Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

1925 február 6. (29. sz.) Budapesti Kirlap KÖZGAZDASÁG. II szabad behozatal gazdasági háza. Irta Pick Jenő (Szeged.) A magyar gazdasági élet szekere kínosan döcög. Az ország közvéleménye nagy ér­deklődéssel leste ama nagy változást, a­mely január 1-étől fogva a behozatali en­­gedelmek rendszerének megszüntetése kö­vetkeztében áll majd be. Új év óta néhány hét telt el. És komoly gazdasági körök ag­gódva látják, hogy a szabad behozatal foly­tán előálló károk sokkal előbb jelentkez­tek, mint a­hogy azt várták volna. Chorin Ferenc még betegágyán is emle­gette, hogy jóvátehetetlen hiba, ha az or­szág határait megnyitjuk oly időben, a­mi­kor a szomszédos államok állig elzárkóz­nak. A múltban, a­míg a behozatal engedelem­­hez volt kötve, általános volt a felzúdulás az országban; új, ismeretlen emberek kap­ták meg a behozatali engedelme­ket, míg régi, évtizedes múlttal bíró cégek engede­­lemhez még áldozatok árán sem jutottak. Ez a helyzet kétségtelenül visszatetsző volt, ennek orvossága azonban az lett volna, hogy avatottabb kezek osszák szét a beho­zatali engedelmeket. Szerencsétlenség az ország mezőgazda­sága, gyáripara, de különösen a munkás­­töm­egek foglalkoztatása szempontjából, h­ogy felszabadítottuk határainkat, még mi­előtt a kereskedelmi szerződéseket megkö­töttük volna. Ma úton-útfélen Houbigant parfömöt, müncheni sört, prágai sonkát, brüsszeli csip­két, honi selymet, brünni posztót árulnak a nélkül, hogy ezeknek az árucikkeknek szabad behozatala fejében a magyar liszt, bor és magyar ipartermékek kivitelének biztosítására tekintettel lettek volna. A határok megnyitása késlelteti a keres­kedelmi szerződések megkötését is. Csehor­szág és Ausztria még ma is fejünk felett tartják a behozatali engedelmek Damokles kardját. Ausztria 1925. január 1-én felsza­badított sok cikket, de még ma is tiltja (az állami monopólium tárgyául szol­gáló só, dohány, szakarinon kívül) a friss szőlő, bor, sütemények, tésztaneműek, sza­lámi, pimulszál, szalmakalap, bútorok és bútoralkatrészek, ecset, viaszkosvászon, bá­dog, horganylemez, villamosgépek és mű­szerek behozatalát "és ezt azzal okolja meg, hogy a­­ tilalmakat kereskedelempolitikai okokból­ tartja fenn, ezenfelül a magyar forgalmi adókulcsot meghaladó 2—3-szoros adót szed. Ausztria a sokszoros forgalmi adókulccsal a belföldi termelést védi. (ná­lunk a forgalmi adó egyszeres és így a kül­földieket protezsálja 1925. júniusig, mert akkorra biztat­ó a reform reménye.) Csehország a behozatali engedelmek díja­ként a számlaérték 3-­5 százalékát előre bekéri, súlyosbítja szigorú valutarendeletei­­vel, legújabban pedig egyes cikkekre ipar­­pártolási okokból luxusadót hozott be (a kaviárt, ananászt, nem sújtja luxusadó, csak például az ementáli sajtóit). A belföldi gyárakkal a luxusadóban csekély pausá­­léban kiegyezik, ellenben a külföldieket 12 százalék luxusadóval sújtja, így védi Csehország belföldi iparát, mi ezzel szem­ben határainkat tágra nyitjuk. Egyenlőtlen fegyverekkel meddő e küz­delem, harmonikus gazdasági együttműkö­dést így nem lehet kiépíteni. Ha ez így van és nem tudunk azon vál­toztatni, hogy két legfontosabb szomszé­dunk más gazdaságpolitikai elvet vall, mint mi, nem hibás taktika-e, hogy mi, a politi­kailag elhagyottabbak, gazdaságilag szegé­nyebbek, úgy ülünk le a tárgyaló­asztalhoz, hogy nyitott sorompók mellett kezdünk el tárgyalni a gazdaságilag erősebbekkel? Kí­nos helyzetbe hozzuk azokat a kiváló szak­­férfiain­kat, a­kik a kereskedelmi szerződé­sek megkötésekor képviselik az országot. Mennyivel könnyebb helyzetben lennének, ha a behozatali engedelmeknek hatalmi eszközével rendelkezhetnének! Én azonban nemcsak taktikai okokból ítélem el a so­rompók felnyitását, hanem gazdasági okok­ból is. A kormányt financiális érdekek vezérel­ték a szabad behozatal életbeléptetésekor, mert kétségtelenül a vámbevételeknek emel­kedését várták, a­mi be is következett. Félő azonban, hogy ennek árát a mezőgazdaság és az exportáló magyar gyáripar keservesen megfizeti. A vámbevé­telek emelkedését ellensúlyozni fogja az adóalanyoknak súlyos leromlása. Egy másik aggodalom, hogy a nyugati országok ipari dömpingje könnyen hitel­válságot válthat ki hazánkban. A nagy tőkével dolgozó külföldi iparosok — hogy készleteiktől szabaduljanak — könnyel­műen olyan nagy összegeket hiteleznek ki a magyarországi kereskedőknek, a­mely teh­erbírásukat messze meghaladja. Sokan nem gondolnak arra, hogy a gazdasági pangás idején a fogyasztó közönség vá­sárlóképessége megcsappan és fizetési kö­telezettségüknek a lejáratkor eleget tenni nem tudnak. A mai válságos időkben a kormánynak kötelessége gyámkodni az ország gazda­sága és hitele felett. Ha tömeges "fizetés-" képtelenség áll be a külföldi gyárosok kapzsi és mohó túlkinálása következtében, úgy ennek kárát ismét az ország látja, mert a fizetésképtelenség sohasem szórt­kozik arra a kis körre, a­mely megérdemli a vagyoni romlást, hanem magával ránt széles társadalmi rétegeket, a­melyek már átszenvedték a gazdasági megrázkódtatá­sok kálváriájának sorozatos skáláját. A legsúlyosabb aggodalom, hogy a ma­gyar export a mezőgazdaságra van alapítva. Ma azonban a magyarországi terményárak a világparitást meghaladták. Búzában importra szorulunk, az argen­ti­­niai búza Budapestre szállítva olcsóbb, mint a magyar búza. A sertés drágább Budapesten, mint Bécsben és Prágában és így e fontos kiviteli cikkünkből sem szá­míthatunk nagy exportbevételekre. Ha lisztben, sertésben a drága árak, borban a rossz szőlőtermés miatt és e mellett iparcikkeinkkel is a világpiacon versenyképtelenek­ vagyunk, előrelátható, hogy kereskedelmi mérlegünk passzív lesz és ez esetben a behozatal engedelmekhez való kötése parancsoló kötelesség lesz! Ne várjuk be ezt az időpontot, hanem esz­­komptáljuk a bekövetkezendő esemé­nyeket. Eleve csak kedvezőtleneknek ítélhetjük a kereskedelmi szerződés eredményét a ma­gyar mezőgazdaság és ipar nézőpontjából, ha vissza nem állítjuk a behozatali enge­­delm­ezési eljárás kényszerét legalább azokkal az országokkal szemben (Ausztria, Csehország), a­melyek csak behozatali en­gedelmek alapján engedik be a magyar mezőgazdasági és ipari cikkeket. A minap temették Magyarország fényko­rának legnagyobb gyakorlati közgazdászát, Chorin Ferencet. Fogadjuk meg intő sza­vát és állítsuk vissza a behozatali enge­delm­ek kényszerét az osztrák és cseh vi­szonylatban. — Az Országos Iparegyesület igazgatói állása. Soltész Adolf dr. az Országos Ipar­­egyesület igazgatója a m­ai napon megvált állásától. Az igazgatóság a lemondást saj­nálattal vette tudomásul és az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával Dalnoki- Kovács Jenő titkárt bizta meg. Soltész Adolf dr. huszonnyolc esztendőn át állt az Iparegyesület szolgálatában, éveken át, mint titkár Gelléri Mór igazgató oldalán működött és több mint tíz éven át vezette az egyesület irodáját igazgatói minőségben. Távozását az iparosság sajnálattal látja.­­ Az Angol Bank nem befolyásolja a magyar jegybank hitelpolitikáját. London­ból jelentik. Mint a Financial News illeté­kes helyről értesül, az a hír, hogy az An­gol Bank az osztrák vagy magyar jegy­bank kamat- és hitelpolitikáját befolyásolni akarná, minden alapot nélkülöz. Az Angol Bank nem kíván uralkodni az újjáépült országok felett, semmiképpen sem óhajtja diktálni idegen bankok leszámítolási poli­tikáját, hanem ellenkezőleg a kölcsönös egyenjogúság alapján barátságos egyetér­tést és együttműködést óhajt a jegyban­kokkal.­­ A földbérlők nagygyűlést tartanak. Beszámoltunk már arról, hogy a földbér­lők széleskörű mozgalmat indítottak a bú­­zavaluta eltörlése érdekében. A földműve­lésügyi minisztériumban ebben az ügyben megtartott szaktanácskozás még nem hozott végleges eredményt. A Mezőgazdasági Ka­mara február 10-én, az OMGE jövő hét keddjén tartandó ülésén foglalkozik a kér­déssel. Maguk a földbérlőik pedig február 12-én nagygyűlést tartanak, hogy a búza­bérletek ügyében elfoglalt álláspontjukat és követeléseiket kifejezésre juttassák. A Mozgalom indult a szikes talajok megjavítása érdekében. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara egész körzetére ki­terjedő mozgalmat indított a szikes talajok megjavítása érdekében. A kamara érintke­zésbe lépett a m. kir. Földtani Intézettel megfelelő térképfelvételek készítése és ren­delkezésre bocsátása, továbbá az Újszege­den székelő m. kir. Alföldi Mezőgazdasági Intézet igazgatóságával, illetőleg ennek ke­belében működő és e kérdéssel foglalkozó Agrokémiai Intézettel, megfelelő kísérletek eszközlése és azok eredményének ismerte­tése céljából. Tekintettel arra, hogy a sze­­lidebb természeti szikes talajok javításának kérdését tulajdonképpen már megoldották, a Mezőgazdasági Kamarának erre irányuló törekvése előreláthatóan nem lesz meddő és rövid idő a halt nagyon számottevő terü­leteket lehet majd a jövedelmező művelés körébe bevenni. — A lengyel-magyar kereskedelmi szer­ződés legtöbb kedvezésen alapul. Varsóból jelentik: A kereskedelmi szerződések tár­gyalására kiküldött bizottság a Norvégiá­val, Bulgáriával és Magyarországgal előké­szület alatt lévő kereskedelmi szerződések­kel foglalkozott, a­melyek a legtöbb kedve­zés elvén fognak alapulni. A Magyarország­gal kötendő kereskedelmi szerződés Len­gyelországra különösen textiltermékeinek kivitele szempontjából fontos.­­ A tárgya­lások a mai napon Budapesten meg is indultak. A két kormány kiküldöttei főleg általános gazdaságpolitikai, valamint egyes vám­tarifái és kérdésekről, továbbá a vasúti tranzit­forgalom szabályozásáról tárgyal­nak. A tárrgyalásokat magyar részről Mol­­doványi Sándor követségi tanácsos, len­gyel részről M­ichalowski Zsigmond buda­pesti követ vezeti. A tárgyalások kedvező mederben haladnak és sikeres eredmény­nyel kecsegtetnek.­­ A gyümölcstermés megvédését már ellenőrzik a hatóságok. Megírtuk, hogy gyümölcstermelésün­k megmentése és annak fejlesztése céljából a földmívelésügyi minisz­­ter az almamoly, gyümölcspenész, varasodás és a bábaszilva elleni rendszeres védekezés érdekében a védekezést hatósági felügyelet alá helyezte. Az erre vonatkozó rendelet alap­ján az illetékes hatóságok a birtokosokat a szükséges védekezési munkák elvégzésére kö­telezhetik. A­ki az ilyen hatósági figyelmezte­tésnek eleget nem tesz, a védekezést költsé­gére a hatóság végezteti el. Ezt a rendszeres védekezést a végrehajtás ellenőrzésével járó naiv pénzügyi terhek miatt is a földmivelés­­ügyi kormányzat egyelőre körzetenként haj­tatja végre, ittég­pedig a ffuitaörcstermelés gazdasági jelentőségűnél fogva a" nyugati vár­megyéket, valamint a Duna-Tisza közét je­lölte ki, a­hol a rendszeres védekezés ható­sági felügyelet mellett már meg is indult. A földmivelésügyi miniszter felhívta a gazdasági felügyelőségeket, hogy az irtásról és védeke­zésről szóló előadásukat legkésőbb február első h­etében tartsák meg. Kívánatos volna, ha ezeken az előadásokon a gyümölcsterme­lők saját jól felfogott érdekükben minél na­gyobb számban jelennének meg. A földmive­­lésügyi minisztérium az irtási és védekezési módokat tartalmazó tájékoztató Útmutatóikat A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései ezer koronákban. Legutóbbi záró (I.)• mai legkisebb legnagyobb (ill.) és záró (IV.) árfolyamok. Faipari közlekedési vállalatok: II. III. IV. Angol-M. Bank . Atlantica........... Földhitel.. . . . Fabank . • • Hazai .... Hermes ... Lloyd­ bank . Amer Bank . AIL Bank . . Magyar Hitel Bankok. S3 23 205 — 36 24 25 200 203 86 24 206 M.­Cseh Iparb. Forgalmi ... Jelzálog ...­­ Keresk Hitel. . Leszámít. . . Magyar-Német Olasz­ bank . . Városi Bank . Merkur........... Nemzeti .... Osztr Hitel. . . Keresked. . . . I. II. III. IV. Hungária .... 1°® 130 135 Ibi Király ...... ~ ~ 21 Pesti Victoria . • -‘3 281 Transdanubia . — 66 00 57 4 125 1234 1264 125 Bányák és téglagyárak. 24 28 24 23 Bauxit tr. . .•. BrO3i5 880 t7ő 1 — 1 1 Beocsini . . .•.1125 —108 UbO — — 1 — Borsodi szén . S3 10 84 81 14 14 14 14 Szentlőrinci ... 81— 40 39 447 410 447 415 Csepeli épitő•. 19— U K­ 23 234 236 2­­ . 89— 10 89 18 19 *0 19 Északmagy. .•• — — — 39— S0 89 Szászvári . .•, 380 235 *90 287 45 45 43 47 Kohó . . . • ••. 375 370 03 380 20— 20 20 István tégla .• — 2321 65 66 63 67 Köb gőztégla • ~— — — 22 28 gj Dräsche . ru . 135 135 140 135 20— 20 20 Magnezit . . . .18501b 0130 5186­­5 — 5 5 Aszfalt . . . .•# GB 70 75 7/ « 7 7 7 Ált kőszén . 312031Sn 31103 180 25 25 26 25 Kerámia . . . 75 73 7, 1*-9 166 163 1ST Nagybátonyi 83 8? 83 84 1145 1130 1160 1130», 662 564 163 665 1116 — 115 11? Újlaki . . . . . 160— --s 18 17 13 17 Urikányi . . .1, 960 945 ■950945 Takarékpénztárak:­­ Belvárosi . . . . 32 Lipótvárosi ... 8 Fővárosi...........81 Általános .... 120 Moktár.............. 1*3 Hazai ...... .*2930 I. M. B..............7100 Fonciérc ..... Mago -Franc. . 285 Pannónia bszt 1930 Pátria ..................10 Malmok: Back-malom Borsod-Misk. Concordia Budapesti Biztosítók: Cl 31 31 - 5 38 125 - 178 2970 SCI 0 25-80 - 7010 inCO 143 145 143 315 BOG — 1875 60 90 85 124 310 5 85 Irt 178 . . 60 G­­el 60 . 223 224 23. 228 .. . 42 44 4" . . . 05 144 148 147— 91 3. 66 70 68 Vasművek és gépgyárak: H. Bródi vagyon Kóbura . .. Csáky . . . . Gazd Gép . . Fegyver Frankl A. Ganz-Dan. . Ganz-Vill. . Kistarcsai . Györffy W. Hoffherr . . Kaszab . . . K­issl­ing . . Kühne . . • Láng .... Lipták . . . Mág .... Magyar acél Belga fém • 1,5 “ ISO :.930 125 * *‘2900 . 12i6 61 111 113 I­.­­ 44 43 8 10 9 - - 180 900 950 90­­ 122 122 2880 292 92. 12­0 1.90 12­0 51 52 51 117 86 5 30 105 23 20 170 128 119 121 119 84 85 34 — 6 6 30 30 30­­ 105 101 22 20 23 20 76 70 190 185 130 130 Vagyongyár L ... 45 II. III. 46 IV 46 Rima . . .. . . 1-59 153 161 1HI Roessemann. . . 60— 45 45 Schlick . .. . . *8— 47 47 Schuller . .... 10— 35 S5 _ 60 60 61 to Lámoa . . .... 139 141 144 143 Vukán . . f...64 53 64 ?4 Wömer • . 15 13 14 13 Athenaeum Nyomdák ...82 00 87 64 Franklin ....76— 76 ?v Glóbus . i i.. öo— 30 50 79 83 80 Rigler . . ., , 60 69 6U 60 Stephaneum2 — 2 s Uiságüzem ... 8 •—B 5 Wodianer . . . * ““3 3 L II. III IV Olajmüvek: Olaiművek . • 70 74 79 7. Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Baróti ....—­­ 1­ Részvénysör . . 35? 360 370 63 Temesi szesz . 230— .'8' Fővárosi sör .. 87 3' 434 Gschwindt . . .. 206 .09 2121 Királysor . . .. 71 — —1 1 Polgári sör— — --— Krausz szesz . 55 — 56 56 Tem. sör . • . 140 — ***— Szállodák és gyógyfürdők! Hungária , , Égisz 160 — '— 16( D -I gummi Papir.............. Felten . . . . . Győri bőr . . . Hangya . . . . Kábel . . . • . Német mezőg. Őstermelő . . . summi . . . . . Vasúti forg. . . Interrexim . . . Telefon . . . . Panaszinház • szolnoki . . . . Zagyva­pálfalvi L II. Il­ IV. 12 11 11 41 37 26 39 88 1191 1[.-£51.511*25 90 »4 96 95 19 19 20 19 3300— —8c00 184184 190 185 215305 230 255 *70275 277 75 210 —. 21 o 215­­6 16 li 16 117113 115 ilö— 1 85 354 4 4 4 7 — 8 8 Cukorgyárak: Délcukor .... 615 —dl0 5 IC Horvát cukor . —— — — M cukor .2340 2300 2860 2335 Georgia . . 848 348 36. 348 Mezőhegy. Stummer cuk. 151 148 152 149 2060 2070 2080 2060 Élelmiszervállalatok: Czinnei szalámi Óceán ..... Püspöki .... Vill. pezsgő­­ • . 31 23 17 — 28 — Gáz. és villamossági vállalatok: A­ t. gázizzó ... 11 — 13 13 Izzó ............... 885 890 100 390 Just-izzó ... — — — — Auer .... 1' 60 10­4' 1051 H 50 Phöbus . .... 81 79 80 80 Vasmegyei . . ■ • *09 107 109 10; Lé­ni­na ‚‚■‚■■ *" — ■“ Szővő-Kötő . . Goldberger . • Juta ...... Karton . . . • . Kender • . . . . Pamut ...... Chinoin ..... 31 31Danica ...... 16 16Diana ...... *8 28Spódium ... 44 44Flóra ....... Műtrágya • •­­ Keleti Murányi Klotild........... Pharmacia ■ Szikra .... Wander . • • Különféle .*•••• ... 7­­­8 7­­6 96 97 96 17— 16 16 119US 113 K­ö 6* 60 62 62 125 123 130 123 39 40 40 40 dl— 32 32u _ —­­33 36 87 36 31 30 30 30 vállalatok: 70 70 76 75 o co 335 340 S3" Bóni . Brassói Vegyipari 40 39 40 11 Mercuria ■ • . • Egyes fa . . . » vállalatok: Gutmann ■ . . . 38 38 40 c9Hazai fa .... 129 1­0 135 131Lignum . . . . • 165— 165 1*.­Amerikai . . . 82 84M tó Magyar Llovdog 6y 60 61 Nemz fa • . . • 2*7 230 235 *3­ 400 403 410 ia Ui Ófa . • • • Szlavónia . • . Union Nasici . Zaholai . . . . léniái . . . • . . 1_ 1 1 . 11— — — 740 750 730 88 79­­8 80 . 24 34 35 33 — 7 7 mm mm— 4;3 471 4751 1 2 1 ‘ 520— a£C 520 64— 65 66 196( HOC 19251900 14 i5 18 47 150— 150 150 Kdria . . . • • Közúti . . • . . Városi . • . . • Búr ...... Délivasut . . . Mftl .............. Levante . • Miskolci vili Nova . . Államvasut Tröszt ........... _ —1085 57 57 60 69 14 65 64 . 16 165 175 470 59 58 . 9 59 *24 425 211 223 164 160 165 464 210 212 219 219 45’— — mm 144 143 146 144 ni

Next