Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)
1925-03-18 / 63. szám
1925 március 18. (63. sz.) Budapesti Hírlap * A feleségem babája szinlapja. BLAHA LUJZA-SZÍNHÁZ, Péntekem, március 20-án először Somogyi Nusi, Vitály Heim, Nádor Jenő fellépésével A FELESÉGEM BABÁJA. Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Stolz Róbert. Főszereplők: Ciprián márki , Vendrey Ferenc Lissy, a felesége . Vaály Ilona l'aublas lovag . . Nádor Jenő Charasson tűzoltó . Baross Géza Josette . . . .. . Somogyi Xusi Plissard , . , , Verebes Ernő Corilic . . . . , Békássy Jessy * (A Csibil három, legközelebbi előadása a Magyar Színházban szerdán, csütörtökön és péntekem Bajor Gizi, Csortos Gyula, Mészáros Giza, Z. Molnár, Latabár, Vendrey fellépésével. * Az Én már ilyen vagyok színlapja. BELVÁROS! SZÍNHÁZ. Szerdán, március 18-án először ÉN MÁR ILYEN VAGYOK. Vígjáték 3 felvonásban. írták Yves Miranda és Ales Midis. Fordította Lakatos László. Főszereplők: Simone , IfisIS • Titkos Ilona André ,aJK • Kertész Dezső Max . ■«« * Tarnay Ernő Lucette , «■■ t Goombaszögi Ella fiaidon .R • B ft Gárdonyi Lajos Groult „9s e » Vándorfy Gusztáv Filmszínház. A Tíz parancsolat. Radius—Paramount világoi tratciójának bemutatója a Royal Apollóban. Tegnap délelőtt mutatták be a Royal Apolló filmszínházban a Paramount-filmgyár ez idei legnagyobb alkotását, a Tízparancsolatot. Ez a film a modern filmtechnikának és rendezésnek diadalmas produkciója és egyben bizonyíték arra, hogy lehet a filmen is irodalmat és igaz művészetet produkálni. A darab beállítása, az egyes jelenetek rendezése és minden egyes— a legkisebb statisztát sem kivéve — szereplő olyan művészi munkát nyújt, amely feledhetetlenné teszi ezt a filmet azok előtt, akik végignézték. A film maga két részből áll. Az egyikes Zsidók Egyiptomból való kivonulását tárgyalja. A diadalmas fáraók kora elevenedik meg a szemeink előtt. Az elnyomott nép fiai véresen verejtékezve építik föl a fáraók hatalmas diadalmi jelvényeit, és ostorcsapások alatt dolgoznak, hogy évezredekre biztosítsák a fáraók halhatatlanságát. A legszebb képek sorozatai követik most egymást. A zsidók kivonulása Egyiptomból. • A fáraó üldöző serege. Sokezer statisztát mozgat itt a rendező keze és a film megteremtője Cecil B. de Mille hatalmas rendezőképessége itt bontakozik ki a maga teljességében. Amint végig látjuk rohanni a fáraó hatalmas hadseregét a siva-i tagon a kivándorló zsidónép után, a vám- ndorló népet, amint nehezen gyűri le a si- rabig homokjának ezernyi nehézségeit is olyan látvány, amely sokáig emlékezetünk- ben fog maradni. Emeli a felvételek érde-kességét, hogy ezek a képek színesek. Az első rész befejezése a zsidók átkelése a Vörös-tengeren. A kinematográfia szenzációja, ahogyan Cecil B. de Mille megrendezte. Szemünk előtt válik valósággá a bibliai monda: Szétnyílik a Vörös-tenger, száraz lábbal kel át a „nép“ és az üldöző fáraó hadserege fölött összecsapódnak a hullámok. Ennek a résznek a legszebb és legmegindítóbb jelenete még, amint Mózesnek fönt a Szinai-hegyen — amint az meg vagyon írva — megnyilatkozik az Úr. Ez a jelenet érte el a legnagyobb halást. A darab második része a modern korban játszódik. Itt, ebben a részben is hatalmasat produkál a rendező keze és a szereplők sem maradnak el semmivel az első rész szereplői mögött. Egyik szebb és érdekesebb felvétel követi a másikat, felvonásról-felvonásra fokozódik a cselekmény. A Ti parancsolat nem vallásos film a szó tulajdonképpeni jelentése szerint, ha nem az igazság és jogtalanság, a becsület és becstelenség közötti küzdelmet tárgyalja, amelynek alapja a Tízparancsolat rendeltetésébe való beleütközős. A bemutatót hatalmas tapsvihar kísérte végig. Az egyes jeleneteknél, különösen az első káz színes felvételeinél spontán tört ki a tetszés a nézőkből. A főpróbát díszes közönség nézte végig, melynek sorában ott láttuk József kir. herceget, Auguszta kir. hercegaszonyt, Rákosi Jenőt, Pekár Gyulát stb. A főpróba hatalmas sikere biztosítéka annak, hogy’ a film a közönség tetszését is biztosan ki fogja vívni. * (Jókai Mór: a teljes Arany ember és a Névtelen vár ma utoljára az Urániában 5. negyed 8 és fél 10 órakor.) (Filmelőadás Vincze Gyula családja- nak megsegítésére.) A Royal Apolló moz-gókép-színházban vasárnap, március 22-én. A délelőtt 11 órakor a legújabb filméttrakciók idői zártkörű bemutatást rendeznek, amelyre 200 darab jegyet az elhunyt Vincze Gyula tűzoltó családja javára a színházi jegyiroda útján eladásra bocsátanak. * (Turán-Mozgó) (Nagymező utca 21.): 1 .A sátán éjszakája, egy titokzatos gyilkosság történetete 2 részben (12 felv.) I. rész: .1 gyilkos árnyék, II. rész: .1 ki meghalt, hogy újra éljen. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Hangverseny. * (Véghelyné dr.-né Deáky Flóra) rajtyogó műsort ad pénteki (20-i) zenekari Liszt-estéjén, amelyet Title! vezényel. | Műsoron: A-dur esz-dur-konzert és mai gyár ábránd saját, kadenciájával. A kül-lföldön is jól ismert művésznő estéje ] iránt óriási az érdeklődés. Jegyek Bárdnál. I (Konzert.) * (Erica Morini) szenzációs hegedűestje ma fél 8 órakor a Vigadóban. (Corvin.) Kabaré. * (Táblás házak az. Apolló Színház) nagysikerű tij műsoránál. ELMÚLT A NYÁR. IRTA TOMORY JENŐ. 2 Október 1. Kedves Elemér! Sok szerencsét kívánok a tiszti kardbojthoz. Evezz boldogan e cudar életbe, amelyből én most kifele vánszorgok. Künn vagyok Harasztoson és összezúzott lélekkel temetkezem a hulló levelek aranyesője alá. A vízparton a dércsipje kis kertben édes, kínos emlékeket kergetek, hogy aztán, ha rájuk találtam, borzongva kergessem el azokat. A nyaralók már a városba húzódtak, terinőt nem lehet látni, csak olykor villan meg a Fő utcán a tanitókiasszony, vagy a jegyző hatójának színes szoknyája. Ilyenkor menekülök a szobámba. Bezárom az ajtót. Becsukom az ablaktáblákat s a kriptaszerű, rideg, sötét magányban várom a megváltó halált. Nem történt semmi, csak elmúlt a hváz. "Angéla is visszatért a fővárosba, a színpadra. A fény, a ragyogás, az ünneplés központjába. Megígértem, hogy fölkeresem. Szeles, hideg, szeptemberi est volt. Az előszoba ajtaja nyitva. A szobalány valamelyik szomszédban pletykázgatott. Észrevétlenül mentem be. Az ebédlő puha szőnyege felfogta lépteim neszét. A nehéz függönyök közti résen bepillanthattam a szalonba. A pokol minden kárhozata szakadt reám. Nem is kívánom részletezni a látványt, hogy mint ült Angéla egy kopasz, elhízott, öreg férfi mellett. Forró keze becézgetve simogatta a ráncos arcot és végítélet trombitájaként harsogott fülembe a csókok csattanása. Kitámolyogtam hang nélkül az utcára, hátrahagyva szivemet, lelkemet és az egész ifjúságomat. Csípős őszi szél vágott az arcomba. Az aszfalton zörgő falevelek táncoltak. Szivem helyén valami panaszos sirám zokogott, hogy örökre elmúlt a nyár ... Másnap már itt voltam Harasztoson, virágos emlékeimnek apró sirdombjai között ... Mindent eltemettem s az egész életből csak annyit érzek, amit a fák reszkető fargalvai suttognak elárult lelkemben, hogy: elmúlt a nyár... . Béla. II. .4 tavasz ébredése. December 15. Kedves Elemér! írod vigasztalásomra, hogy a csalódások, a lélek és szív nagyrázkódásai edzik az ifjú embert komoly férfiúvá. Szép, enyhülést nyújtó szavak ezek. De nem olyan bánatra, mint az enyém, amelynek elfogató könnye sincs már. Még az sem adatott meg, hogy mint tragikus hős essem el a balsors csapása alatt, hanem kegyetlen lassúsággal őrlődöm össze a gyilkos emlékezések malomkövei között, ezeken a magányos, borongós, sötét napokon. Slarasztos, ez a kiürült nyaralótelep, a kriptám. Anyámék azt hiszik, hogy a félév végi kollokviumokra készülök és nagy az öröm a háznál, hogy szerencsésen sikerült kiszabadítani annak a „veszedelmes nőnek“ a karmai közül. Szépen kiszabadítottak, mondhatom! Az elmúlt nyár mámoros emléke. A csillagos szerelmes éjszakák. A holdvilág fényes csoma,kázások a néma vizen. Az önfeledt csókok és ölelések izzó lávaként hömpölyögnek körülöttem. Majd egyszerre megcsap a sarkok minden dermesztő hidege, mikor elém tolakszik megcsalatássa, rettenetes, kéjjel -é Borzongva várom mindig ezeknek a teli alkonyatoknak gyors közeledését. Hanyatt fekszem a kemény, diákos pamlagon. Szemem félig lehunyva, mintha az övdlem is felmondaná a szolgálatot. Talán nem is vagyok e világon. Hallom mégis az ablaktáblákon a fagyos esőcseppek ütemes koppanását. Félig hunyt pillám előtt izzó vörös fényben ég az egész szoba a lobogó kályhaláztól. És ekkor jönnek a látomások. Az édesen kínzók. A boldogítóam őrjítők. A falon buja keleti kép rajzolódik. Sót tszos vizek partján, ernyős pálmák alatt, káprázatos fényességben trónol a kalifa. Égő szeme mohó gyönyörűséggel kiséri az előtte táncoló bajadér észvesztő, csábos mozdulatait. Együtt érzem vele a kimondhatatlan a könyört, hiszen a szikrázó gyémántokkal borított turbán alatt saját arcomnak hű mását látom. A lenge fátyollal borított táncosnőben pedig eltűnt boldogságomra, a ballembára ismerek. Kitárom felé a karom és egyszerre undorító lesz az egész kép. Elmosódik az alakom és a turbán alatt az a csúnya kövér öregember terpeszkedik, akivel bizalmas együttesben értem szívem szent szerelmét. Akiről később megtudtam, hogy nyugalomba vonult pék és többszörös háziúr. Vad erővel rázom le magamról e látomások okozta zsibbadtságot. Kirohanok a szobából s kószálva járok a Dunaparton, de már többet arra sem megyek. Beállít a fagy. A sima jégtükörre kijárnak a városból a leányok korcsolyázni. Ahogy megpillantottak, valamennyien összesúgtak. Olyan különösen néztek rám, mintha sajnálnának. Pedig rajtad, kárhozatos titkom bizalmas letéteményesén kívül, senkinek ltt" foga sajnálni a levéládat. Január 1. Kedves Pajtás! A krisztusi fenyő gyertyácskáinak szelíd fénye engem is becsalogatott rideg odúmból a meleg, családi tűzhely mellé. A karácsonyért engesztelő, emelkedőt hangulatában láttam viszont az enyéimet. A szeretet ünnepén igazi, áradozó szeretettel vettek körül. Gyöngéd ölelések között tapogatták ki, hogy vájjon ép-e még minden csontom s megfigyelték a szivkamarák mikénti működését. Elégedett, derült arcukból láttam, hogy az eredmény hidégilő volt. Hajlandók voltak arcom feltűnő hanyagságát a mértéknélküli tanulásnak tudni be. Szótlanságomra p pedig önként érthető magyarázat volt több hónapos remeteségem. Vacsora után, a tea mellett, a bátyám verseket olvasott föl. Újabban rájött, hogy ő voltaképpen nem hegedű-virtuóz, nem is festő zseni, hanem deklamáló tehetség. Egyik költemény címét erősen hangoztatta: „A színésznő karácsonyestéje Egy kis szünetet tartott s erős, szúrós pillantása a könyvlapról arcomra dagadt. Éreztem, hogy az asztal körül ülők szeme e percben mind rajtam függ. Óriási erőfeszítéssel nyugodt maradtam. Látszólagos közönnyel hallgattam a szentimentális poémát. De egy szavát sem vesztettem el. Egy híres színésznőről, ünnepelt szépségről szól, aki sokat szeretet és akit sokan szerettek. Mégis karcsony estéjén egyedül ül a fényesen terített asztalnál. Fejét a pezsgős pohárra hajtva, hangos zokogással vágyik egy kis szeretet után. Ez a zokogás visszhangzott a lelkemben. De nem tört ki. Egész családom fellélegzett, a ballermaliecc rendben van. De én egész éjjel hallottam a zokogást, az ő zokogását s fájt, hogy nem rohanhattam könnyeit letörölni. (Folyt. köv.)( Kétszázötvenötmillió ügyvédi honoráriumban marasztalták Andrássy Gyula grófot. Az úgynevezett királypuccs ügyében tudvalévően eljárás indult meg Andrássy Gyula gróf ellen, melyet később pertörléssel megszüntettek. Andrássy Gyula grófot ebben a perben Doleschall Alfréd dr. egyetemi tanár képviselte, aki az eljárás befejezése után 100 millió koronás költségjegyzéket terjesztet be Andrássy Gyula grófnak. Andrássy gróf sokalta ezt az öszszeget, mire Doleschall professzor pert indított ellene. A budapesti törvényszéken ma mondtak ítéletet ebben a perben. A törvényszék 266 millió ügyvédi honorárium megfizetésében marasztalta el Andrássy Gyula grófot. A megokolás hangoztatja, hogy Doleschall professzort a védelem ellátására Andrássy Gyula gróf kérte fel és miután a perrendtartás szerint jogtanár is jogosítva van védői tisztet ellátni, ebből okszerűen következik, hogy őt a védői tiszteleten megilleti. A bíróság figyelembe vette azt a körülményt, hogy az úgynevezett királypuccs miatt megindult bűnvádi eljárásra az egész világ szeme tekintett, továbbá, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény halálbüntetéssel járhatott volna és végül figyelembe vette azt a rendkívüli munkásságot, melyet Doleschall Alfréd tanár már csak a per közjogi vonatkozása miatt is védői minőségében kifejtett és a védői tiszteletdíjat az említett összegben találta a kifejtett védői tevékenységgel arányban állónak. — Ditrói Mór nyugdíja. Ditrói Mór, a Vígszínház volt igazgatója, tudvalevően keresetet indított Faludi Gábor, a Vígszínház volt tulajdonosa ellen nyugdíjának valorizálása miatt. Faludi Gábor ugyanis Ditrói Mórnak, amikor húszéve szolgálat után a színház kötelékéből megvált, havi egyezer korona járadékot ígért élete fogytáig. Ez az összeg a változott viszonyok mellett az életfentartásra teljesen alkalmatlanná vált, úgy hogy Ditrói kénytelen volt abírósághoz fordulni a havi egyezer korona valorizálásáért. A budapesti királyi törvényszéken Gencsy Zoltán dr. tanácselnök ma hirdette ki ebben a perben az ítéletet. A bíróság Ditrói Mórnak havi egymillió koronás járadékot ítélt meg élete végéig. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a kereset benyújtásától az ítélethirdetésig esedékes nyolc hónapra járó, összesen nyolcmillió korona tőkét fizessen végrehajtás terhe mellett a felperes igazgatónak. Az ítélet megokozása megállapítja, hogy a havi ezerkoronás járadék, melyet Ditrói Mór Faludi Gábortól élvezett, nem tekinthető kizáróan baráti szívességből tett ajándékozási ígéretnek, mert Faludi nem ellenszolgáltatás és visztéher nélkül adta a kérdéses összeget. A bíróság ugyanis ellenszolgáltatásnak, illetően visztéhernek tekinti azt a húszéves érdemdús munkálkodást, melyet Ditrói Mór a Vígszínház alapításától kezdve a színház legvirágzóbb korszakában a tulajdonosok javára kifejtett. Mivel pedig Ditrói nagyban hozzájárult a színház anyagi felvirágoztatásához, nem tekinthető a Faludiék által tett ígéret tisztán baráti szívességből eredőnek, hanem inkább nyugdíjszerű járadéknak. A jogérzet és a méltányosság szempontjainak figyelembevételével a bíróság úgy találta, hogy Faludi Gábornak az ítélet szerint megállapított öszszeggel elő kell mozdítania Ditrói Mór megélhetésének lehetőségét. — Veszedelmes foghúzás. Szűcsi Emma pincérleány harmadéve beállított Dick M. János foktechnikushoz és két fájó fogát kihúzatta. A fogtechnikus mind a két esetben injekciót alkalmazott. A leány fájdalmai a foghúzás után sem szűntek meg és ekkor a fogászati klinikára ment, ahol megdöbbenéssel konstatálták, hogy sulyos vérmérgezése van. Azonnal műtétet hajtottak rajta végre és is sikerült a leányt az életnek megmenteni. A büntető törvényszék ma sulyos testi sértés bűntettéért vonta kérdőre Dick M. János fogtechnikust, aki tagadta, hogy injekciót alkalmazott volna. A bíróság szakértőként kihallgatta Minich Károly dr. orvosprofesszort, aki kijelentette, hogy fogászoknak egy belügyminiszteri rendelet értelmében joguk van ugyan fogat húzni, ez a rendelet azonban nem jogosítja fel őket arra, hogy injekciót alkalmazzanak, mert az már orvosi műtét. A technikusok orvosi tudománya pedig — mondotta az orvosprofesszor — haltását sem ér, mindamellett, hogy orvosi bizottság előtt tesznek vizsgát. A jelen esetben Dick M. Jánost mégis mulasztás terheli, mert amikor látta, hogy a leány harmadfokú foggyulladásban szenved, azonnal hozzáértő orvoshoz kellett volna elküldenie. A bíróság Dick M. Jánost felmentette azzal a megokolással, hogy ellentétes tanúvallomások hangzottak el abban az irányban, hogy alkalmazott-e injekciót, vagy sem. A törvényszék csak mulasztást állapított meg, ez a mulasztás azonban büntetőjogilag számításba nem jöhet, mert a vádlott közönséges fogtechnikus, a mulasztás pedig orvosi természetű volt és büntetőjogilag csak akkor lenne mulasztás számba vehető ha azt orvos követte volna el. — Aki nem tudta, hogy nem szabad kétszer megházasodni. A budapesti büntetőtörvényszék egyik ítélőtanácsa előtt ma egy siketnéma embert, Sós Andrást vádolt meg az ügyészség kettős házassággal. Sós András 1903-ban Kolozsvárott feleségül vette Pap Viktóriát és jóllehet ez a házasság érvényben volt, 1921-ben újra megházasodott. A vádlott kihallgatását Michels Jülöp siketnéma-intézeti tanár közvetítette. Sós azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy nem szabad kétszer megnősülni. Hároméves korában a fejére eselt, azóta sikolnenni. Első feleségét nem szerette, nem is élt vele együtt sokáig és tizenhárom éve már, hogy azt sem tudja, hogy merre van az asszony. Azt hitte, hogy annak, aki a feleségét nem szereti, joga van ezt az asszonyt szó nélkül elhagyni és elvenni azt, akit szeret. A bíróság Sós Andrást egyheti fogházbüntetésre ítélte. 9