Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)
1926-02-16 / 37. szám
10 Szász Károly előadása. Szász Károly vasárnap délelőtt fejeztebe az Urára a Színházban előkelő közönség előtt azt az előadás-sorozatot, mit Shakespeare Magyarországon cíimnel tartott. Ez alkalommal folytatta fejtegetését annak a termékenyítő hatásnak, mit a nagy angol drámaíró a magyar költészetté tett. Az Arany Játtos balladáin kimutatható Shakespeare-határon kívül megemlékezett arról, hogy „a kulsismeret nagy angol tragikusáénak hatása hogyan tükröződik Kemény Zsigmond regényeinek drámaibb helyein, és hogy még a lírikus Petőfi is. Shakespeare rajongója, szintén hatása alá került nem egy versében Hamlet költőjének. A legerősebb Shakespeare-hatás természetesen a drámaírókon mutatkozik. Már a két legelső igazi magyar drámai költő: Katona és Kisfaludy, ha a maguk lábán is, de a Shakespeare útján jártak, különösen a drámai jellemzés és a történelmi érzék tekintetében — amaz a Bánk bán, emez a töredékben maradt Csák Máté írásakor. Történeti drámaíróink később sem tudtak elzárkózni Shakespeare hatásától — erről tanúskodik Teleki László hatalmas korrajzot nyújó kegyence is — a legöbben azonban persze inkább csak külsőségeket tudtak a nagy brit írótól ellesni. Shakespeare költői képzeletének gazdagsága fogta meg és ihlette Vörösmartynak, a Csongor és Tünde költőjének lelkét — Ide a 60-as években, a Rákosi Jenő vezetése alatti új romantikus drámaírók fantáziáját is Shakespeare regényes darabjainak hatása gyújtotta föl. A Szentivánéji álom költői bájos hangulata érzik legújabb drámairodalmunk egyik finom alkotási darabján, Herczeg Ferenc Balatoni regéjén is. Vasárnapi előadása további folyamán a magyar színpad néhány nevezetes Shakespeare-előadójáról szólt Szász Károly, vidám színészadománkat szőve bele fejtegetéseibe, s nagy csomó érdekes színészettörténeti adatot és emléket újítva föl. Kezdte Czelesztinnel, az első ismertebb nevű, de, még nagyon pallérodatlan Shakespeare-színésszel, kinek nyomádia Bártha következett, aki szintén alapos készültség nélkül lépett ugyan pályájára, de természeti adományai segítségével mégis egyike lett a magyar színpad leghíresebb Lear királyainak. Azután Lendvayról, a páratlanul deli és tüzes Rómeóról szólt, ki mellett felesége, a gyönyörű hangú Hivatal Ánikó volt a felejthetetlen Júlia, hogy utánuk az ifjú Lendvay-pir arasson babért e szerepekben. Egressy Gáborról, a legkiválóbb és legtanultabb magyar színészek egyikéről részletesebben beszélt az előadó, méltatva munkásságát a Shakespeare-kultuszban, nemcsak mint Hamlet és Coriolanius nagyszerű ábrázolójának, hanem mint fordítónak és magyarázónak is. Fáncsy Lajosról, a kitűnő Jagóról, s méltó utódairól, Tóth Józsefről, a legnagyobb magyar színészek egyikéről is sok érdekes adatot sorakoztatott föl Szász Károly, ki azután a humor nagyszerű képviselőiről: Megyeriről, Szentpéteryről és Szigeti Józsefről szólt hosszasabban, mint Shakespeare-színészekről. Végezetül pedig a három nagy tragikának: Kántoráénak, Jókainénak és Jászai • Marinak, mint Shakespeare hivatott színpadi tolmácsainak egyéniségét s pályáját ,világította meg az előadó — ki aztán befejező szavaiban lelkesen buzdította a közönséget Shakespeare szegletére ,és kultiválására. A közönség — mely az egész ciklust nagy érdeklődéssel kísérte — a másfélórás szabad előadás végeztével melegen megtapsolta Szász Károlyt. * (Gunnar Tomaes előadása.) A népszerű filmművész ma felolvasást tartott a Városi Színházban, s ezzel alkalmat adott budapesti híveinek arra, hogy élő valóságában is megláthassák elegáns, magas alakját és férfiasan szép fejét, sőt arra is, hogy meghallgathassák szellemes hangon. Szórakoztató, könnyed stílusban tartott németnyelvű csevegését színházról, filmről, saját magáról, színészi élményeiről, szerepeiről, hindu szokásokról, Budapestről és a szerelemről. Az előadást többször megszakította a közönség tetszése, így pld. mikor híres szerepét, a maharadzsát említette, percekig zúgott a taps, amely most és itt fejezte ki a mozilátogatók éveken át összegyűlt lelkesedését. A norvég művész előadásának két rokonszenves mozzanata tűnt fel. Az egyik a közönséghez intézett az a felszólítása volt, hogy a filmben a tiszta, fenkölt, nemes témákat részesítsék előnyben a rablást, gyilkosságot, csábítást és verekedést tartalmazó filmek helyett. "A másik: Budapest szépségének őszinte, lelkes elismerése, ami — az egész földet bejárt művész szájából — kétszeresen jól esett magyar szívünknek. A felolvasás után a Városi Színház együttese a Parasztbecsületet adta elő. A közönség az egész felvonásközön át tapssal, kiáltásokkal és kendőlobogtatással ünnepelte Gunnar TorVaest. Budapesti Ribin 1926 február 16, 181 SzJ 1 Kleiber Erik búcsúja. "A népszerű fiatal berlini karmester ma este búcsúzott a filharmonikusok élén Mahlers-dúr szimfóniájával. A mahleriánusoknak kedvenc csemegéje ez a szimfónia, mi azonban nem tudunk túlságosan lelkesedni érte. Érzelmes hangulatai bent rejtőznek közvetetten elődjének, a harmadiknak romantikus légkörében. Ötnegyedórás terjengőssége pedig nem egyszer unalmassá válik. A Gyermek csodakürtjének naiv, népies elképzeléseit variálja folytonosan a zenélő és lakmározó mennyorzágról. Bizony ez a gastromusica coelestis is egyhangú örökösen egyforma menüjével. A zenekar tökéletes szépséggel játszotta Mahler zenéjét. Különösen a vonósok piano technikája volt meglepő. Meleg tömörséggel és mégis halkan zengedeztek a hegedűk, mint egy mennyei kar. Kleiber nagyszerű részletmunkája valóban a legfinomabb ötvösművészet. Aligha lehet szebben, hivebben megszólaltatni ezt a szimfóniát. Az utolsó tételbe gyönyörű harmóniával simult Marsalkó Rózsi nemes művészete. Az estet Schubert h-moll szimfóniája vezette be. Tragikuma fekete komorsággal setétlett fel, majd a megnyugvó bánat világosabb színeiben enyhült. A fájdalom lírai apoteózisa volt ez a muzsikálás. A közönség viharos, meleg ovációval köszönt el Kleiber Eriktől a viszontlátásra. d. e. * (Szerepváltozás A Hídban.) A Híd mai előadásán Széchényi feleségét Cs. Aczél Hana játszotta. Cs. Aczél Ilona finom és művészi eszközökkel rajzolta meg a legnagyobb magyar hitvesének alakját, a tölgyet szorosan átfogó repkényt. Bensőséges, szívhez szóló hangjai azonban nemcsak a hitves fájdalmát, hanem a nemzet megdöbbenését is visszatükrözték, amelyet Széchényi tragédiája keltett. A színházat teljesen megtöltő közönség lelkes tapssal fogadta az új szereplő, valamint a többieknek játékát és hívta sokszor, a lámpák elé a színészeket. (m. i.) * (Zongoraest.) Bucsár Béla tehetsége évről-évre gazdagabb, erősebb. A vasárnapi hangversenyen jelen voltaknak igaz művészi élvezetet szerzett költőien elgondolt felfogásával, színes, meleg tónusával és kitűnő technikai képességeivel. Egész este melegen ünnepelték. * (A Petőfi-Társaság felolvasó ülése.) A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt felolvasó ülést tartott, amelyen Pekár Gyula elnöki megnyitója keretében a közönség lelkes tapsától kisérve, üdvözölte a társaság Budapesten időző tagját, Benedek Eleket és tolmácsolta Szabolcska Mihálynak üdvözletét. A felolvasást Pekár Gyula kezdte meg F. Szabó Géza ,vendégnek Hogy lett Jókai íróvá című kedves elbeszélésének felolvasásával. A közönség zajos tapssal jutalmazta a szerzőt. Koroda Pál két költeményét olvasta fel nagy sikerrel, majd Teleki Sándorné grófné (Szikra) Az akác három élete című novelláját olvasta fel, amelyben gyönyörű rajzát adta egy magyar nagyasszony típusának. Harsányi Kálmán egy készülő románc-ciklusának három részletét mutatta be. A felolvasott és külön-külön is egészként ható románcrészlet kitűnő korrajzával és hangulatával magával ragadta a közönséget. Végül Komáromi János olvasta fel állandó derültség közepette Egy elszánt legény című, negyedféléves fiáról szóló elbeszélését. A nagysikerű felolvasó ülést zárt ülés követte, amelyen a társaság elhatározta, hogy tagválasztó gyűlését március 9-én, rendes évi nagygyűlését pedig március 14-én tartja meg. A jubiláris nagygyűlést, minthogy a társaság megalakulása ötven évvel ezelőtt, ősszel történt októberben tartja meg és ugyanakkor jelenik meg a társaság jubiláris évkönyve is. A márciusi nagygyűlést a társaság Rákóczi emlékezetének szenteli. Az áprilisi ülés egész műsorával Herczeg Ferencet fogja ünnepelni, pelni. * (Berzeviczy Albert levélben üdvözölte Rózsahegyit.) Berzeviczy Albert, a Tudományos Akadémia elnöke Rózsahegyit huszonötéves művészi jubileuma alkalmából a következő levélben üdvözölte: — Tisztelt Művész! Örömmel értesültem arról, hogy a Nemzeti Színház igazgatósága, egész személyzete és a jubileumi bizottság e hónap 20-án ünnepli Méltóságod nemzeti színházi tagságának 25-ik évfordulóját. Köszönettel megemlékezve azokról a jelentékeny szolgálatokról, amelyeket Méltóságod hazánk első színpadján a magyar színműűvészetnek és ezzel a magyar irodalomnak és a magyar nemzeti művelődés ügyének tett, ez alkalomból Méltóságodat melegen üdvözlöm és további művészi pályájához sok sikert kívánok. Fogadja Méltóságod kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. * (Az Akadémia felolvasó ülése.) A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya Horváth Géza elnöklésével felolvasó ülést tartott. Ezúttal a III. osztály felkérésére Pogány Béla levelező tag, a Műegyetem tanára beszámolt az Akadémia befolyásáról a fizikai tudományok fejlődésére az elmúlt 100 esztendő alatt. A dinamó elektromos elv magyar és időrendben első felfedezőjén, Jedlik Ányoson kezdve méltatta a magyar fizikusok munkásságát, különösen Eötvös Loránd, Fröhlich Izidor, Wittmann Ferenc és Tangl Károly vizsgálatait, nem feledkezve meg a fiatalokról sem. A magyar fizikusok a háború előtt is igen szerény anyagi eszközökkel dolgoztak, de a mostani helyzet egyenesen katasztrofális. Előadó örömmel állapította meg, hogy országunk valóban nagy koncepciójú kultuszminiszterének, Klebelsberg Kunó grófnak, a januárban lezajlott természettudományi kongresszus meghallgatása után tett intézkedései arra a reményre jogosítanak, hogy ezen a téren gyökeres javulás fog beállani és a magyar fizikusok munkája új lendületet fog venni. Az előadást a hallgatóság elismeréssel fogadta és megtapsolta. Utána Méhely Lajos r. tag: Magyarország ecsetcsápú rákjai. Rejtő Sándor r.tag: A fa szilárdságának változása, nedvességének függvényében címmel tartott előadást. Utánuk négy vendégnek a dolgozata került előterjesztésre és pedig: Scipiades Elemér vendég: .A kis medencebeli szervek egyensúlyi helyzete, különös tekintettel a méhelőesések módjára; előterjesztette: Buday Kálmán I. tag. Mauthner Nándor vendég: Az oxidivarin szintézise. Előterjesztette: Ilosvay Lajos r. tag. Ábrahám Ambrus vendég:A gyíkok bőrének idegvégződései. Előterjesztette: Méhely Lajos r. tag. Greguss Pál vendég: A kendermag nagysága és a nemi jelleg. Előterjesztette: Mágócsy-Ditz Sándor r. tag. * (A Frankenburg-Kör novellapályázatának eredménye.) A soproni Frankenburg Irodalmi Kör rendkívül nagy érdeklődés mellett estét rendezett, melyen Csaplovics József kihirdette a decemberben kiírt novellapályázat eredményét. E szerint az első díjat, egymillió koronát Berecz Dezső, a kör főtitkára nyerte meg Déryné ifjaszszony gyűrűi című irodalmi értékű novellájával. A második díj, félmillió korona nyertese Pozsgay Géza, az ősszel tragikus körülmények között elhunyt soproni újságíró Orvosság című posthumus novellájával. A bírálóbizottság még négy novellát tüntetett ki dicsérettel, mégpedig Benedek Zoltán, Stenczer Wilibald, Szentimrey Lajos munkáit, továbbá Berecz Dezsőnek egy másik novelláját. Megállapította a bírálóbizottság, hogy a beérkezett harmichárom novella között a jutalmazott és megdicsért novellákon fívül még öt olyan van, amely határozott írói tehetségre vall, úgy, hogy a bizottság a legszigorúbb mértéket alkalmazhatta. A két pályadíjnyertes novellát mindjárt fel is olvasták s a közönség nagy lelkesedéssel fogadta azokat. Az estének két budapesti vendége volt. Molnár Imre dr., a kiváló hangversenyénekes XVII. és XVIII. századbeli magyar dalok előadásával aratott nagy sikert, M. Hír Sári zongoraművésznő pedig Kodály-, Liszt-, Schumann- és Coreti-kompozíciókat játszott mesterien. Molnár Imrét Kárpáti Sándor zeneszerző kísérte. Jödni Bella most megjelent verseskötetéből olvasott föl néhány kedves dalt. * (Előadás Pollák Mihályról.) Bierbauer Virgil dr., aki néhány év óta szakszerűen és eredményesen kutatja a múlt század első felének magyar klasszicisztikus építészeti emlékeit, a Mérnök és Építész-Egyesület építőszakosztályi ülésén érdekes előadást tartott Pollák Mihály pesti palotaépítkezéseiről. Előadásában Bierbauer a XIX. század első három évtizedében épült Pollák-féle palotákat ismertette, melyek a mester későbbi nagyszabású középületeit, a Nemzeti Múzeumot és a Ludoviceumot megelőzték. A komoly elgondolású előadást a szépszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. * (Kubelik Debrecenben.) Kubelik Jan, a világhírű hegedű-virtuóz, vasárnap este tartotta meg hangversenyét az Arany Bikaszálló dísztermében. A debreceni közönség, amelynek Kubelik Jan már családi vonatkozásainál fogva is megkülönböztetett kedvence, a világhírű művészt elárasztotta a tetszés és szeretet minden jelével. * (A Lilien-kiállítás megnyitása.) Liliennek, a Biblia és a Szentföld, a közelmúltban elhunyt német grafikusnak hagyatéki kiállítása szombaton délután nyílt meg. A közönség érdeklődése úgy a megnyitás napján, mint vasárnap délután igen nagy volt. Lilion özvegye, aki gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg a megnyitáson, férje hagyatéki kiállításának megtekintésére hétfőn este Budapestre érkezik. * (A MOVE harmadik hangversenye.) Csütörtökön, február 25-én este két órakor a kitűnő Melles—Zsámboky vonósnégyes szerepel a MOVE-teremben. A műsoron Dohnányi, Radnay és Kodály művei szerepelnek. Jegyek Rózsavölgyinél és a MOVE pénztárnál kaphatók. * (Rézkarc-kiállítás.) A Magyar Rézkarcnyomó Műhelynek Dorottya utca 12. szám alatti kis kiállító termében négy fiatal magyar művésznek, úgymintAba-Novák Vilmosnak, Patkó Károlynak, Simkovits Jenőnek és Szőnyi Istvánnak néhány figyelemreméltó rézkarca látható. A kis kiállítás jó képet ad fiatal rézkarcolóink komoly készültségéről és stílusos kifejezés iránt való törekvésükről. Szőnyi és Simiovits lapjaiban még sok a naturalistaimpresszionista elem, Aba-Novák és Patkó rézkarcait azonban már a valóságtól való elvonatkozás uralja. Az utóbbiak közül az egyik a formát hangsúlyozza, a másik világítási effektusokra alapítja látományszerű kompozícióit. Mind a négy művésztől néhány kiváló lap szerepel a kiállításon, köztük Aba-Nováknak Savonarola című rézkarca, mellyel a Szinyei Társaság idei grafikai díját nyerte. Csak még bizonyos modorosságokról kell leszokniok és ízlésüknek kell nemesedniük, hogy stílustörekvéseik teljesen zavartalan élvezetet nyújthassanak. (1.) — —i———BH——SS—ItW-ll A német nyelv magántanulás útján való elsajátítására alkalmas nyelvtanok. A német szöveg is latin (magyar) betűkkel lettek szedve. SCHIDLOF dr- „1000 szó“ levélszerinti módszere 10 füzet mappában........... 60.000 K . SCHENK: Magyar-német beszélgetések a társalgás begyakorlására............... 16.000 K Lingua-nyelvkönyvek : Német nyelv magántanulók számára, I. rész kezdőknek, kötve.......................................... 60.000 K SCHENK : Német zsebnyelvkönyv ........ 15.000 K LINGUA Hasznos társalgókönyve: Magyar-német beszélgetések, fűzve...... 15.000 K Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvosztályában, VIII., József-körút 5. rmmmmmrmmrmmi * (Szabó Dezső) szerdai utolsó előadásán, a Segítségről szóló előadás után, a közönség kérdéseire a helyszínen felel. Mindenki kérdést intézhet hozzá bármilyen témáról. A nagyszerű előadásnak zsúfolt ház fog tapsolni. (Zeneakadémia 6 óra.) Thália. * (F. Boda István) kereskedelmi akadémiai tanár: Érzés, erkölcs, kaszterkölcs és egyéni erkölcs. Érzés és értelem analogizmusa. Az érzés ellentéteket felölelő tisztelet címen szerdán délután fél 4 órakor, előadást tart az Urániában. * (Cholnoky Jenő előadása.) Az Országos Nemzeti Klub február 17-iki ,szerdai vita estéjén Cholnoky Jenő tart előadást .A kínaiak és a bolysevizmus címen. Színház* Csókos asszony, Zerkovitz Béla és Szilágyi László új nagy operettje. — Bemutató a Városi Színházban szombaton, február 27-én.— Hegedűs Gyulát operettszerepben látni nem mindennapi esemény és ha Hegedűs Gyula operettszerepet vállal, ez szinte előzetes kritikája az operettnek. Az a finom, kedves „békebeli*4 báró — Hegedűs Gyula játssza a Csókos asszonyban — adja levegőjét a bájos, csillogó kedélyű, csupa jókedvű operettnek, melyre hatványozott erővel készül a Városi Színház személyzete és az illusztris vendéggárda. Zerkovitz Béla operettjeiben vívta ki magának Honthy Hanna a legjobb magyar operettszínésznő titulust, a Csókos asszonyban még régi rajongóit is meg fogja lepni. Somogyi Nusi, Sziklay József, Kabos Gyula és Kompáthy hozzák az operettbe Pest minden kedvességét, léhaságát és a régi Pest ..gassenhauer**-jei mellett a legsziporkázóbb, modern sláger-táncszámokat. Kósa Zoltán műépítész meglepő három díszlete, Pán József két korszakot illusztráló pompás jelmezei mellett száz kedves színpadi trükk biztosítják a Csókos asszony abszolút sikerét. Hazai operettet ilyen nagyfokú érdeklődés még meg nem előzött, erre való tekintettel már holnap, szerdán kezdik a 27-iki bemutatóra és a következő előadásokra a jegyek árusítását a Városi Színház pénztára és a jegyirodák. * (Jadlowker) énekli pénteken a Városi Színházban a Zsidónő Eleázárját. A péntekre hirdetett Capsir Mercedest, milánói elfoglaltsága miatt, csak a jövő hetekre várhatjuk. Helyárak 12-től 98 ezerig. * (Csütörtökön) a legnépszerűbb magyar operett, a Hajdúk hadnagya kerül szinte a Városi Színházban, a bemutató brilliánsszereplőivel.