Budapesti Hírlap, 1924. április (44. évfolyam, 76–83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
2 A kormánynyilatkozat felolvasásának befejezése utám a kamara elnöke közölte a máig beérkezett interpellációkat és megkérdezte a kormányt,, mikor hajlandó azokra válaszolni. Poincaré felszólította a kanarát, hogy a kormány általános politikáidról szóló interpellációkat holnap, kedden délután vegye tárgyalás alá, minthogy a kamara és a szenátus az újjáépítésre vonatkozó háromhavi indemnitást már elfogadta. A vita lezárása után ezt a javaslatot elfogadták. Marsai pénzügyminiszter kéri a felhatalmazási javaslat azonnal való tárgyalását. A kamara ebben az értelemben határozott. Rövid szünet után Eynold előadó emelkedett szólásra. Abból indult ki, hogy Németország eddigelé nem egészen 9 milliárd aranymárkát fizetett, amelyből csak 6150 milliót osztottak föl a szövetségesek között. Franciaország készpénzben csak 145.325.000 aranymárkát kapott. Ebből Németország jóvátételi számlájára összesen 189 millió aranymárkát írtak jóvá. Beszéde további során szólott a Ruhr-megszállás mérlegéről és azt állította, hogy a helyzet napról-napra javul. Poincaré ezután ismételten megerősítette az előadó által megállapított számokat, amelyeket a miniszterelnök a szenátusban röviden már ismertetett, azonban hozzátette, hogy a frank kurzusának márkára való átszámítási kulcsa már kissé idejét múlta és e tekintetben több szám helyesbítése válik szükségessé. Ettőlegszemstestik az államtitkárságokat. Páris, márc. 31. (Havas.) A minisztertanács elhatározta, hogy valamennyi akulamílit kórságot megszünteti. Budapesti Hírlap 1924 április 1.(76. sz.) II kormánynyilatkozat a szenátusban. Páris, márc. 31. (Wolff.) A szentáusban Lefévre du Prey igazságügyminiszter olvasta föl a kormánynyilatkozatot. A nyilatkozat elejét melegség nélkül, azonban figyelemmel fogadták. Midőn a nemzet szuverenitásáról volt szó, Delahaye szenátor közbekiáltott: Szóbeszéd. Az igazságügyminiszter erre a félbeszakításra nem felelt s be tudta fejezni nyilatkozatát a nélkül, hogy még valaki félbeszakította volna. .A nyilatkozat felolvasásának befejezését mérsékelt tetszésnyilvánítással fogadták. Az elnök bejelentette, hogy Massabuau szenátor, a köztársasági unió tagja, interpellációt nyújtott be a kormány általános politikájáról, amelynek tárgyalását Poincaréval egyetértésben tűzik napirendre. 1 az új pénzügyminiszter a frank stabilizálásáról. Páris, márc. 31. (Wolff.) Marsai, az új pénzügyminiszter, az Eclair munkatársa előtt tett nyilatkozatában határozottan megcáfolta azt a híresztelést, hogy ő a frankot az angol font mostani árfolyamán akarja stabilizálni. A valuta mértéke — mondta a miniszter — nem az angol font, hanem a dollár. A kormány valorizálni akarja a frankot, teljesen orvosolni akarja a pénzügyi igazgatást és vissza akarja fizetni a francia banknak az államnak adott előlegeit. A miniszter ezekkel a szavakkal fejezte be nyilatkozatát: — 1920-ban, amikor én már miniszter voltam, a dollár hasonlóképpen 13 frankon állott s a 6 százalékos újjáépítési járadék parin. Ezek az én útmutatóim. a középistenni reiorn® a semzetgyűlésben. — Essebelsberg a felekezeti kérdés felvetése ellen. — Még ma sem fejezték be a javaslat általános vitáját. — A nemzetgyűlés — a földnovella módosítása után — ma újból felvette a középiskolai reformjavaslat vitájának fonalát, de még ma sem gomolyította fel; a vita holnap is folyik tovább. Ma Bozsik Pál nyitotta meg a beszédek sorát. A javaslat mellett beszélt, noha egy és más kivetni valót talált benne. Egyik megállapítása, amely a miniszter vitanyitó beszédének félreértéséből támadt és amely a katolicizmusnak az iskolaügy terén kifejtett úttörő munkájára vonatkozón — szembeállítva azt a protestáns felekezt ilyen irányú működésével, arra késztette Klebelsberg kultuszminisztert, hogy óva intsen mindenkit a nagy felekezetek közötti egyetértés megbontásától. A mai vita második szónoka Drózdy Győző volt. Ő is, az ellenzék többi szónokához hasonlóan, a népoktatás megreformálását sürgette, amelynek a középfokú oktatás újjászervezését meg kellett volna előznie. Azután a numenisz klauzusz eltörlését követelte és részletesen foglalkozott a fővárosi tanítók egyrészének elbocsátásával. Kifogást tett az ellen, hogy olyan emberek ítélkeztek a tanítókról, akik — mint Zilahi Kiss Jenő és Mosdóssy Imre tanfelügyelő — szerinte hű szolgái voltak a kommünnak. Zilahi KissJenőt egy nála lévő nyugta vagy elismervény alapján azzal vádolta meg, hogy a proletárdiktatúra idején — ruhát rekvirált. Arra kérte a minisztert, hogy az elbocsátott tanerők ügyeit vizsgálja felül és szolgáltasson igazságot azoknak, akük csupán fel- kis fiúnak, leánynak feje sohase fáj, ha Uzsonnára ezt adja neki a mamája. * SZENT ISTVÁN MALÁTAKIVONAT főbb parancsnak engedelmeskedve követték el azt, a miért őket megfosztottáktenyerüktől. Utolsónak az egységespárti Alföldi Béla szólott a javaslathoz, melyet általános nézőpontból bírált meg és főleg azt kívánta, hogy a leányközépiskolák tantervén könnyítsenek , az egészségtan tanítását rendszeresítsék a középiskolában. A szocialista Várnai Dániel következett volna be ő a Ház engedelmével holnapra halasztotta beszédének elmondását. Az ülés lefolyása. Scitovszky Béla elnök tizenegy és fél órakor nyitotta meg az ülést, mire a Ház harmadszori olvasásban is elfogadta a földreform novella új szakaszát. Puky Endre bírálóbizottsági tag letette az esküt és Móser Ernő előadó beterjesztette a hősök emlékéről szóló bizottsági jelentést. 61 középiskolai reform. Bozsik Pál szólott elsőnek a kultuszjavaslathoz. A polgári iskolák szaporítását kívánja. Abszurdumnak mondja, hogy a gimnázium első osztályában latint, a másodikban németet, a harmadikban már görögöt kezdjenek tanítani. A legjobb iskolának a humanisztikus gimnáziumot tartja és pedig mind a két vallásfelekezetnél. A kultuszminiszter legutóbb a protestánsokat úgy tüntette föl, mintha ők lettek volna a tanügyek előmozdítói a katolikusokkal szemben. Ez nem felel meg a történelmi tényeknek. Klebelsberg Kunó miniszter: Ez szavaim félremagyarázása. Nem ezt mondtam! Bozsik Pál: A görög oktatását szükségesnek tartja s e tekintetben nagy pedagógusokra hivatkozik A javaslatot egyébként, minthogy abban sok üdvös dolgot lát, elfogadja, de a részletes vitánál módosításokat fog beterjeszteni. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy esze ágában sem volt kisebbíteni azokat az érdemeket, amelyeket a katolikus egyház, különösen pedig a jezsuiták szereztek a tanügy terén. Kéri a képviselőket, hogy ne felekezeti szempontból bírálják ezeket a kérdéseket, mert soha olyan nagy szükség nem volt Magyarországon a nagy felekezetek között való egyetértésre. Mielőtt —szükségletét beszerzi, Oisis StatT tekintse meg ELEKTRA CSILLÁR... kiállítását, Dobneca42. A háxszimra kéretik ügyelni. ! mint most. Egyébként számottevő panaszt nem hallott a katolikusok részéről az ő minisztersége ellen, ő nem kisebbítette a katolikus tanügyet. Csak az objektív beállítással tehetjük a legnagyobb szolgálatot a katolikus és protestáns egyházaknak. (Helyeslés jobbról.) Drózdy Győző: Antidemokratikusnak tartja a fölvételi vizsgákat s azok díjazását. Ingyenessé kell tenni az elemi és középiskolai oktatást, mert különben a szegényebb osztályú gyermekeket elzárják az iskola elől. Mi osztrák példák után indulunk, de igaz, hogy világraszóló magyar pedagógusunk alig volt. (Élénk ellenmondás jobbról.) Haller rendelete szerint már az elemi iskola bevégzésével külön kis numerusz klauzuszt csináltak, hogy a zsidó tanulókat lehetően távol tartják a középiskolától. Ezt a Haller-féle rendeletet egyébként nem a zsidók, akik többnyire jól tanulnak, hanem a szegény falusi gyermekek sínylették meg. A tanárokról azt mondja, hogy az oktatás terén többnyire ismeretekkel teletömött szamarakat állított ki, de gondolkodni tudó gyermekeket a mai középiskolai oktatás nem tud produkálni. Az elnök: Ezzel a kijelentéssel Drózdy megsértette a tanárok összességét, valamint a középiskolát végzett polgárokat is. Nem tudja, végzett-e Drózdy középiskolát, de ezért a kijelentésért a leghatározottabban rendreutasítja. Ha ezt előbb hallotta volna, akkor nemcsak rendreutasítja, hanem a szót is megvonta volna tőle. Ezután az ülést felfüggeszti. Drózdy Győző a szünet után megkövette a Házat s azután a numerusz klauzuszról szólott. Legutóbbi amerikai útján az amerikai magyarok erősen faggattál őt, hogy igaz-e, hogy Magyarországon numerusz klauzusz van, mert nem akarták elhinni. Mivel a kultuszminiszter legutóbb kijelentette, hogy elvben nem híve a numerusz klauzusznak, azt kívánja tőle, hogy terjesszen javaslatot elő a numerusz klauzusz eltörléséről. Ezrekre menő főiskolai hallgató kénytelen e szégyentörvény miatt külföldön tanulni, ez körülbelül húszmilliárdos kárt jelent az országnak. Ez a törvény tehát nemcsak hogy a világ legreakciósabb törvénye, hanem még hivatalos koronakicsempészés is. A tisztifőorvos legutóbb kijelentette, hogy a most végzett orvosok nem ütik meg a kellő mértéket. A külföldi egyetemeken végzett orvosok bizonyosan meg fognak felelni hivatásuknak. A külföldi diploma ugyanis többet jelent, mint a magyar. (Zajos felkiáltások jobbról: Miért?) Azért, mert a külföldi egyetemeken nem verekedéssel töltik az időt, mint nálunk, a hallgatóknak jó része, ott tanulnak és nem verekednek. Határozati javaslatot nyújt be a numerusz klauzusz eltörléséről. A fegyelmi után elmozdított tanárok és tanítók ügyével foglakozik azután. A kurzus elején Zilahi- Kiss Jenő tanácsos és Haller István kultuszminiszter száz, meg száz becsületes, kitűnő pedagógust mozdított el, illetve fosztott meg állásától igazságtalan, bornírt ítéletekkel. Az elnök figyelmezteti, hogy parlamentáris kifejezéseket használjon. Drózdy Győző: Egv szótárt kér, amelyben szót találjon arra, hogy aljas politikai bosszúból tisztességes, becsületes embereket állásuktól, kenyerüktől, családi tűzhelyüktől megfosztották. Ez gaz, bornirt és aljas eljárás. Az elnök ismételten figyelmezteti, hogy parlamentáris kifejezést használjon. Drózdy Győző: Hiszen, akiket elbocsátottak, azok csak a felsőbbség parancsának engedelmeskedtek, mert a főváros tanácsa a forradalom idején jóformán napról-napra adott ki rendeletet, hogy a tanerők ebbe vagy abba a szervezetbe lépjenek be. És ugyanazok, akik a tanerőket belehajszolták a szervezetekbe, vagy a kommunista pártba, jelentkeztek a fehér terror idején az inkvizitori asztalnál. Itt van például Zilahi- Kiss Jenő, akinek egy nyugtája nála van arról, hogy a kommün alatt ruhákat rekvirált. Olyan ember, aki a szekularizációról írt cikket s az összes forradalmi reformokat követelte, merészkedett odaülni és kidobni az embereket állásukból azért, mert a fehér terror idején nem voltak hajlandók vele együtt köpönyeget forgatni. Zilahi-Kiss Jenő mellett a főinkvizitor Mosdóssy tankfelügyelő volt, aki a kommünt nagy lelkesedéssel szolgálta végig. Amikor a Kazinczy utcai ortodox zsidóiskola tantestületei nem volt hajlandó a tanácsköztársaságnak deferálni, akkor ez a tanfelügyelő rájuk írt, hogy ha sem teljesítik a parancsokat, elcsapja őket. Ugyanez a Mosdóssy a fehér terror idején elsőrangú kurzista lett. A javaslatot nem fogadja el. Alföldy Béla: Sajnálattal látja, hogy a javaslat nem törli el az érettségi vizsgákat. A leányközépiskolákban könnyíteni kellene a tanterveken és nagyobb súlyt kellene vetni a testnevelésre is. Az egészségtan tanítását egyáltalában nagyon fontosnak tartja valamennyi középiskolában. A leányközépiskolákbar azt szeretné, ha női orvos tanítaná az egészségtant. Rendkívül fontosnak tartaná a serdülő ifjak felvilágosítását is. Örömmel üdvözli egyébként a javaslatot és elfogadja. (Érik helyeslés jobbról.) Az elnök javaslatára holnap folytatják a reform tárgyalását, azután több mentelmi ügyet, a társasháztulajdonról, a polgári eljárás módosításáról s végül a fogadós felelősségéről és az elszállásolásokról szóló javaslatokat tárgyalják. Az ülés három órakor ért véget. fl szocialista szakszertvezetek országos kongresszusa. — Elkeseredett hangok a parti v f,zetéség cianamzetgyűlési frrhető, olyan. — fengegetszés az őBananos sztrájhbal. — Győzött a mér séknyebb fölfogás. — Az ipari és mezőgazdasági munkások, valamint a tisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak súlyos gazdasági helyzetének megvitatására vasárnap rendkívüli országos, kongresszust tartottak a magyarországi szociáldemokrata párt szakszervezetei. Az értekezleten, amely a Sándor utcai régi képviselőház nagytermében reggel kilenc órától este hét óráig tartott, az ország különböző szakszervezetei 366 taggal képviseltették magukat.A kongresszus elnöke, Rottenstein Mór, nemzetgyűlési képviselő megnyitó beszédében vázolta a rendkívüli értekezlet célját s hangoztatta, hogy az értekezlet teljes nyíltsággal kíván rámutatni a nyomorra, amelyben az ipari és mezőgazdasági munkásain úgyszintén a tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak élnek és egyúttal rá kíván mutatni a veszedelemre is, amely az ország gazdasági életét a dolgozó tömegek nyomora következtében fenyegeti. Ezután megkezdődött a tanácskozás, amelynek alapjául a szakszervezeti tanács titkára, Gál Benő által előterjesztett határozati javaslat szolgált. A határozati javaslat megállapítja, hogy Magyarország dolgozói: munkások, tisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak soha olyan nyomorban nem éltek, mint ma. Ezután a munkásság követeléseit sorolja föl a határozati javaslat; követeli a teljes és korlátlan egyesülési és gyülekezési jogot, a mindenkori létminimumok esetrőlesetre való megállapítását és biztosítását, a paritásos béregyeztető bizottság sürgős megalkotását, új munkabérpolitikát, amelynek vezető szempontja az embervédelem és a dolgozók fogyasztóképességének megóvása; követeli továbbá, hogy a várt gazdasági konszolidáció a bérmunkások helyzetének megjavításával kezdődjék s végül, hogy iktassák törvénybe a nyolcórás munkanapot, az üzletek törvényes vasárnapi munkaszünetét, az üzletek 6 órai záróóráját, a munkanélküliség elleni biztosítást, az aggkori- és rokkantbiztosítást, a gyermekmunka szabályozását, a mezőgazdasági munkások munkaidejére vonatkozó intézkedéseket. A határozati javaslatról megindult vita során, éles, elkeseredett bírálatok hangzottak el, nemcsak a kormány gazdasági politikája, hanem a szociáldemokrata párt mai vezetősége és a párt nemzetgyűlési frakciója ellen is. Volt felszólalás, sőt konkrét indítvány is, amely a szocialista képviselőket, mivel gyengéknek bizonyultak arra, hogy a munkásság érdekében eredményeket tudjanak kivívni, mandátumuk lemondására kívánja fölszólítani. A belső harcot hürdető- Tatrasz tivatcsodál 1 Selyem, oxford, panama, rage, rips külföldi különlegességek megérkeztek. Panama és zefiringek 100 ezertől Frakkingek, hálóingek, nadrágok gyári áron, „Tetra 11 pelenkák 15—22 ezerig. „VESTA“ fehérneműgyár Tulajdonos Ernst Frigyes VÍZI, Múzeum-körút 2 (Till Mohói épület).