Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)

1926-02-16 / 37. szám

10 Szász Károly előadása. Szász Károly vasárnap délelőtt fejezte­­be az Urára a­­ S­zín­h­ázba­n előkelő közönség előtt azt az előadás-sorozatot, m­it Shakes­peare Magyarországon cíimnel tartott. Ez alkalommal folytatta fejtegetését an­nak a termékenyítő hatásnak, mit a nagy angol drámaíró a magyar költészetté tett. Az Arany Játtos balladáin kimutatható Shakespeare-határon kívül megemlékezett arról, hogy „a kulsismeret nagy angol tragikusáénak hatása hogyan tükröződik Kemény Zsigmond regényeinek drámaibb helyein, é­s hogy még a lírikus Petőfi is. Shakespeare rajongója, szintén hatása alá került nem egy versében Hamlet költő­jének. A legerősebb Shakespeare-hatás termé­szetesen a drámaírókon mutatkozik. Már a két legelső igazi magyar drámai költő: Katona és Kisfaludy, ha a maguk lábán is, de a Shakespeare útján jártak, külö­nösen a drámai jellemzés és a történelmi érzék tekintetében — amaz a Bánk bán, emez a töredékben maradt Csák Máté írá­sakor. Történeti drámaíróink később sem tudtak elzárkózni Shakespeare hatásától — erről tanúskodik Teleki László hatalmas ko­rra­jzot nyújó kegyenc­e is — a legöb­­ben azonban persze inkább csak külsősé­geket tudtak a nagy brit írótól ellesni. Shakespeare költői képzeletének gazdag­sága fogta meg és ihlette Vörösmartynak, a Csongor és Tünde költőjének lelkét — Ide a 60-as években, a Rákosi Jenő veze­tése alatti új romantikus drámaírók fan­táziáját is Shakespeare regényes darabjai­nak hatása gyújtotta föl. A Szentivánéji álom költői bájos hangulata érzik legújabb drámairodalmunk egyik finom alkotási­ darabján, Herczeg Ferenc Balatoni regé­jén is. Vasárnapi előadása további folyamán a magyar színpad néhány nevezetes Shakes­­peare-előadójáról szólt Szász Károly, vi­dám színészadománkat szőve bele fejtege­téseibe, s nagy csomó érdekes színészet­­történeti adatot és emléket újítva föl. Kezdte Czelesztin­nel, az első ismertebb nevű, de, még nagyon pallérodat­lan Shakes­­peare-színésszel, kinek nyomádia Bárt­ha következett, aki szintén alapos készültség nélkül lépett ugyan pályájára, de termé­­s­zeti adományai segíts­égével mégis egyike lett a magyar színpad leghíresebb Lear király­ainak. Azután Lendvayról, a párat­lanul deli és tüzes Rómeóról szólt, ki mel­lett felesége, a gyönyörű hangú Hivatal Á­nikó volt a felejthetetlen Júlia, hogy utánuk az ifjú Lendvay-pir arasson babért e szerepekben. Egressy Gáborról, a legki­válóbb és legtanultabb magyar színészek egyikéről részletesebben beszélt az előadó, méltatva munkásságát a Shakespeare-kul­­tuszban, nemcsak mint Hamlet és Coriola­­nius nagyszerű ábrázolójának, hanem mint fordítónak és magyarázónak is. Fáncsy Lajosról, a kitűnő Jagó­ról, s méltó utódai­ról, Tóth Józsefről, a legnagyobb magyar színészek egyikéről is sok érdekes adatot sorakoztatott föl Szász Károly, ki azután a humor nagyszerű képviselőiről: Megyeri­ről, Szentpéteryről és Szigeti Józsefről szólt hosszasabban, mint Shakespeare-színész­ek­ről. Végezetül pedig a három nagy tragi­­­kának: Kántoráénak, Jókainénak és Jászai • Marinak, mint Shakespeare hivatott szín­padi tolmácsainak egyéniségét s pályáját ,világította meg az előadó — ki aztán be­fejező szavaiban lelkesen buzdította a kö­zönséget Shakespeare szegletére ,és kulti­­­válására­. A közönség — mely az egész ciklust nagy érdeklődéssel kísérte — a másfélórás szabad előadás végeztével melegen megtap­solta Szász Károlyt. ­ * (Gunnar Tom­aes előadása.) A nép­szerű filmművész ma felolvasást tartott a Városi Színházban, s ezzel alkalmat adott budapesti híveinek arra, hogy élő valósá­gában is megláthassák elegáns, magas alakját és férfiasan szép fejét, sőt arra is, hogy meghallgathassák szellemes hangon. Szórakoztató, könnyed stílusban tartott németnyelvű csevegését színházról, film­ről, saját magáról, színészi élményeiről, szerepeiről, hindu szokásokról, Budapest­ről és a szerelemről. Az előadást többször megszakította a közönség tetszése, így pld. mikor híres szerepét, a maharadzsát em­lítette, percekig zúgott a taps, amely most és itt fejezte ki a mozilátogatók éveken át összegyűlt lelkesedését. A norvég művész előadásának két rokonszenves mozzanata tűnt fel. Az egyik a közönséghez intézett az a felszólítása volt, hogy a filmben a tiszta, fenkölt, nemes témákat részesítsék előnyben a rablást, gyilkosságot, csábítást és verekedést tartalmazó filmek helyett. "A másik: Budapest szépségének őszinte, lelkes elismerése, ami — az egész földet bejárt művész szájából — kétszeresen jól esett magyar szívünknek. A felolvasás után a Városi Színház együttese a Paraszt­­becsületet adta elő. A közönség az egész felvonásközön át tapssal, kiáltásokkal és kendőlobogtatással ünnepelte Gunnar­ Tor­­Vaest. Budapesti Ribin 1926 február 16, 1­81 SzJ 1 Kleiber Erik búcsúja. "A népszerű fiatal berlini karmester ma este búcsúzott a filharmonikusok élén Mah­ler­s-dúr szimfóniájával. A mahleriánusok­­nak kedvenc csemegéje ez a szimfónia, mi azonban nem tudunk túlságosan lelkesedni érte. Érzelmes hangulatai bent rejtőznek közvetetten elődjének, a harmadiknak ro­mantikus légkörében. Ötnegyedórás terjen­­gőssége pedig nem egyszer unalmassá válik. A Gyermek csodakürtjének naiv, népies el­képzeléseit variálja folytonosan a zenélő és lakmározó m­ennyorzágról. Bizony ez a gastromusica coelestis is egyhangú örökö­sen egyforma menüjével. A zenekar tökéletes szépséggel játszotta Mahler zenéjét. Különösen a vonósok piano technikája volt meglepő. Meleg tömörséggel és mégis halkan zengedeztek a hegedűk, mint egy mennyei kar. Kleiber nagyszerű részletmunkája valóban a legfinomabb öt­vösművészet. Aligha lehet szebben, hiveb­­ben megszólaltatni ezt a szimfóniát. Az utolsó tételbe gyönyörű harmóniával si­mult Marsalkó Rózsi nemes művészete. Az estet Schubert h-moll szimfóniája ve­zette be. Tragikuma fekete komorsággal setétlett fel, majd a megnyugvó bánat vi­lágosabb színeiben enyhült. A fájdalom lírai apoteózisa volt ez a muzsikálás. A közönség viharos, meleg ovációval köszönt el Kleiber Eriktől a viszontlátásra. d. e. * (Szerepváltozás A Hídban.) A Híd mai előadásán Széchényi feleségét Cs. Aczél Hana játszotta. Cs. Aczél Ilona finom és művészi eszközökkel rajzolta meg a leg­­nagyobb magyar hitvesének alakját, a töl­gyet szorosan átfogó repkényt. Bensőséges, szívhez szóló hangjai azonban nemcsak a hitves fájdalmát, hanem a nemzet meg­döbbenését is visszatükrözték, amelyet Széchényi tragédiája keltett. A színházat teljesen megtöltő közönség lelkes tapssal fogadta az új szereplő, valamint a többiek­nek játékát és hívta sokszor, a lámpák elé a színészeket. (m. i.) * (Zongoraest.) Bucsár Béla tehetsége évről-évre gazdagabb, erősebb. A vasár­napi hangversenyen jelen voltaknak igaz művészi élvezetet szerzett költőien elgon­dolt felfogásával, színes, meleg tónusával és kitűnő technikai képességeivel. Egész este melegen ünnepelték. * (A Petőfi-Társaság felolvasó ülése.) A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt felolvasó ülést tartott, amelyen Pekár Gyula elnöki megnyitója keretében a közönség lelkes tapsától kisérve, üdvözölte a társaság Bu­dapesten időző tagját, Benedek Eleket és tolmácsolta Szabolcska Mihálynak üdvöz­letét. A felolvasást Pekár Gyula kezdte meg F. Szabó Géza ,vendégnek Hogy lett Jókai íróvá című kedves elbeszélésének felolva­sásával. A közönség zajos tapssal jutalmazta a szerzőt. Koroda Pál két költeményét ol­vasta fel nagy sikerrel, majd Teleki Sán­­dorné grófné (Szikra) Az akác három élete című­ novelláját olvasta fel, amely­ben gyönyörű rajzát adta egy magyar nagyasszony típusának. Harsányi Kálmán egy készülő románc-ciklusának három részletét mutatta be. A felolvasott és kü­­lön-külön is egészként ható románcrészlet kitűnő korrajzával és hangulatával magá­val ragadta a közönséget. Végül Komá­romi János olvasta fel állandó derültség közepette Egy elszánt legény című, ne­gyedféléves fiáról szóló elbeszélését. A nagysikerű felolvasó ülést zárt ülés követte, amelyen a társaság elhatározta, hogy tagválasztó gyűlését március 9-én, rendes évi nagygyűlését pedig március 14-én tartja meg. A jubiláris nagygyűlést, minthogy a társaság megalakulása ötven évvel ezelőtt, ősszel történt októberben tartja meg és ugyanakkor jelenik meg a társaság jubiláris évkönyve is. A márciusi nagygyűlést a társaság Rákóczi emlékeze­tének szenteli. Az áprilisi ülés egész mű­­sorával Herczeg Ferencet fogja ünnepelni, pelni. * (Berzeviczy Albert levélben üdvözölte Rózsahegyit.) Berzeviczy Albert, a Tudo­mányos Akadémia elnöke Rózsahegyit hu­­szonötéves művészi jubileuma alkalmából a következő levélben üdvözölte: — Tisztelt Művész! Örömmel értesültem arról, hogy a Nemzeti Színház igazgató­sága, egész személyzete és a jubileumi bi­zottság e hónap 20-án ünnepli Méltóságod nemzeti színházi tagságának 25-ik évfor­dulóját. Köszönettel megemlékezve azok­ról a jelentékeny szolgálatokról, amelye­ket Méltóságod hazánk első színpadján a magyar színmű­űvészetnek és ezzel a ma­gyar irodalomnak és a magyar nemzeti művelődés ügyének tett, ez alkalomból Méltóságodat melegen üdvözlöm és további művészi pályájához sok sikert kívánok. Fogadja Méltóságod kiváló nagyrabecsülé­sem kifejezését. Berzeviczy Albert, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. * (Az Akadémia felolvasó ülése.) A Ma­gyar Tudományos Akadémia III. osztálya Horváth Géza elnöklésével felolvasó ülést tartott. Ezúttal a III. osztály felkérésére Pogány Béla levelező tag, a Műegyetem ta­nára beszámolt az Akadémia befolyásáról a fizikai tudományok fejlődésére az elmúlt 100 esztendő alatt. A dinamó elektromos elv magyar és időrendben első felfedező­jén, Jedlik Ányoson kezdve méltatta a ma­gyar fizikusok munkásságát, különösen Eötvös Loránd, Fröhlich Izidor, Wittmann Ferenc és Tangl Károly vizsgálatait, nem feledkezve meg a fiatalokról sem. A ma­gyar fizikusok a háború előtt is igen sze­rény anyagi eszközökkel dolgoztak, de a mostani helyzet egyenesen katasztrofális. Előadó örömmel állapította meg, hogy or­szágunk valóban nagy koncepciójú kul­tuszminiszterének, Klebelsberg Kunó gróf­nak, a januárban lezajlott természettudo­mányi kongresszus meghallgatása után tett intézkedései arra a reményre jogosítanak, hogy ezen a téren gyökeres javulás fog beállani és a magyar fizikusok munkája új lendületet fog venni. Az előadást a hall­gatóság elismeréssel fogadta és megtap­solta. Utána Méhely Lajos r. tag: Magyaror­szág ecsetcsápú rákjai. Rejtő Sándor r.tag: A fa szilárdságának változása, nedvességé­nek függvényében címmel tartott elő­adást. Utánuk négy vendégnek a dolgo­zata került előterjesztésre és pedig: Sci­­piades Elemér vendég: .A kis medencebeli szervek egyensúlyi helyzete, különös tekin­tettel a méhelőesések módjára; előterjesz­­tette: Buday Kálmán I. tag. Mauthner Nándor vendég: Az oxidivarin szintézise. Előterjesztette: Ilosvay Lajos r­. tag. Áb­rahám Ambrus vendég:­­A gyíkok bőrének idegvégződései. Előterjesztette: Méhely La­jos r. tag. Greguss Pál vendég: A kender­mag nagysága és a nemi jelleg. Előterjesz­tette: Mágócsy-Ditz Sándor r. tag. * (A Frankenburg-Kör novellapályázatá­­nak eredménye.) A soproni Frankenburg Irodalmi­ Kör rendkívül nagy érdeklődés mellett estét rendezett, melyen Csaplovics József kihirdette a decemberben kiírt no­vellapályázat eredményét. E szerint az első díjat, egymillió koronát Berecz Dezső, a kör főtitkára nyerte meg Déryné ifjasz­­szony gyűrűi című irodalmi értékű novel­lájával. A második díj, félmillió korona nyertese Pozsgay Géza, az ősszel tragikus körülmények között elhunyt soproni új­ságíró Orvosság című posthumus novellá­jával. A bírálóbizottság még négy novellát tüntetett ki dicsérettel, még­pedig Bene­dek Zoltán, Stenczer Wilibald, Szentimrey Lajos munkáit, továbbá Berecz Dezsőnek egy másik novelláját. Megállapította a bí­rálóbizottság, hogy a beérkezett harmic­­három novella között a jutalmazott és megdicsért novellákon f­ívül még öt olyan van, amely határozott írói tehetségre vall, úgy, hogy a bizottság a legszigorúbb mér­téket alkalmazhatta. A két pályadíjnyertes novellát mindjárt fel is olvasták s a kö­zönség nagy lelkesedéssel fogadta azokat. Az estének két budapesti vendége volt. Molnár Imre dr., a kiváló hangversenyéne­kes XVII. és XVIII. századbeli magyar da­lok előadásával aratott nagy sikert, M. Hír Sári zongoraművésznő pedig Kodály-, Liszt-, Schumann- és Core­ti-kompozíció­­kat játszott mesterien. Molnár Imrét Kár­páti Sándor zeneszerző kísérte. Jödni Bella most megjelent verseskötetéből olvasott föl néhány kedves dalt. * (Előadás Pollák Mihályról.) Bierbauer Virgil dr., aki néhány év óta szakszerűen és eredményesen kutatja a múlt század első felének magyar klasszicisztikus építé­szeti emlékeit, a Mérnök és Építész-Egye­sület építőszakosztályi ülésén érdekes elő­adást tartott Pollák Mihály pesti palota­­építkezéseiről. Előadásában Bierbauer a XIX. század első három évtizedében épült Pollák-féle palotákat ismertette, melyek a mester későbbi nagyszabású középületeit, a Nemzeti Múzeumot és a Ludoviceumot megelőzték. A komoly elgondolású előadást a szépszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. * (Kubelik Debrecenben.) Kubelik Jan, a világhírű hegedű-virtuóz, vasárnap este tartotta meg hangversenyét az Arany Bika­­szálló dísztermében. A debreceni közönség, amelynek Kubelik Jan már családi vonat­kozásainál fogva is megkülönböztetett kedvence, a világhírű művészt elárasz­totta a tetszés és szeretet minden jelével. * (A Lilien-kiállítás megnyitása.) Lilien­­nek, a Biblia és a Szentföld, a közelmúlt­ban elhunyt német grafikusnak hagyatéki kiállítása szombaton délután nyílt meg. A közönség érdeklődése úgy a megnyitás napján, mint vasárnap délután igen nagy volt. Lilion özvegye, aki gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg a megnyitáson, férje hagyatéki kiállításának megtekinté­sére hétfőn este Budapestre érkezik. * (A MOVE harmadik hangversenye.) Csütörtökön, február 25-én este k­ét óra­kor a kitűnő Melles—Zsámboky vonósné­gyes szerepel a MOVE-teremben. A műso­ron Dohnányi, Radnay és Kodály művei szerepelnek. Jegyek Rózsavölgyinél és a MOVE pénztárnál kaphatók. * (Rézkarc-kiállítás.) A Magyar Rézkarc­nyomó Műhelynek Dorottya­ utca 12. szám alatti kis kiállító termében négy fiatal ma­gyar művésznek, úgymint­­Aba-Novák Vil­mosnak, Patkó Károlynak, Simkovits Je­nőnek és Szőnyi Istvánnak néhány figye­lemreméltó rézkarca látható. A kis kiállí­tás jó képet ad fiatal rézkarcolóink ko­moly készültségéről és stílusos kifejezés iránt való törekvésükről. Szőnyi és Sim­­iovits lapjaiban még sok a naturalista­­impresszionista elem, Aba-Novák és Patkó rézkarcait azonban már a valóságtól való elvonatkozás uralja. Az utóbbiak közül az egyik a formát hangsúlyozza, a másik vi­lágítási effektusokra alapítja látomány­­szerű kompozícióit. Mind a négy művész­től néhány kiváló lap szerepel a kiállítá­son, köztük Aba-Nováknak Savonarola című rézkarca, mellyel a Szinyei­ Társaság idei grafikai díját nyerte. Csak még bizo­nyos modorosságokról kell leszokniok és ízlésüknek kell nemesedniük, hogy stílus­­törekvéseik teljesen zavartalan élvezetet nyújthassanak. (1.) — —i———BH——SS—ItW-ll­ A német nyelv magántanulás útján való elsajátí­tására alkalmas nyelvtanok. A német szöveg is latin (magyar) betűkkel lettek szedve. SCHIDLOF dr- „1000 szó“ levélszerinti módszere 10 füzet mappában........... 60.000 K . SCHENK: Magyar-német beszélgetések a társalgás begyakorlására............... 16.000 K Lingua-nyelvkönyvek : Német nyelv ma­gántanulók számára, I. rész kezdők­nek, kötve.......................................... 60.000 K SCHENK : Német zsebnyelvkönyv ........ 15.000 K LINGUA Hasznos társalgókönyve: Ma­gyar-német beszélgetések, fűzve...... 15.000 K Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyv­osztályá­ban, VIII., József-körút 5. rmmmmmrmmrmmi * (Szabó Dezső) szerdai utolsó előadá­sán, a Segítségről szóló előadás után, a kö­zönség kérdéseire a helyszínen felel. Min­denki kérdést intézhet hozzá bármilyen témáról. A nagyszerű előadásnak zsúfolt ház fog tapsolni. (Zeneakadémia 6 óra.) Thália. * (F. Bod­a István) kereskedelmi akadé­miai tanár: Érzés, erkölcs, kaszterkölcs és egyéni erkölcs. Érzés és értelem analo­­gizmusa. Az érzés ellentéteket felölelő tisz­telet címen szerdán délután fél 4 órakor, előadást tart az Urániában. * (Cholnoky Jenő előadása.) Az Orszá­gos Nemzeti Klub február 17-iki ,szerdai vita­ estéjén Cholnoky Jenő tart előadást­ .A kínaiak és a bolysevizmus címen. Színház* Csókos asszony, Zerkovitz Béla és Szilágyi László új nagy operettje. — Bemutató a Városi Színházban szomba­ton, február 27-én.— Hegedűs Gyulát operettszerepben látni nem mindennapi esemény és ha Hegedűs Gyula operettszerepet vállal, ez szinte előze­tes kritikája az operettnek. Az a finom, kedves „békebeli*4 báró — Hegedűs Gyula játssza a Csókos asszony­ban — adja leve­gőjét a bájos, csillogó kedélyű, csupa jó­kedvű operettnek, melyre hatványozott erő­vel készül a Városi Színház személyzete és az illusztris vendéggárda. Zerkovitz Béla operettjeiben vívta ki magának Honthy Hanna a legjobb magyar operettszínésznő titulust,­­ a Csókos asszony­ban még régi rajongóit is meg fogja lepni. Somogyi Nusi, Sziklay József, Kabos Gyula és Kompáthy hozzák az operettbe Pest minden kedves­ségét, léhaságát és a régi Pest ..gassen­­hauer**-jei mellett a legsziporkázóbb, mo­dern sláger-táncszámokat. Kósa Zoltán műépítész meglepő három díszlete, Pán József két korszakot illusztráló pompás jelmezei mellett száz kedves színpadi trükk biztosítják a Csókos asszony abszolút sike­rét. Hazai operettet ilyen nagyfokú érdek­lődés még meg nem előzött, erre való te­kintettel már holnap, szerdán kezdik a 27-iki bemutatóra és a következő előadá­sokra a jegyek árusítását a Városi Színház pénztára és a jegyirodák. * (Jadlowker) énekli pénteken a Városi Színházban a Zsidónő Eleázárját. A pén­tekre hirdetett Capsir Mercedest, milánói elfoglaltsága miatt, csak a jövő hetekre várhatjuk. Helyárak 12-től 98 ezerig. * (Csütörtökön) a legnépszerűbb ma­gyar operett, a Hajdúk hadnagya kerül szinte a Városi Színházban, a bemutató brilliáns­­szereplőivel.

Next