Budapesti Hírlap, 1925. január (45. évfolyam, 1–25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
1925 január 2. 1(3. sz.) Budapesti Kilip tani orosz erők lekötése céljából, de nem volt szabad ott döntő akcióba belemenni. Dank és Aultenberg offenzívája hasonló volt a víztükör ellen irányított kardcsapáshoz, az orosz fronton mutatkozó rések a nagy tartalék segélyével nyomban zárkóztak. A döntő akció gondolata az orosz erők csoportosításának felismerése és az orosz balszárny különálló offenzívája által magától adódik. Kelet-Galicia északi, Volhyniával határos részén van a Fekete tenger vízkörnyékéhhez tartozó Dnyeszter mellékfolyói és a Keleti tenger vízkörnyékéhez tartozó Bug és mellékfolyói közt egy kisebb vízválasztó, 50— 100 méteres viszonylagos magasságú nyugat keleti irányban húzódó tensik. Ennek a vízválasztónak taktikai fontosságát az 1917. év eseményei később beigazolták. Az orosz balszárny a vízfolyások által nyújtott természetes védelmi vonalak makacs védelme esetében csak nagy veszteségek árán és kifáradva juthatott Lemberg közelébe. Egy pillantás a térképre elegendő, hogy az orosz balszárny válságos helyzetét megítélhessük, ha szeptember hól án Lembergben nagy erők állanak készen az ellentámadásra, nagyjában Lemberg-Zlocsov irányában. A topográfia ismerete a hadviselés szempontjából azért fontos, mert nagy embertömegek mozgása szinte azzal a törvényszerűséggel történik, mint az elemeké. A vízválasztó birtokában az osztrák-magyar hadsereg nemcsak tartósan megakadályozhatta az orosz balszárny kooperációját az orosz hadsereg többi részével, hanem alkalma volt az itt kivivott sikert a leggyengébb ellenállás irányában, a Dnyeszter mellékfolyóinak folyása mentén dél felé kiterjeszteni. A Dnyeszter és mellékfolyói közé beékelt orosz balszárny nem tudott volna északi irányban homlokzatot vallani és katasztrofális vereségnek nézhetett elébe. Konrád elkésett egy gondolattal. Szeptember 3-án Auffenberg hadserege zömének hátraarcot parancsolt és délnek irányította a győzelmes orosz balszárny oldalába. . Azonban az oroszoknak idejük volt az ú helyzetnek megfelelő átcsoportosítást keresztül vinni. Repülőink megállapították, hogy a harc szünetelése alatt a déli szárnyról nagy csapateltolások történtek északi irányban. Az újra kitört harcban Auftenberg nem tudott előrehaladni s az orosz centrum azon gyenge erőket, amelyeket az arcvonalváltás után vele szemben maradtak, visszaszorította és Auffenberg oldalába és hátába tört. A katasztrófa kikerülése végett el kellett rendelni az általános visszavonulást, ami csak óriási veszteségek árán történhetett meg. 1917. július havában az orosz forradalmi hadsereg által kezdett offenzíva eseményei beigazolják feltevéseink helyességét. Az oroszok nem a vízválasztó irányában támadtak, hanem lejebb délen, Brzezany irányában. Noha az oroszok a vízválasztó taktikai fontosságát ismerték, tudták, hogy ebben a fontos szakaszban német csapatok vannak és azt remélték, hogy lejebb, a monarkia nagyrészben szláv nemzetiségű csapataival könnyebben boldogulnak. Értek is el kezdett sikereket, de két hét alatt az offenzíva kitombolta magát és a vízválasztó fensíkon, Zrocsov irányában, keresztülvitt német ellentámadás, mely a támadó orosz csoport,oldnnába csapott le, teljes sikerrel járt és az oroszokat egész Kelet-Galicia és Bukovina kiürítésére kényszerítette. Igaz, hogy ez esetben az orosz vereségnek nem voltak olyan katasztrofális következményei, mint lehettek volna 1914-ben, mert az oroszok megerősített vonalaik védelmével anynyi időt nyertek, hogy a csapatok és hadianyag legnagyobb részét megmentették. Magyarország háborús irodalma talán legszegényebb a világháborúban résztvett összes nemzetek között. Viszont Konrád tekintélyének árnyékában egy történetírói gárda szervezkedett, a vezér fanatikus hívei közül, kik egyúttal Ferenc Ferdinand politikai hagyatékának lelétendélyesei. Ezek az urak még mindig a Nagy-Ausztria gondolatvilágában élnek s nem tudják elfeledni Magyarországnak, hogy a nagy osztrák gondolatnak ellensége volt. Ezért történeti munkásságuk fő célja a magyarság háborús teljesítményeinek lekicsinylése, sőt Magyarország felelősségének megállapítása a háború elvesztéséért. Mi bátran rábízhatjuk az objektív történetírásra, hogy a magyarságnak igazságot szolgáltasson, viszont Konrád és iskolája „igazságait“ kellő értékükre leszállítsa. Hogyan él Izabas királyi hercegasszony magyar otthonában. — Bassélgeres a fenséges asszonnyal a budai villában. — A festői Buda legszebb részén, a Rózsadomb oldalán emeletes, pompás villa fehérült a ködös, téli szürkeségben. Nemcsak falainak friss fehérségével, de építkezésének kedves eredetiségével is kitűnik a környező villák közül, hatalmas ablakaiból a legszebb vidékre látni. Itt, ebben a harminckétszobás szép villában rendezték be meleg, de e mellett fenségesen előkelő otthonukat József Ferenc királyi herceg és gyönyörű, alig huszookétéves felesége,Anna szász királyleány. Az ürge-utcából visz a bejárat a tükrös, szőnyeges folyosóra, amelynek jobboldaláról nyílik az iroda. Mindössze tizenhét szoba lakott a harminckettő közül: négyetnégyet a királyi hercegi pár, a többit részben Czóbal Mária udvarhölgy és a tizenkéttagu személyzet foglalja el. Bolza Rezső gróf kamarás nem lakik bent, csak naptárt tartózkodik az irodahelyiségben. A hercegasszonyt öreg komorulója — a kit a szülői Házból hozott magával — szolgálja, míg József királyi herceg mellett egy magyar fii teljesít szolgálatot s ugyanez végzi az étkezésnél a föszolgálást s a személye körüli egyéb teendőt is. Az iroda kellemes meleg. Az egyik asztalon a két látogatási könyv József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegaszszony fölirással. Négy-öt oldal már tele van az eddigi látogatói nevével. Sokan fordulnak meg a barátságos villákban. Üvegajtón keresztül pirosszőnyeges lépcső visz fel a szintén hatalmas üvegajtós hallba, ahol a fenséges pár fogadott. A hercegasszony barna szövetruhában, József Ferenc királyi herceg pedsig katonai formaruhában a belső baloldali rózsaszínű szalonba vezetnek. Közvetetten magyaros vendégszeretettel kínálnak hellyel. Óriási ablakok, sok kép köröskörül, hófehér bútor, sok szőnyeg. Anna királyi hercegasszony lelkes, nagy, barna szeme fölragyog a sablonos kérdésre: Hogy érzi magát Magyarországon? Amikor felel, vakító fehér foga csillog mindig mosolygó, piros szájában, festő ecsetje alá való kép, rózsás arcába omló gretchenesan, fésült barna hajával. Őszinte boldogság füti szavait, amint magyarul mondja: — Nagyon, nagyon jó itt. .. Majd felél magyarul, felét németül folytatja: — Mindenki oly jó, kedves hozzám. Nagyon boldog vagyok, szeretek itt élni. Bársonyos tekintek egy pillanatra mellette ülő férjére simul, s kicsit elgondolkodik. — Sohasem hittem volna, hogy ilyen könnyű lesz messze élni a szülői háztól. Talán furcsán hangzik, de az igazság az, hogy egy parányi honvágyat sem érzek. Nyugodt, megelégedett vagyok. — Különös is az élet. Már kora gyermekkoromban megmagyarázhatatlan vonzalmat éreztem a magyarok iránt. Pedig nem sokat tudtam róluk. Egyszer a társaságunkban valaki beszélt a magyar jó szívről s temperamentumról. Talán ez ébresztette föl bennem a szimpátiát, amely azóta csak fokozódott. — Már régen ismerik egymást, József kir. herceg és fenséges asszonyom? — kérdeztem. — Mindössze egy éve. Férjem unokanővérének esküvőjén, Regensburgban találkoztunk először. — ... Azután elkezdtem magyarul tanulni Gamerra bárónőtől. Eleinte bizony nem ment könnyen, de erős akarattal megtanultam olvasni, írni, s valamit beszélni is. Most már ott tartok, hogy majdnem mindent értek. Amióta Budapesten vagyok, ebben a drága, szép városban, még könyebben megy a tanulás, mert mindenütt magyar szót hallok. — Tanul most is valakitől, fenséged? — Az uramtól — válaszolt mosolyogva. — De ő azt mondja, hogy rendszeresen fog ezután megint taníttatni, mert teljesen meg kell tanulnom a magyar nyelvet. És én nagyon szívesen, örömmel tanulok, főleg, a mióta a magyar írók, Petőfi, Arany műveit is olvasgatom. Mindig több és több szépséget fedezek föl a nyelvben és tudom, hogy ez még fokozódni fog, ha jobban megismerkedem a sajátosságaival. — Petőfi Szabadság, szerelem című verse végtelenül tetszett, már többször elolvastam. Ha valamit nem értek, — s ez bizony még elég gyakori eset — az uram megmagyarázza. Arany János Toldiját is nagyon szeretem olvasgatni, olyan egyszerű és mégis kifejező minden sora. Jókai Mór regényei már nehezebb feladatot jelentenek számomra, mert komplikáltak a mondatai, amelyek lefordítása nem könnyű. De hiszem és remélem, hogy ez is menni fog, s minden szép magyar könyvet elolvashatok. — S a külföldi írók közül melyiket kedveli, fenséges asszonyom? — Ó, sok kedvelt íram van. Elsősorban Dickenstül szeretek olvasni s a többek között Bourget, Goethe. Heine műveit is állandó olvasmányaim — Az olvasás és a zene, — de talán elsősorban a zene — jelentik számomra a legkellemesebb szórakozást. 11 a hosszú sétáinkról hazajövünk, órák hosszat zongorázunk — az uram kitünően játszik — s én énekelek is. (Aki hallotta, elragadtatva meséli, hogy nagyon kellemes, lágy s kifejező hangja van a fiatal fenséges asszonynak.) — A zenében egészen felolvadok — folytatta rajongással — a legszebb gyönyörűség hatja áz egész valómat. Az uram is nagyon szereti a muzsikát, s ígyam csak lehet, minden szabad időnket muzsikával töltjük. — Ez az oka annak is, hogy koncertekre olyan szívesen megyünk. A magyar filharmonikusokat is meghallgattam már többször s mondhatom, az eddig hallott legjobb zenei előadások közé sorozhatom ezeket. — A magyar operaházban, sajnos, eddig még keveset voltam, nagyon tetszett a Farsangi lakodalom. Gyönyörű volt s különösen talán azért is tetszett, mert a librettója és zenéje is magyaros, üde, temperamentumos. Nagyon érdekesek a magyar tárgyi színdarabok. Valami eredeti zamat érzik belőlük, ami nagyon tetszik nekem . Az operetteket is szeretem. Itt láttam Marica grófnőt, A nótás kapitányt s most újabban a Postás Katicát. Pécsi finom megjelenés. Lábass Juci szép asszony s Honfi Hanna igazán bájos postás Katica. Kellemes estéimet szaporították ezek az előadások. A legmaradandóbb színházi élményt talán mégis Madách Az ember tragédiája nyújtotta. Mélyen szántó gondolata rendkívül intenzív hatást váltott ki belőlem. Csodálatos zseni terméke ez a mű. Még egyszer megnézem. El is olvasnám, de még nehéz egy kicsit a klasszikus szöveg, majd talán később erre is rákerülhet a sor. Őszintén mondom, kevés színdarab tetszett nekem ilyen nagyon, mint ez. — Kedves és jó előadásban láttuk pár napal ezelőtt, a Máv gépgyár ünnepén a Hamburgi menyasszonyt. Szép ünnepség volt, kellemesen éreztük magunkat. — Voltunk egynéhány mozgóképszínházban is, szeretem a jó filmeket, s tudom azokat élvezni. — Sok bálba megyünk a téli évedban s talán egy-kettőben .Ráncolni is fogunk. A szép táncot szívesen nézem, a modern táncokat is szeretem, ha azokat finoman táncolják. — Hol fogják a nyarat tölteni fenségedek? — Azt hiszem, Tihanyban. A Balaton gyönyörű, már előre örülök a hosszú sétáknak és a víznek. Nyárra kész lesz az építkezés s valószínűen már ott fogadhatjuk nővéreimet, akik látogatásomra jönnek. Most, a téli hónapokban, a gyermekekkel nem utazhatnak, amikor még felnőttnek is veszélyes ilyen hosszú út ebben a hidegben. A tavaszt itt fogom élvezni ezen a szép helyen. Most is szép, hát még a madárdalos, ibolyás márciusban milyen gyönyörű lesz. — Nagyon, nagyon jó itt — mondta, úgy, mint a beszélgetés kezdetén. Mindvégig lányos egyszerűséggel, természetes bájjal beszélt a fenséges asszony, aki egyszerű ruhájában olyan, mintha most került volna ki valamelyik intézetből Fenséges férjével a hall ajtajáig kisérnek. A csöndes Rózsadomb környéke az egész magyarsággal együtt szívébe fogadta a szépséges királyleányt, aki jó magyar asszony akar lenni magyar férje oldalán. Egész legendákat mesélnek a budaiak boldogságukról, jóságukról, minden etikett nélküli kedvességükről. A kis ablakok horgolt függönyei mögül szerető szemek követik a sétáló fiatal párt, akik mindig vidámak, gondtalanok: fiatal, szerető, boldog — emberek. Somoly Erzsébet. A bolysevikellenes balkánszettelség befejezett dolog. — A bolgár sajtó a Jugoszláviával való megegyezés ellen. — Szófiából jelentik, hogy a bolgár sajtó élénk magyarázatokkal kíséri Cankov belgád útját.Az agráriusok lapja tiltakozik mindenféle katonai természetű szövetség ellen, mert az káros következményeket vonna Bulgáriára. A kommunisták lapja megvádolja a Cankov-kormányt, hogy elárulta macedóniai és dobrudzsai kivándorlók ügyét. A liberális lapok szerint az antibolysevik balkán-szövetség megalakítása már befejezett dolog, de Bellgrád követeli, hogy Bulgária mondjon le végleg Macedóniáról, mégpedig olyan feltételek mellett, mint amilyen feltételeket annak idején Sztambulinszki elfogadott. Ennek ellenértékéül a szerb kormány Bulgária előnyére fogja megoldani a jugoszláv területre menekült bolgár agrárius kivándorlók ügyét. A szerb kormány mindenesetre ellene lesz, hogy Bulgáriában helyreállítsák a kötelező katonai szolgálatot, vagy emeljék a létszámot. A kölni zóna kiürítése. — Az angol és az olasz kormány nem hajlandó elhamarkodott nyilatkozatra. — A jegyzék hír szerint feltűnően rövid lesz. — A párisi német nagykövet kérése Herriothoz. — London, dec. 31. ’ A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a német kormányhoz a katonai ellenőrzés és a kölni kiürítés tekintetében intézendő jegyzék előzetes szövegét tegnap Londonban a külügy- és hadügyminisztériumban mérlegelték. A tervezett jegyzék feltűnően rövid. Ma már távolról sem olyan valószínű, mint még két nappal ezelőtt, hogy az előzetesjegyzék végleges alakjában a szövetségeseknek azt a meggyőződését fogja kifejezésre juttatni, hogy Németország komoly és nyílt mulasztást követett el, minthogy a bizottság végleges jelentésének beérkezéséig és mérlegeléséig sem a brit, sem az olasz kormány nem hajlandó arra, hogy magát elhamarkodottan egy ilyen nyilatkozat következményeire kötelezze. A jegyzék ennek folytán talán csak jónak a gondolatnak a kifejtésére fog szorítkozni, hogy a szövetségesek nincsenek abban a helyzetben és nem is hajlandók arra, hogy a kölni zóna kiürítése tekintetében mindaddig véglegesen döntsenek, amíg az ellenőrző bizottság előzetes jelentésének birtokában nincsenek és hogy a dolgok ilyen állása mellett a versaillesi szerződésben megállapított határidőn belül kiürítésről semmiesetre sem lehet szó. Általános kifejezések használata által talán sikerül elkerülni azt, hogy a jövőben történendő döntéseknek prejudikáljanak. Olyan körülmény ez, amelynek a mérlegelése a brit kormány felfogása szerint a legnagyobb fontosságú. Azt remélik, hogy a nagyköveti értekezlet ma olyan megállapodásra jut, amelynek értelmében a kormányok által javasolt változtatásokat foganatosítani lehet. A Párisban megállapított végleges szöveget azonban eseleg újból a londoni miniszterek elé kell terjeszteni, azoknak végleges hozzájárulása végett, mielőtt a jegyzéket Berlinben átadnák. Azt kell még továbbá eldönteni, várjon a jegyzéket minta szövetségesek közös jegyzékét fogják-e átnyújtani, vagy pedig valamennyi szövetséges különkülön nyújtja-e át. London, dec. 31. A Németországhoz intézendő jegyzék a Reuter-iroda szerint ki fogja emelni, hogy a Rajna balpartjának megszállása főbiztosítéka annak, hogy Németország teljesítse a ráhárított kötelezettségeket. Paris, dec. 31. : Von Hösch német nagykövet a Journal jelentése szerint arra kérte Herriot miniszterelnököt, hogy legyen tekintettel Németország jóakaratára és vessen számot azzal a visszahatással, amelyet a kölni zóna kiürítésének elhalasztása a német politikai helyzetben maga után volna. London, dec. 31. (Wolff.) A Westminster Gazette azt írja, hogy Hughes államtitkár nagy szolgálatot teljesítene az európai béke ügyének, ha rá tudná venni Franciaországot a Ruhr-vidék kiürítésére és meg tudná nyerni Franciaország hozzájárulását ahhoz, hogy az angolok a tavasz elején elhagyhassák Kölnt. Anglia és Amerika bizonyára hajlandóbbak volnának a francia tartozások ügyében kompromisszumra, ha látnák, hogy Franciaország kész a német ügyet észszerűen ke s A Dnevnik azt tanácsolja, hogy a kormány ne vállaljon Oroszországgal szemben hosszabb időre szóló kötelezettségeket, amelyek akkor is érvényben maradnának, ha a mostani szovjeturalom megbuknék. Egyébként Cankov útjának tényleges eredménye még nem ismeretes és hivatalos nyilatkozat csak két hét múlva várható, amikor a szünetelő szobranje újból egybegyűl. zelni. . . A szakszervezeti bizottság tiltakozása Köln, dec. 31. (Wolff.) A megszállott területre illetékes szakszervezeti bizottság, mint a dolgozó lakosság képviselője határozatot hozott, amelyben tiltakozik a kölni körzet megszállásának további fentartása ellen, miután a kiürítésnek a versaillesi békeszerződés értelmében 1925. január 10-én kell megtörténnie. A szakszervezeti bizottság elvárja, hogy az ügyben érdekelt kormányok nyomban tárgyalásba bocsátkozzanak a fennálló ellentétek kiküszöbölésének érdekében. A nagyköveti konferencia ülése. Paris, dec. 31. A nagyköveti konferencia ma délután félöt órakor Combon elnöklésével a külügyi hivatalban összeült. A konferencia elhatározta, hogy a szövetséges kormányokhoz a kölni zóna ügyében jegyzéket intéz. A szöveget a konferencia a kormányok egyes képviselőinek instukciói szerint fogalmazta