Budapesti Hírlap, 1924. április (44. évfolyam, 76–83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2 A kormánynyilatkozat felolvasásának be­fejezése utám a kamara elnöke közölte a máig beérkezett interpellációkat és megkér­dezte a kormányt,, mikor hajlandó azokra válaszolni. Poincaré felszólította a kan­arát, hogy a kormány általános politikáidról szóló in­terpellációkat holnap, kedden délután vegye tárgyalás alá, minthogy a kamara és a sze­nátus az újjáépítésre vo­natkozó háromhavi indemnitást már elfogadta. A vita lezárása után ezt a javaslatot el­fogadták. Marsai pénzügyminiszter kéri a felhatal­mazási javaslat azonnal való tárgyalását. A kamara ebben az értelemben hatá­rozott. Rövid szünet után Eynold előadó emel­kedett szólásra. Abból indult ki, hogy Né­metország eddigelé nem egészen 9 milliárd ara­nymárkát fizetett, a­melyből csak 6150 milliót osztottak föl a szövetségesek kö­zött. Franciaország készpénzben csak 14­5.325.000 aranymárkát kapott. Ebből Németország jóvátételi számlájára össze­sen 189 millió aranymárkát írtak jóvá. Beszéde további során szólott a Ruhr-meg­­szállás mérlegéről és azt állította, hogy a h­elyzet napról-napra javul. Poincaré ezután ismételten megerősítette az előadó által megállapított számokat, a­melyeket a miniszterelnök a szenátusban röviden már ismertetett, azonban hozzá­tette, hogy a frank kurzusának márkára való átszámítási kulcsa már kissé idejét múlta és e tekintetben több szám helyes­bítése válik szükségessé. Ettőlegszem­stestik az államtitkárságokat. Páris, márc. 31. (Havas.) A minisztertanács elhatározta, hogy valamennyi akulamílit kórságot meg­szünteti. Budapesti Hírlap 1924 április 1.­­(76. sz.) II kormánynyilatkozat a szenátusban. Páris, márc. 31. (Wolff.) A szentáusban Lefévre du Prey igazságügyminiszter olvasta föl a kormány­­nyilatkozatot. A nyilatkozat elejét meleg­ség nélkül, azonban figyelemmel fogadták. Midőn a nemzet szuverenitásáról volt szó, Delahaye szenátor közbekiáltott: Szóbeszéd. Az igazságügyminiszter erre a félbeszakí­tásra nem felelt s be tudta fejezni nyilat­kozatát a nélkül, hogy még valaki félbe­szakította volna. .A nyilatkozat felolvasásá­nak befejezését mérsékelt tetszésnyilvání­tással fogadták. Az elnök bejelentette, hogy Massabuau szenátor, a köztársasági unió tagja, interpellációt nyújtott be a kormány általános politikájáról, a­melynek tárgya­lását Poincaréval egyetértésben tűzik napi­rendre. 1 az új pénzügyminiszter a frank stabilizálásáról. Páris, márc. 31. (Wolff.) Marsai, az új pénzügyminiszter, az Eclair munkatársa előtt tett nyilatkoza­tában határozottan megcáfolta azt a híresz­telést, hogy ő a frankot az angol font mos­tani árfolyamán akarja stabilizálni. A va­luta mértéke — mondta a miniszter — nem az angol font, hanem a dollár. A kor­mány valorizálni akarja a frankot, telje­sen orvosolni akarja a pénzügyi igazgatást és vissza akarja fizetni a francia banknak az államnak adott előlegeit. A miniszter ezekkel a szavakkal fejezte be nyilatko­zatát: — 1920-ban, a­mikor én már miniszter voltam, a dollár hasonlóképpen 13 fran­kon állott s a 6 százalékos újjáépítési jára­dék parin. Ezek az én útmutatóim. a k­özépistenni reiorn® a s­emzet­gyűlésben. — Essebelsberg a felekezeti kérdés felvetése ellen. — Még ma sem fejezték be a javaslat általános vitáját. — A nemzetgyűlés — a földnovella módosí­tása után — ma újból felvette a középisko­lai reformjavaslat vitájának fonalát, de még ma sem gomolyította fel; a vita holnap is folyik tovább. Ma Bozsik Pál nyitotta meg a beszédek sorát. A javaslat mellett beszélt, noha egy és más kivetni valót talált benne. Egyik megállapítása, a­mely a miniszter vitanyitó beszédének félreértéséből támadt és a­mely a katolicizmusnak az iskolaügy terén kifejtett úttörő munkájára vonatko­zón — szembeállítva azt a protestáns fele­­kezt ilyen irányú működésével, arra kész­tette Klebelsberg kultuszminisztert, hogy óva intsen mindenkit a nagy felekezetek kö­zötti egyetértés megbontásától. A mai vita második szónoka Drózdy Győző volt. Ő is, az ellenzék többi szónokához hasonlóan, a népoktatás megreformálását sürgette, a­melynek a középfokú oktatás újjászervezé­sét meg kellett volna előznie. Azután a nu­­menisz klauzusz eltörlését követelte és rész­letesen foglalkozott a fővárosi tanítók egy­­részének elbocsátásával. Kifogást tett az ellen, hogy olyan emberek ítélkeztek a ta­nítókról, a­kik —­­ mint Zilahi Kiss Jenő és Mosdóssy Imre tanfelügyelő —­ szerinte hű szolgái voltak a kom­münnak. Zilahi Kiss­­Jenőt egy nála lévő nyugta vagy elismer­vény alapján azzal vádolta meg, hogy a proletárdiktatúra idején — ruhát rekvirált. Arra kérte a minisztert, hogy az elbocsátott tanerők ügyeit vizsgálja felül és szolgáltas­son igazságot azoknak, a­kük csupán fel- kis fiúnak, leánynak feje sohase fáj, ha Uzsonnára ezt adja neki a mamája. * SZENT ISTVÁN MALÁT­AKIVON­AT főbb parancsnak engedelmeskedve követ­ték el azt, a miért őket megfosztották­­te­nyerüktől. Utolsónak az egységespárti Al­földi Béla szólott a javaslathoz, m­elyet ál­talános nézőpontból bírált meg és főleg azt kívánta, hogy a leányközépiskolák tanter­vén könnyítsenek , az egészségtan tanítását rendszeresítsék a középiskolában. A szo­cialista Várnai Dániel következett volna be ő a Ház engedelmével holnapra halasztotta beszédének elmondását. Az ülés lefolyása. Scitovszky Béla elnök tizenegy és fél óra­kor nyitotta meg az ülést, mire a Ház har­madszori olvasásban is elfogadta a földre­form novella új szakaszát. Puky Endre bíráló­bizottsági tag letette az esküt és Móser Ernő előadó beterjesz­tette a hősök emlékéről szóló bizottsági je­lentést. 61 középiskolai reform. Bozsik Pál szólott elsőnek a kultuszja­vaslathoz. A polgári iskolák szaporítását kívánja. Abszurdumnak mondja, hogy a gimnázium első osztályában latint, a máso­dikban németet, a harmadikban már görö­göt kezdjenek tanítani. A legjobb iskolának a humanisztikus gimnáziumot tartja és pe­dig mind a két vallásfelekezetnél. A kul­tuszminiszter legutóbb a protestánsokat úgy tüntette föl, mintha ők lettek volna a tan­ügyek előmozdítói a katolikusokkal szem­ben. Ez nem felel meg a történelmi tények­nek. Klebelsberg Kunó miniszter: Ez szavaim félremagyarázása. Nem ezt mondtam! Bozsik Pál: A görög oktatását szükséges­nek tartja s e tekintetben nagy pedagógu­sokra hivatkozik­ A javaslatot egyébként, minthogy abban sok üdvös dolgot lát, el­fogadja, de a részletes vitánál módosításo­kat fog beterjeszteni. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy esze ágában sem volt kiseb­­bíteni azokat az érdemeket, a­melyeket a katolikus egyház, különösen pedig a jezsui­ták szereztek a tanügy terén. Kéri a képvi­selőket, hogy ne felekezeti szempontból bí­rálják ezeket a kérdéseket, mert soha olyan nagy szükség nem volt Magyarországon a nagy felekezetek között való egyetértésre. Mielőtt­­ —szükségletét beszerzi, O­isis StatT tekintse meg ELEKTRA CSILLÁR... kiállítását, Dobneca42. A háxszimra kéretik ügyelni. ! mint most. Egyébként számottevő panaszt nem hallott a katolikusok részéről az ő minisztersége ellen, ő nem kisebbítette a katolikus tanügyet. Csak az objektív beállí­tással tehetjük a legnagyobb szolgálatot a katolikus és protestáns egyházaknak. (He­lyeslés jobbról.) Drózdy Győző: Antidemokratikusnak tartja a fölvételi vizsgákat s azok díjazását. Ingyenessé kell tenni az elemi és középis­kolai oktatást, mert különben a szegé­nyebb osztályú gyermekeket elzárják az iskola elől. Mi osztrák példák után indu­lunk, de igaz, hogy világraszóló magyar pedagógusunk alig volt. (Élénk ellenmon­dás jobbról.) Haller rendelete szerint már az elemi iskola bevégzésével külön kis nu­­merusz klauzuszt csináltak, hogy a zsidó tanulókat lehetően távol tartják a közép­iskolától. Ezt a Haller-féle rendeletet egyébként nem a zsidók, a­kik többnyire jól tanulnak, h­anem­ a szegény falusi gyer­mekek sínylették meg. A tanárokról azt mondja, hogy az oktatás terén többnyire ismeretekkel teletömött szamarakat állított ki, de gondolkodni tudó gyermekeket a mai középiskolai oktatás nem tud produ­kálni. Az elnök: Ezzel a kijelentéssel Drózdy megsértette a tanárok összességét, vala­mint a középiskolát végzett polgárokat is. Nem tudja, végzett-e Drózdy középiskolát, de ezért a kijelentésért a leghatározottab­ban rendreutasítja. Ha ezt előbb hallotta volna, akkor nemcsak rendreutasítja, ha­nem a szót is megvonta volna tőle. Ezután az ülést felfüggeszti. Drózdy Győző a szünet után megkö­vette a Házat s azután a numerusz klau­­zuszról szólott. Legutóbbi amerikai útján az amerikai magyarok erősen faggattál­ őt, hogy igaz-e, hogy Magyarországon nu­merusz klauzusz van, mert nem akarták el­hinni. Mivel a kultuszminiszter legutóbb kijelentette, hogy elvben nem híve a nu­merusz klauzusznak, azt kívánja tőle, hogy terjesszen javaslatot elő a numerusz klauzusz eltörléséről. Ezrekre menő főisko­lai hallgató kénytelen e szégyentörvény miatt külföldön tanulni, ez körülbelül húszmilliárdos kárt jelent az országnak. Ez a törvény tehát nemcsak hogy a világ legreakciósabb törvénye, hanem még hi­vatalos koronakicsempészés is. A tisztifő­orvos legutóbb kijelentette, hogy a most végzett orvosok nem ütik meg a kellő mértéket. A külföldi egyetemeken végzett orvosok bizonyosan meg fognak felelni hivatásuknak. A külföldi diploma ugyanis többet jelent, mint a magyar. (Zajos fel­kiáltások jobbról: Miért?) Azért, mert a külföldi egyetemeken nem verekedéssel töltik az időt, mint nálunk, a hallgatóknak jó része, ott tanulnak és nem verekednek. Határozati javaslatot nyújt be a numerusz klauzusz eltörléséről. A fegyelmi után el­mozdított tanárok és tanítók ügyével fog­lakozik azután. A kurzus elején Zilahi- Kiss Jenő tanácsos és Haller István kul­tuszminiszter száz, meg száz becsületes, ki­tűnő pedagógust mozdított el, illetve fosz­tott meg állásától igazságtalan, bornírt ítéletekkel. Az elnök figyelmezteti, hogy parlamentá­ris kifejezéseket használjon. Drózdy Győző: Egv szótárt kér, a­mely­ben szót találjon arra, hogy aljas politikai bosszúból tisztességes, becsületes embereket állásuktól, kenyerüktől, családi tűzhelyük­től megfosztották. Ez gaz, bornirt és aljas eljárás. Az elnök ismételten­ figyelmezteti, hogy parlamentáris kifejezést használjon. Drózdy Győző: Hiszen, a­kiket elbocsá­tottak, azok csak a felsőbbség parancsának engedelmeskedtek, mert a főváros tanácsa a forradalom idején jóformán napról-napra adott ki rendeletet, hogy a tanerők ebbe vagy abba a szervezetbe lépjenek be. És ugyanazok, a­kik a tanerőket belehajszol­ták a szervezetekbe, vagy a kommunista pártba, jelentkeztek a fehér terror idején az inkvizitori asztalnál. Itt van például Zilahi- Kiss Jenő, a­kinek egy nyugtája nála van arról, hogy a kommün alatt ruhákat rek­­virált. Olyan ember, a­ki a szekularizáció­ról írt cikket s az összes forradalmi­ refor­mokat követelte, merészkedett odaülni és kidobni az embereket állásukból azért, mert a fehér terror idején nem voltak hajlandók vele együtt köpönyeget forgatni. Zilahi-Kiss Jenő mellett a főinkvizitor Mosdóssy tank­felügyelő volt, a­ki a kommünt nagy lelke­­sedéssel szolgálta végig. A­mikor a Kazin­­czy­ utcai ortodox zsidóiskola tantestületei nem volt hajlandó a tanácsköztársaságnak deferálni, akkor ez a tanfelügyelő rájuk írt, hogy ha s­em teljesítik a parancsokat, el­­csapja őket. Ugyanez a Mosdóssy a fehér terror idején elsőrangú kurzista lett. A ja­­vaslatot nem fogadja el.­­ Alföldy Béla: Sajnálattal látja, hogy a ja­vaslat nem törli el az érettségi vizsgákat. A­ leányközépiskolákban könnyíteni kellene a tanterveken és nagyobb súlyt kellene vetni a testnevelésre is. Az egészségtan tanítását egyáltalában nagyon fontosnak tartja vala­mennyi középiskolában. A leányközépisko­­lákbar­­ azt szeretné, ha női orvos tanítaná az egészségtant. Rendkívül fontosnak tar­­taná a serdülő ifjak felvilágosítását is. Örömmel üdvözli egyébként a javaslatot és elfogadja. (Érik helyeslés jobbról.) Az elnök javaslatára holnap folytatják a reform tárgyalását, azután több mentelmi ügyet, a társas­háztulajdonról, a polgári el­­járás módosításáról s végül a fogadós fele­­lősségéről és az elszállásolásokról szóló ja­­vaslatokat tárgyalják. Az ülés három órakor ért véget. fl szocialista szakszertveze­­tek országos kongresszusa. — Elkeseredett hangok a parti v f,­zetéség cianamzetgyű­lési frr­hető, olyan. — fengegetszés az őB­ana­­nos sztrájhbal. — Győzött a mér séknyebb fölfogás. — Az ipari és mezőgazdasági munkások, va­­lam­int a tisztviselők és a kereskedelmi al­­kalmazottak súlyos gazdasági helyzetének megvitatására vasárnap rendkívüli országos, kongresszust tartottak a magyarországi szo­ciáldemokrata párt szakszervezetei. Az érte­kezleten, a­mely a Sándor­ utcai régi képvi­­selőház nagytermében reggel kilenc órától este hét óráig tartott, az ország különböző szakszervezetei 366 taggal képviseltették magukat.­­A kongresszus elnöke, Rottenstein Mór, nemzetgyűlési képviselő megnyitó beszédé­ben vázolta a rendkívüli értekezlet célját s hangoztatta, hogy az értekezlet teljes nyílt­sággal kíván rámutatni a nyomorra, a­melyben az ipari és mezőgazdasági munká­sain úgyszintén a tisztviselők és kereske­delmi alkalmazottak élnek és egyúttal rá kíván mutatni a veszedelemre is, a­mely az ország gazdasági életét a dolgozó tömegek nyomora következtében fenyegeti. Ezután megkezdődött a tanácskozás, a­melynek alapjául a szakszervezeti tanács titkára, Gál Benő által előterjesztett határo­zati javaslat szolgált. A határozati javaslat megállapítja, hogy Magyarország dolgozói: munkások, tisztviselők, kereskedelmi alkal­mazottak soha olyan nyomorban nem éltek, mint ma. Ezután a munkásság követeléseit sorolja föl a határozati javaslat; követeli a teljes és korlátlan egyesülési és gyülekezési jogot, a mindenkori létminimumok esetről­­esetre való megállapítását és biztosítását, a paritásos béregyeztető bizottság sürgős megalkotását, új munkabérpolitikát, a­melynek vezető szempontja az embervéde­lem és a dolgozók fogyasztóképességének megóvása; követeli továbbá, hogy a várt gazdasági konszolidáció a bérmunkások helyzetének megjavításával kezdődjék s vé­gül, hogy iktassák törvénybe a nyolcórás munkanapot, az üzletek törvényes vasár­napi munkaszünetét, az üzletek 6 órai záró­­óráját, a munkanélküliség elleni biztosítást, az aggkori- és rokkantbiztosítást, a gyer­mekmunka szabályozását, a mezőgazdasági munkások munkaidejére vonatkozó intéz­­­kedéseket. A határozati javaslatról megindult vita során, éles, elkeseredett bírálatok hangzot­tak el, nemcsak a kormány gazdasági poli­tikája, hanem a szociáldemokrata párt mai vezetősége és a párt nemzetgyűlési frakciója ellen is. Volt felszólalás, sőt konkrét indít­vány is, a­mely a szocialista képviselőket, mivel gyengéknek bizonyultak arra, hogy a munkásság érdekében eredményeket tudja­nak kivívni, mandátumuk lemondására kí­vánja fölszólítani. A belső harcot hü­rdető- Tatrasz tivatcsodál 1 Selyem, oxford, panama, rage, rips kül­­földi különlegességek meg­érkez­tek. Panama és zefiringek 100 ezertől Frakkingek, hálóingek, nadrágok gyári áron, „Tetra 11 pelenkák 15—22 ezerig. „VESTA“ fehérneműgyár Tulajdonos Ernst Frigyes VÍZI, Múzeum-körút 2 (Till Mohói épület).

Next