Budapesti Hírlap, 1926. november (46. évfolyam, 249–272. szám)
1926-11-24 / 267. szám
6 Az albániai forradalom. Belgrád, nov. 23. (Avala.) Albániából érkező hírek az ottani eseményekről a következőkben számolnak be: November 20-án Észak-Albániának katolikus törzsei között zavargás tört ki. A zavargásokat a Fan Noli-kormány két volt tisztje: Nők Dzseleghi és Vas Kiri készítette elő és szervezte meg Don Loro Caka katolikus lelkész társaságában. Mindhárman idáig a Maliszor-hegyekben tartózkodtak. A mozgalomnak, amely tisztán katolikus, az volt a célja, hogy hatalmukba kerítsék Észak-Albániát, ahol túlnyomóan katolikusok laknak. Az első két napon a felkelők némi sikert értek el az albániai gyenge csendőrosztagok ellenében, de amikor a mozgalom nagyobb kiterjedést kezdett ölteni, a kormány erősebb csapatosztagokat küldött a helyszínére, amelyek a felkelőket visszavetették a hegyekbe. Minden valószínűség szerint a kormány hamarosan elfojtja a lázadást, amely csupán Észak-Albánia katolikus törzsei között tudott gyökeret verni, úgy látszik, hogy Musztafa Kruja és Haszán Prisztina szítja a felkelést. Ezek kívülről készítették elő a mozgalmat és arra számítottak, hogy Közép- és Dél-Albánia ortodox és muzulmán elemei is támogatni fogják a zendülőket, de ebben a feltevésükben csalatkoztak, mert ezek az elemek megőrizték hűségüket Ahmed Zogu bég irányában. Belgrádi politikai körökben nyugalommal nézik az albániai események fejlődését és azt hiszik, hogy nem lesz komoly következményük. Tekintettel az albán kormánnyal fennálló baráti viszonyra, a jugoszláv kormány utasította az albán határon működő hatóságokat, hogy kettőzzék meg éberségüket és ha a felkelők jugoszláv területre menekülnének, haladéktalanul fegyverezzék és tartóztassák le őket. Belgrád, nov. 23. A Vreme szerint úgy látszik, hogy a Bariban tartózkodó albán emigráció nem vett részt a felkelés szervezésében, csupán a zárai komité, amely Don Loro Cakát jelentős pénzösszeggel látta el s egyben megígérte neki, hogy a felkelést fegyverrel és lőszerrel támogatni fogja. A legutóbbi szkutari jelentés szerint az onnan kelet felé induló kormánycsapatok már összeütköztek a felkelőkkel, azonban az utóbbiak győzedelmeskedtek és a kormánycsapatokat visszavonulásra kényszerítették. Ezt a hírt megerősítik a Szkutariba szállított sebesültek is. A POLITIKA HÍREI. Felsőházi tagválasztások. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXI. t.e. 21. és 22. szakaszában nyert felhatalmazás alapján a kereskedelmi és iparkamarák, az ügyvédi kamarák, a közjegyzői kamarák kiküldöttei, valamint a gazdasági akadémiák tanártestületeinek kiküldöttei által választandó felsőházi tagok választására a következő határnapokat tűzte ki: a) A kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 8-át, b) az ügyvédi kamarák kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 8-át, c) a közjegyzői kamarák kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 9-ét, d) a gazdasági akadémiák tanári testületeinek kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 5-ét. Főispáni beiktatás Szentesen. Csongrád megye törvényhatósági bizottsága november 25-én délelőtt 11 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésén iktatja be ünnepiesen alsótakáchi Farkas Béla dr. főispánt. A rendkívüli közgyűlést megelőzően délelőtt 9 órakor a római katolikus nagytemplomban, délelőtt 10 órakor pedig a Kossuth téri református nagytemplomban ünnepi istentiszteletet tartanak. A főispán délben 12 órakor fogadja a küldöttségeket, déli egy órakor pedig díszebéd lesz a Tóth József-színház termében. Legszebb Legjobb Legolcsóbb PHLPAP,JAL, kárpitosáru, vas- és rézbútorgyára Szőnyeg, pokróc, függöny, lágy- és asztalterítők gyermekkocsik, nyugszékek, leányszoba- előszoba- és kertibútorok, ernyők és sátrak minden kivitelben kaphatók GICHNER JÁNOS Budapest, VII., Erzsébet körút 20 . agyatiologustiVO korom ellenükön postán küldök Bupresti Hírlap 1926 november 24. (267. sz-) Barthos Andor volt képviselő és Péchy László főispán díszpolgársága. Nagyecsed szatmárvármegyei nagyközség ünnepies külsőségek között avatta díszpolgárrá Barthos Andor dr. nyugalmazott helyettes államtitkárt, volt nemzetgyűlési képviselőt és Péchy Lászlót, Szalmát—Bereg— Ugocsa egyesített vármegyék főispánját. Az ünnepelteket a község határában lévő diadalkapunál Madarassy István főszolgabiró fogadta, majd a községházán Bereg József református esperes szép beszéd kíséretében átadta a község díszokleveleit. Ezután felavatták a helybeli leventeegyesület zászlaját, melyet az egyes felekezetek papjai megáldottak. A zászlóavatást háromszáz terítékes díszebéd követte. Az első pohárköszöntőt Péchy László főispán mondotta a kormányzóra, utána több felköszöntőt mondottak Bethlen István gróf miniszterelnökre, Péchy László főispánra és Barthos Andor dr. volt képviselőre, akit, mint a kerület képviselőjelöltjét is nagy ünnepségben részesítettek és biztosították a nagyközség bizalmáról. A diszebéden megjelentek Károlyi Gyula gróf nagybirtokos, Streicher Andor dr. vármegyei alispán, Madarassy István főszolgabíró, Kovács István vármegyei főjegyző, Berey József és Takács Lajos esperesek, Szepessy Károly tiszti főügyész, Becsky Sándor, a Vármegyei Jegyzőegyesület főnöke, Báthory György főjegyző, vitéz Kiss Lajos és még számosan a vármegyei és helyi előkelőségek közül. Tárgyalás Párisban a magyar aviatika érdekében. Hivatalosan jelentik: A kereskedelmi repülés szabályozása érdekében a jövő héten tárgyalások indulnak meg Párisban a magyar kormány és a nagykövetek tanácsa között. A tárgyalásoknak az a céljuk, hogy Magyarországnak és a magyar aviatikának a nemzetközi légiforgalomba való bekapcsolódását biztosítsa. A tárgyalásokon a magyar királyi külügyminisztérium részéről Barcza György dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és a magyar királyi kereskedelemügyi minisztérium részéről Vassel Károly, a magyar királyi légiforgalmi hivatal főnöke vesznek részt. Németország nem tűri, hogy békepolitikáját megzavarják Berlinből jelentik, hogy a birodalmi gyűlés mai ülésén a külpolitikáról folytatott vita során Stresemann külügyminiszter is felszólalt. — A német külpolitika előterében álló kérdések között — úgymond — ez idő szerint a katonai ellenőrzés kérdése érdekli legközvetetlenebben az országot. A birodalmi kormány azon a nézeten van, hogy most már megvannak a tárgyi feltételei a szövetségesközi ellenőrző bizottság visszahívásának. A német lefegyverzést tényleg befejezték. A hosszadalmas tárgyalás során sikerült a vitás kérdéseket alig néhány pont kivételével tisztázni. Most azután le kell vonni ebből az érdekelt kormányoknak az egyedül lehetséges következtetést. Ha egyidejen történnék meg valamenynyi nép általános leszerelése, akkor a német leszerelés a béke műve lenne. A mostani körülmények között ez a leszerelés a megaláztatás műve. A nemzeti szövetségek kérdésében is mindent megtett a német kormány, amit a versaillesi szerződés lojálisvégrehajtása gyanánt tőle követelni lehetett. A birodalomi kormány soha,sem fogja megengedni, hogy politikájának irányvonalát bármelyik szövetség megzavarja. Mindig és mindenütt el fog járni, ahol a szövetségek túllépik a maguk kereteit. Épp úgy ügyelni fog arra, hogy az ilyen szövetségek és a birodalmi haderők között ne legyen semmiféle összeköttetés. A német és a külföldi sajtó ellenkező hangú nyilatkozataival szemben a miniszter utalt arra, hogy a Népszövetség kutató jogánál nem arról van szó, hogy a mostani ellenőrzést valamely más szervre ruházzák. A Népszövetség jogai egészen más jellegűek. A birodalmi kormány kész bármikor tárgyalásba bocsátkozni a Népszövetségben, hogy tisztázza ezt a kétséget, amely ebben a kérdésben kétségkívül felmerült. Nem lehet semmi kétségnek sem felmerülnie abban a tekintetben, hogy a kutatási jog tisztázása nem vezethet oda, hogy jogi előfeltétele legyen a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság visszavonásának. A miniszter hangoztatta ezután, hogy feltétlenül szükséges ragaszkodni az általános leszerelés végrehajtásához. Tarthatatlan állapot, hogy az egész világon fentartják az általános fegyverkezés állapotát, egyes államok számára azonban előírják fegyverkezésük mértékét. Miután a megszállott területek harhatos kiürítése időszerű probléma lett, erre is megoldást kell találni. A német-francia kiegyezés, a két állam viszonyának megerősítése, sarokköve Európa megszilárdulásának. A közös feladatokat addig nem tudják megoldani, amíg nem küszöbölik ki a német vidékek megszállásának gátló sorompóit. vissza a gyermeknek, ha felébresztjük benne az elhanyagolt intuitív érzéket. Ezeknek az erőknek pedagógiáját igyekszik megvalósítani az előadó vezetése alatt működő 17. Iskola, amely az értelmi képzés mellett az intuitív érzék ébrentartásaival foglalkozik.* A Szülők Szövetsége 26-án délután 6-tól 8-ig nyilvános szülői értekezletet rendez a Pedagógiai Szemináriumban (VIII., Mária Terézia tér 8.) Előadást tart Rajniss Ferenc, a kísérleti szociális tanfolyam igazgatója a következő kérdésről: Mit tesz a társadalom a gyermekek és ifjak erkölcsi életéért hazánkban és a külföldön? A szülői értekezleten való részvétel díjtalan. Ravaszdi Péter választási programja Kiscsűdcsomoron. Kedves választó polgártársaim! Hivtalattt vagyok, le is veszem a kalapomat elöltettek, mert a népet nagyon szeretem. De nem ígérek semmit. Ismertek, tudjátok ki vagyok, tudjátok, ki volt apám, nagyapám. Hát akinek kellek, rám szavaz. Én ugyan nem futok senkinek a kegye után. Unom a hajszát, meg aztán nekem a mandátum inkább áldozat, mint nyereség. Utálom a politikát, mert az fondorlatos valami, nem igaz embernek való. Hanem ha kívánjátok, meghozom azt az áldozatot, hogy felmegyek követnek, de rám azután senki se vessen. Hogy mi a programom? Hét először : általános választójog. Legyen mindenkinek szavazójoga, miért ne lenne, de csak arra szavazhasson, akit a kormány kijelöl. Mert miért kormány a kormány, ha még a választókat sem kormányozhatja. De legyen azután mindenkinek titkos szavazata is. Ezzel is válasszon képviselőt. Mikor azután meg van választva a két képviselő, eresszük egymásnak, s aki a másikat földhöz veri, az legyen a végérvényes követ. A birkózás után pedig ünnepies ökörsütés és borkóstoló. Másik fő programpontom a takarékoskodás. Ezt az iskolákon kell megkezdeni. Jól mondotta Hegedűs Lóránt, hogy egy egyetem is elég. Végeztek-e Árpád apáink egyetemet, ugye nem? És mégis meghódították a magyar hazát. Most pedig egyre-másra gyártják az éhenkórász doktorokat s azután jön a siránkozás hogy tarts el bennünket társadalom, mert éhen haelünk. Csak nemrégiben is piócaintézetet alapítottak a Balaton mellett tizenhatmilliárdon. Minek ez? Hogy a csukákat szerelmeskedni lássuk? Hetven tudóst taníttatnak a külföldön, a mi tanítónknak pedig kását kér a csizmája, mert fokra sem telik. Hát jól van ez? Százával építik a falusi iskolákat s elvonják a nép fiát a mezei munkától, hogy számtant, földrajzot tanuljon. De ha kitanulja az iskolát, emelik-e a napszámát csak egy fillérrel is? Hát kibirhatja-e az ország szegény, küzdő népe ezt a kultúrát? Aztán minek nekünk az a sok tisztviselőt Fele is megtenné, nyugdíj javításnak, fizetésemelésnek meg éppen semmi értelme. Aki nincs megelégedve, mondjon fel, helyébe száz is akad. Barenkó János bátyám is mindjárt megpályázna egy főispáni állást, de még jómagam is- Én azt javasolom, hogy nyisson a kormány versenytárgyalást a hivatalokra s a legolcsóbb ajánlattevő kapja meg az állást. Majd meglátja akkor a kormány, hogy milyen kevésből kifutja a közigazgatás. Még a birtokpolitikáról kívánok nyilatkozni. Most két-három holdjával osztogatják a földet, azt is meg kell fizetni. Én azt követelem, hogy minden szegény ember megvehesse akár a Wenkheim uradalmát is, ha pénze van hozzá. Ezenfelül még ingyen is ígérek mindenkinek egy darab földet, egy méter széleset, két méter hoszszat arra az esetre, ha majd alulról kell szagolnia az ibolyát. Nem mondok többet. Tudjátok, ki vagyok. Szeretem a fajtámat, vajszívem van, tanult, rendes, becsületes ember vagyok. Nem ígérek többet semmit csak annyit mondok még, hogy éljen a nép meg a fel-, támadási . A gyermek fejlődésének szakaszai. Nagy László és Domokos Lászlóné előadása a Szülők Iskolájában. Az intuitív érzék felébresztése a gyermekben. A Szülők Iskolájának ma délutáni előadásán Nagy László és Domokos Lászlóné folytatta múlt héten megkezdett értekezését. Nagy László összefoglalta múlt heti megállapításait a gyermek erkölcsi és társadalmi életéről és fejlődéséről, amelyeknek mozgatórugójaként a szociális gondolatot nevezte meg. A gyermek hároméves koráig sem nem erkölcsös, sem nem erkölcstelen, de ha tulajdonságait figyeljük, több rosszat találunk nála, mint jót. A kisgyermek önző, hazug, árulkodó, dacos, alattomos, indulatos, kegyetlen, irigy és engedetlen. Ezek mellett mindössze a szülők és a rend szeretetét s az engedelmességet lehet benne az erények közül föllelni. A hároméves gyermek csupán az önzést és a szeretetet hozza születésével, , tulajdonságainak nagy részét szüleinek hatása (pedagógia hatása) révén szerzi meg. .A kisgyermek erkölcsisége elsősorban neveltetésétől függ, a kérdés tehát a pedagógia módszertani kérdése. Mindenesetre őrizkedni kell a nevelésben a túlságos szigorúságtól és az idegességtől. Türelemmel és nyugalommal sokat lehet elérni a gyermeknél. A gyermek élete a harmadik életévtől, tehát az értelem, önérzet, öntudat és lelkiismeret kifejlődésének idejétől a kilencedik évig a családi erények kifejlődésének jegyében folyik le. Ebben az időszakban a szülők helyzete sokkal kellemesebb. Az egészséges gyermeknek csak önérzetére és értelmére kell hatni , ekkor normális fejlődése biztos úton halad. A gyermek ebben a korban már fölveszi mindazokat a szociális hatásokat, amelyek a család keretén belül érik őt. A szociális hatások különösen a többgyermekes családban igen erősek. A testvérek egymás közötti élete nagyszerűen kifejleszti a társadalmi kötelességek iránt való szeretetet a gyermekben. A szociális érzéket azonban mesterségesen is lehet fejleszteni, így például az emberszeretet s az állatok szeretetének tanításával. A kilencéves gyermek már a szélesebb társadalommal is fölveszi a kapcsolatot. Különösen az iskola van fejlődésére nagy hatással, főként az iskolatársak. A tanár természetesen sosem pótolhatja a szülő gondosságát, mivel nem tud oly autonóm légkört teremteni maga körül, mint amilyen a családi élet. A gyermeket sohasem kell félteni az iskolatársak pajtáskodásától. Ez csak előnyös a szociális és erkölcsi érzék fejlődésének szempontjából. A gyermeknek ez a harmadik életszaka tizenhárom éves koráig tart. Nagy László előadása után Domokos Lászlóné folytatta értekezését a gyermek érdeklődésének mozgató okairól és irányairól és megállapította, hogy az a nevelési módszer, amely kizáróan az értelemre akar hatni, nem lehet eredményes. A nevelésnek figyelembe kell venni a gyermek belső érzéseinek a külvilággal való kapcsolatát is. Igen fontos, hogy az iskola gondot fordítson a gyermek szellemi érdeklődésének folytonos fejlődésére s tananyagát e szerint alkossa meg. Európában két olyan nevezetesebb iskola van, amely már ezen az alapon tanít, az egyik a Ferrcire-féle Genfben és a másik a Decroly-iskola Brüsszelben. Nálunk ennek az iránynak Nagy László a megteremtője. Amerikában az iskolát úgy tekintik általában, mint, az értelemnek az életre való felfegyverkezését, e szerint teremtették meg tanítási tervezetét is. Ezzel a racionális, boncolgató analitikus nevelési módszerrel szemben azonban éppen a mai korban nagy szükség van a szintetikus tanítás megteremtésére, hiszen ma minden lélek a szintézis után vágyódik. És valóban azok a korok építettek, amelyek szintetikusak voltak. A szintetikus látást úgy adhatjuk