Budapesti Hírlap, 1926. október(46. évfolyam, 222–248. szám)

1926-10-17 / 236. szám

1926 október 17. (236. sz.) Budapesti Hírlap Kereskedelmi szerződések, biztosítási törvénytervezet és ipari hitel. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­ségének igazgatósága, Hegedűs Lóránt dr. al­­elnök vezetésével ülést tartott, amelyen Fe­nyő Miksa dr. ügyvezető-igazgató a francia kereskedelmi szerződés küszöbönálló revi­­­ziójáról referált. Bejelentése szerint a kor­mány a gazdasági és különösen az ipari érdekeltségek egyhangú kívánságára elha­tározta, hogy­ lépéseket tesz a szerződés mó­dosítására s ezt a francia kormánynak már be is jelentette. A revízió ügyében a tár­gyalások Párisban valószínűen már a leg­közelebb megkezdődnek és előreláthatóan egy-két hét alatt fognak befejezést nyerni. Azután az ügyvezető­ igazgató a cseh ke­reskedelmi szerződéses tárgyalások jelen­legi állásáról tett jelentést és közölte, hogy a tárgyalások normális mederben folynak, bár a magyar ipart elsősorban érdeklő liszt­kérdés tekintetében ezideig még nem tör­tént a magyar közgazdaságtól joggal elvárt kedvező döntés. Az igazgatóság mindkét je­lentést egyhangúlag tudomásul vette. Utána Fenyő Miksa dr. ügyvezető­ igaz­gató arról az akcióról számolt be, amelyet a biztosítótársaságok kezdtek a kereske­delmi törvénynek a biztosítási szerződé­sekre vonatkozó intézkedéseinek módosí­tása tárgyában. A biztosítók a kereskedelmi törvény ama szakaszának módosítását kí­vánják, mely lehetővé teszi, hogy a bizto­sított fél a szerződéstől évfordulókor visz­­szaléphessen. Ezt a megokolatlan törekvést a magyar termelés minden tényezője visz­­szautasítja, az ipari termelés részéről nem­csak a szövetség foglalt ellene a leghatáro­zottabban állást, de a kereskedelmi és ipari kamarák és számos mezőgazdasági kamara is bejelentette tiltakozását a tervezet ellen, amely végső eredményében a termelés költ­ségeit olyan mértékben meg fogja drágítani. Van den Bonde Hector, a Magyar Vas­művek és Gépgyárak Egyesületének elnöke indítványozta­, hogy a biztosítótársaságok törekvésével szemben a szövetség tűzze napirendre a gyáripari vállalatok részére egy külön biztosítótársaság felállításának tervét. Ez a gondolat az utóbbi évek folya­mán ismételten felmerült, de a Szövetség tartózkodott a terv megvalósításától, mert megállapodása volt a biztosítókkal, mint­hogy azonban e megállapodás a biztosítók elutasító magatartása folytán megújítható nem volt, semmi akadálya nincs annak, hogy e tervét megvalósítsa. A szövetség ál­tal megindított anyaggyűjtés eredménye nyilvánvalóvá tette a terv megvalósításá­nak lehetőségét és előreláthatóan, a biztosí­tási költségek csökkenését s ezáltal a ter­melés olcsóbbítását szolgálná. Fenyő Miksa igazgató bejelentette, hogy ezzel a kérdés­sel a szövetség a legbehatóbban fog foglal­kozni és indítványára az igazgatóság elha­tározta, hogy az új biztosítási törvényter­vezet ellen a gyáripari termelés nevében részletes emlékiratban fogja a kormánynál tiltakozását bejelenteni. Végül az ügyvezető­ igazgató arról az ak­cióról tett jelentést, amelyet a szövetség a hosszú lejáratú ipari hitel problémájának megoldására megindított. Közölte, hogy a pénzügyminiszter úr ezzel a kérdéssel több mint egy esztendő óta a legbehatóbban fog­lalkozik és az előkészítő tárgyalások jelen­legi állása szerint valószínű, hogy a hosszú lejáratú ipari hitel kérdése ipari kötvények, illetőleg záloglevelek kibocsátásával a közel­jövőben megoldást fog nyerni. Van den Eynde Hector és Magyar Pál, akik elvben helyeslik a szövetség akcióját, kérdést in­téznek aziránt, hogy a szövetség vonatkozó adatgyűjtése szerint az ipari vállalatok mi­lyen mértékben és milyen célokra kívánják ezeket a hosszú lejáratú hiteleket igénybe­venni. Az ügyvezető-igazgató közölte, hogy a szövetség adatgyűjtése szerint jelentős vállalatok részéről komoly érdeklődés mu­tatkozik ezen új hitellehetőség iránt, amely­nek felhasználásától a vállalatok elsősor­ban a termelés fokozásának és racionálá­­sának lehetőségét s e révén jövedelmező­ségük emelését remélik. Az igazgatóság az­után a jelentést tudomásul vette abban a reményben, hogy az ipari termelésnek ez a nagyfontosságú kérdése a pénzügyminisz­ter hathatós támogatásával rövidesen vég­leges megoldást fog nyerni. 2000 méter futószőnyeg Jobb a kókuszfutónál! piros alapon fekete eddig K 95 OO0 most K 55.000 Vidékre utánvéttel, meg nem felelőért a pénzt visszaadom Rákóczi­ út 10. sz. Sip-utca sarkán. Címre ügyelni! 80 cm. széles széllel: Szőts Csak ameddig a készlet tart! Vásárlásnál kérem e lapra hivatkozni. A mezőgazdaság helyzete. Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentése. Az Országos Mezőgazdasági Kamara ma tette közzé a mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentését. A beszámoló a következő­ket mondja: Az időjárás általában megfelelő, bár Ti­szántúl sok legelő kisült a szárazság foly­tán. A tengeri beért­s általában kifogásta­lan. A korai vetések hiányosan kelnek s eső után utánkelések láthatók, viszont a késői vetések szépek. A szőlőkön a jó idő már nem tudott segíteni. Az állatok egész­ségi állapota kielégítő, de az állatárak igen alacsonyak. . A pénzügyi viszonyok terén semmi javu­lás sem észlelhető. Az ország minden ré­széből a gazdák ijesztő mérvű eladósodá­sáról tesznek jelentést. Rövid lejáratú hi­telt, annak ellenére, hogy a pénzintézetek váltófedezet mellett első helyre szóló be­­táblázást is kívánnak, csak nehezen és a legjobb birtokosok számára lehet kapni és ekkor is csak 18—20 százalékos kamattal. Az adózás terén országszerte sűrű a pa­nasz. Olyan községekben, ahol az adók mindig pontosan befolytak és a hátralék ismeretlen volt, most nagy hátralékok van­nak, amelyeket alig tudnak behajtani. A tel­jesítőképesség határán túl fokozott adó­kivetés a progresszivitásnál fogva különö­sen a nagyobb birtokokat érinti súlyosan és több nagyobb birtok helyzete megingott. Panaszkodnak a gazdák az adók egy igen súlyos tétele, a közmunkaváltság ellen is, nemcsak lehetetlen nagysága miatt, hanem azért is, mert felhasználásából semmi ered­ményt sem látnak. A kartellek elleni küzdelmet mindenütt erélyesen sürgetik. A tűz- és jégbiztosítások ellen is sok kifogás merü­l fel, mert a bé­kebelieket 50—60 százalékkal meghaladó díjak mellett a gazdák nem találják meg számításukat. Az aratás és cséplés idején némileg stag­nált birtokeladás most újból erőre kap és ismét mind több birtokot kínálnak eladásra. A kínálat azonban erősebb, mint a keres­let és így eladás csak ritkán történik. Ilyenkor is jóformán a vevő diktálja a feltételeket a megszorult eladónak. A ki­sebb birtokoknál ugyan az árak elég ma­gasak, a közép- és nagyobb birtokoknál azonban nagyon alacsonyak. A földhaszon­bérek nem akarnak csökkenni és dacára annak, hogy a magas bérek miatt több bérlő kénytelen felhagyni a bérlettel, a bérletek ára változatlanul drága. A Dunán­túlon jobb földeknél még elég gyakran ta­lálkozunk 4—1íz mázsás búzabérekkel is és csak a Tiszántúlon mozog a földhaszon­bér 100—150 kg. búza között kát. holdan­ként, az adófizetési kötelezettségen kivül. A munkásviszonyok jóknak mondhatók és minden dolgozni akaró munkás mind­­ezideig bőven jutott munkaalkalomhoz a gazdaságokban. A munkabérek a nyári idényben érvényben volt munkabérekkel szemben némi csökkenést mutatnak, a Du­nántúlon a férfinapszám 35.000—40.000 korona, az Alföldön pedig kisebb-nagyobb ingadozással szintén 40.000 korona körül mozgott. — A traktortulajdonos gazdák szervez­kedése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület műszaki bizottsága e hónap 15-én Szabó Gusztáv dr. műegyetemi ta­nár elnöklésével igen látogatott ülést tar­tott, amelyen a földművelésügyi miniszté­riumot Gally Kálmán dr. helyettes állam­titkár képviselte. Az ülésen Rothmeyer Imre OMGE titkár, előadó részletesen be­számolt a gépszántás időszerű kérdéseiről. Rámutatott arra, hogy a traktorok üzem­anyagának, a petróleumnak és nyersolaj­nak kb­ kint 1400 koronás kincstári ha­szonrészesedése, a traktorok és traktor­­okék vámjának túl magas volta, megdrá­gítja a termelést. Bejelentette, hogy tervbe van véve egy újfajta motor-tüzelőanyag­nak, — amely a benzin és szesz keveré­kéből áll, — forgalomba hozatala. Véle­ménye szerint ez­el­en nem emelhető ki­fogás, ha nem lesz drágább, mint a most használatos motorüzemanyagok. Szüksé­gesnek tartja, hogy érdekeiknek megfe­lelő megvédése céljából a traktortulajdo­nosok egy országos szervbe tömörüljenek és bejelenti, hogy az OMGE ezt a mozgal­mat már meg is indította. Eszenyi Jenő szerint a motorsze­szkérdés megoldásának célja az, hogy ne legyen kénytelen az or­szág a különféle motorok üzeméhez szük­séges anyagokat drága pénzen külföldről beszerezni, ha az legalább részben itthon is beszerezhető. Ajánlja, hogy kérje az egyesület a szénk­artell működésének tör­ A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései ezer koronában. A mai legkisebb, legnagyobb és záróárfolyamok. 113 113 Államadóssági kötvények: 5140/o-OS Ptr. 1917 10. 110 1918—1923 108 108.5 1918—1925 106 108.5 60/o-o hk. I—V. 131 181 VI—VII. 122 -5 60/o-os II. VIX. 1-2 IV. V. US VIII. 117 Népsz. köles. 7* 75 Kényszerkölcsön -8,70 — Záloglevelek és kölcsönkötvények Belvárosi Tak. — 20 Egyesült Főv. Kisbirtokosok Magy. Alt. Tak. Agrárbank Földhitelintézet Leszámltolób. Moktár Tp. K. Jelzk. Pesti Hazai P. Hazai Közs. Keresk. Bank 27 28.6 40 29 25 28 109 101 107 l?5 121in Hw 119 119 74 68 21 25^5­­ — 28 38 33 56 ti Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 1903. évi 1916. évi 1918. évi 1920. évi 1914. évi 82 78 87*8 67 16 16 27 23.5 Malmok: Back-malom Borsod-Miskolci Concordia Boestl­eilz Gizella Hungária Pesti Viktória Transdanubia Bányák és Banzlt tr. Beocsini Szentlörinci Cement Kohó Kőbányai vözt. Drasche Magnezit Aszfalt Általános kőszén Nagybátonyi Salgó Újlaki Urikányi 161 16.6 126 70 163 64­­ 49 163 164 18.5 16.75 132 130 71 70 69 65 téglagyárak: 1150 1210 1200 — 1570 K­­0 66 69 6­ 255 265 562 222 230 2*8 UcO 1475 1460 — 220 200 482n HIO 44­0 288 315 610 614 668 648 — 101 810 1500 1£40 UcO Nyomdák: Athenaeum Franklin Pallas Révai Stephaneum Wodianer Vasművek és Csák? Bródi vagon Gazd. Gép Fegyv.r Frankl A. H. Ganz-Danubius Ganz-Villam. Kistancsal Hoffherr Kaszab Kissling Ki­hne Láng Lipták Mág. Magyar acél Belga fém Lámpa Chaudoir Győri vagon Kima Vothmüler Schlick Teudlort Vulkán Wörner 175 136 150 151 IcO 110 — ICO 5 6 132 l6i 02 ICO e.t 7 gépgyárak: h­.o 12 11.5 - 48 47 215 217 224 785 790 785­­ — 29 1360 1680 1170 1166 1175 1165 66 92 10 - 165 160 25 28 25 35 28 120 123.5 - 30 - 13 - 103 182 183 140 137 160 1 77 191 195 95 96­ 5 44 46 - '9 87 123 80 13 107 114 13­ 160 77 192 4 96 44 409 Vasúti kötvények: Helyiérd. vas. Hazai B. vas. Vasutforgalmi Bankok: gol-Magy. B. anti­a bank Idhitelbank 185 aláno. gy. Hitel atlan íyar.­Cseh Kálinl LáloB­resk. Hitel, számitoló gy.-Német nz. Bank sz Bank sponti Jelz. Post Bank rkur tr. Hitel resk. Bank mer Bankv. IP. 43 43 4 190 114 — 15 7 8 327 328.5 327.6 814 315 815 — 13.25 18.25 4 188 114 16 7.6 — 66 36 — 15 15 79 79.5 79 2245 2265 2265 23.75 24.25 23.75 — 5 6 — 149.6 149 1170 K­ep 1190 —­­ ICO Takarékpénztárak: Belvárosi Lipótvárosi Egy. Főv.­ T. Általános Moktár 6 26 185 180 37 7 2? 136 182 37 6.6 d­ 167 18 L Óta Kézbányai Szlavónia Union Nastel Zabolni Hazai Fővárosi 2140 20602(k0 Közlekedési Adria Közúti Várost 1. M. B. 66£0 6800 880t Bar Fond­ere —146.5 148 délivasut Pannónia ltzt— —­­UFTR Pátria 23 31 80 Levanta Merkuria Fournir Gutmann Hazai ta Körösbányai Kronberger Lignum Licbt­z Faipari vállalatok: 30 41 0.6 675 1495 42 1.21 0.25 680 80 12.6 380 41 1.21 8.5 0.6 630 — 6».p 1500 30be GO 30­­ 180 179 300 310 300 180 184.5 1«E 179 170 177 184 198 174 Biztosítók: Miskolci vill. Nova Államvasut Tröszt — 470 470 347 360 860 370 171 870 424 435 432 Cukorgyárak: * Délcukor 650 655 650 Magyar cukor '970 tüst 1181 Georgia 286 293 219 Mezőh. cukor — — — Stummer 255 860 870 Élelmiszervállalatok: Haltenyésztő Óceán 1’vs.^ki — 16,5 15.6 —­­ 6.5 — U 14 Gáz- és villamossági vállalatok: Egyesült Izzé Auer Phabus tízo 990 b'tű. — 185 78’. Olajművek: Ólaj - 29.5 Sörgyárak és szesz­ipari vállalatok: r­észvénysör Temesi ez.sz Fővárosi sör Gschwindt Királysör Polgári sör Krausz-si­esz Pannónia sör Temesi sör Szállodák és gyógyfürdők: Égisz 134 144 140 Szt. Lukácsförd. * 13.1 18 32) 660 825 144 145 147 416 490 4­9 98 105 105 97 99 99 42 45 44 — — 215 Textilipari Gyapjúmosó Szövö-Kötő Goldberger Juta Karton Pamut Szegedi kender Kender Vegyipari Chiidlo Dank­a Diána Spódium Flóra Műtrágya Keleti-Murányi Klotild Szikra Különféle Bóni Győri bőr Brassói Corvin-film Dorogi gummi Dun. sertés. Papír Féltén Hangya Német mezőg. Kábel őstermelő Gummi Vasúti forg. Interrextra star-film Telefon Onb­­ezinbáz Zagy­vápái­falvi - 10.1 vállalatok: - 19 170 171 410 415 60.5 62.25 282 2­3 450 455 vállalatok: 18 19 69 69.5 70 71 39 89.5 149 K­O - 118 — 19 — 73 vállalatok: 59.5 40 — 50 490 ECO 170 410 32 282 4­0 18 64 70 39 149 113 IP 73 95— 4£8 — 40­­9 92 81 95 240 243 275 289 152 160 10.25 111 81 92­­243 285 021 159 n 23 vényhozási úton való szabályozását.­­Az ülés második pontja, Góth László jószág­­igazgatónak a szán­tógép­­ek ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos kérdésekről tartott igen érdekes előadása volt. Az előadó részl­­etesen beszámolt azokról az eredmények­ről, amelyeket Szabolcs megyében a szán­tógépek ellenőrzésére felállított szervezet eddigi működésével elért. Floch Reyhers­­berg Alfréd dr. és Kiinger Zsigm­ond dr. szükségesnek tartják a motorőrségeknek további kiépítését és motorvezetői tanfo­lyam létesítését. Szabó Gusztáv dr. elnöki azt a felfogást vallja, hogy a motor­veze­tők kiképzése elsőrendű országos érdek,­­erre tervezetet fognak készíteni. Gálig Kálmán dr. helyettes államtitkár kilátásba helyezi, hogy a motorvezetői tanfolyamok, létesítését és a motorőrségek további kis építését a kormány is támogatni fogja. — Nemzetközi Baromfikiállítás Budapesten. November 19-én nyílik meg Budapesten a tenyészállat vásártelepen a Nemzetközi Ba­­romfikiállítás, amely iránt úgy nálunk, mint a külföldön osztatlan érdeklődés mutatkozik. A kiállításra az állam, a társadalom s az egyesületek tűztek ki szép díjakat, sőt Ame­rikából is tiszteletdíjat ajánlottak fel. A te­­nyészbaromfiszükséglet kielégítésére úgy az állam, mint a­­mezőgazdasági kamarák s a külföldiek bejelentették látogatásukat, a ki­állításon való részvételre pedig már eddig­ is igen sokan jelentkeztek. A kiállításra fel­utazók részére a kereskedelmi miniszter 50 százalékos menetdíjkedvezményt engedelme­­zett, a külföldiek részére pedig a vízumdíj kedvezményt helyezték kilátásban. A kiállí­tásra vonatkozó tudnivalókkal a Baromfite­nyésztők Országos Egyesülete (Budapest, IX., Üllői­ út 25.) szolgál, mely a kiállítást ren­dezi. — Kiváló magyar mezőgazdák arckép­­gyűjteménye. A Mezőgazdasági Múzeum igazgatósága a magyar mezőgazdaság fej­lesztése körül nagy érdemeket szerzett ki­váló gazdák, szőlészek, erdészek, vadá­szok, tenyésztők, további tudományos ku­tatók, tanárok, állami és társadalmi ve­zető férfiak arcképeit gyűjti össze, megőrzi és nyilvántartja. A múzeum a gyűjte­ménnyel azt célozza, hogy a magyar me­zőgazdaság kiválóságainak arcképei az utódok buzdítására, kegyeletük és elisme­résük kifejezéseként a múzeumban méltó helyen és gondosan összegyűj­tessenek, megőriztessenek és nyilvántartassanak. Te­kintettel a múzeum szerény dotációjára, csak adományok fogadhatók el. A mú­zeum igazgatósága nagy hálával veszi a beküldendő arcképeket és arra kéri a be­küldőket, hogy az arcképeken, vagy azok kísérőiratában az ábrázolt lehető életrajzi adatait, valamint az adományozó nevét és pontos Cik­jét tüntesse­­fel. Az adományok a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazga­tóságának (Budapest, VI., Városliget) kül­dendőik. — Milliárdos házvásárlások. Az­ elmúlt héten több milliárdos házeladás történt Budapesten. A Tas­ utca 8. alatti házat tu­lajdonosa, Keresztszeghy Gyula, 2 mil­liárdért adta el a Zita királyné anyag- és csecsemővédő központnak. A Magyar Álta­lános Ingatlanbank 5,9 milliárdért vette meg turonyi Biedermann Ottóné Üllői-út 11—13. számú házát. Az And­rássy-út 24. számú ház 4.8 milliárdért cserélt gazdát. A Nagykorona-utca 17. szám alatti házat a Magyar Textil­művek Mautner R.-T. cég­től 5.7 milliárdért vásárolta meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A Szövetség­­utca 38. szám alatti házat 1.4, a Szív-utca 12. szám alattit pedig 1.6 milliárd koro­náért adták el. Gazdát cserélt a Váci-utca 51. számú ház is, amelyet Sztáray Antal gróf vett meg 1.4 milliárdért. —­ Megalakult a rézvilágkartel. Már külföldi jelentés szerint, Észak- és Dél­­amerika, továbbá Németország és Anglia vezető réztermelő vállalatai trösztöt ala­kítottak, amely a valóságban nem volna más, mint a réztermelés világkartelje. A kartel átalakító politikája mellett a köz­vetítő kereskedelem kikapcsolását is célul tűzte maga elé. A vezetőszerep valószí­nűen az észak amerikai réztermelésnek jut, mint amely a világ legnagyobb kontin­gensével bír. Az 1925. évi 1,59 millió ton­nányi világtermeléséből 948.000 tonna ju­tott Észak amerik­ára, 237.000 tonna Chi­lére és Perura, míg Németország és An­glia együttvéve alig termeltek 75.000 ton­nát. Érdekes, hogy a réz ma már az egye­düli nyersfém, amelynek világpiaci ára a békeparitás alatt mozog, a kartelnek tehát valószínűen könnyű dolga lesz, h­a a réz­árakat felfelé akarja irányítani.­­ Bankpanamák Ausztriában. A volt osz­trák-magyar monarkia fővárosai közül Bécs viszi a vezető szerepet most is, a sok egyéb között a bankbukások terén is. Bécsben nem csupán a pillanatnyi konjunktúra hatása alatt született pénzintézetek omlottak össze, de összeomlott erős alapítású pénzintézet, például a Zentralbank Deutscher Sparkas­­sen is. Ezek az összeomlások meglehetősen sok visszaélést hoztak a napvilágra. Különö­sen sok politikus került ki megtépázva a Dr KÁLLIfY ZOLTÁN jogi vizsgákra. — Tanácskozás! — Jegyzetbérlet! Budapest, Andrássy­ ut 8. Szeged, Kárász­ utca 15.

Next