Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)
1927-02-24 / 44. szám
10 Cansone napolitana (négyszólamú). 6. a) Purcell: Florella. Tenorszóló: Schmitt Ede. b) Löwe: Tavasszal (Im Frühling) (négyszólamú, a capella c) Nádor Mihály: Kincsem, galambom (ötszólamú a capella). 7. Brahms: A bús, a méla hárfahang. Dalok női karra, 2 kürt- és hárfakisérettel. Hárfa: Szarvas Klári, Kürt Engert Gusztáv és Lukács. 10. Friss hirek. Utána: Bachmann jazz-band a Ritz nagyszállóból. Bécs (517.2, 577, Grác 357.1). 11. Zene. A.15. Szórakoztató zene. 5.50. Sport- és idegenforgalmi jelentés. 6. Előadás Bécs múltjáról. 6.30. Egészségügyi előadás. 7. Francia nyelvtanfolyam. 7.30. Hangverseny. 8.15. Hangverseny élő osztrák zeneszerzők műveiből. Bértn (404. 506). 3.30. Előadás asszonyoknak. 4.50. Szórakoztató zene. 6.30. A korcsolyázás művészete. 7.30. Az uj hullámhossztervek és az uj rádióleadók teljesítőképessége. 8.50. Kamarazene. 10.30. Tánczene. Boroszló (322,6, Gleiwitz 250). 1.30. Szórakoztató zene. 6. Előadás asszonyoknak. 6.50. Ellőadás Nobel Alfrédről, a dinamitkirályról. 8 Josef Haydn oratóriuma: Az alkotás. 10.15. Eszperantó nyelvtanfolyam. Frankfurt (422,6, Cassel 272.7). 1. Zene. 3.30. Ifjúsági előadás. 4.30. Előadás háziasszonyoknak. 7.45. Technikai előadás. 7.55. Filmszemle. 8.15. Operaszemelvények. Kön'gsberg (303, Ganzig 272.7). 11.30. Délelőtti zene. 4. Gyermekmesék. 4.60. Hangverseny. 0.30. Mezőgazdasági előadás. 7.30. Bevezetés a német nyelvtanba?. Donizetti komikus operája: Pasquaie. Künigswusserhausen (1300). 3. A megfiatalítás problémája. 330. Gyorsírási tanfolyam. 6. A technika története. 6.30. Angol nyelvtanfolyam. 7.20. Tudományos előadás orvosoknak. S-30-tól a berlini műsort közvetíti. Langenberg (488.8, Dortmunt 283). 1.30. Hangverseny. .3.45. Ételreceptek. 4. Ének- és gitárhangverseny 5. Szórakoztató zene. 5.5.5. Előadás asszonyoknak 6.40. Új novellák. 7.15. Angol előadás. 8.15. Vesztfáliai est 10.10. Hírek. Lipcse (365.8, Drezda 294). 12. ..rv. 330. Gyorsirási tanfolyam. 430. Hangverseny. 605. Felolvasások uj könyvekből 6.50. Angol lecke haladóknak 7..70. Előadás. 8 15. Müvészest. 10.15. Tánczene München (535.7, Nürnberg 303). 2.45. Előadás háziasszonyoknak 3. Régi és uj zenedarabok, duettek 4. Kamarazene. 530. Előadás a kivándorlásról. 7.45. Hangverseny. Pozsony (300). 7. Tót nyelvtanfolyam németeknek. 7.30. Népies zene. 10. Hírek. 1030. Cigányzene. Prága (1150). 12 05. Hangverseny. 4.30. Kamarazene. 0. Zenetudományi előadás. 0.35. Németnyelvű műsor. 8.10. Pilseni hangverseny. 10. Hírek. 10.15. Tánczene. Róma (449). 430. Gyermekműsor. 5.15. Jazz-band. 8.45. Operettrészletek. 10. Rádióposta. Stuttgart (379.7, Freiburg 577). 3.50. Előadás háziasszonyoknak. 4.45. Hangverseny. 0.15. Előadás. 6.45. Előadás az operettekről. 7.15. Méhészeti előadás. 8.15. Operaelőadás. Zágráb (310). 745. A rádióklub előadása. 8. Eszperantó nyelvtanfolyam. 830. Cigányzene..45. Hírek. Budapesti Hírlap 1927 február 24. (44. sz-) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Három egyfelvonásos opera. — A Városi Színház bemutatója. — Elismerés illeti a Városi Színház vezetőségét a mai estéért, amely — az értéktelen operettek sorát megszakítva — komoly törekvésről ad számot. Az első darab címe Karnevál. Szövegírója Toronyi Gyula, zenés grand guignolnak nevezi. A szöveg azonban úgy viszonylik az igazi grand guignolhoz, mint a katonásdijátél a háborúhoz. A betörő, aki véletlenül ismer rá az ünnepelt színésznőben egy régi kis szerelmére s ugyanakkor tudja meg azt, , hogy ő egy gróf testvére, öngyilkossá lesz. Ez a szöveg nemcsak naiv, de valószínűtlen is, erőszakolt megoldásával együtt. A kísérőzenét , mely zárt formákban szerkesztett dalokból és egy hindu láncból áll, Lavotta Rudolf szerezte. Könnyű, franciás, nem nagyigényű, de épp ezért kedves és tetszetős muzsika. A sorban második, a Laterna magika című pantomim. Szövegét Szederkényi Anna írta, zenéjét Kása György szerezte. A zene magasan a szöveg fölött áll értékben és érdekességben. A szöveg nem cselekményt mond el, hanem testet ad az aszszonyi lélek vétkezését megelőző benső vívódásnak. Az Írónő hiba! — a terjengősséget és a helyenként bántó érthetetlenséget — menti az, hogy újszerűt akart alkotni s küzdött a kifejezés formájával. Az asszony -—- akinek úgyszólván egyedül kell megjátszania a drámát — néma, míg a lelkiismeret, a vágy és a hazugság, énekszóban jelenik meg. A darab négy képre oszlik s ebben a hosszúságban rejlik elsősorban az, hogy helyenként érdektelenné és fárasztóvá válik, annyival inkább, minthogy a benső történés nem jut elég erőteljesen és meggyőzően kifejezésre. Sokkal több szin, erő és őszinteség van a zenében, amely Kósa György tehetségének számottevő megnyilatkozása. Stílusa — e műben — erős Debussy-hatást mutat, de épp úgy érezhető rajta az is, hogy a szerző Bartók és Kodály Imre. Kitűnően kezeli az énekbeszédet s az érzés- és gondolat-mozzanatokat meggyőzően fejezi ki. Témái jellegzetesek, hamonizálása színes és gazdag, van sok egyéni ötlete, hangszerelése és gazdaságos volta mellett is tömör és jól hangzó s mindenütt hozzásimul a zene eszmei tartalmához. A harmadik darab, Donna Simona, vígopera, a magyar zene egyik legnagyobb élő képviselőjének, Dohnányi Ernőnek régebbi munkája. A huszas opusz-számot viseli; 1012-ben mutatták be Drezdában, az eredeti német szöveggel; magyarul Debrecenben adták először 1918. ápr. 2-án. (Szövegét Heindt Viktor írta.) Vérszegény és hosszú lére eresztett történet a férfigyűlölő Simona asszonyról, aki régi szerelmese,, láttára szögre akasztja elveit és maga is férjhez megy. A szöveg nem arra való, hogy egy zeneszerző tehetségét jelentős alkotásra ihlesse. Dohnányi zenéje nagyszerűen követi a színpadi történést s így, ha a szöveg nem érdekes, a zenétől sem várhatunk jelentősebb élményt. A művész alkotóképessége azonban itt is megnyilatkozott abban, amiben a szöveg nem kötötte: a nyitányban, amely olaszos stílusában, tartalmi és formai szépségében a mű legértékesebb része. (Hangversenyen már többször elő is adták.) A szerző egyéniségének jellemző tulajdonságai: a nemes finomság s a kifejezés csiszolt és választékos módja — a rossz szöveg ellenére is — megadja a darabnak azt az értéket, amely előadását megokolttá teszi. A szereplők közül a legjobb volt Majeczky Oszkár, aki a Laterna Magikában világos és helyesen hangsúlyozott deklarálásával, a vígoperában pedig ügyes és könnyed játékával bizonyította be, hogy az eddigieknél nagyobb feladatok megoldására is képes. Szedő Miklós a Karnevál és a Donna Simona tenorszerepében aratott méltán sikert, kellemes, puha és jól képzett hangjával. Partnere mindkét darabban Harmath Hilda volt. A Karneválban a betörő szerepét Sík Rezső játszotta gyakorlatra valló ügyességgel, de a természetellenes alakból nem tudott igazi embert formálni. Pécsi Blanka szépen mozgott a némajátékban, de a lélektani ábrázolást helyenkint kissé színtelennek éreztük, ez azonban főképpen a drámai fölépítés lazaságából és lassú menetéből származott. Ábrányi Margit, Kármán Gizi, Sradnai Erzsi, Christian Lili és Máig József szerepelt még a mai esten, valamenynyinek vannak értékes és részben még fejlesztésre váró kvalitásai. Az előadás általában sok igyekezetet árult el, s a ma még jelentkező kisebb hibákat a gyakorlat elsimíthatja. Keleti Márton és Sik Rezső rendezte és Karácsonyi István vezette a három opera előadását, amelyet a közönség tetszéssel fogadott. A függöny előtt a jelenlevő szerzők is megjelentek, s kivették részüket a tapsból. Az este kezdetét kínossá válható incidens zavarta meg, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Ottlik Pálma. Az ördögimádók. — Teleki Pál gróf előadása a Néprajzi Társaságban. — A Magyar Néprajzi Társaság szerdán délután a Tudományos Akadémia kistermében felolvasó ülést tartott, amelyen Teleki Pál gróf volt miniszterelnök a Rosu-vidéki ördögimádókról tartott előadást. Előadásában előbb imertette az egész vidéket, annak földrajzi fekvését és néprajzi osztályozódását, úgy, hogy a hallgatóság nemcsak a tulajdonképpeni előadást élvezhette végig, hanem megismerte az egész földrajzi foglalatát a népfajnak, melyről az előadás szólt. Teleki Pál gróf előadásának anyagát akkor gyűjtötte, amikor azt a vidéket a Népszövetség megbízásából tanulmányozta. Az ördögimádók Mosultól északra fekvő hegyvidéken és Mosultól keletre egy mészköves hegyvidéken laknak. Az ördögimádók vallása egy ős összefoglaló valláson kívül több különböző vallásból vett át elemeket. Így az asszír vallásból, a zsidó vallásból, a kereszténységből és izlámból. Eddig az volt a hit, hogy az ördögimádóknak, a jezideknek, mint írni-olvasni nem tudó népnek, nincsenek könyveik, azonban két szent könyvet őriznek: egyik a Feketekönyv, a másik a Kinyilatkoztatások könyve, amelyben azonban kinyilatkoztatások nincsenek. Ez a két könyv arabul van írva. A jezideknek, mint ördögimádóknak nem az ördögimádás a vallásuk, ők a sátánt tisztelik, az ő hagyományuk azt mondja, hogy Isten büntetésből lesújtotta a sátánt, az első főarkangyalt, de viszont tízezer esztendőre bérbe adta neki a földet, amelyből eddig hatezer esztendő telt el. A tízezer esztendő letelte után a sátán ismét visszatér a mennybe és a jezideket, akik ez idő alatt se feledkeztek meg az iránta való tiszteletről, magával fogja vinni, s mikor a sátán visszatér a mennybe, akkor átveszi a föld felől az uralmat Jézus. A jezidek épp úgy imádják Istent, mint mások, de az ő hitük szerint Isten oly messze van és a fold és az emberek oly kicsinyek, hogy közvetetlenül nem törődhetik vele és ezért közbeeső lelkek teljesítik az összeköttetést vele. Ilyen első emanáció volt a sátán. Az ördög Isten balkeze, Jézus a jobbkeze. A sátán nevét azonban a jezidek soha ki nem ejtik és még ha más ejti is ki előttük nemcsak a teljes nevet, hanem egy olyan szót, melyben a sátán nevének csak egy szótagja is fordul elő, akkor rájuk három tennivaló van csak, vagy az illetőt, aki a szót kimondta, megölni, vagy önmagukat megölniük, vagy pedig elfutni. Leginkább az utóbbit választják. Előadása továbi részében ismertette ennek a kompositum-vallásnak azokat a részeit, melyeket más vallásokkal való érintkezésnél vettek át. Az előadást rendkívül sok eredeti felvételű vetített kép tette még élvezetesebbé. * (írói est) Az Új Irodalmi Társaság írói estét tartott, amelyen nagy sikert arattak Szírt Ferenc, Baróthy György, Benedek Imre és Rába Sándor költeményei. Az estén közreműködött Torday Judit szavalóművésznő. Honfoglalás Anttika nőnomenális álmeseménye Az országos Beethovenünnep programja. Az Országos Beethoven Zeneünnep Végrehajtóbizottsága megállapította az ünnep budapesti hangversenyeinek műsorát és a szereplő művészeket. Minden eddig forgalomba került műsortervezet érvényét veszti. Az ünnepség hangversenyeire a jegyárusítás megkezdődött. Az Operaház bérlői február 26-áig vehetik igénybe helyeiket, illetve jegyezhetnek elő az intézet gazdasági hivatalában. Február 28-tól március 19-éig az operajegyeket is a Rózsavölgyi-cég árusítja. A Filharmóniai Társaság bérlői részére március 5-éig tartják fenn helyeiket. A kamarazene- és szonáta-estre a Rózsavölgyi-cég már most árusítja a jegyeket. A helyárak minden hangversenyre a megszokottak maradnak, csak a Missa Solemnisre emelte fel az árakat mérsékelten az Operaház igazgatósága. A jegy-előjegyzéssel, illetve megváltással egyidejűleg március 15-éig 4 pengőért emlékérem-utalványt lehet váltani, amelynek ellenében a kultuszminiszter által kiadandó művészi kivitelű bronzplakettet kap a Beethoven-ünnepet látogató közönség. Az emlékplakett jóval nagyobb értékű, mint a megállapított ár és csak korlátolt számban bocsátják ki. A budapesti hangverseny műsora a következő: Március 21-én délelőtt 11 órakor megnyitó ünnep a Zeneművészeti Főiskolában. Szent István nyitány. Előadja a Zeneművészeti Főiskola zenekara; vezényel Hubay Jenő dr.. Ünnepi beszéd, mondja Apponyi Albert gróf. a) Miserere, b) Isten dicsősége. Előadja a Zeneművészeti Főiskola énekkara, vezényli Siklós Albert. (Meghívott közönség előtt, belépődíj nélkül.) Március 26-án este nyolc órakor az Operaházban theatre parée: Missa Solouinis. Előadja a Filharmóniai társaság és a Palestrina-kórus. A magánszólamokat éneklik: Tihanyi Vilma, Bazilidesz Mária, Székelyhidy Ferenc dr., Venczell Béla. Vezényli : Dohnányi Ernő dr. Március 28-án fél nyolc órakor a Zeneművészeti főiskolában. Első zenekari hangverseny. I. szimfónia. Es-dur zongoraverseny. V. szimfónia. Előadja a Filharmóniai Társaság zenekara. A zongoraversenyt előadja és a hangversenyt vezényli Dohnányi Ernő dr. Március 30-án fél kilenc órakor a Zeneművészeti főiskolában zongoraszonátaest. Es-dur op. 7., D-moll op. 31. No 2., Fischur op. 78. Mondschein op. 27., C-moll op. 111. Előadja Dohnányi Ernő dr. Április 1-én félkilenc órakor a Zeneművészeti Főiskolában kamarazeneest Fuvolatrió. Előadja: Dömötör Lajos, Waldbauer Imre, Temesvári János. Opferlied: Das Glück der Freundschaft. Énekli Marschalkó Rózsi, kiséri Kósa György. Kreutzer-szonáta. Előadja Hubay Jenő dr., Dohnányi Ernő dr. Vonósnégyes Cis-moll. Előadja a Waldbauer—-Kerpely vonósnégyes. Április 2-án este hét órakor az Operaházban operaest. Szent István, Fidelio. Előadja az Operaház személyzete. Vezényli Rékay Nándor. Április 4-én este fél nyolc órakor a Zeneművészeti főiskolában második zenekari hangverseny. Hegedűverseny, IX. szimfónia. Előadja a Filharmóniai Társaság zenekara és a Palestrina-kórus. A hegedűversenyt előadja Telményi Emil. A magánszólamokat énekli Medek Anna, Bazilidesz Mária, Székelyhídy Ferenc dr. és Szende Ferenc. Vezényli Dohnányi Ernő dr. Kapuzárás, staggone, vagy házikezelés? — A színházigazgatók kapuzárással fenyegetőznek. — Az Országos Színészegyesület ma ülést tartott s az ülésen megjelent vidéki színházigazgatók kijelentették, hogy ha hamarosan nem kapnak gyors segítséget az államtól, országszerte megszüntetik az előadásokat. Lehet, hogy valóban beváltják fenyegetésüket és akkor világgá repülne a szomorú hír, hogy Magyarországnak nem kell színművészet; lehet, hogy csak elkeseredésükben tettek ilyen súlyos kijelentést. Egy azonban bizonyos: az elkeserdésnek hangja csupán a vidéki színészet válságának visszhangja. A Budapesti Hírlap többizben és részletesen foglalkozott a válság okaival s éppen ezért fölösleges, hogy ismét felsoroljuk őket. Fölösleges már csak azért is, mert a válság okait csupán lassan lehetne megszüntetni s itt most gyors és hathatós segítség kell. A színházigazgatók pénzsegítséget kérnek. Ha módjában áll a kultuszminisztériumnak, bizonyára megadja a segítséget, amely azonban amúgy sem jelent többet, mint injekciót a súlyos beteg fájdalmainak enyhítésére. A betegséget ez az injekció nem gyógyítja meg. Jó néhány héttel ezelőtt az a hír járta, hogy a kultuszminisztérium megváltoztatja az eddigi rendszert, bevonja a szíházigaz-