Budapesti Hírlap, 1924. december (44. évfolyam, 257–279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
Az egységes párt, az ellenzéki szövetség- nek , szombat esti értekezlete után kiadott kommünikéjével szemben, szinte összeforrva, a legerélyesebb álláspontot foglalta el. Megállapították, hogy a szerintük tervszerűen átgondolt támadással az ellenzék radikális része valósággal kiprovokálta a dolgozószobájában Mértey Erzsi várt rá, a gyógyszerész leánya, Vilma asszony adta elő meleg ajánlással a kérését. Erzsi kisasszony most adta be a kérvényét a miniszterhez. Állami tanítónői állásokat hirdetnek a hivatalos lapban. Erzsi kisasszony kitüntetéssel végezte a tanítóképzőt. A mai világban azonban ez nem elég."Sok az eszkimó, kevés a fóka. Mindenki" előkelő pártfogót keres. Erzsike megtudta, hogy maga jó barátja a miniszternek. A mellett maga olyan büszke és önérzetes, hogy a saját részére semmit sem aikar tőle kérni. Adjon legalább Erzsikének ajánlólevelet, hadd nyerje el az állást. Kérem, Béla, tegye meg az én kedvemért! Erzsike nagyon kedves és derék leány! Kosáry Béla nagyot nyert. Egy pillanatig düh és bosszúságérzés fogta el, íme, az alakoskodás eredménye. Most a saját feleségével is elhitette, hogy nincsenek céljai a miniszternél. De a másik pillanatban már örült, a dolognak. Hiszen végeredményben úgysem kért volna semmit az uborkafára kapaszkodott iskolatárstól. Nemi A maga részére nemi Annál már sokkal büszkébb é rátarlibb! Bolondság volt erre gondolni is! Örült, hogy megszabadult a folytonos őrlődéstől, nyugtalanságtól. Ellenben Erzsikét szívesen protegálja. Hadd lássák, hogy ő milyen nagy urakkal barátkozik. Rögtön meg is írta a levelet. Nagy, ékes mondatokban, tisztelettudó és mégis baráti hangon. Erzsike boldogan köszönte meg. Néhány nap múlva válasz jött a minisztertől. „Kedves Barátom! ”. soraidat köszönöm, szíves ajánlásod nélkül is kineveztem volna a kisasszonyt, hiszen oly gyönyörű bizonyítványai vannak! Ölel barátod, Elemért, Vilma asszony jókedvűen dörzsölte a kezeit. Látja, milyen kedves ember! Rögtön átveszem a levelet Erzsikének! Kosáry bosszúsan elfordult. Nem szólt semmit, de a lelkében szörnyű viharok dúltak. A gazember, a gazember! — gondolta magában. Jól ismerem őt! Meg akart szégyénüleni, meg akart alázni! Hogy nélkülem, az én ajánlásom nélkül is kinevezte volna! Keserű érzés fojtogatta a torkát. Hiába, nem jó nagy emberekkel egy tálból cseresznyét enni! Budapesti Hírlap 1924 december 2. (257. sz.) fi radikálisok a házszabályrevízió tárgyalásán nem jelennek meg a Házban. — Az egységes párt erélyes állásfoglalása. - Nem engednek repapációt és feleslegesnek tartják a parlamenti bizottságot. - A demokratikus szövetség értekezlete. — A radikálisok nem veszik tudomásul, ha távollétükben megszavazzák a házszabályreviziót. — Az általános sztrájkkal való fenyegetés. Az izgalmas nap csendes eseményei. — A botrányos pénteki események után hétfőt elsőrangú kritikus napnak minősítették politikai körökben. Szombat nyugalma után a vasárnap még nagyobb csendben telt el, amii természetesen nem jelenti azt, hogy minden oldalon ne várták volna a legnagyobb izgalomban a mai nap eseményeit. A mai nap az összes előlegesjóslások ellenére izgalmas volt ugyan várakozásokban és találgatásokban, súlyos az eseményekben, de halálosan csendes a külsőségekben. Az összes megjósolt eseményekből csak a mentelmi bizottság súlyos javaslata után a többségnek határozott akaratával a kemény kitiltási határozat történt meg. Ez még izgatottabbá tette a politikai atmoszférát, de nem döntötte el azokat a kérdéseket, melyeket az ellenzék a mai napon már eldönteni akart egységes és erőszakosnak hangoztatott föllépésével. Az bizonyos, hogy a mai nap eseményei súlyos és komoly jelentőségűek, de a parlamenti helyzet a legkiélezettebb szembenállás ellenére sem mutatkozik olyannal, hemy végül békés megoldásra ne kerülhessen a sor. A szociáldemokraták az első izgalom hevében kiejtett fenyegetéseiket, a nagy tüntető fölvonulást, különféle politikai demonstrációt természetesen nemcsak hogy nem tartották meg, hanem egyenesen óva intettek a végén mindenkit, aki hozzájuk tartozik, attól, hogy a parlamenti események. . következtében tüntetően, vagy éppen erőszakosan lépjen föl. Meg sem kísérelték a betiltott vasárnapi népgyűléseik megtartását. A vasárnapi napon azonban mégis ezeknek a fenyegetéseknek a hatása alatt állott mindenki s a politikai világban tagjai hallat kin aggodalommal várták az eseményeket, melyek szerencsére egyáltalában nem következtek be. Az egységes párt erélyt kiván a kormánypárttól, nemzetgyűlés elnökének kifogásolt intézkedéseit. Megállapították, hogy a Friedrichféle hamis levél ügye a zárt ülésen tisztázódott, ígyean volt semmi ok sem arra, hogy a megkezdett akciót az ellenzék továbra folytassa és végül a tömeges kivezetések elrendelésére kényszerítse az elnököt. Visszautasított a párt minden olyan föltevést, mintha a kiviteli panamák földerítését nem akarnák a legmesszebbmenően elősegíteni, különösen pedig azt az inszinuációt, mintha az előrelátott kitiltásokkal csak az ellenzéktől óhajtana megszabadulni a kormány és az egységes párt. Az egységes párt tagjainak jelentékeny része, azt mondhatod, hangosan kívánta a kormányból, hogy a legerélyesebben járjon el a rendbontó képviselőkkel szemben s ennek az álláspontnak a kifejezése jutott aztán érvényre a mentelmi bizottság és a Ház határozatában is. Mindennek ellenére az egységes párton nem zárkóztak el a megkísérelt közvetítés alapján megindult békés kibontakozás tárgyalásaitól sem. Vasárnap délután Zsitvay Tibor, a Ház alelnöke Peidl Gyulával és Vázsonyi Vilmossal, ezek meghívására tárgyalásokat folytatott. Ezeken a tárgyalásokon Vázsonyiék békítő deklarációt kívántak a Ház elnökétől, melyben eljárásának házszabály-szerűségét fenntartja ugyan, de sajnálatosnak mondja ki, hogy a fegyveres erő alkalmazásával a nélkül került a sor, hogy előbb az ellenzéki pártok vezetőinek segítségével a rend helyreállítására kísérlet történt volna. Ezenkívül enyhe határozatot, csak egy-egy ülésről való kitiltást kívántak a rendbontó képviselők ellen. Ez a békekísérlet azonban nem sikerült. Az egységes párt nagy többsége ellene volt annak, hogy a pénteki események ilyen formában orvosoltassanak, mert ebben a párt az elnöki tekintély megkisebbítését látta volna. Ugyancsak erélyes tiltakozás hallatszott a pártban az ellen is, hogy a panama-ügyekben parlamenti bizottságot küldjenek ki, mert a párt egyhangúan osztja a miniszterelnöknek azt a megállapítását, hogy a parlamenti bizottság kiküldése fölösleges akkor, amikor ezek az ügyek, éppen az ellenzék hangos és folytonos követelésének megfelelően, bírói ítélet előtt állanak. A radikális ellenzék mai tanácskozásai. A radikális ellenzék a mai napra egészen váratlanul és minden bejelentés nélkül taktikát változtatott. Szombaton este még a legharciasabb hurokat pengették és szinte készült mindenki arra, hogy a Ház mai ülésén folytatódni fognak a botrányos jelenetek. A szociáldemokraták nyíltan hangoztatták, hogy készek továbbra folytatni a pénteki dolgokat s el vannak szánva, hogy újból kivezettessék magukat. E helyett aztán ma reggel a szociáldemokrata párt tagjai közül csak Hébert Ede, Batitz Gyula, Kéthíg Anna, majd Peyer Károly és Pikter Emil jelentek meg, akik a folyosón hoszszasan tárgyaltak Baross Jánossal és Hegymegi-Kiss Pállal. A radikális ellenzék többi tagja a szociáldemokrata párttitkárság Erzsébet-körúti helyiségében gyülekezett öszsze. Ide mentek át a Házban megjelentek is, Hegymegi-Kiss Pál kivételével, aki később a mentelmi bizottság ülésének és a Háznak határozatát közölte az ellenzéki értekezlettel. A polgári ellenzék tagjai közül Vázsonyi Vilmos, Fábián Béla, Rupert Rezső és Nagy Vince vettek részt ezen az ülésen, mely csak azután kezdette meg tanácskozásait, mikor a mentelmi bizottság javaslatáról a híradást megkapták. Vázsonyi Vilmos, Nagy Vince és az összes felszólalók a paszszivitás szükségességét hangoztatták és megállapodtak abban, hogy az összes kitiltott képvielőkkel szolidárisak maradnak és a házszabály revízió tárgyalásának ideje alatt távolmaradók a nemzetgyűlés üléseiről. Elhatározták, hogy permanens értekezéskkel fognak tartani és ezeken a parlament eseményeit és további állásfoglalásukat fogják megvitatni. Különösen figyelemre méltó határozatuknak az a része, melyben kimondták, hogy a házszabályrevízió letárgyaalásáról nem vesznek tudomást és visszatérésük után a parlamentben a régi házszabályok alapján fognak tovább működni. Elhatározták végül annak a deklarációnak a kibocsátását, melyet Vázsonyi Vilmos szövegezett meg és Hegymegi-Kiss Pál olvasott fel a Ház mai ülésén. A mentelmi bizottság ülése. A mentelmi bizottság ma reggel kilenc órakor tartott ülése volt tulajdonképpen a mai eseményekben a döntő jelentőségű. Szinte páratlan érdeklődés előzte meg ezt a bizottsági ülést, melynek befejezése és határozata után a Ház ülése és annak lefolyása iránti a legminimálisabbra csappant ez az érdelődés. A bizottság ülésén Fáy Gyula elnökölt, az érdekelt kivezetett képviselők nem jelentek meg a bizottság előtt hanem levelet intéztek a bizottság elnökéhez, melyben hat pontba foglalva okolták meg elmaradásukat és kifejtették, hogy házszabályellenesnek tartják, hogy ügyükben a mentelmi bizottság ítélkezik. Vitatták az elnöki eljárás jogtalanságát, tiltakoztak az ellen, hogy őket a parlament épületéből kivezették, szerintük az elnök sértette meg a képviselők jogát. A bizottsági tárgyalásnak az előadói javaslatra a Haller József és Kaas Ivor báró által támogatott és Varga Gábor által előterjesztett kisebbségi javaslatra vonatkozó részeit részletesen ismerteti a nemzetgyűlésről szóló tudósításunk. Egyébként a bizottság ülése nem volt ugyan olyan viharos lefolyású, mint az egyes lapközlemények beállítják, az viszont érthető, hogy a túlfűtött politikai levegőben izgalmas volt ez a tárgyalás is. Rassay Károly, Rubinek István előadó és Varga Gábor indítványával szemben csak jegyzőkönyvi megrovást javasolt, melyet azért is elég súlyosnak tartott, mert a jegyzőkönyvi megrovás az ezzel sújtott képviselők kerületével falragaszok útján közlendő. Érdekes, hogy Buday Dezső még az előadói javaslatot is nagyon enyhének tartotta, még nagyobb szigort, még hosszabb kitiltást indítványozott. A bizottság foglalkozott ezután azzal a mentelmi bejelentéssel, melyet a kivezetett képviselők mentelmi jogának megsértése ügyében Baross János még a pénteki ülésen tett. A bizottság egyhangúan megállapította, hogy a kivezetett képviselők mentelmi jogán nem esett sérelem. Fenyegetőzés az általános sztrájkkal. A parlamentnek a harcos baloldali ellenzék távollétében csendes folyosóin ma élénken tárgyalták azokat a híradásokat, melyek a szociáldemokrata pártnak az általános sztrájkkal való fenyegetőzéséről szólottak. Ezek a híradások nem keltettek komolyabb aggodalmakat, nemcsak azért, mert a szociáldemokrata párt hivatalosan a sztrájk ellen emelt szót, hanem azért is, mert teljesen biztosra vették, hogy ehhez az eszközhöz a mai gazdasági helyzetben a szociáldemokrata párt és a munkásság nem nyúlhat. Az ilyen kísérletek csak rosszul végződhetnek a munkásságra, mely a mai nehéz gazdasági viszonyok között alig tudja azt elérni a munkaadóknál, hogy további lnxunikás elbocsátlások következzenek be. Azok a szocialista forrásból eredő híradások, melyek különösen a vidéki munkásságnak az erélyes rendszabályokat követelő határozatairól szólottak, szintén nem voltak megfelelő hatással. Az egységes pártban ugyan mindezeknek megvolt a maguk hatása, a párthoz tartozó képviselők ugyanis nyíltan hangoztatták, hogy a politikai kérdésekben az ilyenféle eszközök felhasználását a legszigorúbb eszközökkel kell megtorolni s minden rendbontást a legerélyesebb kézzel kell letörni. Általában üres fenyegetéseknek minősítették ugyan ezeket a híreket, de komolyan is foglalkoztak azokkal a lehetőségekkel és megállapították, hogy a kormánynak minden lehetősége és ereje megvan arra, hogy az ilyen politikai fegyvereket egyszer s mindenkorra lehetetlenné tegye. A fajvédők állásfoglalása. Hegymegi-Kiss Pál deklarációjának elhangzása után a fajvédő képviselők ma a radikális ellenzékkel együtt kivonultak az ülésteremből. A fajvédők magatartásáról több híradás látott ma napvilágot, amely a csoport kebelében fennálló ellentétről ad számot s utal Diámi Ferenc és Gömbös Gyula egymással szemben álló felfogására. Ez a differencia azonban, értesülésünk szerint, egyelőre csak temperamentumbéli. A fajvédők — mint halljuk — legközelebb értekezleten döntenek arról, ne forduljanak-e ők is deklarációval az országhoz. A fajvédők álláspontjáról nyilatkozik ma egy kőnyomatos útján Gömbös Gyula is, aki kijelenti, hogy azért nem vett részt a kormány elleni támadásban, mert a zárt ülésen meggyőződött arról, hogy a szóbanforgó átirat hiteles szövege eltér a Friedrich által felolvasott szövegtől. Harms volt tehát az alap, a támadás nem vezethetett célhoz. A szocialistákkal való kooperáció különben is ellenkezik az ő felfogásával, mert a fajvédők a szuverén nemzeti gondolat érvényesüléséért küzdenek. A kitiltás foganatosítása. A mai nap eseményeinek egyik dokumentuma az az utasítás, melyet a kitiltás foganatosítása céljaiból a nemzetgyűlés háznagyi hivatala bocsátott ki s a melynek szövege a következő: Utasítom a képviselőház kapusait, a legszigorúbb fegyelmi felelősség mellett, hogy a nevezett (és név szerint előbb felsorolt) képviselő uraknak a Házba való belépését ez alatt az idő alatt ne engedjék meg, amennyiben felhívásuk dacára a Házba behatolni igyekeznének, kötelesek a melléjük rendelt karhatalmat (palotaőröket vagy rendőröket) erre a körülményre figyelmeztetni. Dessewffy tanácsos. ev ű politika flipei. A külügyminiszter nyilatkozata a párisi Temps-ben, Parisból jelentik, hogy a Temps tudósítója beszélgetést folytatott Scitovszky Tibor dr. külügyminiszterrel, aki a francia újságírónak a többek között a következőket mondta: 1 — A nehézségeknek ellenére teljes a bizalmam az ország sorsában és abban, hogy kötelességemet el tudtam látni. Sok állam — közöttük Franciaország is — egyre jobban érdeklődik Magyarország sorsa iránt és mindjobban kezdi igazságosan értékelni Magyarország szerepét a múltban és a jelenben. Ezek az államok tisztában vannak azzal, hogy Magyarország, amely a legnagyobb önmegtagadással a trianoni béke alapjára helyezkedett, számít a nagyhatalmak támogatására, ha ennek a békének terheit nem bírná elviselni. Hálával ismerem el, hogy Franciaország jó szívvel hozzájárult a rekonstrukció művének megvalósításához. Remélem, hogy Franciaország viszonya a legszívesebb lesz. A magyar kormányt az a törekvés hatja át, hogy Európa többi országaival gazdasági kapcsolatba lépjen. Fölöttébb kívánatos lenne, hogy szomszédaink a magaik részéről is eltávolítsák azokat az akadályokat, amelyek még útját állják a csereforgalom újrafölvételének és a gazdasági tevékenység kiszélesítésének. A magyar parlamenti botrányok híre Parisban, Parisból jelentik. A francia sajtó nyugodt hangon ír a magyar nemzetgyűlésen lejátszódott eseményekről. A legtöbb lap a Havas Iroda távirata nyomán pártatlanul emlékezik meg a történtekről és közli az elnöknek ama nyilatkozatát, amelyben eljárását megokolta. A lapok egy része egyáltalán nem is foglalkozik a rendbontó képviselők kivezetésével. Elmaradt a döntés Zsirkay mandátuma ügyében. Rövid hivatalos híradás közli, hogy a III. számú bírálóbizottság december 2-ára és 4-ére hirdetett ülése a bizottság elnökének, Nemes Bertalannak betegségére való tekintettel, elmarad s így a Zsirkay János mandátuma elleni petció ügyében később döntenek. Ezt a híradást egész sereg szenzációs kombináció követte. Egyes lapok szerint a kormány és Gömbösék között folyó tárgyalások eredménye ez a halasztás, amely végeredményében a Zsirkay mandátuma ellen beadott petíció elutasítását vonná maga után. Mondani sem kell, hogy ezek a kitalálások cáfolatra is alig érdemesek. A bizottság, mint értesülünk, elnökének felgyógyulása után folytatja a petíció tárgyalását. Náteli fasiszták a bolysevik kormány elismerése ellen. Prágából jelentik, hogy az ottani fasiszta gyűlésen Oroszország elismerése ellen határozati javaslatot fogadtak el, amely a következőket mondja: Kijelentjük, hogy mi és az egész nemzet hívek maradunk a pánszláv eszméhez és a jelenlegi feltételek között nem járulhatunk hozzá Oroszország elismeréséhez. Tiltakozunk a külügyminisztériumnak ama törekvése ellen, hogy a titkos diplomácia osztrák rendszerével a kormány álláspontját a nép akarata ellen érvényesíti és Oroszországot elismeri. Óva, intjük Benes dr.-t attól, hogy ellentétben a washingtoni deklarációval és a cseh alkotmánnyal, a népképviselet megkerülésével intézkedjék. A bolusevik propagandát nem szabad a diplomácia köpenyébe burkolva az országba hozni, mit azt Angliában megkérelték.Felhívjuk a képviselőket és szenátorokat, hogy tagadják meg a külügyminisztertől jóváhagyásukat. A szovjet elismeréséről csak olyan népszavazás dönthet, amelyből kizárják a kisebbségeket, mert ezek szívesen látnák a zsidó-bolysevik szovjettel való összeköttetést, hiszen a németség és a zsidóság szolgálatában állnak és a szlávságot újból le akarják igázni. Mi támadóan fogunk fellépni mindazok ellen, akik Szovjetoroszorságot el akarják ismerni.