Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

12 kát. Az ott, valamint a polgármesteri hi­vatalba nyíló ajtón elhelyezett plakát szö­vege a következő: A székesfővárosnál ez­­időszerint semmiféle alkalmazás nincsen. Állásokért előterjesztett kérelmek ennél­fogva nem vehetők figyelembe. Majd alatta egy másik plakát,­­ hogy némi humor is vegyüljön az ügybe,­­ így hangzik: Tes­sék az ajtót betenni. Értesülésünk szerint a polgármester figyelme újabban a központi pénztár felé irányul és a szállítói számláik kifize­tésének módját tanulmányozzák. Számta­lan pauszra adott ugyanis okot az, hogy a város számára végzett munkák, a szál­lított anyagok árát csak hosszú utánjárás, sok kilincselés után tudták megkapni a bürokrácia útvesztőiben tájékozatlan jogo­sultak. Ezt a hibát igyekezett némely mer­kantil-szellemű folyosó-látogató kamatoz­tatni és a pénztár előtt váró iparosoknak, kereskedőknek csekély összegért felaján­lotta szolgálatait, ígérve, hogy a számla kifizetését azonnal „kiprotezsálja“. Fölös­leges megjegyeznünk, hogy erre a közben­járásra csupán a protektornak van szük­sége, mert az illetékes hivatalok úgyis pontosan végzik kötelességüket, a közben­járó egy pillanattal sem gyorsítja meg a kifizetést és csupán jó ötletét használja ki a nélkül, hogy a jövedelmet forgalmi adó levonása céljából bejelentené. A tiltó pla­kát rövid időn belül a középponti pénztár ajtain is meg fog jelenni. Bodiploti Rikiap 1927 JeErah­ ,We­is S. ^ IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Megalakult a Széchenyi-Társaság. Az elmúlt évben megtartott természet­tudományi kongresszus kimondotta, hogy a természettudományi kutatás fellendítése céljából szükségesnek tartja egy olyan ter­mészettudományi társulat létesítését, amely összefoglalja az összes természettudomá­nyokat. Az új tudományos alakulás Széchenyi- Társaság címmel tegnap tartotta a műegye­tem dísztermében alakuló közgyűlését, amelyen a többi között megjelentek Sipőcz Jenő polgármester, Harkányi János báró, Kertész K. Róbert államtitkár, Ilosvay La­jos, Kaán Károly ny. államtitkárok, Gor­don Róbert, a Délivasút igazgatója, Ba­logh Jenő, az Akadémia főtitkára, a Szent István Akadémia képviseletében Schafar­­zik Ferenc dr., Pompéni Elemér, a szaba­dalmi felsőbíróság elnöke, Tauffer Vilmos, Korányi Sándor báró egyetemi tanárok, Czabalay Kálmán, a földmunkatanács el­nöke, Rózsa Károly, a gázgyár vezérigaz­gatója, Hutyra Ferenc állatorvosi főiskolai rektor, Bárdos Rémig pannonhalmi fő­apát, Gogolák Károly miniszteri tanácsos, Kornfeld Mór báró, Székács Elemér, Or­­m­ándy János dr., Bognár Cecil, Nádler Róbert, Prochner Kálmán és még szá­mosan. A gyűlésen Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter mondott megnyitóbeszédet, amelyben rámutatott arra, hogy ez az új társaság lesz az a társadalmi szerevezet, amely a természettudományok fejlődését az állami jellegű szervezeteken kívül elő­segítik. Ezután Sehimanek Emil műegye­temi tanár, a végrehajtó­ bizottság elnöke számolt be az előkészítő munkálatokról és terjesztette elő az alapszabályokat, amelye­ket a kögyűlés elfogadott. Ezután került a sor a tisztikar megválasztására. Elnökké közfelkiáltással Popovits Sándort válasz­tották m­eg, társelnök lett Ilosvay Lajos, aki a betegsége miatt távollévő Popovics Sándor helyett átvette az elnöklést s mon­dott köszönetét megválasztásáért. Ezután a közgyűlés hetventagú szenátust választott. Ezután L­ampérth Géza terjesztette elő főtitkári jelentését, amelyben beszámolt a vidéki üdvözlésekről,­­ arról, hogy a jövő hónapokban megkezdődnek a vidéki jubi­leumi vándorülések, amelyekkel a vidék és a főváros irodalmi kapcsolatát igyekez­nek elmélyíteni. Jelentette még, hogy Finn­országban a Ferődi-kultusz egyre terjed. Manningen Ottó lefordította a János vitézt s egy uj Petőfi-forditónak, Karin Kijösti­­nek nagy sikerei vannak. Ezután kegyele­tes szavakkal emlékezett meg a napokban elhunyt Kvassay Edéről. Végül felhívta a közönség figyelmét a csütörtökön tartandó finn­ észt­estre, melyet Zempléni Árpád tu­ráni költő emlékezetének szentelnek. Benedek Elek felolvasása következett ez­után, aki az Istenházától a temetőkertig novellának jelzett végtelenül kedves, humo­ros kis értekezésében a jubilánsokról be­szélt, amelyek a jubiláló lassú halálát je­lentik. A közönség felolvasása után Bene­dek Eleket lelkesen ünnepelte. Szathmáry István költeményeit, Géczy István pedig Kispál Márton úriháza című színművéből olvasott fel nagy sikerrel. Végül Maday Gyula országgyűlési képviselő néhány szép versét Pintér Gyula r- tag mutatta be. Rákosi Jenő ünneplése. Rákosi Jenő ebben az évben érte meg drámairól munkásságának hatvanadik év­fordulóját, amelyet Rákosi Jenő tisztelői tegnap a Hungária-szálló nagytermében díszlakomán ünnepeltek meg. Az ünnepen Petri Pál államtitkárral képviseltette magát a kormány s Apponyi gróffal, Berzeviczy Alberttel, Durini di Monza gróf olasz követtel, Álgya Papp Sándor tábornokkal, Hegedűs Lóránttal az élén részt vett a lakomán társadalmi, tudo­mányi és művészeti életünk számos kitű­nősége. Az első szónok Hegedűs Lóránt volt, majd Apponyi Albert gróf mondott beszédet, kiemelve Rákosi Jenő drámaírói munkásságának hatását a magyar iroda­lomra s lelkes szavakkal méltatva Rákosi Jenő hazaszeretetét. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Berzeviczy Albert állott fel szólásra. — Rákosi Jenő — mondotta a többi közt — az irodalom folytonosságának megszemélyesítője. Nem tudjuk, mit csodál­junk inkább benne: termékenységét, sok­oldalúságát, avagy fejlődési képességét. Az újságírás mindinkább elhódította a szép­irodalomtól, de sohasem egészen. Nem ki­várhatunk jobbat neki, mint azt, hogy Rá­kosi a maga teljes munkaerejében érje meg hazájának újabb felvirágozását és ő zengje el a haza feltámadásakor az alle­­luját. A nagy tetszéssel fogadott felköszöntő után Petri Pál államtitkár tolmácsolta Rá­kosi Jenőnek a kormány üdvözletét, arra kérve őt, hogy az újságírás mellett ne fe­ledkezzék meg régi szerelméről, a dráma­­irásról. A következő szónok Andrássy Gyula gróf volt, aki poharát arra a szel­lemre ürítette, amely az ünnepet áthatotta. A köszöntések sorát Huszár Károly fejezte be. Ezután Rákosi Jenő köszönte meg az üdvözléseket, beszédében megemlítve Ber­zeviczy Albertnek a Kisfaludy-Társaságban mondott beszédét. — Berzeviczy — mondotta — mint ille­tékes orvos a szakadék közé állt, kinyúj­totta a kezét, hogy egyesítsen, sajnos azon­ban ő is úgy járt, mint a békítők rendsze­rint járnak. Aki a hínárt ki akarja irtani az irodalomból, a jövő számára dolgozik. Azt a dicsőséget, amely őt ma érte, felnya­­lábolja és elviszi az irodalom betegszobá­jába. Arra üríti poharát, hogy az irodalom és a sajtó szelleme legyen egységes abban az irányban, amelyet Berzeviczy Albert megjelölt. Rákosi Jenő köszönő szavai után Ba­lassa Imre, ifj. Hegedűs Sándor, Harsányi Zsolt, Beöthy László, Eöttevényi Olivér, Sümegi Vilmos, Fodor Oszkár dr., Mellai A szerelem iskolája. — Díszelőadás a Nemzeti Színházban. — Rákosi Jenő drámaírói jubileumának ünneplésére díszelőadás volt a Nemzeti Színházban. A szerelem iskolájá­nak elő­adását Herczeg Ferenc színes, szárnyaló lendületű prológusa vezette be. A prológus — Rákosi Jenő apothézise — Márkus Emma páratlan művészi erejében talált méltó in­­terpretátorra. A prológus elhangzása után a közönség felállt és stapssal, éljenzéssel üdvözölte Rákosi Jenőt, ki páholyából kö­szönte meg az üdvözletét. A díszelőadás fényes, külső keretek kö­zött zajlott le. Benső tartalmat adott ennek a keretnek a közönség meleg odaadása és lelkes ünneplése. A nézőtéren ott láttuk az irodalom, a művészet, a politikai élet szá­mottevő jeleseit. Az ünnepelt Rákosi Jenő virággal gyönyörűen feldíszí­tett föld­szinti páholyban ült, családjával együtt. A szerelem iskoláját még nem láttuk ilyen jó előadásban, mint ma este. A ren­dezés mesterien aláhúzta és kiemelte az álom és való közötti határvonalat. Itt volt tudniillik mindig egy kis zökkenő, de a ma esti rendezés ezt eltüntette. Az előadás egész formájában kitűnő. Tőkés Anna Stel­lája valósággal örvendetes meglepetés mind­­nyájunk számára. Ez a fiatal színésznő sze­repről szerepre nő és erősödik. Stellája külső habitusában és benső elgondolásában szép, jó, igaz és a mi fő. — emberi. Abonyi Cor- I diaiját már több ízben méltattuk, ma mintha még színesebb és jobb lett volna a szerep kezében, mint máskor. Lehotay érdekes, jó figurája Orlandó, de éppen ilyen meleg dicsérettel kell megemlékez­nünk a többi szereplőről, Horváth Jenőről, Gál Gyuláról, Forgáchról, Fehérről, Mi­­hályfiról, Ligeti Juliskáról, Környey Pau­láról, Radó Máriáról, Halmy Margitról, Rosos Gizelláról, Kelemen Máriáról, Somló Emmáról, Szabó M.-ről, Gyenisről, Hosszú Zoltánról, Bodnárról és a többiekről, kik mind bátran kivehetik részüket az ünnepi este feledhetetlen sikeréből. A közönség lelkes kedve egyre fokozó­dott. A felvonások végén az egész nézőtér, mint egy ember állt fel és tapsolva, élje­nezve hívta Rákosi Jenőt, kinek újra meg újra meg kellett jelenni a függönyök előtt. Mött néhány boszorkányosan ügyeset látt­­unk; a kisérő jazz-band és az énekesek nem els­őrangúak; utóbbiak közül Francis Mozes baritonja érte el a legnagyobb ha­­tást. A színház megtelt, a közönség vndiá-­ mán és szeretettel tapsolt a vendégeknek. * (Az Akadémia ülése.) A Tudományos Akadémia Ill-ik osztálya hétfőn előadó­ülést tartott, amelyen Schaffer Károly rendes tag Agliás agydaganatok osztá­lyozásáról tartott előadást s ezután bemu­tatta a Him­pathologische Beitrage V. kö­tetét, Az elmebetegségek és a kapcsolatos idegbetegségek kórtana című tankönyvét, Zemplén Géza lev. tag A melibióz és a raf­­finóz szerkezetének bizonyításáról és A tejcukor lebontásánál keletkező galakto­­arabinozóról értekezett. Mauthner Nándor vendég részéről Egy új resacctophenon szintézisét Ilosvay Lajos dr. rendes tag terjesztette elő. Rados Gusztáv dr. rendes tag bemutatta Klub Lipótnak, a Ferenc József-egyetem tanárának Éleikkel göm­böt érintő tetraéderekről cimü értekezését, Fehér Dániel dr. Vizsgálatok a fenyőfák terméseinek a lehullásáról cimü munkáját mutatta be. Végül Rédei László vendég­nek A képzetes másodfokú számtest osz­tályszámáról szóló levezetését mutatta be Kürschák József r. tag. Az előadás után rövid, zárt ülés következett, amely a fo­lyóügyekkel foglalkozott. * (Dujardin professzor előadása.) A Magyar Francia Irodalmi Társaság meg­hívására Budapestre érkezett Dujardin Eduárd párisi egyetemi tanár ma este nagy és előkelő közönség előtt tartott elő­adást az Ügyvédi Kamara dísztermében. Az előadáson a külügyminisztérium ré­széről megjelentek Khuen-Héderváry Sán­dor gróf és Nuber Sándor gróf meghatal­mazott miniszterek, a kultuszminisztérium részéről Petri Pál államtitkár. Az Akadé­mia részéről Berzeviczy Alberti és az élén számos akadémikus. A francia követséget Gueraud ügyvivő és Carrere attasé képvi­selték. Az elnöki megnyitót Pekár Gyula, a Magyar Francia Irodalmi Társaság el­nöke mondotta.­­ Dujardin professzor a francia költészetről néhány újabb iro­dalmi elmélet alapján tartott előadást Holnap, kedden délután 5 órakor ugyan­csak az Ügyvédi Kamara dísztermében a modern költőkről tart előadást. Az elő­adáson mindenkit szívesen látnak, belépő­díj nincs. Armand dr., Malaky Mihály, Tóth Pál, Kö­­rössy Henrik köszöntötte Rákosi Jenőt, majd Major Simon népköltő cigányzenekar kíséretével énekelte el néhány saját szer­zeményű dalát, amelyet Rákosi Jenőről költött. Az arcképleleplezés. A bankettet megelőzően a Nemzeti Szín­ház múzeumában házias jellegű ünnepsé­gen leplezték le és adták át a múzeumnak Rákosi Jenő arcképét. A festményt Hege­dűs Lóránt adta át Hevesi Sándornak. — A legnagyobb köszönettel vesszük át a jubileumi bizottságtól Rákosi Jenő arc­képét — mondotta Hevesi — és díszítjük vele az annak idején felépülő új Nemzeti Színház előcsarnokát Ezt a színházat Rá­kosi Jenő hozta létre, ő teremtette meg gárdáját s olyan igazgató volt, aki ha nem sikerült megfelelő darabot találnia, maga csinálta meg. A színház múzeumának nevében a mú­zeum őre, Pataky János vette át a képet, majd Rákosi Jenő köszönte meg meghatott szavakkal az ünneplést. * (Operaház.) A Petruska tegnapi elő­adásán először adta a ballerina szerepét Vécsey Elvira pompás ritmussal és kife­jező mozdulatokkal. Produkcióját igen me­legen fogadták. * (Hangverseny.) Komor Vilmos mai ze­nekari estjét Bartók­-bemutató tette érde­kessé. Bartók egyik szerzői estjén hallot­tuk a Falun című dalciklust, melyet ma este átdolgozott formában, négy ének­hangra, a Sztravinszky-féle kis­ zenekarkí­­sérettel adták elő. Újat nem mond Bartók ebben a művében, régebbi kifejezésformáit ismétli, de finom hangulatai, majd szilaj, tüzes ritmusai magukkal ragadnak. A böl­csődal poézise, a legénytánc ősereje nagy­szerűen hat a kis­ zenekar raffinált színei­ben. A négy énekhangot Bazilidesz Mária, Havas Gyöngyike, Adám Teréz és Falus Margit énekelték. A közönség viharos tet­széssel fogadta a bemutatót. * (Négerek a Városi Színházban.) A Vá­rosi Színházban ma este Black People címmel néger revüt játszottak. A szerep­lők között volt félvér, sőt maláji típus is. A revü öt képének fő alkotó eleme az ős­­eredet néger tánc volt, ugyanaz, amelynek halvány utánzata, torzított formában, ma már egész Európa társadalmában megho­­nosult. A négerek előadásában azonban jólesően hatnak ezek a táncok, mert ter­mészetesek, mint a gyermekes, tiszta jó­kedv ösztönös kitörése. Ugyanígy hat a humoruk is; primitív, keresetlen, őszinte, mint a gyermek kacagása. A táncosok kö­ ifj A Petőfi-Társaság felolvasó ülése. Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi-Tár­­saság februári felolvasó ülését Pekár Gyula elnöklésével az Akadémia felolvasótermé­ben. Pekár Gyula elnöki megnyitójában öröm­mel jelentette, hogy a jubileumi ünnepség immár országos méreteket öltött, harminc vidéki törvényhatósági városból érkezett üdvözlés a társasághoz. — A nemzeti iro­dalom kérdésében most foglal állást a nem­­zet — mondotta beszéde során. A Kisfa­­ludy-Társaság ünnepi ülése után, amelyen a magyar kulturélet illusztris faktora, a Kisfaludy-Társaság és az Akadémia elnöke, Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában fennen hangoztatta, hogy igenis minden hatalmas, amit irodalomban, művészetben a föld termett, csak nemzeti alapon történt. Berzeviczy Albert megpendítette az Ál­problémát, s abból, ahogyan a másik tábor­ból feleltek, amilyen tiszteletlenül támad­ták ezt a nagy embert, olyan tónusban, amely az októberi forradalom sajtóviszo­nyaira emlékeztet, ebből következik, hogy az a másik tábor — mert sajnos, ennek a szétdarabolt országnak az irodalma két táborba szakadt — még mindig felveti a fejét. Nincsen még egy olyan birkatürelmű ország, mint mi vagyunk! Próbálnák csak ezt más országban, akár Olaszországban is csinálni! Nekünk ki kell tartani a nemzeti eszme mellett, ezt bizonyítja a másik tábor felzúdulása is. A Petőfi-Társaság nevében Berzeviczy Alberttal szemben a legteljesebb szolidaritást nyilvánítom. Ezután üdvözölte az elnök Rákosi Jenőt jubileuma, Molnár Ferencet párisi sikerei alkalmából. Hangverseny. * (A Wiener Philharmoniker) II. Beetho­­ven-estje holnap, szerdán a Városi Szín­házban; VIII. és IX. szimfónia Weingart­­ner vezénylete alatt; bécsi szólisták és a Palestrinakórus közreműködésével. Jegyek 2-től 9 P-ig elfogytak; kaphatók 10-től 14 P-ig. Rózsavölgyi. * (A Wiener Philharmoniker) I. Beetho­­ven-estje ma, kedden a Vigadóban. Minden jegy elkelt. * (Runnester Weisly.A­ki az idén Bécs­ben közkívánatra már második estjét adja, február 18-iki budapesti estjére csütörtö­kön érkezik meg. Zsúfolt ház fogja őt itt is ünnepelni. (Harmónia.) A színházak e heti műsora* M. Kir. Operaház: Szerda: Fanni (először). (Bérlet A sorozat 19. sz.) Csütörtök: Pillangókisasszony. (Bérletszü­net 26. sz.) Péntek: Tosca. (Bérlet C sorozat 20. sz.) Szombat: Fanni (másodszor.) (Bérlet B so­rozat 19. sz.) Vasárnap: A denevér. (Bérletszünet 27. sz.) Hétfő: Nincs előadás. (VIII. Filharmóniai hangverseny a Székesfővárosi Vigadóban.) (Bérlet B sorozat IV. sz.) Kedd: A nürnbergi mesterdalnokok (Mar­cell Journet, a Párisi Nagy Opera és a Milánói Scala művészének vendégfellép­tével.) (Bérletszünet 28. sz.) Nemzeti Színház. Szerda: Tücsök. Csütörtök: Egy magyar nábob. Péntek: Te csak pipálj Ladányi. Szombat: Te csak pipálj Ladányi. Vasárnap délután: Váljunk el, este: Te csak pipálj Ladányi. Nemzeti Színház Kamara Színháza. Szerda: Tanmner John házassága. Csütörtök: A házitündér. Péntek: Candida. Szombat: Diktátor. Vasárnap délután: A házitündér; este: Dik­tátor. Városi Színház. Szerda: A bécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye Weingartner Félix vezény­lésével­. . Csütörtök: Black People (néger revü-társu­­lat vendégjátéka).­­ Péntek: Black People (néger revü-társulat vendégjátéka). Szombat délután: Fráter Lóránt nótaestje; este: Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutzig. Vasárnap délután: Kiss és Kis; este: Stro­goff Mihály utazása Moszkvától Irkutzig.

Next