Budapesti Hírlap, 1924. január (44. évfolyam, 1–26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
r A bolgár miniszterelnök expozéja. — Bulgária teljesíti amit vállalt, de jogaihoz is ragaszodik. — Követeli a macedóniai kisebbség védelmét és kívánja a zsoldos hadsereg megszüntetését. — Belgrád felhorkant az expozéra. — Szófiából jelentik, hogy a bolgár parlamentben a trónbeszédről folyó vitát Cantoe miniszterelnöknek hosszabb expozéja fejezte be. A miniszterelnök előbb a belsőpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd Bulgária külső politikai helyzetét világította meg. Hangoztatta, hogy Bulgária eleget adván tenni vállalt kötelezettségének és békés politikát kíván folytatni, azonban mindig ragaszkodni fog azoknak a jogoknak az elismeréséhez is, amelyeket ezek a szerződések nyújtanak neki, nevezetesen az égei tengerhez való szabad kijárathoz és a nemzeti kisebbségek védelméhez. Örömét fejezte ki a Romániához való viszony javulásán, amely napról-napra barátságosabbá válik. Majd azt a reményét fejezte ki, hogy a Bulgária és Görögország közötti gazdasági érdekek szorosabb kapcsolatot teremtenek e két ország között. Törökországgal hasonlóképpen jó szomszédi lábon állunk. Természetes, hogy ehhez az államhoz való viszonyunk egyre szorosabbá fűződik, mert hiszen ez az ország legközvetetlenebb fogyasztója termékeinknek. Jugoszláviával Nisben épp ez a kormány igyekezett a tárgyalást eredménnyel befejezni. Ha a bolgár kisebbségek jogait Macedóniában elismerik, úgy Macedónia, amely a múltban Eris almája volt, a jövőben összekötő kapocs lehet a Balkán államai között. Nyomatékosan kijelenti, hogy Belgrádban is tudomásul vehessék, mégpedig teljes őszinteséggel, hogy a szerb és bolgár nép egymás mellett haladhat a fejlődés útján. Beszéde végén a miniszterelnök azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nagyhatalmak a Bulgáriára nehezedő terhek csökkentése érdekében legalább részben megengedjék a kötelező katonai szolgálat visszaállítását Ezzel elkerülhetetlenné válik a terhes zsoldos-rendszer, amely nem felel meg az ország társadalmi szerkezetének. Belgrádi jelentés szerint ott nincsenek megelégedve Cankov expozéjával. Beszédének azt a részét, amely a macedóniai bolgár kisebbségre vonatkozik, továbbá azt a részét", amely az állandó hadseregtartás jogára támasztott igényt tartalmazta. Belgrádiakvalódi kihívásnak tekintik. A kormány tegnap minisztertanácsot tartott, amelynek befejeztével táviratilag felhívta Kákics szófiai jugoszláv követet, hogy jöjjön Belgrádba. A követtel azt a kérdést akarják megbeszélni, milyen következtetést vonjanak a bolgár politika új irányzódásából, amely, úgy látszik, a háború előtti politika helyreállításának irányát követi. A Vreme ezt írja: Kormányunknak hitejessége, hogy a legkomolyabb intézkedéseket tegye és szükség esetén katonai rendszabályokkal éljen. A többi jugoszláv lap pártkülönbség nélkül hasonló szellemben is Ezek a kommentárok bolgár politikai körökben mindenütt a legnagyobb meglepetést keltették annál is inkább, mert a miniszterelnök expozéja semilyen tekintetben sem volt olyan jellegű, amilyet annak tulajdonítanak. losan sújtani akart, átfogja a karcsú derekat, míg az asszony vállára borulva zokog keservesen: — Vigyél magaddal... vigyél mnagad- Idal.. — Magammal viszlek — mondta a férfi halálsápadt arccal, mert ha az asszony azt kívánta volna tőle, hogy ölje meg érte a tulajdon édesapját, megölte volna azt is. — Ugye megbocsátod az én szörnyű vétkemet? — Megbocsátok, — mondta a férfi és fogait csikorgatta tehetetlen dühében. — És szeretni fogsz ugye, mint szerettél addig, mig a rossz emberek el nem idegenítették szivedet tőlem? — Szeretlek, — mondta a boldogtalan ember és érezte, hogyha egy szikrányi becsület volna lelkében, kötelessége lenne ezt a fehér nyakat átfogni erős ujjaival és addig szorítani, míg a kárhozatos lélek el nem hagyja ezt a csodaszép testet. Aztán hazavitte az asszonyt házába és tűrte érte az emberek megvetését. Ki sem mert mozdulni a házból, mert az utcagyerekek utána kiabáltak. Minden reggel szent imádságban fogadta, hogy megöli feleségét Minden héten hétszer esküdött hamisan, pedig igaz szivü, jámbor lelkületű embernek született. Az asszony azonban, hogy hazakerült, teljesen megváltozott. Tisztességes életet élt, soha ki nem mozdult a házból s ha idegen férfi benézett az ablakon, lesütötte szemét. Egy pár év múlva, mikor látták, hogy milyen hűséges szerelemmel viseltetik férjéhez, a férfiak megbocsátották neki előbbi gonosz életét. Sőt rá akarták venni feleségeiket is, hogy barátkozzanak a megtért asszonnyal. De az asszonyok most is elfordították arcukat tőle, mert ők sohasem bocsátják meg asszonytársuk bűneit, ha annak aranyhaja, kék szeme és hét országra szóló szépsége vagyon. Egy nap aztán a férj irtózatos betegséget kapott. Betegséget, melyből száz ember közül egy gyógyul ki s annak az egynek arca is eltorzul örökre. Az asszony ott virrasztott férje ágya mellett egyik éjjel a másik után. S mikor a férfi már a halál küszöbén volt, összekulcsolt kézzel kérte az Istent: — Gyógyítsd meg Istenem! Gyógyítsd meg és vedd el az én életemet! Az Úr Isten meggyógyította a férfit, úgy hogy arca is épen maradt. De az aszszony megkapta urától a betegséget, sem halt meg, de elpusztult mesebeli szépsége, mely annyi embert tett boldogtalanná. Kihullt az aranyhaja, megfakult kék szeme és ragyás lett csodaszép, sima bőre. S mikor a férfi meglátta, irtózva fordította el tőle arcát. Az asszony pedig látva az ura irtózását, letérdelt előtte és sirva fogta a térdét. Az ember eltaszította magától és egyenesen a bíróhoz ment: — Biró úr, bölcsen beszéltél. Az a bűnös asszony nem érdemli meg, hogy egy fedél alatt lakjak vele. Még ma elkergetem. — Nem jól teszed — szólt az igazságos biró. Az asszony tetőled kapta meg a betegséget, mikor hűségesen ápolt. Sőt egyenesen felajánlotta életét éretted. Az Ur Isten megbocsátott neki az ő vétkeiért. — Az Ur Isten megbocsáthat, de én nem — felelt a férfi, ő meggyalázta nevemet és én elűzöm magamtól. És úgy lett. A férfiak mikor meglátták az eléktelenített csúnya asszonyt, azt mondták: — Igaza volt. Nem tűrheti az ember felesége gyalázatát Előbb vagy utóbb bosszút kell érte állni. Jól tette. Az asszonyok ellenben odamentek a boldogtalan teremtéshez, vigasztalták, simogatták. Mert az asszonyok könyörületesek, jószívűek és mindent megbocsátanak a megtévelyedett bűnös asszonynak, ha az aranyhaját elvesztette, ha kék szeme megfakult, ha az ő mesés szépsége irtózatos csúfsággá változott. Budapesti Hírup 1924 janulr T. TT. St.T ^ Kinevezték a főváros kormánybiztosát. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány az 1923. évi december 28-án kelt határozatával Sipőcz Jenő dr.-t, Budapest székesfőváros polgármesterét. Budapest székesfőváros főpolgármesteri teendőinek ellátásával történt megbízása alól — ebben a minőségben kifejtett buzgó szolgálatainak teljes elismerésével — fölmentette és december 21-én hozott határozatával Budapest székesfőváros területére a főpolgármesteri hatáskör betöltésére és az 1920. évi IX. törvénycikk 23. szakaszában a kormánybiztosra ruházott feladatok teljesítésére 1924. évi január 1-től kezdve Tersztyánszky Kálmán helyettes büdüigyi államtitkárt kormánybiztossá nevezte ki. Sipőcz fölmentése és Tersztyánszky kinevezése a Budapesti Közlöny újévi számában jelenik meg. A kormánybiztos eddig a belügyminisztériumban a városi és a fővárosi ügyek vezetője volt és ebben a minőségében gyakran érintkezett a főváros vezetőivel és Budapest ügyeit alaposan ismeri. @1 Braalgesi* kölcsön. — Öngól Lapok szerint a külcsín feltételei nem kedvezőtlenek. — Londonból jelentik, hogy az Economist legújabb száma a magyar kölcsönnel foglalkozik és reméli, hogy a nemzetek szövetségének kölcsöntervezetét rövidesen végleg elfogadják és folytatják Európa újjáépítésének munkáját minden fölösleges késedelem nélkül. Kielégítő, hogy a főbb körvonalak elfogadhatóknak bizonyultak a magyar kormány számára, ámbár Bethlen helyzetét több budapesti politikus élesen bírálja. Az újjáépülés technikai akadályai egy mezőgazdasági államban bizonyára kisebbek, mint például Ausztria esetében és az ébredő magyarok a hasonló felelőtlen szervezetekkel együtt nem képviselik igazán a magyar nemzet tömegét. A Nation azt tartja, hogy Magyarországnak nincs különösebb oka a bánkódásra a tervezet miatt, amely a moratórium után korlátolt jóvátételi fizetésről gondoskodik. A népszövetség maga nem javasolta a jóvátételi fizetést, hanem éppen ellenkezően, korlátozta a jóvátételi bizottság esetleges követeléseit azzal, hogy megvonta a legfeljebb 10 millió aranykoronás határt. a Bombamerénylőt i bevallották bűneiket. Sissike László dobta is terembe a bombát. — Az értelmi szerző Piroska főhadnagy. — Edelőny Miklós a tanitómester. — Izgalmas szembesítés. - A tettesek a szegedi csillagbootonben. A csongrádi bombamerénylet tetteseit a nyomozás ötödik napján az eljáró rendőrhatóságok és tisztviselők dicséretes buzgalma és hozzáértése következtében vasárnap délután sikerült végre pontosan megállapítani. Az illetők valamennyien a csongrádi Ébredők egyesületének a tagjai és azok sorából kerültek elő, akiket a csendőrség nyomban a bombamerénylet után őrizetbe helyezett. A főtettes Simkó László gazdálkodó, aki a bombát a bálterembe dobta, az értelmi szerző Piroska János tényleges főhadnagy és Bölöny Miklós volt az, aki Simkót a dobásra kitanította. A tetteseket bűntársaikkal együtt, összesen kilenc embert a csendőrök Szegedre vitték és ott a Csillag-börtönbe zárták. A vizsgálat részleteiről részint Csongrádról, részint Szegedről a következő tudósítást kaptuk: Vasárnap egész napon át vallatták Csongrádon a gyanúsítottakat, de késő estig nem vallottak. Vasárnap éjfélkor a szegedi rendőrség detektívjei újra kihallgatták őket, elsősorban Sági Rókusz, aki Jórend Gyula dr. csendőrfőhadnagy és Bébes Árpád rendőrkapitány jelenlétében éjjel, kevéssel éjfél után bevallotta, hogy Simkó László dobta a bombát a Magyar Királyszálló báltermébe. Simkót pedig Bölöny Miklós tanította ki a bombavetésre. Ezután a detektívek Bölöny Miklóst hallgatták ki, a ki eleinte mindent tagadott. A detektívek erre szembesítették Ságival s ekkor a kimerült, fáradt Bölöny beismerte, hogy igenis ő tanította be Simkót bombavetésre. Most már Simkó Lászlót hozatták föl és három detektív fogta vallatóra. Simkó szintén körömszakadtáig tagadott, mire a detektívek behozták Sági Rókust, a ki azonnal a szemébe mondotta Simkónak, hogy ő dobta be a bombát Simkó dühösen támadt Ságira s ezt kiáltotta: — Hogy mondhatsz ilyet, hogy én voltam! Izgalmas jelenet következett ezután s a detektívek csak nagy nehezen tudták megakadályozni a két ember összecsapását. Végül Simkó is megtört és mindent részletesen bevallott. Előadta, hogy karácsony másodnapján éjjel Piroska János főhadnagy a dobásra már jól begyakorolt Simkó a dobásra már jól begyakorolt Simkó Lászlót bevezette a maga társaságába s egy kazettában átadta neki azt a kézigránátot, a melyet Simkó azután a terembe dobott. Piroska előbb másoknak is kínálta a bombát, de egy ember sem akart vállalkozni a merényletre. Ekkor rivalt rá Piroska a tapasztalatlan és teljességgel műveletlen Simkó László gazdagyerekre, ezt mondván neki: — Nézd, itt a bomba, nem kell semmi mást csinálnod, csak bedobod a terembe Nem lesz semmi bajod, elmenekülhetsz. Simkó még mindig húzódozott, mire Piroska rákiáltott: — Hát ilyen gyáva vagy! Erre Simkó ezt felelte: — No jó, hát majd megmutatom. Tizenkettedfél órakor éjjel Simkó Bölöny Miklóssal a Magyar Király-szállóba ment, s ott elhelyezkedtek a szálló Csemegi Károly utcai frontján. Piroska János és Sági Rókus a Szentháromság téren helyezkedett el, hogy megfigyeljék az őrjáratot. Amikor a templom órája elütötte az éjfélt, Bölöny oda szólt Simkónak: — Most nincs itt senki, dobd fel a bombát, hiszen nincsen magasan. Bölöny azután átment a másik oldalra, hogy megfigyelje, nem jár-e valaki arra. Simkó erre égő cigarettájával akarta meggyujtani a bomba kanócát. A kanóc a nedves idő miatt, a hó is esett, nem akart meggyulladni. Bölöny erre visszajött és késével levágta a kanóc végét. Erre Simkó a cigarettájával meggyujtotta a bomba kanócát, pár másodpercig a kezében tartotta, mire Bölöny rászólott: Dobd, mert robbant Ekkor Bölöny átszaladt a másik oldalra, mire Simkó feldobta a terembe a bombát. Azután valamennyien futva elmenekültek az utcáról A tettesek letartóztatásáról Diószeghy János dr. miniszteri tanácsos a belügyminisztérium nyomozó osztályának a vezetője mahétfőn reggel hatodfél órakor a következő hivatalos közlést adta át a Magyar Távirati Iroda tudósítójának:• A csongrádi bombamerénylet ügyében a rendőri nyomozást befejeztük. Valamennyi tettest letartóztattuk és ma reggel fél 10 órakor megfelelő csendőrségi fedezettel beszállítják a szegedi király ügyészség fogházába. A főtettes, aki a bombát dobta, Simkó László 22 éves gazdálkodó. Az értelmi szerző Piroska János tényleges főhadnagy, festőművész akit a szegedi vegyesdandárparancsnokság hozzájárulásával szintén letartóztattunk. A bűncselekményben részesek: Zubek Mihály felfüggesztett tanító, Kasztéli Sándor gépész, Sági Rókus földmives, Piroska György kereskedő. Bölönyi Miklós 31 éves foglalkozásnélküli egyén, aki Simkó Lászlót a bombadobásra kioktatta és Forgó Ferenc gazdálkodó. Az egyik gyanúsítottnak ma éjjel tett vallomása alapján ma reggel nagyobbmennyiségű robbanóanyagból való patront talált a nyomozó hatóság. Csongrádon nagy megnyugvást keltett, hogy a szörnyű bombamerénylet tetteseit letartóztatták és csendőrszuronyok között Szegedre kisérték. A csendőrök a foglyokkal tizedfél órakor érkeztek Szegedre és azonnal a Csillag-börtönbe szállították őket. A letartóztatottak között van a fentebb említetteken kívül Fülöp Andor volt hadnagy is. A bombamerénylet tetteseit Szegeden nagy közönség várta ma délután. A mikor a csendőrök a foglyokat a vonatról leszállították, szuronyok közé fogták őket s aztán megindult a menet a városba. Valamennyi utcakereszteződésnél egy-egy rendőr állott. Az utcán összegyűlt óriás közönség siri csendben nézte a menetet. Szegedről jelentik, hogy a csongridi nyomozásban részt vett szegedi rendőrök páratlanul nagy és buzgó munkát végeztek. Nagy fontosságú tárgyi bizonyítékokat is szereztek a detektívek. Így elsősorban megvan az a vaskazetta, amelyben Piroska főhadnagy a kézigránátot Simkónak átadta. De megtalálták a detektívek azt a kézigránáthoz hasonló fabábut is, amelylyel Bölöny Miklós a bombavetésre betanította Simkót. Ha nem húzunk, a ♦ * ♦ * s ma mi sí boldog újévet kívánunk! § GUTHAM J. és TÁRSA, RÁSCÓCZHIT 16. j közli, hogy nagy megrendelése folytán a következő rendkívüli magas árakat fizeti 14 karátos arany ...................... 13.600 Platina gr ......................... 85 000 Arany- és ezüistpénzek 1 koronás...................................... 3850 215300 forintos....................................... 7000 5 koronás...................................... 13 500 30 koronás arany.................... 140 000 Szuliánsokat magas áron Hivatalos idő ..une-ig. Hunyady tér 9.