Budapesti Hírlap, 1924. január (44. évfolyam, 1–26. szám)
1924-01-16 / 13. szám
1 %24 Január 16. , 13. sz.T Bhmikszi Hírlap races jött, hostt ha Prónay nem engedi szabadon Lehárt, akkor Prónayval, mint orgyilkossal fognak elbánni. Prónay: Mi volt Gömbös szerepe? Hir: Állítólag az volt, hogy megszervezze afölkelőket. Tabu: Amikor Prónay a lakásomon azt a kijelentést tette, hogy ő miatta Károly király bejöhet az országba, akkor az ott lévő Gömbös Gyula így válaszolt neki: Pali, tehát te karlista lettél? — Emlékszik erre a képviselő úr? Hi: Igen. Néhány lényegtelen tanúvallomás után a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek jelenti ki és a tárgyalás folytatását január 17-re halasztotta, amikor is a perbeszédekre kerül a sor. Ulainék honpikke. — Pakots József, VázsonyiJános ás Helényi Imre dr. kihallgatása. — A büntetőtörvényszéken ma folytatták a tárgyalást Illási Ferenc és vádlott társai kulspörében. Zárt tárgyaláson folytatták Döhmel Frigyes kihallgatását és csak fél* tizenkettőkor végeztek ezzel a tanúval, amikor is az elnök megnyitotta a nyilvános ülést. Először Záborszky Miklós rendőrogalmazót hallgatták ki. A tanú elmondta, hogy amikor a vonaton Ulaintól az iratokat elkérte, Fiain minden vonakodás nélkül azonnal átadta az iratokat, amelyeket oldalzsebében tartott. Pakots József kihallgatása. A következő tanú Pakots József nemzetgyűlési képviselő. Elmondja, hogy a mikor nyári szabadságából visszaérkezett, Vázsonyi János telefonon fölhívta, hogy egy fontos ügyben keresse föl őt a lakásán. — Odamentem — mondja Pakots — és ekkor ott találtam Döhmel Frigyest, akit akkor mutattak be nekem. Ekkor hallottam először konkrété az egész ügyről. A dolog egészen megdöbbentő volt, de csak általánosságban mozgott a beszéd s ezért nem tartottam lényegesnek, hogy azt bárkivel is közöljem. Döhmel említette, hogy van egy szervezet, amelyben a vádlottakon kivül Héllas, Prónay, Bibó százados és Adorján hírlapíró . . Ulain: Már szeptember végén volt? Pakots: Igen, kérem, szeptember végén. Dolin'" említette továbbá Eckhardt Tibor, Vikár Béla, Lendvai István és Kádár Lehe, nevét, ezenfelül egy nagyállású államrendőrségi detektívet, a nevére nem emlékszem, csak azt tudom, valami lovag, továbbá Benárd rendőrtanácsost. Említette azt is, hogy a szervezet nagyon szétágazó, súl, más állammal összeköttetésben van és a kormányt siker esetén Sztambuliszki módszerével el fogja távolítani. Eddig tulajdonképpen az egész dolog a fantasztikum mezején mozgott. Amint konkrét dolgok merültek föl, az egész ügyről illetékes helyen jelentést tettem. Fantasztikus tervek voltak Budapest elfoglalásáról. Azt mondották, 10— 15.000 ember elég hozzá. Valami Tóth Ferenc nevű tornatanárt említettek, aki fő szervező ebben a kérdésben s aki annakidején a vasúti sztrájkot is tervezte, amint Döhmer mondotta, főpróbaként. Fgy,gondolták, hogy a puccs kitörésekor ismét megállítják a vasutat. A vasúti sztrájk tartama alatt a vidékről embereket hoznak föl, akkorra megérkeznek ide már Hitler csapatai is, éjszaka elfoglaljál az összes középületeket és így kerítik hatalmukba a várost. A puccs végrehajtása után egyes embereket túszul akartak lefogni és azt mondották, hogy a rendőrség és a katonaság ama része ellen, amely ellenáll, a legszigorúbban fognak eljárni. Népharagot akartak a zsidók ellen vnszcenirozni és ennek levezetésére a feldühödött tömegnek bizonyos címeket akartak adni, hogy azokon az embereken töltsék ki a hosznjukat, akiket e címek alatt megtalálnak. Az elnök: A vádlottakról mit mér,döfi Döhmel? Pakots: Azt mondta, hogy ők is szerepelnek a szervezetben. Eltelt három hét, amikor újra értesítették, hogy Döhmel újabb tervezetet hozott és ekkor hozták azt a halállistát is. Az elnök fölmutatja az iratok között fekvő listát Pakots csak, aki azt mondja, hogy ez az a lista, a melyet Döhmechtel látott s a melyet állítólag a Pátria-kávéházban egy Kiss Lajos nevű egyén készített. A halállistán 220 név szerepel. — Ezek az adatok már megdöbbentettek — folytatja Pakots. — Mind sűrűbben jöttek Vázsonyi Jánoshoz Döhmeltől jelentések. Ulainék számba vették harci erejüket; az akció vezetői Ulain, Gömbös Gyula, Szemere és Bohula. Egy újabb jelentés Ludentdorff embereit sorolta föl. Majd azt jelentették, hogy a bajorok belekapcsolódnak a magyarországi mozgalomba, hogy Gömbös informált bizonyos helyeken, hogy Héjjas emberei készen állanak. Az akció katonai vezetője Prónay Pál lesz. Kétezer bosnyák is van Budapesten. Az akció a vasutasok sztrájkjával kezdődik. — Döhmel nov. 3-án jelentette, hogy a 2-áról 3-ára virradó éjjel megalakult a végrehajtó bizottság Ulain, Szemere és Bohula részvételével és hogy elfogadták a bajor-magyar szerződést. Ulain bízott az akció sikerében. Szemare kijelentette, hogy huszonnégy óra alatt megszervezi a mozdonyvezetők országos sztrájkját. Jött aztán Döhmel újabb jelentése, hogy Ludendorff jobbkeze Gömbössel és Prónayval tárgyal. Jelentette továbbá Pittinger látogatását és hogy Ulainék energikus akcióra készülnek a kormány ellen, Nagyatádi és Nagy Emil miniszterek kivételével. Megalakult a hármas direktórium: A politikai, a gazdasági és a külügyi . Én mindezeket továbítottam Bethlen miniszterelnöknek. Ugyanakkor jelen volt Nedolty országos főkapitány is. Volt még egy jelentés, amely úgy szólt, hogy Ulain november 6-án utazik Münchenbe. Kívánságára Héjjas Iván 6-án Kecskemétről Budapestre érkezik. Ekkor Bobula lakásán újabb tárgyalások voltak, amikor is Bobula kijelentette, hogy egy napon jelentős személlyel sikerült megállapodásra jutni, az akció most már sikerül, mert ennek a személynek döntő szerepe van. Arról is szólt a jelentés, hogy Héjjasnak kétezer embere van és hogy a határokon hogyan csempészik be Hitler embereit. A tiszteket Bobula költségén a GeHért-szállóban fogják elhelyezni, a legénységet pedig a Lipták-gyárban. A vidéki garnizonos tisztikara is meg van nyerve az ügynek, — mondották — 7—800 embert kell letartóztatni, ha pedig a kis-antant bevonulása fenyeget, akkor a kis-antant itteni képviselőinek a pogromot kell bejelenteni. Méhes biró: Nem nyomoztak az urai, Döhmel előélete után? És nem nyomoztak azután, hogy előadása megfelel-e a valóságnak? Pakots: Eleinte bizalmatlan benyomást tett rám Döhmel, de később előadása plauzibilissá vált. VázsonyiJános kihallgatása. A következő tanú Vázsonyi János joghallgató, aki elmondja, hogy Döhmel a múlt év augusztus végén feljött hozzájuk és kereste az édesapját. Hosszabban beszélt az apjával, akitől' később" meghallotta a beszélgetés tartalmát. Erről aztán jelentést is tettek a belügyminiszternek, majd a miniszterelnök helyettesének. Rakovszky belügyminiszter Hetényi főkapitány-helyettest bízta meg az ügy intézésével. Tud arról is, hogy egy detektív kiutazott Döhmellel Németországba, hogy kinyomozza, milyen összeköttetései vannak Döhmelnek. Augusztustól novemberig a tanú többször adott kisebb-nagyobb kölcsönt Döhmelnek, összesen mintegy 400.000 koronát, mivel teljesen le volt rongyolódva. Október végén egy beszélgetés alkalmával Döhmel elmondotta neki, hogy Prónay, Ilésjas, Görgey, Eckhard, Ulain, Kádár, Gömbös és mások is szerepelnek az Ulain-féle puccskísérletben. Ugyanakkor adta át neki a fekete listát, mondván, hogy azt egy Kiss Lajos nevű egyéntől kapta, akinek őt Vikár Béla mutatta be. Hstányi Imre ?4»l«apiítíiijr~ JielyetiSes li8i'?,aSllga:ia'3«s. Azután Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettest hallgatták ki, aki azzal kezdte, hogy vallomásában lesznek talán olyan részletek, amelyeket államérdekből nem mondhat el. Elmondta, hogy 1923 augusztusában érintkezett először hivatalosan Döhmellel. Megjegyzi, hogy minden cselekedetét ez ügyben az elsőtől az utolsóig, a beérkezett jelentések alapján, utasításra tette. Első dolga mindenesetre az volt, hogy tisztázza, váljon igazik-e a beérkezett jelentések. Ezért augusztus végén egy detektívet leül- dőlt Németországba, hogy nyomozza ki, hogy Hitlerék valóban szándékoznak-e bejönni Magyarországba, és ha ez igaz, mindenképpen akadályozza meg. A detektívnek, mint később kitűnt, ez sikerült is. — Mivel — folytatja vallomását Hetényi — a preventív szolgálat vezetője voltam, említettem is Prónaynak. Nézd, itt vannak ezek az urak, szólj nekik, hogy ne bolondozzanak abban a Szemere-féle dologban. Nekem kötelességem volt, hogy megfogjam a magyar ember kezét és azt mondjam: ezt ne csináld. Prónay föl is ment Szemeréhez, de hiába beszélt neki. Szeptember végén kértem Marinovics főkapitányt is, hogy hivassa magáhozSzemerét és figyelmeztesse, hogy ne bolondozzanak. Szemere járt is a főkapitánynál, de a főkapitány közbenjárásának nem volt semmi foganatja. Október végén már Ulain is belekapcsolódott. — Utasításom volt, figyeltessem meg, mikor ül Ulain vonatra, és így történt azután, hogy kénytelen voltunk elutazását megakadályozni. Még az utolsó pillanatban is meg akartunk győződni arról, hogy igazak-e ezek a jelentések, melyeket a Szemere-féle tanácskozásokról kaptam, s ezért ment föl Seobold detektívfelügyelő Bobula Titusz lakására. Az ott lefolytatott beszélgetés igazolta, hogy, sajnos, a jelentések mindenben igazak voltak. Az elnök kérdésére a tanú még elmondta, hogy a Szemere-körben tartott összejövetelek alkalmával, Döhmel szerint, állítólag arról is tanácskoztak, hogy idegen segítségre is támaszkodnak és elmozdítják a Bethlen-kormányt. — Természetesen, •— mondja Hetényi dr. — nem valami finoman és udvariasan tették volna ezt meg. Az elnök: Tessék arra a kérdésre válaszolni, hogy segítette-e ön Döhmeit anyagilag? Ugyebár önt nem befolyásolják azok a fenyegető levelek, amelyeket az utóbbi időben kapott? Hetényi: Kérem, borzasztó fenyegető leveleket kaptam, amelyek feleségemet beteggé tették. Kijelentem egyébként, hogy Döhmeit segítettem, de csak akkor, amikor az Ulain-ügyben a nyomozás már véget ért. A királyi ügyészség ugyanis a telkemre kötötte, hogy Döhmelt állítsam elő a főtárgyalósra. Döhmel azonban valósággal éhezett és mivel különben is rendőri felügyelet alatt állott, a szükség szerint élelmeztem őt. Különböző helyeken aludt, sokszor még az én szobámban is. A védők gúnyos mosolyára Hetényi a védők felé fordulva megjegyzi: — Látták az urak az én szobámat? Az egy lyuk. Az elnök kérdésére kijelenti továbbá Hetényi, hogy husz-huszonöt éves bajor fiatalemberei akartak Magyarországra jönni, de csak néhányan kerültek Budapestre, a legtöbbet már a határon visszaküldték. A szavazóbírák kérdéseire a tanú kijelenti, hogy Döhmel Frigyest Bajorországban a nacionalista körök tényleg ismerték és hogy az állítólagos Kiss Lajost a rendőrség nyomozta, de minden eredmény nélkül. Kijelenti még, hogy jelentéseit különböző bizalmas értesülések alapján készítette— Ulain: Melyeket aztán a főméltóságú úrhoz is eljuttattak. Az elnök (Ulainhoz fordulva): Figyelmeztetem az ügyvéd urat, hogy a kormányzó úr nevét ne vonja bele a tárgyalásba és tartózkodjék mindenféle gúnyos megjegyzéstől, mert ellenkező esetben elnöki jogommal fogok élni. Vikár Béla könyvelőt hallgatták ki azután, aki elmondotta, hogy az EME helyiségében ő volt Gál József és Döhmel között a tolmács. A beszélgetés köztük arról folyt, hogy a német nemzeti sajtómozgalommal a magyar sajtónak is együtt kellene működnie. Trenkó József és Gál József lényegtelen tanúvallomása után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. A magyar szellemi és születési arisztokráciának egy kiválóan értékes képviselője ment el ma az élők közül. Nemes, előkelő alakja, az eszmények és az emberszeretet szolgálatában eltöltött élet, kultúrvilágunknak évtizedeken át hatalmas értéke volt. Neve és munkássága nemcsak hazai művészetünkben állott előkelő helyen, hanem a külföldön is fényes diadalokat aratott. Zichy Géza gróf, mint költő és zeneszerző lelkes, szorgalmas művész volt, akit elsősorban a nemzeti eszmények lelkesítettek és meleg szívvel tudott lángolni a magyar múlt emlékeiért. A múlt felé fordult lélek volt, aki a jelen durva harcát nem látta és nem is akarta látni, szerencsés életkörülményei megengedték neki, hogy ne is kelljen látnia. Ezért volt olyan zavartalanul eszményies minden, amit alkotott. Harmonikus élete, melynek a művészet és a. jótékonyság adott tartalmat, szép, értékes, nagy élet volt és hálás nemzete gyászolva áll ravatalánál. 1849. július 23-án született Sztárán, Zemplén megyében, a Zichy-család vedredi ágából. Atyja, Zichy Lipót gróf, a szabadságharcban, mint a Vilmos-huszárok vitéz alezredese küzdött a magyar nemzet ügyéért. A fiatal Géza gróf tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Még tanulókorában történt vele a szerencsétlenség Seregélyesen, hogy egy rosszul működő puska golyója jobb karján keresztül faradéit és a kart nem lehetett megmenteni, le kellett vágni. Már eddig is nagy szeretettel foglalkozott a zenével, ez a szerencsétlenség felkarjának kiművelésére sarkalta és a maga nemében egyedülálló virtuózzá lett. A zongorában mesterei Mayrberger, Volkmann és Liszt voltak. Tanulmányainak bevégzése után a közoktatási minisztérium elnöki osztályában dolgozott, de e mellett szépirodalommal is kezdett foglalkozni. 1872-ben került színre Frencióg című vígjátéka a Nemzeti Színházban. Ezt követte az Atom rimű regénye és 1873-ben A boldogság utja cimű költői elbeszélés, majd a Szerelem harca színmű, meket szintén a Nemzeti Színházban adtak elő. 1876-ban a Kisfaludy-Társaság tagja lett és részint itt, részint a Petőfi-Társaságban, melynek szintén tagja volt, számos költő- 3 udinf Géza gy*éf. - 184© -1824. -