Budapesti Hírlap, 1924. május (44. évfolyam, 84–105. szám)
1924-05-08 / 86. szám
r Í924 mä'jus 8. (88. &zj Budapesti Hiriap törvényszék, Kádár Lehel sajtépere. A Lázár-kávéházban történt halálos kimenetelű verekedés alkalmából Kádár Lehel A Nép című lapban Sakterkés címen cikket írt, amelyben a királyi ügyészség hitfelekezet ellen való izgatást látott s a cikk szerzője ellen vádiratot adott. A sajtópert ma tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszék Töreki Géza kúriai bíró elnöklésével. A tárgyalás megnyitása után az elnök fölolvasta A Népben megjelent cikket, amely a vádhatóság szerint Tremmel Mátyás őrvezető halálát a zsidóság egyetemességének terhére rónta és alkalmas a zsidóság ellen való gyűlölet kiváltására. Kádár kijelenti, hogy a cikket közérdekből írta. Az elnök: Milyen célt akart ön ezzel a cikkével elérni? Kádár: Azt, hogy a gyilkosokat büntessék meg, hogy a zsidó bűnfészkeket a rendőrség ellenőrizze. Szent meggyőződésem, hogy a közérdeknek tettem szolgálatot. Különben is azt mondják állandóan, hogy én izgatok. Még nem vettem észre ennek semmiféle nyomát. A fajtaharcban nekünk sokkal hathatósabb eszközök állanak rendelkezésünkre és ha eljön az ideje, mi élni is fogunk ezekkel az eszközökkel. Mészner Tivadar királyi ügyész mondotta el ezután vádbeszédét. A vádlott — úgymond — Lobi József esetét, amely sajnálatos incidensnek volt következménye, amelyről a nyomozás megállapította, hogy benne semmi tervszerűség nem rejlett, fölhasználta arra, hogy a zsidókérdést összekapcsolja vele. Úgy állította be a zsidóságot, hogy az mindenütt mindenfajta nemzetiség és hitfelekezet ellen a legádázabb és legkérlelhetetlenebb fegyverekkel küzd, amelyben ősi ösztön a gyűlölet a nem hozzá tartozókkal szemben. Aki egy közönséges korcsmái verekedést kihasznál arra, — úgymond az ügyész — hogy egy osztályt gyűlöletes színben tüntessen, az izgat. Ennek alapján megfelelő büntetés kiszabását kéri. Ezután Ulain Ferenc dr. védő szólalt föl. Vannak faluk. — mondotta a védő. — ahol a főtéren áll a zsinagóga. Ez a faji imperializmus. Ezt a faji imperializmust vetette papírra Kádár, akinek cikkében különben nincs semmiféle izgató momentum. A törvényszék minősnek mondotta ki Kádár Lehelt az izgatás vétségében, mert inkriminált cikkében a magyar társadalomnak zsidókból álló osztálya ellen a többi osztályokat gyűlöletre izgatta és ezért kétheti fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet megokolása hangoztatja, hogy a törvényszék úgy látta, hogy a cikk iránya odamutat, hogy egy magyar katonának egy zsidó által történt megölése jellemző tünete annak a harcnak, amelyet a zsidóság a nem zsidó népek ellen folytat. Kétségtelen, mondja a megokolás, hogy a zsidóság gazdasági téren elhatalmasodott, szociális téren való szereplésükben is előretört, valóban tárgyalják ilyen tendenciával és ilyen felfogásban ezt a kérdést és taglalhatja ezt a vádlott is, amíg megmarad a tárgyilagosság határain belül és még esetleges tévedések és túlzások sem hozhatnák összeütközésbe a büntető törvénnyel. A királyi törvényszék a maga gyakorlatához híven ebben a cikkben is egy társadalmi osztály ellen való izgatást lát fennforogni. Az egész társadalom szempontjából a zsidók különleges elkülönítésben élnek, különleges réteget alkotnak a társadalmi életben. A vádlott is a zsidókkal, mint külön népcsoporttal foglalkozott, amely faji különlegességében válik el a lakosság egyéb rétegétől. Súlyosító körülményt a bíróság nem talált, ellenben enyhítő körülménynek vette a vádlott beismerését, hogy egy aljas bűncselekmény hatása alatt irta a cikkét és hogy saját fajtájának és nemzetének szeretete vezette a cikk megírásakor. Ugy az ügyész, mint a védő felebbezett. — Megszüntetik az uzsorabíróságot. Az Országos Iparospárt küldöttsége kereste föl ma délben Perlaky György nemzetgyűlési képviselő vezetésével Pesthy Pál igazságügyminisztert. A küldöttség szónoka hangoztatta, hogy az iparosok megokolatlan zaklatásának kiküszöbölésére nem elegendő az Árvizsgáló Bizottság megszüntetése, hanem meg kell szüntetni az uzsorabíróságot is. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint meg kell szüntetni mindazokat az intézményeket és korlátozásokat, amelyek a háborús viszonyok következtében alakultak ki. Maga is szükségesnek tartja az uzsorabiróság működésének megszüntetését és erről a legközelebbi minisztertanácsban előterjesztést is fog tenni. A minisztertanács döntései alapján nyomban intézkedni fog, hogy az uzsorabiróság működését beszüntesse. — Az emigránsok. A hivatalos lap mai száma a budapesti büntető törvényszéknek •Egy végzését közli, amely Garami Ernőt, Buchinger Manót, Hatvany Lajost, Jászi Oszkárt, Lovászi Mártont, Szende Pált, Károlyi Mihályt, Hock Jánost és Linder Bélát a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettért május 20-ra főtárgyalásra idézi meg. Ez a tárgyalás azonban egyelőre elmarad, mert az ítélőtanácsban, amelyhez ezt a pert utalták, időközben változás történt. A tanács eddigi elnökét ugyanis, Seszták Lajost királyi táblai bíróvá nevezték ki és helyét Schadl Ernő dr. foglalta el, a kinek az idő rövidsége miatt nem állott módjában az iratokat áttanulmányozni. A per tárgyalására tehát újabb határidőt fognak kitűzni. — Veér Imre versei. A köztársasági mozgalomnak vezetője, Veér Imre régebben Éjféli nap címen egy kötet verset adott közre. A királyi ügyészség a versekben a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséget látott és Veér Imrét perbe fogta. A vádirat szerint a versek allegorikus formában ugyan, de mindenki által könnyen megérthetően azt zengik, hogy Magyarországon nincs jogrend, nincs jogbiztosság. A budapesti büntető törvényszék Töreky Géza elnöklésével ma tárgyalta ezt a pert. A tárgyalásra a szegedi Csillag-börtönből hozták föl Veér Imrét, aki most üli azt a két évi államfogházat, amelyet köztársasági propagandája miatt szabtak rá. Az általános kérdésekre a vádlott kijelenti, hogy atyját Walter Edének hívják. Az elnök: Az ön neve tehát magyarosított név? — Nem az. — Tehát önt tulajdonképpen Walternek hívják? — Nem, engem Veér Imrének hívnak. — Belügyminiszteri engedéllyel magyarosította a nevét? — Nem, éppen olyan kevéssé, mint ahogy Lelmer-Lendvai István nem magyarosította belügyminiszteri engedéllyel a nevét. A vádlott ezután kéri annak a megállapítását, hogy a vád elévült, mert az inkriminált kötet 1920 decemberben jelent meg. A versek nagy részét különben a kommün alatt írta és a kommün alatti terrorról beszélt. Bizonyos későbbi események, mint a Somogyi és a Bacsó meggyilkoltatása is, megindították és annak is költői kifejezést adott. Azt beismeri szintén, hogy Az Erdőben című versében valóban az orgoványi erdőre gondolt. Azt is elismeri, hogy amikor a fekete héjjákról írt, Héjjas Ivánra gondolt. A védő több tanú kihallgatását kérte annak a bizonyítására, hogy a kötet 1920- ban már készen volt. Csak két olyan ténybeli állítás van a kötetben, amelyet bizonyíthatónak tart: Somogyi és Bacsó meg ASSZONYOK, SZERELMEK... - REGÉNY. - 86 ÍRTA CSÁSZÁR IMRE. Minden egyezett. Tehát akkor történt és ő volt az a szerencsétlen, akit a vonat öszszigazolt? A hírlapok, egyértelműen, öngyilkosságot sejtettek, félreérthetetlenül célozgatva egy híres színésznőre és a boldogtalan szerelemre. Milyen különös játéka a sorsnak, így gondolkozott László. Az én kezemből kisiklott, de mityzji rettenetesen végezte életét. Atyja nagy szeretettel fogadta ugyan, de hiányzott belőle a biztatás, a jó fordulatban való hit. A Gaálék ügyvédjétől két levél is várta Lászlót. Szántay, fia távollétében, nemválaszolt a levelekre. A válóper tehát mégis komoly és ez nagyon nyugtalanította Lászlót. De nem csüggedt el azért egészen. Annyira bízott Koltayékban, hogy amíg a rossz hír nem tőlük érkezik, nem szabad hitét elvesztenie. Arról is értesült atyjától, hogy Révayné mennyire sajnálja a történteket s kivált azt, hogy éppen ő volt okozója a sok fájdalomnak. Milyen kényelmes és könnyű okoskodás, vélte László, bár el kellett ismernie, hogy a látszat Révaynénak adott igazat. Ej, ez most már mind semmiség Ezen túlestek. Persze, a Berky szerencsétlen sorsáról regélő hír futótűzként terjedt el mindenfelé és a földváriak is, körülbelül Lászlóval egyidőben, tudták meg. De minden borzalmassága mellett is, mit jelentett e híradás Margitnak a László csaknem ugyanakkor érkezett levelei mellett? Semmivé kellett törpülnie és elmosódnia rögtön a közeledő boldogság sugaraitól. De azért mindannyiuk lelke valami szorongásfélétől szabadult fel a halálhírre. Csak hálátlan gonoszságot tapasztaltak a szerencsétlen ember részéről és ez már csírájában megfojtotta a részvétet. Napirendre is tértek felette csakhamar. Teréz Budapestre utazott. Csak egy-két napra. Maholnap visszaköltöznek és neki sok dolga volt. Margit készségesen ajánlkozott, hogy segíteni fog, de Teréz nem fogadta el. Margitnak vigyáznia kell magára. Nyugalomra van szüksége és pihenésre. Egyedül ment el. Az a nyugtalanság, amit László első levele okozott Margitnak, nagyarányúvá fokozódott a második, valóságos izgalommá a harmadik levél olvasására. Hogy, hogy nem, valószínűleg a rossz postaközlekedés miatt, a két utolsó levél egy nap időközben érkezett. Az elsőben a László betegsége, egyedülvalósága mélyen meghatotta Margitot, de nem kevésbé lágyult el azon, hogy ezek után a László hite visszatérőben és bízik a jórafordulásban. Célja, az új boldogság megépítése, mely tisztább, szebb és erősebb lesz az elsőnél is. Most már Margit is hinni merte ezt. Szinte óráról órára nyugodtabb és derültebb lett. Vidám hangja visszanyerte régi csengését és akárhányszor jókedvűen kacagott is. Gaál Sándor ezt mind a maga igazára könyvelte el és a Terézre vetett gúnyos pillantások azt bizonyították, hogy meg van győződve leánya teljes kigyógyulásáról. Ez idő szerint csak a kis Koltayné tudta volna Gaált alapos tévedése felől kioktatni, de ez, persze eszébe sem jutott. Nagy gyönyörűség lehet ám valami érdekes rejtély szálait a kézben tartani. Mióta Margit meleg szívvel nyilatkozott a kibékülésről, a fiatal asszonyok, mint két boldog összeesküvő, egyik tervet a másik után szőtték. A László berlini levele, mely már hazaérkezését jelezte, érthető izgalommal töltötte el Margitot és Lucka is alig várta már a szerelmesek találkozását. De mit tegyenek? Az a csúf válóper és a Gaál Sándor merevsége visszariasztották őket a nyílt színvallástól. Margitban nem volt elég bátorság, de viszont túlontúl sok büszkeség volt, hogy apjával nyíltan szembeszálljon. Pedig Ivoltayék erre biztatták, de nem mert belefogni. Előbb Lászlóval akart találkozni. Neki kell mindent rendbehoznia, hiszen ő zavarta meg a boldogságot. Lucka igazat adott Margitnak, csak Miklós csóválta a fejét ez igazi asszonyi okoskodáson. Miért okoskodni, mikor cselekedni lehet? A László utolsó sürgönye aztán a tetőpontra fokozta az izgalmat. Mikor Miklós a sürgönyt a feleségének átadta, az halotthalvány lett, úgy hogy Miklós ijedten tudakolta okát. Ekkor aztán lángra gyuladt az imént még fehér arc és feleletre sem méltatta hites urát, Lucka szaladt Margithoz, megtárgyalni a nagy eseményt. Harmadnapra, egészen váratlanul, az öreg Szántay érkezett Földvárra. Gaál Sándort kereste és hosszú ideig tárgyaltak egymással a nyaraló egy belső szobájában. Mindenki izgatottan leste az eredményt. De az öreg úr hiába jött. Gaál hallani sem akart a békülésről. Nem bízik Lászlóban. Aki egyszer meg tud ilyet tenni, igy szólt, megteszi másodszor is. Nem szolgáltatja ki leányát kényre-kedvre, aki különben teljesen az ő nézetén van és már belenyugodott a válásba. Ez az értesülés volt a leglesújtóbb hatású Szántayra. Ha Margit is válni akar, úgy igazán semmi keresni valója sincs itt. Leverten távozott a Gaál-nyaralóból és egyenesen a vasúti állomásra ment, el sem búcsúzva senkitől. A két fiatal asszony a Margit szobájában várta az értesítést. Vagy beszólítják Margitot, aki e pillanatban el volt készülve a nyílt vallomásra, vagy Szántay keresi föl őt és akkor elmond neki mindent, amit érez. E helyett távozni látták az öreget, komolyan és szomorúan. „ 1 1 ' ■ 1 Az ablakból lesve ki az utcára, nem tudtak hinni a szemüknek. Margit Szántay után akart szaladni, de Lucka visszafogta. Csak nyugalom és semmi elhamarkodás. Csináljanak az öregek, amit akarnak, majd mi is cselekedni fogunk, így szólt, most már rajtunk a sor. Nagy nehezen sikerült lecsendesíteni a Margit kétségbeesését. Csak a Lucka biztosítására nyugodott meg, hogy minden jóra fog fordulni. Bízzék benne. Már a terv is ott motoszkált a fejében, de még előbb Miklóssal kell beszélnie. Lelkére kötötte Margitnak, hogy el ne mondjon, se ne tegyen semmit az ő tudta nélkül. Ezzel hazasietett. Mint a bomba, úgy pattant be Miklóshoz, akinek sebbel-lábbal előadott mindent. Szántay váratlan érkezését és csüggedt távozását, Margit kétségbeesését. Most már valamit tenni kell, hiszen a Sándor bácsi viselkedése egyszerűen vérlázító. A kis jószág egészen ki volt kelve magából. Miklós csitította. Megmagyarázta neki, hogy Gaál, a saját szempontjából fogva föl az ügyet, nem is tehetett mást, hiszen halvány sejtelme sincs arról, ami a háta mögött készül. Az öreg Szántaynak is igaza van, aki bizonyosan megbeszélte fiával ezt a küldetést. Csak egyedül Lászlónak nincs igaza, aki nem maga jön, hanem mindig mással intézteti el a baját. Most már hiába keresnék Szántayt a vasútnál, mert a vonat ezalatt elment. Nem marad egyéb hátra, mint várni, míg László idefáradni kegyeskedik és rendet csinál a maga szérűjében. — Sürgönyözni fogok neki, a magam nevében, — szólt Lucka. — Holnaputánra itt is lehet. Már az előbb is ez járt a fejemben. Tökéletesen igazad van. Végezze be ő, amit ő is kezdett el. Megyek és azonnal elküldöm a sürgönyt. (Folyt. köv.) gyilkolása és az orgoványi vérengzés* Ezekre vonatkozóan több tanú kihallgatását kéri, de hogy „görcsben vonaglanak az orgoványi fák" annak bizonyítására nem vállalkozhatik. (Derültség.) A bíróság ez* után annak megállapítására, vájjon az inkriminált kötet mikor jelent meg, a vizsgálat kiegészítését rendelte el és a tárgyalást bizonytalan időre elhalasztotta. A legkiválóbb orvos,Sanáro£í rendesül gyenge, vérszegény egyéneknek, serdülő ifjaknak, megtört aggoknak, hurutos bántalmakban szenvedőknek a tiszta malátából készült kellemes iza, legolcsóbb természetes tápszert a Szent István Malátakivonatot kapható gyógyszertárakban és csemegéseknél. 7 MERSENY. )( Ügetőverseny. A májusi miting ma délután lefolyt második napjának részletes eredménye: I. Gr. Sennyev B. Asta (12 r.) hajtotta Kallinka első, Réséit (4) második, Graur II (8). harmadik. Tot.: 10.18. 12. 14, 16. II. Gr. Sennyev B. Marianne (2 r.) hajt. Kallinka első, Árvalegény (4) második, Zsan,dár (8) harmadik. Tot.: 10:15, 13. 13, 20. III. Wessely Miki (6) hajt. Peiser első. Muzsika (6) második, Gabi D. (IVá), harmadik. Tot.: 10:77, 21. 23. 14. IV. Pompás ist. Erzerum (1%) hajt. Czeleb első, Pancsi (211) második. Bankár har-madik. Tot.: 10:25, 15. 16. V. Br. Rudnyánszky D.-né Bajnok (3) hajt. Kallinka első, Lisette második, Viktoria Watts harmadik. Tot.: 10:26. VI. Kőkuti ménes Dila (3) hajt. Cassolini első, G. Jóska (5) második, Morganat (8), harmadik. Tot.: 10:46, 19: 26. 40. VII. Nemeskosuti ménes és Pompás ist. Bessie L.—Ezredes (3) hajt. Orosz Gy. első. Jóság—Pilius (4) második. )( Az alagi futtatás. A milleniumi-dij előjátéka lesz a Batthyány—Hunyadi-dij a miting harmadik napjának főeseménye, amelyben összetalálkozik benne a nagy versenynek két favoritja, Bicsay és Ascanio. A mérföldes egyenes a szakértők ítélete szerint Ascanionak kedvez, mi is Mindegynek kitűnő ivadékát várjuk győztesnek, de bizalmunkat a milleniumi díjban abban az esetben sem veszítené el, ha holnap történetesen vereség érné. Tudomásunk szerint kitűnő formában van s a beavatottak bizonyosra veszik, hogy favoritja és győztese lesz a milleniumi dijnak is. A többi futásra szóló jelölésünk: I. Corona —Perfection. II. Fruska—Filomela. IV. Rossel—Josma. V. Bia—Integritás. VI. Faluszépe —Pántlikás. ... i