Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)

1927-02-05 / 28. szám

I Frey Dagobert tanár előadása. Mint a Magyar Régészeti Társulat ven­dége, tegnap tartotta meg előadását Frey Dagobert bécsi egyetemi tanár, híres mű­vészettörténeti író a bécsi barokk művé­szetről és magyarországi kapcsolatairól az Iparművészeti Múzeum felolvasó termében nagyszámú és előkelő közönség előtt. Frey tanárt lendületes beszéddel Hekler Antal egyetemi tanár üdvözölte, aki rá­mutatott a barokk művészet iránt újabban fölébredt és a mai korszellemmel össze­függő nagy érdeklődésre. Az osztrák és a magyar művészettörténelem csak kölcsö­nös munkával képes a két ország barokk művészetét tudományosan feldolgozni, mert a nagy mesterek mindkét ország területén munkálkodtak. Frey tanár előadását a barokk művé­szet társadalmi alapjainak ismertetésével kezdte és hangoztatta, hogy ez a művészeti áramlat egész Európában elsősorban az abszolutisztikus monarchia szellemének és társadalmi formáinak volt kifejezője. Róma és Páris mellett Bécs a legtalálóbb példája annak, hogy a XVII. és XVIII szá­zad művészeti központjai a fejedelmi ud­varok árnyékában fejlődnek ki. Ez az ud­vari szellem jut kifejezésre az építtető és műpártoló főurak működésében is. Ezek szerepe a művészekkel szemben nemcsak a feladatok kijelölésében, a programok adásában és a bemutatott tervek elbírálá­sában nyilvánult, hanem sokan rendelkez­tek e nagy mecénások között olyan mű­vészeti készültséggel, hogy a mesterek munkáit a maguk szellemében is irányít­hatták. A bécsi udvarral állandó érintke­zésiben álló magyar főnemességnek is fon­tos szerepe van az ausztriai és a magyar- T­rága (1150). 9.30. Mezőgazdasági hírek. 9.30. Szentmise. . 11. Matiné. 5. Hangverseny. 6. Német nyelvű műsor. 8. Zenekari hangverseny. 8.50. Vidám szavalatok. 1­. Fúvós zenekari hangverseny. 10. Hírek. Zágráb (310). 5. Mese. 8.30. Vidám zene. 045. Hírek. 10. Tánczene.. Róma (449). 10.30. Egyházi zene. I. Hírek. 5. Jazzband. 7.30. Hirek. 8.45. A Stefani-ügynökség sporthírei. 9. Zenekari hangverseny. 10.55. Hirek. Zürich (494). 10.15. Novellák. II. Hangverseny. 1. Hangverseny. 3.30. Tánczene. 8. Hangverseny. 9.50. Hirek. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A tücsök. — Meilhac és Halévy bohózatának előadása a Nemzeti Színházban, február 4-én. — Mailhac és Halévy darabján immár any­­nyira keresztülrobogott az idő, hogy még egy olyan jó előadás sem tudja megmen­teni és a közönség érdeklődéséhez közel­­hozni, mint amilyet ma este a Nemzeti Színházban láttunk. Ez a bohózat volta­képpen nem más, mint egy nagy színésznő számára íródott, szerep s minden, ami benne történik, a cigányoktól elrabolt grófi gye­rek, a kontesszből lett kötéltáncosnő s vé­gül az ifjú barbizóni művészek karrikatúra­­szerű beállítása, mind csak keret, hogy egy vérbeli színészi erő brillírozhasson, ragyog­hasson, kedvére kinyújtózkodva, kitom­bolhassa magát benne. Az efajta színművek néha nagy és igaz sikereket aratnak és azt sem merjük mondani, hogy érdem nélkül, hiszen hálásnak kell lenni a szerző iránt, ha alkalmat ad egy színpadi erőnek a ra­­gyoáásra. Meilhac és Halévy darabja azon­ban annyira elavult, s ami még sokkal na­gyobb baj, annyira mesterkélt s mellékes, oda nem tartozó motívumokkal megterhelt, hogy már senki és semmi nem bírja a szín­pad deszkáin megtartani s érdeklődésünk körébe hozni. Az első felvonás, a gróf­kisasszonyból lett kötéltáncosnő feltalálása az ifjú festők bemutatása, még igen kedves és vonzó, de a történés nem fejlődik to­vább, a csomó egyre ku­záltabb s a mese egyre több mellékes, erőszakkal odaránci­­gált motívummal terheltebb lesz. Francia írótól szokatlan ügyetlenséggel és lassúság­gal, a két szerző, álló vízként hagyja a da­rabot, melyen egy pár derűsebb momen­tum és helyzet keveset lendíthet. — A szí­nészek játékáról csak jót mondhatunk. Ba­jor Gizi művészi egyéniségének minden kedvességét és vonzóerejét harcba vitte a darab, illetve a szerep érdekében. Mellette elsősorban Sugárt kell megemlítenünk, ki a cirkuszigazgató figurájában olyan mulat­ságos alakítást produkált, hogy derű­ és jó­kedv áradt szét a nézőtéren, amint kitűnő maszkjában feledhetetlenül jellegzetes or­gánumával beszélni kezdett. Uray, a fiatal festőtitán szerepében kedves, ötletes és szimpatikus. Meleg elismeréssel kell még beszélnünk Vízvári Mariskáról, Petitesről, Tapolczairól, Somodyról, Lánczy Margitról, Hajdú Józsefről, Nagy Terézről, Gadányi­­ról és a többiekről, kik mind tehetségük latbavetésével harcoltak a siker érdekében, országi barokk művészet kialakulásában. Az Esterházy hercegek építkezései Kis­martonban, Esterházán, Pozsonyban, Bécsben, az Erdődyek és Batthyányak bécsi palotái, valamint a magyar főpapok templomépítkezései az osztrák építészetnek java mestereit foglalkoztatták, így a Batthyányak Fischer von Erlachhal épít­keznek, a törökverő Szavojai Jenő herceg pedig Hildebrandt Lukáccsal építteti rác­kevei kastélyát. Az utóbbi épület Hilde­­brandtnak egyik első ismert alkotása és rendkívül fontos szerepe van a barokk építőművészet történeteiben. két fiata­labb Martinéin, Hildebrandt, Hefele, a szobrászok közül Donner, a nagy festők közül Troger, Maulbertsch és Bergl, mind hozzájárultak ahhoz a rendkívül szoros kapcsolat kialakulásához, amely a XVIII. századi magyar művészetet Bécshez fűzte. Frey különös melegséggel méltatta a Hekler tanár vezetése alatt megindult magyar művészettörténeti kutatásokat, melyek hazánk barokk emlékét dolgozzák föl és nagy elismeréssel szólott Ybl Er­vinnek, Kapossy Jánosnak és Pigler An­dornak e téren kifejtett munkásságáról. A számos énekes, vetített képpel kísért elő­adást a hálás közönség nagy tetszéssel fo­gadta. ­ A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének jelentősége Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének főtitkára a tegnap délután tartott előadásában érdekesen fej­tegette az említett Szövetség jelentőségét. A Szövetség fő jelentősége Magyary sze­rint abban van, hogy alkalmas szervezet­nek bizonyult az addig öntmagukban elha­gyott és tengődő tudományos társulatok összefoglalására. A tudományos társulatok ma már semmi fontos kérdésben nem állanak tanácstalanul, hanem módjukban van a Szövetség támogatását kérni, vagy gondolatokat fölvetni, hogy azoknak meg­valósíthatóságát a Szövetség megvizsgálja és a maga súlyával képviselje. Tudománypolitikai szempontból nagy a fontossága annak is, hogy a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszternek a tudományos társulatokat érintő ügyekben módjában van ehhez a szervezethez fordulni, ami számára rendkívüli módon megkönnyíti és egyszerűsíti e területen a pontos tájé­kozódást a helyzetről és a szükségletekről. A Szövetség ily módon szervesen illeszke­dik bele a magyar tudományos élet mos­tani nagyjelentőségű szervez­kedési moz­galmába. Tudományos életünk mostani nagy lendületének támaszai a szervezetek, így az Országos Magyar Gyűjteményegye­­tem, a létesítendő, ösztöndíjtanács és a Természettudományi Tanács, melyek az összes főiskolák és a tudományos intézmé­nyek képviselőinek egyes nagyfontosságú feladatok megoldására való állandó egybe­kapcsolását fogják megvalósítani. Ebben a sorozatban nélkülözhetetlen láncszem Szövetségünk, amely társadalmi alapon, önkéntes formában egyesíti azokat a tudo­mányos társulatokat, amelyek szintén tár­sadalmi alakulatok és így közös munkára más alapon meg nem is szervezhetők. Hogy ez, tezt a Szövetség első lusztrumá­­nak története mutatja, kitűnően sikerült, az egyik fölemelő bizonyítéka annak, hogy a magyar tudományos életnek ma m­a már közmeggyőződése a tudománypo­litikai célra való szervezkedés szükséges­sége. A tudományos munka ma világ­szerte a tudományos nagyüzem kifejlődé­sének stádiumában van. A tudományos ha­ladás ma már nemcsak egy Istenáldotta tehetségnek dolgozószobájában, vagy la­boratóriumában való elmélyedéséből áll, hanem­­ egyúttal nagy tudományos munka­­megosztás is fejlődött ki, ami nagyszámú szakember létezését és együttes munkára való megszervezését tételezi föl. Innen van a különféle speciális és nagyszámú intéz­mények szükségessége is. Minden ország szaporítja egyetemeit és nagy­­ számban szaporítja azoknak intézeteit, specializálja és­ gazdagítja múzeumait, kutató és tudo­mányos intézeteket létesít és nagy gondot . (Molnár Imre:) A magyar dal legihle­­tettebb és legavatottabb művelője, tökéle­tes technikai készséggel, abszolút zeneiség­gel és mélyen érző szívvel. Akár évszáza­dos régi nóta, akár népdal, vagy műdal, Molnár Imre mindegyiknek megérzi a lel­két és tökéletes szépséggel szólaltatja meg. Kivált a régi magyar dalokat mutatja be évről-évre nagyobb számban, folyton tö­­kéleteskedő előadásban. Valóságos misszió ez, a hangversenyterem idegen levegőjé­ben életre kelteni a csodálatosan szép me­zei virágokat. Ma este is húsznál több dalt hallottunk, megannyi kis remekművet. A Kájoni kódex, a Vietorisz kódex Pálóczi- Horváth Ádám, Bartalus István legszebb darabjai gyönyörködtettek bennünket. Majd régi népdalok, Kern Aurél, Lajta László, Kodály Zoltán, Bartók Béla és De­­mény Dezső feldolgozásában. A közönség alig tudott betelni e dalokkal, melyek min­den rejtett szépsége pompázva virult ki Molnár Imre megkapó előadásában. Az egyes számok után viharosan ünnepelte a népszerű kiváló művészt, akitől számos rá­adást kért és kapott. (h. e.) * (Piccaver áriaestje.) Piccaver Alfréd szélesen ömlő, tömör és pompás, de kissé nazális színű tenorja zengett ma a Vigadó zsúfolásig telt termében. Operaáriákat éne­kelt — túlnyomóan olasz szerzők művei­ből — ismert és sokszor méltatott művé­szetével; kár, hogy a zenekart zongorakí­­séret pótolta, ami ily hatalmas hanghoz igen szürke háttérként hatott. * (A Természettudományi Társulat ülése.) A Természettudományi Társulat Állattani Szakosztálya ma délután ülést tartott. Elsőnek Ehik Gyula dr. ismertette és mutatta be a Nemzeti Múzeum ásvány­tárának tulajdonában lévő szápári Antra­­cotherium maradványokat. Utána Raitsits Emil dr. az állatok hipnózisáról tartott előadást vetített képek és élő állatok bemu­tatásával. Az előadó Verworn és Erhard véleményét tartja helyesnek, mely szerint az állatok mesterségesen előidézett mozdu­latlansága nem egyezik az emberi hipnózis­sal. Az alacsonyabb szellemi képességű és kevésbbé fejlett nagy agyvelejű állatokon sokkal könnyebben hajtható végre a moz­dulatlanság, de ez az állapot nem hasonlít­ható össze az emberi hipnózissal, mert a kinézia csakis a gerincvelőben végbemenő reflexingérületváltozás következménye, mely sem szuggerálással, sem pedig más m­eg­­igézési módszerrel elő nem idézhető. Az előadáshoz Kieselbach dr. és Szilágyi dr. szólottak hozzá, végül Zimmermann Ágos­ton dr. a szakosztály elnöke foglalta össze a hozzászólásokat és mondott köszönetet az előadónak az érdekes előadásért. * (Magyar Földrajzi Társaság) csütör­tökön este szakülést tartott, amelyen Mu­cke­r Rezső dr. debreceni egyetemi tanár tartott előadást, A szellemi tudomá­nyok alkalmazása a földrajzban címmel. Az előadáshoz Cholnoky Jenő, Kari Já­nos, Pécsi Albert, Schwab­ Amadé, Szi­lád­y Zoltán és Teleki Pál gróf szóltak hozzá. * (Növendékhangverseny.) Csütörtökön este tartotta Steinhausz Gyuláné énekt­i­­nárnő ezidei első növendékhangversenyét. A mesternő tanítványai szakavatott vezetés­ről, kitűnő előmenetelről tettek bizonysá­got..1­. Kovách Mária, Szentmihályi Tibor, Beck Bözsi, 4. Gyurisz Margit, Jelinekné T. Madi, Rotkhauser Willi, Bursics Zoltán dr. és Bálint Árpád tűntek ki különösen. A szépszám­i közönség sokat tapsolt a sze­replőknek és kitűnő mesterődjüknek. * (Csokonai-emléktábla és szobor.) A kaposvári Berzsenyi Irodalmi Társaság el­határozta, hogy a csurgói református fő­gimnázium épületét, melyben egykor Cso­konai Vitéz Mihály tanítóit, emléktáblával jelöli meg, az intézet parkjában pedig fel­állítja Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. * (Alpár Ignác előadása.) A Polgári Egység Klubja által rendezendő előadások során február 8-án, kedden este hat óra­,­kor a klub Akadémia­ utca 3. szám alatti helyiségében Alpár Ignác műegyetemi ta­nár vetített képekkel előadást tart a ró­­mai emlékekről. Az érdekes művészeti elő­adáson vendégeket szívesen lát a klub ve­zetősége. * (Magyar nóta_est.) Vasárnap, február 6-án Kalmár Tibor tartja a Zeneakadé­­mián első nótaestjét. Kiss Ferenc, Berky Lili, Gázon Gyula és a szerző adják elő a műsor számait. Az előadás félhatkor kez­­dődik. * (A Vasvári Pál Kör kulturestje­) A­ Vasvári Pál Kör február 6-iki kulturest­­jén résztvesz Miklóssy István hajdúdorogi püspök is. Az estét bevezető hangversenyen Kardos Ilona operaénekesnő, Votisky Ili hegedűművésznő, Szilassy Gyula, Venczell Béla, az Operaház örökös tagja, Vécsey Elvira bárónő és Kőszeghy Ferenc, az Operaház táncművészei szerepelnek. Az est este 8 órakor kezdődik a Középponti Katolikus Kar fehér termében (IV., Mol­nár­ utca 11.) * (A Turáni Társaság) értesíti a közön­séget, hogy a február 10-ére hirdetett elő­adását nem tarthatja meg, mert a Peda­gógiai Szeminárium nagytermét a székes­­fővárosi tisztifőorvos rendeletére, a jár­vány miatt, idegenek számára bezárták. * (Gabányi János: A megbilincselt em­ber.) Gabányi János tábornok, a kitűnő katonai- és történetíró újabb munkával lép az olvasók elé. Műve ezúttal regény, kitű­nően, színesen, lendületesen megírt, nagy­­koncepciójú munka. A szerző atyjának, a szabadsághős emlékezetének ajánlja mű­vét, mely írói értékén felül hazafias néző­pontból is jelentős értékű. Az Athenaeum­nál készült könyv ára 6.50 pengő. * (Közigazgatási évkönyv.) A Közigazga­tási Évkönyv 1927. évi folyama az ország­gyűlés új alakulása miatt némi késéssel kerül szétküldésre. A Blaha Sándor dr. vezetésével működő szerkesztő-bizottság a könyv tartalmát mind tudományos, mind gyakorlati részében jelentékenyen bőví­tette. A szakirodalomban úttörő munka, a városok és községek rövid monográfiái hi­vatalos forrásokból, községenkint 20-—60 adattal. A közigazgatási rész két törté­nelmi tanulmányt közöl. F. Szabó Géza országyűlési képviselő Komárom legújabb történetéről, Kálnoki István dr. a magyar városok állapotáról a török hódoltság alatt, Várhidy Lajos dr. a helyhatóságok kölcsöneiről irt tanulmányt. A közgazda­­sági részben Németh József a magyar me­zőgazdaság belső helyzeteiről és nemzet­közi viszonyairól, Koffler Károly dr. az iparvédelemről, Kovács János dr. pénzin­­tézeteink helyzetéről közöl tanulmányt. Tiszti címtár, helységnévtár, valamint kü­­lönböző tájékoztatók egészítik ki a könyvet. A könyv előfizetési ára 28 pengő, bolti ára 34 P. Megrendelhető a kiadóhivatal­­ban, Budapest, IV., Petőfi Sándor­ utca 5­* (Heltai Jenő: Family­ Hotel.) Heltai Jenőnek egyik legkedvesebb regénye ez a köny­v. Hőse egy vidám magyar bohém és egy kalandor balkáni trónkövetelő, akik egy párisi zugszállóból elindulva, rengeteg, vidám kaland után meghódítják Cirillia trónját. A balkáni udvari életet kitűnő hu­morral rajzolta az író, de ez a humor min­denkor üdítő, irodalmi. A könyv most je­lent meg harmadik kiadásban az Athe­­naeumnál. Ára 3.20 pengő. I io Budapesti hatiAp 1927 feSrua- s. iss w.t ' fordít külföldi tudományos kapcsolatainak fejlesztésére. Mindez a gazdagodása a tu­dományos élet tényezőinek azonban a tu­dományos munka módszerét is sok tekin­tetben megváltoztatta. Ma már nemcsak a tudomány munkásait és a tudományos in­tézményeket kell szervezni, hanem a tudo­mányok mai nagy differenciáltsága mel­lett már magát a tudományos célkitűzést is. Ezt célozza a különféle tanácsoknak az alakítása. A tudományos nagyüzem mostani kialakulása is egy természetes fo­lyamat fejleménye, amely előtt szemet­­hunyni okosan nem lehet. A mai magyar tudománypolitika tuda­tában van az új feladatainak. Teljesen át­tekinti a mai itthoni helyzetet, visszave­zetve annak minden részletét történeti gyökereire és ismeri szerepét az emberi­ség tudományos haladásának nemzetközi munkamegosztásában. Más szóval a kor színvonalon van, amit nem minden ország mondhat el kultúrpolitikájáról. * (Rexa Dezső) Író Tallózás Pest vár­megye levéltárában címmel érdekes elő­adássorozatot kezd az Urániában. A régi idők intimitásai elevenednek meg ebben az előadássorozatban. Az első előadás hétfőn délután fél 4 órakor lesz A Beleznayak végzete címmel. * (Laurentzyi Vilmos dr.) egyetemi ma­gántanár Világháborúk, világválságok című előadássorozatát folytatja kedden délután fél 4 órakor az Urániában, amikor is A spanyol örökösödési háborúról tájékoztatja a hallgatóságot. Az előadást vetített képek illusztrálják. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár A barmokkal vesződő ember címmel foly­tatja Az ember tragédiája című nagyérdekű előadássorozatát csütörtökön délután fél 4 órakor az Urániában. * (Méhes Gyula dr.) tanár Az őserdők kincseiről tartott nagy­érdekű előadását folytatja péntek délután fél 4 órakor az Urániában. Az érdekes előadást, amely az őserdők csudás világában kalauzol el­len, minket eredeti álló és mozgófényképek illusztrálják. A mozgóképek között kerül bemutatásra egy nagyszabású kókuszdió­­szüret az őserdőben. * (Sréter István) nyugalmazott honvé­delmi miniszter Érdekes esetek, képek a múltból címü előadássorozatát szombat délután fél 4 órakor befejezi az Urániá­ban. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár A verejtékkel szántó-vető ember címmel foly­tatja Az ember tragédiája című érdekes előadássorozatát vasárnap délelőtt 11 óra­kor az Urániában.

Next