Budapesti Hírlap, 1925. június(45. évfolyam, 123–143. szám)

1925-06-10 / 128. szám

16 1925 június 10. 128. sz.) Budapesti Kirup paktum csak Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvétele után lép érvénybe. A paktum megkötését nem állítják fel feltételül Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépésére nézve, hanem Németországot felveendőnek minősítik a Nemzetek Szövetségébe, még mielőtt a paktum életbelép. Németország lefegyverzése. ■— Az ellenőrző-bizottság jelentése. — Németország állítólagos mulasztásai. — rf.- (- : Pária, jun. 9. (Wolff.) A francia kormány tegnap este a sajtóval kivonatot közölt a szövetségesközi ellenőrző-bizottság ama jelentéséből, amelyet a bizottság február 15-én adott át Foch tábornagynak, a Versailles'i szövetségesközi katonai bizottság elnökének. •A jelentés a bevezetésben hangoztatja, hogy míg az ellenőrző bizottság a rendőrségnél, a gyáraknál és a polgári hatóságoknál semmiféle nehézségekkel nem találkozott, a katonai hatóságoknál a legélénkebb ellenállásba ütközött. A jelentés ezután a versaillesi szerződésnek a lefegyverzésre vonatkozó rendelkezéseibe ütköző egész sor állítólagos vétséget sorol fel, majd végül a következő következtetésekre jut: A felfegyverzés és más hadianyagok tekintetében Németország katonai helyzete 1922. óta körülbelül ugyanaz maradt. Az akkor megállapított mulasztások egyikét sem küszöbölték ki. Németország katonai hatalmának kifejezett erősödése a tényleges állományok, az újoncozás és a katonai kiképzés, valamint bizonyos felszerelések és erődítések terén tapasztalható. Németország ezenkívül abban a helyzetben van, hogy gyorsan tud hadianyagot gyártani. A jelentés azzal a nyilatkozattal végződik, hogy az ellenőrző bizottság saját kezdéséből és a tapasztaltak alapján kialakult nézete szem előtt tartásával nem jelentheti ki, hogy Németország teljesítette a békeszerződés katonai záradékait. A mulasztások kiküszöbölésének még jelentékenyen nagy előhaladást kell tennie. A belügyminisztérium megbízásából Koncz Endre osztálytanácsos és Kuharszky László, az Országos Tűzös Újszövetség főtitkára, Bánóczy Kálmán népjóléti miniszteri osztálytanácsossal együtt ma Sátoraljaújhelyre érkeztek. Koncz és Kuharszky résztvesznek a tűzvizsgálóbizottság további munkájában. A tűzvizsgálat végleges befejezése még ma éjszakára várható. A belügyminisztérium megbízottai holnap reggel részletesen beszámolnak a vizsgálat eredményéről. Gyujtogatás okozta a sátoraljaújhelyi tűzvészt — Harminc kár pusztult el. — A kár meghaladja a négy milliárdot. — Negyven család vált hajléktalanná. — Sátoraljaújhely, jan. 9. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi tűzvész okozta izgalom nehezen tud lecsillapodni. A veszedelmet megfékezték, de még ma a hajnali órákban is füstölögtek sok helyen a leégett házak romjai. Sok száz ember, köztük a károsultak szomorú csoportja, ott kavarog a leégett városrész körül s megdöbbenve szemléli a rettentő pusztulás helyét. A tűzoltóság tegnap este óta a romok eltakarításán dolgozik. A városi műszaki hivatal emberei néhány leégett ház csonkán meredező tűzfalát lebontották, nehogy a megrongált falak bedőljenek és kárt tegyenek a szomszédos épületekben. Ma a kora délelőtti órákban bizottság szállt ki a tűzvizsgálat megtartására. A bizottság tagjai Bertóty Lőrinc rendőrtanácsos, Márton Elek városi tanácsos és Gruber Károly műszaki tanácsos voltak, azonkívül Bernáth Aladár, a vármegye alispánja is megjelent a tűz helyén. A bizottság elsősorban annak a megállapításához fogott, hogy mi okozta a katasztrófát. A tűz keletkezése helyén, a Fürdő utca 5. számú ház padlásán az üszkös gerendák között egy csomó, olajjal átitatott papirost találtak. A rendőrség ebből arra következtet, hogy a tűzvészt gyújtogatás okozta. Annál is inkább feltehető ez, mert az utóbbi években többször előfordult ebben a városrészben tűzeset, melyről mindig megállapították, hogy gyújtogatásból keletkezett. A rendőrség a legerélyesebb nyomozást indította meg ebben az irányban. Délután két órára fejeződött be az ideiglenes tűzvizsgálat. Ekkor már majdnem tiszta képet lehetett nyerni a tűzvész okozta pusztításról. A bizottság által felvett adatok szerint harminc ház pusztult el és negyven család vált hajléktalanná. A kár öszszege körülbelül négymilliárd korona. A legnagyobb veszteséget Farkas Andor, Sátoraljaújhely nyugalmazott polgármestere szenvedte, akinek Jókai utcai háza teljesen leégett és minden ingósága elpusztult a tűzben. Sok szegényebb polgár és munkáscsalád nem tudott egyebet megmenteni a rajta levő ruházatnál. Minden más holmijuk a lángok martaléka lett. A hajléktalanná vált embereket ideiglenesen a piarista gimnázium épületében helyezték el. A koldusbotra jutott családok megsegítésére azonnal társadalmi akciót indított a város tehetősebb polgársága, hogy legalább élelmiszerrel elláthassák a szerencsétlen embereket. Bernáth alispán távirati úton fordult a belügyminiszterhez, akitől ötvenmillió koroma gyorssegítség kiutalását kérte. Két gyermek. A Múzeumkert egyik gondosan gereblyézett útján két gyermek áll, szemben egymással. (A nagyobbik, kilenc-tíz esztendős leány, gyönyörű crépe-de-chine ruhában, gondosan ápolt szőke hajfürtökkel, elkényeztetett hercegkisasszony benyomását teszi. A kisebbik, egy körülbelül nyolcesztendei fűj, egyszerű, tiszta vászonruhácskában, okos meleg szemével, határtalan bámulattal nézi a kislány csillogó aranykarkötőjét. A kislány tudja és érzi ezt s veleszületett női furfangossággal még növelni igyekszik azt. Megforgatja a karkötőt s unottan nézi a karkötőn megtörő napsugarak játékát. — Nem is tudom, hogy miért ezt a vacakot adta rám a kisasszony, mikor jól tartja, hogy nem szeretek ilyen szegényes dolgokat s hogy van másik két karkötőm is . . . A kisfiú tágranyilt szemmel nézi a kislányt, a karkötőt s valami felsőbbrendűséget lát a felvont homlok és a szenvelgő hang mögött. — Anyusnak is volt — mondja azután csöndesen — de eladta ... A karkötőjét is, a fülbevalóját is, a gyűrűjét is, mindent... mindent... S ma nincs semmije .. . Ezt olyan szomorúan mondja, ahogyan csak azok a gyermekek tudnak beszélni, akik korán belenéznek az életbe. A kis leány az elkényeztetett hercegnő, nézte a pajtása bánatos arcát, de nem látott belőle semmit. Nem tudta, mi a szomorúság, mi a lemondás, csak azt tudta, hogy a kisfiú szegény ... Szegény, mert hiszen máskülönben nem adta volna el az anyuskája a gyűrűjét és a karkötőjét. S valami belénevelt lenézéssel és ösztönös kegyetlenséggel elhúzódott a gyermektől. De azért kíváncsian megkérdezte: — Hol laktok? — Egy bútorozott lakásban a Teréz-kör* utón. •— adta meg a fiúcska halk hangon a feleletet. — Anyus nem vehet üres lakást, mert mindenünk Erdélyben maradt és nincs pénzünk arra, hogy újra bútort vegyünk. A kislány most egészen elhúzódott. Valami gonosz kis ránc támadt az ajka körül, ami szinte visszataszítóvá tette az arcát. — És. .. és az apád? — kérdezte azután. — Ő nem keres? A kisfiú szemét elöntötte a köny és reszkető szájjal mondta. — Apus? ... Elesett — Ivangorodnál... — Elesett? Mi az, hogy elesett? — kérdezte újra kitörő kíváncsisággal a kislány. A fiúcska fölvetette a fejét. Csillogó szemében valami büszke fény lobbant föl, amikor megadta a feleletet. — Meghalt, mert nem engedte, hogy az oroszok betörjenek és elvegyék az országunkat. — Igen, és itthagyott benneteket kenyér meg lakás nélkül. — mondta kegyetlen józansággal a kislány. — Pedig, ha ez nem így volna és te gazdag volnál, szívesen játszanám veled, mert helyes fiú vagy. De így nem lehet. Anyus nem engedi, hogy minden jött-menttel szóba álljak. A kisfiú arca lángszinűre gyulladt. — Én nem vagyok jött-ment. — mondta határtalan büszkeséggel. — És szegény sem vagyok... Van anyuskám, aki szeret. És jegyezd meg magadnak, hogy az én apuskám én értem meg teérted esett el. Anyus azt is mondta, hogy mindnyájunkért... Büszke öntudatosság csillant meg a szemén. A fejét kissé meghajtotta a leány felé, azután elment. A kislány fitymáló mosollyal nézett utána és határtalan lenézéssel mondta: — Szegény vagy ... azért is szegény ... — (Napirend.) 1925. június 10. Szerda. Római katolikus és protestáns: Margit, ógörög: Május 28. Butik. A Nap kél 4 óra 3 perckor, nyugszik 7 óra 56 perckor. A Hold két 11 óra 17 perckor, nyugszik 7 óra 52 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum ásványtára 9—VII. Akadémia Goethe-szoba 10—12. Akadémia történelmi képcsarnok 10— V2. Iparművészeti Múzeum 9—12. Ráth György múzeum 9—Vz2. Mezőgazdasági Múzeum 10—1. Szépművészeti Múzeum modern tárlata 10—172. Nyitvalévő könyvtárak: Városi nyilvános könyvtár 9—7. Akadémia könyvtára 3—7. Egyetemi könyvtár 9—7. Nemzeti Múzeum könyvtára 9—4. Erzsébet Népakadémia könyvtára 5—8. Iparművészeti — (Az időjárás.) A Meteorológiai Intézet jelenti: A légnyomás eloszlása megegyezik a tegnapival. A maximum helyét a Skandináv félsziget és Anglia között megtartotta és felmelegedést okoz Európa nyugati részein, a depresszió is megmaradt Dél-Oroszországban és tovább gyengülve még mindig esős jelleget ad az időjárásnak. Hazánkban az idő változóan felhős, száraz és a hőmérséklet lassan emelkedik. Időjóslat- Túlnyomóan száraz idő, további hőemelkedéssel. . . (A kormányzó elismerése.) A kormányzó elrendelte, hogy Kruchina Manó altábornagynak és szentkereszthegyi Kratochwill Károly vezérfőtanácsosnak nyugállományba helyezésük alkalmából a magyar királyi honvédség fejlesztése, körül teljesítőit kiválóan eredményes és hasznos szolgálatukért dicsérő elismerése tudtul adassék. (Pápai kitüntetések a szombathelyi egyházmegyében.) XI. Pius pápa Mikes János szombathelyi megyéspüspök előterjesztésére Buda János dr. püspöki helynököt apostoli protonotáriussá, Tauber Sándor dr. apát-kanonokot pápai prelátussá, Kiss Lajos dr. alsósági és Pintér József rábakovácsii plébánosokat pápai káplánokká nevezte ki. A kitüntetetteknek a kinevező okiratokat Mikes püspök holnap, szerdán személyesen fogja átnyújtani. (A finn elnök Stokholmban.) Stokholmból jelentik: Belander dr., a finn köztársaság újonnan választott elnöke június 19-én az Eläköön finn vadítón Stokholmba érkezik, hogy meglátogassa V. Gusztáv svéd királyt. A látogatásnak hivatalos jellege lesz és Finnország elnökét útjában nemcsak Idman külügyminiszter, volt budapesti finn követ, hanem a kormány tagjai is elkísérik. Stokholm városa már megkezdte az előkészületeket, hogy a finn vendégeket illően fogadhassa. (A végkielégítés, amit ígérnek, de nem adnak.) Innen-onnan két hónapja, hogy ezzel a címmel nekünk beküldött panaszos levelet közöltünk arról, hogy egy „végelbánás alá vont“ ember, aki súlyosan beteg, sehogysem tudja megkapni a végkielégítését. A levél megjelenése után azonnnal érdeklődtek nálunk a belügyminisztérium részéről és most az alábbi levélben hivatalosan is közlik velünk az ügy állását. A hivatalos fölvilágosítás, amely a késedelmeskedés minden vádja alól tisztázza a belügyminisztériumot, így szól: Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr. Nagybecsű lapjának 1925. évi április hónap 15-i számában „A végkielégítés, amit ígérnek, de nem adnak” cím alatt közlemény jelent meg, melyben panasz tárgyává tétetett, hogy a belügyminisztériumban 240.307/924. VI. a. számú rendeletével megállapított 564 aranykorona végkielégítés a közleményben névleg meg nem nevezett rendőr részére mindezideig nem fizettetett ki. A közleményt illetőleg van szerencsém mélyen tisztelt Főszerkesztő úrral a következőket közölni: A hivatkozott 240.307/924 B. M. VI." a. számú rendelettel a létszámcsökkentés folytán szabályszerű végelbánás alá vont Molnár I. István m. kir. állami rendőr részére fiakik Celldömölk, Pápai utca 11.) állapíttatod meg 564 aranykorona végkielégítés és minthogy a létszámcsökkentés folytán végelbánás alá vont állami alkalmazottakat megillető végkielégítéseket az 5941/ 924 P. M. számú rendelet értelmében a pénzügyminisztérium utalja ki. a nevezett részére kiadott értesítéssel egyidejűleg felkéreteti a pénzügyminisztérium, hogy a Molnár I. István részére megállapított végkielégítést utalja ki. A pénzügyminisztérium átiratunkra közölte, hogy nevezett részére a végkielégítést kiutalta és a kiutalásról szóló csekket 1925. február hónap 27-én kifizetés végett a postatakarékpénztárnak megküldötte. Tekintettel arra, hogy a Molnár I. István 564 aranykorona végkielégítését kiutaló, csekk 1925. február 27-én már elküldetett a postatakarékpénztárnak, az 1925. április 15-én megjelent panaszközlemény szerint pedigg a végkielégítés nevezett részére még mindig nem lett kifizetve, telefonon felhivatott a postatakarékpénztár annak jelentésére, hogy a szóban levő csekk kifizethetett-e, illetőleg a kifizetés miért nem történt meg. A postatakarékpénztártól nyert jelentés szerint Molnár István végkielégítését 1925. március 3-án a celldömölki postahivatal nevezett feleségének kifizette. E’ jelentés alapján utasítottam a szombathelyi kerületi rendőrfőkapitányt, állapítsa meg, hogy a celldömölki postahivatal miért fizette ki Molnár István végkielégítését nevezett feleségének és hogy a feleség a Pénz felvételét miért nem közölte férjével. A beérkezett jelentés szerint a postahivatal azért fizette ki a feleség kezeihez a végkielégítést, mert a felvételezési jogosságát a községi bító igazolta. A pénz átvételét pedig a feleség azért nem közölhette férjével, mert szombathely, kerületi rendőrfőkapitány által beterjesztett és a celldömölki anyakönyvi hivatal által kiült-1211 &JSS&S már pénzfelvétele előtt 1925. március 2-án elhalt. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a iljyi Diazes közlemény beküldője levelének megírásakor sem Molnár István elhunytáról, sem pedig arról, hogy végkielégítését „ feleség már felvette, nem bírt tudomással, mert hiszen a panasz abban az időben már tárgytalan volt. Fogadja mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1925. évi május hónap 30-án. A miniszter helyett: Kőszeghy h. államtitkár. — (Rektorválasztás a pécsi egyetemen.) Pécsről jelentik: Az Erzsébet-egyetemen tegnap választanak új rektort. Az új tanulmányi évre Bakay Lajos dr. nyilvános rendes egyetemi tanárt, a pécsi sebészeti klinika vezetőjét választották meg rektorrá. Bakay Lajos a kitüntetést megköszönve, elvállalta a rektori tisztséget. (Urnapi könend a Várban.) Az idei Urnapi körmenetet nagy fénnyel tartják meg a Várban. A hivatalos testületek, intézetek már 8 órakor kezdenek gyülekezni a Szentháromság-téren. 9 órakor szentmise kezdődik úgy a koronázó Mátyástemplomban, mint a Szentháromság-téren a kiszorult hivek számára. A szentmise után ünnepies körmenet lesz, melyen a kormányzót Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter fogja képviselni. A részvétel módozatairól felvilágosítás az Országos Katolikus Szövetség központi irodája IV., Ferenciek tere 7. 111. lépcső I. emelet 8. ad. — (Mussolini és a brit állampolgár.) Rómából jelentik: A király uralkodásának huszonötödik évfordulója alkalmából egy régtől fogva Olaszországban élő brit állampolgár, aki magát megnevezni nem óhajtja, Mussolininak egymillió líra értékű 5 százalékos államadóssági kötvényt bocsátott rendelkezésére jótékony célra. A nagylelkű adományhoz írt kísérőlevelében a fasiszta kormány iránt érzett mély rokonérzésének adott kifejezést. Mussolini meghatott szavakkal mondott köszönetet a bőkezű ajándékozónak és úgy rendelkezett, hogy az összeget az ajándékozó akarata értelmében használják fel. (Az iskola és a mozgókép.) A derestéjüek még emlékeznek arra, mikor világ csodájára bemutatták az első mozgóképeket. Azóta bizony sok víz folyt le a Dunán és a mai nemzedék egészen természetesnek találja ha fotográfiát lát, amelyen mintha minden élne, mozog, hajlong, fut, fordul, csónak, hajó megy a vizen kéménye füstöt okád, robog a vonat, a gépkocsi az utca és az érd minden jelensége és eseménye a legtermészetesebb hűséggel varázsolódik a néző szeme elé. Nem panaszkodhatunk mi sem a mozgókép-színházak elégtelensége miatt, de a külföldhöz viszonyítva igenis el vagyunk még maradva abban, hogy a kisgyermekek oktatására, érdeklődésük fölkeltésére és ismeretük gyarapítására nem használjuk ki eléggé a filmet. Az oktató film ugyanis teljes különlegesség és sokkal ritkább, mint a regényes, kalandos, történeti vagy humoros film, de helyesen megszerkesztve és okos következetességgel felhasználva bizonyára több jót tesz, mint bármely más mozgókép. Éppen e téren való tagadhatatlan elmaradottságunk teszi érdekessé és elismerésre méltóvá a Néptanítók Lapja szerkesztőségének pályázatát, amelyet „mozgóképeknek az elemi iskolai tananyaghoz való beillesztésének kidolgozására“ írt ki. A kidolgozandó munka címe ez: ,az elemi iskola egyes tantárgyaihoz mily oktató filmek készítésére volna szükség? A pályadíj egymillió korona; pályázhat minden tanító, tanítónő, tanítóképzőintézeti tanár és tanárnő; a pályázat határideje 1925 október 1. A gyakorlati pedagógiai munkát végző tanítóság bizonyára a legilletékesebb ennek a nagyfontosságú kérdésnek a megválaszolására és remélhető, hogy annak a nemes vetélkedésnek eredményeként, amely a pályadíj elnyeréséért megindul, hamarosan kipótolhatja az iskola azt amit e téren eddig elmulasztott. A Néptanítók Lapja, amely most megjelent júniusi számában hirdeti ki ezt az életrevaló pályázatot, egyébként is sok értékes olvasnivalóval szolgál. A szerkesztő, Körösi Henrik, az új népiskolai tantervet ismertető, a Budapesti Hírlapban a minap megjelent cikkét közli: Bárány Gerő kultuszminisztériumi h. államtitkár Gondolatszilánkok c., sok becses igazsággal szolgáló és belső elmélyedésre késztető elmélkedését közli az életről. Laurentzy Vilmos dr., Gulyás Pál dr., Nógrády László dr. és mások tanulságos cikkein kívül gazdag tartalmú rovatok teszik élvezetessé a jeles szaklapot. (Foghúzásból vérmérgezés.) Sopronból jelentik: Pozsgay Géza hirlapiró, a Sopronvármegye munkatársa ma reggel vérmérgezésben meghalt. Pozsgaynak a múlt héten fogfájásból ínygyulladása támadt s szombaton már annyira gyötörte, hogy fogorvoshoz ment bajával. A fogorvos kihúzta a fájós fogat, a seb azonban valahogyan fertőzést kapott, úgy hogy Pozsgayt kórházba kellett szállítani, a vérmérgezés azonban már oly súlyos volt, hogy a szerencsétlen fiatalembert nem tudták megmenteni. napihírek.