Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
3 És ha majd egyszer ilyen szellem hatja át a nemzeteket, akkor rábízhatnak a Nemzetek Szövetségére is olyan igazságtételt, amire mai kezdetleges atmoszférájában még nem alkalmas. Gaal Gaston éles ellenzéki beszéd után elfogadta a költségvetést. Három szónok a mai vitában. — Az agrárpárt elnöke az összeférhetetlenségről és a tisztviselő fizetésekről. — A szocialisták a köztársasági propaganda megengedését kérik. — A képviselőház mai ülése. — A képviselőház mai ülésének nyolc óráját három szónok beszélte végig. Mind a hárman ellenzékiek, azzal a különbséggel azonban, hogy míg a szocialisták természetesen nem fogadták el a költségvetést, Gaal Gaston, az agrárpárt tiszteletreméltó elnöke, megszavazta a részletes tárgyalás alapjául, mert, — mint beszédében mondotta, — ennek a kormánynak az útjából minden követ el kellene tisztítani, hogy akadálytalanul vezethesse a nemzetet tovább az ország újjáépítésének útján. Az első szónok Esztergályos János volt, aki a kormány szociálpolitikáját bírálta és határozati javaslatot nyújtott be a rokkantak fokozottabb támogatására. Gaal Gaston több mint három órás beszédében a kormányzatnak több olyan intézkedését kritizálta, melyek szerinte nem éppen voltak alkalmasak a közjólét emelése szempontjából. Szóvá tette, hogy a Balaton kincseit üzleti alapon pusztítják és ugyanígy bontják a híres bazalthegyeket. Sérelmezte a református egyházak állami támogatásának valorizálatlanul való fizetését, a tanítói kar csekély díjazását és a nyugdíjas tisztviselők között fennálló megkülönböztetést. Kérte, hogy a vidéki színészet nyerjen nagyobb támogatást és hogy a mezőgazdasági terményértékesítés elősegítésére állapítsanak meg kedvezőbb vasúti fuvardíjtételeket. A leventeoktatás körül néhány hiba mutatkozik, amelynek javítására szintén felhívja a figyelmet, különösen hosszan beszél a tisztviselők fizetésének szabályozásáról, mert dehonesztálónak tartja, hogy a törvényes fizetésen túl úriember borravalószerű ajándékot és jutalékot kapjon. Szóvá tette a délutáni ülés folyamán a KOGSz ügyét, melybe az állam már tizennyolc milliárd koronát ölt be és megemlékezett a bélyegcsonkítások ügyéről is, melyet egyes bankok követtek el. Ezzel kapcsolatosan az összeférhetetlenségi törvény szigorú végrehajtását tette szóvá, azt kívánva, hogy akik az ítéletsükbe bekerülnek, azoknak ne legyenek igazgatósági tagságaik. Veszedelmesnek tartotta, hogy állami tisztviselők is benne vannak a vállalatokban és a szerinte túl nagy tisztviselői látszám csökkentését úgy lehetne megfelelően megoldani, ha szerződtetett tisztviselőket alkalmazna az állam — amerikai példára. Sürgette a társulati adó és a forgalmi adó reformját és nehezményezte, hogy a nagy vámtételekkel egészségtelen helyzetet teremtenek a magyar gyáriparban. Az agrárpárt elnökének beszéde alatt állandóan hatvan-hetven képviselő volt benn az ülésteremben, — ami szokatlan nagy szám. Az egységes párt sokszor helyeselt kijelentéseire, különösen, amikor az összeférhetetlenségről beszélt és felszólalása végén számosan siettek üdvözlésére. Öt óra elmúlt már, amikor a szocialista Malasics Géza főleg külpolitikai vonatkozású beszédét elkezdte, melyet élénk ellentmondások közepette csakhamar azzal fejezett be, hogy követelte a köztársasági propaganda megengedését is, ha a királykérdés megoldására a legitimistáknak is szabad szervezkedniük. sgné Eleöd Carola, Bendéné K. Friderika és Mütler Ágosta különböző jellegű munkáit említjük még föl. A szobrászok igen nagy számmal vettek részt a kiállításon. Zala György is két régi élethű portraitját, idősb Andrássy Gyula és Tisza Kálmán festői fejét, valamint egy bronzba öntött Presa-vázlatot állított ki. Több nagyméretű hősi emlék, illetőleg ilyenek részlete is bemutatásra kerül, de ezekben nem lehet igazi örömünk, bár tagadhatatlan Cser Károly két csoportjának (a baloldali a sikerültebb) és Lányi Dezső nagy oroszlánjának az ereje. Beck ö. Fülöp mindig megfontolt művészi számítással készült munkái között ezúttal Tisza István kifejezően hatalmas mellszobra a legjelesebb. Ideálisan szép Pásztor Jánosnak Szférák felé című aktja, mely előtanulmánya egy síremlékre készülő, lepelbe burkolt alaknak. A martonvásári Dreher-park számára mintázott Beethoven-feje is érett, kifejező alkotás. Horvay János egész sorozatot állított ki műveiből. Jellemző darabok a mester egyéni, festőién szabad, gondolatot, érzést formába önteni akaró stílusára. Neki is egy mélyen fölfogott, kis Beethovenszobrot köszönhetünk. A Blaha Lujzasíremlék pályamunkái is bemutatásra kerülnek. Semmiképpen sem érhetünk azonban egyet a bíráló bizottság határozatával, mert Fülöp Elemér formailag és eszmeileg is kevéssé szerencsés tervét jutalmazta az első díjjal. Vas Viktor és Ilikisch Rezső együttes, Horvay János, Lukácsy Lajos és Damkó József munkái ezt sokkal inkább megérdemelték volna. Fülöp Elemér egy férfiképmását (594. sz.) ellenben megdicsérhetjük. Igen nehéz feladatot kapott Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc, midőn Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter megbízásából három harcoló lovas alakból álló kis bronzcsoportot kellett rhintázniok az Országos Levéltár számára Egyik csoportnak kompozíciója sem kifogástalan, de a részleteikben sok szépséget, elevenséget találhatunk. Különben a három csoport érdekes bizonyítéka a három művész különböző egyéniségének. Mind a hárman jeles képmásokkal is szerepelnek. Kisfaludi Stróblnak Ledovszky Gézáról és Kemény Simon költőről mintázott szobraihoz méltán csatlakozik Lux Eleknek egy rendkívül finom női mellszobra (Szivessy Tiborné képmása), Szentgyörgyi István tanulmányfeje (144. sz.) és Sidló Ferencnek ConradVeidtet ábrázoló bronz mellképe. Érdekesvonásokat találhatunk az utóbbi művésznek Az ember című ciklusa számára készült, különböző lelki élményeket kifejező ércfejeiben. A legjelesebb női aktokat Gárdos Aladár, Petri Lajos és Löte Éva állította ki. Örömmel üdvözöljük a fiatal Löte Éva Fájdalom című, tudással mintázott, bensőséges aktját, mely reményteljes záloga egy szép jövőnek. Épp így örülünk egy másik fiatal szobrásztehetség, Szmrecsányi Vera első bemutatkozásának is. A tanulmányait Firenzében folytató szobrásznő eveiben igazi művészvér folyik. Dédunokája a nagy Pollák Mihálynak és unokahuga a korán elhunyt, nagytehetségű építésznek, Unger Emilnek, a budai Lipthay-palota alkotójának. Férfiképmása higgadt ízlésű, szobrász, érzéssel mintázott alkotás. Erdey Dezső a fiatal férfiszobrászok között tűnik ki igaz tehetségével és tudásával. Jól komponált Vízhordó gyereke és Boxolója a kiállítás legjobb két nagy férfiaktja. Képmásai is komoly munka eredményei. Teles Edének archaikusan kifejező Lót feleségét, ifj. Vastagh Györgynek Orosz agarát, Bory Jenőnek, Vastagh Lászlónak, Farkas Zoltán dr.. nak és Wesselényiné Fontor Eszternek kifejező férfifejét, Orbán Antalnak dunaföldvári hősi emlékét emelhetjük még ki. Igazi művészi fantáziáról és komponáló erőről tanúskodnak végül Reményi József és Kövesházi Kalmár Elza érmei, illetőleg szobrocskái. Ybl E. BmmnsTtflmun> 1927 IprBt % fft IItf Az ülés lefolyása. A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Lukács György, a külügyi bizottság előadója beterjesztette jelentését a Népszövetség egyezségokmányának módosítása tárgyában a nemzetgyűlés által alkotott törvényről és a Spitzbergák ügyében kötött nemzetközi szerződésről. Ezután áttértek a költségvetés vitájának folytatására. Az első szónok Esztergályos János szocialista képviselő volt. Szóvátette, hogy a szocialistákat az utóbbi időben erősen támadják, holott a párt csak a munkások jogos védelméért és a szociális igazságtalanságok megszüntetéséért küzd. A többség viharos ellentámadásai és a szocialisták lármája közepette támadást intézett Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter ellen és éles polémiába keveredett Dréhl Imrével. Beszéde végén határozati javaslatot terjesztett be a rokkantak, árvák és özvegyek járadékának rendezéséről, a rokkantak részére való házhely és építkezési segedelem kiutalásáról, az aggkori biztosításról és a hadikölcsönök részleges valorizációjáról. Gaal Gaston beszéde. A következő szónok Gaal Gaston volt, aki beszédét azzal a kijelentéssel kezdte, hogy beszédét más szellemben kívánja elmondani, mint az előtte szóló. Azt akarja, hogy a parlament a békés, barátságos megvitatások színhelye legyen. Tiltakozik azok ellen a kívánságok ellen, hogy a parlamenti szólásszabadság korlátoztassék és a tulajdonképpeni munka a bizottságokban folyjék le. A költségvetéshez nem tud érdemében hozzászólni, mert hiányzik a zárószámadás. A vitát azonban felhasználja arra, hogy óhajait és panaszait elmondja. A Balaton védelme. Felszólalásának első tárgya a Balaton természeti kincseinek védelme. Az üzleti szellem ezeknek a kincseknek elpusztítására tör és sorra áldozatul ejti a Badacsonyt, Sárhegyet, Szemlőhegyet. Tudja, hogy ezeknek a visszaéléseknek a megszüntetése magánjogi akadályokba ütközik, de minthogy itt nemzeti kincsekről van szó, a kormánynak föltétlenül közbe kell lépnie és a vállalkozó teljes kártalanításával meg kell szüntetnie ezt az állapotot. Az egyházak, hadviselt tisztek, tanítók színészek támogatása. Ezután a református egyházak fokozott segítését követelte, mert tarthatatlan állapot az, hogy az államsegedelmet háborúelőtti valorizálatlan összegben utalják ki. Egymillió aranykoronával meg lehetne oldani az egész kérdést. A tanítói kar sérelmei szintén igen nagyok, különösen a kántortanítóké. Szégyenletes, hogy kedvezményes jegyükért húsz pengőt kell fizetniök. Az is lehetetlenség, hogy a háborút végigszenvedett tábornokok kevesebb nyugdíjat kapjanak, mint az olyan ezredesek, akik a színet sem látták a háborúnak. A színészek helyzete is rossz. Különösen nyugdíjintézetük van siralmas helyzetben. Ezen is sürgősen segíteni kell. Hathatósabban kell támogatni továbbá a vidéki színtársulatokat is, amelyek, különösen a mai nehéz viszonyok közt, nagy önfeláldozással szolgálják a magyar kultúra ügyét, tisztviselőnek úrnak kell lennie, olyan urnák, mint a képviselők, akik senkitől sem fogadhatnak el alamizsnát. Függetlenné kell tenni a tisztviselőket és meg kell akadályozni, hogy fizetésükön kívül más pénzt elfogadhassanak, mert ez dehonesztáló a tisztviselői karra. Az elnök két óra után Gaal Gaston beszédét félbeszakította és szünetet rendelt el. Szünet után, Paky Endre elnök három órakor nyitotta meg újból az ülést. Gaal Gaston emelkedett újból szólásra s a KOGSz dolgait tette szóvá. Ez a szövetkezet azért alakult, hogy a tisztviselők ruhával való ellátását kedvező feltételek mellett végezze; altruisztikus céljaihoz képest azután az állam is hozzájárult tőkéje jegyzéséhez, úgy hogy végül is ma már mintegy tizennyolcmilliárd korona állami pénz fekszik benne. A szövetkezet mégis tönkrement. Hogy valahogy meg lehessen menteni, kénytelenek voltak beolvasztani a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetébe, mégis csak a folyó évben is ennek a döglődő szövetkezet elnökének hetvenmillió korona tiszteletdíjat fizettek ki. Ebből azt következteti, hogy a szövetkezetnek semmi más célja nincs, minthogy jól dotált állásba lehessen elhelyezni a minisztertanács szerint arra érdemesnek talált urakat. Ennek a szövetkezetnek tíz vagy tizenkét ügyvezető igazgatója is volt, kik Ráfizetésük mellett a bruttó forgalomból kaptak egyharmad pro miile jutalékot. Az egyik igazgató, akinek havi tízmillió korona körül volt a fizetése, jutalék címén két hónapra százharminchatmilliót kapott, egy másik havi ötmillió mellett provízióképpen százhetvenmillió koronát vett fel. Rassay Károly: Ha ez egy részvénytársaság, akkor hamis bukásért becsukják az embereket. Gaal Gaston szóváteszi, hogy a szövetkezet szanálása alkalmával a magyar textilérdekeltségek központjára, a Konfidencia r.t.-ra bízták a tisztviselői kar szövettel való ellátását, amikor egyrészt a nemfizető részletre vásárló fizetéséből le lehet vonni a részletösszeget, másrészt a szerződés szerkesztéséért két ügyvéd hetvenöt-, illetve ötvenmillió honoráriumot kapott. Farkas Géza: Abszurdum. Gaal Gaston csodálja, hogy a tisztviselői karban nem akadt senki sem, aki megszerkesztette volna ingyen ezt a szerződést. Rámutat ezekre a fekélyekre, hogy erőt adjon a kormánynak, hogy szembe tudjon szállni azzal a bürokráciával, amellyel úgy látszik már nem bír. Ismerteti a bankok bélyegcsonkítását, mely szerint egyes számlázásokat nem számlán végeznek, hanem levél alakjában, melyek után sokmillió értékben nem fizettek bélyegeket. Ez ügy most a közigazgatási bíróság előtt van, mígt a kisembereket egyszerűen megleletezik. Körülbelül nyolcszáz ilyen esetet állapítottak meg. Egy másik előkelő iparvállalatot pedig forgalmi adó eltitkolás alapján 3853 aranykoronára büntettek, de a törvény ellenére a minisztérium hetven százalékkal leszállította ezt a büntetést. Rassay Károly: Szeretném látni ennek a vállalatnak igazgatósági névsorát. Az állatkivitel megkönnyítése. Gaal Gaston ezután a mezőgazdasági termények értékesítése körül keletkezett nehézségeket tette szóvá. Megállapította, hogy a magyar piac árai a világparitás alá kerültek. Az egyetlen jó üzlet eddig a hizlalt svájci marhák kivitele volt, a kivitelt azonban megnehezítették. Ezen a helyzeten javítani kell. Olcsóbbá kell tenni a vasúti szállítást és a forgalmi adó mérséklését is meg kell teremteni az állatkivitelnél. Magyarország állatállományának értéke egyharmadára devalválódott. Ezután megemlítette a szónok, hogy a belügyminiszter nem engedi meg olyan gazdakörök szervezkedését, amelyek a gazdaszövetség alapszabályai szerint akarnak megalakulni. Ezeket az ügyeket a belügyminiszter hatásköréből a földművelésügyi miniszter hatáskörébe kell átutalni. A levente-ügy. A leventeintézményről szólt ezután Gaal Gaston igen elismerő hangon, csak azt kérte, hogy az intézmény bizonyos szervezeti hibáit minél előbb küszöböljék ki. Nem szabad a nép ellenérzését fölkelteni az intézmény iránt olyan intézkedésekkel, hogy például egyes tanyákról télen-nyáron nyolckilométeres távolságra kelljen gyalogoltak az ifjaknak a gyakorlótérre. A való élet követelményeit gondosan figyelembe kell venni. A tisztviselői ajándékok. Beszéde további során az úgynevezett ajándékozások kérdését bírálta. Visszaélésnek tartja, hogy a magasabb rangú tisztviselők karácsonykor, sőt negyedévenként nagy ajándékokat kapjanak, mikor a tisztviselők nagy tömege nyomorog. Tudomása szerint február végén ismét történtek ilyen ajándékozások, mégpedig a forgalmi adó elszámolási jutalékból. Ez a rendszer, mely nemcsak az arra érdemeseknek juttat pénzt, megalázza a tisztviselői kart. Az állami A Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300-53. József 300-63. József 323—84. Az összeférhetetlenségnek két törvénye van... Gaal Gaston ezután rátért az összeférhetetlenség kérdésére. Nagyon nehéznek tartja a felszólalást, mert tegnap az egységes párt oldaláról egy túltengő önérzetű felszólalás hallatszott, mely szerint azok nézete nulla, akik az összeférhetetlenség kérdésében más véleményen vannak, mint a túloldal. Felkiáltások jobbfelől: Ki mondtál Rassay Károly: Tamásy Gaal Gaston Az összeférhetetlenségnek két törvénye van, egy tételes, írott és egri erkölcsi, amely megírva nincs, de a lelkiismeretben benne van. (Helyeslés és taps.) Aki a maga összeférhetetlenségének védelmében nem talál más megoldást, csak tételes törvényt, az nem mondhatja, hogy más véleménye nulla. Hivatkozik az összeférhetetlenségi törvény alkotóira és Tisza Istvánra, aki iskolapéldája annak, hogy az erkölcsi inkompatibilitás miképpen értelmezendő. (Úgy van! Úgy van!) Az összeférhetetlenségi törvénynek egyik legsarkalatosabb pontja, hogy olyan állásban lévő ember, kinek akár kinevezése, akár előmenetele, fizetése vagy egzisztenciája a kormányhatalom kegyétől függ, sem képviselő, sem főrend nem lehet.Ezt az elvet Friedrich törte át, ugy hogy az első nemzetgyűlésbe hat vagy hét aktív tisztviselő került be, míg ma már a képviselőhöz tagjai között