Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)
1925-12-12 / 281. szám
1925 december 12. (281. sí.) Budapesti Hirup i IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A zsidónő. Valamikor szállómé volt a Szajna partján, hogy a francia történeti dalmű két olasz (Spontini és Rossini) és két zsidó (Meyerbeer és Halévy) mestert vall megteremtőjének. Wagner Richard csakúgy ontotta gyilkos, maró szatíráit e látványos tablók ellen, hogy bebizonyítsa az operaszínpad csődjét és saját messiási küldetését, amelytől majd mindenek meg fognak újhodni. Pedig Halevyt valóban csak Seribe lélektani képtelenségeikkel telített, színfalhasogató librettója sodorta a históriai opera távlatai közé. Félszáz darabja majdestin mind az opera comique mesterének Td. RiSUtti ilit! Egész nap nyitva mutatja. A Villám és a Ciprusi királynő két legnagyobb diadala, végleg a színházi könyvtárak polcain porosodik, míg A zsidónő Berlioz jóslata szerint addig fog élni, míg Hebron rózsája virul. Mert szenvedély és erő fűti ezt a muzsikát, ellágyulásai és kitörései őszinték és igazak. Az Operaház sürgős feladatnak érezte A zsidónő felújítását, melynek különben aj magyar színpadon dicsőséges múltja van, s a Nemzeti Színháznak első évtizedeitől is fogva kedvelt műsordarabja volt A zsidó-ó hölgy. Szörnyiléges fordítása sok vidám jó mókának lett kutforrása. „Mi jó lenne egyében véle lengeni át, hajh! De lángom nem engedi elobni magát!“ — ilyesmik akadnak, bőven a fordításban. A hatvanas évektől kezdve a pesti zenekritikának állandó szórakozása volt annak megállapítása, hogy a darabban a zsidók szerepeit keresztények, a keresztényekét pedig zsidók énekelték. Ma este is derűs moraj fogadta a herceg harsány szózatát: — Keresztény vagyok! Ezúttal hűtlenek leszünk e hagyományokhoz, mert az előadásról akad más mondanivaló is. A mai felújítás úgy színpadi, mint zenei részében komoly és sikerűs munka. Fleischer Antal temperamentuma vért ömlesztett Halévy muzsikájának nálunk elpetyhüdt ereibe. Hatalmas erupciók viharzottak, szenvedélyes ritmusok száguldanak a zenekarban. Csak a kórus tetszett fakónak. Úgy látszik, Halévy masszív kórusai és a B-listák összeférhetetlenek. A címszerepben Reke Gabriella inkább orgánumának szépségével, mint alakításával tűnt ki. Felsőhangjaira, szövegmondására, a frázisok kirajzolására jobban kellene vigyáznia. Játéka is kezdetleges még, kedvesen peregtek, de kissé szubrettszerűen Székelyhídi/ E lezárja Rembrandt-féle pompás ghettó-figura, énekének lírája megvesztegetően hat, de a szerep hősi karaktere nem illik orgánumához. Somló Jenő hercege félszeg és vérszegény. Az est eseménye Székely Mihály Brogni bíborosa volt. Meglepően fejledik ez a fiatal művész, hangjának érce, modulációképessége, mélysége és magassága egyaránt szembeszökő. Deklamálása súlyos erővel dong. Kisebb szerepekben Pusztay Sándor és Ádám Rezső jól megállották helyüket. A harmadik felvonás kerti mulatozásában nagy sikert aratott Ptasinszka Pepi virtuóz tánca. Annál szánalmasabb keretet szolgáltatott a balettkar, túlnyomórészben satnya, fejletlen növendékeivel, akik egyelőre még ritmikusan mozogni nem tudnak. A színpadi képek hatásos beállítása Ferenczy Frigyest dicséri. Az előadásnak a nézőtéren meleg visszhangja volt é rdekében áll nagy karácsonyi kirakatainkat megtekinteni. Nagy maradékvásár 500/g engedménnyel! Felhívjuk az i. t. után a rendes ügyeket intézték el: bejelentették az egyes osztályokon üresedésben levő tagsági helyeket, beszámoltak az elkészült kiadványokról és megtárgyalták az időközben felmerült ügyeket. Délután 6 órakor, közvetetlenül az együttes ülés után, a Szent István Akadémia IV. osztálya tartotta meg ülését Schafarzil Ferenc elnöklésével. Ennek keretében Vörös Ciril rendes tag,Szemi-archimedesi hiperbolikus geometriák logiai exisztenciája“, Wedetzky József rendes tag pedig „Az abárikus anyag mozgásegyenleteinek integrációja“ címmel olvasták fel szakértekezéseiket. * (Magyar nótaest) A Zeneakadémia nagytermében, december 7-én Murgács Kálmán szerzői nótaestet rendezett. Murgács Kálmán dalgyűjteményének legnépszerűbb dalaival gyönyörködtette a közönséget. Különösen a szerelmes nóták arattak nagy sikert. Az est keretében Baja Mihály és Agyagfalvy Hegyi István verseiből mutattak be szemelvényeket nagy sikerrel. A közönség lelkes tapssal fogadta az est számait. Brogli József, a jegyzők árvaház egyesületének igazgatója, a jegyzőtársadalom nevében köszönetet mondott Murgácsnak azért a munkásságáért, melylyel a jegyzők országos árvaházának ügyét üdvözlés végén a népszerű muzsikusnak babérkoszorút adott it. * (Az Iparművészeti Társulatból.) Az Iparművészeti Társulatnak az Andrássyúti régi Műcsarnokiján lévő karácsonyi tárlatán, melyen az őszi jubiláris kiállítás felfrissített anyaga kerül bemutatásra, egy érdekes fali szőnyeg is látható. Ezt a f di szőnyeget Supka Gézáné tervezte és Mesterháza Kacsy Lászlóné, a tőle föltalált módszer szerint horgolta. Rendkívül artisztikus a rajza és a technikája ennek a fali szőnyegnek. Supka Gézáné előtt nyilvánvalóan a keleti motívumoktól megtermékenyített középkori ábrázolások — jelen esetben Lián előkelőségeknek vadászatra való kivonulása — lebegtek, midőn a fali szőnyeg dekoratív hatású rajzát tervezte. Ugyanilyen nevezetes azonban a Mesterházy Nagy Lászlóimtól alkalmazott horgolási mód is, mely egy új és bizonyára hamarosan elterjedő technikát honosít meg a teli szőnyegek számára. A mindenképpen érdekes munka megérdemli a szépet szerető közönség figyelmét. E fali szőnyegein kívül még egy másik nevezetessége is van az Iparművészeti Társulat karácsonyi tárlatának. Az első emeleti nevy Kriesch Aladár mesternek nagyméretű tempera-festményét — Kalotaszegiek templomba menetele — állították ki Ez a festmény a modern magyar piktorának kétségtelenül egyik legnevezetesebb magy fali kompozíciója. Körösfői-Kriesch mester annak idején az 1904-iki saint-louisi kiállítás számára festette a tözsgyökres a magyar szellemű kompozíciót, mely 1906- ban s a második milánói kiállításon is szerepelt. Azóta a Néprajzi Múzeum régi kevicégében játszott Hamupipőke-szerepet a kép, most pedig, a néprajzi gyűjteményeknek átköltözése után, visszakerült régi tulajdonosához, az Iparművészeti Társulathoz. Kriesch mesternek művészete a legmaszvarosabb és legmonumentálisabb oldaláról jelentkezik ezen a nagyszabású vásznon. Éppen ezért mindenképpen megokolt lenne, hogy a képet valamelyik fővárosi középületben helyezzék el. Kevés olyan nagyméretű, modern, dekoratív festményt ismerünk, mely oly zavartalan élvezetet nyújtana, mint Kriesch mesternek ez a magyar lélekben fogantatott kompozíciója. A karácsonyi tárlaton még Ponáry Móric építőművésznek a monzai iparművészeti kiállításra visszakerült magyaros törekvésű nappali szobája is bemutatásra kerül. E bútorok az Ánotai Lajos főigazgató vezetése alatt álló Székesfővárosi Szakrisriskolában készültek. * (Művészettörténeti előadások.) A Műemlékek Országos Bizottsága által rendezett előadássorozat hatodik, vetített képekkel kísért előadását december 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Mérnök és ÉpítészegyesületIV., Reáltanoda utca 13 ásárlóközönséget, hogy mielőtt bevásárolná, keresse fel áruházunkat, hol ez idén is, úgy mint a múltban, árainkat ez alkalomra rendkívül leszállítottuk. célra nem vásároltunk össze silány árukat, hanem a raktárunkon lévő összes cikkek árait szállítottuk le Ruházati áruház IV.. Kossuth Lajos-utca 20 György grófnak emlékét örökítette meg, találó szavakkal rajzolva meg kiváló egyéniségét s a társulat érdekében kifejtett nagyjelentőségű munkásságát. (h. e.) vallér szerepét pedig Kürthy György. Csillag örökét Kiss Irén, Kürthyét pedigVádol Béla vette át. A feleség szerepe Ligeti Juliska kezében maradt, a férjhezadásra váró Cilit Környei Paula, a vőt Mihályfi Béla játszotta A mama a csodálatosan termékeny Szigligetinek jelesebb vígjátékai közül való, amelyekben azonban a költői ihletet a technikai ügyesség, a színpadi hatás eszközeivel való bánni tudás és a cselekmény felépítésének s a jelenetezésnek a készsége pótolja. A komikus jellemek, tehát komikus helyzetek vannak, s mert ilyenformán ezek a vígjátékok inkább a maguk egészében fakasztanak jóleső, naiv derűt, nem sok módot adnak a színjátszóknak mélyebb művészi alakításra. Kiss Irén, mint a leányai férjhezadását pompásan irányító asszonysztratéga, inkább a vaskosabb komikum eszközeivel nevettette meg a színházat nem valami túlságosan megtöltő közönséget. Náday Bélának úgy maszkja, mint a vén rózsalovag nyeglesége jól ült. Ligeti Juliska ■ szolgálja. Az kedves feleségét és Környei Paula üde férjhezadó kisleányát kell még megdicsérni. * (Városi Színház.) Lipkoivska Lídia sok évvel ezelőtt Vigna Alfréd olasz operatársulatával együtt vendégszerepelt az akkori Népoperában. A budapesti közönségnek az a része, amely akkor nem hallotta, érdeklődéssel, régi hívei pedig emlékező rokonérzéssel várták mai föllépését. Legjobb szerepeinek egyikét, a Traviatát énekelte ma. Megjelenése, lényének és játékának finom, előkelő közvetlensége olyan, mint régen. Az ittléte óta elmúlt idő hangjára is csak annyiban hatott, amenynyiben forte-i valamit veszítettek üde csengésükből. Pianoi azonban ma is fuvolaszerűen könnyűek és tiszták voltak. Lélegzőtechnikája, hangkötései, frazírozása nagyszerű ízlését és készültségét dicsérik. A két férfifőszereplőt, Halmos Jánost és Csóka Bélát, a vendégművésznővel együtt hívták sokszor a függöny elé. A zenekar — Ábrányi Emil vezetésével — néha jelenesen, egyébként azonban eléggé szabatosan játszott. A kórus szokatlanul jó volt. (Op.1 . (Fráter Lóránd nóta esteje.) A régi magyar úri társaság gyűlt ma egybe a Zeneakadémia termében. Az a társaság, amely a háború előtti években minden nagy zenei és művészeti eseménynél megjelent, s amely akkoriban Fráter Loránd dalolását hangversenypódiumon, vagy fehér asztal mellett igen gyakran hallgatta, s Zzínséget az utóbbi években ritkán láttuk így együtt, mint ma, amikor régi kedves nótaköltője — hosszú hallgatás után — ismét megjelent, hogy színmagyar dalait elénekelje. A legmelegebb hatást a régi, népszerű nóták keltették: a Száz szál gyertya, Tele van a város, Elmegyek ablakod előtt, Ott, ahol a Maros vize, stb. A közönség könnyes szemmel és régi emlékekbe merülő mosolygással hallgatta és ünnepelte Fráter Lorándot és ifj. Berkes Béla zenekarát, amely művészi finomsággal kísérte a nótaköltő hegedűjátékát és énekét. * (A Szent István Akadémia ülései.) A Szent István Akadémia valamennyi osztálya pénteken délután fél 6 órakor Mihályfi Ákos dr. prépost, egyetemi tanár elnöklésével együttes ülést tartott a Szent István Társulat kistermében. Az ülésen Reiner János főtitkár bejelentette Réthei Prikkel Marian és Hellebronth Árpád tagok halálát, akiknek emlékétkegyelettel örökítik meg. Bejelentette a főtitkár azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia köszönetét fejezte ki a Szent István Akadémiának a szépen sikerült Széchenyi-ünnep megtartásáért, amellyel az Akadémia centenáris jubileumában vett részt a Szent István Akadémia. Elhatározta az együttes ülés, hogy a Szent István Társulattal együtt üdgesse. Az anyós szerepét eredetileg Csillag közölni fogják Sziklai János rendes tagot, felet játszotta, az öregedni nem akaró ga- félszázados írói jubileuma alkalmából. Ezt 15. sz.) dísztermében Docik Ernő tartja a magyarországi török dsámik és turbókról. (Egy rendőrtanácsos színdarabja.) Az újpesti Blaha Lujza-színház december 17-én, csütörtökön igen érdekes bemutatót tart Színre kerül Gergelyffy Gábor dr. rendőrtanácsosnak A gyermek című kétfelvonásos színműve. A főbb szerepeket Deréky János, Csáky Paula és Balázs Nándor játsszák. A darabot Koltay Zoltán író alkalmazta színre, az előforduló dalokat Sándor Jenő dr. szerezte. * (Alexander Bernet dr. felolvasása a Nemzeti Szalonban.) Érdekes estéje volt csütörtökön este a Nemzeti Szalonnak, amely alkalommal a KEVE kiállításának keretében Alexander Bernát tartott előadást „L’art pour Part“ címmel. A kiváló esztétikus előadását a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség nagyon hálásan fogadta, amelynek befejeztével Szablya János, a KÉVE alelnöke mondott köszönettet az illusztris előadónak. A KÉVE kiállítása még két napig marad nyitva és így vasárnap, azaz december 13-án délben végleg bezárul. * (Az Akadémia ülése.) A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya december 14-én, hétfőn délután 5 órakor az Akadémia heti üléstermében előadó ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Horváth Géza rendes tag, osztályelnök: Megemlékezés néhai Duka Tivadar tiszteleti tagról. 2. Zimmermann Ágoston levelező tag: Adatok a combforgató izmok összehasonlító anatómiájához. 3. Mauthner Nándor vendég: a) Az orto-vanillin és az orto-veratromaldehyd egy uj szintézise; b) Az orto-acetoveratrol egy uj szintézise. Előterjeszti Ilosvay Lajos rendes tag. 4. Klug Lipót vendég: Többféleképpen involuciós pontcsoportokról. Előterjeszti: Rados Gusztáv rendes tag. 5. Szmodics Hildegarflus vendég: Teljes n-oldal poláris egyenese. Előterjeszti: Rados Gusztáv rendes tag. 6. Vend Mária vendég: Adatok a magyarországi kabátok kristálytani ismeretéhez. Előterjeszti: Zimányi Károly rendes tag. Utána rövid zárt ülés tárgyai folyóügyek, köztük a kész kéziratok bejelentése és előzetes javaslat a jövő évi költségelőirányzatra. * (Magyar hegedűművész Genfben.) Kornács Pál, a fiatal magyar hegedűművész Genfbe utazott, ahol az ott tartó teremben néhai Körösföi- Jjj*G ZZ Z ®iniferelnök más tőinek nagymérrűiV j e!°“..a "^szövetség" delegátusok estéjén lép fel. A kiváló ifjú hegedűművész Géniből Franciaországba megy és Parisban, valamint a nagyobb franciaországi városokban tart hangversenyeket. * (Alpár Gitta,) Fehér Artur Nosti F.lza, Zahler Magda, Abrahamsohn főkántor. Erdély Magda, Zala Lili és Sebestyén Sándor dr. lépnek fel a Jóbarátok Szövetsége művészmatinéján (dec. 13. délelőtt 11 órakor a Városi Színházban). 300 bájos leány lejti a díszpalotást és 300 lány szavalja Somlyó Zoltán ez alkalomra írott csodaszép versét. Néhány jegy még kapható az izr. leánygimnáziumban (Munkácsy utca 5—7.). * (Gárdonyi-est.) Az Országos Gárdonyi Géza Társaság az elmúlt napokban tartotta első Gárdonyi-estjét, amelyen Simon Lajos elnök, megnyitója után Kosihuba János című novelláját olvasta fel nagy sikerrel, majd Környey Paula, a Nemzeti Színház tagja, gyönyörködtette szavalatokkal a könnyönséget. Micsey Józsa dalénekesnő operatáriákat énekelt, Móra László Álmok szekerén című kötetéből olvasott fel ugyancsak nagy hatással, szemelvényeket. * (Malláth György emlékezete.) A Szent István-Társulat kiadásában most jelent meg Csernoch János dr. bíboros-hercegpirimásnak a Szent István-Társulat LXL közgyűlésén elmondott megnyitó beszéde. A hercegprímás ebben a beszédében a Társulat nagynevű elnökének, Mailabh * („A mama“ új szereposztással a Nemzetiben.) Ma este Szigligeti Edének „A mama“ című vígjátékát új betanulással adták elő a Nemzeti Színházban. Az új betanulást néhány szerepváltozás tette szüksé 9