Budapesti Hírlap, 1926. november (46. évfolyam, 249–272. szám)

1926-11-24 / 267. szám

6 Az albániai forradalom. Belgrád, nov. 23. (Avala.) Albániából érkező hírek az ottani eseményekről a következőkben szá­molnak be: November 20-án Észak-Albániának ka­tolikus törzsei között zavargás tört ki. A zavargásokat a Fan Noli-kormány két volt tisztje: Nők Dzseleghi és Vas Kiri készí­tette elő és szervezte meg Don Loro Caka katolikus lelkész társaságában. Mindhár­man idáig a Maliszor-hegyekben tartóz­kodtak. A mozgalomnak, amely tisztán ka­tolikus, az volt a célja, hogy hatalmukba kerítsék Észak-Albániát, ahol túlnyomóan katolikusok laknak. Az első két napon a felkelők némi sikert értek el az albániai gyenge csendőroszta­gok­­ ellenében, de amikor a mozgalom na­gyobb kiterjedést kezdett ölteni, a kor­mány erősebb csapatosztagokat küldött a helyszínére, amelyek a felkelőket visszave­tették a hegyekbe. Minden valószínűség szerint a kormány hamarosan elfojtja a lázadást, amely csupán Észak-Albánia ka­tolikus törzsei között tudott gyökeret verni, úgy látszik,­ hogy Musztafa Kruja és Haszán Prisztina szítja a felkelést. Ezek kívülről készítették elő a mozgalmat és arra számítottak, hogy Közép- és Dél-Al­­bánia ortodox és muzulmán elemei is tá­mogatni fogják a zendülőket, de ebben a feltevésükben csalatkoztak, mert ezek az elemek megőrizték hűségüket Ahmed Zogu bég irányában. Belgrádi politikai körökben nyugalom­mal nézik az albániai események fejlődé­sét és azt hiszik, hogy nem lesz komoly következményük. Tekintettel az albán kor­mánnyal fennálló baráti viszonyra, a ju­goszláv kormány utasította az albán hatá­ron működő hatóságokat, hogy kettőzzék meg éberségüket és ha a felkelők jugoszláv területre menekülnének, haladéktalanul fegyverezzék és tartóztassák le őket. Belgrád, nov. 23. A Vreme szerint úgy látszik, hogy a Ba­riban tartózkodó albán emigráció nem vett részt a felkelés szervezésében, csupán a zárai komité, amely Don Loro Cakát je­lentős pénzösszeggel látta el s egyben meg­ígérte neki, hogy a felkelést fegyverrel és lőszerrel támogatni fogja. A legutóbbi szkutari jelentés szerint az onnan kelet felé induló kormánycsapatok már összeütköztek a felkelőkkel, azonban az utóbbiak győzedelmeskedtek és a kor­mánycsapatokat visszavonulásra kényszerí­­tették. Ezt a hírt megerősítik a Szkutariba szállított sebesültek is. A POLITIKA HÍREI. Felsőházi tagválasztások. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A bel­ügyminiszter az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXI. t.­e. 21. és 22. szakaszá­ban nyert felhatalmazás alapján a keres­kedelmi és iparkamarák, az ügyvédi ka­marák, a közjegyzői kamarák kiküldöttei, valamint a gazdasági akadémiák tanár­testületeinek kiküldöttei által választandó felsőházi tagok választására a következő határnapokat tűzte ki: a) A kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 8-át, b) az ügy­védi kamarák kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 8-át, c) a közjegy­zői­ kamarák kiküldöttei által tartandó vá­lasztásra 1927 január 9-ét, d) a gazdasági akadémiák tanári testületeinek kiküldöttei által tartandó választásra 1927 január 5-ét. Főispáni beiktatás Szentesen. Csongrád megye törvényhatósági bizott­sága november 25-én délelőtt 11 órakor tar­tandó rendkívüli közgyűlésén iktatja be ünnepiesen alsótakáchi Farkas Béla dr. fő­ispánt. A rendkívüli közgyűlést megelőzően délelőtt 9 órakor a római katolikus nagy­templomban, délelőtt 10 órakor pedig a Kossuth­ téri református nagytemplomban ünnepi istentiszteletet tartanak. A főispán délben 12 órakor fogadja a küldöttségeket, déli egy órakor pedig díszebéd lesz a Tóth József-színház termében. Legszebb Legjobb Legolcsóbb P­HLPAP,JAL, kárpitosáru, vas- és rézbútorgyára Szőnyeg, pokróc, függöny, l­ágy- és asztalterítők gyermekkocsik, nyugszékek, leányszoba- előszoba- és kertibútorok, ernyők és sátrak min­den kivitelben kaphatók GICHNER JÁNOS Budapest, VII., Erzsébet­ körút 20 . agy­­atiologustiVO korom ellenükön postán küldök Bupresti Hírlap 1926 november 24. (267. sz-) Barthos Andor volt képviselő és Péchy László főispán díszpolgársága. Nagyecsed szatmárvármegyei nagyközség ünnepies külsőségek között avatta díszpol­gárrá Barthos Andor dr. nyugalmazott he­lyettes államtitkárt, volt nemzetgyűlési kép­viselőt és Péchy Lászlót, Szalmát—Bereg— Ugocsa egyesített vármegyék főispánját. Az ünnepelteket a község határában lévő dia­­dalkapunál Madarassy István főszolgabiró fogadta, majd a községházán Bereg József református esperes szép beszéd kíséretében átadta a község díszokleveleit. Ezután fel­avatták a helybeli leventeegyesület zászla­ját, melyet az egyes felekezetek papjai meg­áldottak. A zászlóavatást háromszáz teríté­kes díszebéd követte. Az első pohárköszön­­tőt Péchy László főispán mondotta a kor­mányzóra, utána több felköszöntőt mondot­tak Bethlen István gróf miniszterelnökre, Péchy László főispánra és Barthos Andor dr. volt képviselőre, akit, mint a kerület képviselőjelöltjét is nagy ünnepségben ré­­szesítettek és biztosították a nagyközség bi­zalmáról. A diszebéden megjelentek Károlyi Gyula gróf nagybirtokos, Streicher Andor dr. vármegyei alispán, Madarassy István fő­szolgabíró, Kovács István vármegyei fő­jegyző, Berey József és Tak­ács Lajos espe­resek, Szepessy Károly tiszti főügyész, Becsky Sándor, a Vármegyei Jegyzőegye­sület főnöke, Báthory György főjegyző, vitéz Kiss Lajos és még számosan a vár­megyei és helyi előkelőségek közül. Tárgyalás Párisban a magyar aviatika érdekében. Hivatalosan jelentik: A kereskedelmi repü­lés szabályozása érdekében a jövő héten tár­gyalások indulnak meg Párisban a magyar kormány és a nagykövetek tanácsa között. A tárgyalásoknak az a céljuk, hogy Ma­gyarországnak és a magyar aviatikának a nemzetközi légiforgalomba való bekapcso­lódását biztosítsa. A tárgyalásokon a ma­gyar királyi külügyminisztérium részéről Barcza György dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és a magyar királyi kereskede­lemügyi minisztérium részéről Vassel Ká­roly, a magyar királyi légiforgalmi hivatal főnöke vesznek részt. Németország nem tűri, hogy békepolitikáját megzavarják Berlinből jelentik, hogy a birodalmi gyűlés mai ülésén a külpolitikáról folyta­tott vita során Stresemann külügyminisz­ter is felszólalt. — A német külpolitika előterében álló kérdések között — úgymond — ez idő sze­rint a katonai ellenőrzés kérdése érdekli legközvetetlenebben az országot. A biro­dalmi kormány azon a nézeten van, hogy most már megvannak a tárgyi feltételei a szövetségesközi ellenőrző­ bizottság vissza­hívásának. A német lefegyverzést tényleg befejezték. A hosszadalmas tárgyalás so­rán sikerült a vitás kérdéseket alig néhány pont kivételével tisztázni. Most azután le kell vonni ebből az érdekelt kormányok­nak az egyedül lehetséges következtetést. Ha egyide­jen történnék meg valameny­­nyi nép általános leszerelése, akkor a né­met leszerelés a béke műve lenne. A mos­tani körülmények között ez a leszerelés a megaláztatás műve. A nemzeti szövetségek kérdésében is mindent megtett a német kormány­, amit a versaillesi szerződés lo­jális­­végrehajtása gyanánt tőle követelni lehetett. A birodalomi kormány soha,sem fogja megengedni, hogy politikájának irányvonalát bármelyik szövetség megza­varja. Mindig és mindenütt el fog járni, ahol a szövetségek túllépik a maguk kere­teit. Épp úgy ügyelni fog arra, hogy az ilyen szövetségek és a birodalmi haderők között ne legyen semmiféle összeköttetés. A német és a külföldi sajtó ellenkező hangú nyilatkozataival szemben a minisz­ter utalt arra, hogy a Népszövetség kutató jogánál nem arról van szó, hogy a mostani ellenőrzést valamely más szervre ruház­zák. A Népszövetség jogai egészen más jellegűek. A birodalmi kormány kész bár­mikor tárgyalásba bocsátkozni a Népszö­vetségben, hogy tisztázza ezt a kétséget, amely ebben a kérdésben kétségkívül fel­merült. Nem lehet semmi kétségnek sem­ felmerülnie abban a tekintetben, hogy a kutatási jog tisztázása nem v­ezethet oda, hogy jogi előfeltétele legyen a szövetséges­­közi katonai ellenőrző­ bizottság visszavo­násának. A miniszter hangoztatta ezután, hogy feltétlenül szükséges ragaszkodni az általá­nos leszerelés végrehajtásához. Tarthatat­lan állapot, hogy az egész világon fentart­­ják az általános fegyverkezés állapotát, egyes államok számára azonban előírják fegyverkezésük mértékét. Miután a megszállott területek harhatos kiürítése időszerű probléma lett, erre is megoldást kell találni. A német-francia ki­egyezés, a két állam viszonyának megerő­sítése, sarokköve Európa megszilárdulásá­nak. A közös feladatokat addig nem tud­ják megoldani, amíg nem küszöbölik ki a német vidékek megszállásának gátló so­rompóit. vissza a gyermeknek, ha felébresztjük benne az elhanyagolt intuitív érzéket. Ezeknek az erőknek pedagógiáját igyek­­szik megvalósítani az előadó vezetése alatt működő 17. Iskola, amely az értelmi képzés mellett az intuitív érzék ébrentartásaival foglalkozik.* A Szülők Szövetsége 26-án délután 6-tól 8-ig nyilvános szülői értekezletet rendez a Pedagógiai Szemináriumban (VIII., Mária Terézia­ tér 8.) Előadást tart Rajniss Fe­renc, a kísérleti szociális tanfolyam igazga­tója a következő kérdésről: Mit tesz a tár­­sadalom a gyermekek és ifjak erkölcsi éle­téért hazánkban és a külföldön? A szülői értekezleten való részvétel díjtalan. Ravaszdi Péter választási programja Kiscsűdcsomoron. Kedves választó polgártársaim! Hivtalat­tt vagyok, le is veszem a kalapomat elöltet­tek, mert a népet nagyon szeretem. De nem ígérek semmit. Ismertek, tudjátok ki va­gyok, tudjátok, ki volt apám, nagyapám. Hát akinek kellek, rám szavaz. Én ugyan nem futok senkinek a kegye után. Unom a hajszát, meg aztán nekem a mandátum inkább áldozat, mint nyereség. Utálom a politikát, mert az fondorlatos valami, nem­ igaz embernek való. Hanem ha kívánjá­tok, meghozom azt az áldozatot, hogy fel­megyek követnek, de rám azután senki se vessen. Hogy mi a programom? Hét először : általános választójog. Legyen mindenkinek szavazó­joga, miért ne lenne,­­ de csak arra szavazhasson, akit a kormány kijelöl. Mert miért kormány a kormány, ha még a választókat sem kormányozhatja. De le­gyen azután mindenkinek titkos szavazata is. Ezzel is válasszon képviselőt. Mikor azután meg van választva a két képviselő, eresszük egymásnak, s aki a másikat föld­höz veri, az legyen a végérvényes követ. A birkózás után pedig ünnepies ökörsütés és borkóstoló. Másik fő programpontom a takarékos­kodás. Ezt az iskolákon kell megkezdeni. Jól mondotta Hegedűs Lóránt, hogy egy egyetem is elég. Végeztek-e Árpád apáink egyetemet,­­ ugye nem? És mégis meg­hódították a magyar hazát. Most pedig egyre-másra gyártják az éhenkórász dokto­rokat s azután jön a siránkozás hogy tarts el bennünket társadalom, mert éhen ha­e­lünk. Csak nemrégiben is piócaintézetet alapítottak a Balaton mellett tizenhatmil­­liárdon. Minek ez? Hogy a csukákat szerel­meskedni lássuk? Hetven tudóst taníttat­nak a külföldön, a mi tanítónknak pedig kását kér a csizmája, mert fok­ra sem telik. Hát jól van ez? Százával építik a falusi iskolákat s elvonják a nép fiát a mezei munkától, hogy számtant, földrajzot tanul­jon. De ha kitanulja az iskolát, emelik-e a napszámát csak egy fillérrel is? Hát ki­­birhatja-e az ország szegény, küzdő népe ezt a kultúrát?­­ Aztán minek nekünk az a sok tisztvi­selőt Fele is megtenné, nyugdíj ja­vításnak, fizetésemelésnek meg éppen semmi ér­telme. Aki nincs megelégedve, mondjon fel, helyébe száz is akad. Barenkó János bá­tyám is mindjárt megpályázna egy fő­ispáni állást, de még jó­magam is- Én azt javasolom, hogy nyisson a kormány ver­senytárgyalást a hivatalokra s a legolcsóbb ajánlattevő kapja meg az állást. Majd meg­látja akkor a kormány, hogy milyen ke­vésből kifutja a közigazgatás. Még a birtokpolitikáról kívánok nyilat­kozni. Most két-három holdjával osztogat­ják a földet, azt is meg kell fizetni. Én azt követelem, hogy minden szegény ember megvehesse akár a Wenkheim uradalmát is, ha pénze van hozzá. Ezenfelül még ingyen is ígérek mindenkinek egy darab földet, egy méter széleset, két méter hosz­­szat arra az esetre, ha majd alulról kell szagolnia az ibolyát. Nem mondok többet. Tudjátok, ki va­gyok. Szeretem a fajtámat, vajszívem van, tanult, rendes, becsületes ember vagyok. Nem ígérek többet semmit csak annyit mondok még, hogy éljen a nép meg a fel-, támadási . A gyermek fejlődésének szakaszai. Nagy László és Domokos Lászlóné előadása a Szülők Iskolájában. Az intuitív érzék felébresztése a gyermekben. A Szülők Iskolájának ma délutáni elő­adásán Nagy László és Domokos Lászlóné folytatta múlt héten megkezdett értekezését. Nagy László összefoglalta múlt heti meg­állapításait a gyermek erkölcsi és társa­dalmi életéről és fejlődéséről, amelyeknek mozgató­rugójaként a szociális gondolatot nevezte meg. A gyermek hároméves koráig sem nem erkölcsös, sem nem erkölcstelen, de ha tulajdonságait figyeljük, több rosszat találunk nála, mint jót. A kis­gyermek önző, hazug, árulkodó, dacos, alattomos, indula­tos, kegyetlen, irigy és engedetlen. Ezek mel­lett mindössze a szülők és a rend szeretetét s az engedelmességet lehet benne az eré­nyek közül föllelni. A hároméves gyermek csupán az önzést és a szeretetet hozza szü­letésével, , tulajdonságainak nagy részét szü­leinek hatása (pedagógia hatása) révén szerzi meg. .A kis­gyermek erkölcsisége elsősorban neveltetésétől függ, a kérdés tehát a peda­gógia módszertani­­ kérdése. Mindenesetre őrizkedni kell a nevelésben a túlságos szi­gorúságtól és az idegességtől. Türelemmel és nyugalommal sokat lehet elérni a gyer­­meknél. A gyermek élete a harmadik életévtől, tehát az értelem, önérzet, öntudat és lelki­ismeret kifejlődésének idejétől a kilencedik évig a családi erények kifejlődésének jegyé­ben folyik le. Ebben az időszakban a szü­lők helyzete sokkal kellemesebb. Az egész­séges gyermeknek csak önérzetére és értel­mére kell hatni , ekkor normális fejlődése biztos úton halad. A gyermek ebben a kor­ban már fölveszi mindazokat a szociális hatásokat, amelyek a család keretén belül érik őt. A szociális hatások különösen a többgyermekes családban igen erősek. A testvérek egymás közötti élete nagyszerűen kifejleszti a társadalmi kötelességek iránt való szeretetet a gyermekben. A szociális érzéket azonban mesterségesen is lehet fej­leszteni, így például az emberszeretet s az állatok szeretetének tanításával. A kilencéves gyermek már a szélesebb társadalommal is fölveszi a kapcsolatot. Különösen az iskola van fejlődésére nagy hatással, főként az iskolatársak. A tanár természetesen sosem pótolhatja a szülő gondosságát, mivel nem tud oly autonóm légkört teremteni maga körül, mint amilyen a családi élet. A gyermeket sohasem kell félteni az iskolatársak pajtáskodásától. Ez csak előnyös a szociális és erkölcsi érzék fejlődésének szempontjából. A gyermeknek ez a harmadik életszaka tizenhárom éves koráig tart. Nagy László előadása után Domokos Lászlóné folytatta értekezését a gyermek érdeklődésének mozgató okairól és irányai­ról és megállapította, hogy az a nevelési módszer, amely kizáróan az értelemre akar hatni, nem lehet eredményes. A nevelésnek figyelembe kell venni a gyermek belső ér­zéseinek a külvilággal való kapcsolatát is. Igen fontos, hogy az iskola gondot fordít­son a gyermek szellemi érdeklődésének folytonos fejlődésére s tananyagát e szerint alkossa meg. Európában két olyan neveze­tesebb iskola van, amely már ezen az ala­pon tanít, az egyik a Ferrcire-féle Genfben és a másik a Decroly-iskola Brüsszelben. Nálunk ennek az iránynak Nagy László a megteremtője. Amerikában az iskolát úgy tekintik álta­lában, mint, az értelemnek az életre való felfegyverkezését, e szerint teremtették meg tanítási tervezetét is. Ezzel a racionális, boncolgató analitikus nevelési módszerrel szemben azonban éppen a mai korban nagy szükség van a szintetikus tanítás meg­teremtésére, hiszen ma minden lélek a szintézis után vágyódik. És valóban azok a korok építettek, amelyek szinte­tikusak voltak. A szintetikus látást úgy adhatjuk

Next