Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)
1925-02-06 / 29. szám
1925 február 6. (29. sz.) Budapesti Kirlap KÖZGAZDASÁG. II szabad behozatal gazdasági háza. Irta Pick Jenő (Szeged.) A magyar gazdasági élet szekere kínosan döcög. Az ország közvéleménye nagy érdeklődéssel leste ama nagy változást, amely január 1-étől fogva a behozatali engedelmek rendszerének megszüntetése következtében áll majd be. Új év óta néhány hét telt el. És komoly gazdasági körök aggódva látják, hogy a szabad behozatal folytán előálló károk sokkal előbb jelentkeztek, mint ahogy azt várták volna. Chorin Ferenc még betegágyán is emlegette, hogy jóvátehetetlen hiba, ha az ország határait megnyitjuk oly időben, amikor a szomszédos államok állig elzárkóznak. A múltban, amíg a behozatal engedelemhez volt kötve, általános volt a felzúdulás az országban; új, ismeretlen emberek kapták meg a behozatali engedelmeket, míg régi, évtizedes múlttal bíró cégek engedelemhez még áldozatok árán sem jutottak. Ez a helyzet kétségtelenül visszatetsző volt, ennek orvossága azonban az lett volna, hogy avatottabb kezek osszák szét a behozatali engedelmeket. Szerencsétlenség az ország mezőgazdasága, gyáripara, de különösen a munkástömegek foglalkoztatása szempontjából, hogy felszabadítottuk határainkat, még mielőtt a kereskedelmi szerződéseket megkötöttük volna. Ma úton-útfélen Houbigant parfömöt, müncheni sört, prágai sonkát, brüsszeli csipkét, honi selymet, brünni posztót árulnak a nélkül, hogy ezeknek az árucikkeknek szabad behozatala fejében a magyar liszt, bor és magyar ipartermékek kivitelének biztosítására tekintettel lettek volna. A határok megnyitása késlelteti a kereskedelmi szerződések megkötését is. Csehország és Ausztria még ma is fejünk felett tartják a behozatali engedelmek Damokles kardját. Ausztria 1925. január 1-én felszabadított sok cikket, de még ma is tiltja (az állami monopólium tárgyául szolgáló só, dohány, szakarinon kívül) a friss szőlő, bor, sütemények, tésztaneműek, szalámi, pimulszál, szalmakalap, bútorok és bútoralkatrészek, ecset, viaszkosvászon, bádog, horganylemez, villamosgépek és műszerek behozatalát "és ezt azzal okolja meg, hogy a tilalmakat kereskedelempolitikai okokból tartja fenn, ezenfelül a magyar forgalmi adókulcsot meghaladó 2—3-szoros adót szed. Ausztria a sokszoros forgalmi adókulccsal a belföldi termelést védi. (nálunk a forgalmi adó egyszeres és így a külföldieket protezsálja 1925. júniusig, mert akkorra biztató a reform reménye.) Csehország a behozatali engedelmek díjaként a számlaérték 3-5 százalékát előre bekéri, súlyosbítja szigorú valutarendeleteivel, legújabban pedig egyes cikkekre iparpártolási okokból luxusadót hozott be (a kaviárt, ananászt, nem sújtja luxusadó, csak például az ementáli sajtóit). A belföldi gyárakkal a luxusadóban csekély pausáléban kiegyezik, ellenben a külföldieket 12 százalék luxusadóval sújtja, így védi Csehország belföldi iparát, mi ezzel szemben határainkat tágra nyitjuk. Egyenlőtlen fegyverekkel meddő e küzdelem, harmonikus gazdasági együttműködést így nem lehet kiépíteni. Ha ez így van és nem tudunk azon változtatni, hogy két legfontosabb szomszédunk más gazdaságpolitikai elvet vall, mint mi, nem hibás taktika-e, hogy mi, a politikailag elhagyottabbak, gazdaságilag szegényebbek, úgy ülünk le a tárgyalóasztalhoz, hogy nyitott sorompók mellett kezdünk el tárgyalni a gazdaságilag erősebbekkel? Kínos helyzetbe hozzuk azokat a kiváló szakférfiainkat, akik a kereskedelmi szerződések megkötésekor képviselik az országot. Mennyivel könnyebb helyzetben lennének, ha a behozatali engedelmeknek hatalmi eszközével rendelkezhetnének! Én azonban nemcsak taktikai okokból ítélem el a sorompók felnyitását, hanem gazdasági okokból is. A kormányt financiális érdekek vezérelték a szabad behozatal életbeléptetésekor, mert kétségtelenül a vámbevételeknek emelkedését várták, ami be is következett. Félő azonban, hogy ennek árát a mezőgazdaság és az exportáló magyar gyáripar keservesen megfizeti. A vámbevételek emelkedését ellensúlyozni fogja az adóalanyoknak súlyos leromlása. Egy másik aggodalom, hogy a nyugati országok ipari dömpingje könnyen hitelválságot válthat ki hazánkban. A nagy tőkével dolgozó külföldi iparosok — hogy készleteiktől szabaduljanak — könnyelműen olyan nagy összegeket hiteleznek ki a magyarországi kereskedőknek, amely teherbírásukat messze meghaladja. Sokan nem gondolnak arra, hogy a gazdasági pangás idején a fogyasztó közönség vásárlóképessége megcsappan és fizetési kötelezettségüknek a lejáratkor eleget tenni nem tudnak. A mai válságos időkben a kormánynak kötelessége gyámkodni az ország gazdasága és hitele felett. Ha tömeges "fizetés-" képtelenség áll be a külföldi gyárosok kapzsi és mohó túlkinálása következtében, úgy ennek kárát ismét az ország látja, mert a fizetésképtelenség sohasem szórtkozik arra a kis körre, amely megérdemli a vagyoni romlást, hanem magával ránt széles társadalmi rétegeket, amelyek már átszenvedték a gazdasági megrázkódtatások kálváriájának sorozatos skáláját. A legsúlyosabb aggodalom, hogy a magyar export a mezőgazdaságra van alapítva. Ma azonban a magyarországi terményárak a világparitást meghaladták. Búzában importra szorulunk, az argentiniai búza Budapestre szállítva olcsóbb, mint a magyar búza. A sertés drágább Budapesten, mint Bécsben és Prágában és így e fontos kiviteli cikkünkből sem számíthatunk nagy exportbevételekre. Ha lisztben, sertésben a drága árak, borban a rossz szőlőtermés miatt és e mellett iparcikkeinkkel is a világpiacon versenyképtelenek vagyunk, előrelátható, hogy kereskedelmi mérlegünk passzív lesz és ez esetben a behozatal engedelmekhez való kötése parancsoló kötelesség lesz! Ne várjuk be ezt az időpontot, hanem eszkomptáljuk a bekövetkezendő eseményeket. Eleve csak kedvezőtleneknek ítélhetjük a kereskedelmi szerződés eredményét a magyar mezőgazdaság és ipar nézőpontjából, ha vissza nem állítjuk a behozatali engedelmezési eljárás kényszerét legalább azokkal az országokkal szemben (Ausztria, Csehország), amelyek csak behozatali engedelmek alapján engedik be a magyar mezőgazdasági és ipari cikkeket. A minap temették Magyarország fénykorának legnagyobb gyakorlati közgazdászát, Chorin Ferencet. Fogadjuk meg intő szavát és állítsuk vissza a behozatali engedelmek kényszerét az osztrák és cseh viszonylatban. — Az Országos Iparegyesület igazgatói állása. Soltész Adolf dr. az Országos Iparegyesület igazgatója a mai napon megvált állásától. Az igazgatóság a lemondást sajnálattal vette tudomásul és az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával Dalnoki- Kovács Jenő titkárt bizta meg. Soltész Adolf dr. huszonnyolc esztendőn át állt az Iparegyesület szolgálatában, éveken át, mint titkár Gelléri Mór igazgató oldalán működött és több mint tíz éven át vezette az egyesület irodáját igazgatói minőségben. Távozását az iparosság sajnálattal látja. Az Angol Bank nem befolyásolja a magyar jegybank hitelpolitikáját. Londonból jelentik. Mint a Financial News illetékes helyről értesül, az a hír, hogy az Angol Bank az osztrák vagy magyar jegybank kamat- és hitelpolitikáját befolyásolni akarná, minden alapot nélkülöz. Az Angol Bank nem kíván uralkodni az újjáépült országok felett, semmiképpen sem óhajtja diktálni idegen bankok leszámítolási politikáját, hanem ellenkezőleg a kölcsönös egyenjogúság alapján barátságos egyetértést és együttműködést óhajt a jegybankokkal. A földbérlők nagygyűlést tartanak. Beszámoltunk már arról, hogy a földbérlők széleskörű mozgalmat indítottak a búzavaluta eltörlése érdekében. A földművelésügyi minisztériumban ebben az ügyben megtartott szaktanácskozás még nem hozott végleges eredményt. A Mezőgazdasági Kamara február 10-én, az OMGE jövő hét keddjén tartandó ülésén foglalkozik a kérdéssel. Maguk a földbérlőik pedig február 12-én nagygyűlést tartanak, hogy a búzabérletek ügyében elfoglalt álláspontjukat és követeléseiket kifejezésre juttassák. A Mozgalom indult a szikes talajok megjavítása érdekében. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara egész körzetére kiterjedő mozgalmat indított a szikes talajok megjavítása érdekében. A kamara érintkezésbe lépett a m. kir. Földtani Intézettel megfelelő térképfelvételek készítése és rendelkezésre bocsátása, továbbá az Újszegeden székelő m. kir. Alföldi Mezőgazdasági Intézet igazgatóságával, illetőleg ennek kebelében működő és e kérdéssel foglalkozó Agrokémiai Intézettel, megfelelő kísérletek eszközlése és azok eredményének ismertetése céljából. Tekintettel arra, hogy a szelidebb természeti szikes talajok javításának kérdését tulajdonképpen már megoldották, a Mezőgazdasági Kamarának erre irányuló törekvése előreláthatóan nem lesz meddő és rövid idő a halt nagyon számottevő területeket lehet majd a jövedelmező művelés körébe bevenni. — A lengyel-magyar kereskedelmi szerződés legtöbb kedvezésen alapul. Varsóból jelentik: A kereskedelmi szerződések tárgyalására kiküldött bizottság a Norvégiával, Bulgáriával és Magyarországgal előkészület alatt lévő kereskedelmi szerződésekkel foglalkozott, amelyek a legtöbb kedvezés elvén fognak alapulni. A Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés Lengyelországra különösen textiltermékeinek kivitele szempontjából fontos. A tárgyalások a mai napon Budapesten meg is indultak. A két kormány kiküldöttei főleg általános gazdaságpolitikai, valamint egyes vámtarifái és kérdésekről, továbbá a vasúti tranzitforgalom szabályozásáról tárgyalnak. A tárrgyalásokat magyar részről Moldoványi Sándor követségi tanácsos, lengyel részről Michalowski Zsigmond budapesti követ vezeti. A tárgyalások kedvező mederben haladnak és sikeres eredménynyel kecsegtetnek. A gyümölcstermés megvédését már ellenőrzik a hatóságok. Megírtuk, hogy gyümölcstermelésünk megmentése és annak fejlesztése céljából a földmívelésügyi miniszter az almamoly, gyümölcspenész, varasodás és a bábaszilva elleni rendszeres védekezés érdekében a védekezést hatósági felügyelet alá helyezte. Az erre vonatkozó rendelet alapján az illetékes hatóságok a birtokosokat a szükséges védekezési munkák elvégzésére kötelezhetik. Aki az ilyen hatósági figyelmeztetésnek eleget nem tesz, a védekezést költségére a hatóság végezteti el. Ezt a rendszeres védekezést a végrehajtás ellenőrzésével járó naiv pénzügyi terhek miatt is a földmivelésügyi kormányzat egyelőre körzetenként hajtatja végre, ittégpedig a ffuitaörcstermelés gazdasági jelentőségűnél fogva a" nyugati vármegyéket, valamint a Duna-Tisza közét jelölte ki, ahol a rendszeres védekezés hatósági felügyelet mellett már meg is indult. A földmivelésügyi miniszter felhívta a gazdasági felügyelőségeket, hogy az irtásról és védekezésről szóló előadásukat legkésőbb február első hetében tartsák meg. Kívánatos volna, ha ezeken az előadásokon a gyümölcstermelők saját jól felfogott érdekükben minél nagyobb számban jelennének meg. A földmivelésügyi minisztérium az irtási és védekezési módokat tartalmazó tájékoztató Útmutatóikat A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései ezer koronákban. Legutóbbi záró (I.)• mai legkisebb legnagyobb (ill.) és záró (IV.) árfolyamok. Faipari közlekedési vállalatok: II. III. IV. Angol-M. Bank . Atlantica........... Földhitel.. . . . Fabank . • • Hazai .... Hermes ... Lloyd bank . Amer Bank . AIL Bank . . Magyar Hitel Bankok. S3 23 205 — 36 24 25 200 203 86 24 206 M.Cseh Iparb. Forgalmi ... Jelzálog ... Keresk Hitel. . Leszámít. . . Magyar-Német Olasz bank . . Városi Bank . Merkur........... Nemzeti .... Osztr Hitel. . . Keresked. . . . I. II. III. IV. Hungária .... 1°® 130 135 Ibi Király ...... ~ ~ 21 Pesti Victoria . • -‘3 281 Transdanubia . — 66 00 57 4 125 1234 1264 125 Bányák és téglagyárak. 24 28 24 23 Bauxit tr. . .•. BrO3i5 880 t7ő 1 — 1 1 Beocsini . . .•.1125 —108 UbO — — 1 — Borsodi szén . S3 10 84 81 14 14 14 14 Szentlőrinci ... 81— 40 39 447 410 447 415 Csepeli épitő•. 19— U K 23 234 236 2 . 89— 10 89 18 19 *0 19 Északmagy. .•• — — — 39— S0 89 Szászvári . .•, 380 235 *90 287 45 45 43 47 Kohó . . . • ••. 375 370 03 380 20— 20 20 István tégla .• — 2321 65 66 63 67 Köb gőztégla • ~— — — 22 28 gj Dräsche . ru . 135 135 140 135 20— 20 20 Magnezit . . . .18501b 0130 51865 — 5 5 Aszfalt . . . .•# GB 70 75 7/ « 7 7 7 Ált kőszén . 312031Sn 31103 180 25 25 26 25 Kerámia . . . 75 73 7, 1*-9 166 163 1ST Nagybátonyi 83 8? 83 84 1145 1130 1160 1130», 662 564 163 665 1116 — 115 11? Újlaki . . . . . 160— --s 18 17 13 17 Urikányi . . .1, 960 945 ■950945 Takarékpénztárak: Belvárosi . . . . 32 Lipótvárosi ... 8 Fővárosi...........81 Általános .... 120 Moktár.............. 1*3 Hazai ...... .*2930 I. M. B..............7100 Fonciérc ..... Mago -Franc. . 285 Pannónia bszt 1930 Pátria ..................10 Malmok: Back-malom Borsod-Misk. Concordia Budapesti Biztosítók: Cl 31 31 - 5 38 125 - 178 2970 SCI 0 25-80 - 7010 inCO 143 145 143 315 BOG — 1875 60 90 85 124 310 5 85 Irt 178 . . 60 Gel 60 . 223 224 23. 228 .. . 42 44 4" . . . 05 144 148 147— 91 3. 66 70 68 Vasművek és gépgyárak: H. Bródi vagyon Kóbura . .. Csáky . . . . Gazd Gép . . Fegyver Frankl A. Ganz-Dan. . Ganz-Vill. . Kistarcsai . Györffy W. Hoffherr . . Kaszab . . . Kissling . . Kühne . . • Láng .... Lipták . . . Mág .... Magyar acél Belga fém • 1,5 “ ISO :.930 125 * *‘2900 . 12i6 61 111 113 I. 44 43 8 10 9 - - 180 900 950 90 122 122 2880 292 92. 120 1.90 120 51 52 51 117 86 5 30 105 23 20 170 128 119 121 119 84 85 34 — 6 6 30 30 30 105 101 22 20 23 20 76 70 190 185 130 130 Vagyongyár L ... 45 II. III. 46 IV 46 Rima . . .. . . 1-59 153 161 1HI Roessemann. . . 60— 45 45 Schlick . .. . . *8— 47 47 Schuller . .... 10— 35 S5 _ 60 60 61 to Lámoa . . .... 139 141 144 143 Vukán . . f...64 53 64 ?4 Wömer • . 15 13 14 13 Athenaeum Nyomdák ...82 00 87 64 Franklin ....76— 76 ?v Glóbus . i i.. öo— 30 50 79 83 80 Rigler . . ., , 60 69 6U 60 Stephaneum2 — 2 s Uiságüzem ... 8 •—B 5 Wodianer . . . * ““3 3 L II. III IV Olajmüvek: Olaiművek . • 70 74 79 7. Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Baróti ....— 1 Részvénysör . . 35? 360 370 63 Temesi szesz . 230— .'8' Fővárosi sör .. 87 3' 434 Gschwindt . . .. 206 .09 2121 Királysor . . .. 71 — —1 1 Polgári sör— — --— Krausz szesz . 55 — 56 56 Tem. sör . • . 140 — ***— Szállodák és gyógyfürdők! Hungária , , Égisz 160 — '— 16( D -I gummi Papir.............. Felten . . . . . Győri bőr . . . Hangya . . . . Kábel . . . • . Német mezőg. Őstermelő . . . summi . . . . . Vasúti forg. . . Interrexim . . . Telefon . . . . Panaszinház • szolnoki . . . . Zagyvapálfalvi L II. Il IV. 12 11 11 41 37 26 39 88 1191 1[.-£51.511*25 90 »4 96 95 19 19 20 19 3300— —8c00 184184 190 185 215305 230 255 *70275 277 75 210 —. 21 o 2156 16 li 16 117113 115 ilö— 1 85 354 4 4 4 7 — 8 8 Cukorgyárak: Délcukor .... 615 —dl0 5 IC Horvát cukor . —— — — M cukor .2340 2300 2860 2335 Georgia . . 848 348 36. 348 Mezőhegy. Stummer cuk. 151 148 152 149 2060 2070 2080 2060 Élelmiszervállalatok: Czinnei szalámi Óceán ..... Püspöki .... Vill. pezsgő • . 31 23 17 — 28 — Gáz. és villamossági vállalatok: A t. gázizzó ... 11 — 13 13 Izzó ............... 885 890 100 390 Just-izzó ... — — — — Auer .... 1' 60 104' 1051 H 50 Phöbus . .... 81 79 80 80 Vasmegyei . . ■ • *09 107 109 10; Lénina ‚‚■‚■■ *" — ■“ Szővő-Kötő . . Goldberger . • Juta ...... Karton . . . • . Kender • . . . . Pamut ...... Chinoin ..... 31 31Danica ...... 16 16Diana ...... *8 28Spódium ... 44 44Flóra ....... Műtrágya • • Keleti Murányi Klotild........... Pharmacia ■ Szikra .... Wander . • • Különféle .*•••• ... 78 76 96 97 96 17— 16 16 119US 113 Kö 6* 60 62 62 125 123 130 123 39 40 40 40 dl— 32 32u _ —33 36 87 36 31 30 30 30 vállalatok: 70 70 76 75 o co 335 340 S3" Bóni . Brassói Vegyipari 40 39 40 11 Mercuria ■ • . • Egyes fa . . . » vállalatok: Gutmann ■ . . . 38 38 40 c9Hazai fa .... 129 10 135 131Lignum . . . . • 165— 165 1*.Amerikai . . . 82 84M tó Magyar Llovdog 6y 60 61 Nemz fa • . . • 2*7 230 235 *3 400 403 410 ia Ui Ófa . • • • Szlavónia . • . Union Nasici . Zaholai . . . . léniái . . . • . . 1_ 1 1 . 11— — — 740 750 730 88 798 80 . 24 34 35 33 — 7 7 mm mm— 4;3 471 4751 1 2 1 ‘ 520— a£C 520 64— 65 66 196( HOC 19251900 14 i5 18 47 150— 150 150 Kdria . . . • • Közúti . . • . . Városi . • . . • Búr ...... Délivasut . . . Mftl .............. Levante . • Miskolci vili Nova . . Államvasut Tröszt ........... _ —1085 57 57 60 69 14 65 64 . 16 165 175 470 59 58 . 9 59 *24 425 211 223 164 160 165 464 210 212 219 219 45’— — mm 144 143 146 144 ni