Budapesti Hírlap, 1923. szeptember (43. évfolyam, 196–220. szám)

1923-09-16 / 208. szám

r­k­i Szan­aterina és potézita Dr. PálOS SZAMATÓRIUI VÍZGYÓG­YINTÉZET­E BUDAPEST, VXH. SEB., VAS VCOA 17. SZ. Xdegs belbetegefc. üdülői gyógyhely*. Diétás káré,fc, vízkávé*, Zander stb. bejárók részére is. Sibsszet • lirologia• Szülészet • Orthopädia DIATHMI. GYÖGYINTÉZET BUDAPEST, V. VILMOS-CSÁSZÁR-UT 18. I. (Bazilika mellett) Teleion, 13—98 Eredményesen kezeltetnek orvosi vezetés mellett rheumás-, ideg-, epekő-, vese- és mindennemű chronikus bántás­znak. REUMÁS- ÉS IDEGBAJOKAT , GYORSAN GYÓGYÍT DR. RIH . ELEKTROMÁGNESES INTÉZETEI BIJDAFEST.VII.FASOR 13 INGYEN PROSPEKTUS' K­iái­ is emeli kizHerik­ai-i­tézet Rr 1I8STIIR Budapest, IV., Ferencz Jézsef­­ríir“"1“" rakoarí 2S RáRdel-6*’/,,'?í‘-3-*4-s-I kórházi főorvos Telefon: 1. 56— 76. Vizkurák, Zander, soványitókúra, orvosi massage, inhal­atorium, villamozás, dia­­thermia, quart- és napfürdő Dr. Mandler Ottó gyógyintézetében IX. ker., Kálvin-tér 10. sz. (Bejárat: Ráday u.) (Gazd. Bizt. Szöv. palotájában.) Telefonszám: József 3—75. 40 sz. Erzsébet-körut 40 sz. Al­log aerikai eü­edmény Rendelés tejjel Mil Mis 9-ig 4­0 évi (Fllil. Dr. Kovács S. fogorvos.7, &sf Síma -gsfegsfiíitézet Inhalatorium. Röntgen Intézet. Budapest, Andrássy K út 37 (Süőrönd) Telefon: 123—82. — Bejáróknak is. lliik­iszióra magán gyógyintézet sebészeti, női és bel­gyógyászati betegek részére. Diatetikus konyha cukor- és vesebetegek számára. Vizgyógyintézet. B­ej­ár­ók részére is. VI., VILMA KIRÁLYNÉ-UT­A. SSAM Telefon: József 15—26. s..... Amnirfélfak­ Keleti-féle legmodernebb szer- l ftliijJUlalluiV keze­tű műfabak a legtökéle-­­ tesebbek. Elegáns, könnyű és fajtáién­­­járás ! Továbbá elsőrendű kivitelben eredeti gyári­­ árak mellett szállít: makezeket, testegyenesitó-­­ gépeket, sérvkötőket, haskötőket, gumm­­­görcsér­­­harisnyákat, betegápolási cikkeket és mindenféle s­zumlaiárukat. Keleti 1. Budapest, IV., Petőfi I Sándor ucca 17. Alapítva : 1878. Telefon- 13—7 ' Főraktár: Szent László-Mindenütt az ^gella Zala,vm.sSr­t^ Egyetlen cSV|(ainjjj0|aj.CS8ii|8jj6* vitamindus ! kapható ORTHOP&P mSeipSt mindenféle beteg lábra jótállás mellett készít RADIOS, Budapest, VII., Dohány utca 26. Aal928. évi Antwerpeni Egész­ségügyi Kiállításon érdemkereszt, nagy arany­ú díszoklevéllel kitüntetve Amerikai ASfhtWÜ' ^(törv. védve)' Mindenütt kapható! — Főraktár Török József R.-T. gyógyszertára, Budapest, XX., Király ucca IV. szám 1928 szeptember 16. (208. sz.) Budapesti hírlap minél lapossabb siklószöggel rendelkezzék (kedvező oldalviszony elérése), hogy a törzs ne csak ellenállást ,de felhajtó erőt is nyújtson és hogy nagy felületű függőleges vezérlappal az oldalirányos stabilitást bizto­sítsák. A flip fordulóképességének foko­zása céljából az oldalkormánnyt kétszeresen megtörték (tengelyezték) így az oldalkor­­m­ány m­ű­ködtetése esetén, automatikusan profilszerűen megtelik. Igyekeztek egy­szerű eszközökkel és gondos kivitellel el­érni a jó ritorlázóképességet. Ez különösen meglátszik a törzseiken és kormányszerve­ken. Ez az irányelv győzedelmeskedett a rekorder­­Werfers „Strolch“ nevű gépén is.­­Végül igyekeztek még arra is, hogy egy és ugyanaz a típus motornélküli és segédmoto­ros vitorlázó repülésre is alkalmas legyen. (Súlypont ellálhatósága) Remélhetőleg az itt vázlatosan közölt irányelvek hazai konstruktőreinknél is kö­vetőkre akadnak s figyelembe vételük sok meddő kísérletezést tesz elkerülhetővé. — Vitorlázó repülőversenyt tartanak Ausz­triában okt. 14—21. között. Rendezi a bécsi műegyetem rektorának vezetésével működő bizottság, a melyben részt vesznek az osztrák nevo klub, a Flugtechnischer Verein és a bécsi és gráci műegyetem vitorlázó repüléssel­ foglalkozó hallgatói. A versenyre a kiválóbb eredményeket elért német vitorlázók is elmen­nek, a színhely a Deutsch Altenburg (Német­­óvár) melletti Hundsheimer hegy, a­melynek erre a célra kedvező a fekvése. Ez a verseny volna a bevezetése a jövőben évente tartandó nemzetközi vitorlázó ver­senyeknek. Még Ausztria is megelőz bennünket. Pedig azt senki sem mondhatja, hogy odaát kedve­zőbbek a viszonyok?! Közegészségügy Rovatvezető Misnsk­en Ottó dia. Minden javaslat eszme, ha komoly tar­talmat foglal magában, bárhonnan szárma­zik is, megérdemli a vele való foglalkozást. A tárgyalás, a megvitatás adja a későbbi siker alapját, örvendetes ezért, hogy a köz­­egészségügy fölkeltette a nem szak egyének intenzív érdeklődését is, a­minek bizonysá­gául érkezett a Budapesti Hírlap­hoz az alábbi közlemény. Bár nem mindenben ér­tünk egyet a cikk írójával, mégis örömmel közöljük, mert élénken, találóan festi a vi­dék egészségügyi elmaradottságát. Szerzője egy téglával hozzájárul a köz-­­ egészségügy felépítéséhez. Miatu közegészségügye. A Budapesti Hírlap kiváló szolgálatot tett az ország közegészségügyének azzal, hogy e fontos kérdések megtárgyalása részére külön rovatot nyitott, így adva van a többek kö­zött anna­k lehetősége is, hogy minden oldal­ról adatokat szolgáltassunk e rovatot vezető kiváló szakemberek részére. Két dolog jellemző Magyarország egészség­­ügyi statisztikájára: a nagy gyermekhalandó­­ság s a tüdővész pusztítása. Eddig eredmény­ i ■feien volt minden akció, minden küzdelem, a statisztikát megjavítani nem igen tudtuk. Ennek egyik okát abban látom, hogy nem de­rítettük föl teljesen a falu egészségügye le­sújtó állapotának igazi okait. Nagy társadalmi bajok orvoslásához pedig mindaddig céltalan­­fogni, míg azok előidéző okait meg nem állap­pítanuk, mert tüneti kezeléssel nem sokra me­gyünk, a bajt gyökerénél kell elfojtani! A tüdővésznek, a gyermekhalandóságnak az ál­dott levegőjű falun sem éghajlati, sem terme­lési, sem valami egyéb faji degeneráltsági okai nem lehetnek, bá­r nincs kizárva, hogy az évtizedek óta pusztító tüdővész, ha ma még nem is, de idővel az ellenállóképesség általános lecsökkentésével bizonyos degene­­ráltsági tüneteket fog maga után vonni. E kór leküzdéséhez tehát a legelszántabb vas­­akarattal még idejében kell hozzálátnunk, még mielőtt ily faji­ degenerálódási tünetek el­következnének. Minden objektív érdeklődőnek rá kell jön­nie az alapokok kutatása során, hogy úgy a tüdővész, mint a nagyfokú gyermekhalandó­ság majdnem egyedüli és kizárólagos oka, a fó­kulturálatlanság. E két nagy korcsoport profilaktikus leküzdése tehát nem is annyira orvosi, mint inkább kulturális kérdés. A falu kulturálatlanságát régebben a szegénységgel mentegették. Ma nem lehet a faluról állítani, hogy — szegény. A falusi ember, a kisgazda ma általában jólétben él. Az életstandard emelkedése ellenére megmaradt azonban a falu mindenütt és mindenben a régi kultu­­rálatlanság nívóján. Ezért van az, hogy falu­helyen nincs meg az orvosnak az a tekintélye és tisztelete, a­mi nagy kvalifikácója s fölötte értékes emberi és társadalmi tevékenykedése folytán őt föltétlenül megilletné. A kulturá­­latlanság miatt a falusi lakosság nincs tisztá­ban a többek között a betegségek veszedelmé­vel sem. Észre se veszi, ha gyermeke feje, torka fáj, hányási ingere stb. van, noha úgy tudom, e tünetek majdnem az összes gyermek­­betegségek kezdő tünetei. Éppen ezért az orvost legföljebb a legvégső esetben, a­mikor a betegség már az utolsó stádiumába lépett, hívja csak. De még, ha orvoshoz fordul is, ■sitka esetben készítteti el az orvosságot. A fritfca esetben tartja magát­­az orvos utasitásai- Bioz, vagy kezeli a beteget az orvos utasítása ífirtssa!. A gyermeket gyakran nem fektetik ágyba s sűrűn megesik, hogy vizes­ ruhás nyak­kal az udvaron tartózkodik. Természetesen, a­mikor a beteg „ápolása“ az orvos utasításai­nak ily abszolút negligálása mellett történik, a gyógyulás folyamata sem haladhat oly mé­retben, mint kellene. És néha éppen az ily „ápolás“ következtében pusztul el az a beteg is, a­ki gondos ápolás mellett még megment­hető lett volna. Ha karját töri a falusi ember, ak­kor nem az orvoshoz siet, hanem ahhoz az asszonyhoz, a­ki ezt „jobban tudja, mint az orvos“. Ha kutya harapja meg, elmegy a har­madik faluba, a­hol „egy ember jobban gyó­gyítja azt“, mint Pasteur-intézete. Az orvos hiába prédikálja,­­ hogy munkaköziben, vagy tánc közben ne igyanak hideg vizet, a falusi népnek, ha nehéz munkáját befejezte, bár csurog az izzadság róla, az első dolga a jég­hideg kútvízből feli­inni magát. Ez a magya­rázata annak, hogy a falusi lakosság egy része idült bronchitiszben szenved. Faluhelyen majdnem minden második gye­rek gyomor- vagy bélhurutban szenved. Az­­ orvos hiába utasítja a szülőket a táplálásra vonatkozólag, egyáltalán nem veszik figye­lembe. Nemrégen magam láttam, hogy egy bélhurutos nyolchónapos csecsemő­­ szilvát szopogatott. A­ki tehát a falu egészségügyét meg akarja javítani, annak elsősorban­­ a falu kultúráját­lansága ellen kell megkezdeni a küzdelmet. Nézetem szerint már az iskolában kellene ezt megkezdeni. Az iskolában kellene rá nevelni a gyermekeket arra, hogy minő nagy kincs az egészség s hogy kell arra vigyáznunk. Ugyancsak itt kellene a falusi friss generá­ciókba beoltani azt, hogy a legcsekélyebb be­tegséggel is orvoshoz forduljanak, mert az orvos az egyedüli szakember, a­ki a betegen — különösen a betegség kezdő stádiumá­ban — segíteni tud. Azután a téli ünnepi dél­utánokon népszerű, de tudományos előadáso­kat kellene a községi, illetve a körorvosok által tartatni. Ez előadások célja lenne: a fel­nőtt lakosság értékének kifejlesztése a beteg­ségek s azok elleni védekezés iránt, s az orvos, az orvosi tudomány iránti bizalom fölkeltése. A falu egészségügyének gyökeres javulására ily nevelő munka mellett is azonban csak akkor lehetne szerintem igazán számítani, ha a falu egészségügye államosíttatnék. Ezt így képzelem: az állam közegészségügyi adó címen egy új adótípust vezetne b­e. Ez adóbevételből községenkint, s körjegyző szék­­helyenkint kórházszerű rendelő­intézet állít­tatnék föl. A rendelő ingyenes volna, a ren­delőintézet orvosai — a mai községi és kör­­orvosok — azonban, teljes magánprakszist is folytathatnáinak. Nagyobb községekben két rendelőintézeti orvosi állást lehetne rendsze­resíteni. Egy gyermekgyógyászatit, melyhez az összes belgyógyászati esetek tartoznának, s egy nőgyógyász-operatőrit, melyhez a női ba­jokon kívül a sebészeti esetek is utalva len­nének. A falu egészségügyének nagy fontosságára való tekintettel vagyok bátor ezekre a prepo­zíciókra az illetékes körök figyelmét fölhívni. Sárközi István. Török Lajos dr. egyetemi tanár, a­ki sok becses értékkel gazdagította a magyar orvostudományt s munkásságával európai hírnévre tett szert, e héten ünnepelte meg csendes visszavonul­tságban 60-ik születése napját. . Amerika meggátolja az európai orvosok bevándorlását. Egyre-másra jönnek a hírek az Új­ Világ partjairól, hogy mily sok le­küzdhetetlen akadályt állítanak fel az ame­rikai és általában Óceán-menti államok az európai orvosok bevándorlása ellen. Mint újabban értesülünk, odakint nagy orvosi mozgalom indult meg, a­mely azt a célt szolgálja, hogy végleg megszüntessék az európai orvosok bevándorlását. Az elmúlt hónapban az Egyesült Államok területén igen szigorú rendszabályokat léptettek életbe a külföldi orvosi diplomák elisme­rése körül és még így is csak a legritkább esetben nosztrifikálja a fakultás a külföldi diplomát. Felemelik az orvosi díjszabásokat. Mint értesülünk, a magy. kir. népjóléti minisz­térium illetékes osztályain a magy. kir. földművelési minisztériummal egyetértés­ben tárgyalás folyik, hogy az orvosi hono­ráriumot a legközelebbi hetekben felemel­jék. A legutóbbi módosító rendelet óta ugyanis a leromlott gazdasági viszonyok folytán a régebbi díjazások körül nagyobb arányú eltolódások álltak be, a­melyek szükségessé teszik az orvosi honoráriu­moknak a mai viszonyokhoz való feleme­lését. Bélyeggyűjtés, írja Iván Körner. A nyugatm­agyaa­r­­országi felkelők bélyegei. A történelmileg is érdekes időszak bé­lyegei tekintetében a bélyeggyűjtők egy — bár kisebb — része tartózkodó álláspontot foglal el, nem tekinti ezeket hivatalos ki­adásnak, abból az elvből indulván ki, hogy csak az államhatalom által kibocsátott bé­lyegek hivatalosak. Ez az elv azonban tel­jesen téves. A bélyeget a bélyeggyűjtő akkor tekinti gyűjtőképesnek, ha valamely postahivatalnál eladásra került, tekintet nélkül arra, hogy a postahivatalt az állam vagy más hatalom, még ha erőszakkal is ragadta volna magához e hatalmat, utasí­totta e bélyegek eladására, illetve annak használatára. Minthogy pedig e felkelő­ bélyegek, még ha azt mondjuk is, hogy erőszakkal, de rövid ideig té­nyleg forgalomban voltak, sőt kezemben több példány van, közöttük aján­lott is, mely hozzám rendes postai utón került, határozottan gyűjtőképesek; állítá­somat igazolja az a tény, hogy úgy a Senf, mint a Michel német katalógusok, sőt a svájci Zumstein-katalógus fel is vette. Mindezeket nem tekintve, oly érdeke­sek e bélyegek, hogy a speciális gyűjtőnek még akkor is kellene foglalkoznia vele, ha a katalógusok el nem ismernék. A felkelők bélyegeiből 7 kiadást isme­rünk. Ezek mind 1921 szeptember és októ­ber havában jelentek meg. I. az u. n. „Fel­kelők“, melyből „Felkelő magyarok által megszállt Nyugatmagyarország 1921 aug. szept.“ felnyomással 10 érték jelent meg, a II. a „Lajtabánság“, mely „Lajtabánság­­post“ és alatta diszitett vonal felnyomás­sal 11 értékből áll, a III. a „Halálfejes“, 9 érték: „Nyugatmagyarországi felkelők Bélyegrovatunkban az apróhirdetések ára egy szó 80 korona, vastagabb betűvel 160 korona. A legkisebb hirdetés 300 K. Mindenkinél többet fizet régi bélyegekért és gyűjto­­­men­yekért Pfeifer, Múzeum körút 39. Majo Sándor legrégibb bélyegkereskedő Magyar­­országon, Budapest, IV., Károly-körút 10., telefon ül— 56. vesz és elad mindenféle jobb bélyegeket, gyűj­­teményeket. 2000 drb 1 centes amerikai bélyeg eladó* Cím: a kiadóhivatalban. Nemere Ilma, V- Vilmos crácsár­ut 18. Cserébe csak levél útján, keres 1900-tól használatlan francia gyarmatokat, adhat bármily országbelit. Veszek-cserélek klasszikus magyarokat 1871-től keresek különösen papírgyári vízidőt 1899—1908-ig Horváth, Arthur vasnagykereskedő Budapest, V., Hold ucca 15._____________________________________9­74 Iván Kornél. V., Dorottya ucca 3. Keres európai vágott és jubileumi bélyeget, hiányjegyzék alapján. Cserébe mindent ad. Cserélek jobb magyar bélyegeket, adok svédet, finnt, dánt, norvégot. Bázis, Michel, 1923. (1 Michel­mark­ts 10 Nottemarken.) Értesítési levél utján kér Katlaskowaki Károly, VIL* Peterdy ucca 29________ Bélyeg-gyűjteményeket, egyes bélyegeket arany« paritáson vesz Kellermann. V.» C.váky ucca 40. 7168 Világbélyeg* gyűjtemény Sci­aubok permanent al­bum 3 kötet) eladó. Futó ucca 13. I. 7. 5850 Újabb portóprovizóriumok. A posta a papír­takarékosság elvétől nem akarván eltérni, a kis koronás aratóbélyegekből piros szinű felül­nyomás útján 100, 200 és 300 koronás portó­jegyeket készíttetett. Bár minden téren úgy takarékoskodnánk, mint ezen a posta! A bécsi nemzetközi bélyegkiállítás minden várakozást felülmúlt. A kiállítás nemzetközi jelzésű volt és minden jelzőjének minden te­kintetben meg is felelt. A világ minden tájé­káról küldtek be gyűjteményeket, de a látot­tak között is sok idegen, még tengerentúli is akadt. Egyes államok is részt vettek a kiállí­táson, így az osztrákon kívül a német posta­múzeum, a bajor és az olasz posta is állított ki reprezentatív táblákat, annál sajnálatosabb, hogy a mi postánk nem vett részt. Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületé­ben, hazánk legrégibb és legelőkelőbb egye­sületében is a nyár elmúltával megkezdődött az élet. Schmidt József kormányfőtanácsos el­­nöklésével újra megkedték a rendes csütörtöki összejöveteleket. A szept. 13-iki összejövetel igen népes volt, mikor is Deszkár Ferenc a bécsi bélyegkiállításról tartott előadást, mely általános érdeklődést keltett. A választmány szept. 27-én ülést tart. Mauthner Zoltán nagyiparos, híres magyar gyűjtő, részt vett különleges magyar gyűjte­ményével a bécsi kiállításon, a­hol aranyérmet nyert. A Magyar Bélyeg 3—4 száma igen érdekes tartalommal jelent meg, különösen figyelemre­mélt­ó Gelbner József mérnök, régi hírű filate­­lista, az osztrák 1867-es kiadású 3 kr. tévnyo­­másról szóló cikke. It­t Sonsergo St. Luxemburg két provizóriumot adott ki: 3 cent az 1 centen és 5 cent a 4 centen. Németország. Itt oly nagy számok jelennek­ meg bélyegekben, a­melyek eddig hihetetlenek voltak, sőt még a szovjetbélyegeket is felül­múlják. Egyelőre M. 20.000 és 75.000 felül­nyomva a legutóbbi kis számos kiadáson és M. 100.000 a régi hosszúkás számrajzban je­lenthetjük, de ezeken kívül még számos felül­­nyomásos bélyeg kerül kiadásra, melyekről megjelenésük után adunk értesítést. 19­ 19 — halálfejrajz — 21 „A“ zóna“ fel-*' nyomással, IV. a „Nem, nem, soha“, mely*. 11 értékből áll, „Nyugatmagyarország­ népe nem, nem, soha“ felnyomással, V. az „Északi hadsereg"*, melyből 19 értéke jelent meg „Felkelő magyarok Északi had-­ serege 1921“ felülnyomással. VI. az „Orszvé“, mely 7 értékes sorozat „Nyugat- magyarország Orszvé* (értékfelnyomás)íj Westungarn Orgland“ felnyomással és a­ VII. a „Prónay“, mely 11 rendes és 3 portóbélyegből álló képes sorozat . E kiadások közül a legértékesebb ári „Északi hadsereg“, mely sorozat a fordí­tott nyomású bélyegekkel ma kb. 600.009­ koronát ér. Jelen soraim csak azt célozták, hogy a­ bélyegek gyűjtőképességét megállapíthas­sam, de lesz még alkalmam ezekre — az, egyes kiadások részletesebb megtárgyalá­­­sakor — még visszatérni. apg»: Egy szó ára 80 korona, vastagabb betűből 160 korona. A legkisebb hirdetés 800 korona* A Budapesti Hírlap ré­szére a következő dohány­­tőzsdékben vesznek fel apróhirdetéseket: 11., Gellért-fürdő, különb tőzsde. IV.,Margit-körút 3. tőzsde. IV., Vizella-tér (Haas­­palota.) tőzsde. Iv., Vizella-tér 1., tőzsde. IV., Vámház-körút 12., tőzsde. IV. , Ferenciek-ter© 7, föld­szint 24. Dr.Péchy Gyula hirdetési iroda. V. , Dorottya-utcai?. * fi­tos tőzsde. V., Fürdő-utca 6. Bolváry Zahn Istvánná tőzsde. V., Fürdő-utca 11., tőzsde V., Lipót - körút v. Özv. Máday Ferencné.tőzsde V., Lipót-körut^ 22. Szi­­laesy József, tőzsde. KÖNYV Minden magyar könyv megkapható a Buda­­pesti Hírlap könyvker­veske­désében.Budapest VIII., József-körút . Használt könyvekért, tel­­jes könyvtárakért, soro­­zatos művekért legmaga­­sabb árat fizetek. K­öny­v és bolt, József-körút 5. Tele­­ion József 24—B4. Jókai százkötetet és más könyveket legjobban vá­­sárol Nemzeti antique­­rium, Vilmos császár-uti 54. Telefon 151—75. 596­. Régi és modern könyve­ket, metszeteket vásárol Stemmer _ könyvkereske­dés, Fürdő ucca 9. Válasz­, bélyeg, féOD1.

Next