Budapesti Hírlap, 1923. szeptember (43. évfolyam, 196–220. szám)
1923-09-16 / 208. szám
rki Szanaterina és potézita Dr. PálOS SZAMATÓRIUI VÍZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, VXH. SEB., VAS VCOA 17. SZ. Xdegs belbetegefc. üdülői gyógyhely*. Diétás káré,fc, vízkávé*, Zander stb. bejárók részére is. Sibsszet • lirologia• Szülészet • Orthopädia DIATHMI. GYÖGYINTÉZET BUDAPEST, V. VILMOS-CSÁSZÁR-UT 18. I. (Bazilika mellett) Teleion, 13—98 Eredményesen kezeltetnek orvosi vezetés mellett rheumás-, ideg-, epekő-, vese- és mindennemű chronikus bántásznak. REUMÁS- ÉS IDEGBAJOKAT , GYORSAN GYÓGYÍT DR. RIH . ELEKTROMÁGNESES INTÉZETEI BIJDAFEST.VII.FASOR 13 INGYEN PROSPEKTUS' Kiái is emeli kizHerikai-itézet Rr 1I8STIIR Budapest, IV., Ferencz Jézsefríir“"1“" rakoarí 2S RáRdel-6*’/,,'?í‘-3-*4-s-I kórházi főorvos Telefon: 1. 56— 76. Vizkurák, Zander, soványitókúra, orvosi massage, inhalatorium, villamozás, diathermia, quart- és napfürdő Dr. Mandler Ottó gyógyintézetében IX. ker., Kálvin-tér 10. sz. (Bejárat: Ráday u.) (Gazd. Bizt. Szöv. palotájában.) Telefonszám: József 3—75. 40 sz. Erzsébet-körut 40 sz. Allog aerikai eüedmény Rendelés tejjel Mil Mis 9-ig 40 évi (Fllil. Dr. Kovács S. fogorvos.7, &sf Síma -gsfegsfiíitézet Inhalatorium. Röntgen Intézet. Budapest, Andrássy K út 37 (Süőrönd) Telefon: 123—82. — Bejáróknak is. lliikiszióra magán gyógyintézet sebészeti, női és belgyógyászati betegek részére. Diatetikus konyha cukor- és vesebetegek számára. Vizgyógyintézet. Bejárók részére is. VI., VILMA KIRÁLYNÉ-UTA. SSAM Telefon: József 15—26. s..... Amnirfélfak Keleti-féle legmodernebb szer- l ftliijJUlalluiV kezetű műfabak a legtökéle- tesebbek. Elegáns, könnyű és fajtáiénjárás ! Továbbá elsőrendű kivitelben eredeti gyári árak mellett szállít: makezeket, testegyenesitó- gépeket, sérvkötőket, haskötőket, gummgörcsérharisnyákat, betegápolási cikkeket és mindenféle szumlaiárukat. Keleti 1. Budapest, IV., Petőfi I Sándor ucca 17. Alapítva : 1878. Telefon- 13—7 ' Főraktár: Szent László-Mindenütt az ^gella Zala,vm.sSrt^ Egyetlen cSV|(ainjjj0|aj.CS8ii|8jj6* vitamindus ! kapható ORTHOP&P mSeipSt mindenféle beteg lábra jótállás mellett készít RADIOS, Budapest, VII., Dohány utca 26. Aal928. évi Antwerpeni Egészségügyi Kiállításon érdemkereszt, nagy aranyú díszoklevéllel kitüntetve Amerikai ASfhtWÜ' ^(törv. védve)' Mindenütt kapható! — Főraktár Török József R.-T. gyógyszertára, Budapest, XX., Király ucca IV. szám 1928 szeptember 16. (208. sz.) Budapesti hírlap minél lapossabb siklószöggel rendelkezzék (kedvező oldalviszony elérése), hogy a törzs ne csak ellenállást ,de felhajtó erőt is nyújtson és hogy nagy felületű függőleges vezérlappal az oldalirányos stabilitást biztosítsák. A flip fordulóképességének fokozása céljából az oldalkormánnyt kétszeresen megtörték (tengelyezték) így az oldalkormány működtetése esetén, automatikusan profilszerűen megtelik. Igyekeztek egyszerű eszközökkel és gondos kivitellel elérni a jó ritorlázóképességet. Ez különösen meglátszik a törzseiken és kormányszerveken. Ez az irányelv győzedelmeskedett a rekorderWerfers „Strolch“ nevű gépén is.Végül igyekeztek még arra is, hogy egy és ugyanaz a típus motornélküli és segédmotoros vitorlázó repülésre is alkalmas legyen. (Súlypont ellálhatósága) Remélhetőleg az itt vázlatosan közölt irányelvek hazai konstruktőreinknél is követőkre akadnak s figyelembe vételük sok meddő kísérletezést tesz elkerülhetővé. — Vitorlázó repülőversenyt tartanak Ausztriában okt. 14—21. között. Rendezi a bécsi műegyetem rektorának vezetésével működő bizottság, a melyben részt vesznek az osztrák nevo klub, a Flugtechnischer Verein és a bécsi és gráci műegyetem vitorlázó repüléssel foglalkozó hallgatói. A versenyre a kiválóbb eredményeket elért német vitorlázók is elmennek, a színhely a Deutsch Altenburg (Németóvár) melletti Hundsheimer hegy, amelynek erre a célra kedvező a fekvése. Ez a verseny volna a bevezetése a jövőben évente tartandó nemzetközi vitorlázó versenyeknek. Még Ausztria is megelőz bennünket. Pedig azt senki sem mondhatja, hogy odaát kedvezőbbek a viszonyok?! Közegészségügy Rovatvezető Misnsken Ottó dia. Minden javaslat eszme, ha komoly tartalmat foglal magában, bárhonnan származik is, megérdemli a vele való foglalkozást. A tárgyalás, a megvitatás adja a későbbi siker alapját, örvendetes ezért, hogy a közegészségügy fölkeltette a nem szak egyének intenzív érdeklődését is, aminek bizonyságául érkezett a Budapesti Hírlaphoz az alábbi közlemény. Bár nem mindenben értünk egyet a cikk írójával, mégis örömmel közöljük, mert élénken, találóan festi a vidék egészségügyi elmaradottságát. Szerzője egy téglával hozzájárul a köz- egészségügy felépítéséhez. Miatu közegészségügye. A Budapesti Hírlap kiváló szolgálatot tett az ország közegészségügyének azzal, hogy e fontos kérdések megtárgyalása részére külön rovatot nyitott, így adva van a többek között annak lehetősége is, hogy minden oldalról adatokat szolgáltassunk e rovatot vezető kiváló szakemberek részére. Két dolog jellemző Magyarország egészségügyi statisztikájára: a nagy gyermekhalandóság s a tüdővész pusztítása. Eddig eredmény i ■feien volt minden akció, minden küzdelem, a statisztikát megjavítani nem igen tudtuk. Ennek egyik okát abban látom, hogy nem derítettük föl teljesen a falu egészségügye lesújtó állapotának igazi okait. Nagy társadalmi bajok orvoslásához pedig mindaddig céltalanfogni, míg azok előidéző okait meg nem állappítanuk, mert tüneti kezeléssel nem sokra megyünk, a bajt gyökerénél kell elfojtani! A tüdővésznek, a gyermekhalandóságnak az áldott levegőjű falun sem éghajlati, sem termelési, sem valami egyéb faji degeneráltsági okai nem lehetnek, bár nincs kizárva, hogy az évtizedek óta pusztító tüdővész, ha ma még nem is, de idővel az ellenállóképesség általános lecsökkentésével bizonyos degeneráltsági tüneteket fog maga után vonni. E kór leküzdéséhez tehát a legelszántabb vasakarattal még idejében kell hozzálátnunk, még mielőtt ily faji degenerálódási tünetek elkövetkeznének. Minden objektív érdeklődőnek rá kell jönnie az alapokok kutatása során, hogy úgy a tüdővész, mint a nagyfokú gyermekhalandóság majdnem egyedüli és kizárólagos oka, a fókulturálatlanság. E két nagy korcsoport profilaktikus leküzdése tehát nem is annyira orvosi, mint inkább kulturális kérdés. A falu kulturálatlanságát régebben a szegénységgel mentegették. Ma nem lehet a faluról állítani, hogy — szegény. A falusi ember, a kisgazda ma általában jólétben él. Az életstandard emelkedése ellenére megmaradt azonban a falu mindenütt és mindenben a régi kulturálatlanság nívóján. Ezért van az, hogy faluhelyen nincs meg az orvosnak az a tekintélye és tisztelete, ami nagy kvalifikácója s fölötte értékes emberi és társadalmi tevékenykedése folytán őt föltétlenül megilletné. A kulturálatlanság miatt a falusi lakosság nincs tisztában a többek között a betegségek veszedelmével sem. Észre se veszi, ha gyermeke feje, torka fáj, hányási ingere stb. van, noha úgy tudom, e tünetek majdnem az összes gyermekbetegségek kezdő tünetei. Éppen ezért az orvost legföljebb a legvégső esetben, amikor a betegség már az utolsó stádiumába lépett, hívja csak. De még, ha orvoshoz fordul is, ■sitka esetben készítteti el az orvosságot. A fritfca esetben tartja magátaz orvos utasitásai- Bioz, vagy kezeli a beteget az orvos utasítása ífirtssa!. A gyermeket gyakran nem fektetik ágyba s sűrűn megesik, hogy vizes ruhás nyakkal az udvaron tartózkodik. Természetesen, amikor a beteg „ápolása“ az orvos utasításainak ily abszolút negligálása mellett történik, a gyógyulás folyamata sem haladhat oly méretben, mint kellene. És néha éppen az ily „ápolás“ következtében pusztul el az a beteg is, aki gondos ápolás mellett még megmenthető lett volna. Ha karját töri a falusi ember, akkor nem az orvoshoz siet, hanem ahhoz az asszonyhoz, aki ezt „jobban tudja, mint az orvos“. Ha kutya harapja meg, elmegy a harmadik faluba, ahol „egy ember jobban gyógyítja azt“, mint Pasteur-intézete. Az orvos hiába prédikálja, hogy munkaköziben, vagy tánc közben ne igyanak hideg vizet, a falusi népnek, ha nehéz munkáját befejezte, bár csurog az izzadság róla, az első dolga a jéghideg kútvízből feliinni magát. Ez a magyarázata annak, hogy a falusi lakosság egy része idült bronchitiszben szenved. Faluhelyen majdnem minden második gyerek gyomor- vagy bélhurutban szenved. Az orvos hiába utasítja a szülőket a táplálásra vonatkozólag, egyáltalán nem veszik figyelembe. Nemrégen magam láttam, hogy egy bélhurutos nyolchónapos csecsemő szilvát szopogatott. Aki tehát a falu egészségügyét meg akarja javítani, annak elsősorban a falu kultúrájátlansága ellen kell megkezdeni a küzdelmet. Nézetem szerint már az iskolában kellene ezt megkezdeni. Az iskolában kellene rá nevelni a gyermekeket arra, hogy minő nagy kincs az egészség s hogy kell arra vigyáznunk. Ugyancsak itt kellene a falusi friss generációkba beoltani azt, hogy a legcsekélyebb betegséggel is orvoshoz forduljanak, mert az orvos az egyedüli szakember, aki a betegen — különösen a betegség kezdő stádiumában — segíteni tud. Azután a téli ünnepi délutánokon népszerű, de tudományos előadásokat kellene a községi, illetve a körorvosok által tartatni. Ez előadások célja lenne: a felnőtt lakosság értékének kifejlesztése a betegségek s azok elleni védekezés iránt, s az orvos, az orvosi tudomány iránti bizalom fölkeltése. A falu egészségügyének gyökeres javulására ily nevelő munka mellett is azonban csak akkor lehetne szerintem igazán számítani, ha a falu egészségügye államosíttatnék. Ezt így képzelem: az állam közegészségügyi adó címen egy új adótípust vezetne be. Ez adóbevételből községenkint, s körjegyző székhelyenkint kórházszerű rendelőintézet állíttatnék föl. A rendelő ingyenes volna, a rendelőintézet orvosai — a mai községi és körorvosok — azonban, teljes magánprakszist is folytathatnáinak. Nagyobb községekben két rendelőintézeti orvosi állást lehetne rendszeresíteni. Egy gyermekgyógyászatit, melyhez az összes belgyógyászati esetek tartoznának, s egy nőgyógyász-operatőrit, melyhez a női bajokon kívül a sebészeti esetek is utalva lennének. A falu egészségügyének nagy fontosságára való tekintettel vagyok bátor ezekre a prepozíciókra az illetékes körök figyelmét fölhívni. Sárközi István. Török Lajos dr. egyetemi tanár, aki sok becses értékkel gazdagította a magyar orvostudományt s munkásságával európai hírnévre tett szert, e héten ünnepelte meg csendes visszavonultságban 60-ik születése napját. . Amerika meggátolja az európai orvosok bevándorlását. Egyre-másra jönnek a hírek az Új Világ partjairól, hogy mily sok leküzdhetetlen akadályt állítanak fel az amerikai és általában Óceán-menti államok az európai orvosok bevándorlása ellen. Mint újabban értesülünk, odakint nagy orvosi mozgalom indult meg, amely azt a célt szolgálja, hogy végleg megszüntessék az európai orvosok bevándorlását. Az elmúlt hónapban az Egyesült Államok területén igen szigorú rendszabályokat léptettek életbe a külföldi orvosi diplomák elismerése körül és még így is csak a legritkább esetben nosztrifikálja a fakultás a külföldi diplomát. Felemelik az orvosi díjszabásokat. Mint értesülünk, a magy. kir. népjóléti minisztérium illetékes osztályain a magy. kir. földművelési minisztériummal egyetértésben tárgyalás folyik, hogy az orvosi honoráriumot a legközelebbi hetekben felemeljék. A legutóbbi módosító rendelet óta ugyanis a leromlott gazdasági viszonyok folytán a régebbi díjazások körül nagyobb arányú eltolódások álltak be, amelyek szükségessé teszik az orvosi honoráriumoknak a mai viszonyokhoz való felemelését. Bélyeggyűjtés, írja Iván Körner. A nyugatmagyaarországi felkelők bélyegei. A történelmileg is érdekes időszak bélyegei tekintetében a bélyeggyűjtők egy — bár kisebb — része tartózkodó álláspontot foglal el, nem tekinti ezeket hivatalos kiadásnak, abból az elvből indulván ki, hogy csak az államhatalom által kibocsátott bélyegek hivatalosak. Ez az elv azonban teljesen téves. A bélyeget a bélyeggyűjtő akkor tekinti gyűjtőképesnek, ha valamely postahivatalnál eladásra került, tekintet nélkül arra, hogy a postahivatalt az állam vagy más hatalom, még ha erőszakkal is ragadta volna magához e hatalmat, utasította e bélyegek eladására, illetve annak használatára. Minthogy pedig e felkelő bélyegek, még ha azt mondjuk is, hogy erőszakkal, de rövid ideig tényleg forgalomban voltak, sőt kezemben több példány van, közöttük ajánlott is, mely hozzám rendes postai utón került, határozottan gyűjtőképesek; állításomat igazolja az a tény, hogy úgy a Senf, mint a Michel német katalógusok, sőt a svájci Zumstein-katalógus fel is vette. Mindezeket nem tekintve, oly érdekesek e bélyegek, hogy a speciális gyűjtőnek még akkor is kellene foglalkoznia vele, ha a katalógusok el nem ismernék. A felkelők bélyegeiből 7 kiadást ismerünk. Ezek mind 1921 szeptember és október havában jelentek meg. I. az u. n. „Felkelők“, melyből „Felkelő magyarok által megszállt Nyugatmagyarország 1921 aug. szept.“ felnyomással 10 érték jelent meg, a II. a „Lajtabánság“, mely „Lajtabánságpost“ és alatta diszitett vonal felnyomással 11 értékből áll, a III. a „Halálfejes“, 9 érték: „Nyugatmagyarországi felkelők Bélyegrovatunkban az apróhirdetések ára egy szó 80 korona, vastagabb betűvel 160 korona. A legkisebb hirdetés 300 K. Mindenkinél többet fizet régi bélyegekért és gyűjtomenyekért Pfeifer, Múzeum körút 39. Majo Sándor legrégibb bélyegkereskedő Magyarországon, Budapest, IV., Károly-körút 10., telefon ül— 56. vesz és elad mindenféle jobb bélyegeket, gyűjteményeket. 2000 drb 1 centes amerikai bélyeg eladó* Cím: a kiadóhivatalban. Nemere Ilma, V- Vilmos crácsárut 18. Cserébe csak levél útján, keres 1900-tól használatlan francia gyarmatokat, adhat bármily országbelit. Veszek-cserélek klasszikus magyarokat 1871-től keresek különösen papírgyári vízidőt 1899—1908-ig Horváth, Arthur vasnagykereskedő Budapest, V., Hold ucca 15._____________________________________974 Iván Kornél. V., Dorottya ucca 3. Keres európai vágott és jubileumi bélyeget, hiányjegyzék alapján. Cserébe mindent ad. Cserélek jobb magyar bélyegeket, adok svédet, finnt, dánt, norvégot. Bázis, Michel, 1923. (1 Michelmarkts 10 Nottemarken.) Értesítési levél utján kér Katlaskowaki Károly, VIL* Peterdy ucca 29________ Bélyeg-gyűjteményeket, egyes bélyegeket arany« paritáson vesz Kellermann. V.» C.váky ucca 40. 7168 Világbélyeg* gyűjtemény Sciaubok permanent album 3 kötet) eladó. Futó ucca 13. I. 7. 5850 Újabb portóprovizóriumok. A posta a papírtakarékosság elvétől nem akarván eltérni, a kis koronás aratóbélyegekből piros szinű felülnyomás útján 100, 200 és 300 koronás portójegyeket készíttetett. Bár minden téren úgy takarékoskodnánk, mint ezen a posta! A bécsi nemzetközi bélyegkiállítás minden várakozást felülmúlt. A kiállítás nemzetközi jelzésű volt és minden jelzőjének minden tekintetben meg is felelt. A világ minden tájékáról küldtek be gyűjteményeket, de a látottak között is sok idegen, még tengerentúli is akadt. Egyes államok is részt vettek a kiállításon, így az osztrákon kívül a német postamúzeum, a bajor és az olasz posta is állított ki reprezentatív táblákat, annál sajnálatosabb, hogy a mi postánk nem vett részt. Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületében, hazánk legrégibb és legelőkelőbb egyesületében is a nyár elmúltával megkezdődött az élet. Schmidt József kormányfőtanácsos elnöklésével újra megkedték a rendes csütörtöki összejöveteleket. A szept. 13-iki összejövetel igen népes volt, mikor is Deszkár Ferenc a bécsi bélyegkiállításról tartott előadást, mely általános érdeklődést keltett. A választmány szept. 27-én ülést tart. Mauthner Zoltán nagyiparos, híres magyar gyűjtő, részt vett különleges magyar gyűjteményével a bécsi kiállításon, ahol aranyérmet nyert. A Magyar Bélyeg 3—4 száma igen érdekes tartalommal jelent meg, különösen figyelemreméltó Gelbner József mérnök, régi hírű filatelista, az osztrák 1867-es kiadású 3 kr. tévnyomásról szóló cikke. Itt Sonsergo St. Luxemburg két provizóriumot adott ki: 3 cent az 1 centen és 5 cent a 4 centen. Németország. Itt oly nagy számok jelennek meg bélyegekben, amelyek eddig hihetetlenek voltak, sőt még a szovjetbélyegeket is felülmúlják. Egyelőre M. 20.000 és 75.000 felülnyomva a legutóbbi kis számos kiadáson és M. 100.000 a régi hosszúkás számrajzban jelenthetjük, de ezeken kívül még számos felülnyomásos bélyeg kerül kiadásra, melyekről megjelenésük után adunk értesítést. 19 19 — halálfejrajz — 21 „A“ zóna“ fel-*' nyomással, IV. a „Nem, nem, soha“, mely*. 11 értékből áll, „Nyugatmagyarország népe nem, nem, soha“ felnyomással, V. az „Északi hadsereg"*, melyből 19 értéke jelent meg „Felkelő magyarok Északi had- serege 1921“ felülnyomással. VI. az „Orszvé“, mely 7 értékes sorozat „Nyugat- magyarország Orszvé* (értékfelnyomás)íj Westungarn Orgland“ felnyomással és a VII. a „Prónay“, mely 11 rendes és 3 portóbélyegből álló képes sorozat . E kiadások közül a legértékesebb ári „Északi hadsereg“, mely sorozat a fordított nyomású bélyegekkel ma kb. 600.009 koronát ér. Jelen soraim csak azt célozták, hogy a bélyegek gyűjtőképességét megállapíthassam, de lesz még alkalmam ezekre — az, egyes kiadások részletesebb megtárgyalásakor — még visszatérni. apg»: Egy szó ára 80 korona, vastagabb betűből 160 korona. A legkisebb hirdetés 800 korona* A Budapesti Hírlap részére a következő dohánytőzsdékben vesznek fel apróhirdetéseket: 11., Gellért-fürdő, különb tőzsde. IV.,Margit-körút 3. tőzsde. IV., Vizella-tér (Haaspalota.) tőzsde. Iv., Vizella-tér 1., tőzsde. IV., Vámház-körút 12., tőzsde. IV. , Ferenciek-ter© 7, földszint 24. Dr.Péchy Gyula hirdetési iroda. V. , Dorottya-utcai?. * fitos tőzsde. V., Fürdő-utca 6. Bolváry Zahn Istvánná tőzsde. V., Fürdő-utca 11., tőzsde V., Lipót - körút v. Özv. Máday Ferencné.tőzsde V., Lipót-körut^ 22. Szilaesy József, tőzsde. KÖNYV Minden magyar könyv megkapható a Budapesti Hírlap könyvkerveskedésében.Budapest VIII., József-körút . Használt könyvekért, teljes könyvtárakért, sorozatos művekért legmagasabb árat fizetek. Könyv és bolt, József-körút 5. Teleion József 24—B4. Jókai százkötetet és más könyveket legjobban vásárol Nemzeti antiquerium, Vilmos császár-uti 54. Telefon 151—75. 596. Régi és modern könyveket, metszeteket vásárol Stemmer _ könyvkereskedés, Fürdő ucca 9. Válasz, bélyeg, féOD1.