Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)
1925-09-06 / 200. szám
tott hullám, mire ideér Velencébe, elgyengül, szinte deformálódik. így például ezekben a meleg napokban egy idősebb asszony jó ismerőseimmel az a szégyen esett meg, hogy egy papbácsi kiutasította a Szent Márk-templomból, mert a ruhája ujja már a könyökén felül véget ért. Ám rendben van, de egy másik velencei templomban meg az esett meg egy nagyobb társasággal, akik egy délután oda bevonultak s mig a padokban elhelyezkedve csendesen imádkoztak, hogy egyszerre csak valami sekrestyés féle rájuk tör s jegyet iparkodik kiosztani közöttük, mondván: — Due lire! Ez a pénzért való jegyszedés valahogy semmiképpen sem illeszthető bele ezekbe az ájtatos érzésekbe, melyek a mi keresztény lelkünkben kelnek, mikor az Istenházába belépünk, ahonnan Krisztus urunkkiverte a kufárokat. Ha pedig el tud idáig Velencéig hömpölyögni az a Rómából elindult hullám, miért áll meg itt? Hiszen ide már nincs nagyon messze a Lidó, ott a strandon akadhatna bőségesebb aratásra, amit nem sajnálna az ember szeméremérzete sem, sőt, tekintve a formák groteszk elterebélyedését, vagy a formák formátlanságát, nem tenne kárt még az esztétikában sem az a megváltó hullám, ha itt kaszálásba kezdene. A magyar erőre, a kiváló magyar katonára, a magyar szövetségi hűségre, hiszen ez teszi ki mind konstruktív voltunkat, számít az olasz, mikor baráti jobbjába szorítja a kezünket. A pápa szeretete is átüelegíti a szívünket, mikor áldást, az otthon valók fejére is kiterjedő, áldást oszt, az ő Rómába zarándokló kedves magyar hívőire. őszentsége környezetében levők beszélik, hogy a pápa nagyon is tisztában van ott, a Kelet határmesgyéjén álló magyarság nagy történelmi hivatásával. De vájjon honnan tudja ezt az egyszerű olasz földi vasember? Hiszen a magyarság alig néhány esztendővel ezelőtt ott állt kemény sarokkal, szemben az olasszal a Doberdón is! Ma két bús magyar vándor alázatosan meghajolt fővel, megilletődve, halk léptekkel járta a Doberdó szikláit, magyar sírt kerestek, magyar katonáét, testvérét, aki hét esztendővel ezelőtt elesett egy nagy gondolatért, amelynek ma mindnyájan elesettjei vagyunk magyarok. A két magyar feltűnés nélkül akarta végezni szomorú feladatát, el voltak készülve rá, hogy nehezen fognak ráakadni az elhagyot sírra, de lámn, a közeli Görtzben kezükbe adott pontos temetői térkép, hamarosan nyomra vezette őket. A sír csodásan gondozott, a fejfán tisztául olvasható a magyar felírás, csupán egy viaszcsíkocska szaladt keresztül rajta, alácsöpögő viaszgyertya nyoma. Na lám. Mindszentkor valaki, úgy látszik, még gyertyát is égethetett ezen az itt ismeretlen síron. De vajjon ki volt az? S amíg a két vándor magyar elmereng ! doberdói magyar temetőn, egyszeribe virágoskertté varázsolódik a sír, melyre az imént bukkantak rá. Olasz parasztlányok, akik megtudták, hogy mi járatban van itt a két magyar, kijöttek s felvirágozták a sírt. Persze, ők lehettek, akik gyertyát gyújtottak halottak napján a síron! De várjon miért tették? Hiszen az ő nagyapjuk, apjuk vagy testvérük ugyanitt, jobban mondva nem szemben, a túlsó állásokban, szintén elpusztulhatott? Vagy ezek nem tudják talán, hogy a maguk volt az ellenségük? Az lehetetlen, hogy ne tudnák! Kifürkészhetetlen titkai vannak az emberi lélek mélységének. Ezek az egyszerű emberek nem úgy bánnak velünk, mint alig néhány esztendő előtti legfélelmesebb ellenségükkel tehetnék, hanem mint ahogyan az ember a legjobb bajtárssal, fegyverbaráttal, szövetségessel szokott bánni. Rákosy Gyula. * (Renaissance Színház.) A Renaissance Színház ma este nyitotta meg kapuját. Első előadásnak a tavalyi szezon egyik igen szép sikerét, Pierre Wolf és Duvernois Őszi szerelem című drámáját vették elő. A darab finomsága a megnyitó előadáson is teljes mértékben érvényesült. A szereplő színészek Somlay, Simonyi Mária, Harsányi Rezső, Ilosvay Rózsi, Baló Elemér, Makláry és a többiek mind friss erőben és kedvben játszottak, a Pierre Wolf színműve bizonyára az idén is a színház vonzó repertoárdarabja marad. CONAN DOYLE világhírű regénye filmen AZ ELSÜLYEDT VILÁG A First National világattrakció STAR-FILM CONAN DOYLE világhírű regénye filmen Budapesti Hírlap 1925 szeptember 6. (200. sz.) lüODÜLOIW ÉS KÉVÉSZET. Hármacskán. — Bohózat. Írták Pierre Weber és Serge Weber, nézéjét szerezte .1. Surce. Először adták a Vígszínházban, szeptember 5-én. — sí ' »BT ■ ft' l?«0$ HIS'il )i.Cl’ili ! A Vígszínház kapunyitásra egy nagyon kedves, bájos muzsikájú bohózatot hozott a közönség elé. A színház, mely a tavalyi szezonban a legkomolyabb, legértékesebb művészi és irodalmi munkát produkálta, most egy kis tréfás, könnyű bohózattal kedveskedett publikumának. A közönség bizonyára honorálni fogja a jókedvű szezonnyitást. A Hármacskán könnyed és finom zenéjét néhány hét múlva után-útfélen hallani fogjuk, hiszen már a premier végén úgy oszlott szét a kitűnő kedvben lévő közönség, hogy dúdolgahíj próbálta Góth és Biller Irén meg a Góthné Kertész Ella belépőjét. Azt megint csak természetes, hogy a Vígszínház gárdája ezt a kis könnyű bohózatot is olyan lelkiismeretességgel hozta a közönség elé, mintha a legkomolyabb művészi dologért harcolna. Az a Vígszínház legfőbb erőssége, hogy függetlenül a darabtól, mindig teljes erejével és töretlen ambícióval harcol. A közönség a premieren nagyon jókedvű, derült volt, tapsolt, újráztatott, együtt mulatott a színészekkel. Góth, Góthné Kertész Ella, Biller Irén, Kertész Dezső, Pártos, Dénes, Fejes Feri neveit a legnagyobb elismeréssel kell felsorolnunk. A rendezés Góth Sándor kitűnő munkája, a fordításért Harsányi Zsoltot illeti meg az elismerés. 1 D. L. L. Csoportkiállítás. A művészeti szalonok nyári álmából az idén is a Nemzeti Szalon ébredt föl először. Egy csoportkiállítás nyílik meg itt holnap, melyen öt fiatal magyar művész,illetőleg művésznő alkotásain kívül egy Svájcban élő német festő művei láthatók. Rauknecht Fülöp német szülőktől Spanyolországban született, ott töltötte ifjú éveit, 1910. óta azonban a svájci hegyóriások között él. Ezeknek havas bérceit és völgyekben lakó parasztjait festi harsogó szinakkordokkal, a figurálisban pedig a groteszket hangsúlyozva. A svájci vidék különleges hangulata azonban hiányzik műveiből, legföljebb csak ott érzünk ebből valamit, ahol a művész még Hodlenre támaszkodik. Rikitó előadása, sokszor plakátszerű képei, melyeknek bátran fölként színei néha jól csengnek össze, a modern francia piktúrában gyökereznek. Festményeinél érdekesebbek és egyénibbek Bauknecht kézinyomású fametszetei. Ennek a fehér-fekete technikának jól felel meg a művész sommás, dekoratív stílusa. Különösen azok a lapjai művésziek, melyeknek vonalvezetésében nincs modorosság. A kiállítás magyar résztvevői közül Bohuniczky Endre dr. festészete a legérettebb. Képei a nagybányai egészséges impresszionizmus jegyében fogantattak. Friss, széles festési módja dicséretet érdemel. Különösen az Alkonyat című képe sikerült. Hellebrandt Ilona és Berta két teremre való gyűjteménye a két nővérrokon tehetségét igazolja. Mindketten most szerepelnek először gyűjteményesen a nyilvánosság előtt, de egyes képeiket régebbi kiállításokról már ismerjük. Műveiken meglátszik a komoly, elmélyedő tanulmányok eredménye, melyről különösen figurális alkotásaik tanúskodnak. Stílusuk még nem alakult ki egészen, mesterüknek, Csók Istvánnak hatása is erősen látszik műveiken, de már most is figyelemreméltó és talentumra valló kvalitásokat árulnak el képeik. Új ember a kiállítók között vitéz barsi Leidenfrost Pál. A Balaton és környéke érdekli főleg a művészt, ennek szépségeit tolmácsolja ízléssel, elmerülő hittel. Láthatóan arra törekszik, hogy előadása festőtechnikai hatások nélkül kizáróan szín-impresszióit adja vissza. Pasztelljei között néhány finom és jól megfigyelt ábrázolással találkozunk. Leidenfrost érzékeny naturalizmusával szemben Bán— Ruszka Lili művészete a víziókból táplálkozik. Fantasztikus látományok kavarognak a művésznő képzelete előtt, melyeket leginkább a grafikában rögzít meg artisztikusan. G. E. * (A magyar szépliiteratura virágoskertje.) Holnap délelőtt nyílik meg az Iparművészeti Múzeum nagy csarnokában a Magyar Bibliophil Társaság negyedik kiállítása, melyet Kremmer Dezső dr., a Fővárosi Könyvtár lelkes igazgatója rendezett tudományos gonddal és művészi érzékkel. A magyar széplitteratura virágos kertje nevet adtak az ezernél több munkát felölelő kiállításnak. Számos első kiadvány, tipográfiailag, vagy művészileg értékes példány és egyéb könyvkuriózum tárul szemeink elé a vitrinákban. A magyar irodalom tiszteletreméltó múltja jelenik meg előttünk Balassától, Bessenyeitől egészen Adyig. A bécsi magyar festőrről, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kisfaludy, majd Vörösmarty, Petőfi, Arany és Tompa munkái sorakoznak föl gyönyörű példányokban. A nagyokon kívül kisebb irodalmi értékeink is felcsillannak a vitrinákban. Érdekes a népies kiadványok sorozata és a XVIII századi szerzetesiről, színműveinek füzetei. Külön csoportot alkotnak a regényírók munkái, a gazdag humorú Vas Gereben, majd a tüneményes fantázájú Jókai, Mikszáth, Gárdonyi és újabb regényíróink művei. Almanachok, versgyűjtemények, emlékkönyvek jönnek ezek után, melyekből bájos romantika árad. Ezenkívül a könyvanyagra vonatkozó festmények, metszetek és Reményi József és Szánthó Gergely művészi plakettjei egészítik ki a kiállítást. Külön nevezetessége végül a tárlatnak a nagy tudományos szakavatottsággal szerkesztett katalógus. Már ezért a könyvért is hálásak lehetünk a magyar bibliophileknek. Rengeteg adatot halmoztak föl ebben a munkában. Sok-sok tanulságot meríthetünk ebből a könyvből és kiállításból, melyet minden könyvbarátnak meg kell néznie. * (A Nemzeti Múzeum ásatásai a Tiszazugban.) A Nemzeti Múzeum ősrégészei még a nyár elején bejárták a Tiszazugnak őskori telepeit és megjelölték azokat a helyeket, amelyeknek feltárása világosságot fog vetni a Tiszazug őskori kultúrájára. A rendszeres feltárások Tompa Ferenc dr. ásásénál kezdődek meg. *Az első ásatás augusztus utolsó hetében történt Nagyréven, a Tisza régi áradási területének a szélén, ahol is az őskori települések és a gyakori áradások következtében olyan part képződött, aminő a tószegi Laposhalom. A feltárás folyamán előkerült korai bronzkorból származó lakótelepnek egyébként is teljesen azonos kultúrképevan a tószegi telepével, amint ezt a telep kerámiája és csonteszközei is igazolják. Ez az ásatás is igazolta tehát azt a feltevést, hogy a Tiszamenti bronzkori telepek egységes kultúrközt alkottak. Az ásatást a Nemzeti Múzeum Erődi-H Harrach Tihamér dr. nemzetgyűlési képviselő támogatásával végezhette el, minthogy az ásatás összes költségeit ő viselte. Erődi-Harrach Tihamérnak adományáért a Nemzeti Múzeum hálás köszönetét fejezte ki. * (Múzeum a pécsi székesegyházban.) Amikor a pécsi székesegyházat restaurálták, egész sereg XII. századbeli alakos és diszítményes kőfaragványtöredék került elő. Ezeket a műtörténeti szempontból rendkívül érdekes darabokat mindeddig hozzáférhetetlenül őrizték és ezért most Zichy Gyula gróf pécsi püspök ugy határozott, hogy magában a pécsi székesegyházban múzeumot létesít, hogy az ott megforduló közönségnek alkalma legyen a gyűjteményben gyönyörködni és a restaurált dómot összehasonlítani annak eredeti ékességeivel. A múzeumi résznek most csupán bontási munkálatai folynak és már is igen érdekes darabokkal szaporodott a múzeumba szánt gyűjtemény. A bontás alkalmával ugyanis előkerültek Szakmáry György egykori pécsi püspök (1505— 1525.) reneszánsz palotájának alapfalai, amelyek a délkeleti toronyhoz voltak építve. A feljegyzések szerint ez a püspöki palota Vitéz János érsek esztergomi könyvtárépületének volt a mása. A templomi múzeum helyisége valószínűen e hónap végére készül el és azután helyezik el benne az értékes gyűjteményt. A múzeum felállításának költségeit Zichy Gyula gróf püspök és Wurster Gyula dr. nagyprépost, a székesegyházi vagyonkezelője együttesen viselik. A múzeumi helyiség tervét Möller István műegyetemi építésztanár készítette. * (Nemzeti Zenede.) A Nemzeti Zenede ebben az iskolaévben két új tanfolyamot szervez. Az egyik a karénekiskola, melynek az lesz a hivatása, hogy képzett karénekeseket neveljen a dalegyesületek, templomok és színházak számára. A két éves kurzus vezetője Noseda Károly, az intézet címzetes igazgatója és a M. Kir. Operaház ny. karigazgatója lesz. Azonkívül esti tanfolyam nyílik meg felnőttek részére, mérsékelt tandíj mellett. A Nemzeti Zenede a rendes behatásokat szeptember 10-ig meghosszabbította. Az új kurzusokra vonatkozóan részletes felvilágosítással szolgál az igazgatóság (IV., SemmelweisUtca 12.) * (Máder Rezső operatanfalyomára) szeptember 14-én kezdődik a felvétel. Kiképzés külföldi pályára, opera és operett. Olasz énekmester Luigi Lompro. Játékmester Odry Árpád. Kérjünk prospektust: Andrássy út 17. * (Tellér Frigyes) áll. eng. magángordonka-iskolája 1., Tárnok-utca 22. Beiratás szeptember 10-ig délután 5—7-ig. * (Gerster Jolán államilag engedélyezett zeneiskolájában) a beiratások hétköznaponként 4—5 óra között vannak. Szegénysorsú, tehetséges növendékek fél vagy egész tandíjmentességben részesülhetnek. I . Horthy Miklós út 28. (Telefon: József 25—17.) * (A Gaál Béla) vezetése alatt álló Filmművészeti iskolába a beiratkozások megkezdődtek. Jelentkezni lehet d. u. 3—5-ig a Star-filmgyár Pasaréti-út 80. sz. műtermében. (Telefon: 161-87.) Színháza * (Liliom!! — Kiss Ferenc.) A Nemzeti Színház vasárnap esti előadásán közbejött akadályok miatt Uray Tivadar helyett Liliomfi szerepét Kiss Ferenc játssza. * (A Nemzeti Színház heti műsora.) A Nemzeti Színház Jókai-centenáriumának harmadik eseménye lesz e hét péntekjén és szombatján az Arany ember felelevenítése teljesen új betanulással, Horváth Jenő új rendezésében s a két estén két különböző szereposztással. A pénteki előadáson a szereposztás a következő: Timár Mihály — Kiss Ferenc, Ali Csorbadzsi — Bartos Timea — Ághy E., Tereza — Jászai M., Noémi — Somogyi E., Krisztiin Tódor — Uray, csajkás tiszt — Pethes Sándor, első csempész — Gabányi, második csempész — Bodnár, Brazovics Athanáz— Rózsahegyi, Brazovicsné — Ivánifi Irén, Athalia — Környey Paula, Kadisa — Abonyi és Fabula János — Pataki József. A szombati előadáson AH Csorbadzsi — Fehér Gyula, Tímea — Környey P., Noémi — Ághy E., Krisztián Tódor — Náday, Brazovics — Horváth Jenő, Brazovicsné — Vizpáry Mariska, Athalia — Beleznay M. és Kadisa — Turányi Alajos. Szerdán lesz az évvad első Shakespeare-előadása, a Makrancos hölgy. Ezenkívül csütörtökön és vasárnap este a Piros bugyelláris, a jövő hétfőn Cyrano de Bergerac és kedden a Tanner John házassága egészítik ki a heti műsort. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Gyurkovics lányok kerülnek színre. * (A Vígszínház jövő hetét) a Hármacskán! (Quand on est trois ...) Pierre* Weber végtelenül mulatságos zenés vígjátéka tölti be, amelynek vasárnap lesz a második előadása. * (Az Éva e héten ötször szerepel a Városi Színház műsorán.) Ma, vasárnap este, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap. A csudaszép Leidl-melódiákkal különösen Harmath Hildának van hangos sikere. * (Csókoljon meg!) a Renaissance Színház tavalyi legnagyobb vígjáték sikere ma vasárnap kerül színre e szezonban először. Főszereplők: Somlay, Simonyi Mária, Réti Marianne, Harsányi, Makláry, Bérczy. * (A Király Színház nagysikerű revüoperettje, a Régi jó Budapest, amely a színház egész jövő heti műsorát betölti, a 100-dik előadás küszöbén fokozódó vonzerőt gyakorol a közönségre. Minden előadását nagy ház nézi és kacagja végig és rengeteget tapsol a szereplőknek. Az énekszámok nagy részét többször megismételtetik. • Most vasárnap délután és jövő vasárnap délután Kálmán Imre világhírű operettje, a Marica grófnő kerül színre mérsékelt helyárakkal. * (Akár szegény gyerek, akár gazdag gyerek), mind ott lehet a Városi Színház kedd délutáni gyermekelőadásán. A „Hamupiperkék"-t játsszák egészen olcsó helyárakkal: 3-tól 30 ezerig. * (A Fővárosi Operettszínház nagy kabaréműsora) a jövő héten is minden este színre kerül. A legeredetibb, leggazdagabb, legváltozatosabb program. TEGYE ÜNNEPPÉ A VASÁRNAPJÁT ! •a......... . Nézze meg a Foas diszműsorát, ahol a világ legjobb burleszkjét az Iteidimás Évát és a szezon kiemelkedő drámáját az Opium va ft fait láthatja egy műsorban MoisóSZÉP Otthon CAPITOL 4. 8. 8. IO V,ed/,8/40