Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)
1925-03-17 / 62. szám
1925 március 17. (62. sz.) Budapesti hírlap A Petőfi-Társaság Jókai-ünnepe. A Petőfi-ház megnyílása. — A Jókai emlékezetének szentelt nagygyűlés. — József Ferenc kir. herceg Jókairól és Petőfiről. — Bársony István emlékbeszéde a Petőfi-lakomán- A Petőfi-társaság tradíciójához hiven vásárnál? március 15-én tartotta meg nagygyűlését, amelyet Jókai Mór emlékezetének szentelt. A nagygyűlést megelőzően a Bajza utcai Petőfi-házban volt rövid megnyitóünnepség, amelyen a javarészt lelkes fiatalságból álló közönséghez Pekár Gyula intézett tüzes beszédet, majd Halfas István mondott emlékbeszédet Jókairól. A Petőfi-ház és ereklyemúzeum megnyitásáról a Társaság tagjai átmentek az Akadémiába, amelynek dísztermében már hatalmas közönség várta a nagygyűlés megnyitását. A közönség sorában ott láttak Tóth Lajos államtitkárt, a kultuszminiszter képviseletében. Preszly Elemért, Pestmegve főispánját. Lobmauer Jenő tanácsost, a főváros képviseletében. Balogh Jenőt, az Akadémia főtitkárát Lukács György nyug. minisztert, vitéz Nagy Pált, a honvédség főparancsnokát. Csécsy Nagy Imre tábornokot. Némethi Károly nyug. államtitkárt, Csaithay Ferenc főszerkesz,tőt. Pontosan fél 11 órakor megérkezett József kir. herceg és József Perelte kir. herceg Bolza gróf főudvarmester kíséretében, A mire Pekár Gyula elnöklésével bevonult a terembe a Petőfi Társaság elnöksége és megkezdődött a Jókai emlékének szentelő nagygyűlés, Pekár Gyula elnöki megnyitója. A nagygyűlést Pekár Gyula elnök költői szárnyalású beszéddel nyitotta meg, amelyben Petőfi és Jókai, a magyar Kasztor és Fóliás barátságáról szólott és arról a mély hatásról, amelyet a két zseni egymásra gyakorolt. — Ez a barátság — mondotta Pekár — két költői lélek egymásraismerése és rajonrá váallakozása az őseredeli eauséa után.. Ez a misztikus vágy szinczi oly fenkört szépre a magyar Kasztos- és a magyar Pollux barátságát s mi az ámuló utókor érezzük: lelki testvérek, sőt talán mid annál is többek ők, egyek: két-egy.eouniós kiegészitői ikerláncelme ők keljen. Nem lehet az egyikről másik nélkül szólni. Mi ma Jókaival együtt ezt a csodás barátságot is üfinap-ljuk, melyben kettőjük énje oly Szépen egyesült, kicserélődött Petőfi és Jókai pápai találkozásuk után Kecskeméten egybeforrottak, attól fogva egy az életük s a fenséges egységet múlóan csak Jókai első házassága szakilja meg. Nagy vihar a Petőfi haragja, elszakadnak, csak 1849 májusában Budavár bevételét ünneplő banketten békülnek ki. Petőfi pár hét múlva elesik Segesvárnál. Jókai a Petőfi „lelke megmaradt felével“ magára maradt. Petőfire a nemzetnek 1849. előtt volt szüksége, a mesemondással gyógyító vigasztaló reményt keltő Jókaira 1849. után. A kettőjükben testet vett szent ifjúság nevében Jókai az, aki barátjáról irodalmi társaságát, ezt az immár fél századja virágzó Petőfi-Társaságot alapítja. Így gyermeke ez a mi Társaságunk Petőfi és Jókai barátságának. Szávay Gyula főtitkári jelentése. A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó beszéd után Szávay Gyula terjesztette elő főtitkári jelentését, melyben beszámolt a Petőfi-Társaság 1924. évi működésének minden nevezetes mozzanatáról. A társaság 1924-ben 117 nyilvános ülést tartott, amelyen 34 tag szerepelt. Ezenkívül a társaság öt vidéki fölolvasó-ülést is tartott. Ezután beszámolt a főtitkár a pályázatok eredményeiről, majd elparentálta a társaság halottját, Szabó Endrét és bemutatta néhány jellemző szóval az új tagokat, Bartóky Józsefet, Gáspár Jenőt, Balázs Árpádot és Kemény Györgyöt. Üdvözölte ezután a hetven éves tagokat, Bársony Istvánt és Jakab Ödönt, majd közölte a közönséggel, hogy a társaság az idei Petőfi-nagydíjjal Vargha Gyulát tüntette ki egész írói működése értékének elismeréséül; a Jókai-nagydíjat Bársony Istvánnak adta ki különösen nyelve magyarságának és gazdag színpompájának jutalmazására; a Tőzsde-díjjal Császár Elemért jutalmazta a társaság értékes esztétikai munkásságának elismeréséül. A főtitkári jelentést követően Jakab Ödön olvasta föl Jókairól szóló szép költeményét, amelyet egyik legközelebbi számunkban közölni fogunk. A mélyen átérzett, meleg sorok, amelyekkel Jakab Ödön áldozott Jókai zsenijének, négy hatást gyakoroltak a közönségre. József Ferenc kir. herceg fölolvasása. Most Pekár Gyula elnök fölkérésére József Ferenc kir. herceg, a Petőfi-Társaság vendége ,foglalt helyet a fölolvasó asztal mellett és fölolvasta nagy figyelemmel kísért, meleg hangú, szép visszaemlékezését a barátságról, amely Jókait a királyi hercegi családhoz fűzte. A királyi herceg fölolvasását mai számunk tárcarovatában közöljük. A közönség lelkesen ünnepelte a kir. herceget kedves közvetetlenséggel előadott szép megemlékezéséért. A program következő pontja Juhász Gyula Ének Jókairól című hatásos költeménye volt. Császár Elemér Jókai méltatása. Császár Elemér, a Társaság alelnöke, ült ezután az előadóasztalhoz, hogy méltassa Jókai irodalmi működését. — A tartalmas, szépességben kifejtette, hogy Jókai legnagyobb erénye éppen az, amit sokan hibájául rónak föl, a túlságosan nagy optimizmusa, amely átfűti regényeit. Ezzel a nagy optimizmussal Jókai abban az időben, amikor regényeit írta, valósággal szent hivatást teljesített, mert ezzel beleszuggerálta a nemzetbe a magyar nép, a magyar faj nagy értékeinek a tudatát. Ezért idealizálta Jókai magyar vonatkozású regényeiben férfi- és nőhőseinek alakját, s ezzel elérte, hogy százöt kötetből álló könyvsorozatában alig van egyetlen sor, amelyet ne olvashatna el a serdülő leány is. Jókai ezzel tanúbizonyságot tett a mai és a jövő krógenerációnak, hogy a magyar nemzet és az erkölcs legyalázása nélkül is lehet írni. A nagy figyelemmel hallgatott és lelkesen megtapsolt előadás után Gáspár Jenő fölolvasta Magyar biblia című nagyhatású ünnepi ódáját, majd befejezésül Hettyey Aranka nagy tetszés mellett részleteket mondott el Jókai Szigetvári vértanuk című drámájából. A szép ünnepség Pekár Gyula zárószavaival ért véget. A Petőfi-lakoma. A nagygyűlés után a társaság tagjai a Pritz-szállóban lakomára gyűltek össze, amelyen rászívott József Ferenc kir. herceg is, valamint a nagygyűlésen jelen volt többi előkelőség is. Elsőnek Pekár Gyula emelkedett szólásra és üdvözölte József Ferenc kir. herceget a nagygyűlésen fölolvasott szép megemlékezéséért. Az ünnepi beszédet a Petőfi-serleggel a kezeljen Bársony István a jubiláló író mondotta. Ékes szavakkal, nagy szónoki hévvel méltatta Jókait és kiemelte, hogy a nagy mesemondó sokaktól kifogásolt szertelensége speciális magyar tulajdonság — a virtus, amelyre egyik legmagyarabb és legnemzetibb írónknál büszkék lehetünk. Majd Jókai otthonáról szólott és hangoztatta, hogy Jókai optimizmusának a forrása az alatt a harmincnyolc év alatt buzogott legélénkebben, amikor Laborfalvy Róza sugározta be Jókai otthonát melegséggel. Csak boldog ember írhatott olyan napfényes regényeket, mint amilyenek Jókainak ebben az időben született regényei. A nagyszerűen felépített, gyönyörű emlékbeszédet, amely voltaképpen igen értékes Jókai-tanulmány, bosszantsátó lelkes tapssal köszönték meg a lakoma résztvevői. Azután Pekár Gyula fölkérésére József Ferenc kir. herceg vette a kezébe a Petőfiserleget és emelkedett, lelkes hangon a többi között a következőket mondotta: -- A legnagyobb megilletődéssel és a legnagyobb szeretettel érintem ezt a serleget s azt hiszem, amikor megérintem, hogy az integer Magyarország testét érinteni. Mert hiszen e serleg abból az időből ered, amikor Magyarország még integer volt s érte is meg a serleg a jobb korszakot. Jelenti e serleg a magyar múltat, a magyar jövőt s csodálatos az erő, mely belőle szívünkbe árad. Négyszáz évig nem tudott szóhoz jutni a magyar nemzet lelke, míg végre kitört egy hatalmas kiáltásban. Ez a kiáltás volt Petőfi költészete. Petőfi mindig a fiatalságot képviselte. Azt üzeni Petőfi: Szeressétek a mai ifjúságot. Ennek az ifjúságnak álmait elmosta a sok könny. Ápoljátok, hogy megvalósíthassa majdan Jókai és Petőfi nagy álmait. Legyen a mi lelkünk a Petőfi lelke, mert ha testünket el is fárasztották, el is nyűtték a jelen küzdelmei, annál erősebben kell lobogni bennünk a magyar léleknek. Erős lelkünknek kell lennünk és akarásunkban legyen az ősmagyaroknak kemény vonása. Érintse Petőfi szellemútja a mi nemzetünket, a mi lelkünket és rázzon meg bennünket, ébresszen fel! Alszik a nemzet és álma betegség. Petőfi életereje töltse el nemzetünket. Emelem poharamat Jókai és Petőfi nagy fényes álmainak megvalósulására. A királyi herceg pohárköszöntőjét követő ováció elültével ifj. Hegedűs Sándor szólalt föl és a Jókai-család köszönetét tolmácsolta a királyi hercegnek a nagygyűlésen elhangzott meleghangú megemlékezéséért. Tomory Jenő felszólalása végén fölolvasta József Ferenc kir. hercegnek édesanyjához írt költeményét. Majd Csajthay Ferenc, a Budapesti Flirlap főszerkesztője, Berlin, márc. 14. (Saját levelezőnktől.) A német nemzeti párt új szokást próbál meghonosítani: a külföldi sajtó állandó informálását törekvéseiről, céljairól és propagandájáról. így született meg az első politikai délután az Esplanade-szálló fényes termeiben. Miután kormányt támogató párt lettünk, beszélt a párt sajtófőnöke, ... szabadabban mozgunk. Több az időnk. Nem akarjuk többé a külföldi sajtót elhanyagolni. Minden hónapban össze fogunk jönni. Egyelőre még kevesen vagyunk. A francia újságírókat nem hívták meg. Az oroszokat természetesen kihagyták. Az úgynevezett utódállamokból csak ... a cseh sajtófőnök kapott meghívót. Ellenben az angolok, meg az amerikaiak majd teljes számban megjelentek. Osztrák van kettő, Magyarországot csak magam képviselem. A párt két minisztere sorra üdvözli a vendégeket. Pleitsch tanár fáradhatatlanul játsza a házigazda szerepet. Alkalmam nyílik a párt vezéreivel sorra beszélgetni. Schiele belügyi miniszter nem telivér politikus. Ma is inkább nagybérlőés gyáros, aki a maga gazdasági szemüvegén keresztül nézi a világot. — Németországnak ebben a pillanatban és talán még hosszú esztendők során két dologra van szüksége: munkára és olcsó kenyérre. Hogy e célt elérhessük, előnyös kereskedelmi szerződéseiket kell kötnünk. Én a legszívesebben eltörölném a vámokat, a szabad kereskedelem híve vagyok. Csodálkozva hallgatom a miniszter szavait, hisz kijelentései ellentétben állanak pártja nagy részének törekvéseivel, különösen az agráriusok ama követelésével, hogy a régi gabonavámokat léptessék életbe. Figyelmeztetem is erre a tényre. — Én, feleli a miniszter, csak elméleti világnézetemet ismertettem. De a gyakorlatban is törekszem nézeteimnek érvényt szerezni. Németország egyedül nem nyithatja meg határait, ha a szomszédok zárva tartják azokat. A merev vámok életbeléptetését azonban határozottan ellenezném, a vámokat a pillanatnyi szükséghez képest emelni vagy csökkenteni kell, nálunk nemzeti életszükség, az életet mesterségesen nem drágítani, hanem igenis olcsóbbá tenni. Ahol tizenkétmillió kéznek munkát kell szerezni és ahol a munkabérek még meglehetősen alacsonyak, az élelmiszerek árát úgy kell szabályozni, hogy a tömeg ne éhezzen, így csinál lassan a miniszteri szék egy merev agráriusból gyakorlati érzésű, meszszelátó politikust . .. Egy másik asztalnál az ifjú Bismarck herceg a házigazda, Németország legfiatalabb politikusa. Nagy jövőt jósolnak neki és kétségtelen csak a herceg akaratán fog múlni, hogy mekkora lesz a szerepe és mily magasba fogja vinni az útja. Rend-kívül egyszerű. A csupa fekete öltözet közül szinte alik szürke úti ruhája. A fekete keretes szemüvegből két szürke szem pillant barátságosan a beszélgetőre. — Magyarországot nagyon szeretem, kezdi és valahányszor Ausztriába megyek, hisz anyám osztrák származású, átrándulok Magyarországba is. Májusban is elmegyek. Persze csak pár napra... Nagyon szeretek utazni. Amerikába is szeretnék elmenni, ha más néven, ha inkognito utazhatnám. Mert különben nem hagynak az újságírók békében. Csak újságírók ne volnának a világon .. . Nagyon elkeseredve néz körül. Rendkívül fél, hogy kinyomatják, amit mond. Azért sohasem beszél politikáról, csak Hötzsch tanárral, aki nemcsak politikai barátja, hanem... tanítója is. Ila egy újságírót bemutatnak neki, szívesen kezet fog, elbeszélget napi dolgokról, de mihelyt hallja, hogy intervjú lehet a dologból, sietve elköszön. Mondom neki, hogy nem baj, ha például amerikai újságírókkal elbeszélget Németország dolgairól. Propagandát csinálhat hazájának. Idegesen rázza a fejét. — Ezek az újságírók mindig elrontják a kedvemet... Egy nagy kerek asztalnál Hergth, a császári korszak volt minisztere és volt pártvezér elnököl, ő a mostani vezér, Westarp gróf mellett a német nemzeti párt egyik feje. Lehet mondani valódi államférfin. Minden probléma érdekli, minden problémáról lehet és szabad vele beszélni és minden kérdésről elmondja a saját véleményét. A német nemzeti párt jövendőjéről van szó. — A mi első és fő célunk közviszonyaink konszolidálását elősegíteni. Minden más kérdés eltörpül a törekvés előtt. Természetesen ha a jövendőről beszélünk, nem tagadhatjuk le, hogy mi monarcisták vagyunk. Mi és velünk a németség milliói. A német megszokta és abban a tudatban boldogan és megelégedetten is élt, hogy fölötte, a felhők magasságában valaki trónnőtt, aki gondoskodott politikai törekvéseinek helyes irányításáról. Nem az a kérdés tehát, hogy köztársaság, vagy monarchia, hanem igenis a nemzeti hagyományok folytonosságának fentartása. — A német nemzeti párt folytatta, a valódi néppárt, mert benne egyesítve vannak a nép összes rétegei. A centrum is az, de egyoldalú, mert tisztán katolikus. Nem igaz, hogy kizárólag agrárpárt vagyunk, mert a földművelés csak 40 százalékkal van képviselve sorainkban. Ellenben van másfélmillió munkás választónk,s vannak munkásképviselőink, akik nagyon jól érzik magukat pártunkban. Szervezkedésünket a nagy vidéken már teljesen befejeztük, most a városokban folytatjuk sikerrel és sok reménységgel, ha e téren is valóvá válnak terveink, maradunk a német nemzet első nagy politikai pártja. Majd arról beszéltünk, hogy Németországban is, mint mindenütt a világon, hiányoznak az új előretörő erők, az új vezérek, a nagy tehetségek. — Elárulhatom, felelte Height, hogy én és társaim szinte lámpával kerestük nagy Németországban az új erőket. Nem találtuk. Nincsenek. Vájjon a háborús idegesség tüntette-e el őket, nem tudom. Mindenesetre nagy baj. Mert a régi vezérekre támaszkodva kell a nagy harcot Németország jövendőjéért megvívnunk. És még nagyobb baj, hogy a napi nyomorúságoktól eltekintve, a világnak nincsenek messzebbmenő céljai, programja. Várjon hogy és mint lesz húsz-harminc esztendő múlva, ha a békeszerződéseket végrehajtottuk, ha a teljesítési politikának vége szakad, ha a világnak újra való formálása szóba kerül? A legszívesebben leülnék a világ összes nemzeteivel s zöld asztalhoz, hogy kissé megbeszéljük, mi lesz velünk, ha egy generációval tovább tartunk ... Még Schlieven pénzügyi miniszterrel szerettem volna beszélni. De a miniszter megírta teáját és távozott. — Ez az ember, mondotta Winkler képviselő, a világ legszorgalmasabb hivatalnoka. Azt hiszem, nem is alszik, hanem naponta huszonnégy órát dolgozik. És mégis mindig kedves, barátságos, lekötelező és minden szolgálatra kész. Azonban kemény, kellemetlen, sőt goromba, ha ... — Ha pénzt kérnek tőle. Ebben a tekintetben teljesen hasonlatos Európa többi pénzügyi miniszteréhez ... V. Beszélgetés a német nemzeti párt vezéreivel. — Schiele belügyminiszter: Én a szabadkereskedelem hive vagyok... Bismarck herceg: Csak újságírók ne volnának a világon. — Height: az első cél: a konszolidálás, a végső cél: a monarchia. — köszönetet mondott tiszteleti taggá való megválasztásáért, amely kitüntetés — mondotta — az ő személyében az egész újságírást érte. Császár Elemér kedves humorral átszőtt felszólalásában a vendégeket köszöntötte, végül Pekár Gyula köszönetet mondott a királyi hercegnek mejelenéséért, s ezután meg is történt az asztalbontás." 3 IMhMIMMUMIttalBWMaMMHMiMII I I IIIWWIW A német elnökjelölés. — A fajvédők jelöltje : Ludendorff. — Berlin, márc. 16. A Montag Morgen különtudósi aapja jelenti Münchenből: Hitler a Völkischer Kurier hasábjain olyan elnökjelöltet követel, akiben megtestesül a német nép szabadságakarata. Hitler lapjában tegnap Ludendorff nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy egész erejét rendelkezésre bocsátja a nép és az állam javára. Hitler maga idáig erősen tiltakozott minden eddig megnevezett jelölt ellen. Jarres jelölését szintén ellenezte. A tudósító azt hiszi, hogy a német fajvédők pártja Ludendorffot hivatalosan elnökjelöltté kiáltja ki, mégpedig igen rövid időn belül. Az első választás eredménytelen lesz Berlin, márc. 16. (Saját tudósítónktól.) A pártoknak a március 28-iki elnökválasztásra való felvonulása még mindig nem ért véget. A jelöltek közül egyiknek sincs esélye arra, hogy az első választási forduló alkalmával döntő szavazathoz jusson. A választás a köztársaságiak és a titkos vagy többé-kevésbé nyílt monarchisták jelöltjei között fog eldőlni Sok függ a bajor néppárt magatartásától mert végeredményben ez a párt fogja jobbra vagy balra billenteni a választás mérlegét. Éppen ezért Marxnak megválasztása látszik bizonyosabbnak, mert a bajor néppártiak inkább támogatják a katolikus Marxot, mint a protestáns Jarrest.