Budapesti Hírlap, 1927. november (47. évfolyam, 248–272. szám)

1927-11-21 / 265. szám

14 Budapesti Hírlap 1937 november 23. (stt. ..) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A visszaajándékozott Korvinák. A Korvin Mátyás Egyesület ünnepi ülése. A Komn Mátyás Magyar­ Olasz Egyesület vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémián, amelynek keretében az olasz kormány ajándékát, a két Korvinát mutatták be és méltatták ennek a ténynek jelentőségét. Az ünnepi ülés előkelő közönsége élén ott láttuk Kle­­belsberg Kunó gróf kultuszminisztert, az elnöklő Berzeviczy Albertet, Durini di Monza meghatalmazott minisztert és felesé­gét, Balogh Jenő titkos tanácsost, az Aka­démia főtitkárát. Ott voltak még Kertész K. Róbert államtitkár, Gerepich Tibor egyetemi tanár, a külügyminisztérium kép­viseletében Gerepich Zoltán és Gömöry- Saimi László miniszteri tanácsosok, Ma­­gyary Zoltán miniszteri tanácsos, Aku­t kö­­vetségi tanácsos, az olasz kolónia teljes számmal, Zambra Alajos, Kraszner Jenő egyetemi tanárok és még mások. Berzeviczy Albert olasznyelv elnöki megnyitójában arra utalt, hogy a Korvin Mátyás Egyesület, mely az olasz és magyar szellemi és erkölcsi kapcsolatokat ápolja, mai ünnepi ülésével alkalmat kívánt adni arra, hogy a magyar közönség háláját ki­fejezhesse az olasz kormánynak a vissza­ajándékozott két Korvin-kódexért. A ma­gyar kormány annak idején kénytelen volt elismerni Olaszország jogos igényét a kó­dexekre vonatkozóan, s a Nemzeti Mú­zeumból elszállították Modenába. Mussolini miniszterelnök azonban nemzeti társadal­munk általános kívánságának megfelelően nemes elhatározással visszaajándékozta azo­­kat, hogy régi helyüket foglalják el ott, ahol annak idején Mátyás király könyvtára állott. Régi nagyságunk emléke mostani megtiport állapotunkban kétszeresen be­cses nekünk, — folytatta Berzeviczy Albert — ezért a nemzet mély hálával fordult Mussolini felé, hálás Fedele olasz kultusz­­miniszternek, Colasanti államtitkárnak és Dorini di Monza gróf budapesti olasz kö­vetnek, akik a magyar nemzet óhajtását jó­akaratukkal támogatták. Hálásak vagyunk miniszterelnökünknek, Bethlen István gróf­nak és Klebelsberg Kunó grófnak is, akik ügyes diplomáciai tevékenységükkel olyan légkört teremtettek a két nemzet érintke­zési körében, amely ezt az örvendetes aján­­dékozási tényt is megérlelte.— Berzeviczy Albert nagy tapssal fogadott megnyitó beszéde után Durini di Monza gróf olasz királyi követ mondott nagy figyelemmel hallgatott beszédet. Örömmel látom — mondotta — a magyar és olasz szellemi együttműködés ez új megnyilvánu­lását és mint olasz miniszter, követ és mint olasz ember Ígérhetem, hogy Olaszország a legnagyobb meggyőződéssel és legőszintébb önzetlenséggel akar részt venni ennek az együttműködésnek fejlesztésében. Az olasz nép ily irányú szándékát igazolja az is, hogy Mussolini miniszterelnök, aki Olasz­ország erőskezű kormányzója, teljesítette a magyar nép kívánságát és visszaadta a két nagyértékű kódexeit, őszinte szívből üdvözlöm a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesületet és örvendek, hogy az az idő újból visszatért, amikor a magyar és olasz tudósok ismét felvették a tudományos érint­kezést egymással. Az olasz királyi követ nagyhatású beszé­dére Klebelsberg Kunó gróf magyar kul­tuszminiszter válaszolt. Azt fejtegette be­széde elején, hogy a 160 éves török hódolt­ság után alig maradt valami Mátyás király hatalmas könyvtárából. Mindjárt Buda el­foglalása előtt sokat elvittek a híres könyv­tár anyagából, a másik nagy része pedig Budavár visszafoglalása után kallódott el .A magyar országgyűlés többször kérte a kódexek birtokában levő különféle hatal­makat, hogy juttassák vissza Magyaror­szágba a széthordott s a magyar nép régi dicsőségét hirdető könyveket, de a negyve­nes években mindössze Olaszországban kel­tett visszhangot az óhajtás. Modenából visszakaptunk két kódexet, amely azonban Ausztriában rekedt és csak később jutott el hozzánk. Olaszország nemcsak nagy ajándékkal örvendeztetett meg bennünket, — folytatta a kultuszminiszter beszédét — hanem példát adott a világ többi népének, hogy adják vissza nekünk Magyarország régi, szellemi és kulturális nívóját bizo­nyító dokumentumait. Hálás köszönet il­leti Mussolini nemes gesztusát. A kultuszminiszter szavai után Fógel Jó­zsef szegedi egyetemi tanár gondos és élve­zetes stílusú értekezésében a két Korvin­­-kódex vándorlását ismertette. Visszavezette hallgatóságát a humanizmus és a reneszánsz korszakába, amelyben Európa XV. századá­nak egész történelme fogant. Ennek egy darabja Mátyás király udvara is­ A huma­nisták Itáliában találtak lelkes és megértő mecénásokra. Ilyen volt Mátyás király is, akinek mecénás-lelkesedése hozhatta létre könyvtárát Az akkori könyvtárak szer­kesztésének mintaképe V Miklós pápa va­tikáni könyvtára volt, ennek utánzására törekedett minden könyvtáralapító. Ennek az iskolának nyomait találjuk Mátyás ki­rály könyvtárában is. A felolvasó ezután a humanizmus és reneszánsz tudósainak a kódexekért vívott küzdelmeiről beszélt, is­mertette, miként került 1435-ben ebbe a levegőbe Hunyadi János, aki mint Zsigmond király kísérője ment Milánóba, majd visz­­szatérve oda, két évig mint Cavaliere Bianco (Fehér Lovag) tanulta a humanista iskolát. Fiát, Mátyást a humanizmus és a rene­szánsz szellemében neveli és így lett Má­tyás Magyarország első modern embere, aki 1467-ben alapította könyvtárát, a Biblio­­theca Corviná­t. A fennmaradt kódexekből a bécsi Nemzeti Könyvtárban 42 darab van, a modenaiban 15, a budapesti Nemzeti Múzeumban 12, az Egyetemi Könyvtárban 11, a wolfenbütteli országos könyvtárban 10, a flórenciben 9 és így tovább, London­tól Szentpétervárig minden nagyobb könyv­tárnak van egy-egy féltett Korvinája. Heltai szerint 33.000 aranyat áldozott Mátyás király a könyvtárra, amelynek ki­egészítésén a nagy király 1490-ben történt halálakor három helyen is dolgoztak. Száz­ötven elárvult kódex várta Florencben sor­sát megrendelőjének váratlan halálakor. 11. Ulászló nem tudta kifizetni az értük járó hatalmas összegeket és így kerül­ piacra valamennyi. A most visszakapott két példány 250 évig volt Modenában, ahová Ferrariból kerültek. Fógel egyetemi tanár szép előadását Kő­szegi László tolmácsolta a megjelent olasz hallgatóságnak. Az ünnepi ülés előtt a két kódexet le­fényképezték, hogy ezután ismertessék meg a magyar közönséggel. * (Opemhán.) Vitának este harmadakor került színre Turandot részben új szerep- Ezúttal Boár Erzsébet játszotta a címszerepet. Csaknem minden kvalitása megvan arra, hogy diada­la vigye a sze­rep szépségeit. Hangja biztosan szárnyalt a magasban, nehéz drámai feladatát kielé­gítően oldotta meg. Belle Gabriella (Liu) izzó temperamentumával tette vonzóvá és érdekessé szerepét Eitiane volt az udvari méltóságok triója. A legtökéletesebbet Szé­­kelyhidy produkálta. Hangja meglepő erő­vel és fénnyel csengett. A közönség elra­gadtatással beszélt Puccini hatalmas alko­tásáról, a pompás előadásról, a fényes lát­ványosság számába menő díszletekről és kosztümökről. * (Hangversenyek.) Vasárnap Atom La­jos adott orgonaestet a Zeneművészeti Fő­iskolában. Komoly, alapos tudással és ze­nei ízléssel adta elő értékes műsorát, me­lyen Barc-műveken kívül Reger, Bossi, Bonni és Händel egy-egy darabja is sze­repelt Az orgonaszámok között Zoltán Irén, a Városi Színház széphangú és te­hetséges művésznője énekelt áriákat és da­lokat, melyeknek különösen koloratúr­­részleteivel keltett nagy tetszést. A ka­marateremben ugyanakkor Schivartz Já­nos dr. rendezett ária- és dalestét kelle­mesen ad elő, hangja és énektudása azon­ban nem áll a tegnapi értékes műsornak megfelelő művészi színvonalon.­­ Hétfőn a Vigadóban a Kotányi-nővérek­ adtak há­­romzongorán hangversenyt, amely­­ már különlegességével is minden alkalommal érlelődést kelt. Ezúttal műsoruk vala­mennyi számát három zongorán adták elő; Back C-dúr versenyműve és De Falta: Nuits dans les Jardins d’Espagne című darabja újdonságként szerepelt a műsoron, amelyet Goldmark Sa­kuntala-nyitánya, Beethoven —Liszt: Athén romjai, Corelli Gavotte-ja és Liszt II. Rapsódiája egészített ki. A há­rom művész nővér együttese ezúttal is nagy sikert aratott . (Filharmónia.) Sivár idei programjá­nak egyetlen érdekességét mindjárt az évad elején mutatta be a Filharmóniai Társulat: Prokofjev Szergej Három narancs sze­relme c. dalművéből készült szvittjét A Stravinszky után­ elkövetkezett orosz is­kola vezére ez a fiatal poéta, kinek ma előadott műve legelső darabjai közül való. A Három narancs szerelme orosz népies játék, mely Gozzi nyomán három, n­a­rancsba varázsolt királykisasszonynak, egy vén boszorkánynak és egy ifjú hercegnek csodálatos kalandjait meséli el. Prokofiev későbbi muzsikájának későbbi motorstílu­­sához még semmi köze ennek a keleti go­belintechnikának, ahol idealizálás és torzí­tás oly finoman és elmésen keveredik. Lí­rája férfiasam meleg, néhol fanyar, de so­hasem banális. Humora szikrázóan szelle­mes, ötletei kábító gyorsasággal rakétáz­­nak. Témafoszlányok röpködnek a százféle fintort mutató, folyvást sistergő zenekar­ban. Különben harmóniáiban, színeiben akár konzervatívnak is mondhatnók ezt a darabot annyira messzire van még a költő legújabb alkotásának. Acéllépés e. hallétjé­nek mechanikus világnézetéről. Hat képet kapunk hat különböző hangulatban. A leg­szebb a két utolsó, a herceg és a megvál­tott királykisasszony idillje, fátyolozottan érzéki tónusával és a menekülés félelme­tes drámai erejével. Ezek haloványan ha­tottak. Annál jobban megfogta a közönsé­get a harmadik tétel, az olduló, a legpom­pásabb groteszk zenei miniatűr, amit csak hallottunk. A zenekar frissen és könnyedén játszotta. Meg is kellett ismételni. Utána percekig ünnepelték Dohnányi Ernőt, aki jókedvvel és temperamentummal dirigált. Prokofiev ma esti diadala intő jel arra, hogy a társaság új programot csináljon. Az est nobiléje, Lewitzky Mihály, Doh­nányi tanítványa Saint-Saëns g-moll zon­goraversenyét játszotta kifogástalanul és ízlésesen. A hangversenyt Mozart 504. számú d-dúr szimfóniájával kezdték. (h. e.) * (Székfoglaló az Akadémiában.) A Tu­dományos Akadémia II. osztálya ma dél­után felolvasó ülést tartott Csánki Dezső elnöklésével. Az ülésen Navratil Ákos egyetemi tanár, levelező tag tartotta szék­foglalóját Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban címmel. Csánki De­zső rövid taggá avató beszédet mondott, melyre Navratil Ákos azzal válaszolt, hogy minden erejével arra törekszik, hogy az Akadémia kitüntető tagságával járó köte­lességnek további munkássággal tegyen eleget. A felolvasó ülést zárt ülés követte. * (Művészest az írónők körében.) A Magyar írónők Körének mai összejövete­lén a népszerű Imaoka Csuicsiro japán tu­dós előadást tartott a japán nőről, a japán nő elhelyezkedéséről az irodalomban, po­­tikában, az életben. A nagy tetszéssel fo­gadott előadás után bankét volt, amelynek végén Ádám Éva olvasott fel az erdélyi cselédekről A pompás, derűs felolvasás után Balassáné Radó Lili hangversenyéne­kesnő énekelt nagy művészettel, tisztán csengő hangon néhány dalt Kósa Margit dr. zongorakíséretével. Erdős René verse­ket énekelt, majd Holló Klári adta elő finom árnyalással Várnai Zseni néhány költeményét. A művészestet Somody Pál, a­ Belvárosi Színház tagja fejezte be né­hány, nagy hatással, előadott Petőfi­­verssel. * (Orosz matiné.) A La Fontaine Társa­ság vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Fő­iskola kamaratermében orosz matinét tar­tott. A matinét Bonkaló Sándor egyetemi tanár nyitotta meg Puskinról szóló előadá­sával. Az orosz matinét Puskin halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából, a legnagyobb orosz költő emlékére rendezte a La Fontaine Társaság. Az oroszok az egész világon, bármily kis számban élnek is együtt valahol. Puskin halálának az év­fordulójáról minden évben kegyeletesen megemlékeznek. Bonkaló ismertette a fia­talon, huszonhat éves korában halálba ker­getett poéta életét és műveit Saját úri osz­tálya kereste halálra s erőszakosan provo­kált párbajban megölték. Bonkaló tanár előadása után Kaály Mária zongoramű­vésznő Glazunov Gavotteját és Rachmani­­nownak a Preludeját játszotta el. Réz Má­ria szavalóművésznő Sjermontov Puskin halála és Nyekraszov Anyai könnyek című költeményét adta elő Juhász Jenő dr. for­dításában. Ezután Kondratenko Nadine Mirski hercegné énekelt dalokat, a többi között három megzenésített Puskin-dalt Végül Rubinstein énekelt. Tolstoj Alexij­­nek az Igazságról szóló költeményét, Balla Ignác fordításában, Sugár Károly szavalta, utána pedig Hónig Alice N­ad szón- nak Hit­vallás című versét szavalta. Sonkoly Ist­ván hegedűművész Rachmaninov Elégiáját és Csajkovszkij koncertjének I. kötetét ját­szotta el. Végül Gárdos Nelli színművésznő és Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház mű­vésze előadták Puskin Anyeginjéből A hát levél jelenetet. A matinén Bokor Imre, a társaság igazgatója konferált * (Zomborból kiutasították a magyar színtársulatot) A jugoszláv külügyminisz­térium államvédelmi osztálya utasította a zomb­ori rendőrséget hogy huszonnégy órán belül tegye át a határon a Földváry Sándor vezetésével működő magyar szín­társulatot Hogy mi szolgált a rendelkezés okául, arról senki nem tud semmit . (Győry Vilmos emlékezete.) Győrből jelentik: Győry Vilmosnak, a neves műfori­du­ónak szülőházát a győri Evangélikus Ifjúsági Egyesület emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblát vasárnap leplezték le szép ünnepségen. Délelőtt a városháza nagytermében díszközgyűlés volt, amelyen megjelent Németh Károly főispán, Farkas Mátyás polgármester, Antal Géza dr. refor­mátus püspök, vitéz Peterdy Ödön tábor­nok, Czeglédy Sándor, a dunántúli ref egy­házkerület lelkész-főjegyzője, továbbá Győry Vilmos leánya, Győry Margit, és még szá­mos előkelőség. Képviseltette magát a Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Tár­­saság, a Luther-Társaság és több más kul­­tueregyesület Az ünnepi beszédet Rákosi Jenő mondotta, méltatva Győry Vilmos költészetét, műfordításainak gazdagságát, hasonlíthatatlan szépségét. Végül intette az ifjúságot, foglalja szívébe Győry tanításait és fogadja meg, hogy az ő élete szerint fog élni. Mert Győry sok szépet irt, de leg­szebb költeménye az ő élete marad. Az evangélikus vegyeskar Győry Vilmos két megzenésített költeményét adta elő, majd az egyik tanuló Győry Vilmos-költeménye­­ket szavalt. Velsz Aladár dr. elnök záró­szavai után a közönség az emléktáblához vonult, ahol Kapi Béla evangélikus püspök mondotta a leleplező beszédet. Meleg sza­vakkal méltatta Győry Vilmos erényeit, tisztalelkűségét, vallásosságát, hazafias gon­dolkozását és jószívűségét. Beszédet mon­dott még Kovács Sándor egyetemi tanár a Luther-Társaság és a soproni hittudományi társaság nevében, továbbá Kálmán Rezső orosházi lelkész és Kemény Lajos buda­pesti ig. lelkész. Az ünnepség a Szózat el­­énekelésével ért véget. * (A magyar képzőművészek egyesületé­nek aranyérme.) A múltban kiváló művé­szek ezt a kivételes kitüntetést csupán ok­irat formájában kapták meg. Az egyesület régi tartozását rótta le, amikor ezt az er­kölcsi megbecsülést ifiszerem formájába­ öntötte. A művészi érmet Reményi József készítette el. A Petőfi-Társaság Kossuth-ü­lése. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt az Újvárosháza közgyűlési termében első tisz­teleti tagja, Kossuth Lajos emlékezetének szentelt ünnepi ülést tartott. Az elnöklő Pekár Gyula az ünnepi meg­nyitót Kossuth Lajosnak 1890-ben Túrái­ban fonográfba mondott beszédéből vett idé­zettel kezdte s abból szőtte tovább gondo­latait. Párhuzamot vont Petőfi és Kossuth között s szólt Ko­ssuthról mint látnok­ról, apostolról, politikai vezérről és bölcsel­­kedőről. Kossuth látnoki erejének tanúsá­gául részletet idézett Kossuthnak Jókaihoz intézett leveléből, melyet a turini remete abból az alkalomból irt, mikor a Petőfi- Társaság tiszteleti tagjául választotta. Ez a levél volt a Petőfi-Társaság tiszteleti tag­jának, Kossuthnak, aki haza nem jöhetett, a székfoglalója. Az elnöki megnyitó után Pekár Gyula bokrétába kötött cipruslombokat mutatott fel, melyeket Erdélyből küldött olyan rab magyar, kinek nevét az elnök nem publi­kálhatja, nehogy az illetőt otthon bántó­­dás érje. Az üzenet, mellyel a cipruslom­bot küldték, így szól: Petőfi szelleme küldi Budapestre Kos­suthnak a segesvári csatatérről. Ezután Petri Mór olvasott fel öt Kossuth­szonettet, melyeket a közönség igen nagy tetszéssel fogadott. Kiss Menyhért Ki volt Kossuth cimü költeményének felolvasásá­val aratott nagy sikert Pintér Jenő Kos­suth a publicisztikában cimü ünnepi érte­kezését olvasta fel. Felolvasásában részle­tesen ismertette Kossuth hírlapírói pályá­jának három kiemelkedő pontját s kimu­tatta: mily halhatatlan érdemeket szerzett Kossuth a magyar hírlapirodalom stílusá­nak és eszmekörének megteremtésében. Kossuth Lajos — mondotta — az első naiv magyar hírlapíró, akinek nyomában lép­tek fel azután a negyvenes-ötvenes évek újságírói. A felolvasást a közönség nagy tetszéssel fogadta. Sas Ede A vezér című költeményét, Szatmáry István Kossuth-szo­­bornál című ódáját olvasta fel, majd Lázár István olvasta fel Kossuth-novella című írását. Kiss Ferenc színművész vendégként három, Jakab Ödön Kossuth halálára, Sza­bolcska Mihály Kossuth ceglédi szobrára, végül Ábrányi Emil Kossuth sírja című költeményeit mondotta el. Az ülés után Komáromy János és Bán Aladár az Erdélyből küldött ciprislombo­­kat Kossuth szobrához vitték. Tisztelettel kérjük igen I. vidéki elő­fizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejé­ben megújítani szíveskedjenek

Next