Budapesti Hírlap, 1924. október(44. évfolyam, 205–231. szám)
1924-10-02 / 206. szám
rf S_ Írások» írta SsirbiJc Antal. A szerző legközelebb megjelenő Írások II. cimű könyvéből, a mely nála már megrendelhető 1 aranykorona árban. Címe: Dunaharaszti. I. Magán segít, aki máson segít. Hogyha adok a szükölködőnek, felmelegszik attól az én szivem ... — Nem segítettél nyomorúságomban, véginségemben: óh, mint sajnállak! Mily sivár a szív, amely szeretésre már nem képes! Csak eszel, barátom, iszol és bujál-kodol, de lelked az nincsen, egy halott vagy tehát, egy rohadmásig csupán! Oh, akkor nap, amikor könyörtelenül ott láttalak, akkor nagyon megsajnáltalak én téged! — Nem, nem él az már, akiből kihalt a szeretet lángja! Esezállt abból a lélek. Se’ nem élő már, se’ nem halott, csak itt ténfereg körülöttünk. — Szánalom a koldusnak, szánalom a nyomoréknak, de százszor szánalom az ilyen iránt! II. Hamarább nyersz a szegénynél segélyt! A vagyon úgy gyűl, hogyha az ember a szivet nem használja (A gazdag erre termett!) De — mért kívánod? — nem is adhatja vagyonát néked, nem adhat abból: ő, aki oly koldus szivbéli — gazdagságban! III. A gazdagtól irigylik vagyonát, és a szegénynek nem az ő lelkélen gazdagabb voltát, szivbéli gazdagságát! — „Nem igazság“, — könnyen így szólhatnál! De biz’ igazság ez! A jó szegény nem kivánja, hogy gazdagnak iss nézzék, mig a gazdag azt kívánja, hogy jónak is tartsák. Szóval, hogy két birtoka legyen! Ezért szeretnék aztán az egyiket elvenni tőle! IV. Mikor a szegény a vagyonért nagyon követelődzik, akkor már romlott! Elvesztette lelkierejét, egészségét; ő maga is támasztékra vágyik ! Elvennéd a gazdagtól a vagyont? („Elosztanád?“) Úgy látszik, már te is megromlott vagy, — a vagyonnak nagy hiányát érzed!... De hol is az igazságérzésed? Kell neki az! (Isten akit azzal felruházott!)• Gondold meg: egy sántát fosztaná meg a mankójától! ... V. Eljő az idő, mikor az emberek vagyonukat, (amelyekkel most dicsekszenek, hogy ,,ez is az enyém, az is az enyém“) letagadják majd (vagy eldugdossák), mondván: „ez se az enyém és az se az enyém!“ — Megtudván, hogy az az ő alantas voltuk kész bizonyítéka. Igen, lészen idő, amikor az emberek a vagyont mint piszkot dobják el maguktól és viselése ellen tiltakoznak... VI Vagy kinyitóban van valami már, vagy bimbóban van még. Vagy kinyílt a gazdagság-virága számodra már, vagy még csak bimbójában Vagy kinyílt a bölcseség-virága számodra már, vagy még bimbóban csak. Vagy kinyílt a boldogság-virága is, vagy csak még bimbóban van! Kinyilt, azaz: elmúlt. Nem nyílt, azaz: még ezután jő el. . . Óh, oly szépen van alkotva e világ! s beözönlését igen problematikusnak látja. A közgazdaság szempontjából reálisnak csak azt a tőkét találja, amely belföldön gyűl össze, tehát minél több ily belföldi tőke összehalmozása volna igen fontos. Csonkamagyarország mai helyzetében életképtelen. — Hajós Kálmán két indítványt nyújtott be. Az egyikben, tekintettel a tőkehiányra, indítványozza, hogy a legalább öt évre lekötött, külföldi hitelező által nyújtott kölcsöntőke adó- és illetékmentességet élvezzen. Második indítványában az 1877. évi Vili. törvénycikk hatályon kívül helyezését kívánja. Hajós Kálmán indítványához a pénzügyminiszter hozzájárult. — Temesvári Imre a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozóan beterjesztett rendelettervezetekben igazságtalanságot lát. Szükségesnek tartja, hogy a 100 holdon felüli birtokoknál elviselhető adókulcsot állapítson meg a pénzügyi kormányzat. Kifogásolta, hogy a befizetési határidőt november 15-ére állapították meg; szükségesnek tartja, hogy ezt a határidőt hátrább tolják s a kormány engedje meg, hogy a most kivetendő jövedelemadót három részletben fizethessék be. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, válaszolva az elhangzott felszólalásokra, rámutatott arra, hogy pénzügyminisztersége idején figyelmeztette a közvéleményt, hogy erős megrázkódtatások lesznek, amiért őt meg is támadták. Ezek a megrázkódtatások azonban a valóságban kisebbek mint amilyeneknek várta. A kormány a beruházások tekintetében minden lehetőt megtett. Négymillió aranykorona helyett hat és félmillió aranykoronát fordított beruházásokra, tatarozásra száz milliárdnyi kölcsönt, vidéki közmunkákra pedig tíz milliárdnyi kölcsönt bocsátott rendelkezésre. A szociáldemokrata szakszervezet kimutatása szerint a munkanélküliség csökkent az utolsó időben, a tett intézkedések tehát éreztették hatásukat. A forgalmiadó-rendszeren a kormány változtatni fog. Az előkészületek e tekintetben folyamatban vannak. Vigyázni kell azonban, hogy a rendszer megváltoztatásával ne álljanak elő oly meglepetések, melyeket azután jóvátenni nem lehet. A külföldi tőke tekintetében a kodifikációs tevékenységgel máris foglalkozik a pénzügyminisztérium, itt azonban a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. Nem osztja Marschall Ferencnek azt a nézetét, hogy a jövedelem- és vagyonadó megállapításánál az értékelésre vonatkozóan merev utasításokat adjon a kormány, mert a merev szabályok még több panaszra vezetnek. A pénzügyminiszter ezután bemutatta azt a rendelettervezetet, amely szabályozza, hogy azok a vállalatok, amelyeknek telepe és székhelye nem ugyanabban a községben van, a forgalmi adót hol és mikor tartoznak leróni, ami a községek háztartása szempontjából fontos. A bizottság a rendelet kibocsátásához hozzájárult s elhatározta, hogy legközelebbi ülését a jövő héten fogja tartani. Budapest? Hírlap 1924 október 2. (206. szá) a politika flipei. A kormány és a bírói függetlenség. . .A szolnoki ítélet utolsó hullámai. — A napilapokban az a hir jelent meg, hogy a kormány a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk módosítása iránt törvényjavaslatot fog benyújtani. A Magyar Távirati Iroda legilletékesebb helyen azt a felvilágosítást kapta, hogy a kormány sem az 1869. évi IV. törvénycikk, sem a bírói függetlenségre vonatkozó valamely más törvény módosításának gondolatával nem foglalkozik. Pesthís Pál igazságügyminiszter ma délben tett nyilatkozatában is kifejezetten megcáfolta az erre vonatkozó híreket s hozzátette, hogy ilyen irányú kerdésre a maga részéről soha sem lenne hajlandó. Itt említjük meg, hogy az igazságügyminiszter az ítélettel kapcsolatban tett konkrét panaszok megvizsgálásával az erre illetékes budapesti kir. ítélőtábla elnökét bízta meg. Egyelőre csak a honvédelmi miniszter panasza érkezett meg az igazságügyminiszterhez. Ma este egyes lapközlemények még fentartják a politikai válságról szóló értesüléseiket s említést tesznek arról, hogy a tegnapi miniszteri tanácskozásnak izgalmas lefolyása után Pestiiy Pál fog áldozatul esni az ügynek. Értesülésünk szerint a miniszteri tanácskozáson semmiféle izgalmi stárgyalás nem volt. Az ellentétek, — mint Rakovszky Iván belügyminiszter ma délutáni nyilatkozatában is hangoztatja — teljesen elsimultak. Maga az igazságügyminiszter pedig egyelőre nyugodtan hazautazott Ózdra s folytatja a szüretet s csak jövő kedden tér vissza a fővárosba. Tóth János dr. a miniszterelnöknél. Tóth János dr., az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöke ma délben a miniszterelnökségen tanácskozott Bethlen István gróffal, a kit a fontosabb földbirtokpolitikai ügyekben informált. Tanácskozás a munkanélkülségről. Ma délelőtt Vass József népjóléti miniszter elnöklésével értekezlet volt a munkanélkülség ügyében. A tanácskozáson az érdekelt minisztériumok képviselői vettek részt s a munkanélküliség enyhítésének módjait tárgyalták meg s a most megindítandó fővárosi és vidéki közmunkák ügyével foglalkoztak. Október 9-én lesz az *»• párt értéke? Almássy Lászlóhozgy égés párt ügyvezető alelnöke ma délelőtt megjelent Bethlen István gróf miniszterelnöknél. Jelentést tett neki a magyar képviselők olaszországi útjáról s aztán a pártügyekről folytattak tanácskozást, melynek során a nemzetgyűlés munkaprogramja került legelsőnek szóba. Értesülésünk szerint a munkaprogramra nézve teljes megállapodás még nem történt. A nemzetgyűlés mindenesetre folytatja a fővárosi törvény tárgyalását, mely után rövidesen a költségvetésnek kell sorra kerülni. A párt tagjainak egy része azonban mindenekelőtt a házszabályrevíziót akarja elntéztetni. Erre vonatkozóan — mint ismeretes — készen van a javaslat is s ezt az egységes párt legközelebbi értekezletén bemutatja Őrsy Imre. A pártértekezlet, melyen a miniszterelnök a munkaprogramot ismertetni fogja, ismét két nappal eltolódott. A mai tárgyaláson elhatározták, hogy nem október 7-én, hanem 9-én tudják meggtartani. Tárgysorozata azonban az eredeti marad. Az értekezlet után pártvacsora lesz, melyen a kormány tagjai is résztvesznek. Beszámolók: Petrovits György nemzetgyűlési képviselő múlt vasárnap tartotta Makón beszámolóját, melyben az egyetértés és megértés szükségét hangoztatta. Beszéltek még Herczegh Béla és Urbanits Kálmán képviselők. A beszámolóról táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt. ft mnsnehfitfiagi hivatal negyéüi müifes. — A hivatalt megszüntették. — A menekültek a népjóléti minisztérium hatáskörében. A segítés adatai. — Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti és munkaügyi államtitkár mód tette közzé a vezetése alatt álló Országos Menekültügyi Hivatal négyévi működéséről szóló jelentését. A rengeteg menekültnek ellátása és elhelyezése érdekében nagy és erős küzdelmet folytatott ez a hivatal és a jelentés c sok érdekes adattal szolgál a hivatal buzgó és serény munkásságáról. A hivatal többnyire a középosztályhoz tartozó háromszázötvenezer menekültet adminisztrált, akik államhűségből lettek bujdosókká. A jelentés rámutat arra az eljárásra, melyet a megszálló államok a békeszerződéssel ellentétben követtek el azzal, hogy a magyarságot tömegesen utasították ki a megszállott területekről. A menekültek 1920 tavaszán egységesen a menekültügyi hivatal gondozásába kerültek. A hivatal főcélja volt: önálló ekszisztenciák biztosítása, hogy ilyképp az állami segítés mennél rövidebb ideig terhelje az állami költségvetést, de a társadalmat is. A menekültügyi hivatalnak a budapesti osztályokon kívül hat kirendeltsége volt a vidéken és pedig Székesfehérvárott, Szombathelyen, Kaposvárott, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden. A hivatal a mindenféle segítés és egyéb gondozás mellett gazdasági átképző tanfolyamokat állított föl. 1922. év tavaszán a menekültügyi hivatal a népjóléti és munkaügyi minisztérium főhatósága alá került. Ezzel egyidőben egyfelől a takarékossági elv, s ezzel kapcsolatosan keresztülvitt tisztviselő-létszámaipasztás, de másfelől a menekülés csökkentése, valamint a menekülteknek lassan kint való elhelyezkedése szükségessé tették a hivatal szervezetének lebontását, illetve összevonását. Ez évi június 30-ával a hivatal teljes megszűnését rendelte el a kormány, s a menekültek ügyeit a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalta. A jelentés osztályok szerint részletesen foglalta össze ezután a hivatal működését Az általános főosztály 5658 esetben volt segítségére a menekülteknek. A hivatal fennállása alatt 38.038 menekült összesen 23.716.121 ,korona segítésben részesült. A lakossági és az első időben budapesti szállóktól árkedvezménnyel bérelt szobák kiutalásából állott. Ez idővel megszűnt, s a szállókban lakott menekültek hatvan százalékát az Auguszta telepen épült egyszoba-kamrás állami kislakásokban helyezték el. Hálával emlékezik meg a jelentés azokról a gazdasági, társadalmi szervekről, valamint magánosokról és jótékonysági akciókról, amelyek lehetővé tették a menekülteknek ruházati cikkekkel való ellátását. Ingyenes segítésként kiadott a hivatal 7.073.112 korona értékű ruházati cikket. Teljesen ingyenes ruházati segítésben részesült 4141 menekült, kedvezményes megtérítés ellenében 2043 egyén és család. Szeretetadománnyból kiadtak 4632 darab férfi, 2861 darab női és 4156 darab gyermekruházati cikket. A budapesti vendéglősök ingyenes és kedvezményes áru étkeztetésében 1589 menekült kapott ingyenesen renaclit, ebédet, vacsorát és uzsonnát, míg árkedvezmény mellett 13.062 ebédet és 10.592 vacsorát adtak ki. Tüzelőanyag akciója keretén belül körülbelül 20.000 méternázsaszenei és 7000 métermázsa fát juttatott menekültjeinek a hivatal. Nagy szociális tevékenységet fejtett ki anya- és gyermekvédelmi tekintetben is, valamint elhelyezés és munkaközvetítés szempontjából: 10.578 munkakeresőből 10.009-et juttattak álláshoz. Orvosi és gyógykezelési segítést 32.134 esetben nyújtott, jogi segítést pedig 3000 esetben. A jelentés ezután a hivatal intézményeinek és pedig az élelmezési üzemnek, a diákvédelmi osztálynak, a nyaraltatási akcióknak, a menekült tömegsz/.ilásoknak, az Auguszta-daraktelepnek és Bocskay-telepnek működéséről, valamint a vidéki menekültek elhelyezésének kérdéséről számol be. Ipari és gazdasági üzemeinek révén kedvezményes beszerzési forrásokat nyitott a menekülteknek, a gazdasági szaktanfolyamokkal pedig lehetővé tette a menekült és régi foglalkozási ágában el nem helyezhető tisztviselők, katonatisztek újnlván való elhelyezkedését E célra tizenhat kurzust rendezett. Földhöz való juttatásra 700 igényjogosult menekült jelentkezett, kik közül eddig tizenkilenc család összesen 766 katasztrális hold földhöz jutott, a többinek földhöz juttatása érdekében folyik az eljárás. A negyvennégy oldalra kiterjedő jelentés érdekes statisztikai táblázatokat, s a hivatal működéséről szóló fényképeket közöl. lámpásai. Az eső megszűnt, bóra van az Adrián, de a levegő enyhe. Az állomás előtt egy sereg bérkocsi cározza. Taksamérővel vannak ellátva. Mikor a hágcsóra lépek, megnézem, jól van-e beigazítva. A rendőr is odaugrik, megtekinti és int, hogy rendben van. A vonaton három trieszti úriemberrel ismerkedtem össze. Ők három szállót is ajánlottak, mert megesik, hogy egyikmásikban nincs szoba. De én egyikben sem tudtam szobát kapni. Végre a Metropol előtt ajánlkozik valaki, hogy ő szerez szobát. Felültetem kocsimra, melynek taksamérete veszedelmesen ugrándozik előre. Egy hatodrangú szállóba visz — Parenzo város nevét viseli, itt van a szoba, a negyedik emeleten. Csak 16 lírát kérnek érte, — È molto-caro, — mondom a jól táplált tulajdonosnőnek, — adjon olcsóbb szobát. — Niente — mondja ő nevetve. Miért sokallom az árát, mikor két ágy van benne. — Hát vitesse ki az egyiket — mondom én, de magamban örültem, hogy fedél alá jutottam. Verőfényes, gyönyörű reggelre virradtam. Ki ebből a rozzant albergóból! Kávéházba megyek. A kávét itt nem a konyhában, hanem a vendég szeme láttára főzik egy alumíniumból készült pompás gépezeten. Ilyképp mindig friss a kávé, benne van minden nemes zamatja Napkeletnek, caffe espresso-nak hívják az így készült kávét, valóban ízletes. Sietnem kell, mert nyolckor indul Gradoba a vaporetto. Kihajtatok a kikötőbe. Itt azzal a hírrel fogadnak, hogy csak délután négykor megy a hajóm. így is jó, legalább jobban megtekinthetem Triesztet Annyit eddig is megállapítottam róla, hogy utcái tágasak, tiszták, forgalma élénk, villamosai kettesével járnak, autója sok van, a bérautók legtöbbje ezzel a felirattal: tariffa ridotta, vagyis, hogy a viteldíja mérsékelt. Épülő házat azonban alig Képek a nagyvilágról Trieszt, szeptember. Ha régebben a volt monarkia területén nagyobb útra készültünk, az államvasutak nagy menetrend-könyve minden felvilágosítást megadott. Most bezzeg másként vagyunk. Az ösztövér menetrend-füzet csak a magyar vasutakról ad tájékozást. Utunk Semmeringen, Grácon át vezet, a cél az Adrian Grado-fürdőhely. Az osztrák menetrend is csak Strass-Spielfeldig ad részletes felvilágosítást. Ott talán már a világnak is vége van s lelógathatjuk a lábunkat a semmibe, mint az egyszeri magyar vitéz az óperenciás-tenger partján. És mennyi mindenre kell gondolnia az utasnak. Külföldi útlevélen kívül minden ország vízumát meg kell szerezni, amelyet érinteni akarunk, kell annyiféle pénz, ahány országon átrobog vonatunk. A Semmering csodaszép vidéke tárul elénk. Sok utas szállt fel a bécsi gyorsra, most van a híres gráci Messe. Az ég felhős, itt-ott csepereg. Strass-Spielfelden az osztrák vasutasokat szerbek váltják fel. Új útlevél- és vámvizsgálat. Közben rohan továbba vonat. Marburg — most Maribor — szláv köntösben kelleti magát. A határtól kezdve minden felírás cirillbetűs. A mi reánk utasokra nézve éppoly rejtély, mintha kínai írást látnánk. A helynevek mind megváltoztak. Laibak például Ljublana, magyar ember nyelve beletörik a kiejtésébe. Égbenyúló hegyek közt kanyarog Vonatunk előbb a Mura, majd a Dráva, végül a Száva partján. Festői vidékek váltakoznak, közben egyre sűrűbben esik. Mire Adelsbergbe — most Postumra — érünk, öregeste van. Itt kezdődik Itália; a vonat személyzete ajra változik, ij útlevél- és lízógyász-vizsgálat stb. Végre mind val mis fényes aranylánc, felcsillannak a trieszti kikötő villamos