Budapesti Hírlap, 1925. augusztus (45. évfolyam, 171–194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

1925. augusztus 1. Ts7T. sz., Budapesti Hirap Levelek. A munkásbetegsegítő-pénztár visszásságai*­ ­ Azt hiszem, nagyon sokan vagyunk Bu­dapesten, akik Szász Bélának mai pana­szos tárcacikkének hangulatos eszmeme­­­netével melegen egyetértettünk, mert so­kan vagyunk, kik sorsosokká váltunk, de a cikkírót éppen olyan körülményre nézve nem látták szükségesnek tájékoztatni, mely a szenvedő polgártársakra nézve a legsé­relmesebb és éppen ez a része az eljárásnak igényelné a leggyorsabb orvoslást. Ugyanis a szabály az, hogy a munkaadó köteles adatokat nyújtani arra nézve, hogy a kilé­pés idején ki nem jelentett alkalmazott ki­hez és hová távozott; ha ezt pontosan be tudja jelenteni, és ha az új munkaadó szintén a pénztár kötelékébe tartozván, az illető belépését bejelentette, akkor a pénztár a követelt díjakat az új belépés idejétől kezdve a régi munkaadó számlá­járól törli. Tőlem szintén több ki nem jelentett al­kalmazott dijait követelték és szerencsém volt, hogy csak egyetlen egyet nem jelen­tett az új munkaadó be, a többi azonnal máshol állt szolgálatba és így a reám ki­rótt dijak az én terhemről törölve lettek. Tény tehát, hogy a biztosító pénztár, ha a maga nyilvántartásában utána néz, meg­találhatja az illető biztosított alkalmazott újabb munkahelyét és akkor nem mi, az ilyenféle különböző eljárásokkal agyonsa­nyargatott polgárok vagyunk kénytelenek a bejelentőhivatalba futkosni, ott órákig vagy napokig ácsorogni, költeni, bosszan­kodni, hanem maga a biztosító pénztár egy kissé ügyesebben berendezett nyilvántar­tással segíthet az efféle tragikomikus, a pénztárnak azonban a sokszorosan fizetett díjak révén igen nagy jogtalan hasznot hajtó helyzeteken. Van egy családtagom, aki a trianoni béke miatt saját hazájában külföldivé vált és az sokszor jön át a megszállott területről; ha jön, úgy mindig egy nappal hosszabb időre kell jönnie, mint amennyire dolgai szerint szükséges volna, mert a külföldiektől a be­érkezéskor és a távozáskor követelt beje­lentés mindenkor egy egész napot vesz igénybe; ha a sok be- és kijelentési rubri­kát láttam, mindig megrémültem a gon­dolattól, hogy külföldre utazva nekem is ilyen rettenetességet kell majd kiállíta­nom. Nem írhatom azonban le meglepeté­semet és örömömet, melyben nemrégen részem volt, mert egy előkelő külföldi or­szágban járva, a szállóban elembe tett, a külföldiek részére szóló ki- és bejelentési lapok kitöltése kétszer öt percet vett csak igénybe. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a biztosító pénztárak a külföldön hasonló el­­mésséggel egyszerűsítik azt az eljárást, mely idehaza ilyen keserves panaszokra ad okot. Budapest, 1925 jul. 29. Tisztelettel Egy előfizető. Drága autó és a nem megfelelő helyen levő vámvonal. A múlt héten naphegyi villámból Bala­tonalmádira utaztam. Hogy az útiköltség­ből megtakarítsak, a 16—331. számú bér­autón a keleti pályaudvar helyett a laká­somtól mintegy 3 kilomternyire fekvő ke­lenföldi pályaudvarra hajtattam, de a ta­karékoskodással alaposan megjártam, mert amit nyertem az útiköltségen, az autóra — ellenére a rövidebb útnak — sokszoro­san ráfizettem. A pályaudvaron a taxaméter 78.000 koronát jelzett, a soffőr azonban hivatkozva arra, hogy ő nem köteles a vámvonalon kívül utat vállalni. 128.000 koronát követelt a csomagok költségein kívül, ugy hogy az autó költsége sokkal többe került, mint öttagú családom úti­költsége Balatonalmádiig. Eszembe jutott, hogy a midőn a múlt évben Bécsben a Wiedener Hauptstrassen levő szállómból a legal­álul­ négy k­m.-re fekvő Prater-Que-i hajóállomásra hajtat­tam, a soffőr legnagyobb csodálkozásomra­­csak 45.000 koronát kért tőlem. Legyen szabad tehát azt a kérdést fel­­ívelnem: 1. miért 2—3-szor oly drága az autó nálunk, mint Bécsben? 2. miért ne legyenek kötelezhetők bér­autók arra, hogy a rendes díjtételért a kelenföldi állomásra is hajtsanak? 3. miért kell a vámvonalnak az Atlós-út közepén lennie holott annak a pályaudva­ron lenne a helye. Gyakran utazom ezen a vonalon villamossal, de még nem emlék­szem arra, hogy valakinek a csomagját a sósfürdői pénzügyőrök megtekintették­­volna. A szabályoknak eleget tesznek az­zal, hogy végigsétálnak a kocsikon, mert maguk is érzik azt, hogy egy-két emberért a villamos összes utasait hosszabb időre feltartóztatni lehetetlen. így történhetik fizatási meg az, ami velem is megtörtént­ a kommün alatt, hogy a­midőn 80 kgr. sertéshúst hoztam be vidékről, senki sem érdeklődött a csomag tartalma iránt. Pénz­ügyi szempontból tehát érthetetlen a sós­­fürdői vámvonalnak fentartása és a kö­zönség szempontjából is hátrányos, ha az a fentebb jelzett rendellenes eljárásokra vezet. Tisztelettel Dr. T. F. Védőoltás a vérhas ellen. — A párisi Pasteur-intézet új felfedezése. — Paris, júl. 29. (Saját tudósítónktól.) A francia orvos­tudománynak ismét nagy sikere van. Rout dr. a Pasteur-intézet világhírű kutatója, be­jelentette a Francia Tudományos Akadé­miában, hogy Ramon dr., aki már a dif­­téria-toxin megtalálásában nagy érdemeket szerzett, megtalálta a vérhas ellen való védőoltás új anyagát és módját. Az új orvosszer jelentőségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy eddig a vér­has elleni oltás embernél alig volt gyakorolható, mert a gyengített kultúrák befecskendezése az embernél sú­lyos, általános és helyi belső visszahatások­kal járt. Roux tanár úgy hiszi, hogy Ramon dr. új anyagával, amelynek megtalálásában se­gítségére voltak.J. Dumas és Said Bilal or­­vostársai is, lehetővé vált a verhas elleni beoltás. Roux tanár az Akadémiához intézett elő­terjesztésében egyébként a következőket mondja: — Ramon di­anatoxin-nak nevezett el egy szert, amely megfelelő kezelés után elvesz­tette fertőző tulajdonságait, de megtartotta mentesítő, immunizáló erejét. J. Dumas és Said Bilal urak­kal együttmunkálkodva ta­nulmányozta a vérhas fertőző anyagát (to­­xine dysentericiae), amely a Shiga-bacillus­­tól származik. A Ramon-féle eljárás szerint preparált anatoxinnal immunizálni lehet — mondja Roux — az állatokat bacillu­­soknak vagy toxinoknak halálos adagat ellen. Egy adag anatoxin az ember bőre alá fecskendezve semmi visszahatást nem vált ki, a kezelt ember könnyen tűri. A be­fecskendezés után az ember vére mente­sítő ellentesteket tartalmaz a fertőző toxin nagy adagai ellen is. Az ezt bizonyító emberkísérletet a há­rom francia orvos önmagán végezte el és önmagán tanulmányozta az új szer hatá­sait. Az angol bányászsztrájk elmaradt. Ma, július 31-ikén járt le az általános angol bányászsztrájk kimondására kitűzött határidő. Angolország lázas izgalommal figyelte az eseményeket, amelyek óriási gaz­dasági katasztrófával fenyegették­­a brit vi­lágbirodalomnak s közvetve egész Európá­nak gazdasági életét. Hisz az angol bányá­szokhoz négy óriási szakszervezet csatla­kozott Angliában, úgy, hogy néhány na­pon belül négy és félmillió munkás szün­tette volna meg a munkát. Megakadt volna a­ hajózás, a vasúti forgalom, megálltak volna a gyárak s beláthatatlan károk érték volna az angol birodalmat. Ezenfelül a nemzetközi bányászszövetség is csatlakozott az angol társakhoz. Ilyen óriási kiterjedésű veszedelem kö­zepett érthető, hogy az angol kormány s elsősorban maga Baldwin miniszterelnök napok óta egyébbel sem foglalkozik, mint ezzel a kérdéssel. Az alábbi táviratok változatos, egymás­nak ellenmondó jelentéseiből megállapít­ható, milyen nagy nehézségek árán sike­rült végre elérni azt, hogy a nagy sztrájk egyelőre elmaradt. Angolország miniszter­­elnöke csak annyit tudott elérni, hogy a sztrájkot két hétre elhalasztották, s ezzel időt adjanak a további tárgyalásra. A vihar elvonult, de két hét múlva újra visszatérhet. London, júl. 31. Baldwin miniszterelnök a tegnapi nap fo­lyamán külön-külön megbeszéléseket foly­tatott a bányatulajdonosok, a bányászok, valamint a vasutasok képviselőivel. A ta­nácskozások után a kormány tagjait rend­kívüli minisztertanácsra hívta egybe, hogy a helyzeteit megvitassák. Este újból tár­gyalt a bányászokkal és a bányatulajdo­nosokkal, akiknek azt javasolta, hogy vonják vissza felmondásukat, ideiglenesen adjanak támogatásokat, ezenkívül a vitás kérdések elintézését bízzák egy megalakí­tandó királyi bizottságra, amelynek szé­lesebb hatásköre lenne, mint a vizsgáló bi­zottságnak. London, júl. 31. (Wolff.) Miután a bányászválságot teg­nap már reménytelennek tekintették, éjfél­kor, Baldwin közbelépése következtében, fordulat állott be és remélik, hogy az álta­lános sztrájknak ma éjszakára várt kitöré­sét mégis elkerülhetik. A Press Association megbízható helyről nyert értesülése szerint azok a feltételek, amelyeket az éjjeli ülésen a miniszterelnök a két félnek javasolt, a következőképp szó­lanak: 1. A munkaadók visszavonják a felmon­dásokat. 2. A kormány átmeneti pótlékot ad a széniparnak. 3. Hivatalos vizsgálóbizottságot neveznek ki, amely tágabb hatáskörrel rendelkezik, mint az eddigi vizsgálóbizottság. 14 básisatulajdonosok ma dérelettééatSᣠmeg válaszukat a miniszterelnöknek, mire Baldwin értekezletre ül össze a bányászok képviselőivel. Cook bányász-szövetségi titkár az érte­kezlet befejezése után kijelentette, hogy ed­dig még nem jutottak a szabályozásra. A bá­nyászok ma, mihelyt a miniszterelnökkel való értekezlet befejeződött, nyomban meg­kapják végleges utasításaikat a végrehajtó­­bizottságtól. London, júl. 31. (Havas.) A Daily Express jelentése sze­rint a bányatulajdonosok nem tudtak hoz­zájárulni a kizárások elhalasztásához, mert mára várták a munkaadóbizottság dönté­sét. Azon a véleményen voltak azonban, hogy Baldwin miniszterelnök kívánsága kedvező fogadásra fog találni. London, júl. 31. (Reuters) A munkaügyi minisztérium közhírré teszi, hogy a bányászok képviselői hozzájárulnak ahhoz, hogy a miniszterel­nök részéről javasolt vizsgálatban közre­működjenek. A miniszterelnök felkérte a bányatulajdonosokat, halasszák el két hétre a felmondásra vonatkozó határoza­tok végrehajtását, hogy ilyenformán mód legyen időközben a tárgyalások folytatá­sára. London, júl. 31. (Reuters) Hivatalosan jelentik: A bánya­­tulajdonosok Baldwin miniszterelnök teg­napi közvetítő javaslata értelmében tizen­négy napra felfüggesztették az eddigi meg­állapodás felmondását, hogy a közbeeső időben a kormány ideiglenes pénzügyi se­gélyének hováfordítása ügyében megtart­hassák a szükséges megbeszéléseken. London, júl. 31. (Reuters) Úgy látszik, hogy az a­ lapok­ban nyilvánosságra került közlemény, amely szerint a szénbányák visszavonták a fölmondást, még korai. A bányatulajdo­nosok szövetségének titkára kijelentette, hogy ú­ kérdés még állandó megfontolás tárgya. London, júl. 31. (Wolff.) A kincstári hivatal közlése sze­rint az a támogatás, amit az angol kormány a szénbányatulajdonosoknak megadott, au­gusztus elsejétől jövő évi május elsejéig ter­jedő kilenc hónapra a bérfizetések biztosí­tására szolgáló szubvenció lesz. Ez idő alatt a béreket az 1924-i megállapodás alapján fizetik. Ha a bér -és a haszonfelosztási kul­csa alapján kiszámítandó bér valamelyik körzetben a minimális bérnél kevesebb lenne, a különbséget a kincstári hivatal utalja ki. Ilyenformán ugyanazok az irány­elvek jutnak érvényre, mint az 1921. évi bérszubvencionálásnál. Ez idő szerint nem lehet előre kiszámítani, milyen országot emészt fel ez az állami szubvencionálás, mert ez a szénkereskedelem arányától függ. London, júl. 31. (Reuters) Az ammenforti zavargásokról a következőket jelentik: Sztrájkoló bányá­szok behatoltak a tárnákba, elvágták a te­lefonvezetékeket és több dolgozni akaró musseást is enysszerítettek, arra, hogy műn. 3 kahelyét elhagyja. A rendőrség kénytelen volt közbelépni. A döntő határozat: London, júl. 31. (Reuters) Az alsóházban Baldwin mi­­niszterlnök bejelentette, hogy a bányatu­lajdonosok két hétre felfüggesztették a fel­mondások érvényét és a szénbányászok végrehajtó bizottsága utasította a munká­sokat, hogy folytassák a munkát. A német bányászok is mozognak. Essen, júl. 31. (Wolff.) A bányamunké­sszövetségek augusztus 31-ére felmondták a bérszerző-? dést. Egyúttal szeptember elsejére béreme­lést javasolnak, amelyet legközelebb szó­beli uton akarnak megokolni. Azt kéri, hogy a tárgyalás időpontját mennél előbb állapítsák meg. Egyelőre meghiúsult az angol-francia pénzügyi tárgyalás.­ ­ Franciaország olyan ajánlatot tett angol adósságának rendezésére, melyről a brit kormány nem is tárgyalhat. — London, júl. 31. A Reuter-iroda arról értesül, hogy a£ francia delegátusok, akik a brit pénzügyi szakértőkkel az államkincstári hivatalban a francia adósságokról tanácskoztak, ma visszatérnek Párisba, hogy kormányuknak jelentést tegyenek. A Daily Telegraph diplomáciai tudósí­­tója ebben a tényben annak jelét látja, hogy a tárgyalás nem haladt előre kedve­zően. Kijelenti, hogy az új francia aján­­lat jobb ugyan, mint a mai év tavaszán tett javaslat, a brit kincstári hivatal részé­ről azonban annyira nem találták kielégí­tőnek, hogy nem is tartották méltónak a komolyabb megfontolásra. A tudósító hoz­záteszi, hogy fia Caillaux, akit hír szerint néhány kollégája a külföldi adósságokra és hitelekre vonatkozó hivatalos teendői­nek elvégzésében nagyon is akadályozott, nem kerül abba a helyzetbe, hogy új és tovább terjedő ajánlatot tegyen, akkor a brit államkincstári hivatal valószínűen he­lyesebbnek fogja tartani, ha a tárgyalás újrakezdése előtt bevárja a francia-ame­­rikai tárgyalás eredményét. London, Júl. 31. (Havas.) A francia és angol pénzügyi szakértők tanácskozása, amely tegnap be­fejeződött, komoly lépést jelent a megol­dást lehetővé tevő módok és eszközök meg­­keresésének útján. Mindkét állam szükség­­leteinek tekintetbe vételével Franciaország és Anglia álláspontja közeledett egymás­hoz. A szakértők a maguk felfogását két külön jegyzékbe foglalták. A jegyzéket Caillaux francia pénzügyminiszternek és Churchill angol kincstári kancellárnak fog­­ják átnyújtani. Páris, júl. 31. (Saját tudósítónktól.) A szövetségközi adósságok ügyében Londonba küldött szak­értők hirtelen visszatérése nagy meglepe­tést keltett. Ámde azzal magyarázzák meg, hogy új utasításokért jöttek vissza Párisba. Ma miniszteri tanácskozás volt a szövet­­ségközi adósságok kérdésében. Az elterjedt hírek megerősíteni látszanak az angol la­­poknak azt a jelentését, hogy az adóssá­­gok ügyében való tárgyalások megszakad­tak. A párisi sajtó kedvezőbben ítéli meg a helyzetet, mint az angol lapok. London, júl. 31. (Reuters) Hivatalos közlemény szerint nem felel meg a tényeknek az a sajtóban megjelent híradás, amely szerint az adós­­­ságok kérdésében folytatott francia-angol tárgyalások megszakadtak. Nézeteltérések még elintézésre várnak ugyan, de további tárgyalások lehetségesek. London, júl. 31. (Havas.) A Reuter-iroda közleménye sze­rint irányadó helyen teljes tartózkodást tanúsítanak az angol és a francia szakértők tárgyalásai ügyében. Mind­a mellett meg lehet érteni, hogy a két fél felfogását nem lehetett összeegyeztetni. Felmerül az a kér­­­dés, várjon visszatérnek-e a francia szak­értők. Az mindenesetre nagyon valószí­­nűtlen, hogy Caillaux a jövő héten­­Lón-t­d­onba jön. A franciák befejezték a Ruhrvidék kiürítését. Essen, júl. 31. (Wolff.) A franciák utolsó gyalogcsapa­tai ma délelőtt 9 órakor déli irányban ki­vonultak a városból. Ezzel a franciák rövid két hét alatt be is fejezték a Ruhr-vidék kiürítését, amely ilyenformán ismét teljesen szabaddá­ lett.­­

Next