Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-06 / 200. szám

tott hullám­, mire ideér Velencébe, el­­gyengül, szinte deformálódik. így például ezekben a meleg napokban egy idősebb asszony jó ismerőseimmel az a szégyen esett meg, hogy egy papbácsi kiutasí­totta a Szent Márk-tem­plomból, mert a ru­hája ujja már a könyökén felül véget ért. Ám rendben van, de egy másik velencei templomban meg az esett meg egy na­gyobb társasággal, akik egy délután oda bevonultak s mig a padokban elhelyez­kedve csendesen imádkoztak, hogy egy­szerre csak valami sekrestyés féle rájuk tör s jegyet iparkodik kiosztani közöttük, mondván: — Due lire! Ez a pénzért való jegy­szedés valahogy semmiképpen sem illeszthető bele ezekbe az ájtatos érzésekbe, melyek a mi keresz­tény lelkünkben kelnek, mikor az Isten­házába belépünk, ahonnan Krisztus urunk­­kiverte a kufárokat. Ha pedig el tud idáig Velencéig hömpö­lyögni az a Rómából elindult hullám, miért áll meg itt? Hiszen ide már nincs nagyon messze a Lidó, ott a strandon akadhatna bőségesebb aratásra, amit nem sajnálna az ember szeméremérzete sem, sőt, tekintve a formák groteszk elterebélyedését, vag­y a formák formátlanságát, nem tenne kárt még az esztétikában sem az a megváltó hullám, ha itt kaszálásba kezdene. A magyar erőre, a kiváló magyar kato­nára, a magyar szövetségi hűségre, hiszen ez teszi ki mind konstruktív voltunkat, számít az olasz, mikor baráti jobbjába szo­rítja a kezünket. A pápa szeretete is át­­ü­elegí­ti a szívünket, mikor áldást, az­ ott­hon valók fejére is kiterjedő, áldást oszt, az ő Rómába zarándokló kedves magyar hívőire. őszentsége környezetében levők beszélik, hogy a pápa nagyon is tisztában van ott, a Kelet határmesgyéjén álló ma­gy­arság nagy történelmi hivatásával. De vájjon honnan tudja ezt az egyszerű olasz föld­i vasember? Hiszen a magyar­ság alig néhány esztendővel ezelőtt ott állt kemény sarokkal, szemben az olasszal a Doberdón is! Ma két bús magyar vándor alázatosan meghajolt fővel, megilletődve, halk léptekkel járta a Doberdó szikláit, magyar sírt kerestek, magyar katonáét, testvérét, aki hét esztendővel ezelőtt el­esett egy nagy gondolatért, amelynek ma mindnyájan elesettjei vagyunk magyarok. A két magyar feltűnés nélkül akarta vé­gezni szomorú feladatát, el voltak készülve rá, hogy nehezen fognak ráakadni az el­hagyot sírra, de lámn, a közeli Görtzben kezükbe adott pontos temetői térkép, ha­marosan nyomra vezette őket. A sír cso­dásan gondozott, a fejfán tisztául olvas­ható a magyar felírás, csupán egy viasz­­csíkocska szaladt keresztül ra­jta, alácsö­pögő viaszgyertya nyoma. Na lám. Mindszentkor valaki, úgy lát­szik, még gyertyát is égethetett ezen az itt ismeretlen síron. De vajjon ki volt az? S amíg a két vándor magyar elmereng !­ doberdói magyar temetőn, egyszeribe virá­goskertté varázsolódik a sír, melyre az imént bukkantak rá. Olasz parasztlányok, akik megtudták, hogy mi járatban van itt a két magyar, kijöttek s felvirágozták a sírt. Persze, ők lehettek, akik gyertyát gyújtottak halottak napján a síron! De vár­jon miért tették? Hiszen az ő nagyapjuk, apjuk vagy testvérük ugyanitt, jobban mondva n­em szemben, a túlsó állások­ban, szintén elpusztulhatott? Vagy ezek nem tudják talán, hogy a maguk­ volt az ellenségük? Az lehetetlen, hogy ne tudnák! Kifürkészhetetlen titkai vannak az emberi lélek mélységének. Ezek az egyszerű em­berek nem úgy bánnak velünk, mint alig néhány esztendő előtti legfélelmesebb ellen­ségükkel tehetnék, hanem mint ahogyan az ember a legjobb bajtárssal, fegyverbaráttal, szövetségessel szokott bánni. Rákosy Gyula. * (Renaissance Színház.) A Renaissance Színház ma este nyitotta meg kapuját. Első előadásnak a tavalyi szezon egyik ige­n szép sikerét, Pierre Wolf és Duvernois Őszi szerelem című drámáját vették elő. A darab finomsága a megnyitó előadáson is teljes mértékben érvényesült. A szereplő színészek Somlay, Simonyi Mária, Harsá­­nyi Rezső, Ilosvay Rózsi, Baló Elemér, Makláry és a többiek mind friss erőben és kedvben játszottak, a Pierre Wolf szín­műve bizonyára az idén is a színház vonzó repertoárdarabja marad. CONAN DOYLE világhírű regénye filmen AZ ELSÜLYEDT VILÁG A First National világattrakció STAR-FILM CONAN DOYLE világhírű regénye filmen Budapesti Hírlap 1925 szeptember 6. (200. sz.) lüODÜLOIW ÉS K­ÉVÉSZET. Hármacskán. — Bohózat. Írták Pierre Weber és Serge Weber, nézéjét szerezte .1. Surce. Elő­ször adták a Vígszínházban, szeptember 5-én. — sí ' »BT ■ ft' l?«0$ HIS'il )­i.Cl’ili ! A Vígszínház kapunyitásra­­ egy nagyon kedves, bájos muzsikájú bohózatot hozott a közönség elé. A színház, mely a tavalyi sze­zonban a legkomolyabb, legértékesebb mű­vészi és irodalmi munkát produkálta, most egy kis tréfás, könnyű bohózattal kedves­kedett publikumának. A közönség bi­zonyára honorálni fogja a jókedvű szezon­nyitást. A Hármacskán könnyed és finom zenéjét néhány hét múlva után-útfélen hallani fog­juk, hiszen már a premier végén úgy oszlott szét a kitűnő kedvben lévő közönség, hogy dúdolgahíj próbálta Góth és Biller Irén meg a Góthné Kertész Ella belépőjét. Az­t megint csak természetes, hogy a Vígszínház gárdája ezt a kis könnyű bohózatot is olyan lelkiismeretességgel hozta a közönség elé, mintha a legkomolyabb művészi dologért harcolna. Az a Vígszínház legfőbb erőssége, hogy függetlenül a darabtól, mindig teljes erejével és töretlen ambícióval harcol. A közönség a premieren nagyon jókedvű, de­rült volt, tapsolt, újráztatott, együtt mula­tott a színészekkel. Góth, Góthné Kertész Ella, Biller Irén, Kertész Dezső, Pártos, Dé­nes, Fejes Feri neveit a legnagyobb elisme­réssel kell felsorolnunk. A rendezés Góth Sándor kitűnő munkája, a fordításért Har­sányi Zsoltot illeti meg az elismerés. 1 D. L. L. Csoportkiállítás. A művészeti szalonok nyári álmából az idén is a Nemzeti Szalon ébredt föl elő­ször. Egy csoportkiállítás nyílik meg itt holnap, melyen öt fiatal magyar művész,­­illetőleg művésznő alkotásain kívül egy Svájcban élő német festő művei láthatók. Rauknecht Fülöp német szülőktől Spa­nyolországban született, ott töltötte ifjú éveit, 1910. óta azonban a svájci hegyóriá­sok között él. Ezeknek havas bérceit és völgyekben lakó parasztjait festi harsogó szinakkordokkal, a figurálisban pedig a groteszket hangsúlyozva. A svájci vidék különleges hangulata azonban hiányzik műveiből, legföljebb csak ott érzünk eb­ből valamit, ahol a művész még Hodlenre támaszkodik. Rikitó előadása, sokszor plakátszerű­ képei, melyeknek bátran föl­ként színei néha jól csengnek össze, a mo­dern francia piktúrában gyökereznek. Festményeinél érdekesebbek és egyénib­bek Bauknecht kézinyomású fametszetei. Ennek a fehér-fe­kete technikának jól felel meg a művész sommás, dekoratív stílusa.­ Különösen azok a lapjai művésziek, me­lyeknek vonalvezetésében nincs modo­rosság. A kiállítás magyar résztvevői közül Bohuniczky Endre dr. festészete a leg­érettebb. Képei a nagybányai egészséges impresszionizmus jegyében fogantattak. Friss, széles festési módja dicséretet érde­mel. Különösen az Alkonyat című képe sikerült. Hellebrandt Ilona és Berta két teremre való gyűjteménye a két nővér­rokon tehetségét igazolja. Mindketten most szerepelnek először gyűjteményesen a nyilvánosság előtt, de egyes képeiket ré­gebbi kiállításokról már ismerjük. Művei­ken meglátszik a komoly, elmélyedő ta­nulmányok eredménye, melyről különösen figurális alkotásaik tanúskodnak. Stílusuk még nem alakult ki egészen, mesterüknek, Csók Istvánnak hatása is erősen látszik műveiken, de már most is figyelemreméltó és talentumra valló kvalitásokat árulnak el képeik. Új ember a kiállítók között vitéz barsi Leidenfrost Pál. A Balaton és környéke érdekli főleg a mű­vészt, ennek szépségeit tolmácsolja ízléssel, elmerülő hittel. Lát­hatóan arra törekszik, hogy előadása festőtechnikai hatások nélkül kizáróan szín-impresszióit adja vissza. Pasztelljei között néhány finom és jól megfigyelt áb­rázolással találkozunk. Leidenfrost érzé­keny naturalizmusával szemben Bán— Ruszka Lili művészete a víziókból táplál­kozik. Fantasztikus látományok kavarog­nak a művésznő képzelete előtt, melyeket leginkább a grafikában rögzít meg artisz­­tikusan. G. E. * (A magyar szépliiteratura virágos­­­kertje.) Holnap délelőtt nyílik meg az Iparművészeti Múzeum nagy csarnokában a Magyar Bibliophil­ Társaság negyedik kiállítása, melyet Kremmer Dezső dr., a Fővárosi Könyvtár lelkes igazgatója ren­dezett tudományos gonddal és művészi ér­zékkel. A magyar széplitteratura virágos kertje nevet adtak az ezernél több munkát felölelő kiállításnak. Számos első kiad­vány, tipográfiailag, vagy művészileg ér­tékes példány és egyéb könyvkuriózum tárul szemeink elé a vitrinákban. A ma­gyar irodalom tiszteletreméltó múltja je­lenik meg előttünk Balassától, Bessenyei­től egészen Adyig. A bécsi magyar festőr­­ről­, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kis­faludy, majd Vörösmarty, Petőfi, Arany és Tompa munkái sorakoznak föl gyö­nyörű példányokban. A nagyokon kívü­l kisebb irodalmi értékeink is felcsillannak a vitrinákban. Érdekes a népies kiadványok sorozata és a XVIII századi szerzetesiről, színműveinek füzetei. Külön csoportot al­kotnak a regényírók munkái, a gazdag hu­morú Vas Gereben, majd a tüneményes fantázájú Jókai, Mikszáth, Gárdonyi és újabb regényíróink művei. Almanachok, versgyűjtemények, emlékkönyvek jönnek ezek után, melyekből bájos romantika árad. Ezenkívül a könyvanyagra vonat­kozó festmények, metszetek és Reményi József és Szánthó Gergely művészi pla­kettjei egészítik ki a kiállítást. Külön ne­vezetessége végül a tárlatnak a nagy tudo­mányos szakavatottságga­l szerkesztett ka­talógus. Már ezért a könyvért is hálásak lehetünk a magyar bibliophileknek. Ren­geteg adatot halmoztak föl ebben a mun­kában. Sok-sok tanulságot meríthetünk ebből a könyvből és kiállításból, melyet minden könyvbarátnak meg kell néznie. * (A Nemzeti Múzeum ásatásai a Tisza­zugban.) A Nemzeti Múzeum ősrégészei még a nyár elején bejárták a Tisza­zugnak­­ őskori telepeit és megjelölték azokat a he­lyeket, amelyeknek feltárása világosságot fog vetni a Tiszazug őskori kultúrájára. A rendszeres feltárások Tompa Ferenc dr. ásásénál kezdőd­­ek meg. *Az első ásatás augusztus utolsó hetében történt Nagy­réven, a Tisza régi áradási területének a szélén, ahol is az őskori települések és a gyakori áradások következtében olyan part képződött, aminő a tószegi Laposha­lom. A feltárás folyamán előkerült korai bronzkorból származó lakótelepnek egyéb­ként is teljesen azonos kultúrképe­­van a tószegi telepével, amint ezt a telep kerá­miája és csonteszközei is igazolják. Ez az ásatás is igazolta tehát azt a feltevést, hogy a Tiszamenti bronzkori telepek egységes kultúrközt alkottak. Az ásatást a Nemzeti Múzeum Erődi-H Harrach Tihamér dr. nem­zetgyűlési képviselő támogatásával végez­hette el, minthogy az ásatás összes költ­ségeit ő viselte. Erődi-Harrach Tihamér­­nak adományáért a Nemzeti Múzeum há­lás köszönetét fejezte ki. * (Múzeum a pécsi székesegyházban.) Amikor a pécsi székesegyházat restaurál­ták, egész sereg XII. századbeli alakos és diszítményes kőfaragványtöredék került elő. Ezeket a műtörténeti szempontból rendkívül érdekes darabokat mindeddig hozzáférhetetlenül őrizték és ezért most Zichy Gyula gróf pécsi püspök ugy hatá­rozott, hogy magában a pécsi székesegy­házban múzeumot létesít, hogy az ott meg­forduló közönségnek alkalma legyen a gyűjteményben gyönyörködni és a restau­rált dómot összehasonlítani annak ere­deti ékességeivel. A múzeumi résznek most csupán bontási munkálatai folynak és már is igen érdekes darabokkal szaporodott a múzeumba szánt gyűjtemény. A bontás alkalmával ugyanis előkerültek Szakmáry György egykori pécsi püspök (1505— 1525.) reneszánsz palotájának alapfalai, amelyek a délkeleti toronyhoz voltak építve. A feljegyzések szerint ez a püs­pöki palota Vitéz János érsek esztergomi könyvtárépületének volt a mása. A tem­plomi múzeum helyisége valószínűen e hónap végére készül el és azután helyezik el benne az értékes gyűjteményt. A mú­zeum felállításának költségeit Zichy Gyula gróf püspök és Wurster Gyula dr. nagy­prépost, a székesegyház­i vagyon­kezelője együttesen viselik. A múzeumi helyiség tervét Möller István műegyetemi építész­­tanár készítette. * (Nemzeti Zenede.) A Nemzeti Zenede ebben az iskolaévben két új tanfolyamot szervez. Az egyik a karénekiskola, mely­nek az lesz a hivatása, hogy képzett kar­énekeseket neveljen a dalegyesületek, tem­plomok és színházak számára. A két éves kurzus vezetője Noseda Károly, az inté­zet címzetes igazgatója és a M. Kir. Ope­raház ny. karigazgatója lesz. Azonkívül esti tanfolyam nyílik meg felnőttek ré­szére, mérsékelt tandíj mellett. A Nemzeti Zenede a rendes beh­atásokat szeptember 10-ig meghosszabbította. Az új kurzusokra vonatkozóan részletes felvilágosítással szol­gál az igazgatóság (IV., Semmelweis­­­Utca 12.) * (Máder Rezső operatanfalyomára) szeptember 14-én kezdődik a felvétel. Ki­képzés külföldi pályára, opera és ope­rett. Olasz énekmester Luigi Lompro. Já­tékmester Odry Árpád. Kérjünk prospek­tust: Andrássy­ út 17. * (Tellér Frigyes) áll. eng. magángor­­donka-iskolája 1., Tárnok-utca 22. Beira­tás szeptember 10-ig délután 5—7-ig. * (Gerster Jolán államilag engedélyezett zeneiskolájában) a beiratások hétköznapon­ként 4—5 óra között vannak. Szegénysorsú, tehetséges növendékek fél vagy egész tandíj­mentességben részesülhetnek. I . Horthy Mik­­lós­ út 28. (Telefon: József 25—17.) * (A Gaál Béla) vezetése alatt álló Film­művészeti iskolába a beiratkozások meg­kezdődtek. Jelentkezni lehet d. u. 3—5-ig a Star-filmgyár Pasaréti-út 80. sz. műter­mében. (Telefon: 161-87.) Színháza * (Liliom!! — Kiss Ferenc.) A Nemzeti Színház vasárnap esti előadásán közbejött akadályok miatt Uray Tivadar helyett Li­­liomfi szerepét Kiss Ferenc játssza. * (A Nemzeti Színház heti műsora.) A Nemzeti Színház Jókai-centenáriumának harmadik eseménye lesz e hét péntekjén és szombatján az Arany ember felelevení­tése teljesen új betanulással, Horváth Jenő új rendezésében s a két estén két külön­böző szereposztással. A pénteki előadáson a szereposztás a következő: Timár Mihály — Kiss Ferenc, Ali Csorbadzsi — Bartos­ Timea — Ághy E., Tereza — Jászai M., Noémi — Somogyi E., Krisztiin Tódor — Uray, csajkás tiszt — Pethes Sándor, első csempész —­ Gabányi, második csempész — Bodnár, Brazovics Athanáz­­— Rózsa­hegyi, Brazovicsné — Ivánifi Irén, Athalia — Környey Paula, Kadisa — Abonyi és Fabula János — Pataki József. A szombati előadáson AH Csorbadzsi — Fehér Gyula, Tímea — Környey P., Noémi — Ághy E.,­ Krisztián Tódor — Náday, Brazovics — Horváth Jenő, Brazovicsné — Vizpáry Mariska, Athalia — Beleznay M. és Kadisa — Turányi Alajos. Szerdán lesz az évvad első Shakespeare-előadása, a Makrancos hölgy. Ezenkívül csütörtökön és vasárnap este a Piros bugyelláris, a jövő hétfőn Cyrano de Bergerac és kedden a Tanner John házassága egészítik ki a heti műsort. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Gyurkovics lányok kerülnek színre. * (A Vígszínház jövő hetét) a Hármacs­kán! (Quand on est trois ...) Pierre* We­­ber végtelenül mulatságos zenés vígjátéka tölti be, amelynek vasárnap lesz a máso­dik előadása. * (Az Éva e héten ötször szerepel a Vá­rosi Színház műsorán.) Ma, vasárnap este, kedden, csütörtökön, szombaton és vasár­nap. A csudaszép Le­idl-melódiákkal kü­lönösen Harmath Hildának van hangos sikere. * (Csókoljon meg!) a Renaissance Szín­­­­ház tavalyi legnagyobb vígjáték sikere ma vasárnap kerül színre e szezonban először. Főszereplők: Somlay, Simonyi Mária, Réti Marianne, Harsányi, Makláry, Bérczy. * (A Király Színház nagysikerű­ revü­­operettje, a Régi jó Budapest, amely a színház egész jövő heti műsorát betölti, a 100-dik előadás küszöbén fokozódó vonz­erőt gyakorol a közönségre. Minden elő­adását nagy­ ház nézi és kacagja végig és rengeteget tapsol a szereplőknek. Az ének­számok nagy részét többször megismétel­tetik.­­ • Most vasárnap délután és jövő vasárnap délután Kálmán Imre világhírű operettje, a Marica grófnő kerül színre mérsékelt helyárakkal. * (Akár szegény gyerek, akár gazdag gyerek), mind ott lehet a Városi Színház kedd délutáni gyermekelőadásán. A „Ha­­mupiperkék"-t játsszák egészen olcsó hely­­árakkal: 3-tól 30 ezerig. * (A Fővárosi Operettszínház nagy ka­­baréműsora) a jövő héten is minden este színre kerül. A legeredetibb, leggazdagabb, legváltozatosabb program. TEGYE ÜNNEPPÉ A VASÁRNAPJÁT ! •a......... . Nézze meg a Foas diszműsor­át, ahol a világ legjobb burleszkjét az Iteidim­ás Évát és a szezon kiemelkedő drámáját az Opium va ft fait láthatja egy műsorban MoisóSZÉP­ Otthon CAPITOL 4. 8. 8. IO V,e­d/,8­­/40

Next