Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

s szabadságot, a tulajdont, a társadalmi békét. A rend ellenségei már nem is titkolják felforgató szándékaikat, ezért mi is szemükbe mondjuk: el vagyunk tökélve megvédelmezni tűzhelyeinket és országunkat, szemben a tékozlásnak és a fojztogatásnak szellemével. A francia közvélemény óriási többségének hangulatát kifejező e vádakonkívül a Herriot-kormány minden érthető ok nélkül felvetette a vatikáni nagykövetség megszüntetésének kérdését s azt a kamarában csekélytöbbséggel keresztül is hajtotta. Ezzel maga ellen szólította nemcsak a katolikus egyházat, nemcsak a vallásos érzésükben megsértett katolikusokat, hanem az összes mérsékelt politikai elemeket is. E körül a kérdés körül került döntő mérkőzésre a francia szenátus pénzügyi bizottságában, amely tudvalévően elhatározta a kamara által elébe terjesztett költségvetési törvény lényeges megváltoztatását, több mint másfél milliárdot törölve belőle. A külügyi költségvetésnél azonban nem érte be a puszta törléssel, hanem annak egész kilencedik szakaszát, amely Franciaország összes külképviseleteinek költségeit foglalja magában, elutasítáiig azért, mert nincs benne a vatikáni nagykövetség költségeinek tétele. Ilyenformán az összes francia követségek költségeire nincs törvényes fedezet. Ilerriot miniszterelnök személyesen próbálta meggyőzni a szenátus pénzügyi bizottságát s mikor látta, hogy nem ér el eredményt, indulatosan odakiáltotta a szenátoroknak: — A vatikáni naonkövetsénet ám csinálni meg más, én nem csinálom meg. Ezzel a legélesebb formában felvetette a kabinetkérdést. Az események rohamosan követik egymást. A miniszterelnök fenyegető szavai mellett a radikális-szocialista csoportok is fenngető határozatokat hoznak a francia bíborosok és püspökök ellen azért, mert állást foglaltak a Herriot-kormánynvalszemben. Elzász-Lotaringiában erőszakolják a felőkezetközi iskolát, amely ellen a katolikusok tüntető iskolasztrájkot rendeztek. A nemzeti irányú pártok gyűléseit a forradalmi szocialisták és kommunisták mindenfelé megtámadták és szétzavarni próbálták. S a dulakodás közben a nemzetiek és a katolikusok részéről felzendül a Marseillaise, míg a szocialista kommimisok az Internáció wile himnuszt éneklik. A francia nép visszavette nemzeti dalát a nemzetközi munkásságtól, mely most már a szovjet himnuszával száll harcba a nemzeti eszme, a vallás és a társadalmi rend ellen. Egy este, midőn Jókai már nagyon el volt merülve munkájában, házigazdája hivatta őt, az író sietett a hívásnak eleget tenni. Mikor az egyik terem felé közeledett, bájos női hangok szólamát hallotta. Mit látott? Nagyanyám és két idősebb leánya átkarolva tartották egymást és a zongora hangjai mellett énekeltek. Ruhájuk népies magyar parasztimba volt. De szép bús magyar nótákat énekeltek. „Tündéri quartet!" emlékezik meg .Jókai. Szavait idézem: „József főherceg eredeti debreceni csikósruhájában pompázott, lobogós ingujakkal, birkaprémes mentéje félvállára vetve, alatta ólompilykékkel kivarrott pruszlik, sallangos küszök a szij melllé dugvamegsúgta később, hogy szűz dohány van belévágva) a gyúrttorkú csizmán hatalmas pengő sarkantyú sa vállán keresztülcsavarva a kivertnyelű karikás ostor. Millióm bocsánat, hisz ebben az egész társaságban én magam vagyok egyedül a német. Ennek a mulatságnak lánc lett a vége s József főherceg azt az igazi huszáros csárdást járta, amilyenre én kecskeméti diákkoromból emlékszem. Egyszer aztán azt vettem észre, hogy magam is benn vagyok a táncban — vittek,a Királyéknél volt egyszer fogadóest. Nagyatyám a mesekirály új regényéhez gratulált. Én most egészen a Jövő Században élek azt olvasom. Jókai szinte megijedt: „Fenség, rettegek, ha arra gondolok, hogy művemet ily kiváló katona veszi bírálat alá." „Sose rettegjen, nevetett nagyatyám, lássa, nekem épp a hadászati dolgok tetszenek regényében a legjobban. Én hiszem, hogy valamikor fel fogják találni a repülőgépet és az teljesen meg fogja változtatni a mostani hadfikozári rendszert.“ És aztán kimerítően elbeszélgettek a magyar ütera- A szenátus pénzügyi bizottságának ülése. Páris, márc. 10. (Havas.) A szenátus pénzügyi bizottságának szombati üléséről, amelyen a vatikáni nagykövetség ügyével foglalkoztak, még a következőket jelentik: A szenátus, pénzügyi bizottsága múlt szerdán a vatikáni nagykövetség fenntartása mellett foglalt állást, amennyiben megtagadta valamennyi nagykövetség tételeinél a hiteleket. A bizottság a szombati ülésen a hiteleket újból megszavazta, akaratának azonban újból kifejezést adott azáltal, hogy ennek a tételnek a hiteleit kétszázezer frankkal csökkentette és a vatikáni ügyvivő tételének hiteleit elutasította. Ilerriot miniszterelnök az ülésen mondott beszédében a többi közt kijelentette, hogy a vatikáni nagykövetség megszüntetése számára politikai kérdés s ez egyáltalán nem jár együtt a katolikus hitélet üldözésével, mert azt a francia kormánynak kötelessége védelmezni. Neki csak az a szándéka, hogy az egyház és az állam különválasztásáról szóló törvény szellemében az egyházi és a világi területeket egymástól elhatárolja. A különválasztás a bábom alatt sohasem vált a nemzeti egység ártalmára. Szerinte a Szentszékhez való viszony dolgát nem kellett volna újra szőnyegre hozni. Ez azonban megtörtént a vatikáni nagykövetség felállításával. A mostani többség akkor, amikor ellenzék volt, a nagykövetség újra való felállítását belpolitikai okokból ellenezte. Erkölcsi kötelesség tehát, hogy azokat az eszméket, amelyekért ellenzék korában síkra szállt, most valóra váltsa, annál is inkább, mert a Szentszék részéről nem történt semmi, ami ennek a magatartásnak megmászását igazolná. Ilerriot rámutatott arra, hogy Franciaország a Keleten védelmében részesíti a keresztényeket, nem pedig ő a védettjük. .A hit terjesztése Amerika beavatkozása következtében kiesett Franciaország kezéből. Noha Franciaországnak van a Vatikán mellett nagykövetsége, a francia kongregációk befolyása mégis csökken .i külföldön. A bíborosok, érsekek és püspökök felhívása, amely a római francia szeminárium hajthata Hanságit tükrözi vissza, kihívást jelent. Ha a lelkiismereti szabadság és a köztársasági eszme viszonyát nézzük, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az állam fölötte áll minden vallási fölfogásnak. Annak a néhány szenátornak, aki a nyugalom és az egyetértés érdekeire hivatkozik, azt feleli, hogy az engesztelékenység szelleme semmiféle eredményre nem vezetett. A baloldali pártok, amelyek ellenzéki korukban a nagykövetség visszaállítása ellen szavaztak, most nem tehetik a magukévá ellenfeleik álláspontját. A laicizmusnak valóban hadat üzentek. A miniszterelnök azután elhárította magától de Monzáé szenátor ötletét, hogy az az ügyvivő, aki az elzász-lotaringiai érdekeket képviseli a Vatikánnál, képviselje egész Franciaországot és kijelentette, hogy az ügyvivő Franciaországot csakis azokban a kérdésekben fogja képviselni, amelyek Elzász-Lotaringiára és a Saar vidékre vonatkoznak. Az elzász-lotaringiai konkordátumot Clemenceau hívta életre; ezt a kérdést nem a mostani kormány vetette túráról. A végén persze nagyatyám ismét csak kirukkolt azzal, amit örökké szeretett hangoztatni Jókai előtt: „Kedves Jókai, lássa, én nem győzőm ismételni. Én az Ön lapjának, az ön regényeinek köszönhetem, hogy távol hazámtól katonáskodásom alatt nem felejtettem el magyar anyanyelvűmet De azzal haladtam folyton fejlődésében, mert magam után hozattam minden uj munkáját!“ Szép viszony, szép barátság. A természet magányában — őserdők titkos templomában — sőt néha országutak mentési is, hol az élet jár; látni ily ölelkező vén fákat: így tűnik fel emlékemben nagyatyám és Jókai barátsága, így látom őket és elgondolkodom a teremtő emberi elme fölött. Mi a teremtés? Az ihlet tavaszi óráiban lombot hajt a fa. Aranylombja és gyümölcse hull őszkor — ismét kihajt és ismét lehull, míg végre nem hajt ki többé semmi élet. Tavasz van, az ihlet szép tavaszi reggele, de meghalt a teremtő, elszállt a gondolat. Vájjon nem ilyen-e a költő, az ember? Elmúlt idők emlékeit idéztem: Lehanyatlott nap utóégései, az estnek búcsupirkadása. Az idők örvényes tengerében egyegy megmaradt szirt áll magában. Mik az emlékek? Elmúlt emberek egyéniségének maradványai. Elmúlt egykori világrészek legmagasabb hegyormai. Levél fekszik előttem, áldott öregasszony kezeirása. Ez a kéz még kezet fogott a mesekirállyal. Ez a kéz idézte bennem fel az emlékezés gondolatait, de így akartam letenni szerény szavakban, de igaz szeretettel családunk egy kis babérágát a nagy Jókai emlékezetére. fel. Idővel majd megoldják. Az utolsó szó a francia parlamentet illeti meg. Saint-Martin szenátor kérdésére válaszolva, kijelentette Ilerriot, hogy ha a Szentszék belép a Nemzetek Szövetségébe, Franciaország előzékenységet fog tanúsítani. Raiberli szenátor kifejtette, hogy nemzetközi politikai üitv, hogy Franciaország tart-e képviseletet a Vatikán mellett. A pápaság a világ közvéleményének nagyhatalma s ezt most egyszerű doktriner kérdés miatt nem célszerű elkedvetleníteni. Ilerriot elismeri, hogy a pápaságnak óriási a befolyása, de csak lelkiekben. Arról van szó, hogy megtudjuk mi az érdeke Franciaországnak: a katolikusokat védje-e vagy a lelkiismereti szabadságot. Amerikának, Svájcnak és Olaszországnak nincs képviselete a Vatikánnál. Keresztúthoz értünk: vagy konkordátum a nagykövetség fenntartásával, vagy szabad egyház a szabad államban, a nagykövetség megszüntetésével. A miniszterelnök nem tudja. "-"ion beleegyezik-e a Vatikán ügyvivő kiküldésébe. De Monzie szenátor kijelenti hogy a nagykövetség megszüntetése ellen fog szavazni, noha szembenáll a bíborosokkal, akik okai a rend megzavarásának. Ijerriot miniszterelnök azzal fejezte be a vitát hogy ő az engedmények terén elment a legszélső határig. Hiven kitart elvei mellett. Ha mások fenn akarják tartani a nagykövetséget, ám tegyék: ő nem teszi. Budapesti Hírlap 1925 március 17. (62. sz.) A francia bíborosok és püspökök levele Paris, márc. 16. (Havas.) Dubois bíboros, párisi érsek, a Notre Dame-templomban a pápai ngneius jelenlétében böjti prédikációt mondott. A prédikáció végén nyilatkozatot tett a bíborosoknak és püspököknek múlt héten kibocsátott levele ügyében és azt mondotta, hogy a levelet sokan balfogásnak minősítették. A bíboros kijelentette, hogy sem Rómának, sem a nunciusnak a közzététel előtt nem volt tudomása a levélről. Végül kijelentette, hogy a püspökök tévéjének nincsen semmiféle politikai jelentősége és kizáróan dogmatikus meghatározást jelent. Loucheur pártja a püspökök ellen Paris, márc. 16. (XVIIIf.f. Loucheur pártja tegnap értekezletet tartott, amelyen a püspökök állásfoglalása ellen szinte azzal a hevességgel fordult, mint ahogy a kamara radikális pártja tette. Az elzász-lotharingiai tanulósztrájk. Mühlhausen, márc. 16. (Wolff.) A polgármesteri hivatal plakátokon figyelmezteti a polgárságot, hogy azok a szülök, akik a gyermekeket hétfőn nem küldik iskolába, a kötelező iskolalátogatásról szóló állami törvény ellen vétenek. A templomokban röpcédulákat osztogattak, amelyekkel a tanulókat sztrájkra szántják fel. Strassburg, márc. 16. (Havas.) A francia kormány ebben határozata folytán, hogy Elzász-Lotharingiában behozza a felekezetközi iskolát, a strassburgi püspök és több elzász-lotharingiai politikus felszólította a katolikus diákokat, hogy három napra maradjanak távol az iskolától. A mai első napon a sztrájkoló diákok száma mintegy10 százalék. A Jaurès-emlék leleplezése: Paris, márc. 16. (Wolff.) Castros városban tegnap leleplezték Jaurés emlékművét. Az ünnepen részt vett Ilerriot miniszterelnök is, továbbá a radikális és szociálisig párt számos vezető tagja. Emlékbeszédet mondott a többi között Jouhaux, az országos szakszervezeti szövetség főtitkára, aki beszédében foglalkozott a biztosság kérdésével. Paul Boncour szocialista képviselő is a jövő békéjéről beszélt. Kijelentette, hogy Ilerriot kormányának jelszava a „nemzetközi egyetértés“; ez a jelszó igazolja a szocialisták részéről nyújtott támogatást. A mostani kormány politikáját — mondotta tovább Paul Boncour — e két szó jellemzi: biztosság és béke. Ennek a politikának gyakorlati megvalósítása céljából a kormány törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amelyben leszállítja a katonai szolgálati időt. Ezzel keresztülviszi Jaurès programjának javarészét. Boncour ezután rátért a genfi jegyzőkönyvre. Franciaország — mondotta — az élen halad, de felszólítja a többi népet, hogy kövessék. A népek igazi megmentése abban a szövetségi szerződésben keresendő, amelyet Franciaország — Jaurés művének sugalmazása alatt aláírt. Azután Herriot szólalt fel. Franciaország — mondotta többi között, — amelyet Jaurés szeretett, Franciaország, amelyet mi A politika hívei. A magyar-román közalapok felosztása. Bukarestből jelentik: A belügyminiszter rendeletben értesítette a hatóságokat, hogy a közalapok, jótékony célú alapítványok és egyéb közjavak, amelyek a békeszerződés megkötése előtt a magyar állam kezelésében álltak, s jelenleg is a magyar állam kezeli. a trianoni békeszerződés 249. és 252.szakasza értelmében Magyarország és Románia közt felosztása alá kerülnek. A két szomszédos állam közötti tárgyalások ezirányban április végén indulnak meg. A rendelet utasítja a közigazgatási hatóságokat, hogy szólítsák fel jelentkezésre mindazokat a volt magyar állampolgárokat, akik az impériumváltozás következtében román állampolgárokká lettek és akiknek azalapítványokból, közjavakból stb. valamiben jövedelmük volt, vagy ezekhez valamilyen érdekük fűzte. A közjavak, alapítványok stb. a két állam közt való felosztása után az érdekeltek illetményeit, ha jelentkeznek és igényjogosultságukat megállapítják, a román államkincstár fogja folyósítani. Nem egységes az ellenzéki blokk. Az ellenzéki radikális blokk ma délben értekezletet tartott. Az erről kiadott kommüniké szerint a fővárosi törvényhatósági, választások kérdésével foglalkoztak. Hangoztatták, hogy teljes és tökéletes megállapodásra jutottak az összes aktuális kérdésekben és elhatározták, hogy az összes választókörökben egységes listával veszik föl a küzdelmet a többi párt ellen. Foglalkoztak a svári választás kérdésével, melyen szintén együttes erővel kívánnak, részt venni, de jelölt személyében csak az ottani pártszervezetek előterjesztése után fognak határozni. Értesülésünk szerint a bizalmas jellegű blokk-értekezlet elvetette Búza Barnának ,a győri kerületben való jelölésére tett javaslatot és elhatározta, hogy a március, 22-ére tervezett választójogi nagygyűléseket később fogják megtartani. A nagy egységet hirdető kommünikével szemben egészen bizonyos, hogy a blokkban, ha nem is a fővárosi választásokra vonatkozó kérdésekben, hanem a passzivitás tekintetében még sincs meg az egység. A blokk legutóbb is kénytelen volt deferálni Vázsonyi és Szilágyi Lajos hívei előtt, amikor hozzájárultak ahhoz, hogy a blokk említett két polgári tagja részt vegyen a választójogi bizottság tárgyalásain. Most, mint teljesen jó forrásból értesülünk, a szociáldemokrata pártban magában is ellentétes nézetek állanak harcban a passzivitásra vonatkozóan. A szociáldemokraták egy része és nem látszik érmen, a hangosabb, most már tiltakozik az ellen hogy a párt végleges passzivitás mellett döntsön. Ma ez a kérdés nem merült föl a blokk értekezletén, mert szándékosan igyekeztek azt elkerülni. Lehet azonban, hogy ezek az ellentétek a közeljövőben még jobban megszensítik a blokknak a passzivitás fenntartásában már eddig sem nagyon egyöntetű további ellátását. A, osztrákok a középeurópai védővám megszüntetéséért. Bécsből jelentik, hogy a kancellári hivatalban Ramick dr. elnöklésével tartott ér-tekezleten a kereskedelmi politika általános kérdéseiről folyt a vita. Ennek során követelték a középeurópai védővám megszüntetését. szeretünk, nem az előjogok országa, hanem az a hősi nemzet, amely minden időkben szenvedett azért, hogy nemcsak saját gyermekeit, de a többi nép gyermekeit is felszabadítsa Ezt a Franciaországot akarjuk ismét helyreállítani. Ez a Franciaország két nagy gondolatot képvisel: kifelé a békét hirdeti, befelé a modern nemzetek szabadságát. Az ünnep után a miniszterelnök tiszte-■ letére lakoma volt, amelyen Herriott belpo litikai kérdésekről beszélt. Sohasem fogja fenyegetni — mondotta — sem a lelkiismereti szabadságot, sem a gondolatszabadságot. Hívei vagyunk —— tette hozzá — a laikus politikának és ezért hirdettük a gondolatszabadság jogát. Tiltakozunk azonban, ■ ha azt mondják, hogy a tudomány és a szabadság bálvány képek. A kormány — mondotta meg — jóakaró hajlandósággal viseltetik Elzász-Lotaringia iránt. A kormány programját ebben lehet összefoglalni: béke befelé és béke a világban. Az osztrák külügyminiszter olaszországi útja. Bécsből jelentik: Mataia dr. külügyminiszter tegnap Olaszországba utaszott. A külügyminiszter mindenekelőtt Rómában fog tartózkodni, ahol az olasz király és a pápa kihallgatáson fogadja. Mataia Rómából Szicíliába megy és húsvétkor visszatér Bécsbe, hogy átvegye külügyminiszteri hivatalos teendőit