Budapesti Hírlap, 1927. szeptember (47. évfolyam, 197–221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

6 bonyolították le s a tizenhat vívó két cso­portban küzdött a döntőbe való jutásért. Az eredmény itt következik: 1. csoport: 1. Petschauer (Magyaror­szág) 6 győzelemmel. 2. Bini (Olaszország) 5 győzelemmel. 3. Salafia (Olaszország) 4 győzelemmel (24 tussal). 4. Glykais (Ma­gyarország) 4 győzelemmel (26 tussal). 5. Rozgonyi (Magyarország) 4 győzelemmel (27 tussal). 6. Pezzena (Olaszország) 2 győzelemmel (30 tussal). 7. Delporte (Bel­gium). 8. Lacroix (Franciaország). II. csoport: 1. Uhlyarik (Magyarország) 6 győzelemmel. 2. Gombos (Magyarország) 5 győzelemmel. 3. Terstyánszky (Magyar­­ország) 4 győzelemmel (21 tussal). 4. An­­selmi (Olaszország) 4 győzelemmel (26 tussal). 5. De Yong (Hollandia). 6. Puliti (Olaszország) 2 győzelemmel (28 tussal). 7. Ragno (Olaszország) 2 győzelemmel (30 tussal). 8. Dolescu (Románia) 2 győ­zelemmel (33 tussal.) A döntőbe a csoportok első öt helye­zettje került. A döntő: Vichy, aug. 31. (Wolff.) Az európai kardbajnokság végső eredménye — miután Petschauer kezén megsebesült és kivált — a következő: 1. Gombos (Magyarország) 8 győzelem, 2. Terstyánszky (Magyarország), 3. Glykais (Magyarország) 5 győzelem, 4. Bini (Olaszország) 4 győzelem, 8 tus, 5. De Yong (Hollandia) 4 győzelem, 3 tus, 6. Anselmi (Olaszország) 4 győzelem, 7. Salafia (Olaszország) 3 győzelem, 8. Rozgonyi (Magyarország) 1 győzelem. Budapesti Hirlap 1927 szeptember 3. (197. sz.) A magyar, vízipólócsapat nagyarányú győzelme az angolokon. Halassy és Fehér bejutott az 1503 méteres úszás középdöntőjébe. A bolognai Európa-úszóbajnokság első napja. Egy évvel ezelőtt Budapestet érte a sze­rencse, hogy színhelye lehetett az európai úszóbajnokság klasszikus versenyeinek. Mindenki előtt emlékezetesek még azok a nemes küzdelmek, amelyeket akkor a ma­gyar úszógárda folytatott Európa legkivá­lóbb úszói, elsősorban a németek és az élükön Arne Borggal felvonuló svédek el­len. A küzdelmek nagy dicsőséget hoztak a magyar sportnak, hiszen ekkor győze­delmeskedett a fiatal Bárány István félel­mes tudású és nagyhírű ellenfelén, a svéd csodaúszón. Az idén Bolognában gyülekeztek össze Európa úszói, hogy az amszterdami olim­­piász előtt utoljára összemérjék erejüket. Megállapítható, hogy a bolognai verseny iránt sokkal élénkebb érdeklődés nyilvánul meg, mint amilyen tavaly a budapesti baj­nokság iránt megnyilvánult. Az idei ver­senyen tizenhat nemzet vesz részt, három­száz úszóval. Különösen a vízipólójáté­­kokra vonult föl sok csapat: tizenkét nem­zet veszi föl a harcot a győzelemért. A bolognai verseny ma kezdődött. És mindjárt megállapíthatjuk, hogy a magya­rokra nézve dicsőségesen kezdődött. A verseny első számában, a vizipólóban a magyar csapat első ellenfele az angol csa­pat volt. Az angolokat megsemmisítő fel­sőbbséggel, 7:2 arányban legyőztük. A fél­idő eredménye 2:1 volt. A győzelem nagyságát akkor foghatjuk föl a maga valóságában, ha visszaemléke­zünk a párisi olimpiász vizipólóküzdel­­meire. Akkor is az angolokkal kerültünk először össze és­­ akkor is győztünk. Az a győzelem azonban pirrhusi volt. Az első összecsapás eldöntetlenül végződött és csak kétszeri meghosszabbítás után­­sikerült 5:4 arányban javunkra billenteni az ered­ményt. A győzelemben nem sok öröm volt, mert a háromszoros küzdelem a magyar csapatot teljesen kimerítette, sőt, amint a következő mérkőzésen bekövetkezett vere­ség bizonyította, harciképtelenné tette. Páris óta a magyar vizipólósport nagy fejlődésen ment át, de Páris bebizonyí­totta, hogy az angol csapat kemény ellen­fél. A mérkőzést megelőző izgatott várako­zást nagyban fokozta az a körülmény is, hogy Európa nagyobb képességű vizipóló­­csapataival mindegyikkel módunkban volt összemérni erőnket az olimpiász óta, csak éppen az angollal nem. Az angol—magyar mérkőzés a követke­zőképpen folyt le: Magyarország - Anglia 7:2 (2:1). A magyar csapat a következő összeállí­tásban játszott az angolok ellen: Barta— Fazekas, Homonnay II.—Keserű II.— Czelle, Vértessy, Keserű I. A mérkőzés magyar támadásokkal kez­dődött. Az egyik akciót az angol Neama faulttal akadályozta meg, a bíró e miatt kiállította és négyméterest ítélt az angolok ellen. A büntetődobásból Keserű I. he­lyezte a labdát az angolok kapujába (1:0). Az angol csapat veszélyes ellentámadáso­kat vezetett s Pycocknak sikerült is ki­egyenlíteni. (1:1). A gól meglepetésszerűen érintette a magyar csapatot, amelynek csak az 5. p. 55. mp.-ben sikerült a veze­tést ismét magához ragadni. Czelle Homon­nay II.-höz passzolt, aki doplerrel szép gólt dobott. (2:1). Az első félidőiben vívott hatalmas küz­delem felőrölte az angolok erejét s a szü­net után teljes mértékben kibontakozott a magyar csapat fölényes tudása. Keserű I. négyméteres büntetődobásból érte el a harmadik gólt. A 3. p. 45.­­ mp.-ben Ho­monnay II. dobott gólt, a 4. p. 04. mp.-ben Keserű II., a 4 p. 35 mp.-ben pedig Czelle ért el újabb gólokat. Ezután a biró egy fault miatt Keserű II.-t kiállította s ekkor az angol Pycock 6:2-re szépítette az ered­ményt. A 6. p. 12 mp.-ben Keserű I. véd­­hetetlen lövéssel beállította a 7:2-es vég­eredményt. A többi mérkőzés. A­ magyar-angol mérkőzésen kívül még a következő selejtező mérkőzéseket játszot­­ták le: Svédország—Németország 7:1 (4:1), Ausztria—Hollandia 5:3 (3:1), Csehország—Olaszország 3:1 (1:1), Franciaország—Spanyolország 3:0 (2:0) Belgium—Jugoszlávia 7:1 (3:1). A második forduló. A vízipólóbajnokság második fordulóján, amelyet holnap bonyolítanak le, az első forduló eredményei alapján csupán a hat győztes csapat játszik, még­pedig a követ­kező beosztással: Svédország—Csehország, Franciaország—Ausztria, Magyarország—Belgium. A magyar csapat csütörtöki ellenfele te­hát a belga együttes lesz, amely valószínűen a következő összeállításban fog szerepelni: Brandeleer — Stoelen, Fleurix — Blitz — Visser, Van Gheem, Bauwens.. A magyar csapatban alkalmasint csak annyi változás történik, hogy Czelle helyét a jobb szélen Wenk foglalja el. A belgák voltak azok, akik a párisi oampiászon a magyar csapatot kiverték. A magyar csapat azóta már többizben ered­ményes revánsot vett legyőzőjén és így, te­kintve vizipólójátékosaink jelenlegi nagy formáját is, semmi okunk, hogy a magyar fiúk biztos győzelmében kételkedjünk. Ha a belgákat sikerül legyőznünk, akkor a második fordulót követő elődöntőben erő­­vesztőként szerepelünk és pihenve nézzük a svéd-cseh­, illetve francia-osztrák mérkő­zések győzteseinek összecsapását. Ennek a mérkőzésnek a győztesével vív aztán — sze­­rencsés esetben — döntő küzdelmet Európa bajnokságáért a magyar csapat. Az 1500 méteres úszó verseny. A mai nap másik nagy eseménye az 1500 méteres úszás előfutamainak lebo­nyolítása volt. A verseny mindkét előfuta­mában indultak magyar úszók, még­pedig az elsőben Fehér, a másodikban pedig Halassy vette fel a küzdelmet nagynevű ellenfeleivel. A magyar versenyzők úszása várakozá­son felül sikerült, mindketten bejutottak a további küzdelembe, sőt Halassy, aki előfutamában Parentin mögött a második helyet foglalta el, oly kitűnően úszott, hogy megjavította a magyar rekordot. A verseny részletes eredménye a követ­kező: 7..előfutam: 1. Arne Borg (Svédország) 22 perc 21.4 mp. 2. Bacigalupo (Olaszor­szág) 22 perc 30.8 mp. 3. Fehér István (Magyarország) 22 perc 48.8 mp. //. előfutam: 1. Parentin (Olaszország) 22 perc 05.4 mp. (Új olasz rekord.) 2. Halassy Olivér (Magyarország) 22 perc 24 mp. (Új magyar rekord.) 3. Rademacher (Németország) 22 perc 27 mp. 4. Antos (Csehország) 22 perc 34.6 mp. 5. Péter 22 perc 41.6 mp. A csütörtöki program. A csütörtöki program versenyszámai Ma­gyarországon fokozott érdeklődésre tart­hatnak számot. Délelőtt csap össze győzel­mes vízipólócsapatunk a belgákkal. Dél­után a 200 méteres mellúszás előfutamai­ban Hollósi és Tapolczai képviseli Magyar­­országot. A 400 méteres gyorsúszás előfu­tamaiban magyar részről Vannie András, Fehér, Bitskey Zoltán és Tarródi indul, a nap utolsó versenyében, a toronyugrásban pedig Vajda, Nagy Károly és Farkas veszi föl a küzdelmet. Tisztelettel kérjük igen t, vidéki elő­fizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetési idejé­ben megújítani szíveskedjenek. A Magyar Orvosok és Természet­­vizsgálók vándorgyűlése Pécsett (Kiküldött munkatársunktól.) Minden­nap zuhogó eső. Amíg más alkalommal az ilyen kongresszusok tagjai szívesen szök­nek ki a városba, hogy annak szépségeit és érdekességeit alaposan szemügyre ve­gyék, addig most mindenki, aki végig itt maradt a négynapos tudományos ünnep­ségen, hűségesen részt vett úgy a nagy, mint a szakosztályi üléseken. Érdekesebb­­nél­ érdekesebb nagyjelentőségű gondolatok és tervek kerültek felszínre s csak az volt a kár, hogy az előadók túl nagy száma miatt a­­bírálatokra, megvitatásokra nem jutott elég idő és az előadók többsége is kénytelen volt tárgyát megrövidítve, nyolc­­tíz perc alatt annak csak lényegét fel­tárni. Az előadásoknak ezért a torlódásáért azonban a rendezőség nem hibáztatható, mert a kongresszus szervezésekor el kell fogadnia minden meghívott előadó jelent­kezését, számítva azzal, hogy rendszerint sokan az utolsó pillanatban közbe­jött aka­dályok miatt maguk helyett lemondásukat küldik el. Ha ez a jelen esetben nem így történt, az annak tulajdonítható, hogy Pécs városa pompás kulturális intézményei, virágzó ipari telepeivel és természeti szépségeivel igen erős­ vonzóerőt gyakorolt s igy tör­ténhetett meg az is, hogy például Hültl Hümér orvosprofesszor a vasárnapi nagy­gyűlésre repülőgépen jött le, a gyűlés vé­geztével pedig ugyancsak repülőgépen ment vissza Budapestre, mert az orvosok és természetvizsgálók szinte kötelességük­nek tartották, hogy Pécs városának a tudományok irántti szeretetét honorálják. Előadásaikat teljes terjedelemben csak azok mondhatták el, akik az egyetem ki­csiny, de művészi berendezésű aulájában tartott teljes üléseken szerepeltek, vagy a­kik a pécsi Nemzeti Színházban népszerű előadásokra voltak kijelölve. A keddi teljes ülésen különösen nagy érdeklődés kísérte Illyés Géza dr. egyete­mi tanárnak a vesekőről tartott tanulsá­gos értekezését, amelyet Entz Géza dr. a pécsi kórbonctani intézet igazgatójának a protistológia mai fejlettségéről tartott előadása követett, amelyben a véglények táplálkozásával, kiválasztásával, szaporodá­sával és növekedésével foglalkozott. Külö­nösen érdekesek voltak azok a fejtegeté­sei, amelyekben kimutatta, hogy nem­ — mint eddig hitték —­ az egysajtű lények halhatatlanok, hanem maga az élet örök­létű. Nagy hatást és lelkesedést váltott ki Zechmeister László dr., a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanárának filozófiai el­mélyülésről és valósággal szónoki ékesszó­­lással tartott előadása az organikus kémia terén követett újabb irányokról és törekvé­sekről. Ebben visszapillantást vetett a szer­ves kémia fejlődésére, amelynek folyamán több érdekes időszakot sorolt fel. A tizen­kilencedik század elején orvosok és gyógy­szerészek foglalkoztak a szerves kémia ku­tatásával és a szervezeteknek csak anyag­­készletét vizsgálták. Később azután az elért nagy technikai sikerek után, 1-1- amelyek­nek különösen az ipar vette nagy hasznát — a szintetikus irány vált uralkodóvá. Ezután az előadó a szerves kémia és a fizika együttműködését vázolta, majd a fizikokémia befolyását és a fiziológiai kémia legfőbb feladatait fejtegette. Kimutatta, hogy a szerves kémia az analízis, a szinté­zis, a fizikai és élettani irányból szövődik össze. A szerves kémia fejlődése még nem feje­ződött be. Számára új és szédítő kilátáso­kat nyit meg a még gyermekkorát élő enzyl­­kutatás. Ennek perspektíváját és a modern fiziológiai kutatások jelentőségét, valamint a további várható fejlődési irányt fejte­getve, Zechmeister László dr. hatásos elő­adását ezekkel a szavakkal fejezte be: „Mö­göttünk száz év kísérleti munkája, előttünk az ismeretlen." A mai teljes ülésen is két igen érdekes tárgy szerepelt. A magyarság faji összetéte­­lének mind szélesebb hullámokat verő kér­­déséről Bart­icz Lajos dr., Budapest székes­­főváros élelmiszer-ellenőrzéséről pedig Hun­­kár Béla dr. tartottak rendkívül érdekes és tanulságos előadásokat. A népszerű előadások. A népszerű esti előadások sorát hétfőn este a Nemzeti Színházban­­.Pálffy Móric dr. magyar kir. erdőfőtanácsos nyitotta meg, aki Pécs szabad kir. város környékének hidrológiai viszonyait a város vízellátására való tekintettel ismertette. A­ színházat zsú­folásig megtöltött közönséget különösen az­zal a kijelentéssel örvendeztette meg, hogy a városnak vízellátása már a közeljövőben a szükségleteket bőven fogja fedezni, az eddigi mizériák rövidesen megszűnnek, mert a Mecsek kedvező geológiai viszonyai foly­tán újabb friss és üde vizet tartalmazó me­dencék nyitására alkalmas. Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár Jáva és Szumátra-szigetén végzett hároméves kutat­­tásairól, számolt be s vetített képekkel il­lusztrálta a hollandusok által létesített azt a nagy kultúrát, amely az ősi vadont tel­jesen kiszorította s amelynek ma már csak egyes mentsvárait találjuk meg a tűzhá­nyók közelében. " Kedden este Massáng Ernő dr. meteoro­lógus tartott előadást a Nemzeti Színház­ban, még pedig­­ „Rádió és időjárás" cím­mel. A közönség különösen azt a kijelen­tését fogadta tetszéssel, hogy indítványára a természettudományi szakosztály a meteo­rológiai intézet decentralizációja mellett fog­­lalt állást s hogy az egyik vidéki meteoro­lógiai centrum helyéül éppen Pécset sze­melték ki. Igen tanulságos volt ezt követően Gellért Elemér dr. az elektromos áram okozta bal­esetekről tartott előadása, amelyből kitűnt, hogy a felületesség, a könnyelműség mi­lyen könnyen okozhat olyan helyeken is katasztrófát, ahol az ilyesmire még álmaink­ban sem merünk gondolni. Az ismeretterjesztő előadások sorozatát ma este Visnye Aladár dr. a motornélküli, repülésekről tartott vetítettképes előadása fejezte be. A téma időszerűsége adta meg az előadásnak azt a fontosságot, amelyet sajnos nálunk Magyarországon olyan ke­vesen is méltatnak s még mindig nem látják be, hogy ma, a repülőgépek ko­rában az a nemzet, amely a modern tech­nikának ezt a részét elhanyagolja, biztos pusztulás elé tekinthet. Nincsen semmi akadálya annak, hogy mi is a németkéhez hasonló eleven és fejlett repülőgépipart és­­sportot teremtsünk s ha nem élünk ezzel az alkalommal, akkor szomszédaink zsák­mányául vetjük oda magunkat. A szép előadást a közönség hálás tapssal jutal­­­mazta. A szakosztályok. Egyébként az egyes szakosztályokban ma még a következők tartottak előadá­­­­sokat: Az orvosi szakosztályban: Melczer Mik­lós és Dal­men Ottó (Hamburg), Reiner László, Ludvvig Ferenc, Scheff-Dabis László, Fabinyi Rudolf, Elfér Aladár, Frey Ernő, Ivanyó Béla­, Preisich Kornél, Privinger Emil, Friedrich­­ Vilmos, Enduska Viktor, A. Mákfalvy Margit, Ángyán János, Krausz Mór, Zih Sándor, Hatiegan Gyula, Klosou­­sitzky Dénes, Kellermann Emil, Kokas Eszter, Ormos Pál, Jendrassik L. és Czike A., Hoch Bertalan, Bien Zoltán, Árvay Sándor, Szigeti Henrik, Scheff-Dabis László, Szathmáry Sebestyén és Kopp Ilona. A természettudományi szakosztályon: Boros Ádám­, P­arkas Béla, Gebhardt An­tal, Gorka Sándor, Gratz Ottó, Kövessi Fe­renc, Kukuljevic József, Lovassy Sándor, Méhes Gyula, Moesz Gusztáv, Paál Árpád és Unger Emil. A társadalomtudományi szakosztályon: Balla Adolf és Vásárhelyi László. A gyógyszerészeti szakosztályon: Moso­­­­nyi Sándor, Gőzsy Béla és Horváth Jenő. A záróülés. Délután 3 órakor a városháza közgyű­lési termében a vándorgyűlés nagyválaszt­­mánya tartotta ülését, melynek tárgysoro­zatán szerepelt a jövő gyűlés helyének és tisztikarának megállapítása és a központi választmány kiegészítése. A négynapos vándorgyűlés tudományos munkásságát ünnepies zárónagygyűlés fejezte be. Fischer Ferenc dr. főispán elnöki megnyitójában megállapította, hogy a mai társadalom in­dividuális nevelésénél fogva kevés társa­dalmi érzékkel rendelkezik s ezért kéri a bizottságot, vegye fel a jövő programjába a társadalompolitikai s társadalometikai előadásokat is. Gorka Sándor dr. titkár a vándorgyűlés teljes erkölcsi sikeréről és munkásságáról számolt be. A vándorgyűlésnek 456 részt­vevője voll és négy nap alatt 118 tudomá­nyos előadás hangzott el. Bejelenti, hogy a vándorgyűlés jövőre Debrecen városa és egyetemétől, Sopron, Eger és Budapest vá­rosoktól kapott meghívást. A nagygyűlés a következő,­ 1929-iki gyűlés helyének megállapítását a központi állandó választ­mányra bizta. Dollinger Gyula dr., a központi választ­­mány elnöke mondott köszönetet Virág Ferenc megyéspüspöknek és Fischer Fe­renc dr. főispánnak az elnöki tisztség el­fogadásáért, továbbá a vármegye, a város vezetőségének és Pécs város polgárságá­nak a­­vendégszerető fogadtatásért. A kö­szönő szavakra elsőnek Virág Ferenc me­­gyéspü­spök válaszolt és megígérte, hogy a maga részéről a vándorgyűlés érdeké­ben mindenkor mindent meg fog tenni. Nendtvích Andor dr. polgármester a kö­szönőszavakra kifejezte a város háláját azért a megtiszteltetésért és szellemi

Next