Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

4 a sajtónak is ennek a kiküszöbölésére kell törekedni. Sokat beszélnek nálunk az orientációról. Ez nem olyan egyszerű kérdés. Ellenségekkel vagyunk körülvéve, akik nagyon szoros szerződésre léptek, melynek létjogosultságát a mi létünk adja meg. Orientálódni csak lassan lehet, és különben is a mai helyzetben nem is jó végleges irányt fölvenni minden kérdésben. Egy lassú munka közepén vagyunk. Ebből a munkából mindenki kell hogy kivegye a részét. Támogassuk munkánkkal azt a férfiút, aki kifelé oly kiválóan képviselte ezt az országot. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Barabás Samu párhuzamot vont Széchenyi István és Bethlen István között, méltatva Bethlen gróf államférfiúi kiválóságát. A gyűlés után a Korona-szállóban 300 terítékes bankett volt, amelyen Kállay Miklós főispán a kormányzója, Fiakovszky Iván belügyminiszter a város polgáraira, Pesthy Pál igazságügyminiszter pedig a választóközönségre ürítette poharát. Délután öt órakor Teleki Pál gróf a vármegyeház dísztermében kisázsiai útjáról vetített képekkel előadást tartott. Este 8 órakor ,a belügyminiszter tiszteletére díszelőadás volt a városi színházban. Pesthy Pál és Teleki Pál gróf vasárnap este visszautazott a fővárosba, Rakovszky Iván belügyminiszter pedig ma délután utazott vissza Budapestre. Az egyetemi kereszt-botrány ügye. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásán történt kereszt-botrány ügyében, mint már megírtuk, az egyetemi hatóságok megindították a vizsgálatot. A vizsgálatnak eddig még nincsen konkrét eredménye: a tettest, aki a keresztet és a Niszekegy-plekátot leszedte, nem sikerült megtalálni. A vizsgálatot, azonban rövidesen befejezik és a kínos incidens minden körülménye tisztázódni fog. Míg azonban az egyetem falain belül teljesen helyreállott a rend és a nyugalom, addig kiviliről ismeretlen kezek rejlett, de semmiesetre sem tiszta célból elsyre jobban igyekeznek bonyolulttá kuszálni az ügyet és ahelyett, hogy nyugalmat teremtenének, áldatlan viszálykodást szítanak. Egy délután megjelenő napilap már hosszabb cikket közölt,amely szerint a bajtársi egyesületek SzövétSésének iW esetei tegnap összegyűltek az állatorvosi főiskolán és hosszasabbal tárgyaltak a a keresztbotrány ügyében m ifjúság részéről állítóan megindítót külön nyomozásról. A tárgyalások során a cikk szerint, legnagyobb meglepetésre, fölmerült az a gyanú, hogy fs fölháborító cselekedetet egy, a nemzeti érzésű ifjúság soraiba tartozó fiatalember követte el, azzal a céllal, hogy így azután retorzióval élhessenek a zsidóvallású és liberális gondolkodású egyetemi hallgatókkal szemben. Munkatársunk ebben az ügyben a Turul bajtársi egyesületek szövetségének vezéréhez Faith Jenőhöz fordult, aki a következőket mondotta: — A kereszt-botrányról, minden ellenkező híreszteléssel szemben, a következőket mondhatom. Pénteken délelőtt tíz órakor érmen az egyetemen tartózkodtam, mikor tudomást szereztem az ügyről és jelentést tettem a rektor úr ő méltóságánál, aki a legszigorúbb vizsgálat megindítását ígérte. Egyben fölhívott bennünket, hogy mi is igyekezzünk megállapítani a tettes kilétét A nemzeti érzésű egyetemi hallgatók öszszesége természetesen kötelességének tartja, hogy minél gyorsabban megkerüljön a tettes, azonban saját felelősségünkre semmiféle külön nyomozást nem folytatunk, hanem teljes nyugalommal várjuk az egyetemi hatóságok intézkedéseit. Ebben az ügyben a Turul Szövetségnek mindössze az a hivatalos szerepe volt, hogy az esetről jegyzőkönyvet vettünk föl és azt átadtuk a rektori hivatalban. Négy meglepetéssel láttuk ma egy délutáni lap fantasztikus beállításban írt cikkét. Többek között én is valóban ott voltam tegnap este az állatorvosi főiskolán, azonban semmiféle hivatalos tanácskozást nem folytattam. Mindössze néhány fővárosi és vidéki kolléga gyűlt össze itt vacsorára és határozottan állítom, hogy a keresztbotrányról ezen a vacsorán szó sem esett. Ugyanígy valótlan az az állítás is, hogy a fölháborító cselekedetet a mi sorainkba tartozó ázsán provokatőrök követték el De ha már ázsánprovokatőrökről van szó, akkor csakis azok lehettek aki botrányt akartak fölidézni az egyetemen éppen abban az időben, mikor a miniszterelnök és a kultuszminiszter Genfbe utaznak, talán éppen a numerusz klauzusz védelmére. Mert ha itt ázsánprovokatőrök működtek, azok éppen azért Bfi'OMfiállitás Mflas italosnál halo ebédlő, mlazobabél, jótállás,al. Vidékre gondos csomagolás, Ifj. Tóth Kálmán mflasztalos IV., Semmelweis-n. negrv Budapesti Htuup 1925 Hecemfier T. (272'. sz.T 1 akartak botrányos jeleneteket kiprovokálni, hogy ezzel csorbítsák a külföld előtt az egyetem és így az ország tekintélyét. Ez pedig igazán nem áll a mi érdekünkben. Az egyetemi ifjúság különben egyáltalában nem hagyja magát semmiféle kalandba sodorni. Az ifjúság tehát teljes nyugalommal várja az egyetemi hatóságok intézkedését, semmiféle külön mozgalmat nem indít. Ezzel a sok port fölvert ügy elintézése az egyetem falain belül korlátozódik és nem lesz belőle anyag politikai és társadalmi bajkeverők számára. Puliti büntetése leteltéig nem versenyezhet Magyarországon. Engedélyezték a Festa dr.—Osner-mérkőzést. — A Vivőszövetség akarja rendezni a jövő évi Európa-bajnokságot. — A Vivőszövetség tanácsülése. A vivőszövetség tanácsa Pallavicini György őrgróf elnöklésével ma este ülést tartott, amelyen számos aktuális kérdés került megbeszélésre. A tanács elsősorban Gerentsér László dr. bejelentésével foglalkozott, amely szerint a mester vívóakadémiája keretében Posta dr.—Osiier-ve.1, utána Táry Gizella—Ositernével tussmérkőzést bonyolít le. A mérkőzéseket a tanács megengedte, de kimondotta, hogy az alapszabályok 19. szakasza értelmében a versenyen a legteljesebb ellenőrzést óhajtja gyakorolni s ezenkívül Gerentsér dr-nak be kell mutatni a verseny előkészítésével kapcsolatban folytatott levelezést és az amatőrök díjazását megállapító rendelkezéseket. Egyidejűen megbeszélte a tanács a Puliti olasz vívó budapesti szerepléséről elterjedt híreket s megállapította, hogy Puliti mindaddig nem vehet részt Magyarországon versenyen, amíg a Nemzetközi Vívószövetség hágai kongresszusa által büntetésül kirótt két évi időtartam le nem telik. A legutóbbi versennyel kapcsolatban megjelent hírlapi cikkek folyományaképpen a következő határozatot hozta a tanács: A Vivőszövetség kimondja, hogy bármely alkalommal, ha akár versenyző, akár zsűritag a vesenybíróság működését tendenciózus és jogtalan kritikával illeti, azt fegyelmi vétségnek tekinti és megtorolja. Végül elhatározta a tanács, hogy az elnökség átiratban fordul a Nemzetközi Vívószövetséghez és ismételten kéri, hogy Magyarország számára adja meg a jövő évi Európa vívóbajnokságok megrendezési jogát. Teljesítették az osztrák postaalkalmazottak követelését. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. A postaalkalmazottak és a kormány ma folytatták tárgyalásukat, amelynek során a kormány felajánlotta, hogy az alkalmazottaknak évenként 110 schilling jutalmat ad. Az alkalmazottak, minthogy ők 120 schillinget kértek, ezt az ajánlatot nem fogadták el. A tanácskozás után ultimátumot adtak át a kormánynak, amelyben kijelentették, hogy csütörtök éjjel 12 órakor sztrájkba lépnek. A kancellár a késő esti órákban ismét magához kérette az alkalmazottak vezetőit s a főbb pontokban meg is egyezett velük. A nyugdíjasok és a státusrendezés. A nyugdíjasok országos nagygyűlésének határozata : a kormányzótól, a nemzetgyűléstől, a miniszterelnöktől a törvény szellemében kérik sérelmeik orvoslását. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében csoportosult nyugdíjasok, özvegyek és árvák országos szakbizottsága a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége és a Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta Neményi Imre nyugalmazott államtitkár elnökletével a régi képviselőház üléstermében országos nagygyűlését. Neményi Imre elnök megnyitó szavaiban megrajzolta a nyugdíjasok sérelmeit. Ők a törvény alapján kívánják az orvoslást Határozati javaslatot terjeszt elő: A határozati javaslat. A javaslat részletesen megokolva azt a törvényes alapot, amelyen állva az orvoslást sürgetik, a következő pontokat foglalja magában: 1. Járuljon az országos nagygyűlés küldöttségilegfőméltósága a kormányzó elé kérelmével. 2. Forduljon az országos nagygyűlés feliratilag a magyar nemzetgyűléshez. 3. Mutasson rá az országos nagygyűlés arra a súlyos hatásra, ami abból fakad, ha a felsőbbség a törvények által biztosított jogoknak figyelmen kívül hagyása által, a törvények erejébe vetett erős hitet és szilárd bizalmat a tömegekben megingatja. 4. Járuljon az országos nagygyűlés küldöttsége a miniszterelnök elé s kérje fel őt arra, hogy folyó év december havában kezdődő genfi népszövetségi tanács előtt eszközölje ki a nyugdíjasok érdekeinek kielégítését is. 5. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák elesett, elhagyatott helyzetében az országos nagygyűlés elvárja a jelenleg egységes eljárásra tömörült nyugdíjasok szervezeteitől, hogy a további együttműködés kifejlesztése és fentartása által a kellő lépéseket idején megteszi és addig folytatja, míg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák igazságos ügye diadalra nem jut. Elsőnek Kossinszky Viktor nyug. postatanácsos szólt hozzá a határozati javaslathoz, majd pedig Javornitzky Jenő, a KANSZ vezértitkára, vitéz ölbey Till Sándor nyug. tábornok, Rákóczi István nyug. főispán, ifj. Gonda Béla, Walter Ottó és Veress Sándor. Felzudulás, szómegvonás egy tábornok javaslata nyomán. Ujfalusy István nyugtábornok határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint mondaná ki a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok valamennyien csatlakoznak a szociáldemokrata párthoz. Erre óriási zűrzavar és lárma tört ki, mely csak akkor csendesedett el, amikor agyagfalvi Hegyi Sándor rendőrtanácsos Ujfalusy tábornoktól megvonta a szót azzal a megokolással, hogy a nagygyűlés nem pártpolitikai szervezkedéssel foglalkozik. Tardy Gyula felszólalása után Rombacher Imre tábornok a NYUKOSZ nevében hangoztatta, hogy az abban tömörült katonatisztek nem értenek egyet Ujfalusy felszólalásával. Baló József, Kossányi Havas Rezső és Gruber Ödön felszólalásai után Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő hangoztatta, hogy nem tudna hinni az ország feltámadásában, ha azt látná, hogy a kormány közömbösen tud elhaladni egy olyan fontos és fájdalmas kérdés mellett, mint a nyugdíjasoké. Juhász János és Balogh Béla felszólalásai után Walter Ottó olvasta fel a soproni nyugdíjasok átiratát. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a nagygyűlés a Himnusz hangjai mellett ért véget. A gyűlés ügye a nemzetgyűlés elé kerül. A NYUKOSZ tegnapi gyűlésének visszhangjai nagy hullámokat vertek fel a politikai életben. Nagy megütközéssel tárgyalják Ujfalusy tábornok indítványát, amelyet forradalmi jellegűnek minősítenek. A nyugdíjasok gyűlését a nemzetgyűlésen is szóváteszik és úgy a honvédelmi minisztertől, mint a belügyminisztertől nyilatkozatot várnak, mily módon akarják megakadályozni a nyugdíjasok körében történő izgatások folytatását. Tanárok, tanítók, óvónője a státusrendezés ellen. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület memorandummal fordult a nemzeti gyűlés tagjaihoz, amelyben a státusrendezés hibáit teszi szóvá. * A KANSz elemi iskolák csoportja legutóbbi ülésén állást foglalt a státusrendelet ellen s megállapította, hogy a pénzügyminiszternek a költségvetési záróbeszédében a tanítóságra tett kijelentése csak téves információ alapján történhetett. A valóságos állapotot feltüntető számadatokkal igazolják be, hogy a tanítók fizetése a békebeli fizetésnek 65% -át éri el. Matlekovits Sándor meghalt. Matlekovics Sándor v. b. t. t. 83 éves korában ma délután 2 órakor hirtelen elhunyt. Az elhunyt a déli órákban frissen érkezett meg rendes sétájáról családja körébe, íróasztalához ült és itt érte a halál. Halálának oka szívszélhüdés volt. Az elhunyt, akinek jelentőségét vezércikkünk méltatja, nagy pályát futott be, amelyet az alábbiakban ismertetünk: Madekovits Sándor 1842 október 12-én született Budapesten. Itt végezte az iskoláit, jogász lett és ügyvédi oklevelet szerzett, majd közigazgatási pályára lépett és a főváros szolgálatába állott. Ebben az időben szerezte meg a budapesti tudomány, egyetemen a nemzetgazdaságtanból magántanári képesítését. Később a pénzügytanból is habilitáltatta magát. Képességeit a közigazgatási munkakörben nem tudta kifejteni és itt munkaterületet keresett magának. Már 1867-ben a földművelésügyi minisztérium fogalmazói:.'', majd rövidesen "titkára lett. Ekkor írta a Nemzetgazdaságtan, Pénziaytan és A kereskedelem története ciműl műveit, mely munkáiért az akadémia levelező tagjává választotta. 1875. óta részt vett az összes vámügyi tárgyalásokon és számos alapvető vámpolitikai munkát irt. Ezek közül még ma is alapvető forrásmunka Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től napjainkig. Rövidesen miniszteri tanácsossá, majd azAusztriával való közgazdasági kiegyezésünk alkalmával államtikárrá léptették elő. Ettől kezdve mint országgyűlési képviselő szerepelt politikán életünkben. Mint az 1885. évi országos kiállítás elnöke érdemelte ki a Szent István-rend középkeresztjét. 1889. májusában megvált a minisztériumtól, ekkor érdemei elismeréséül a v. b. t. t. címet kapta. Megválva az állami szolgálatból, munkaaerejét és kiváló képességeit a gyakorlati gazdasági életben hasznosította. Számos vállalkozás irányításában vett részt, ezenfelül pedig elvállalva az Országos Iparegyesület elnöki tisztét, ahol igen értékes érdekképviseleti munkásságot fejtett ki. Az ő érdeme a Magyar Közgazdasági Társaság komoly munkássága". Mint a társaság elnöke, nagy hozzáértéssel állította mindig össze a napirendre tűzendő kérdéseket s gondja volt arra is, hogy az összes aktuális gazdasági, valamint pénzügypolitikai kérdésekben a leghivatottabb szakemberek a társaság felolvasóasztala előtt fejtsék ki véleményüket. A kommunizmus után friss erővel vette föl a munkát. Reorganizálta a Közgazdasági Társaságot és az Országos Iparegyesületet. Bekapcsolódott minden aktuális gazdasági kérdés megvitatásába. Mindenki előtt ismeretes az a hatalmas munka, amit az új vámtarifa előkészítése körül, mint a szabadkereskedelmi elvek tántorítlatatlan apostola kifejtett. A tarifa életbeléptetése előtt könyvet tett közzé, amelyben kifejtette állásfoglalását és a hivatott vámpolitikus pompás felkészültségével, valamint hatalmas fegyverzetével harcolva, igyekezett a tartfa tarthatatlanságát a szabadkereskedelem nézőpontjából bebizonyítani. De nem volt gazdasági kérdés, amelyhez a legutolsó időkig hozzá nem szólt volna, mindig érdekesen és tanulságosan. Körülbelül egy félév előtt kezdett betegeskedni, régi vesebántalman kínozták. A bajt azonban nem engedte magán elhatalmasodni. Még a legutolsó hónapokban is betegszobájából irányította az Országos Kézművesipari Tárlat rendezését s aki meglátogatta, láthatta, hogy dolgozás robajának íróasztalán ott voltak a legújabb törvényjavaslatok és szakköryek. Vitatkozó kedve egy pillanatra sem lankadt és aki fölkereste, azzal szívesen, szellemesen és nagy polémikus erővel vitatta meg a szőnyegen lévő kérdéseket. Bár betegsége hosszú idő óta szobájához kötötte katasztrófára nem lehetett számítani, mert szervezete szembeszállott a kínzó ballal. Úgy látszik, az utolsó pillanatban olyan súlyos fájdalmak vették elő, amelyekkel nem bírt a legyengült test s igy következett be ma délután két órakor a halál.