísztermében, ünneplő díszbe öltözötten gyűlt egybe a Biharmegyeiek és Nagyváradiak Szövetségének minden tagja és kivülök sok lelkes, hazafias magyar ember. Megjelentek a többi között: Petényi Zsigmond báró, Vadász Lipót, Sebess Dénes, Cséczi-Nagy Imre és Kratchwill Károly tábornokok, Szilágyi Lajos, Létay Ernő, Könyves Lajos és Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselők, Baróthy Pál dr. kir. főügyészhelyettes, Lukács Ödön dr. miniszteri tanácsos, Nagyvárad volt polgármestere, Jancsó Benedek, Barabás Endre, Vutka Ákos és még sokan mások. A gyűlésnek világosságot és szint adott a hölgyek nagy száma a tömött padsorokon. A Tabáni Énekkar Egyesület nyitotta meg az ünnepséget a Szózat-fantázia eléneklésével. Ezután Hoványi Géza dr. udvari tanácsos, a biharmegyeiek szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. — A hontalanná lett biharmegyeiek és nagyváradiak — úgymond — ezúttal negyedszer jöttek össze, hogy Szent László királynak, Nagyvárad város megalapítójának, Erdély védőszentjének emlékét megünnepeljék. Szent László szelleme megköveteli, hogy megerősödött bizalommal tekintsünk a jobb jövő elé. Szent László szellemében kell nevelnünk az elkövetkező nemzedéket, amely hivatva lesz arra, hogy hazánk megmentésére, vallásra és nemre való tekintet nélkül közreműködjék. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a jelenlévők lelkes tapsai közepett kezdte el ünnepi beszédét Prákosi Jenő, Rádass Ienes ünnepi beszéde. — Szentmisével kezdődött ez az ünnepség — mondotta a többi között Rákosi Jenő. Egy Nagyváradról származott fiatal pap megható prédikációjával. A mostani ünnepi gyűlést pedig egy szimfonikus kompozíció nyitotta meg, amelyben fiatal leányok és erőshangú férfiak ajkáról hallottuk, hogy itt nekünk „élnünk és halnunk kell“. De nem élhetünk, s nem halhatunk meg méltón, ha elszakadunk múltúnktól. Áttért Szent László alakjának jellemzésére, kiben mint királyban két ellentét: fenség és alázatosság misztikusan egyesült. Ki mint törvényhozó bölcs, bár szigorít, de korát megelőzőleg humánus volt; mint vitéz, halálosan félelmes, de könyörületes. Igazi halhatatlan nagyságát hirdeti, hogy a költők és a népmondák világába utat talált. A magyar nemzet a gondviseléstől azt a a küldetést nyerte, hogy a Dél és Kelet sötétségeiből előtörő hódítók ellenében a nyugati keresztény civilizációt megvédje. Szent László volt az, aki az első betörést, a különben rokonfaju kunokét háromszor is megtörte. Majd a tatárokat tartóztatta fel vérző testével a nemzet, végül a török ellen vívott századokra terjedt védelmi harcot. A magyar minden támadást, a mely karddal s kelevézzel jött, karddal és kelevézzel vert vissza. De jöttek menekülők, oltalomkeresők, jöttek, a kik jobb életre áhítoztak s a magyar ezeket oltalmába vette, jogot, kiváltságot, földet adott nekik. És meg kellett élnünk olyan időket, amikor ezek támadtak fel árulással, hitszegéssel és hálátlansággal a magyarra, s az ily fegyver ellen nem vértezett magyar nemzet hazáján osztoztak, földjét megtépték, mint Krisztus köntösét a Golgotán. A magyar királyi vér több szentet adott az égnek, mint bármely nemzet királyi családjai. Ott ülnek a mindenható tanácsában Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és boldog Margit. Kiáltsunk fel Szent Lászlóhoz, emelje fel szavát az Úr tanácsában s ha kell, dobja le nekünk hadverő csatabárdját. Mi tudni fogjuk, mit kell vele csinálnunk, mert minden szó, minden beszéd, minden gondolatunk csak köszönükő legyen, melyen köszörüljük Szent László harci szekercéjét. Szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel és tapssal, helyéről fölállva ünnepelte a közönség RákosiJenőt beszédének elhangzása után. A tabáni énekkar régi, Szent László-korabeli dalokat énekelt, majd S zettyey Aranka, a Nemzeti Színház mű- vésznője Dutka Ákosnak két mélységes poézissel megírt költeményét szavalta maga is megindultan és mindenkit megindítva. A Nemzeti Hiszekegy és a Himnusz akkordjai közben ért eget a lélekemelő ünnepség. Este az ügyvédi kör helyiségében lakoma fejezte be az ünnepet. Hoványi Géza a bihariak és váradiak összetartására és testvéri szeretetére ürítette poharát. Szilágyi Lajos képviselő az ünnep szereplőit és különösen Rákosi Jenőt ünnepelte a közönség lelkes, tüntető tapsa mellett. Rákosi Jenő, sajnos, akadályozva volt a megjelenésben. Az angol munkáspárt politikai programja. Londonból érkező jelentés szerint az angol parlament, egyik legerősebb pártja, az angol munkáspárt tegnap konferenciát tartott s ezen igen érdekes határozatokat hoztak, amelyek jellemzők a párt gondolkodásának és politikájának a megítélése szempontjából. Az egyik határozat, amelyet Ramsay Macdonald terjesztett elő, követeli, hogy a Ruhr-megszállás kérdését választott bírósági döntéssel rendezzék. Egy másik határozat kívánja a szovjet kormány elismerését. Egy harmadik kimondja, hogy az angol munkáspárt ellene lesz az angol repülőflotta fejlesztésének s követeli, hogy Anglia a repülőflották megszüntetésére nemzetközi konferenciát hívjon egybe. Érdekes azonban, hogy ezzel szemben nagy többséggel elvetették azt a javaslatot, hogy a munkáspárt elvileg minden katonai ügyben a kormány ellen szavazzon és hogy egy morarkiaellenes javaslatot egyáltalán vitára sem engedtek. Országos iparos kongresszus Veszprémben, Veszprém, jún. 30. (Saját tudósítónktól.) Ma folyt le az országos iparos-kongresszus első napja nagy érdeklődés mellett. Negyedmilliónyi iparos képviseletében 250 ipartestület küldte el megbízottjait a kongresszusra, mely az ország iparosainak elkeseredését viharos jelenetekben robbantotta ki és ismételten, erős szavakkal hangoztatták az iparos érdekeknek hivatalos részről való elhanyagolását. Sürgős segítséget követelnek úgy a szervezkedés, mint a pénzügyi segítés terén. Rott Nándor püspök nyitotta meg a kongresszust nagyszabású iparpolitikai előadással, melyben kiemelve a megvalósítandó célokat, a maga részéről a legmelegebb támogatást ígérte. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pálffy Dániel, kir. főtanácsos, az ipartestületek országos szövetségének elnöke mondta el megnyitóját. Hajagos Imre, a veszprémi ipartestület elnöke nagyhatású szózatot intézett az iparosokhoz, melyben arra buzdította őket, hogy fogjanak össze, dolgozzanak együtt, zárják ki körükből a felekezeti villongást, csak a munka értékét becsüljék és ennek szerezzenek elismerést. Dobsa László dr. az iparosok nyugdíjáról tartott előadást. Azt a javaslatot terjesztette elő, hogy minden iparos köteleztessék a nyugdíjintézetbe való belépésre, a szervezet államilag szabályoztassék és az illetékeket a tagok adójával együtt kell beszedni. A javaslatot egyhangúan elfogadták. Pálffy Dániel azt javasolta, hogy alakítsanak országos kézműves kamarát, ezzel nem akarják a mai kereskedelmi és iparkamarai rendet megbontani, de külön érdekeik védelmére erre a szervezetre feltétlen szükségük van. A javaslatot abban az értelemben fogadták el egyhangúan, hogy az ipartörvény végrehajtási utasításával kívánják életbeléptetését. Az ipari szövetkezetek kérdésének tárgyalásánál heves viták voltak. Fölpanaszolták, hogy a pénzügyminiszter a több év óta ígért támogatást még mindig nem adta meg. Amíg a földmivelés nagy segítségekben részesült, az iparosok munkája kétségbeejtő válságba sodródott az által, hogy a hitelt a kormány részéről nem kapták meg. Vágó Jenő, a Szabóipar szerkesztője éles hangon támadta a politikát, mely elgáncsolja az ipart és lehetetlenné teszi ezen a téren a temetést. A kongresszus nagy tetszése mellett követelte, hogy a pénzügymi niszter fölkérendő az iparossegítség sürgős. Díjtalan EEFMCTi©“ speciális félsserészeti intézetben, Budapest, IV., Sierilla-tér S. 'S Délelőtt ',12-1k ig, délután 4-6-ig.