Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)

1927-04-12 / 83. szám

10 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság felolvasó ülése. Vasárnap délelőtt tartotta meg a Petőfi- Társaság felolvasó­ ülését. Az elnöklő ■Pékár Gyula megnyitó beszédében megható sza­vakkal emlékezett meg centenáriuma dics­fényében a bús lirájó, komoran filozofáló jeles költőről, néhai Vajda Jánosról, a tár­saság volt tagjáról s a messze terekre és időkre világító, sugárzó, hatalmas ,kivéte­les lángelme, az új Pázmány Péterről, Pro­­hászka Ottokárról. A nagy egyházférfiról szóló szavait a nagyszámú közönség állva hallgatta végig. A megnyitó után Lampérth Géza főtit­kár olvasta föl jelentését. Megemlékezett Beethovenről, Vajda Jánosról és jelentette, hogy a májusi ülést Gyóni Géza emlékeze­tének szenteli a társaság. Poétikus megem­lékezést mondott Vasvári Pálról, márciusi szerepléséről és hősi haláláról s idekap­csolta Prohászka nevét, akinek a magyar nemzeti ideálok oltára előtt az volt hattyú­dala, amit a Vasvári Pál-ünnepségen hét nappal ezelőtt mondott. Majd beszámolt a társaságnak Győrött, Debrencenben, Sop­­­­ronban az odavaló irodalmi körrel együt­tesen tartott, nagy sikerrel és páratlan lel­kesedés közt lefolyt üléseiről. Az első fel­olvasó Koroda Pál volt, a Vajda János emlékezetének szentelt ülés ünnepi elő­adója. Kifejtette, hogy Vajda János egyé­niségének vonása: a rendkívüliség, a szer­telenség, az egyedü­l va­l­óság. Társa egyedül a természet, de ez feltárja előtte titkait. E titkokat, köztük az időnek, az életnek, a halálnak, az öröklétnek a problémáit megtaláljuk költészetté alakítva. Stendhal elméletét a szerelmi kristályosodásról Vajda János költeményekké varázsolja. Vajda a márciusi ifjak szónoka, Petőfi hű társa, a szabadságharc honvédtisztje volt. Pályáján dicsőséget aratva, emelkedett, mig egyetlen félremagyarázott affér megakasztotta, de fölemelt fővel, üres kézzel tovább küzdött, tovább alkotott. Méltán mondhatta: — Vigyétek a jelent! Enyém a végtelen jövő. A nagy tetszéssel fogadott emlékezés után Hellyey Aranka, a Nemzeti Színház mű­vésznője Vajda János-költeményeket adott elő nagy tetszéstől kísérve. Voinovich Géza egyik rendkívül hangu­latos novelláját olvasta föl, melyben egy falusi pap lelki emelkedettségén vallásos alázattal nyugszik meg abban, hogy ő Is­tentől abba a faluba rendeltetett, amelyben meggyanúsítják és lekicsinylik. Petri Mór Egy kasszioperabeli bolygón, A meszes Cserága, Mezők és Velencei em­lékek című lírai költeményeit és öt finom hangulatú szonettet olvasott fel nagy ha­tással. Végül Gáspár Jenő olvasta föl Barthos Tivadar, v. államtitkár, vendégnek a raj­zát: A zergék honoiban címmel, mely ked­ves képet festett a Nagy Kriványról. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után zárt ülés következett. * (Igazi passió.) A nagyhét első napján a Nemzeti Színház műsorára tűzte Greban­­nak bensőséges hangulatú passiójátékát. A passió, amely immár harmadik éve kerül a nagyhétben a színház műsorára, ez al­kalommal is zsúfolásig töltötte meg a színház nézőterét. A mai előadáson új momentum volt, hogy az eddigi képekhez hozzácsatolták a feltámadás jelenetét is. A darab így természetesen nemcsak hogy kerekebb, befejezettebb, hanem egyszer­smind fölemelőbben is hat a gyönyörű bibliai képek sorozata közben megillető­­dött lelkeknek. Jézust ma Abonyi szemé­lyesítette. Mind ő, mind a többi főszereplő: Bakó László, Gál Gyula, Sugár Károly, Tasnádi Ilona, Ónodi Nagy Adorján, vala­mint az egész együttes a már az elmúlt években is méltatott alakításukkal járul­tak hozzá a passiójáték mély hatásához. (m. i.) (Városi Színház.) A Cigánybáró mai előadásán ismét fellépett R. Albert Erzsi s Cipra szerepében is kitűnően érvényesültek komoly és értékes énekesi és színészi tulaj­donságai. Sikere igen meleg volt, a közön­ség tapssal és virággal halmozta el a mű­vésznőt. A többi szereplő közül Szedő Mik­lóst, Varga Imrét és Kálmán Gizit emel­jük ki. * (Filharmónia.) A Filharmóniai Társa­ság ma ismét Beethoven-estét rendezett. A hangversenyt a Coriolanus-nyitánnyal kezd­ték s a Pastorale-szimfóniával végezték. Mind a kettőt Dohnányi vezényelte; a kettő közül a szimfóniát éreztük kö­rnét . Bee­thoven szelleméhez. Ezeken kívül Dohná­­nyi eljátszotta a c-moll zongoraversenyt olyan szépen, ahogyan nálunk ma senki más nem tud Beethovent zongorázni. A telt terem közönsége — mint rendesen — ma is egész estén át ünnepelte Dohnányit. Budapesti Hírlap 1927 április 12. (83. s*) Az isteni és a vígszínházi díva. Az isteni díva, a Vígszínház legutóbb be­mutatott újdonsága megbukott. A bukás okát a premierről írott kritikánk őszintén és részletesen kifejtette. Hibát követett el a színház a darab megválasztásával s hibát követett el a címszerepet játszó díva is, amikor úgy akart sikert elérni a rossz sze­reppel, hogy színművészetünk egyik büsz­keségét próbálta kifigurázni. A Noszthy Jim és a Nem nősülök előadá­sainak gondtalan napjai után határozottan rossz napok virradtak a Vígszínházra. Mert nem elég, hogy a Díszelőadás és ez az isteninek éppen nem bizonyult diva megbu­kott, hanem maga az isteni diva is cserben hagyta a színházat. Az történt ugyanis, hogy Fedák Sári be­­jelentette: hétfő este lép föl utoljára ebben a szerepben. Elhatározását azzal okolja meg, hogy a színház nem tűzte próbára ígérete szerint azt az angol darabot, ame­lyet ő hozott magával Amerikából s amely­nek kedvéért vállalkozott a szerepre. A­­ Vígszínház vitatja a diva állításának he­lyességét s birói útra tereli a dolgot. Fedők viszont, amint azt már Ameriká­ban megszokta, tárgyal jobbra balra, nyi­latkozik, lelkesedik, elkeseredik, színházat bérel, társulatot szervez. Mindezt állítólag azért a Pókháló című angol darabért. Fur­csa is volna, ha mondjuk, amerikai min­tára, mondjuk a reklám kedvéért tenné. Vagy a színpad helyett a vele kapcsolatos hírekkel kívánja változatossá tenni a nagy­hetet? Rosszul tenné, mert a mi ízlésünk még nem amerikai s a közönség idegei néha váratlanul olyan gyöngéknek bizo­nyulnak a hangoskodókkal szemben, mint­­ a pókháló.* A Vígszínház igazgatósága ma este Fe­dák Sári elhatározásával kapcsolatosan nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik Fedék Sári amna állítása ellen, mintha a Pókháló című darabot végleges formái­nak elkészülése előtt elfogadták volna. A színháznak írásban is módjában van iga­zolni ezt az állítását. Ebben az írásban ki­jelentették azt is, hogy amennyiben a Pókháló elkészítése után a színrehozatalra nem vállalkozhatnak, úgy nem emelnek kifogást az ellen, ha ezt a darabot Fedák Sári május 7-ike után máshol játssza, így tehát semmiképpen sem lehetett feltétele a Pókháló bemutatása az Isteni diva elját­szásának. Fedák Sári eljárásában szerző­désszegést látnak, amelynek következmé­nyeiért őt teszik felelőssé. . (József Ferenc királyi herceg az Ipar­művészeti Társulat elnöke.) Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat vasárnap délelőtt az Iparművészeti Múzeum díszter­mében tartotta meg 42-ik rendes közgyűlé­sét. Alpár Ignác tiszteleti elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a Tár­sulat minden erejét megfeszítve, fáradha­tatlan munkával igyekezett céljainak meg­felelni, de anyagi erőinek elégtelensége a legszebb törekvéseket is meghiúsította. Mégis mintha javulás jelenségei volnának észlelhetők s ezért uj bizakodással néz a Társulat a jövőbe. A Társulatnak az elnöki tisztségre oly férfiút sikerült megnyerni, aki más kulturtestületeknél is lelkes, tevé­keny munkát fejt ki s akire reménykedve tekint a Társulat s ez a férfi: József Fe­renc királyi herceg. Hogy a királyi herce­get a tisztségével járó adminisztratív teen­dők nagy részétől mentesítse a Társulat, a mai közgyűlésen alapszabályait módo­sítja és egyik ügyvezető-elnök tisztjét kreálja s mihelyt a belügyminiszter a mó­dosítást végrehajtja, azonnal meg is vá­lasztja. Ez az ügyvezető-elnök lesz hivatva az elnököt az adminisztratív teendőkben tehermentesíteni. Az elnöki megnyitó után Györgyi Kálmán, a Társulat igazgatója fel-­­ olvasta a választmány jelentését a Társu-­­­latnak 1926. évi működéséről. Az ezután a következő tisztújítás a következő eredmény-­­ nyel végződött: elnök: Józe­f Ferenc kir. herceg, alelnökök: Seenger Béla, választ­mányi tagok: A) tervezők: Benkhardt Ágos­ton, Berán Lajos, Bodon Károly, Faragó Ödön, Teles Ede. B) műiparosok: Bodonyi Jenő, Hauswirth D., Jauernik Nándor, Nagy Antal, Túll Viktor, C) m­űbarátok: Pacher­­ Béla dr., Szablya János, Szalai Emil dr.,­­ Wolfner Gyula, lovag Ybl Ervin dr., szám­­­vizsgálók: Brunner Antal, Pongrác János,­­ Szőnyi László dr., póttagok: Böhm Béla,­­ Pap József. Az ülés után Alpár Ignác ve­­­zetésével Györgyi Kálmán, Seenger Béla,­­ Szablya-Frischauf Ferenc, Schober Béla,­­ Hauswirth Ödön, Kulcsár Sándor, Ágotai­­ Bébi és Menyhért Miklós megjelentek Jó­­­­zsef Ferenc királyi herceg előtt és közölték­­ vele, hogy a közgyűlés a Társulat elnökéül­­ választotta meg. * (Balázs Árpád nótaestje.) Balázs Ár­pád, a népszerű dalköltő, vasárna­p este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezte magyar nótaestjét. A közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a termet, lel­kesen ünnepelte és virágokkal halmozta el Balázs Árpádot, aki Magyari Imre és zenek­ara kíséretével szebbnél-szebb régi és új dalait adta elő. Különösen nagy tet­szést aratott a Szabad a csillagnak című irredenta dal, továbbá a Marika, Üzenet­­váltás és Tavaszi dal című nóták, amelye­ket a közönség kívánságára­­meg kellett ismételnie az ünnepelt dalköltőnek. * (Hangversenyek.) Vasárnap este érde­kes kamaraestét élvezett a Zeneművészeti Főiskola közönsége. Szigeti József és Bar­tók Béla előadta Bach, Mozart, Schubert és Beethoven egy-egy hegedű-zongora szo­nátáját. Szigeti és Bartók játéka, bár egyé­niségük, sőt talán stílusuk és kifejezésmód­juk is különbözik, mégis azt az igazi és teljes művészetet adta, amit két nagy mű­vész együttesében — még eltérő vonások mellett is — mindig megtalálunk. — Hét­főn a Vigadóban Lindberg Helge adott dal­­estet. Kár, hogy a műsorra nyomtatott J­aker-dalok helyett az egyéniségéhez ke­vésbé illő So­mbers-dalokkal kezdte a hang­versenyt. Wolf dalai közül a Rattenfänger­­rel volt a legzajosabb sikere. Az igazi kap­csolatot művész és közönség között a finn népdalok hozták meg, már ezekből is rá­adásokat kellett adnia. Valóságos színpadi hatást keltett Lindberg a három Mefisztó­­dallal; Berlioz Szerenádját, Gounod Faust­jából az aranyborjú-rondót és Musszorgszky Mefisztó-dalát énekelte, a kifejezésnek iga­zán diabólikus színeivel. A hangversenyen Denise Molié zongoraszámokkal szerepelt. * (Magyar tudós németországi elisme­rése.) A hallei német tudományos akadé­mia Haltenberger Mihály egyetemi tanárt,­­a magyar geográfust, tagjai közé válasz­totta azért a fáradhatatlan kulturmunká­­ért, amelyet rövid kétévi dorpati profesz­­szorsága alatt a geográfiai tudomány terén kifejtett. Tudományos geográfiai szempont­ból az újonnan alakult balti államok közül Észtország eddigelé alig volt ismert és Haltenberg nevéhez fűződik az a művelő­déstörténeti munka, amely Észtországot a tudományos világ számára hozzáférhetővé tette. A Lönderkunde von Eesti című köny­veit, mint hézagpótló forrásmunkát m... denütt használják a geográfiai szakiroda­lomban és elsősorban ezt akarta jutal­mazni Németország háromszázéves tudo­mányos akadémiája is, amikor őt tagja közé sorozta. * (A vidék új színháztípusa.) Ma dél­után Medgyaszay István építész, kormány­­főtanácsos, a Magyar Mérnök és Építész­­egylet ülésén előkelő és nagyszámú kö­zönség előtt érdekes előadást tartott a vi­dék új színháztípusáról. Előadásában rá­mutatott arra, hogy a dicsőséges magyar színművészet a vidéken már-már haldok­lik, s ennek az egyik fő oka az, hogy nem volt a színművészeinek megfelelő helyi­sége. Ha valahol a vidéken a színházépí­tés gondolata felbukkan és a további ér­deklődés nyomán a közel egymillió pengős átlagos építési költség kiderül, a kultúráért szomjazó leglelkesebb polgárság is lemond a színházról. Medgyaszay utalt ezután arra, hogy a magyaroknak egészen más, a mi sajátos viszonyainkra szabott vidéki szín­házakra van szükségünk és nem olya­nokra, mint amilyenek a külföld gazdag iparvárosaiban és a kis fejedelmi székhe­lyeken épültek. Egy új színház-típust mu­tatott be előadása során, amely típus meg­alkotásánál az előadó arra törekedett, hogy a legkisebb helyen, a legkevesebb anyag­gal, a legtakarékosabban szerkessze meg színházát. Az igények alsó határát viszont a közönség műélvezete, jó hangulata, más­felől a jövendő vidéki színházpolitikája szabja meg: a fővárosi művészek staggione játéka. Az első színházunk, amely ezen elveik szerint épült: a nagykanizsai. A leg­súlyosabb probléma a financírozás. Med­­gyaszaynak sikerült az 500 személyes, tel­jesen felszerelt központi fűtésű színházat a végszámlák szerint 200.000 pengőből ki­állítani. A kiváló előadást a megjelent nagyszámú közönség, amelynek soraiban megjelent Petry Pál és Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkárok, K. Virágh Andor kereskedelmi miniszteri államtitkár — hálás tapssal köszönte meg. * (A KÚT tavaszi kiállítása.) A Képző­művészek Új Társaságának zsűrije, amely Beck O. Fülöp, Bornemissza Géza, Márffy Ödön, Pátzay Pál, Rózsa Miklós és Szo­­botka Imre tagokból áll, ma tartotta záró­­ülését, amelyen átadta az elbírált anyagot a kiállítást rendező bizottságnak. A zsűri a beküldött anyagból 48 festőnek és 13 szobrász­művésznek összesen 217 alkotását fogadta el kiállításra. A kiállításra a KÚT műbarátai közül eddig a következők ado­mányoztak díjakat: Bartha Ferenc dr. 200, Déghy Ernő 300, Gonda Illés dr. 400, König és Bayer kliségyár 120, Rózsa Miklós 200, Színházi és Irodalmi Kulturszövetkezet (Sziksz.) 100 és Zoltán Viktor 400 pengőt A kiállítás megnyitása húsvét vasárnapján délelőtt 11 órakor lesz a Nemzeti Szalonban. * (Societa Polifonica Romana operaházi hangversenye.) Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy a Societa Polifo­nica Romana énekkara április 25-én az Operaházban adja első magyarországi hang­versenyét. Illetékes helyről kapott értesü­lésünk szerint a világhírű énekkar, amint azt az apostoli nunciatura közzétett ma­gyarázata is megállapítja, nem a Capella Sixtina zárt kórusa, hanem a St. Giovanni di Laterano,St. Pietro di Vaticano, Santa Maria Maggiore és Capella Sixtina legkivá­lóbb énekeseiből összeállított együttes, mely öt éven át nemcsak az európai nagy metro­­polisikat, hanem Amerika nagy városait is bejárta, mindenütt felejthetetlen művészi sikert aratva. A magyarországi bemutatko­zás fényét nagyban emeli, hogy a kultusz­miniszter Orsenigo érsek, pápai nuncius közbenjárására az Operaházat engedte át a hangverseny céljaira. * (A tavaszi kiállítás dijai.) A tavaszi kiállítás díjainak bírálóbizottságai Lukács György dr. elnökletével ma délben tartot­ták együttes ülésüket a városligeti Műcsar­nokban. A bírálóbizottságok a tavaszi ki­állítás díjait a következőnek ítélték oda: A Képzőművészeti Társulat nagydíját Ko­­máromi-Ziacz Endre, Galambposta című művével nyerte. Forster Gyula báró Vaszary-díját nyerte Krusnyák Károly „Munka közben" címü művével. Az Ipoly- díjat Mihalovits Miklós nyerte „Krisztus levétele a keresztről" címü művével. A Rökk Szilárd-díjat Erdei Dezső „Vízhordó fm“ címü szoborműve nyerte. A Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Pállik Béla-díját Juszkó Béla nyerte, „Répahordás" címü müvével. Kitüntető elismerést nyert Neo­­grády László „Édesanyám" címü müvével és Lengyel Reinfuss Ede „Kuruc vitéz lo­vakkal" címü müvével. * (Böcklin emlékkiállítás.) Baselból je­lentik: Böcklin halálának 100 éves évfor­dulója alkalmából 150 festményből emlék­i kiállítás nyílt meg, amely két hónapig te­kinthető meg. mm Nagy csü­törtö­kön lesz a Sbp­p@ Wjjv![ sjsBI filmszkeccs­ek­ |rar H gm, premierje az Ufabara Filmre átdolgozta és rendezte: Major Dezső, Kálmán Erzsi, Bacsányi Paula, Harsányi Rezső. — Játsszák: Mészáros Giza, Balla Zsuzsi, Boray Lajos, Várady Lajos, Zilahy Gyula. Színház. * (Műsorváltozás a Vígszínházban.) A Vígszínház műsora e héten így alakul: Kedd: Nem nősülök! Szerda: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Csütörtök: Nem nősülök! Péntek: Nincs előadás. Szombat: Nem nősülök! Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Vasárnap este: Nem nősülök! Hétfő este: Nem nősülök! Hétfő délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Hangverseny. * (Dohnányi — Waldbauer — Kerpely) utolsó Beethoven trióestje ápr. 13. 7., fél­­kilenc órakor. Op. 1. C-moll, op. 70. Es­­dur és a ritkán hallott Klarinet-trió Dobos Imrével. * (Dohnányi Ernő) II­ népszerű Beetho­ven szonátaestje ápr. 19. 7., fél nyolc óra­kor. (Rózsavölgyi.) * (Léner vonósnégyes) kamaraestje ma fél 9 órakor a Zeneakadémián. (Fodor.) * (Szigeti József) búcsuestje népszerű helyárakkal, holnap a Vigadóban. (Fodor.) Mi hozzuk a legszebb * húsvéti ajándékot! k m­­a Plante Scusrd Everest Rorion grandiózus vigjátékattrakcióját, a §

Next