Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)
1925-03-17 / 62. szám
1925. március IV. (62. sz.) BUDAPESTI hírlap Újabb kommunista tüntetés Németországban. Legutóbbi számunkban részletesen beszámoltunk a Saale melletti Halléban lefolyt véres kommunista gyűlésről. A távíró most Berlinből hozza újabb kommunista tüntetések híreit. Ezek szerint az egyik tüntető és tiltakozó gyűlést a németországi kommunista párt berlin-brandenburgi kerülete rendezte a .hallei elvtársak közt elkövetett Severing-féle tömeggyilkolás miatt. A másik kommunista tüntetés Bertan külvárosában, Deukelben, a Hermann-téren volt Vasárnap délután körülbelül 450 tüntető vonult át a téren, midőn egy — a téren áthaladó — villamoskocsit a tüntetők erőszakkal megállítottak, a kocsivezetőt megtámadták. A tér északi részén álló közlekedési rendőrök a tettest le akarták fogni, hogy az őrszobára vigyék, a tüntetők azonban a tettest kiszabadították a rendőrök kezéből. A tér déli részéről elősiető rendőrtisztviselőt a tömeg szintén megtámadta és földre teperte. Egy rendőrtisztviselő, aki polgári ruhában bajtársainak segítségére setett, a végső szorultság láttára riasztó lövést adott le. A tömésből is estek lövések. A rendőrök támadói közül az egyik tüntetőt egy golyó felsőcombján eltalálta, kis idő múlva elvérzett, még mielőtt beszállíthatták volna a kórházba. A rendőröknek, akik továbbra is életveszedelemben forogtak, csak előreszegzett fegyverekkel és a következményekre való utalással sikerült a tömeget féként tartaniuk, míg segítség érkezett, amely a tömeget a szétosztásra rávette. A Saafie melletti Halléból érkezett újabb hírek szerint a Volksparkban történt véres összeütközésnek újabb két halottja van, úgy hogy összesen eddig kilencen haltak meg. Az egyik súlyos sebesült állapota reménytelen. Az anyák és a gyermekek védelme — A Teleia-egyesület felvilágosító előadásai nők részére. — A Teleia-egyesület vasárnap délelőtt kizárólag nők részére tartotta meg ötödik propaganda előadását a közegészségtani intézet előadótermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a hallgatóság. Bevezetésül Temesvári Rezső dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos szólott a közönséghez és hangoztatta, hogy a nemibetegségek ellen való küzdelemben a nőknek az első csatasorban kellene állatok, mert mint feleségeket és anyákat leginkább őket sújtja a veszedelem, amely hosszú időre sínylődővé, egész életükre szerencsétlenekké teheti őket és gyermekeiket és megfoszthatja a családot a gyermekáldástól. Ezután Fekete Sándor dr. tartott előadást, amelyben szembehelyezkedett azzal a nagyon, elterjedt felfogással, amely nem engedi meg, hogy a nemi betegségekről beszéljünk s amelynek az a következménye, hogy ezek a „titkos“ betegségek egyre jobban elterjednek. A nemi betegségek nemcsak az egyén szempontjából jelentenek súlyos károsodást, amennyiben hetekre, hónapokra ágyhoz szegezik a beteg nőket, hanem az új generáció épségét is veszélyeztetik. Az újszülöttnek gonoreás fertőzése vakságra vezethet. Ezt a veszedelmet a törvény célszerű intézkedéssel előzi meg. A vérbaj következtében a terhesség igen gyakran elvetéléssel, koraszüléssel végződik, s az élve született magzat is beteg. Úgy a gonoreát, mint a vérbajt eredménynyel tudjuk gyógyítani, ehhez azonban türelem és idő kell. Igen fontos tehát a betegségek megelőzése, ami kellő felvilágosítás után és a házasság előtti orvosi vizsgálat útján lehetséges. Ha nincs is törvényünk, amely ezt kötelezően elrendelné, mindenki a maga körében megtarthatja az óvatosság szabályait. Ezután Földes Lajos dr. főorvos a nemi bajoknak a női alkatra és szépségre való hatásáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a gonorca milyen feltűnő elváltozásokat okozhat a nők külsején. A gyakori vérveszteségek következtében beálló vérszegénység beteges sápadtságot okoz, a szenv esetleges fertőzése csúnya szemgyuladásra vezet, az ízületbe lehúzódó fertőzés pedig a nők járását, testtartását, szóval külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásolja. Azután beszélt Földes dr. a belső bajokról, amiket a gonorea okoz a nőknél, megemlítette a nagy gyengeséggel, idegességgel járó petefészek-gyuladást, amellyel hosszú ideig feküdnie kell a nőknek, s ennek viszont rendesen az elhízás a kellemetlen következménye. Azután a vérbaj következményeire mutatott rá az előadó. Megemlítette a többi között a hajhullást, a bőrön jelentkező csúf kiütéseket, a szájszéleken fellépő sebeket, a fogak kitöredezését, az orr lecsüppedését. mind megannyi megrontóit a női szépségnek. A súlyosabb bajok közül a hallgatóság elé tárta a szem vérbajos betegségeit, a szemidegsorvadást, továbbá a veszedelmes szív- és májbajokat és végül a csontok meszes betegségeit. Végül felhívta hallgatóinak a figyelmét arra, hogy a nemi betegségek által okozott legsúlyosabb bajok is gyógyíthatók, ha a beteg idejében szakszerű kezelésben részesül. Felhívta továbbá az anyák figyelmét, hogy leányaikat kellő felvilágosítással óvják meg a reájuk váró veszedelemtől. A hallgatóság mind a két tanulságos előadást nagy figyelemmel hallgatta. A Teleia-egyesület legközelebbi felvilágosító előadása április 5-én lesz, amikor két tanárember, Várkonyi Fridél dr. és Kemény Ferenc dr. tart előadást az ifjúságnak a nemi bajoktól való megóvásáról. Ez a két előadás főként a pedagógusokat fogja érdekelni. ss megsemmisítették a Radics-párt mandátumait — Csak a horvát egyesülés hat tagjának kegyelmeztek meg. — A legutóbbi jugoszláviai választásokon a Pasics-kormány tudvalévően a legelkesere-dettebb harcot hirdette és folytatta a horvát köztársasági parasztpárt jelöltjei ellen. Igazi balkáni módszerekkel folyt ez a harc: letartóztatták és még mai napig is fogvatartják Radics Istvánt, a párt vezérét és a párt több vezető tagját, csendőrszurvnyokkal és más terrorisztikus eszközökkel akadályozták a párt szavazóit választójoguk gyakorlásában, — de mindez nem használt. Radics pártja hatvanegy mandá- t tumhoz jutott. Pastes most, hogy legkíméletlenebb ellenfeleitől szabaduljon, a szkupstina igazolóbizottsága révén megsemmisíttette a hatvanegy mandátumot. Nem lehetetlen, hogy ez a brutális eljárás még igen súlyos következéssel lesz a jugoszláv állam helyzetére, amely amúgy sem mondható valami rózsásnak. Horvátországban a kormánynak ez az erőszakos eljárása alighanem lángra lobbantja az alig fékezhető elégületlenség tüzet. És ha Horvátország megmozdul, meginog az egész tákolmány, amelyet ma Jugoszláviának neveznek. Az igazoló bizottság ülésről alábbi táviratunk számol be: Belgrád, márc. 16. (MTI.) Az igazoló bizottság tegnap hajnalig tartó ülésén Simonovics (radikális) azt javasolta, hogy a Radics-párti listát az államvédelmi törvény 18. pontja alapján semmisítsék meg. Ez a szakasz megtiltja a kommunista párthoz tartozóknak, hogy bármiféle nyilvános funkciót lássanak el. Hosszasan iparkodott bizonyítani, hogy a horvát köztársasági parasztpárt kommunista párt és kapcsolatban áll a moszkvai paraszt-internacionáléval. Beszédét azzal fejezte be, hogy Macsek és az ő listáján megválasztott képviselők mandátumát semmisítsék meg. Trumbics a legenergikusabban tiltakozott az ellen, hogy a horvát népre a forradalmiság béliségét süssék és hogy rágalmazzák a horvát népet. A honát köztársasági parasztpárt nem kommunista párt. Ellene az államvédelmi törvényt nem is lehet alkalmazni, mert azt az akkori kommunista párt és a titkos, nem legális szervezetek ellen hozták, nem pedig egy nyilvános politikai párt ellen. A Radics ellen fölhozott dokumentumokat, különösen a parasztinternacionáléval kötött állítólagos szerződést hamisítványnak mondotta s végül tiltakozott a horvát mandátumok megsemmisítése ellen. A ma délutáni folytatólagos ülésen, minekutána Pécsics demokrata képviselő az egyesült ellenzék nevében tiltakozott a kormánytöbbség eljárása ellen, a többség elhatározta, hogy bragalnjicai kerületben új választást rendel el és a Radics-pártnak mind a 61 mandátumát az államvédelemről szóló törvény alapján megsemmisíti. E szerint a horvát ellenzéki mandátumok közül csak a horvát egyesülés hat tagjának, köztük Trumbicsnak mandátumát igazolják. Nincs nyoma a rablógyilkosnak. Újabb kihallgatás a rendőrségen. Pétört keresik egész Európában. — Lehetségesnek tartják, hogy Pétör meghalt, vagy eltették láb alól. A Teréz körúti rablógyilkosnak még mindig nincs semmi nyoma, bár nemcsak a főváros, hanem a vidék rendőrsége és csendőrsége is keresi s kutatnak utána a szomszédos államok rendőrségei is. A rablógyilkosnak letartóztatott cinkostársai pedig álhatatosan megmaradtak a mellett, hogy ők csupán a zsákmány értékesítésében vettek részt s így a bűnügy nyomozása nem hozott új eredményt. A rendőrségnek vasárnap és hétfőn folytatott nyomozó munkájáról tudósítónk a következőket jelenti: Pétör eltűnt. A főkapitányságon ma délig körülbelül harmincnyolc olyan tanút hallgattak ki, akik azért jelentkeztek, mert a szökésben lévő Pétör Gyulát a fővárosban látták. Mindegyik jelentkezőről jegyzőkönyvet vettek föl, de a rendőrség nem nagyon bízik ezekben a fölismerésekben, mert azt hiszi, hogy több bennük az ideges fantázia, mint a valóság. Kétségtelen, hogy a jelentések legnagyobb része arról szól, hogy Pötör Gyulát Újpesten látták, de volt olyan jelentés is, amely arról számolt be, hogy Inter Kispesten járt. A főkapitányságon minden egyes bejelentést alaposan megvizsgálnak, utána járnak s lehetőleg a városnak azt a részét végigrazziázzák, bár ma már a rendőrség sem nagyon bízik abban, hogy Péter Gyula még mindig a főváros területén rejtőznek. Néhány adat jutott ugyanis a birtokába arról, hogy Péter Bécs felé menekülve, elhagyta az ország határát. Mivel azonban ez sem teljesen megbízható értesülés, azérta rendőrség lankadatlan erővel kutatja éjjelnappal a megszökött rablógyilkost. A detektívek szombaton, vasárnap és hétfőn éjszaka ismételten végigjárták a főváros egész területét és a környéket, az összes lebajokat és zughelyeket, ahol betörők és tolvajok fordulnak meg, de bizony eredmény nélkül. Munkájuk során elmentek a kórházakba, emegyógyitóintézetekbe, sőt még a hullaházakba is, mert az a föltevés merült föl, hogy Pétör Gyula időközben meghalt, mert eltették láb alól s mint ismeretlen halottat temették el. A rendőrségnek azonban ilyen irányú fáradozása se hozta meg a kívánt eredményt. A rendőrség, tekintettel arra, hogy minden ravaszsággal áthatott embert keres, a mai nap folyamán ismét megkereste a külföldi hatóságokat. Megkeresésében felhívja a külföldi hatóságok figyelmét arra, hogy Péter Gyulát az elmegyógyító intézetekben is keressék, mert időközönként elmezavar tünetei mutatkoznak rajta. Meghal irodának jellegzetes sajátsága, hogy állandóan egy holttesttől retteg, kétségbeeseten ordítozik, de ezek a tünetek negyedóráig vagy legfeljebb félóráig tartanak, azután megnyugszik. A rendőrség azért tartotta szükségesnek, hogy ezekről a külföldi hatóságokat is értesítse, mert az angyalföldi elme- gyógyító intézettől szerzett orvosi vélemény szerint Pétör Gyula határozottan üldözési mániában szenved. A kórleirás szerint ez a félelme egy halottól vagy a haláltól származik s félelme olyan mértékű rettegéssé fajul, hogy amikor kitör rajta, énes közveszedelmes. A külföldre küldött megkeresésekre ma estig mindössze a Cseh-Szlovnikiába küldött első táviratra érkezett válasz. A felelet negatív. Közli, hogy Pötör Gyulát, alias Rakovszki Gyulát nem találják, mert sem a nevén, sem az álnevén a határon át be nem lépett cseh területre. Jelezte a csehszlovák hatóság azt is, hogy területén három napon át kerestette, de egyelőre feltalálnia nem sikerült. Egy érdekes falu. A főkapitányságon állandóan tanukihallgatások folynak a gyilkossággal kapcsolat-ban, de a tanuk mind jelentéktelen vallomásokat tettek. Az összes tanuvallomásokból csupán egy újpesti asszonynak az előadása érdemel figyelmet, aki bejelentette, hogy Péter Gyula február 22-én nála aludt Újpesten. Azért volt értékes vallomása, mert ezzel a rendőrség Pötörnek egy újabb lakóhelyét fedezte fel, amelyről eddig nem tudott. Az asszony igen érdekes dolgokat mondott el Pötörről, amiket a rendőrség eddig nem tudott így elmondotta, hogy Pötör kecskeszakállal és bajusszal jelentkezett nála. Mikor ugyanis az elmegyógyító intézetből kiszökött, kecskeszakállt és bajuszt növesztett, hogy fel ne ismerjék és vissza ne vigyék az intézetbe. Huszonkettedikén az újpesti asszonynál aludt, reggel elment tőle s azóta az asszony se látta. A tanú kihallgatását végző rendőrkapitány azonban több dologra kiváncsi volt s kérdéseket intézett az asszonyhoz, hogy mégis mit csinált Pétör azalatt, mialatt nála volt. Ekkor az asszony elmondotta, hogy este, amikor megérkezett, a kisleányát elküldte és meghozatta vele az összes újságokat. Valamennyiben végigolvasta a Leher Amália meggyilkolásáról szóló tudósításokat, mikor befejezte, újra elküldötte a kisleányt menetrendért s hosszasan tanulmányozta a vonatok indulását. Azt is látta, hogy a menetrendből jegyzeteket készít magának. Azután lefeküdt. Reggel korán kelt s első dolga volt, hogy borbélyhoz ment, s szakállát és bajuszát leberetváltatta s azután sietve eltávozott. Az asszony vallomásában bizonyos hézagokat fedeztek föl, amiből a rendőrség arra következtet, hogy egy-két dolgot nem akar elmondani .Valószínűnek tartja a rendőrség, hogy ez a tanú nem először adott szállást Péternek, aki régi ismerőse volt s aki tegeződő viszonyban volt vele. Éppen ezért a tanú kihallgatása után detektíveket küldtek a lakására, akik házkutatást tartottak nála. A házkutatás során négy zálogcédulát találtak, amelyek értékét az utolsó időben vette föl az asszony. A rendőrség azért kutatja a zálogcédulák eredetét, mert nem tartja lehetetlennek, hogy az éjjeli szállásért és ellátásért Péter valamivel megjutalmazta ezt a régi ismerősét, aki ilyen módon akaratán kívül jutott esetleg a rablótt holmiból származó értékekhez. A detektívek a zálogcédulák alapján most meg fogják nézni ezeket az értéktárgyakat, hogy váljon nem Leiter Amália értékei voltak-e. Epizód Pétör életéből. A rablógyilkosnak letartóztatásban levő cinkostársai egy szóval sem mondanak el többet a Pétörrel való összeköttetésükről, mint amennyit már az első napokban elmondtak. Bolla József vasárnapi, ismételt kikérdezése során mindössze egy apróbb epizóddal volt bőbeszédűbb, amit Pötör Gyula életéről elmondott. Elbeszélte, hogy Pötörrel való ismeretsége során többször tapasztalta, hogy Pötör ideges és néha zavarosan beszél, de dühöngeni nem szokott. Dühöngeni mindössze egyszer látta egy vagy két nappal a Turulmadárra történt felmászása előtt. Amikor Ceglédről az elásás után visszajöttek — mondotta Bolla — betértek egy ferencvárosi kiskorcsmába s borozgattak. Borozgatás közben hárman voltak: Saguly, Pétör és Ő. Szóbakerült közöttük az elásott ékszer. Mikor az ékszereket szóbahozta. Pétör Gyula felugrott a helyéről s így kezdett kiabálni: — Ti is eladjátok, a fejemet, én félek tőletek! A következő percben törni-zúzni kezdett, borosüvegeket kapott föl az asztalról és Saauluhoz vágta, akit ugyan nem talált el, de olyan nagy volt a botrány, hogy idaugrott a csaposlegény s a részegnek tartott vendéget átnyalábotta, kidobta az utcára. Péter Gyula a kidobás közben úgy megütötte magát az utca kövezetén, hogy elvesztette az eszméletet. Ekkor ők segítségére siettek, eszméletre térítették s mire magához tért, idegrohama már lecsillapodott. Bár magára a bűnügyre nézve nem nagy fontossága van ennek az epizódnak, a rendőrségen mégis felhasználták arra, hogy kérdést intéztek Bollához aziránt, ami az egész történetből igen valószínűnek látszik, hogy az ékszerek elásása után betérve a korcsmába, kétségtelenül arról beszélgettek, hogy Pötör Gyula hogy jutott az ékszerekhez. Nem is kell nagy rendőrzseninek lenni, hogy ezeket a kézenfekvő kérdéseket a rendőrség feladja, csak Bolla tiltakozott a gyanúsítás ellen, mert ők — úgymond —eziránt nem intéztek Pötörhöz kérdéseket. Hiába magyarázták a detektívek Bollának, hogy már egyenesen sértő az a naivitás, amit róluk feltételez. Bolla állhatatosan megmaradt a mellett, hogy bizony az ékszerek csak azért kerültek szóba, hogy megállapodjanak, miképpen fognak rajtuk megosztozni. A nyomozás. Vasárnap egyébként néhány detektívet megbíztak azzal, hogy utazzanak le Ceglédre, keressék föl azt a helyet, ahol az ékszerek el voltak ásva s ahol elásva meg kell találniok üresen azt a katonaládát, amelyben az ékszerek voltak. Estére azonban a Ceglédre küldött detektívek jelen- Lifembere R!p*ni Eltiporjak a régi árakat! ROVH) kereszünkos, legmodernebb érc* 4ncélos zongora 15 millió korona etniMPE. jVn. Rákóczi •err UOffgtMM A HÜlfÖtOHE&áitfflcáBB ZONGOR/lli BLŐSELÓ SZU.OW»