Budapesti Hírlap, 1927. november (47. évfolyam, 248–272. szám)
1927-11-21 / 265. szám
14 Budapesti Hírlap 1937 november 23. (stt. ..) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A visszaajándékozott Korvinák. A Korvin Mátyás Egyesület ünnepi ülése. A Komn Mátyás Magyar Olasz Egyesület vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémián, amelynek keretében az olasz kormány ajándékát, a két Korvinát mutatták be és méltatták ennek a ténynek jelentőségét. Az ünnepi ülés előkelő közönsége élén ott láttuk Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, az elnöklő Berzeviczy Albertet, Durini di Monza meghatalmazott minisztert és feleségét, Balogh Jenő titkos tanácsost, az Akadémia főtitkárát. Ott voltak még Kertész K. Róbert államtitkár, Gerepich Tibor egyetemi tanár, a külügyminisztérium képviseletében Gerepich Zoltán és Gömöry- Saimi László miniszteri tanácsosok, Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, Akut követségi tanácsos, az olasz kolónia teljes számmal, Zambra Alajos, Kraszner Jenő egyetemi tanárok és még mások. Berzeviczy Albert olasznyelv elnöki megnyitójában arra utalt, hogy a Korvin Mátyás Egyesület, mely az olasz és magyar szellemi és erkölcsi kapcsolatokat ápolja, mai ünnepi ülésével alkalmat kívánt adni arra, hogy a magyar közönség háláját kifejezhesse az olasz kormánynak a visszaajándékozott két Korvin-kódexért. A magyar kormány annak idején kénytelen volt elismerni Olaszország jogos igényét a kódexekre vonatkozóan, s a Nemzeti Múzeumból elszállították Modenába. Mussolini miniszterelnök azonban nemzeti társadalmunk általános kívánságának megfelelően nemes elhatározással visszaajándékozta azokat, hogy régi helyüket foglalják el ott, ahol annak idején Mátyás király könyvtára állott. Régi nagyságunk emléke mostani megtiport állapotunkban kétszeresen becses nekünk, — folytatta Berzeviczy Albert — ezért a nemzet mély hálával fordult Mussolini felé, hálás Fedele olasz kultuszminiszternek, Colasanti államtitkárnak és Dorini di Monza gróf budapesti olasz követnek, akik a magyar nemzet óhajtását jóakaratukkal támogatták. Hálásak vagyunk miniszterelnökünknek, Bethlen István grófnak és Klebelsberg Kunó grófnak is, akik ügyes diplomáciai tevékenységükkel olyan légkört teremtettek a két nemzet érintkezési körében, amely ezt az örvendetes ajándékozási tényt is megérlelte.— Berzeviczy Albert nagy tapssal fogadott megnyitó beszéde után Durini di Monza gróf olasz királyi követ mondott nagy figyelemmel hallgatott beszédet. Örömmel látom — mondotta — a magyar és olasz szellemi együttműködés ez új megnyilvánulását és mint olasz miniszter, követ és mint olasz ember Ígérhetem, hogy Olaszország a legnagyobb meggyőződéssel és legőszintébb önzetlenséggel akar részt venni ennek az együttműködésnek fejlesztésében. Az olasz nép ily irányú szándékát igazolja az is, hogy Mussolini miniszterelnök, aki Olaszország erőskezű kormányzója, teljesítette a magyar nép kívánságát és visszaadta a két nagyértékű kódexeit, őszinte szívből üdvözlöm a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesületet és örvendek, hogy az az idő újból visszatért, amikor a magyar és olasz tudósok ismét felvették a tudományos érintkezést egymással. Az olasz királyi követ nagyhatású beszédére Klebelsberg Kunó gróf magyar kultuszminiszter válaszolt. Azt fejtegette beszéde elején, hogy a 160 éves török hódoltság után alig maradt valami Mátyás király hatalmas könyvtárából. Mindjárt Buda elfoglalása előtt sokat elvittek a híres könyvtár anyagából, a másik nagy része pedig Budavár visszafoglalása után kallódott el .A magyar országgyűlés többször kérte a kódexek birtokában levő különféle hatalmakat, hogy juttassák vissza Magyarországba a széthordott s a magyar nép régi dicsőségét hirdető könyveket, de a negyvenes években mindössze Olaszországban keltett visszhangot az óhajtás. Modenából visszakaptunk két kódexet, amely azonban Ausztriában rekedt és csak később jutott el hozzánk. Olaszország nemcsak nagy ajándékkal örvendeztetett meg bennünket, — folytatta a kultuszminiszter beszédét — hanem példát adott a világ többi népének, hogy adják vissza nekünk Magyarország régi, szellemi és kulturális nívóját bizonyító dokumentumait. Hálás köszönet illeti Mussolini nemes gesztusát. A kultuszminiszter szavai után Fógel József szegedi egyetemi tanár gondos és élvezetes stílusú értekezésében a két Korvin-kódex vándorlását ismertette. Visszavezette hallgatóságát a humanizmus és a reneszánsz korszakába, amelyben Európa XV. századának egész történelme fogant. Ennek egy darabja Mátyás király udvara is A humanisták Itáliában találtak lelkes és megértő mecénásokra. Ilyen volt Mátyás király is, akinek mecénás-lelkesedése hozhatta létre könyvtárát Az akkori könyvtárak szerkesztésének mintaképe V Miklós pápa vatikáni könyvtára volt, ennek utánzására törekedett minden könyvtáralapító. Ennek az iskolának nyomait találjuk Mátyás király könyvtárában is. A felolvasó ezután a humanizmus és reneszánsz tudósainak a kódexekért vívott küzdelmeiről beszélt, ismertette, miként került 1435-ben ebbe a levegőbe Hunyadi János, aki mint Zsigmond király kísérője ment Milánóba, majd viszszatérve oda, két évig mint Cavaliere Bianco (Fehér Lovag) tanulta a humanista iskolát. Fiát, Mátyást a humanizmus és a reneszánsz szellemében neveli és így lett Mátyás Magyarország első modern embere, aki 1467-ben alapította könyvtárát, a Bibliotheca Corvinát. A fennmaradt kódexekből a bécsi Nemzeti Könyvtárban 42 darab van, a modenaiban 15, a budapesti Nemzeti Múzeumban 12, az Egyetemi Könyvtárban 11, a wolfenbütteli országos könyvtárban 10, a flórenciben 9 és így tovább, Londontól Szentpétervárig minden nagyobb könyvtárnak van egy-egy féltett Korvinája. Heltai szerint 33.000 aranyat áldozott Mátyás király a könyvtárra, amelynek kiegészítésén a nagy király 1490-ben történt halálakor három helyen is dolgoztak. Százötven elárvult kódex várta Florencben sorsát megrendelőjének váratlan halálakor. 11. Ulászló nem tudta kifizetni az értük járó hatalmas összegeket és így kerül piacra valamennyi. A most visszakapott két példány 250 évig volt Modenában, ahová Ferrariból kerültek. Fógel egyetemi tanár szép előadását Kőszegi László tolmácsolta a megjelent olasz hallgatóságnak. Az ünnepi ülés előtt a két kódexet lefényképezték, hogy ezután ismertessék meg a magyar közönséggel. * (Opemhán.) Vitának este harmadakor került színre Turandot részben új szerep- Ezúttal Boár Erzsébet játszotta a címszerepet. Csaknem minden kvalitása megvan arra, hogy diadala vigye a szerep szépségeit. Hangja biztosan szárnyalt a magasban, nehéz drámai feladatát kielégítően oldotta meg. Belle Gabriella (Liu) izzó temperamentumával tette vonzóvá és érdekessé szerepét Eitiane volt az udvari méltóságok triója. A legtökéletesebbet Székelyhidy produkálta. Hangja meglepő erővel és fénnyel csengett. A közönség elragadtatással beszélt Puccini hatalmas alkotásáról, a pompás előadásról, a fényes látványosság számába menő díszletekről és kosztümökről. * (Hangversenyek.) Vasárnap Atom Lajos adott orgonaestet a Zeneművészeti Főiskolában. Komoly, alapos tudással és zenei ízléssel adta elő értékes műsorát, melyen Barc-műveken kívül Reger, Bossi, Bonni és Händel egy-egy darabja is szerepelt Az orgonaszámok között Zoltán Irén, a Városi Színház széphangú és tehetséges művésznője énekelt áriákat és dalokat, melyeknek különösen koloratúrrészleteivel keltett nagy tetszést. A kamarateremben ugyanakkor Schivartz János dr. rendezett ária- és dalestét kellemesen ad elő, hangja és énektudása azonban nem áll a tegnapi értékes műsornak megfelelő művészi színvonalon. Hétfőn a Vigadóban a Kotányi-nővérek adtak háromzongorán hangversenyt, amely már különlegességével is minden alkalommal érlelődést kelt. Ezúttal műsoruk valamennyi számát három zongorán adták elő; Back C-dúr versenyműve és De Falta: Nuits dans les Jardins d’Espagne című darabja újdonságként szerepelt a műsoron, amelyet Goldmark Sakuntala-nyitánya, Beethoven —Liszt: Athén romjai, Corelli Gavotte-ja és Liszt II. Rapsódiája egészített ki. A három művész nővér együttese ezúttal is nagy sikert aratott . (Filharmónia.) Sivár idei programjának egyetlen érdekességét mindjárt az évad elején mutatta be a Filharmóniai Társulat: Prokofjev Szergej Három narancs szerelme c. dalművéből készült szvittjét A Stravinszky után elkövetkezett orosz iskola vezére ez a fiatal poéta, kinek ma előadott műve legelső darabjai közül való. A Három narancs szerelme orosz népies játék, mely Gozzi nyomán három, narancsba varázsolt királykisasszonynak, egy vén boszorkánynak és egy ifjú hercegnek csodálatos kalandjait meséli el. Prokofiev későbbi muzsikájának későbbi motorstílusához még semmi köze ennek a keleti gobelintechnikának, ahol idealizálás és torzítás oly finoman és elmésen keveredik. Lírája férfiasam meleg, néhol fanyar, de sohasem banális. Humora szikrázóan szellemes, ötletei kábító gyorsasággal rakétáznak. Témafoszlányok röpködnek a százféle fintort mutató, folyvást sistergő zenekarban. Különben harmóniáiban, színeiben akár konzervatívnak is mondhatnók ezt a darabot annyira messzire van még a költő legújabb alkotásának. Acéllépés e. hallétjének mechanikus világnézetéről. Hat képet kapunk hat különböző hangulatban. A legszebb a két utolsó, a herceg és a megváltott királykisasszony idillje, fátyolozottan érzéki tónusával és a menekülés félelmetes drámai erejével. Ezek haloványan hatottak. Annál jobban megfogta a közönséget a harmadik tétel, az olduló, a legpompásabb groteszk zenei miniatűr, amit csak hallottunk. A zenekar frissen és könnyedén játszotta. Meg is kellett ismételni. Utána percekig ünnepelték Dohnányi Ernőt, aki jókedvvel és temperamentummal dirigált. Prokofiev ma esti diadala intő jel arra, hogy a társaság új programot csináljon. Az est nobiléje, Lewitzky Mihály, Dohnányi tanítványa Saint-Saëns g-moll zongoraversenyét játszotta kifogástalanul és ízlésesen. A hangversenyt Mozart 504. számú d-dúr szimfóniájával kezdték. (h. e.) * (Székfoglaló az Akadémiában.) A Tudományos Akadémia II. osztálya ma délután felolvasó ülést tartott Csánki Dezső elnöklésével. Az ülésen Navratil Ákos egyetemi tanár, levelező tag tartotta székfoglalóját Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban címmel. Csánki Dezső rövid taggá avató beszédet mondott, melyre Navratil Ákos azzal válaszolt, hogy minden erejével arra törekszik, hogy az Akadémia kitüntető tagságával járó kötelességnek további munkássággal tegyen eleget. A felolvasó ülést zárt ülés követte. * (Művészest az írónők körében.) A Magyar írónők Körének mai összejövetelén a népszerű Imaoka Csuicsiro japán tudós előadást tartott a japán nőről, a japán nő elhelyezkedéséről az irodalomban, potikában, az életben. A nagy tetszéssel fogadott előadás után bankét volt, amelynek végén Ádám Éva olvasott fel az erdélyi cselédekről A pompás, derűs felolvasás után Balassáné Radó Lili hangversenyénekesnő énekelt nagy művészettel, tisztán csengő hangon néhány dalt Kósa Margit dr. zongorakíséretével. Erdős René verseket énekelt, majd Holló Klári adta elő finom árnyalással Várnai Zseni néhány költeményét. A művészestet Somody Pál, a Belvárosi Színház tagja fejezte be néhány, nagy hatással, előadott Petőfiverssel. * (Orosz matiné.) A La Fontaine Társaság vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében orosz matinét tartott. A matinét Bonkaló Sándor egyetemi tanár nyitotta meg Puskinról szóló előadásával. Az orosz matinét Puskin halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából, a legnagyobb orosz költő emlékére rendezte a La Fontaine Társaság. Az oroszok az egész világon, bármily kis számban élnek is együtt valahol. Puskin halálának az évfordulójáról minden évben kegyeletesen megemlékeznek. Bonkaló ismertette a fiatalon, huszonhat éves korában halálba kergetett poéta életét és műveit Saját úri osztálya kereste halálra s erőszakosan provokált párbajban megölték. Bonkaló tanár előadása után Kaály Mária zongoraművésznő Glazunov Gavotteját és Rachmaninownak a Preludeját játszotta el. Réz Mária szavalóművésznő Sjermontov Puskin halála és Nyekraszov Anyai könnyek című költeményét adta elő Juhász Jenő dr. fordításában. Ezután Kondratenko Nadine Mirski hercegné énekelt dalokat, a többi között három megzenésített Puskin-dalt Végül Rubinstein énekelt. Tolstoj Alexijnek az Igazságról szóló költeményét, Balla Ignác fordításában, Sugár Károly szavalta, utána pedig Hónig Alice Nad szón- nak Hitvallás című versét szavalta. Sonkoly István hegedűművész Rachmaninov Elégiáját és Csajkovszkij koncertjének I. kötetét játszotta el. Végül Gárdos Nelli színművésznő és Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház művésze előadták Puskin Anyeginjéből A hát levél jelenetet. A matinén Bokor Imre, a társaság igazgatója konferált * (Zomborból kiutasították a magyar színtársulatot) A jugoszláv külügyminisztérium államvédelmi osztálya utasította a zombori rendőrséget hogy huszonnégy órán belül tegye át a határon a Földváry Sándor vezetésével működő magyar színtársulatot Hogy mi szolgált a rendelkezés okául, arról senki nem tud semmit . (Győry Vilmos emlékezete.) Győrből jelentik: Győry Vilmosnak, a neves műforiduónak szülőházát a győri Evangélikus Ifjúsági Egyesület emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblát vasárnap leplezték le szép ünnepségen. Délelőtt a városháza nagytermében díszközgyűlés volt, amelyen megjelent Németh Károly főispán, Farkas Mátyás polgármester, Antal Géza dr. református püspök, vitéz Peterdy Ödön tábornok, Czeglédy Sándor, a dunántúli ref egyházkerület lelkész-főjegyzője, továbbá Győry Vilmos leánya, Győry Margit, és még számos előkelőség. Képviseltette magát a Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság, a Luther-Társaság és több más kultueregyesület Az ünnepi beszédet Rákosi Jenő mondotta, méltatva Győry Vilmos költészetét, műfordításainak gazdagságát, hasonlíthatatlan szépségét. Végül intette az ifjúságot, foglalja szívébe Győry tanításait és fogadja meg, hogy az ő élete szerint fog élni. Mert Győry sok szépet irt, de legszebb költeménye az ő élete marad. Az evangélikus vegyeskar Győry Vilmos két megzenésített költeményét adta elő, majd az egyik tanuló Győry Vilmos-költeményeket szavalt. Velsz Aladár dr. elnök zárószavai után a közönség az emléktáblához vonult, ahol Kapi Béla evangélikus püspök mondotta a leleplező beszédet. Meleg szavakkal méltatta Győry Vilmos erényeit, tisztalelkűségét, vallásosságát, hazafias gondolkozását és jószívűségét. Beszédet mondott még Kovács Sándor egyetemi tanár a Luther-Társaság és a soproni hittudományi társaság nevében, továbbá Kálmán Rezső orosházi lelkész és Kemény Lajos budapesti ig. lelkész. Az ünnepség a Szózat elénekelésével ért véget. * (A magyar képzőművészek egyesületének aranyérme.) A múltban kiváló művészek ezt a kivételes kitüntetést csupán okirat formájában kapták meg. Az egyesület régi tartozását rótta le, amikor ezt az erkölcsi megbecsülést ifiszerem formájába öntötte. A művészi érmet Reményi József készítette el. A Petőfi-Társaság Kossuth-ülése. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt az Újvárosháza közgyűlési termében első tiszteleti tagja, Kossuth Lajos emlékezetének szentelt ünnepi ülést tartott. Az elnöklő Pekár Gyula az ünnepi megnyitót Kossuth Lajosnak 1890-ben Túráiban fonográfba mondott beszédéből vett idézettel kezdte s abból szőtte tovább gondolatait. Párhuzamot vont Petőfi és Kossuth között s szólt Kossuthról mint látnokról, apostolról, politikai vezérről és bölcselkedőről. Kossuth látnoki erejének tanúságául részletet idézett Kossuthnak Jókaihoz intézett leveléből, melyet a turini remete abból az alkalomból irt, mikor a Petőfi- Társaság tiszteleti tagjául választotta. Ez a levél volt a Petőfi-Társaság tiszteleti tagjának, Kossuthnak, aki haza nem jöhetett, a székfoglalója. Az elnöki megnyitó után Pekár Gyula bokrétába kötött cipruslombokat mutatott fel, melyeket Erdélyből küldött olyan rab magyar, kinek nevét az elnök nem publikálhatja, nehogy az illetőt otthon bántódás érje. Az üzenet, mellyel a cipruslombot küldték, így szól: Petőfi szelleme küldi Budapestre Kossuthnak a segesvári csatatérről. Ezután Petri Mór olvasott fel öt Kossuthszonettet, melyeket a közönség igen nagy tetszéssel fogadott. Kiss Menyhért Ki volt Kossuth cimü költeményének felolvasásával aratott nagy sikert Pintér Jenő Kossuth a publicisztikában cimü ünnepi értekezését olvasta fel. Felolvasásában részletesen ismertette Kossuth hírlapírói pályájának három kiemelkedő pontját s kimutatta: mily halhatatlan érdemeket szerzett Kossuth a magyar hírlapirodalom stílusának és eszmekörének megteremtésében. Kossuth Lajos — mondotta — az első naiv magyar hírlapíró, akinek nyomában léptek fel azután a negyvenes-ötvenes évek újságírói. A felolvasást a közönség nagy tetszéssel fogadta. Sas Ede A vezér című költeményét, Szatmáry István Kossuth-szobornál című ódáját olvasta fel, majd Lázár István olvasta fel Kossuth-novella című írását. Kiss Ferenc színművész vendégként három, Jakab Ödön Kossuth halálára, Szabolcska Mihály Kossuth ceglédi szobrára, végül Ábrányi Emil Kossuth sírja című költeményeit mondotta el. Az ülés után Komáromy János és Bán Aladár az Erdélyből küldött ciprislombokat Kossuth szobrához vitték. Tisztelettel kérjük igen I. vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megújítani szíveskedjenek