Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)

1927-02-24 / 44. szám

10 Cansone napolitana (négyszólamú). 6. a) Purcell: Florella. Tenorszóló: Schmitt Ede. b) Löwe: Tavasszal (Im Frühling) (négy­szólamú, a capella c) Nádor Mihály: Kin­csem, galambom (ötszólamú a capella). 7. Brahms: A bús, a méla hárfahang. Dalok női karra, 2 kürt- és hárfakisérettel. Hárfa: Szarvas Klári, Kürt Engert Gusztáv és Lu­kács. 10. Friss hirek. Utána: Bachmann jazz-band a Ritz nagy­szállóból. Bécs (517.2, 577, Grác 357.1). 11. Zene. A.15. Szórakoztató zene. 5.50. Sport- és idegenforgalmi jelentés. 6. Előadás Bécs múltjáról. 6.30. Egészségügyi előadás. 7. Francia nyelvtanfolyam. 7.30. Hangverseny. 8.15. Hangverseny élő osztrák zeneszerzők mű­veiből. Bértn (404. 506). 3.30. Előadás asszonyoknak. 4.50. Szórakoztató zene. 6.30. A korcsolyázás művészete. 7.30. Az uj hullámhossztervek és az uj rádió­­leadók teljesítőképessége. 8.50. Kamarazene. 10.30. Tánczene. Boroszló (322,6, Gleiwitz 250). 1.30. Szórakoz­tató zene. 6. Előadás asszonyoknak. 6.50. Ellőadás Nobel Alfrédről, a dinamit­­királyról. 8 Josef Haydn oratóriuma: Az alkotás. 10.15. Eszperantó nyelvtanfolyam. Frankfurt (422,6, Cassel 272.7). 1. Zene. 3.30. Ifjúsági előadás. 4.30. Előadás háziasszonyoknak. 7.45. Technikai előadás. 7.55. Filmszemle. 8.15. Operaszemelvények. Kön'gsberg (303, Ganzig 272.7). 11.30. Dél­előtti zene. 4. Gyermekmesék. 4.60. Hangverseny. 0.30. Mezőgazdasági előadás. 7.30. Bevezetés a német nyelvtanba­­?. Donizetti komikus operája: Pasquaie. Künigswusserhausen (1300). 3. A megfiatalítás problémája. 330. Gyorsírási tanfolyam. 6. A technika története. 6.30. Angol nyelvtanfolyam. 7.20. Tudományos előadás orvosoknak. S-30-tól a berlini műsort közvetíti. Langenberg (488.8, Dortmunt 283). 1.30. Hang­verseny. .3.45. Ételreceptek. 4. Ének- és gitárhangverseny 5. Szórakoztató zene. 5.5.5. Előadás asszonyoknak 6.40. Új novellák. 7.15. Angol előadás. 8.15. Vesztfáliai est 10.10. Hírek. Lipcse (365.8, Drezda 294). 12. .­.rv. 3­30. Gyorsirási tanfolyam. 430. Hangverseny. 6­05. Felolvasások uj könyvekből 6.50. Angol lecke haladóknak 7..70. Előadás. 8 15. Müvészest. 10.15. Tánczene München (535.7, Nürnberg 303). 2.45. Előadás­­ háziasszonyoknak 3. Régi és uj zenedarabok, duettek 4. Kamarazene. 530. Előadás a kivándorlásról. 7.45. Hangverseny. Pozsony (300). 7. Tót nyelvtanfolyam néme­teknek. 7.30. Népies zene. 10. Hírek. 1030. Cigányzene. Prága (1150). 12 05. Hangverseny. 4.30. Kamarazene. 0. Zenetudományi előadás. 0.35. Németnyelvű műsor. 8.10. Pilseni hangverseny. 10. Hírek. 10.15. Tánczene. Róma (449). 430. Gyermekműsor. 5.15. Jazz-band. 8.45. Operettrészletek. 10. Rádióposta. Stuttgart (379.7, Freiburg 577). 3.50. Előadás háziasszonyoknak. 4.45. Hangverseny. 0.15. Előadás. 6.45. Előadás az operettekről. 7.15. Méhészeti előadás. 8.15. Operaelőadás. Zágráb (310). 7­45. A rádióklub előadása. 8. Eszperantó nyelvtanfolyam. 830. Cigányzene.­­­.45. Hírek. Budapesti Hírlap 1927 február 24. (44. sz-) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Három egyfelvonásos opera. — A Városi Színház bemutatója. — Elismerés illeti a Városi Színház vezető­ségét a mai estéért, amely — az értéktelen operettek sorát megszakítva — komoly törekvésről ad számot. Az első darab címe Karnevál. Szövegírója Toronyi Gyula, zenés grand guignolnak ne­vezi. A szöveg azonban úgy viszonylik az igazi grand guignolhoz, mint a katonásdi­­játél­ a háborúhoz. A betörő, aki véletlenül ismer rá az ünnepelt színésznőben egy régi kis szerelmére s ugyanakkor tud­ja meg azt, , hogy ő egy gróf testvére,­­ öngyilkossá lesz. Ez a szöveg nemcsak naiv, de való­színűtlen is, erőszakolt megoldásával együtt.­­ A kísérőzenét , mely zárt formákban szerkesztett dalokból és egy hindu láncból áll, Lavotta Rudolf szerezte. Könnyű, fran­ciás, nem nagyigényű, de épp ezért ked­ves és tetszetős muzsika. A sorban második, a Laterna magika című pantomim. Szövegét Szederkényi Anna írta, zenéjét Kása György szerezte. A zene magasan a szöveg fölött áll érték­ben és érdekességben. A szöveg nem cse­lekményt mond el, hanem testet ad az asz­­szonyi lélek vétkezését megelőző benső ví­vódásnak. Az Írónő hiba!­ — a terjengős­­séget és a helyenként bántó érthetetlensé­­get — menti az, hogy újszerűt akart al­kotni s küzdött a kifejezés formájával. Az asszony -—- akinek úgyszólván egyedül kell megjátszania a drámát — néma, míg a lelkiismeret, a vágy és a hazugság, ének­szóban jelenik meg. A darab négy képre oszlik s ebben a hosszúságban rejlik első­sorban az, hogy helyenként érdektelenné és fárasztóvá válik, annyival inkább, mint­hogy a benső történés nem jut elég erőtel­jesen és meggyőzően kifejezésre. Sokkal több szin, erő és őszinteség van a zenében, amely Kósa György tehetségé­nek számottevő megnyilatkozása. Stílusa — e műben — erős Debussy-hatást mu­tat, de épp úgy érezhető rajta az is, hogy a szerző Bartók és Kodály Im­re. Kitűnően kezeli az énekbeszédet s az­­ érzés- és gon­dolat-mozzanatokat meggyőzően fejezi ki. Témái jellegzetesek, ham­onizálása színes és gazdag, van sok egyéni ötlete, hang­­szerelése és gazdaságos volta mellett is tömör és jól hangzó s mindenütt hozzási­mul a zene eszmei tartalmához. A harmadik darab, Donna Simona, víg­­opera, a magyar zene egyik legnagyobb élő képviselőjének, Dohnányi Ernőnek ré­gebbi munkája. A huszas opusz-számot viseli; 1012-ben mutatták be Drezdában, az eredeti német szöveggel;­ magyarul Debrecenben adták először 1918. ápr. 2-án. (Szövegét Heindt Viktor írta.) Vér­szegény és hosszú lére eresztett történet a férfigyűlölő Simona asszonyról, aki régi szerelmese,, láttára szögre akasztja elveit és maga is férjhez megy. A szöveg nem arra való, hogy egy zene­szerző tehetségét jelentős alkotásra ih­lesse. Dohnányi zenéje nagyszerűen kö­veti a színpadi történést s így, ha a szö­veg nem érdekes, a zenétől sem várhatunk jelentősebb élményt. A művész alkotóké­pessége azonban itt is megnyilatkozott abban, amiben a szöveg nem kötötte: a nyitányban, amely olaszos stílusában, tartalmi és formai szépségében a mű leg­értékesebb része. (Hangversenyen már többször elő is adták.) A szerző egyénisé­gének jellemző tulajdonságai: a nemes finomság s a kifejezés csiszolt és válasz­tékos módja — a rossz szöveg ellenére is — megadja a darabnak azt az értéket, amely előadását megokolttá teszi. A szereplők közül a legjobb volt Ma­­jeczky Oszkár, aki a Laterna Magiká­ban világos és helyesen hangsúlyozott dekla­­r­álásával, a vígoperában pedig ügyes és könnyed játékával bizonyította be, hogy az eddigieknél nagyobb feladatok meg­oldására is képes. Szedő Miklós a Karne­vál és a Donna Simona tenorszerepében aratott méltán sikert, kellemes, puha és jól képzett hangjával. Partnere mindkét darabban Harmath Hilda volt. A Karnevál­ban a betörő szerepét Sík Rezső játszotta gyakorlatra valló ügyességgel, de a termé­szetellenes alakból nem tudott igazi em­bert formálni. Pécsi Blanka szépen moz­gott a némajátékban, de a lélektani ábrá­zolást helyenkint kissé színtelennek érez­tük, ez azonban főképpen a drámai föl­építés lazaságából és lassú menetéből származott. Ábrányi Margit, Kármán Gizi, Sradnai Erzsi, Christian Lili és Máig Jó­zsef szerepelt még a mai esten, valameny­­nyinek vannak értékes és részben még fejlesztésre váró kvalitásai. Az előadás általában sok igyekezetet árult el, s a ma még jelentkező kisebb hi­­­­bákat a gyakorlat elsimíthatja. Keleti Márton és Sik Rezső rendezte és Kará­csonyi István vezette a három opera elő­adását, amelyet a közönség tetszéssel fo­gadott. A függöny előtt a jelenlevő szer­zők is megjelentek, s kivették részüket a tapsból. Az este kezdetét kínossá válható inci­dens zavarta meg, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Ottlik Pálma. Az ördögimádók. — Teleki Pál gróf előadása a Néprajzi Társaságban. — A Magyar Néprajzi Társaság szerdán délután a Tudományos Akadémia kister­­­­mében felolvasó ülést tartott, amelyen­­ Teleki Pál gróf volt miniszterelnök a R­o­­­­su­-vidéki ördögimádókról tartott előadást. Előadásában előbb imertette az egész vidéket, annak földrajzi fekvését és nép­rajzi osztályozódását, úgy, hogy a hallga­tóság nemcsak a tulajdonképpeni előadást élvezhette végig, hanem megismerte az egész földrajzi foglalatát a népfajnak, melyről az előadás szólt. Teleki Pál gróf előadásának anyagát akkor gyűjtötte, amikor azt a vidéket a Népszövetség megbízásából tanulmányozta. Az ördögimádók Mosultól északra fekvő hegyvidéken és Mosultól keletre egy mész­köves hegyvidéken laknak. Az ördögimá­­dók vallása egy ős összefoglaló valláson kívül több különböző vallásból vett át ele­meket. Így az asszír vallásból, a zsidó val­­lásból, a kereszténységből és izlámból. Eddig az volt a hit, hogy az ördögimádók­nak, a jezideknek, mint írni-olvasni nem tudó népnek, nincsenek könyveik, azonban két szent könyvet őriznek: egyik a Fekete­könyv, a másik a Kinyilatkoztatások könyve, amelyben azonban kinyilatkozta­tások nincsenek. Ez a két könyv arabul van írva. A jezideknek, mint ördögimádók­­nak nem az ördögimádás a vallásuk, ők a sátánt tisztelik, az ő hagyományuk azt mondja, hogy Isten büntetésből lesújtotta a sátánt, az első főarkangyalt, de viszont tízezer esztendőre bérbe adta neki a földet, amelyből eddig hatezer esztendő telt el. A tízezer esztendő letelte után a sátán ismét visszatér a mennybe és a jezideket, akik ez idő alatt se feledkeztek meg az iránta való tiszteletről, magával fogja vinni, s mikor a sátán visszatér a mennybe, akkor átveszi a föld felől az uralmat Jézus. A jezidek épp úgy imádják Istent, mint mások, de az ő hitük szerint Isten oly messze van és a fold és az emberek oly ki­csinyek, hogy közvetetlenül nem törődhe­tik vele és ezért közbeeső lelkek teljesítik az összeköttetést vele. Ilyen első em­anáció volt a sátán. Az ördög Isten balkeze, Jézus a jobbkeze. A sátán nevét azonban a jezi­dek soha ki nem ejtik és még ha más ejti is ki előttük nemcsak a teljes nevet, hanem egy olyan szót, melyben a sátán nevének csak egy szótagja is fordul elő, akkor rá­juk három tennivaló van csak, vagy az illetőt, aki a szót kimondta, megölni, vagy önmagukat megölniük, vagy pedig elfutni. Leginkább az utóbbit választják. Előadása továbi részében ismertette ennek a kom­positum-vallásnak azokat a részeit, melye­ket más vallásokkal való érintkezésnél vet­­tek át. Az előadást rendkívül sok eredeti fel­vételű vetített kép tette még élvezetesebbé. * (írói est) Az Új Irodalmi Társaság írói estét tartott, amelyen nagy sikert arattak Szírt Ferenc, Baróthy György, Benedek Imre és Rába Sándor költemé­nyei. Az estén közreműködött Torday Ju­dit szavalóművésznő. Honfoglalás Anttika nőnomen­­ális álmesem­énye Az országos Beethoven­­ünnep programja. Az Országos Beethoven Zeneünnep Vég­rehajt­óbizottsága megállapította az ünnep budapesti hangversenyeinek műsorát és a szereplő művészeket. Minden eddig forga­lomba került műsortervezet érvényét veszti. Az ünnepség hangversenyeire a jegyárusí­tás megkezdődött. Az Operaház bérlői feb­ruár 26-áig vehetik igénybe helyeiket, illetve jegyezhetnek elő az intézet gazdasági hiva­talában. Február 28-tól március 19-éig az operajegyeket is a Rózsavölgyi-cég árusítja. A Filharmóniai Társaság bérlői részére március 5-éig tartják fenn helyeiket. A kamarazene- és szonáta-estre a Rózsavöl­gyi-cég már most árusítja a jegyeket. A helyárak minden hangversenyre a megszo­kottak maradnak, csak a Missa Solemnisre emelte fel az árakat mérsékelten az Ope­raház igazgatósága. A jegy-előjegyzéssel, illetve megváltással egyidejűleg március 15-éig 4 pengőért emlékérem-utalványt le­het váltani, amelynek ellenében a kultusz­­miniszter által kiadandó művészi kivitelű bronzplakettet kap a Beethoven-ünnepet lá­togató közönség. Az em­lékplakett jóval na­gyobb értékű, mint a megállapított ár és csak korlátolt számban bocsátják ki. A budapesti hangverseny műsora a kö­vetkező: Március 21-én délelőtt 11 órakor meg­nyitó ünnep a Zeneművészeti Főiskolában. Szent István nyitány. Előadja a Zenemű­vészeti Főiskola zenekara; vezényel Hubay Jenő dr.. Ünnepi beszéd, mondja Apponyi Albert gróf. a) Miserere, b) Isten dicsősége. Előadja a Zeneművészeti Főiskola ének­kara, vezényli Siklós Albert. (Meghívott közönség előtt, belépődíj nélkül.) Március 26-án este nyolc órakor az Operaházban theatre parée: Missa Soloui­nis. Előadja a Filharmóniai társaság és a Palestrina-kórus. A magán­szólamokat ének­­lik: Tihanyi Vilma, Bazilidesz Mária, Szé­­kelyhidy Ferenc dr., Venczell Béla. Ve­zényli : Dohnányi Ernő dr. Március 28-án fél nyolc órakor a Zene­művészeti főiskolában. Első zenekari hang­verseny. I. szimfónia. Es-dur zongoraver­seny. V. szimfónia. Előadja a Filharmóniai Társaság zenekara. A zongoraversenyt elő­adja és a hangversenyt vezényli Dohnányi Ernő dr. Március 30-án fél kilenc órakor a Zene­művészeti főiskolában zongoraszonátaest. Es-dur op. 7., D-m­oll op. 31. No 2., Fis­­chur op. 78. Mondschein op. 27., C-moll op. 111. Előadja Dohnányi Ernő dr. Április 1-én félkilenc órakor a Zenemű­vészeti Főiskolában kamarazeneest Fuvola­trió. Előadja: Dömötör Lajos, Waldbauer Imre, Temesvári­ János. Opferlied: Das Glück der Freundschaft. Énekli Marschalkó Rózsi, kiséri Kósa György. Kreutzer-szo­­náta. Előadja Hubay Jenő dr., Dohnányi Ernő dr. Vonósnégyes Cis-moll. Előadja a Waldbauer—-Kerpely vonósnégyes. Április 2-án este hét órakor az Opera­­házban operaest. Szent István, Fidelio. Elő­adja az Operaház személyzete. Vezényli Rékay Nándor. Április 4-én este fél nyolc órakor a Zene­művészeti főiskolában második zenekari hangverseny. Hegedűverseny, IX. szimfó­nia. Előadja a Filharmóniai Társaság ze­nekara és a Palestrina-kórus. A hegedű­versenyt előadja Telményi Emil. A ma­gánszólamokat énekli Medek Anna, Bazi­lidesz Mária, Székely­híd­y Ferenc dr. és Szende Ferenc. Vezényli Dohnányi Ernő dr. Kapuzárás, stagg­one, vagy házikezelés? — A színházigazgatók kapuzárással fenyegetőznek. — Az Országos Színészegyesület ma ülést tartott s az ülésen megjelent vi­déki szín­házigazgatók kijelentették, hogy ha hama­rosan nem kapnak gyors segítséget az állam­tól, országszerte megszüntetik az előadá­sokat. Lehet, hogy valóban beváltják fenyege­tésüket és akkor világgá repülne a szomorú hír, hogy Magyarországnak nem kell szín­művészet; lehet, hogy csak elkeseredésük­ben tettek ilyen súlyos kijelentést. Egy azon­ban bizonyos: az elkeserdésnek hangja csu­pán a vidéki színészet válságának vissz­hangja. A Budapesti Hírlap többizben és részle­tesen foglalkozott a válság okaival s ép­pen ezért fölösleges, hogy ismét felsoroljuk őket. Fölösleges már csak azért is, mert a válság okait csupán lassan lehetne meg­szüntetni s itt most gyors és hathatós se­gítség kell. A színházigazgatók pénzsegítsé­­get kérnek. Ha módjában áll a kultuszmi­nisztériumnak, bizonyára megadja a segít­séget, amely azonban amúgy sem jelent töb­bet, mint injekciót a súlyos beteg fá­jdal­mainak enyhítésére. A betegséget ez az in­jekció nem gyógyítja meg. Jó néhány héttel ezelőtt az a hír járta, hogy a kultuszminisztérium megváltoztatja az eddigi rendszert, bevonja a szíházigaz-

Next