Budapesti Hírlap, 1925. május (45. évfolyam, 98–122. szám)
1925-05-05 / 100. szám
Megjelent a választást elhalasztó belügyminiszteri rendelet. A belügyminiszter a fővárosi választások ügyében rendeletet adott ki, amelyben rámutat, hogy a székesfővárosi törvényhatósági választók névjegyzékébe a választókra ■vonatkozó adatokat igen sok esetben hibásan jegyezték be. Ennek folytán körülbelül hatvanezer választó részére a hibásan vagy hiányosan kiállított szavazórésgek kézbesíthetők nem voltak. Úgyszintén nem voltak a végleges választói névjegyzékbe fölvehetők azok akiknek választói jogosultságát a közigazgatási bíróság állapította meg. Az 1924. évi XXVI. tc. szelleméből következik, hogy a választói eljárásnak a tökéletes és végleges választói névjegyzék alapján kell történnie, hogy minden választásra jogosult úgy a jelölésnél, mint a szavazásnál jogait gyakorolhassa. A fentiekhez képest ennek a lehetősége még nincs meg, mert a választók jelentékeny száma a szavazójegyek fölött még nem rendelkezik s a közigazgatási bíróság ítéletei alapján a választási névjegyzék kiigazítása, illetőleg végleges összeállítása még folyamatban van. A névjegyzék a törvény szelleméből kiindulva tulajdonképpen csak akkor lesz véglegesnek tekinthető, midőn az abban található elírási hibákat legalább nagy részben orvosolták. Ennélfogva a belügyminiszter a választásnak az 1602— 1925. számi rendeletével megállapított időpontját elhalasztja és a választást az 1025. évi május hó 21. és 22. napjaira tűzi ki. A végből, hogy a választó névjegyzékben előforduló hibás elírásokat helyesbítsék, elrendeli a miniszter, hogy a választási bizottságok a névjegyzéket gondosan vizsgálják át és a szembetűnően nyilvánvaló hibákat javítsák ki. Elrendeli még a belügyminiszter, hogy a szavazójegyek kikézbesítéséig, illetőleg átvételéig a kerületi elöljáróságoknál reggel 8 órától este 7 óráig állandó szolgálatot kell tartani. A szavazójegyet nemcsak személyesen, hanem a személyazonosság igazolása mellett valamely családtag útján is át lehet venni. Tekintettel végül a szavazójegyek kézbesítése körül történt késedelemre, ezúttal — a jövőre vonható minden következtetés kizárásával — a kézbesíthetetlennek bizonyult szavazójegyek megfelelően kiállított meghatalmazás alapján is kiadhatók. — A villámostarifa leszállítása. Egy kőnyomati laptudósító értesülése alapján beszámoltunk a villamostarifa leszállításáról. Hírünkre ma a következő levelet kaptuk: A villamosvasutak tarifareformjáról b. lapjuk május 3-iki számában megjelent közleményben foglaltakra vonatkozóan kérem alábbi nyilatkozatom szíves közlését: Rohrmann István magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelő úrral és Hiesz Károly dr. délivasúti igazgató úrral az ellenőrző bizottság által tervbe vett tarifa-leszállítás ügyében megbeszéléseket folytattam, de a tervezett tarifareform kidolgozásában közre nem működtem és azt magamévá nem tettem, ellenkezően, azzal szemben aggályaimnak is kifejezést adtam. Budapest, 1925. május 4-én. Kiváló tisztelettel Sztrókay István, vezérigazgató-helyettes. — Harangszentelés a kamaraerdei szegényházban. Tegnap délelőtt tíz órakor szentelték föl nagy ünnepség kíséretében a kamaraerdei szegényház kápolnájának harangját. A fölszentelést Mészáros János pápai prelátus végezte, a harangokat a főváros tanácsa nevében Lieber Endre tanácsos vette át. Az ünnepség alkalmából a kamaraerdei szegényház lakói az öszegyült adományokból ünnepi ebédet kaptak. — A keresztény piaci árusok nagygyűlése. A Keresztény Piaci és Vásári Árusok Országos Ipartársulat vasárnap délután négy órakor a régi képviselőházban nagygyűlést tartott, amelyen sok piaci árus jelent meg Jírz Ipartársulat elnöke Horváth János vázolta a piaci árusoknak a zugkereskedők és átter-emelők miatt ért sérelmeit. A nagygyűlés úgy határozott, hogy egy memorandumot küld a polgármesterhez, amelyben kéri a bajok orvoslását. — Új utcanév. A tanács legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a VII. ker. Páhna■iitcát Gróf Zichy Géza utcának nevezze el és megtette az intézkedést aziránt, hogy az utca- és házszámjelző táblákat kicseréljék és, hogy a telekkönyvi kiigazítás is megtörténjék. Az elemi, és iparosinas iskolai igazgatók gyűlése. A fővárosi iskolák kht. tanfelügyelője május 20-ára igazgatói értekezletet hívott össze, amelyen részt vesznek az összes elemi iskolák és iparosinas iskolák igazgatói. Meg fogják beszélni az iskolák ügyeire és a népoktatás fokozására vonatkozóan szükséges összes intézkedéseket. 1925 május 5. (100. sz Budapesti Hírlap MODULOM ÉS MŰVÉSZET. A Zeneművészeti Főiskola hangversenyei. A jubileumi ünnepségek második estéjének műsorát a Zeneakadémia régebbi igazgatóinak és tanárainak a műveiből állították össze. A hangverseny ezúttal is Hubay Jenő vezetése mellett folyt le. Likel Ferenc méltóságteljes és emelkedett hangulatú Ünnepi nyitánya után Koessler János .A megdicsőültekhez cinál gyászódását adták elő. A fenséges komorságban megrázó alkotás Koessler nagyszabású tehetségének és nagy zenei tudásának egyik legszebb dokumentuma. Amikor az agg mester ezüstös próféta feje megjelent az I. emeleti erkély korlátja fölött: a közönség felállt és percekig ünnepelte, hódoló melegséggel, a jelenkor legnagyobb magyar zeneszerzőinek nagyszerű tanárát. Mihalovich Ödön — sajnos — nem jelent meg a tapsra, mely Pán halála című, dallamgazdag és a színek változatos pompájában kitűnően hangzó szimfonikus költeményének előadását követte. A hangversenynek az előadás szépsége szempontjából legkülönb száma Volkmann Róbert f-dúr szerenádja volt (vonós zenekarra), amely hangulatának, témaszövésének és formájának finoman kedves szellemességével kitűnő alkalmat adott a vonósok elsőrangú gárdájának képességei bebizonyítására. (A II. tételt meg is kellett ismételniük). Szemig Árpádnak a tavalyi Greguss-díjjal kitüntetett Helikoni szvitjel plasztikusabb előadásban és határozottabb ritmikával szerettük volna hallani. Az este műsorát Herzfeld Viktor nagyhatású Ünnepi indulója zárta be, amely a beleszőtt magyar Himnusz hatalmas, dallamával a megindultságig fokozta a közönség ünnepi hangulatát. A harmadik este rendkívüli filharmóniai hangverseny volt. A Zeneművészeti Főiskola jelenlegi igazgatójának és tanárainak műveit adták elő. A rendezés a súlypontot Hubay Jenő 111. hegedűversenyére helyezte, melyet a szerző vezetésével egyik legkitűnőbb volt tanítványa, Zathureczky Ede játszott magasrendű, komoly művészettel. Ugyanazon a műsoron, amelyen Hubay Jenő zeneszerzői minőségében egyik leghosszabb, négytételes művével szerepelt: Bartók Béla geniejét egyik kéttételes művéből csak az egyik tétel (a ..Két kép'2. száma), Kodály Zoltánét pedig egyetlen dala, a sötét gyásszal telt Sírni, sírni, sírni című képviselte (Wenczell Béla előadásában). Radnai Miklós öttételes szvitjéből is csak egy tételt ragadtak ki, ami szintén egyike volt a rendezés kevéssé szerencsés ötleteinek, mert a mű értéke így igen kevéssé érvényesülhetett. Előadták még Weiner Leónak a Csongor és Tünde kísérőzenéjéből vett szellemes scherzoját, Siklós Albert Találkozás című festői zenekari képét és Dolmányi Ernő ragyogóan hangzó szvitjét. A jelenlevő szerzőket a közönség meleg ovációban részesítette. Külön elismerést érdemel Siklós Albert az énekkar kitűnő betanításáért és az ünnep rendezésében való fáradságos közreműködésért. A mai este karmestere — a Hubay-hegedűverseny kivételével — Tittel Bernát volt? Hogy miért kellett éppen az idegenből nemrégen hozzánk szerződött operaházi karmesternek juttatni a magyar nemzeti zenekultúra ünnepével kapcsolatos kitüntető megbízást azt igazán nehéz megérteni. Ha Kerner István nem állhatott is ma a zenekar élére, vannak karmestereink, akik semmivel sem gyengébbek 777- tel Bernátnál, akik azonban magyarok és az ünneplő főiskolában nyerték képzettségüket. Vagy — ha ezek közül sem tudtak választani — miért nem ragadták meg ezt a kitűnő alkalmat arra, hogy a külföldön élő, kiváló magyar karmesterek egyikét — pl. Reiner Frigyest — legalább vendégképpen egyszer, hazahívják? A Zeneművészeti Főiskola nagy ünnepe a mai estével véget ért. Egyetlen megzavarhatatlan, tiszta, szinte szent emlékünk maradt meg e három hangversenyről: a műsor, amelyen a zeneművészet nagy, magyar nevei állanak: azok a nevek, amelyek az emberiség egyetemes művészettörténetének nagy fóliuméban, örökké ragyogni lógnak. Ottlik Pálma. * (Vizsgálati előadás.) A Színművészeti Akadémia, saját színpadán, az Urániában, május 7-én, csütörtökön este 7 órakor .A nők barátjaból Hettyey Aranka tanárnő rendezésével vizsgaelőadást tart. A kitűnő együttes kimagasló szereplői Forgács Antal dr, Rédli Gyula, Szilágyi Anna és Csurka Lenke végző akadémiai növendékek. Furtwängler és a berlini filharmonikusok Budapesten. Az idei nagyszabású zenei évad végén rendkívül nagy művészi eseményben lesz része Budapest zenekedvelő közönségének. Május hetedikén és nyolcadikén a Berliner Philharmnisches Orchester rendez két hangversenyt a Zeneakadémiában. A világhírű zenekart Furtwängler Vilmos vezényli. Furtwängler Vilmos, a rövid idő alatt világhírűvé lett karmester harmadik nagykarmestere a berlini filharikmikusoknak. Bülow János, Nikisch Arthur és Furtwängler Vilmos érdeme, hogy a berlini filharmonikusok ma azon a hihetetlen magas nívón állanak, amely a világ legjobb filharmonikusaivá teszi őket. Bülow tanította meg őket a kompozíciók észszerű megértésére és megértetésére. Nikiseit pedig a zenekar egyes tagjai a zenei harmónia láncszemeivé tette. Ami azelőtt Bülow alatt iskolázottság volt, Nikiseit alatt individualizmussá lett. Ha Bülow az értelmet, Nikisch a lelket ébresztette fel a zenekarban, akkor azt mondhatjuk, hogy Furtwängler az, aki a zenekar szívének dobogását is hallatja. Dirigálása helyes középutat jelent Bülow és Nikisch művészi felfogása között. A filharmonikusok világhírű karmestere még fiatalember, a negyven éven innen. Zenei tanulmányait Rheinberger és Schillings alatt végezte Münchenben, s karrierjét a boroszlói, zürichi, müncheni és strassburgi színházakban kezdte. A háború előtti években kerülta lübecki szimfonikus hangversenyek vezetőségének élére, majd öt mannheimi opera élén működött egészen 1920-ig. Strausz Richard távozása után ő vette át a berlini állami operaház hangversenyének vezénylését és egyidejűen mint Mengelberg utóda a frankfurti Muzeum Konzert, valamint a bécsi Tonkünstler Orchester hangversenyeinek dirigense lett. Nikisch Arthur halála után a lipcsei Gemartdiflus-hangversenyek és a berlini filharmóniai hangversenyek dirigense lett s felbontva a berlini operaházzal fennálló szerződését, zenekara élén megfordult Hollandiában, Olaszországban, Skandináviában, Svájcban és Angliában is. Mindenhol rendkívül nagy sikert aratott, de talán még angliai sikerét is felülmúlta idei newyorki szereplésével, amikor is a newyorki filharmóniai zenekart vezényeltevendégként. Az amerikai közönség ekkor úgy ünnepelte őt, mint ahogy Európában csak királyokat ünnepelnek. Budapestre első ízben látogat el és nekünk is először lesz alkalmunk a berlini filharmonikusok zenekarát hallani. A rendkívüli művészi esemény híre nagy érdeklődést keltett magyar zenei körökben. Bizonyos, hogy a világhírű zenekarnak és világhírű karmesterének szereplése sok érdekességgel fog szolgálni zenekultúránknak. * 1Hangversenyek.) Komor Vilmos kamarazenekarának utolsó hangversenyét — amelyet már többször elhalasztottak, — most végre megtartották, a zene komoly hívei azonban nem találhattak benne sok gyönyörűséget. A zenekar gondozatlan játékában hibahibára halmozódott. Az estnek két vendégszereplője volt: Friedmann Ignác hatalmas virtuozitással és a billentésnek finom árnyalásával játszotta Csajkovszki b-moll zongoraversenyét, Scharf Fülöp hegedűművész ellenben sem előadás, sem tónus, sem pedig technikai tudás tekintetében nem mérkőzhetik a mi elsőéves hegedüsnövendékeinkkel sem. Hogy miért kell ilyen minden zenei képesség hijján szűkölködő külföldi szereplőt a magyar hangversenytermekben hallanunk, igazán nem értjük. Az est műsorán egy tehetséges zeneszerzőnek , Pfitznernek egy jelentéktelen újdonsága és Mozart hat német tánca is szerepelt. Az értéktelen vagy legföljebb közepes színvonalon álló hangversenyek áradatában virágos sziget volt a csütörtök esti és a péntek esti két hangverseny: Molnár Imre dalestéje és a Waldbauer-vonósnégyes társaság kamarazeneestje. Molnár Imre művészetében elsősorban csalhatatlan stílusérzéke ragadja meg a hallgatót: a műsor első felében elmélyedő, zeneileg gyönyörűen fölépített előadását hallottuk egy Baci-áriának és Brahms-, Wolf- és Struss - daloknak, míg a műsor második felét magyar pásztornóták és népdalok töltötték be. Előbbieket egy régi diáknótáskönyv alapján Molnár Imre fejtette meg és Hodula István dolgozta fel komoly hozzáértéssel; a Bartók —Kodály gyűjtéséből vett népdalokat Demény Dezső látta el egyszerűségében finom és festői zongorakísérettel. Molnár Imre meleg és nemes-zománcú hangja évrőlévre lágyabb és modulációképesebb. Kitűnő légzési technikája is folyton fejlődik, — már ma megérdemli a magyar Helge Lindborg nevet, és a közönség nagy és forró lelkesedését, mellyel ismétlések és ráadások sorát követelte a kitűnő énekművésztől. — A Waldbauer-társaság zenei kultúránknak egyik legértékesebb és legkomolyabb tényezője. Beethoven késői opusai a lehető legnehezebb feladatot rójják az előadókra. —• az op. 130. és 133. is ama művek közül való, amelyek próbakövei az együttes lelki, szellemi és technikai képességeinek. A Waldbauer-kvartett úgy ezt a két művet, mint Ravel vonósnégyesét eszményi tökéletességgel játszotta. —k —a. * (Az Akadémia felolvasó ülése.) Az Akadémia 111-ik osztálya ma délután nyilvános felolvasó ülést tartott. Az első fel-olvasó Zemplén Géza műegyetemi tanár 1.. volt, aki az Akadémia centenáris előadásaiból a kémiára vonatkozó előadást tartotta meg Az Akadémia Itatása a kémia száz éves fejlődésére hazánkban címen. A nagyértékű centenáris előadás után négy vendégnek a dolgozatai kerültek bemutatásra. Ilosvay Lajos bemutatta Mauthner Nándor vendégnek két dolgozatát .1 metadioxyfahéjsav szintézise és Az androsin szintézise. Mágocsy-Vietz Sándor r. t. két vendég dolgozatát mutatta be. Györfy Istvántól .1 Minobrym nemzetség fajainak elterjedése a Nagy Magyar Alföldön és cikológiai viszonyaik. Hollendonner Ferenc vendég dolgozata pedig A pilisszántói kofárké és a bajóti Jankovich-barlang prehisztorikus famaradványainak mikroszkópos vizsgálata. Végül Vendl Aladár I. tag. bemutatta Liffa Aurél vendég ismerttetését Diopszid Csiklovabányáról. * (Arany János emléktáblája.) Az Üllői - út és az Erkel-utca sarkán lévő bérházban, lakott annak idején hosszabb ideig Arany János. A házat jelenlegi tulajdonosa, Böhm Béla áldozatkészsége díszemléktáblával látta el, amelyet május 9-én délelőtt 10 órakor lepleznek le. Az ünnepélyen az Akadémia nevében Vojnovich Géza, a Kisfaludy-Társaság nevében Fényesy László és a Petőfi-Társaság megbízásából Bartóky József mond beszédet. * (Diákhangversenyek.) A piarista főgimnázium tegnap kitűnően sikerült matinét rendezett. A diákzenekar Rossini Tell Vilmos nyitányával vezette be a műsort, majd Machida Tibor III. osztályú tanuló Corelli S.argóját és Popper spanyoltáncát játszotta el gordonkán Kákai Rezső zongoraművész kísérete mellett. Ezután Lohengrin örök szép Nászindulóját, Mendelssohn Vadászdalát és Beethoven Török indulóját halottak Sonkoly István VIII. osztályú tanuló hegedűjén. Mind a két tanulónak játéka komoly művészi produkció volt. A megjelent nagyszámú és előkelő közönség lelkes tapssal jutalmazta a matiné szereplőit, akik gazdag és változatos programi mai gyönyörködtették a hallgatóságot. A rendezés nehéz munkáját Lukács József piarista tanár végezte ízléssel és sikerrel. A ciszterci rend székesfehérvári Szent István-reálgimnáziuma szépen sikerült ünnepség keretében ünnepelte meg segítőegyesületének és zenekara megalakításának ötvenedik évfordulóját. Az ünnepséget az ifjúsági zenekar nyitotta meg Erkel Bánk bán nyitányával. Ezt követte Lakatos Dénes dr. cisztercita rendi tanár beszéde, aki emlékezéseket olvasott fel ez ötven év történetéből. Az ünnepi beszédet Gaal Gaszton nemzetgyűlési képviselő, a nemzetgyűlés volt elnöke mondotta, aki szintén az intézetben végezte tanulmányait. Nagy sikerrel szerepeltek: Polgár István dr., Ilmer Ágoston, Horváth Elek, Jarisch János, Pék János. A közönség nagy tetszéssel fogadta az egyes számokat, amelyeket az iskola most már vezető állásokban levő növendékei adtak elő. A Budapesti Piarista Diákszövetség május 7-én, csütörtökön este hét órakor a Szent Gellért-szálló elsőemeleti hangversenytermében Bencsik György dr., Herz Ottó dr., Jakobi Antal, Kákai Rezső, Losonczy Lajos, Losonczy Lajosné, Petites Margit, ifj. Schlotter Jenő, Szécsiné Andrejka Margit és Ugró Zuárd közreműködésével jótékonycélú hangversenyt rendez. Személyjegy ára 20.000 korona. Jegyek kaphatók: A piarista főgimnázium kapusánál, Farkas Árpád papírkereskedésében (Kecskeméti utca 6.) és este a pénztárnál. A hangversenyt este a szálló éttermében társasvacsora követi. 9