Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)

1925-03-11 / 57. szám

8 . (Olcsóbb lett a kenyér.) A­ Sütök szjlttestülete tegnap esti értekezletén a liszt­árak olcsóbbodása folytán bekövetkezett helyzettel foglalkoztak. Az értekezlet elha­tározta, hogy mától kezdve a félbarna ke­nyér árát kilónként 100, a fehér kenyérét pedig 200 koronával leszállítja. A feh­érsil­­tenlér­gek ára azonban egyelőre változatlan marad, mert a fehérlisztben nincs jelentő­­s­ebb árhullámzás. További olcsóbbodásra e... idő­ szerint nincs kilátás. A kenyérárak valószínűleg a mai nívón maradnak és a vetéshelyzet további javulása­­ esetén a nyárra sem várható drágulás. , — Vasbátor Haidekkernél, Üilei-út 48/1. — (Merénylet egy osztrák író ellen.) K­écsből jelentik: Ma délután négy óra táj­ban egy fiatalember jelent meg Betlauer T­usó író és szerkesztő előszobájában azzal, hogy, beszélni akar vele. Amikor a fiatal­ember Bedlauer szobájához ért egy pilla­nat alatt megfordította a zárban a kulcsot s­­ kikapva revolverét, a szerkesztőt öt lö­véssel megsebesítette. A lövések zajára a szerkesztő munkatársai a szobába akartak rohanni, de a belülről bezárt ajtó lehetet­lenné tette­, hogy a megtámadottnak segít­­ség­ére siessenek". Végül is feltörték az aj­tót. Az időközben értesített rendőrök csak nagy nehézségek árán tudták a merénylőt ártalmatlanná tenni, mert a tettes azzal fe­­nyegetődzött, hogy mindenkit lelő, aki a szobába lép. A rendőrségen a fiatalember minden felvilágosítást megtagadott. A rend­őrségen, mint bécsi tudósítónk telefonozza, megállapították, h hogy a tettes neve Roth­­stock Ottó villamos vasúti lakatos. Az utóbbi időben egy fogorvosnak volt a se­géde. Tettének okáról kezdetben semmi kö­­rülm­ények között sem akart nyilatkozni. Később azonban azt mondotta, hogy a többi­­ ifjú kortársait akarta ily módon m­egmen­­t­eeni attól az erkölcsi rombolástól, amelyet i­s Belfauer erotikus problémákat tárgyaló munkáinak tulajdonít. A merényletet már réseebbim elhatározta, de csak most tudta végrehajtani. Bed­­auert az öt lövés közül kettő a mellén kettő a karján sibesítette­­meg Az ötödik golyó a gyomrába fúródott. Bedauert a mentők a mentőállomásra szál­­lítoták, ahol este kilenc órakor megope­­r­álták. A beteg eszméletén van. Kihallga­tása alkalmával kijelentette, hogy még csak sejtelme sincs, milyen okok késztették merénylejét tettének elkövetésére. Bed­auer állapot­a komoly aggodalomra ad okot. _ (Házasság.) Lázi és örményi if­j. Pinthér Zsigm­on­d e hónap 14-én, szombaton délután­­i órakor vezeti oltárhoz ljubovijai Czeisberger Paulát a terézvárosi plébánia­templomban. Wolf Elly (Szekszárd) és Guttmann Pál (Budapest) a mai napon tartották meg eskü­vőjüket. Tanuk voltak a menyasszony részé­ről éérei Balogh Brúnó és urbanovich fi. Zol­tán dr­., m. kir. kincstári főtanácsos, a vőle­gény részéről Szabó Ignác dr. főorvos, egész­ségügyi tanácsos és balásfalvi Kiss Géza dr. miniszteri osztálytanácsos. (Minden külön ér­tesítés helyett). — (Rozgonyi) fényképei leszállított ára­kon készülnek. — (Hó és vihar Felső-Itáliá­ban.) Ró­m­ából jelentik: Felső-Itáliából azt jelen­tik, hogy ott nagy hideg állt be. Mónu­m­ban erős hóesés vet. Domodossoli mellett egy munkáskunyhót, amelyben öt munkás aludt, a lavina elborított. Részletek még nem ismeretesek. Velencében tegnap rette­netes vihar dühöngött. Mintegy negyven ember felborult csónakok alól mentettek ki a partra. Egy csónakot a vihar a Lidó falához csapott, de a csónak hat utasát sikerült megmenteni. Tíz nyílt tengeren időző bárka idáig nem tért vissza. A San Marco-tér előtt egy nagy gondola felbo­rult,­ utasait megmentették. A haditenge­­részet egyik hangárját a vihar elpusztí­totta.­­ (A Budapesti Hírlap új olcsó könyv­sorozata.) Lehetővé akarjuk tenni a kö­zéposztály részére, hogy a legolcsóbb áron szerezhesse be a mai nehéz időkben egye­düli szórakozását jelentő szellemi táplálé­kát: a könyvet. A Budapesti Hírlap a mai pappal új olcsó folytatólagos könyvsoroza­tot indít meg, köteteiben a hazai irodalom legjobb termékeit adjuk. Fölhívjuk olva­sóink figyelőjét lapunk mai számában kö­zölt kön­y­v hi rde t­és­ü n k re. . . (Álomkor Lövő környékén.) A sop­­ron megyei Lövő környékén álomkór lépett fel. A betegek napokon, sőt heteken át megszakítás nélkül alszanak. A kezelő­orvosok étkezés idejére felébresztik a bete­geket, akik nyomban ezután mély álomba merülnek. Kislédecen egy húsz éves legény teljes három hétig aludt. Az orvosi kezelés annyira javította állapotát, hogy most na­ponta csak tizenkét órát alszik. (Új telefon­vonalak.) A ném­et posta- igazgatással egyetértően, egyrészt Giessen, másrészről Budapest között a távbeszélő forgalom március 16-ával megnyílik. Az egyszerű háromperces beszélgetés díja ($ aranyfrank, 60 centime, Drezd­a és Buda­pest, Kiskunhalas és Szentes között a táv­­beszélőforgalom megnyílt. Az egyszerű há­romperces beszélgetés díja Budapestről 4 frank 80 centime, Kiskunhalasról és Szentesről­­6 frank 10 centime. Budapesti hírlap 1925 március 11. (57. sz.) — (Meghalt Lotz Károly özvegye.) Lotz Károly özvegye, született kisónodi Ónody Anna hétfőn este 10 órakor az alkotás­utcai helyőrségi kórházban meghalt. Te­metése csütörtökön délután négy órakor lesz a Szerepesi-út melletti temetőben, ahol a főváros által adományozott díszsírhelybe helyezik örök nyu­govóra.­­ (Eltemették Bozóky Endre főigazga­tót.) Nagy és általános részvét mellett h­e­­lyezték örök nyugalomra ma a Farkasréti temető halottasházából a hirtelen elhunyt, Bozóky Endre címzetes tankerületi főigaz­gatót. A ravatalnál az elhunyt családjának tagjain és barátain kívül megjelentek a tu­dományos és a szakkörök kiküldöttei. A koporsót beborító koszorúk között ott lát­tuk a közoktatásügyi tanács, a Magyar Pe­dagógiai Társaság, az Angol Kisasszonyok, ■a medve­ utcai polgári iskola tanári kará­nak és az iskola II. C. osztályú növendé­keinek koszorúját. A beszentelés szertartását P. Anasztáz kapucinus szerzetes­főnök végezte nagy se­gédlettel. Az országos közoktatásügyi ta­nács, a magyar pedagógiai társaság és az elhunyt meghitt barátainak nevében Panner Ákos, Gyulán Ágost és Méhely Lajos egye­temi tanárok mondottak búcsúztatót. (A középosztály asszonyainak és fér­fiúinak idegességről) tartott a Belvárosi Polgári Körben nagyszámú és előkelő kö­zönség jelenlétében érdekfeszítően tanulsá­gos előadást Láng Menyhért dr. Oda kon­­kludált, hogy a mai öngyilkossági és hisz­térikus esetek nem annyira a jelenlegi mos­toha viszonyokra és azok lélektani körül­ményeire, hanem inkább arra vezethetők vissza, hogy nálunk a középosztály oly­an phygienikusan él, mint sehol egyebütt a világon. Nincs jobb orvosság, mint a nagy­város idegölő forgatagából a családi kör nyugalmában keresni megújhodást. Az elő­állást vacsora követte, melynek keretében Gaál Vilmos dr. a nagyszámban megjelent hölgyeket hívta fel arra, hogy a megindult törvény­ha­tósági választási harcban ők, mint a szabadelvű eszmének követői éppen úgy résztvegyenek, mint a Wolff- és a szo­­ciáldemokrat­a párt asszonyai. Kraeme­r Jó­­zsef dr. a hosszabb betegség után újból a Körben megjelenő díszelnököt, Székely Fe­rencet köszöntötte fel, ki válaszában elmés gúnnyal ostorozta Vass József népjóléti miniszternek legutóbbi vasárnapi beszédé­ben foglalt elszólását. Végül Melha Ar­­man­d dr. k­z előadó Láng Menyhért drs éltette, kinek gazdag tapasztalatokról .­ta­núskodó előadása nemcsak szakszerű­­volt, hanem magas irodalmi képzettségről tett tanúságot, Kacsóh­ Pongrác könyv- és hangjegy­­gyű­leményének árverése ma­r feldőrlik dél­után négy órakor a Lantos rt. aukciós termé­ben, Múzeum-Körút 1­. szám alatt. TÁVIRATOK. A német vasutas-sztrájk, Berlin, m­árc. 10. (Wulff.) A birodalmi vasút igazgatósá­gának közlése szerint a berlini körletben ma a sztrájk ellenére csaknem mindenütt teljes terjedelmében sikerült lebonyolítani az egész gyorsáru- és teheráruforgalmat. A teher- és a személyvonatok továbbra is menet­rendszerűen és hiány táránál közle­kednek. Holnap van a döntő nap. Berlin, márc. 10. (Saját tudósítónktól.) A vasutasok sztrájk­jára vonatkozóan a holnpi nap dönt. Hol­nap ugyanis újabb értekezlet lesz a közle­kedésügyi minisztériumban. Ha ez a ta­nácskozás nem végződik eredménnyel, a sztrájk minden valószínűség szerint általá­nossá lesz. Berlinben jelenleg még nem üt­közik nehézségekbe a teherforgalom lebo­nyolítása, a szász vasutakon azonban mind­egyre jobban érzik a sztrájk kedvezőtlen hatását. Újból Marx lett a porosz miniszterelnök. Berlin, márc. 10. (Wolff.) A porosz országgyűlés ma tar­totta meg a miniszterelnök-választást. A vá­lasztás eredményének megvizsgálása után kitűnt, hogy­ összesen 443 szavazatot ad­tak be, amiből 1 szavazat érvénytelen. A szavazatok a következőképp oszlanak meg: Marx 222, Richter (német néppárti) 161, Pieck (kommunista) 42, Ladendorff (köz­­gazdasági egyesüléspárti) 16, Körner (nem­zeti szocialista) 11. Az ír kamara feloszlatása* Belfast, márc. 10. Craig miniszterelnök közhírré tette, hogy a kamarát március 14-én feloszlatja és Írország határainak dolgában­ a népet kérdezi meg. MODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Grand Guignol vendégjátéka. Ha a színészet szemléltető példákban akarná bemutatni, hogy hova juthat, mi­kor az irodalommal, költészettel és művé­szettel sz£kitva, látványos, idegeket bor­zongató komédiává válik, akkor a Grand Guignolnál sehol sem találhatnánk jobb példát. Egészen­ bizonyos, hogy ez a leg­modernebb műfaj erősen hasonlít a legpri­mitívebb színjátszóhoz, Paprika Jalcsihoz, ki egymásután leöli a drótostólot, házaló zsi­dót, sőt végre magát a halált is. Paprika Jancsi primitív hősieskérdésében jóval több volt a meggyőző erő, mint a Grand Guig­­nol idegettépő borzalmaiban. Igaz, hogy a­mint szemünkről lehullt a gyermekhályog,­­ elfordultunk Paprika Jancsi hőstetteitől is. Ugyan micsoda erő és vitézség egy sze­gény drótostólot vagy házaló zsidót le-el el­ hűlni?!... A­mi pedig a halált­­illeti?...­­ Mi már tudjuk, hogy azzal gyermekkorunk !' bálványa, a dicső Paprika Jancsi sem bir. Hogy urak és koldusok, grófok és cigány­legények mind ott fogunk majd hörögni acélujjainak szorítása alatt. A Grand Guignolt, a hátborzongató fém­­dráma, vagy az obszcenitásba menő bohó­zat modernségét és népszerűségét kissé ér­telmetlenül és tájékozatlanul nézzük. Ha a színészi erő függetleníteni­ akarja magát ez irodalomtól, ha kedve szerint akar ter­jeszkedni, korlát nélkül előre menni, fé­kező n­élkül élni a saját mivoltában levő lehetőségekkel, ez az út, a­melyen szomjú­­ságát csillapítsa? Ha nagy írók, nagy ker­tek halhatatlan Írásai immár mind nem elegendők az erejével teljes mértékben sza­baddá tenni vágyó színészi erőnek, miért nem szabat magának akár testh­ez álló sze­repeket, hol háborítatlanul és iroda­lom­mentesen höröghet, gyilkolhat, szerelmes­­ket­hetik. Ha egy színész azt állítja, hogy csak általa rendelt, hozzáidomított anyag­ban tudja egész egyéniségét megmutatni, ezt felelem: „hát csak rajta“. Megírtuk már több ízben, hogy a színpad csak 50 százalékban az íróé, a másik 50 százalék felett az akkor a szuverén úr. De hogy a színészi erő csak egy olyan rémdrámában tud érvényesülni, hol egy csomó vak em­ber lefog egy süketnémát és előttünk a sü­lie! szörnyű hörgése közt kiszúrja :­ sze­­­rencsétlen szemét,­ vagy hogy bandita ösz­­szeesküvők mint gyilkolnak meg egy ira­tuknál is nagyobb banditát — ez­t nem bírom elhinni. Ezeknek a dolgoknak nem­esek az irodalomhoz és művészethez, de még az igazi színjátszáshoz sincs semmi közük. Ezek a rémdrámák úgy tartoznak­­ a színpad világához, mint a nürnbergi kínzókamra a történelemhez. Egyszer, évtizedekkel ezelőtt, ott jártam , s egy német úr elmagyarázta a vasszűz,­­ a nyújtóágy, a homlokszorkó, a csigák s­­ egyéb jók használatát. Nagyon alapos és­­ szakszerű magyarázat lehetett, mert köz­ben elszédültem és jólelkű emberek cipel­tek föl Isten szabad ege alá. Majdnem ilyen művészi hatást váltott ki belőlem tegnap este a Király Színházban előadott Grand Guignol. Ezért akár egy bikaviadalt, vagy egy gladiátor-mérkőzést is megnéz­hetnék, pedig mindezektől ízlésem, etikám, jobbérzésem és kulturáltságom utálattal fordul el. Egészen bizonyos, hogy a francia tár­sulatban kitűnő erők vannak s az ös­zjá­­ték, sa rendezés elsőrendű. Ha igaz, hogy akiket mi itt láttunk, csak másodrendű erők, úgy gratulálunk a társulatnak, mert majd­nem mind jeles színész. Aláhúzott, ri­kító, kiabáló dolgokat kellett adniok, csupa rémes szituáció, csupa borzalmas történés megállás, pihenés nélkül. Azt hisszük, va­lami művészi, vagy csak tisztességes mes­terember munkájában ismerhetnék meg voltaképpen a­­színészek igazi értékét. M. Paul Bernier elsőrendű színészi erőnek lát­szik, ugyanezt mondhatjuk el Marcelie Gyu­láról, Jane Mérgemről, Andrée Dech­e­­neről. D. L. L. * (A Jókai-centenárium.) Kassáról jelen­tik: A Felvidék magyarsága szép ünnepsé­gekkel hódol mindenfelé Jókai emlékének. A Felvidék több városában az utóbbi he­tekben egymást követték a gazdag műsorú, lelkes ünnepségek, amelyeken Csapócsy Sándor író ismertette Jókai Mór életét és méltatta irodalmi működését. Az­ Isaszeai Sportegylet Jókai Mór szü­letésének­ századik évfordulója emlékére jól sikerült műsoros táncestet rendezett. Az ünnep sikere Homonnay Károly­­és Kiss Lajos érdeme. Homonnay Károly értékes felolvasása nagy tetszést aratott. Homonnay Piroska szavalatát, Richter Márta és Gabri­ella Ragács Kató, Kocsis Gabi, Kiss Lajos és Jenő, Mikes József, Brenyó János, H­o­­monnay Elemér és Pelépyi Vilmos énekét és szavalatát tapssal köszönte meg a nagy­számban megjelent közönség. Miénk marad az Ipolyi-múzeum. Néhai Ipolyi Arnold püspök, akinek emlékét több nagyjelentőségű kulturális intézmény őrzi, a többi között egy keresz­tény műtörténeti múzeumot is létesített. A múzeumot értékes műkincseivel Nagyvá­radon helyezték el. Amikor az összeomlás s­rán a románok közeledtek a­­ városhoz, a múzeum tisztviselői összecsomagolták a műkincseket és Esztergomba szállították. Románia a békeszerződés — arra a pont­jára való hivatkozással, hogy a románok­nak ítélt területekről elszállított értékeket vissza kell­­szállítani — visszakövetelte tő­lünk az Ipolyi-múzeum műkincseit. A ma­gyar kormány a románok követelésével szemben hangoztatta, hogy Ipolyi Arnold végrendeletében a múzeum műkincseit nem Nagyváradnak adta, hanem kifeje­zetten úgy intézkedett, hogy a múzeum magyar nemzeti és egyházi célokat szol­gáljon. Az Ipolyi-múzeum ügye a jóvátételi bi­zottság elé került, amelynek illetékes, al­bizottsága a múlt héten tárgyalta. A­ tár­gyaláson a magyar kormány fölkérésére Egry Aurél képviselte a kérdéses ügyben a magyar nemzet érdekeit, m­ég­pedig olyan sikerrel, hogy a jóvátételi bizottság albizottsága nekünk adott igazat és ugy elöntött, hogy az Ipolyi-muzeum műkincsei Esztergomban maradnak. * (A Nemzeti Színház tagjainak memo­randuma a kultuszminiszter előtt.) Kle­­belsberg Kunó gróf kultuszminiszter ma kézhez vette a Nemzeti Színház művész­­tagjainak memorandumát, amelyben fize­tésüknek emelését kérik. A miniszter a Nemzeti Színház tagjainak küldöttségét hamarosan fogadja, hogy a döntés előtt közvetellenül is informálódjék a tagok kívánságairól és olyan megegyezésre jut­hasson velük, amely a kívánságok teljesí­tését az állam mai gazdasági helyzete, mel­lett lehetővé teszi. * (A Petőfi-Társaság nagygyűlése.) A Petőfi-Társaság március 15-én délelőtt fél 11 órakor tartja meg ezévi nagygyűlését a Tudományos Akadémia dísztermében. A Társulat a nagygyűlést teljes egészében Jókai emlékezetének szenteli, a napirend minden pontja Jókairól szól. Szombaton este a Társaság rendkívüli ülést tartott, amelyen főként a nagygyűlés előkészítésé­vel foglalkoztak.­­ Az ülésen a Petőfi­ Társaság tiszteleti tagjává választották Bterzeviczy Albertet, Vargha Gyulát és Csajthay Ferencet. Az amerikai magyar költők sorából kültaggá választotta Ke­mény Györgyöt, a híressé vált Fás András­­eposz szerzőjét. A Társaság ereklye­mú­zeumába helyezték Csiszér szobrászmű­vész sikerült Jókai-plakettjét, amely a Jókai-emlékek sorában már is keresett al­kalmi emléktárgy, továbbá Koncz Antal szentesi szobrász ugyancsak jól sikerült Petőfi-plakettjét. Az ülés a nagygyűlés teljes programját a következőkben álla­pította meg: Pekár Gyula: elnöki meg­nyitó, Szávai­ Gyula: főtitkári évi jelentés, Jakab Ödön: Jókai (költemény). József Ferenc kir. herceg: Jókai és nagyapjául, Császár Elemér: Jókai (irodalmi méltatás). Juhász Elemér: Ének Jókairól. Surányi Miklós: Jókai (novella). Császár Jenő: Jókai (költemény). Hettyolf Aranka: Részlet A szigetvári vértanuk­hóz. — A nagygyűlés pontosan fél I1 órakor kezdő­dik. Belépődíj nincsen. A Társulat az iro­dalom barátait szívesen látja.­­ A nagy­gyűlés napján, délelőtt 9 órakor lesz a Petőfi-ház és ereklyemúzeum tavaszi meg­nyitása. A nagygyűlést a szokásos lakoma követi, amelyet d. u. 2 órakor a Ritz-szál­­lóban tartanak meg. A lakomán Bársony István mond beszédet, kezében a lá­tőfi­­serleggel. * (Mécs László ünneplése.) Mécs László az ismert költő tiszteletére tegnap este bankettet rendeztek a Royal-szálló fehér­­termében. Megjelentek H Herczeg Feren­c, Putnoky Móric, Szent-Iványi József, Schöpf­­tin Aladár és a sajtó képviselői. Mécs László a társaság kérésére elszavalta né­hány költeményét, amelyek a külsői érzé­kelésnek hosszú skáláján játszanak a lírai­­ságtól a balladai erőig. Herz­cg Ferenc fel­­köszöntőben rótta le elismerését a fiatal köl­tővel szemben, míg Szent Ive­nyi József Mécs verseit propagáló erejüknél fogva becsüli nagyra. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt. ■— (A Fátr­a Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja) március után, pén­teken d. n­. fis órakor a klub helyiségében (VIII., Szentkirályi­ u. 10. 1.) igazgatósági ülést tart. mwer Aj

Next