Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

3 És ha majd egyszer ilyen szellem hatja át a nemzeteket, akkor rábíz­hatnak a Nemzetek Szövetségére is olyan igazságtételt, amire mai kezdet­leges atmoszférájában még nem al­kalmas. Gaal Gaston éles ellenzéki beszéd után elfogadta a költségvetést. Három szónok a mai vitában. — Az agrárpárt elnöke az összeférhetet­lenségről és a tisztviselő fizetésekről. — A szocialisták a köztársasági propaganda megengedését kérik. — A képviselőház mai ülése. — A képviselőház mai ülésének nyolc órá­ját három szónok beszélte végig. Mind a hárman ellenzékiek, azzal a különbséggel azonban, hogy míg a szocialisták termé­szetesen nem fogadták el a költségvetést, Gaal Gaston, az agrárpárt tiszteletreméltó elnöke, megszavazta a részletes tárgyalás alapjául, mert, — mint beszédében mon­dotta, — ennek a kormánynak az útjá­­ból minden követ el kellene tisztítani, hogy akadálytalanul vezethesse a nemze­tet tovább az ország újjáépítésének útján. Az első szónok Esztergályos János volt, aki a kormány szociálpolitikáját bírálta és határozati javaslatot nyújtott be a rok­kantak fokozottabb támogatására. Gaal Gaston több mint három órás be­szédében a kormányzatnak több olyan intézkedését kritizálta, melyek szerinte nem éppen voltak alkalmasak a közjólét emelése szempontjából. Szóvá tette, hogy a Balaton kincseit üzleti alapon pusztít­ják és ugyanígy bontják a híres bazalt­hegyeket. Sérelmezte a református egy­házak állami támogatásának valorizálat­­lanul való fizetését, a tanítói kar csekély díjazását és a nyugdíjas tisztviselők között fennálló megkülönböztetést. Kérte, hogy a vidéki színészet nyerjen nagyobb támoga­tást és hogy a mezőgazdasági terményér­­tékesítés­ elősegítésére állapítsanak meg kedvezőbb vasúti fuvardíjtételeket. A le­­venteoktatás körül néhány hiba mutatko­zik, amelynek javítására szintén felhívja a figyelmet, különösen hosszan beszél a tisztviselők fizetésének szabályozásáról, mert dehonesztálónak tartja, hogy a tör­vényes fizetésen túl úriember borravaló­­szerű ajándékot és jutalékot kapjon. Szó­­vá tette a délutáni ülés folyamán a KOGSz ügyét, melybe az állam már tizennyolc milliárd koronát ölt be és megemlékezett a bélyegcsonkítások ügyéről is, melyet egyes bankok követtek el. Ezzel kapcso­latosan az összeférhetetlenségi törvény szigorú végrehajtását tette szóvá, azt kí­vánva, hogy akik az ítéletsük­be bekerül­nek, azoknak ne legyenek igazgatósági tag­ságaik. Veszedelmesnek tartotta, hogy ál­lami tisztviselők is benne vannak a válla­latokban és a szerinte túl nagy tisztviselői látszám csökkentését úgy lehetne megfe­lelően megoldani, ha szerződtetett tiszt­viselőket alkalmazna az állam — ameri­kai példára. Sürgette a társulati adó és a forgalmi adó reformját és nehezményezte, hogy a nagy vámtételekkel egészségtelen helyzetet teremtenek a magyar gyáripar­ban. Az agrárpárt elnökének beszéde alatt állandóan hatvan-hetven képviselő volt benn az ülésteremben, — ami szokatlan nagy szám.­­ Az egységes párt sokszor helyeselt kijelentéseire, különösen, amikor az összeférhetetlenségről beszélt és felszó­lalása végén számosan siettek üdvözlé­sére. Öt óra elmúlt már, amikor a szocialista Malasics Géza főleg külpolitikai vonatko­zású beszédét elkezdte, melyet élénk ellent­mondások közepette csakhamar azzal fe­jezett be, hogy követelte a köztársasági propaganda megengedését is, ha a király­kérdés megoldására a legitimistáknak is szabad szervezkedniük. sgné Eleöd Carola, Bendéné K. Friderika és Mütler Ágosta különböző jellegű mun­káit említjük még föl. A szobrászok igen nagy számmal vettek részt a kiállításon. Zala György is két régi élethű portraitját, idősb Andrássy Gyula és Tisza Kálmán festői fejét, valamint egy bronzba öntött Pr­esa-vázlatot állított ki. Több nagyméretű hősi emlék, illetőleg ilye­nek részlete is bemutatásra kerül, de ezek­ben nem lehet igazi örömünk, bár tagad­hatatlan Cser Károly két csoportjának (a baloldali a sikerültebb) és Lányi Dezső nagy oroszlánjának az ereje. Beck ö. Fü­­löp mindig megfontolt művészi számítással készült munkái között ezúttal Tisza István kifejezően hatalmas mellszobra a legjele­sebb. Ideálisan szép Pásztor Jánosnak Szférák felé című­ aktja, mely előtanul­mánya egy síremlékre készülő, lepelbe bur­kolt alaknak. A martonvásári Dreher-park számára mintázott Beethoven-feje is érett, kifejező alkotás. Horvay János egész sorozatot állított ki műveiből. Jellemző darabok a mester egyéni, festőién szabad, gondolatot, érzést formába önteni akaró stílusára. Neki is egy mélyen fölfogott, kis Beethoven­­szobrot köszönhetünk. A Blaha Lujza­­síremlék pályamunkái is bemutatásra ke­rülnek. Semmiképpen sem érhetünk azonban egyet a bíráló bizottság ha­tározatával, mert Fülöp Elemér formailag és eszmeileg is kevéssé szerencsés tervét jutalmazta az első díjjal. Vas Viktor és Ilikisch Rezső együttes, Horvay János, Lu­­kácsy Lajos és Damkó József munkái ezt sokkal inkább megérdemelték volna. Fülöp Elemér egy férfiképmását (594. sz.) ellen­­ben megdicsérhetjük. Igen nehéz feladatot kapott Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc, midőn Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter megbízásából három har­coló lovas alakból álló kis bronzcsoportot kellett rhintázniok az Országos Levéltár számára Egy­ik csoportnak kompozíciója sem kifogástalan, de a részleteikben sok szépséget, elevenséget találhatunk. Külön­ben a három csoport érdekes bizonyítéka a három művész különböző egyéniségének. Mind a hárman jeles képmásokkal is sze­repelnek. Kisfaludi Stróblnak Ledovszky Gézáról és Kemény Simon költőről mintá­zott szobraihoz méltán csatlakozik Lux Eleknek egy rendkívül finom női mell­szobra (Szivessy Tiborné képmása), Szent­­györgyi István tanulmányfeje (144. sz.) és Sidló Ferencnek Conrad­­Veidtet ábrázoló bronz mellképe. Érdekes­­vonásokat talál­hatunk az utóbbi művésznek Az ember című ciklusa számára készült, különböző lelki élményeket kifejező ércfejeiben. A legjelesebb női aktokat Gárdos Aladár, Petri Lajos és Löte Éva állította ki. Öröm­mel üdvözöljük a fiatal Löte Éva Fájdalom című, tudással mintázott, bensőséges aktját, mely reményteljes záloga egy szép jövő­nek. Épp így örülünk egy másik fiatal szobrásztehetség, Szmrecsányi Vera első bemutatkozásának is. A tanulmányait Fi­renzében folytató szobrásznő eveiben igazi művészvér folyik. Dédunokája a nagy Pollák Mihálynak és unokahuga a korán elhunyt, nagytehetségű építésznek, Unger Emilnek, a budai Lipthay-palota alkotójá­nak. Férfiképmása higgadt ízlésű, szobrász, érzéssel mintázott alkotás. Erdey Dezső a fiatal férfiszobrászok között tű­nik ki igaz tehetségével és tudásával. Jól komponált Vízhordó gyereke és Boxolója a kiállítás legjobb két nagy férfiaktja. Képmásai is komoly munka eredményei. Teles Edének archaikusan kifejező Lót feleségét, ifj. Vas­­tagh Györgynek Orosz agarát, Bory Jenő­nek, Vastagh Lászlónak, Farkas Zoltán dr.. nak és Wesselényiné Fontor Eszternek ki­fejező férfifejét, Orbán Antalnak duna­­földvári hősi emlékét emelhetjük még ki. Igazi művészi fantáziáról és komponáló erőről tanúskodnak végül Reményi József és Kövesházi Kalmár Elza érmei, illető­leg szobrocskái. Ybl E. BmmnsTtflmun> 1927 IprBt % fft IItf Az ülés lefolyása. A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Lukács György, a külügyi bizottság elő­adója beterjesztette jelentését a Népszö­vetség egyezségokmányának módosítása tárgyában a nemzetgyűlés által alkotott törvényről és a Spitzbergák ügyében kö­tött nemzetközi szerződésről. Ezután áttértek a költségvetés vitájának folytatására. Az első szónok Esztergályos János szocialista képviselő volt. Szóvátette, hogy a szocialistákat az utóbbi időben erősen támadják, holott a párt csak a munkások jogos védelméért és a szociális igazságtalanságok megszüntetéséért küzd. A többség viharos ellentámadásai és a szocialisták lármája közepette támadást intézett Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter ellen és éles polémiába kevere­dett Dréhl Imrével. Beszéde végén határo­zati javaslatot terjesztett be a rokkantak, árvák és özvegyek járadékának rendezé­séről, a rokkantak részére való házhely és építkezési segedelem kiutalásáról, az­ aggkori biztosításról és a hadikölcsönök részleges valorizációjáról. Gaal Gaston beszéde. A következő szónok Gaal Gaston volt, aki beszédét azzal a kijelentéssel kezdte, hogy beszédét más szellemben kívánja el­mondani, mint az előtte szóló. Azt akarja, hogy a parlament a békés, barátságos megvitatások színhelye legyen. Tiltakozik azok ellen a kívánságok ellen, hogy a parlamenti szólásszabadság korlátoztas­­sék és a tulajdonképpeni munka a bizott­ságokban folyjék le. A költségvetéshez nem tud érdemében hozzászólni, mert hiányzik a zárószámadás. A vitát azonban felhasználja arra, hogy óhajait és pana­szait elmondja. A Balaton védelme. Felszólalásának első tárgya a Balaton természeti kincseinek védelme. Az üzleti szellem ezeknek a kincseknek elpusztítá­sára tör és sorra áldozatul ejti a Bada­csonyt, Sárhegyet, Szemlőhegyet. Tudja, hogy ezeknek a visszaéléseknek a meg­szüntetése magánjogi akadályokba ütkö­zik, de minthogy itt nemzeti kincsekről van szó, a kormánynak föltétlenül közbe kell lépnie és a vállalkozó teljes kártala­nításával meg kell szüntetnie ezt az álla­potot. Az egyházak, hadviselt tisztek, tanítók színészek támogatása. Ezután a református egyházak fokozott segítését követelte, mert tarthatatlan álla­pot az, hogy az államsegedelmet háború­­előtti valorizálatlan összegben utalják ki. Egymillió aranykoronával meg lehetne ol­dani az egész kérdést. A tanítói kar sé­relmei szintén igen nagyok, különösen a kántortanítóké. Szégyenletes, hogy kedvez­ményes jegyükért húsz pengőt kell fizet­­niök. Az is lehetetlenség, hogy a háborút végigszenvedett tábornokok kevesebb nyug­díjat kapjanak, mint az olyan ezredesek, akik a színet sem látták a háborúnak. A színészek helyzete is rossz. Különösen nyugdíjintézetük van siralmas helyzetben. Ezen is sürgősen segíteni kell. Hathatósab­ban kell támogatni továbbá a vidéki szín­társulatokat is, amelyek, különösen a mai nehéz viszonyok közt, nagy önfeláldozás­sal szolgálják a magyar kultúra ügyét, tisztviselőnek úrnak kell lennie, olyan ur­nák, mint a képviselők, akik senkitől sem fogadhatnak el alamizsnát. Függetlenné kell tenni a tisztviselőket és meg kell aka­dályozni, hogy fizetésükön kívül más pénzt elfogadhassanak, mert ez dehonesz­­táló a tisztviselői karra. Az elnök két óra után Gaal Gaston beszé­dét félbeszakította és szünetet rendelt el. Szünet után, Paky Endre elnök három órakor nyi­totta meg újból az ülést. Gaal Gaston emelkedett újból szólásra s a KOGSz dol­gait tette szóvá. Ez a szövetkezet azért alakult, hogy a tisztviselők ruhával való ellátását kedvező feltételek mellett végezze; altruisztikus céljaihoz képest azután az állam is hozzájárult tőkéje jegyzéséhez, úgy hogy végül is ma már mintegy tizen­­nyolcmilliárd korona állami pénz fekszik benne. A szövetkezet mégis tönkrement. Hogy valahogy meg lehessen menteni, kénytelenek voltak beolvasztani a Köztiszt­viselők Fogyasztási Szövetkezetébe, mégis csak a folyó évben is ennek a döglődő szövetkezet elnökének hetvenmillió ko­rona tiszteletdíjat fizettek ki. Ebből azt következteti, hogy a szövetkezetnek semmi más célja nincs, minthogy jól dotált állásba lehessen elhelyezni a minisztertanács sze­rint arra érdemesnek talált urakat. Ennek a szövetkezetnek tíz vagy tizenkét ügyve­zető igazgatója is volt, kik Ráfizetésük mel­lett a bruttó forgalomból kaptak egyhar­­mad pro miile jutalékot. Az egyik igazgató, akinek havi tízmillió korona körül volt a fizetése, jutalék címén két hónapra száz­­harminchatmilliót kapott, egy másik havi ötmillió mellett provízióképpen százhet­venmillió koronát vett fel. Rassay Károly: Ha ez egy részvénytársa­­ság, akkor hamis bukásért becsukják az embereket. Gaal Gaston szóváteszi, hogy­ a szövet­kezet szanálása alkalmával a magyar textil­érdekeltségek központjára, a Konfidencia r.­t.-ra bízták a tisztviselői kar szövettel való ellátását, amikor egyrészt a nemfizető részletre vásárló fizetéséből le lehet vonni a részletösszeget, másrészt a szerződés szerkesztéséért két ügyvéd hetvenöt-, illetve ötvenmillió honoráriumot kapott. Farkas Géza: Abszurdum. Gaal Gaston csodálja, hogy a tisztviselői karban nem akadt senki sem, aki meg­szerkesztette volna ingyen ezt a szerződést. Rámutat ezekre a fekélyekre, hogy erőt adjon a kormánynak, hogy szembe tudjon szállni azzal a bürokráciával, amellyel úgy látszik már nem bír. Ismerteti a ban­kok bélyegcsonkítását, mely szerint egyes számlázásokat nem számlán végeznek, ha­nem levél alakjában, melyek után sokmillió értékben nem fizettek bélyegeket. Ez ügy most a közigazgatási bíróság előtt van, mígt a kisembereket egyszerűen meglelete­­zik. Körülbelül nyolcszáz ilyen esetet ál­lapítottak meg. Egy másik előkelő iparvál­lalatot pedig forgalmi adó eltitkolás alap­ján 3853 aranykoronára büntettek, de a törvény ellenére a minisztérium hetven százalékkal leszállította ezt a büntetést. Rassay Károly: Szeretném látni ennek a vállalatnak igazgatósági névsorát. Az állatkivitel megkönnyítése. Gaal Gaston ezután a mezőgazdasági ter­mények értékesítése körül keletkezett ne­hézségeket tette szóvá. Megállapította, hogy a magyar piac árai a világparitás alá ke­rültek. Az egyetlen jó üzlet eddig a hizlalt svájci marhák kivitele volt, a kivitelt azon­ban megnehezítették. Ezen a helyzeten ja­vítani kell. Olcsóbbá kell tenni a vasúti szállítást és a forgalmi adó mérséklését is meg kell teremteni az állatkivitelnél. Ma­gyarország állatállományának értéke egy­­harmadára devalválódott. Ezután megemlítette a szónok, hogy a belügyminiszter nem engedi meg olyan gazdakörök szervezkedését, amelyek a gazdaszövetség alapszabályai szerint akar­nak megalakulni. Ezeket az ügyeket a bel­ügyminiszter hatásköréből a földművelés­­ügyi miniszter hatáskörébe kell átutalni. A levente-ügy. A leventeintézményről szólt ezután Gaal Gaston igen elismerő hangon, csak azt kérte, hogy az intézmény bizonyos szerve­zeti hibáit minél előbb küszöböljék ki. Nem szabad a nép ellenérzését fölkelteni az in­tézmény iránt olyan intézkedésekkel, hogy például egyes tanyákról télen-nyáron nyolckilométeres távolságra kelljen gyalo­goltak az ifjaknak a gyakorlótérre. A való élet követelményeit gondosan figye­lembe kell venni. A tisztviselői ajándékok. Beszéde további során az úgynevezett ajándékozások kérdését bírálta. Visszaélés­nek tartja, hogy a magasabb rangú tisztvi­selők karácsonykor, sőt negyedévenként nagy ajándékokat kapjanak, mikor a tiszt­viselők nagy tömege nyomorog. Tudomása szerint február végén ismét történtek ilyen ajándékozások, még­pedig a forgalmi adó elszámolási jutalékból. Ez a rendszer, mely nemcsak az arra érdemeseknek juttat pénzt, megalázza a tisztviselői kart. Az állami A Budapesti Hírlap tel­ef­onszámai: József 300—43. József 300-53. József 300-63. József 323—84. Az összeférhetetlenségnek két törvénye van... Gaal Gaston ezután rátért az összeférhe­tetlenség kérdésére. Nagyon nehéznek tartja a felszólalást, mert tegnap az egysé­ges párt oldaláról egy túltengő önérzetű fel­szólalás hallatszott, mely szerint azok né­zete nulla, akik az összeférhetetlenség kérdésében más véleményen vannak, mint a túloldal. Felkiáltások jobbfelől: Ki mondtál Rassay Károly: Tamásy Gaal Gaston Az összeférhetetlenségnek két törvénye van, egy tételes, írott és egri erkölcsi, amely megírva nincs, de a lelki­­ismeretben benne van. (Helyeslés és taps.) Aki a maga összeférhetetlenségének védel­mében nem talál más megoldást, csak téte­les törvényt, az nem mondhatja, hogy más véleménye nulla. Hivatkozik az összeférhe­tetlenségi törvény alkotóira és Tisza Ist­vánra, aki iskolapéldája annak, hogy az erkölcsi inkompatibilitás miképpen értel­mezendő. (Úgy van! Úgy van!) Az össze­férhetetlenségi törvénynek egyik legsarka­latosabb pontja, hogy olyan állásban lévő ember, kinek akár kinevezése, akár előme­netele, fizetése vagy egzisztenciája a kor­mányhatalom kegyétől függ, sem képviselő, sem főrend nem lehet.Ezt az elvet Friedrich törte át, ugy hogy az első nemzetgyűlésbe hat vagy hét aktív tisztviselő került be, míg ma már a képviselőhöz tagjai között

Next