Budapesti Hírlap, 1927. február (47. évfolyam, 25–47. szám)
1927-02-05 / 28. szám
I Frey Dagobert tanár előadása. Mint a Magyar Régészeti Társulat vendége, tegnap tartotta meg előadását Frey Dagobert bécsi egyetemi tanár, híres művészettörténeti író a bécsi barokk művészetről és magyarországi kapcsolatairól az Iparművészeti Múzeum felolvasó termében nagyszámú és előkelő közönség előtt. Frey tanárt lendületes beszéddel Hekler Antal egyetemi tanár üdvözölte, aki rámutatott a barokk művészet iránt újabban fölébredt és a mai korszellemmel összefüggő nagy érdeklődésre. Az osztrák és a magyar művészettörténelem csak kölcsönös munkával képes a két ország barokk művészetét tudományosan feldolgozni, mert a nagy mesterek mindkét ország területén munkálkodtak. Frey tanár előadását a barokk művészet társadalmi alapjainak ismertetésével kezdte és hangoztatta, hogy ez a művészeti áramlat egész Európában elsősorban az abszolutisztikus monarchia szellemének és társadalmi formáinak volt kifejezője. Róma és Páris mellett Bécs a legtalálóbb példája annak, hogy a XVII. és XVIII század művészeti központjai a fejedelmi udvarok árnyékában fejlődnek ki. Ez az udvari szellem jut kifejezésre az építtető és műpártoló főurak működésében is. Ezek szerepe a művészekkel szemben nemcsak a feladatok kijelölésében, a programok adásában és a bemutatott tervek elbírálásában nyilvánult, hanem sokan rendelkeztek e nagy mecénások között olyan művészeti készültséggel, hogy a mesterek munkáit a maguk szellemében is irányíthatták. A bécsi udvarral állandó érintkezésiben álló magyar főnemességnek is fontos szerepe van az ausztriai és a magyar- Trága (1150). 9.30. Mezőgazdasági hírek. 9.30. Szentmise. . 11. Matiné. 5. Hangverseny. 6. Német nyelvű műsor. 8. Zenekari hangverseny. 8.50. Vidám szavalatok. 1. Fúvós zenekari hangverseny. 10. Hírek. Zágráb (310). 5. Mese. 8.30. Vidám zene. 045. Hírek. 10. Tánczene.. Róma (449). 10.30. Egyházi zene. I. Hírek. 5. Jazzband. 7.30. Hirek. 8.45. A Stefani-ügynökség sporthírei. 9. Zenekari hangverseny. 10.55. Hirek. Zürich (494). 10.15. Novellák. II. Hangverseny. 1. Hangverseny. 3.30. Tánczene. 8. Hangverseny. 9.50. Hirek. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A tücsök. — Meilhac és Halévy bohózatának előadása a Nemzeti Színházban, február 4-én. — Mailhac és Halévy darabján immár anynyira keresztülrobogott az idő, hogy még egy olyan jó előadás sem tudja megmenteni és a közönség érdeklődéséhez közelhozni, mint amilyet ma este a Nemzeti Színházban láttunk. Ez a bohózat voltaképpen nem más, mint egy nagy színésznő számára íródott, szerep s minden, ami benne történik, a cigányoktól elrabolt grófi gyerek, a kontesszből lett kötéltáncosnő s végül az ifjú barbizóni művészek karrikatúraszerű beállítása, mind csak keret, hogy egy vérbeli színészi erő brillírozhasson, ragyoghasson, kedvére kinyújtózkodva, kitombolhassa magát benne. Az efajta színművek néha nagy és igaz sikereket aratnak és azt sem merjük mondani, hogy érdem nélkül, hiszen hálásnak kell lenni a szerző iránt, ha alkalmat ad egy színpadi erőnek a ragyoáásra. Meilhac és Halévy darabja azonban annyira elavult, s ami még sokkal nagyobb baj, annyira mesterkélt s mellékes, oda nem tartozó motívumokkal megterhelt, hogy már senki és semmi nem bírja a színpad deszkáin megtartani s érdeklődésünk körébe hozni. Az első felvonás, a grófkisasszonyból lett kötéltáncosnő feltalálása az ifjú festők bemutatása, még igen kedves és vonzó, de a történés nem fejlődik tovább, a csomó egyre kuzáltabb s a mese egyre több mellékes, erőszakkal odaráncigált motívummal terheltebb lesz. Francia írótól szokatlan ügyetlenséggel és lassúsággal, a két szerző, álló vízként hagyja a darabot, melyen egy pár derűsebb momentum és helyzet keveset lendíthet. — A színészek játékáról csak jót mondhatunk. Bajor Gizi művészi egyéniségének minden kedvességét és vonzóerejét harcba vitte a darab, illetve a szerep érdekében. Mellette elsősorban Sugárt kell megemlítenünk, ki a cirkuszigazgató figurájában olyan mulatságos alakítást produkált, hogy derű és jókedv áradt szét a nézőtéren, amint kitűnő maszkjában feledhetetlenül jellegzetes orgánumával beszélni kezdett. Uray, a fiatal festőtitán szerepében kedves, ötletes és szimpatikus. Meleg elismeréssel kell még beszélnünk Vízvári Mariskáról, Petitesről, Tapolczairól, Somodyról, Lánczy Margitról, Hajdú Józsefről, Nagy Terézről, Gadányiról és a többiekről, kik mind tehetségük latbavetésével harcoltak a siker érdekében, országi barokk művészet kialakulásában. Az Esterházy hercegek építkezései Kismartonban, Esterházán, Pozsonyban, Bécsben, az Erdődyek és Batthyányak bécsi palotái, valamint a magyar főpapok templomépítkezései az osztrák építészetnek java mestereit foglalkoztatták, így a Batthyányak Fischer von Erlachhal építkeznek, a törökverő Szavojai Jenő herceg pedig Hildebrandt Lukáccsal építteti ráckevei kastélyát. Az utóbbi épület Hildebrandtnak egyik első ismert alkotása és rendkívül fontos szerepe van a barokk építőművészet történeteiben. két fiatalabb Martinéin, Hildebrandt, Hefele, a szobrászok közül Donner, a nagy festők közül Troger, Maulbertsch és Bergl, mind hozzájárultak ahhoz a rendkívül szoros kapcsolat kialakulásához, amely a XVIII. századi magyar művészetet Bécshez fűzte. Frey különös melegséggel méltatta a Hekler tanár vezetése alatt megindult magyar művészettörténeti kutatásokat, melyek hazánk barokk emlékét dolgozzák föl és nagy elismeréssel szólott Ybl Ervinnek, Kapossy Jánosnak és Pigler Andornak e téren kifejtett munkásságáról. A számos énekes, vetített képpel kísért előadást a hálás közönség nagy tetszéssel fogadta. A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének jelentősége Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének főtitkára a tegnap délután tartott előadásában érdekesen fejtegette az említett Szövetség jelentőségét. A Szövetség fő jelentősége Magyary szerint abban van, hogy alkalmas szervezetnek bizonyult az addig öntmagukban elhagyott és tengődő tudományos társulatok összefoglalására. A tudományos társulatok ma már semmi fontos kérdésben nem állanak tanácstalanul, hanem módjukban van a Szövetség támogatását kérni, vagy gondolatokat fölvetni, hogy azoknak megvalósíthatóságát a Szövetség megvizsgálja és a maga súlyával képviselje. Tudománypolitikai szempontból nagy a fontossága annak is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a tudományos társulatokat érintő ügyekben módjában van ehhez a szervezethez fordulni, ami számára rendkívüli módon megkönnyíti és egyszerűsíti e területen a pontos tájékozódást a helyzetről és a szükségletekről. A Szövetség ily módon szervesen illeszkedik bele a magyar tudományos élet mostani nagyjelentőségű szervezkedési mozgalmába. Tudományos életünk mostani nagy lendületének támaszai a szervezetek, így az Országos Magyar Gyűjteményegyetem, a létesítendő, ösztöndíjtanács és a Természettudományi Tanács, melyek az összes főiskolák és a tudományos intézmények képviselőinek egyes nagyfontosságú feladatok megoldására való állandó egybekapcsolását fogják megvalósítani. Ebben a sorozatban nélkülözhetetlen láncszem Szövetségünk, amely társadalmi alapon, önkéntes formában egyesíti azokat a tudományos társulatokat, amelyek szintén társadalmi alakulatok és így közös munkára más alapon meg nem is szervezhetők. Hogy ez, tezt a Szövetség első lusztrumának története mutatja, kitűnően sikerült, az egyik fölemelő bizonyítéka annak, hogy a magyar tudományos életnek ma ma már közmeggyőződése a tudománypolitikai célra való szervezkedés szükségessége. A tudományos munka ma világszerte a tudományos nagyüzem kifejlődésének stádiumában van. A tudományos haladás ma már nemcsak egy Istenáldotta tehetségnek dolgozószobájában, vagy laboratóriumában való elmélyedéséből áll, hanem egyúttal nagy tudományos munkamegosztás is fejlődött ki, ami nagyszámú szakember létezését és együttes munkára való megszervezését tételezi föl. Innen van a különféle speciális és nagyszámú intézmények szükségessége is. Minden ország szaporítja egyetemeit és nagy számban szaporítja azoknak intézeteit, specializálja és gazdagítja múzeumait, kutató és tudományos intézeteket létesít és nagy gondot . (Molnár Imre:) A magyar dal legihletettebb és legavatottabb művelője, tökéletes technikai készséggel, abszolút zeneiséggel és mélyen érző szívvel. Akár évszázados régi nóta, akár népdal, vagy műdal, Molnár Imre mindegyiknek megérzi a lelkét és tökéletes szépséggel szólaltatja meg. Kivált a régi magyar dalokat mutatja be évről-évre nagyobb számban, folyton tökéleteskedő előadásban. Valóságos misszió ez, a hangversenyterem idegen levegőjében életre kelteni a csodálatosan szép mezei virágokat. Ma este is húsznál több dalt hallottunk, megannyi kis remekművet. A Kájoni kódex, a Vietorisz kódex Pálóczi- Horváth Ádám, Bartalus István legszebb darabjai gyönyörködtettek bennünket. Majd régi népdalok, Kern Aurél, Lajta László, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Demény Dezső feldolgozásában. A közönség alig tudott betelni e dalokkal, melyek minden rejtett szépsége pompázva virult ki Molnár Imre megkapó előadásában. Az egyes számok után viharosan ünnepelte a népszerű kiváló művészt, akitől számos ráadást kért és kapott. (h. e.) * (Piccaver áriaestje.) Piccaver Alfréd szélesen ömlő, tömör és pompás, de kissé nazális színű tenorja zengett ma a Vigadó zsúfolásig telt termében. Operaáriákat énekelt — túlnyomóan olasz szerzők műveiből — ismert és sokszor méltatott művészetével; kár, hogy a zenekart zongorakíséret pótolta, ami ily hatalmas hanghoz igen szürke háttérként hatott. * (A Természettudományi Társulat ülése.) A Természettudományi Társulat Állattani Szakosztálya ma délután ülést tartott. Elsőnek Ehik Gyula dr. ismertette és mutatta be a Nemzeti Múzeum ásványtárának tulajdonában lévő szápári Antracotherium maradványokat. Utána Raitsits Emil dr. az állatok hipnózisáról tartott előadást vetített képek és élő állatok bemutatásával. Az előadó Verworn és Erhard véleményét tartja helyesnek, mely szerint az állatok mesterségesen előidézett mozdulatlansága nem egyezik az emberi hipnózissal. Az alacsonyabb szellemi képességű és kevésbbé fejlett nagy agyvelejű állatokon sokkal könnyebben hajtható végre a mozdulatlanság, de ez az állapot nem hasonlítható össze az emberi hipnózissal, mert a kinézia csakis a gerincvelőben végbemenő reflexingérületváltozás következménye, mely sem szuggerálással, sem pedig más megigézési módszerrel elő nem idézhető. Az előadáshoz Kieselbach dr. és Szilágyi dr. szólottak hozzá, végül Zimmermann Ágoston dr. a szakosztály elnöke foglalta össze a hozzászólásokat és mondott köszönetet az előadónak az érdekes előadásért. * (Magyar Földrajzi Társaság) csütörtökön este szakülést tartott, amelyen Mucker Rezső dr. debreceni egyetemi tanár tartott előadást, A szellemi tudományok alkalmazása a földrajzban címmel. Az előadáshoz Cholnoky Jenő, Kari János, Pécsi Albert, Schwab Amadé, Szilády Zoltán és Teleki Pál gróf szóltak hozzá. * (Növendékhangverseny.) Csütörtökön este tartotta Steinhausz Gyuláné énektinárnő ezidei első növendékhangversenyét. A mesternő tanítványai szakavatott vezetésről, kitűnő előmenetelről tettek bizonyságot..1. Kovách Mária, Szentmihályi Tibor, Beck Bözsi, 4. Gyurisz Margit, Jelinekné T. Madi, Rotkhauser Willi, Bursics Zoltán dr. és Bálint Árpád tűntek ki különösen. A szépszámi közönség sokat tapsolt a szereplőknek és kitűnő mesterődjüknek. * (Csokonai-emléktábla és szobor.) A kaposvári Berzsenyi Irodalmi Társaság elhatározta, hogy a csurgói református főgimnázium épületét, melyben egykor Csokonai Vitéz Mihály tanítóit, emléktáblával jelöli meg, az intézet parkjában pedig felállítja Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. * (Alpár Ignác előadása.) A Polgári Egység Klubja által rendezendő előadások során február 8-án, kedden este hat óra,kor a klub Akadémia utca 3. szám alatti helyiségében Alpár Ignác műegyetemi tanár vetített képekkel előadást tart a római emlékekről. Az érdekes művészeti előadáson vendégeket szívesen lát a klub vezetősége. * (Magyar nóta_est.) Vasárnap, február 6-án Kalmár Tibor tartja a Zeneakadémián első nótaestjét. Kiss Ferenc, Berky Lili, Gázon Gyula és a szerző adják elő a műsor számait. Az előadás félhatkor kezdődik. * (A Vasvári Pál Kör kulturestje) A Vasvári Pál Kör február 6-iki kulturestjén résztvesz Miklóssy István hajdúdorogi püspök is. Az estét bevezető hangversenyen Kardos Ilona operaénekesnő, Votisky Ili hegedűművésznő, Szilassy Gyula, Venczell Béla, az Operaház örökös tagja, Vécsey Elvira bárónő és Kőszeghy Ferenc, az Operaház táncművészei szerepelnek. Az est este 8 órakor kezdődik a Középponti Katolikus Kar fehér termében (IV., Molnár utca 11.) * (A Turáni Társaság) értesíti a közönséget, hogy a február 10-ére hirdetett előadását nem tarthatja meg, mert a Pedagógiai Szeminárium nagytermét a székesfővárosi tisztifőorvos rendeletére, a járvány miatt, idegenek számára bezárták. * (Gabányi János: A megbilincselt ember.) Gabányi János tábornok, a kitűnő katonai- és történetíró újabb munkával lép az olvasók elé. Műve ezúttal regény, kitűnően, színesen, lendületesen megírt, nagykoncepciójú munka. A szerző atyjának, a szabadsághős emlékezetének ajánlja művét, mely írói értékén felül hazafias nézőpontból is jelentős értékű. Az Athenaeumnál készült könyv ára 6.50 pengő. * (Közigazgatási évkönyv.) A Közigazgatási Évkönyv 1927. évi folyama az országgyűlés új alakulása miatt némi késéssel kerül szétküldésre. A Blaha Sándor dr. vezetésével működő szerkesztő-bizottság a könyv tartalmát mind tudományos, mind gyakorlati részében jelentékenyen bővítette. A szakirodalomban úttörő munka, a városok és községek rövid monográfiái hivatalos forrásokból, községenkint 20-—60 adattal. A közigazgatási rész két történelmi tanulmányt közöl. F. Szabó Géza országyűlési képviselő Komárom legújabb történetéről, Kálnoki István dr. a magyar városok állapotáról a török hódoltság alatt, Várhidy Lajos dr. a helyhatóságok kölcsöneiről irt tanulmányt. A közgazdasági részben Németh József a magyar mezőgazdaság belső helyzeteiről és nemzetközi viszonyairól, Koffler Károly dr. az iparvédelemről, Kovács János dr. pénzintézeteink helyzetéről közöl tanulmányt. Tiszti címtár, helységnévtár, valamint különböző tájékoztatók egészítik ki a könyvet. A könyv előfizetési ára 28 pengő, bolti ára 34 P. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 5* (Heltai Jenő: Family Hotel.) Heltai Jenőnek egyik legkedvesebb regénye ez a könyv. Hőse egy vidám magyar bohém és egy kalandor balkáni trónkövetelő, akik egy párisi zugszállóból elindulva, rengeteg, vidám kaland után meghódítják Cirillia trónját. A balkáni udvari életet kitűnő humorral rajzolta az író, de ez a humor mindenkor üdítő, irodalmi. A könyv most jelent meg harmadik kiadásban az Athenaeumnál. Ára 3.20 pengő. I io Budapesti hatiAp 1927 feSrua- s. iss w.t ' fordít külföldi tudományos kapcsolatainak fejlesztésére. Mindez a gazdagodása a tudományos élet tényezőinek azonban a tudományos munka módszerét is sok tekintetben megváltoztatta. Ma már nemcsak a tudomány munkásait és a tudományos intézményeket kell szervezni, hanem a tudományok mai nagy differenciáltsága mellett már magát a tudományos célkitűzést is. Ezt célozza a különféle tanácsoknak az alakítása. A tudományos nagyüzem mostani kialakulása is egy természetes folyamat fejleménye, amely előtt szemethunyni okosan nem lehet. A mai magyar tudománypolitika tudatában van az új feladatainak. Teljesen áttekinti a mai itthoni helyzetet, visszavezetve annak minden részletét történeti gyökereire és ismeri szerepét az emberiség tudományos haladásának nemzetközi munkamegosztásában. Más szóval a kor színvonalon van, amit nem minden ország mondhat el kultúrpolitikájáról. * (Rexa Dezső) Író Tallózás Pest vármegye levéltárában címmel érdekes előadássorozatot kezd az Urániában. A régi idők intimitásai elevenednek meg ebben az előadássorozatban. Az első előadás hétfőn délután fél 4 órakor lesz A Beleznayak végzete címmel. * (Laurentzyi Vilmos dr.) egyetemi magántanár Világháborúk, világválságok című előadássorozatát folytatja kedden délután fél 4 órakor az Urániában, amikor is A spanyol örökösödési háborúról tájékoztatja a hallgatóságot. Az előadást vetített képek illusztrálják. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár A barmokkal vesződő ember címmel folytatja Az ember tragédiája című nagyérdekű előadássorozatát csütörtökön délután fél 4 órakor az Urániában. * (Méhes Gyula dr.) tanár Az őserdők kincseiről tartott nagyérdekű előadását folytatja péntek délután fél 4 órakor az Urániában. Az érdekes előadást, amely az őserdők csudás világában kalauzol ellen, minket eredeti álló és mozgófényképek illusztrálják. A mozgóképek között kerül bemutatásra egy nagyszabású kókuszdiószüret az őserdőben. * (Sréter István) nyugalmazott honvédelmi miniszter Érdekes esetek, képek a múltból címü előadássorozatát szombat délután fél 4 órakor befejezi az Urániában. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár A verejtékkel szántó-vető ember címmel folytatja Az ember tragédiája című érdekes előadássorozatát vasárnap délelőtt 11 órakor az Urániában.