Budapesti Hírlap, 1925. május (45. évfolyam, 98–122. szám)

1925-05-05 / 100. szám

­ Megjelent a választást elhalasztó belügyminiszteri rendelet. A belügyminiszter a fővárosi választások ügyében rendeletet adott ki, amelyben rá­mutat, hogy a székesfővárosi törvényható­sági választók névjegyzékébe a választókra ■vonatkozó adatokat igen sok esetben hi­básan jegyezték be. Ennek folytán körül­belül hatvanezer választó részére a hibá­san vagy hiányosan kiállított szavazóré­­s­gek kézbesíthetők nem voltak. Úgyszin­tén nem voltak a végleges választói név­jegyzékbe fölvehetők azok akiknek válasz­tói jogosultságát a közigazgatási bíróság állapította meg. Az 1924. évi XXVI. tc. szelleméből kö­vetkezik, hogy a választói eljárásnak a tö­kéletes és végleges választói névjegyzék alapján kell történnie, hogy minden vá­lasztásra jogosult úgy a jelölésnél, mint a szavazásnál jogait gyakorolhassa. A fen­tiekhez képest ennek a lehetősége még nincs meg, mert a választók jelentékeny száma a szavazójegyek fölött még nem rendelkezik s a közigazgatási bíróság ítéle­tei alapján a választási névjegyzék kiiga­zítása, illetőleg végleges összeállítása még folyamatban van. A névjegyzék a törvény szelleméből kiindulva tulajdonképpen csak akkor lesz véglegesnek tekinthető, midőn az abban található elírási hibákat leg­alább nagy részben orvosolták. Ennélfogva a belügyminiszter a választásnak az 1602— 1925. szám­i rendeletével megállapított idő­pontját elhalasztja és a választást az 1025. évi május hó 21. és 22. napjaira tűzi ki. A végből, hogy a választó névjegyzék­ben előforduló hibás elírásokat helyesbít­­sék, elrendeli a miniszter, hogy a válasz­tási bizottságok a névjegyzéket gondosan vizsgálják át és a szembetűnően nyilván­való hibákat javítsák ki. Elrendeli még a belügyminiszter, hogy a szavazójegyek ki­kézbesítéséig, illetőleg átvételéig a kerü­leti elöljáróságoknál reggel 8 órától este 7 óráig állandó­ szolgálatot kell tartani. A szavazójegyet nemcsak személyesen, hanem a személyazonosság igazolása mellett vala­mely családtag útján is át lehet venni. Te­kintettel végül a szavazójegyek kézbesítése körül történt késedelemre, ezúttal — a jö­vőre vonható minden következtetés kizárá­sával — a­ kézbesíthetetlennek bizonyult szavazójegyek megfelelően kiállított meg­hatalmazás alapján is kiadhatók. — A villámostarifa leszállítása. Egy kőnyomati laptudósító értesülése alapján beszámoltunk a villamostarifa leszállításá­ról. Hírünkre ma a következő levelet kap­tuk: A villamosvasutak tarifareformjáról b. lap­juk május 3-iki számában megjelent közle­ményben foglaltakra vonatkozóan kérem alábbi nyilatkozatom szíves közlését: Rohr­mann István magyar királyi vasúti és hajó­zási főfelügyelő úrral és Hiesz Károly dr. déli­­vasúti igazgató úrral az ellenőrző bizottság által tervbe vett tarifa-leszállítás ügyében meg­beszéléseket folytattam, de a tervezett tarifa­­reform kidolgozásában közre nem működtem és azt magamévá nem tettem, ellenkezően, azzal szemben aggályaimnak is kifejezést ad­tam. Budapest, 1925. május 4-én. Kiváló tisz­telettel Sztrókay István, vezérigazgató-helyet­tes. — Harangszentelés a kamaraerdei sze­gényházban. Tegnap délelőtt tíz órakor szentelték föl nagy ünnepség kíséretében a kamaraerdei szegényház kápolnájának ha­rangját. A fölszentelést Mészáros János pá­pai prelátus végezte, a harangokat a fő­város tanácsa nevében Lieber Endre taná­csos vette át. Az ünnepség alkalmából a kamaraerdei szegényház lakói az öszegyült adományokból ünnepi ebédet kaptak. — A keresztény piaci árusok nagy­gyűlése. A Keresztény Piaci és Vásári Árusok Országos Ipartársulat vasárnap délután négy órakor a régi képviselőházban nagygyűlést tartott, amelyen sok piaci árus jelent meg Jírz Ipartársulat elnöke Horváth János vázolta a piaci árusoknak a zugkereskedők és átter-e­melők miatt ért sérelmeit. A nagygyűlés úgy határozott, hogy egy memorandumot küld a polgármesterhez, amelyben kéri a bajok or­voslását. — Új utcanév. A tanács legutóbbi ülé­sén hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a VII. ker. Páhna­­■iitcát Gróf Zichy Géza­ utcának nevezze el és megtette az intézkedést aziránt, hogy az utca- és házszámjelző táblákat kicseréljék és, hogy a telekkönyvi kiigazítás is megtör­ténjék. Az elemi, és iparosinas iskolai igaz­gatók gyűlése. A fővárosi iskolák kht. tan­felügyelője május 20-ára igazgatói értekezletet hívott össze, amelyen részt vesznek az összes elemi iskolák és iparosinas iskolák igazgatói. Meg fogják beszélni az iskolák ügyeire és a népoktatás fokozására vonatkozóan szükséges összes intézkedéseket. 1925 május 5. (100. sz Budapesti Hírlap MODULOM ÉS MŰVÉSZET. A Zeneművészeti Főiskola hangversenyei. A jubileumi ünnepségek második estéjé­nek műsorát a Zeneakadémia régebbi igaz­gatóinak és tanárainak a műveiből állítot­ták össze. A hangverseny ezúttal is Hubay Jenő vezetése mellett folyt le. Likel Fe­renc méltóságteljes és emelkedett hangu­latú Ünnepi nyitánya után Koessler János .A megdicsőültekhez cinál gyászódását ad­ták elő. A fenséges komorságban megrázó alkotás Koessler nagyszabású tehetségének és nagy zenei tudásának egyik legszebb dokumentuma. Amikor az agg mester ezüstös próféta feje megjelent az I. emeleti erkély korlátja fölött: a közönség felállt és percekig ünnepelte, hódoló melegséggel, a jelenkor legnagyobb magyar zeneszerzői­nek nagyszerű tanárát. Mihalovich Ödön — sajnos — nem jelent meg a tapsra, mely Pán halála című, dallamgazdag és a színek változatos pompájában kitűnően hangzó szimfonikus költeményének elő­adását követte. A hangversenynek az elő­adás szépsége szempontjából legkülönb száma Volkmann Róbert f-dúr szerenádja volt (vonós zenekarra), amely hangulatá­nak, témaszövésének és formájának fino­man kedves szellemességével kitűnő alkal­mat adott a vonósok elsőrangú gárdájának képességei bebizonyítására. (A II. tételt meg is kellett ismételniük). Szemig Árpád­nak a tavalyi Greguss-díjjal kitüntetett Helikoni szvit­jel plasztikusabb előadásban és határozottabb ritmikával szerettük volna hallani. Az este műsorát Herzfeld Viktor nagyhatású Ünnepi indulója zárta be, amely a beleszőtt magyar Himnusz hatalmas, dallamával a megindultságig fo­kozta a közönség ünnepi hangulatát. A harmadik este rendkívüli filharmóniai hangverseny volt. A Zeneművészeti Fő­iskola jelenlegi igazgatójának és tanárai­nak műveit adták elő. A rendezés a súly­pontot Hubay Jenő 111. hegedűversenyére helyezte, melyet a szerző vezetésével egyik legkitűnőbb volt tanítványa, Zathureczky Ede játszott magasrendű, komoly művé­szettel. Ugyanazon a­ műsoron, amelyen Hubay Jenő zeneszerzői minőségében egyik leghosszabb, négytételes­ művével szerepelt: Bartók Béla geniejét egyik kéttételes mű­véből csak az egyik tétel (a ..Két kép'­­2. száma), Kodály Zoltánét pedig egyetlen dala, a sötét gyásszal telt Sírni, sírni, sírni című képviselte (Wenczell Béla előadásá­ban). Radnai Miklós öttételes szvitjéből is csak egy tételt ragadtak ki, ami szintén egyike volt a rendezés kevéssé szerencsés ötleteinek, mert a mű értéke­­ így igen ke­véssé érvényesülhetett. Előadták még Wei­­ner Leónak a Csongor és Tünde kísérő­zenéjéből vett szellemes scherzoját, Siklós Albert Találkozás című festői zenekari képét és Dolmányi Ernő ragyogóan hangzó szvitjét. A jelenlevő szerzőket a közönség meleg ovációban részesítette. Külön elisme­rést érdemel Siklós Albert az énekkar ki­tűnő betanításáért és az ünnep rendezé­sében való fáradságos közreműködésért. A mai este karmestere — a Hubay-he­­gedűverseny kivételével — T­itt­el Bernát volt? Hogy miért kellett éppen az idegen­ből nemrégen hozzánk szerződött opera­házi karmesternek juttatni a magyar nem­zeti zenekultúra ünnepével kapcsolatos ki­tüntető megbízást azt igazán nehéz meg­érteni. Ha Kerner István nem állhatott is ma a zenekar élére,­­ vannak karmeste­reink, akik semmivel sem gyengébbek 777- tel Bernátnál, akik azonban magyarok és az ünneplő főiskolában nyerték képzett­ségüket. Vagy — ha ezek közül sem tud­tak választani — miért nem ragadták meg ezt a kitűnő alkalmat arra, hogy a kül­földön élő, kiváló magyar karmesterek egyikét — pl. Reiner Frigyest — legalább vendégképpen egyszer, hazahívják? A Zeneművészeti Főiskola nagy ünnepe a mai estével véget ért. Egyetlen megza­varhatatlan, tiszta, szinte szent emlékünk maradt meg e három hangversenyről: a műsor, amelyen a zeneművészet nagy, ma­gyar nevei állanak: azok a nevek, ame­lyek az emberiség egyetemes művészettör­ténetének nagy fóliuméban, örökké ragyogni lógnak. Ottlik Pálma. * (Vizsgálati előadás.) A Színművészeti Akadémia, saját színpadán, az Urániában, május 7-én, csütörtökön este 7 órakor .A nők barátja­ból Hettyey Aranka tanárnő rendezésével vizsgaelőadást tart. A kitűnő együttes kimagasló szereplői Forgács An­tal dr, Rédli Gyula, Szilágyi Anna és Csurka Lenke végző akadémiai növendé­kek. Furtwängler és a berlini filharmonikusok Budapesten. Az idei nagyszabású zenei évad végén rendkívül nagy művészi eseményben lesz része Budapest zenekedvelő közönségének. Május hetedikén és nyolcadikén a Berliner Philharmnisches Orchester rendez két hangversenyt a Zeneakadémiában. A világ­hírű zenekart Furtwängler Vilmos ve­zényli. Furtwängler Vilmos, a rövid idő alatt világhírűvé lett karmester harmadik nagy­­karmestere a berlini filharikmikusoknak. Bülow János, Nikisch Arthur és Furt­­wängler Vilmos érdeme, hogy a berlini filharmonikusok ma azon a hihetetlen ma­gas nívón állanak, amely a világ legjobb filharmonikusaivá teszi őket. Bülow taní­totta meg őket a kompozíciók észszerű megértésére és megértetésére. Nikiseit pe­dig a zenekar egyes tagjai a zenei har­mónia láncszemeivé tette. Ami azelőtt Bülow alatt iskolázottság volt, Nikiseit alatt individualizmussá lett. Ha Bülow az értelmet, Nikisch a lelket ébresztette fel a zenekarban, akkor azt mondhatjuk, hogy Furtwängler az, aki a zenekar szívének dobogását is hallatja. Dirigálása helyes középutat jelent Bü­low és Nikisch művészi felfogása között. A filharmonikusok világhírű karmes­tere még fiatalember, a negyven éven in­nen. Zenei tanulmányait Rheinberger és Schillings alatt végezte Münchenben, s kar­rierjét a boroszlói, zürichi, müncheni és strassburgi színházakban kezdte. A háború előtti években került­­a lübecki szimfoni­kus hangversenyek vezetőségének élére, majd öt mannheimi opera élén működött egészen 1920-ig. Strausz Richard távozása után ő vette át a berlini állami operaház hangversenyének vezénylését és egyidejűen mint Mengelberg utóda a frankfurti Mu­zeum Konzert, valamint a bécsi Tonkünst­­ler Orchester hangversenyeinek dirigense lett. Nikisch Arthur halála után a lipcsei Ge­­martd­iflus-hangversenyek és a berlini filhar­móniai hangversenyek dirigense lett s fel­bontva a berlini operaházzal fennálló szer­ződését, zenekara élén megfordult Hollan­diában, Olaszországban, Skandináviában, Svájcban és Angliában is. Mindenhol rend­kívül nagy sikert aratott, de talán még angliai sikerét is felülmúlta idei newyorki szereplésével, amikor is a newyorki fil­harmóniai zenekart vezényelte­­vendégként. Az amerikai közönség ekkor úgy ünne­pelte őt, mint ahogy Európában csak kirá­lyokat ünnepelnek. Budapestre első ízben látogat el és ne­künk is először lesz alkalmunk a berlini filharmonikusok zenekarát hallani. A rendkívüli művészi esemény híre nagy érdeklődést keltett magyar zenei körökben. Bizonyos, hogy a világhírű zenekarnak és világhírű karmesterének szereplése sok ér­dekességgel fog szolgálni zenekultúránknak. * 1Hangversenyek.) Komor Vilmos ka­mara­zenekarának utolsó hangversenyét — amelyet már többször elhalasztottak, — most végre megtartották, a zene komoly hívei azonban nem találhattak benne sok gyönyörűséget. A zenekar gondozatlan já­tékában hiba­hibára halmozódott. Az est­­­­nek két vendégszereplője volt: Friedmann­­ Ignác hatalmas virtuozitással és a billen­­tésnek finom árnyalásával játszotta Csaj­­kovszki b-moll zongoraversenyét, Scharf Fü­löp hegedűművész ellenben sem előadás, sem tónus, sem pedig technikai tudás te­kintetében nem mérkőzhetik a mi elsőéves hegedüsnövendékeinkkel sem. Hogy miért kell ilyen minden zenei képesség hijján szűkölködő külföldi szereplőt a magyar hangversenytermekben hallanunk, igazán nem értjük. Az­ est műsorán egy tehetséges zeneszerzőnek , Pfitzner­nek egy jelenték­telen újdonsága és Mozart hat német tánca is szerepelt.­­ Az értéktelen vagy legföl­jebb közepes színvonalon álló hangverse­nyek áradatában virágos sziget volt a csü­törtök esti és a péntek esti két hangver­seny: Molnár Imre dalestéje és a Wald­­bauer-vonósnégyes társaság kamarazene­estje. Molnár Imre művészetében elsősor­ban csalhatatlan stílusérzéke ragadja meg a hallgatót: a műsor első felében elmé­lyedő, zeneileg gyönyörűen fölépített elő­adását hallottuk egy Bac­i-áriának és Brahms-, Wolf- és St­russ - da­l­o­k­n­a­k, míg a műsor második felét magyar pásztornó­­ták és népdalok töltötték be. Előbbieket egy régi diáknótáskönyv alapján Molnár Imre fejtette meg és Hodula István dol­gozta fel komoly hozzáértéssel; a Bartók —Kodály gyűjtéséből vett népdalokat De­­mény Dezső látta el egyszerűségében finom és festői zongorakísérettel. Molnár Imre meleg és nemes-zománcú hangja évről­­évre lágyabb és modulációképesebb. Kitűnő légzési technikája is folyton fejlődik, — már ma megérdemli a magyar Helge Lind­­borg nevet, és a közönség nagy és forró lelkesedését, mellyel ismétlések és ráadások sorát követelte a kitűnő énekművésztől. — A Waldbauer-társaság zenei kultúránknak egyik legértékesebb és legkomolyabb ténye­zője. Beethoven késői opusai a lehető leg­nehezebb feladatot rójják az előadókra. —• az op. 130. és 133. is ama művek közül való, amelyek próbakövei az együttes lelki, szellemi és technikai képességeinek. A Waldbauer-kvartett úgy ezt a két művet, mint Ravel vonósnégyesét eszményi töké­letességgel játszotta. —k —a. * (Az Akadémia felolvasó ülése.) Az Akadémia 111-ik osztálya ma délután nyil­vános felolvasó ülést tartott. Az első fel-­­olvasó Zemplén Géza műegyetemi tanár 1.­­. volt, aki az Akadémia centenáris előadá­saiból a kémiára vonatkozó előadást tar­totta meg Az Akadémia Itatása a kémia száz éves fejlődésére hazánkban címen. A nagyértékű centenáris előadás után négy vendégnek a dolgozatai kerültek bemuta­tásra. Ilosvay Lajos bemutatta Mauthner Nándor vendégnek két dolgozatát .1 meta­­dioxyfahéjsav szintézise és Az androsin szintézise. Mágocsy-Vietz Sándor r. t. két vendég dolgozatát mutatta be. Györfy Ist­vántól .1 Minobrym­ nemzetség fajainak elterjedése a Nagy Magyar Alföldön és ci­­kológiai viszonyaik. Hollendonner Ferenc vendég dolgozata pedig A pilis­szántói ko­fárké és a bajóti Jankovich-barlang pre­­hisztorikus famaradványainak mikroszkó­pos vizsgálata. Végül Vendl Aladár I. tag. bemutatta Liffa Aurél vendég ismerttetését Diopszid Csiklovabányáról. * (Arany János emléktáblája.) Az Üllői - út és az Erkel-utca sarkán lévő bérházban, lakott annak idején hosszabb ideig Arany János. A házat jelenlegi tulajdonosa, Böhm Béla áldozatkészsége díszemléktáblával látta el, amelyet május 9-én délelőtt 10 órakor lepleznek le. Az ünnepélyen az Akadémia nevében Vojnovich Géza, a Kis­­faludy-Társaság nevében Fényesy László és a Petőfi-Társaság megbízásából Bartóky József mond beszédet. * (Diákhangversenyek.) A piarista fő­gimnázium tegnap kitűnően sikerült mati­nét rendezett. A diákzenekar Rossini Tell Vilmos nyitányával vezette be a műsort, majd Machida Tibor III. osztályú tanuló Corelli S.argóját és Popper spanyoltáncát játszotta el gordonkán Kákai Rezső zon­goraművész kísérete mellett. Ezután Lo­hengrin örök szép Nászindulóját, Mendels­sohn Vadászdalát és Beethoven Török in­­­dulóját halottak Sonkoly István VIII. osz­tályú tanuló hegedűjén. Mind a két tanuló­nak játéka komoly művészi produkció volt. A megjelent nagyszámú és előkelő közön­ség lelkes tapssal jutalmazta a matiné sze­­­­replőit, akik gazdag és változatos program­­i mai gyönyörködtették a hallgatóságot. A rendezés nehéz munkáját Lukács József piarista tanár végezte ízléssel és sikerrel. A ciszterci rend székesfehérvári Szent István-reálgimnáziuma szépen sikerült ün­nepség keretében ünnepelte meg segítő­­egyesületének és zenekara megalakításának ötvenedik évfordulóját. Az ünnepséget az ifjúsági zenekar nyitotta­ meg Erkel Bánk bán­ nyitányával. Ezt követte Lakatos Dé­nes dr. cisztercita rendi tanár beszéde, aki emlékezéseket olvasott fel ez ötven év tör­ténetéből. Az ünnepi beszédet Gaal Gasz­­ton nemzetgyűlési képviselő, a nemzet­gyűlés volt elnöke mondotta, aki szintén az intézetben végezte tanulmányait. Nagy sikerrel szerepeltek: Polgár István dr., I­lmer Ágoston, Horváth Elek, Jarisch Já­nos, Pék János. A közönség nagy tetszés­sel fogadta az egyes számokat, amelyeket az iskola most már vezető állásokban levő növendékei adtak elő. A Budapesti Piarista Diákszövetség má­jus 7-én, csütörtökö­n este hét órakor a Szent Gellért-szálló elsőemeleti hangver­senytermében Bencsik György dr., Herz Ottó dr., Jakobi Antal, Kákai Rezső, Lo­­sonczy­ Lajos, Losonczy Lajosné, Petites Margit, ifj. Schlotter Jenő, Szécsiné An­­drejka Margit és Ugró Zuárd közrem­űkö­­­­désével jótékonycélú hangversenyt rendez. Személyjegy ára 20.000 korona. Jegyek kaphatók: A piarista főgimnázium kapu­sánál, F­arkas Árpád papírkereskedésében (Kecskeméti­ utca 6.) és este a pénztárnál. A hangversenyt este a szálló éttermében társasvacsora követi. 9

Next