Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-19 / 15. szám

10 A Szinyei Társaság a kultuszminiszterhez. A Szinyei Merse Pál Társaság legutóbbi gyűlése határozatot fogadott el, melyben bizalmáról biztosítja a kultuszminisztert, szemben a kulturprogramja elllen elhang­zott támadásokkal, főképpen pedig abból az alkalomból, hogy a képviselőház egyik múlt heti ülésén Wolff Károly gúnyosan szólott a kultuszminiszternek ama tervé­ről, hogy Szegeden egységes építészeti meg­oldással akarja elrendezni az új szegedi zenepalota, az egyetemi épület és a püs­pöki palota fölépítését. A határozat a kö­vetkezőképpen hangzik: — A Szinyei Merse Pál Társaság meg­döbbenéssel látja megismétlődni azokat a takarékosság álruhájába, vagy a gúnyos tréfa jelmezébe öltözött támadásokat, me­lyek Kleblsberg Kunó gróf kulturmunká­­ját érik. A társaság jól tudja, hogy a kul­tuszminiszter hivatásszerű munkájában sokkal veszedelmesebb és nagyobb nehéz­ségeket leküzdött már, de aggodalommal állapítja meg, hogy a támadások lassan­­kint olyan atmoszférát teremthetnek a ma­gyar közvéleményben, mely a magyar szel­lemi élet összességének kárára lehet és úgy véli, hogy azokat nem szabad lekicsiny­­leni, mert az egérlyukak a pusztító barbár p­ár ellen védő leghatalmasabb gátat is meg­ronthatják. Ezért a Szinyei Merse Pál Tár­saság a szellemi munkások ősi szolidaritá­sától indíttatva, tiltakozik ama kísérletek ellen, melyek a magyar kultúra egziszten­ciális kérdéseit a politika örvényébe akar­ják sodorni, melyek tagadni igyekeznek, hogy a magyar léleknek elsőrendű élet­szükséglete lenne a művészet, a tudomány, a szép és a haladásban rejlő jólét, egyszó­val a magyar ku­lturfölény fentartása iránt való ősi nemzeti ösztönt egy politikai pro­gram ötletévé igyekeznek degradálni. A Szinyei Társaság közelről ismerve a ma­gyar szellem munkásainak önzetlen lelke­sedését és­­ e nélkülözésekkel küzdő társa­dalomnak a kultúra iránt való áldozat­­készségét, biztos benne, hogy e tiltakozás százezrek és milliók helyeslésével fog ta­lálkozni. Ha a magyar szellemi élet min­ Budapesti Hírlap 1928 január 19.­­(15­. sz.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Liliomfs felújítása. Szigligeti szelleme vonult át m­a a Nem­zeti Színház színpadán, azé a Szigligetié, aki ötven évvel ezelőtt halt meg, de igazi színpadi szelleme és életvidámsága ötven év után is magával,ragadó derűvel él to­vább műveiben. A Nemzeti Színház, amelynek Szigligeti rendezője, titkára, dramaturgja, végül igaz­gatója volt, a Liliotinfi előadásával ünne­pelte meg sok sikert aratott írójának és a magyar népszínmű megteremtőjének emlé­két. Szigligeti Ede kora ifjúságaiban rövid kerülőt téve a mérnöki és színészi pálya felé, gyors íveléssel emelkedett igazi hi­vatásának területére. Első sikerét a Meg­játszott cselek című darabjával aratta, a­mit aztán száznál több színműve követett. Számtalan akadémiai díjat és három eset­ben a Nemzeti Színház díját nyerte el. Olyan időben, amikor a Nemzeti Szín­ház még alig rendelkezett eredeti magyar darabokkal, az ő páratlan írói termékeny­sége csodálatos bőséggel ontotta színda­­r­ab­járt és látta el eredeti színművekkel a Nemzeti Színház színpadát. Irodalomtör­­ténelmi jelentősége, hogy azt a népireteket, amit Petőfi, Arany és Tompa költészete a lírában talált meg, ő­­a színpadon elevení­tette meg. I­r­od­alom­­­őrt cinéi ir­ók elmond­hatják róla, hogy darabjaiból hiányzott az erő és a jellemzés következetessége, mégis közönséget vonzó darabok voltak ezek, nagy sikereik művei és mindenekfe- tett magyar világ, melyet magyar kedv és érzés ízesített. Bizonysága érmék a Li­liom­fi mai nagysikerű előadása is, mely ötven esztendő után, a ma új irányokat és színpadi problémákat keresők világá­ban is győzedelmesen hódította meg a telt színház közönségét, amelynek legnagyobb része ezt a párját kereső bohózatot talán csak a lőréből ismerte. A Liliomfi mai előadásánál színészek és rendezők erejük javát adták s felélesz­tették a darabhoz fűződő régi kedves ha­gyományokat. Früstség és kedv vitte a darabnak gyors menetét. Itroy Tivadar Liliomfi szerepében ötletekben kifogyha­tatlan, vidám és kedves játékot nyújtott. Rózsahegyi Szellem­fije kissé Sanc­ho Pan­­zás, de élettel teli alakítás volt. Horváth Jenő az elmúlt század nemes urát vará­zsolta valósággá. Kiss Irén (Kamilla kis­asszony) nyilisziai tapsot kapott. Elisme­réssel kell szólania T. Mátray Erzsiről, Vándori Margitról és különösen a pórul­­járt, agyafúrt fogadós pompás figurájában Bartos Gyuláról. Sz. Z.­ kásai öt percre leteszik szakadatlan mun­kájuk eszközét és néma tüntetésben egye­sülnek, ez meg fogja győzni a gáncsosko­­dókat, hogy a magyar szellemi munka nem a gúny nyilainak türelmes céltáblája és az ő szerepük sem sikerrel, sem népszerűség­gel­ nem biztat. A Szinyei Merse Pál Tár­saság egyben bizalmát és elismerését fe­jezi ki a kultuszminiszter iránt és kéri, hogy mint a magyar szellemi feltámadás vezére, vántoríthatatlanul haladjon tovább kijelölt útján. * (A Nemzeti Színház és a Lilla.) Ma olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a Nemzeti Színház két előkelő tagja között nézeteltérések támadtak, ami a színház műsorának az összeállítására is kihatás­sal van s igy Csathó Kálmán visszavonta a színháztól legközelebb sorra kerülő da­rabját, a Lillát. Ezzel kapcsolatban táma­dás is hangzott el a színház egyik előkelő tagja ellen, hogy magatartása anarchiára vezethet. Az érdekelt felek munkatársunk­nak kijelentették, hogy a hírek alaptala­nok, az állítólagos ellentétekből se­mmi sem igaz, s a Csathó-darab rendes útján halad a bemutató felé. * (Imaoka Dsuicsiro előadása Szombat­helyen.) Imaoka Dsuicsiro japán pub­i­­cista és szociológus, a szombathelyi kul­­turegyesület meghívására e hónap 21-én magyar nyelvű előadást tart Szombathelyt és vetített képekkel bemutatja a japánok vallási ceremóniáit, hazafias ünnepségeit és a japán virágkultuszt. * (Bátor Szidor jubileuma.) A magyar zenevilág egyik érdemekben gazdag vete­rán művésze érkezett el pályájának ötve­nedik évfordulójához. Bátor Szidor, aki­nek nevére jól emlékeznek a régi Nép­színház egykori látogatói, a napokban üli meg művészi pályafutásának ötvenéves jubileumát. Bátor Szidor nevét sok forró színházi est visszhangozta. Vis király és Titkos csók című darabjai Pálmay Ilká­­val, majd Hegyi Arankával sokáig állandó műsordarabjai voltak a Népszínháznak. Zenés népszínművei közül az Árendás zsidó, valamint kilukadt a selyemkedő közepe, tettek szert nagy népszerűségre. Az utóbbi évtizedekben Bátor Szidor visz­­szavonult a színpadi muzsikától és kizá­róan zenepedagógiai tevékenységének élt. * (Radnai Miklós cikke egy francia folyóiratban a magyar zenéről.) Pakisból jelentik: A Revue Mondiale közli Radnai Miklósnak, a budapesti Operaház igazga­tójának cikkét a magyar zene újabb fej­lődéséről. * (A Földtani Társulat ülése.) A Ma­gyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztálya szerdán délután tartotta év­záró ülését a Pázmány Péter Tudomány­egyetem ásványtani előadótermében. Az ülésen az eddigi társelnök Farkas Kálmán elnökölt s megnyíló szavai után Pálfy Mó­ric dr. emlékbeszédet mondott Schafarzik Ferenc dr.-ról, a szakosztály elhunyt elnö­kéről. Ezután következett az elnök és titkár választása. A szakosztály elnökévé egyhangúan Farkas Kálmánt választották meg, társelnökké Vend­ Aladár dr. mi­niszteri tanácsost, titkárrá pedi­g Papp Fe­rencet. Új választmányi tag lett Kontur István miniszteri osztálytanácsos. Az ad­minisztratív jelentések után Emszt Kál­mán dr., Harkányfürdő forrásvizeinek újabb kémiai elemzését mutatta be, és kétségbevonhatatlanul bebizonyította a sze­nes széngáznaik jelenlétét, melyet a kül­földi tudósok kétségbe vontak, mert a külföldön ez a gáz semmiféle vízben nem fordul elő. Emszt Kálmán megállapította, hogy ez egész különleges magyar hévvízi előfordulás. * (A Szabad Egyetem Barátainak Köre) tegnap este a belvárosi elöljáróság gyűlés­­termében intézőbizottsági ülést tartott. Felvinczi-Takács Zoltán, a Keletázsiai Mú­zliém­ igazgatója, a bizottság elnöke helyett Patyi Sándor dr. igazgató elnökölt. Beje­lentene, hogy a Kör védőségét Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vállalta el, a tiszteleti elnökséget pedig Sipőcz Jenő pol­gármester és Petri Pál államtitkár vállalta. A Kör hangversenyeket, irodalmi és mű­vészettörténeti estéket fog rendezni. Egy­előre négy estét állapítottak meg. Az első hagversenyt február 1-én tartják. A máso­dik este február 9-én, irodalmi előadás lesz. Később két­hetenként lesz egy-egy est a Zeneművészeti Főiskola kamarater­mébe­n. * (N­ótaest) Balya Ibolyka szombaton, 21-én este fél 6 órakor tartja a Zeneaka­démia nagytermében IV. magyar nóta­szerzői estjét a Magyar-Lengyel Egyesület Bem-szoborakc­iója javára. Közreműködik: Szedő Miklós, Népessy Lucia, Lányi Lulu és Pertis Pali zenekara. Az estén Auguszta királyi hercegasszony és Magdolna királyi hercegnő is megjelenik. Az est iránt nagy az érdeklődés. Jegy a Harmóniánál és a Zeneakadémia portásánál. * (A Filológiai Társaság közgyűlése.) A Budapesti Filológiai Társaság szerdán dél­után a Magyar Tudományos Akadémiát tartotta meg 53. rendes évi közgyűlését. Az elnöklő Németh Géza dr. megnyitója után Kósza János Grugger Róbertről emlékezett meg, akit méltatott, mint embert, írót és kiváló szervezőt. Következett a közgyűlés ünnepi filológiai előadása, melyet Hor­­nyánszky Gyula dr. tartott Hippokrates­­tól Tacitus-ig cím­mel. Érdekes előadásában az ókori fa fel­méret­ekkel foglalkozott. Ta­per Lajos első titkár tett jelentést a Tár­saság elmúlt évi működéséről és esemé­nyeiről. Ezek kapcsán elparentál­­ta Suchard Hugó gráci tanárt, aki 37 éven át volt a Társaságnak tiszteletben Is tagja s aki kitü­nően megtanult magyarul s a Közlöny szántóra magyarul cikket is irt. Azután megemlékezett a múlt év másik halottjá­ról, Ferenczi Zoltánról. A titkári, majd a pénztári jelentések után a választmány megválasztása következett s azzal az ülés véget ért. * (Elhalasztott hangverseny.) Paul Iván­­né Csuka Etelka és Koncz János holnapra, csütörtökre hirdetett szonáta-estjét beteg­ség miatt február 5-re halasztották el. A megváltott jegyek érvényben maradnak. * (Protestáns­ est Szegeden.) A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság sikerült es­tét rendezett Szegeden a Tisza-szálló dísz­termében. Poltner Ödön egyetemi tanár megnyitó beszéde után Teleki Sándor elő­adta Paunovics Tibor zongorakíséretével Wildenbruch-Wajthó A boszorkány dala melodrámáját. Palló Imre Gounod Valen­­tin-imáját énekelte Faustból, szünet után pedig magyar dalokat adott elő. Szegedi István verseket olvasott föl, Felvinczi Ta­kács Alice hegedűszáma után Ravasz László beszéde következett. A sorssal, bűn­nel, halállal szemben egyetlen biztosíté­kunk, mely nyugalmat adhat, a vallás. A primitív izraelita vallás és számos más népvallás hívei Istent úgy képzelik, mint az ő nemzetük védőjét. Ennek a népvallás­nak ellentéte a misztikus vallás. Míg a népvallásban az állam megöli az egyéni­séget, a miszticizmus azt kifejleszti. A népvallás a történelemre, hagyományokra épült és petrifikálódik, a misztikus vallás történelmet, hagyományt eldob, benne a lélek örökös forrongásban van. A költőnek szintézise a keresztyén vallás. * (A Budai Társaskör estje.) A Budai Társaskör január 19-én, csütörtökön est© fél nyolc órakor kedélyes estét rendez a következő műsorral: 1. Költemények; sza­valja Bálint Árpád. 2. Leoncavalló: Bajazzo. 3. Kurucz János: a) Tudom, nem i­..­ b) Ha elér hozzád néha ... 4. Dankó Pista: Balatoni ének; énekli: Kovács Károly ope­­raénekes, zongorán kíséri: Szönyi Géza dr. 5. Spanyolországi emlékeim, irta és felol­vassa. Székelyné Solymosi Bea írónő. Utána társasvacsora. * (A Budai Dalárda nagy hangversenye.) A Budai Dalárda ezidei nagy hangverse­nyén bemutatja Szeghő Sándor új nagy al­kotását, Arany János Walesi bárdok című költeményének nagy zenekarra, férfikarra és magánszólamokra írott balladáját. Arany János ezt a költeményét a Bach-elnyom­a­­tás idején írta, de sohasem volt aktuáli­sabb, mint a gyászos Trianon után. A fél estét betöltő művet a Budapesti Filharmo­nikusok és a Budai Dalárda együttese mu­tatja be, a magánszámokat pedig Székely­­hidy dr., Schuler, Pusztai és Venczell ének­lik. Ugyanez estén kerül bemutatásra Ko­dály Zoltán érdekes bordala is. * (Az akadémiai pályamunkák bíráló­bizottságai.) A Tudományos Akadémia múlt évi nagygyűlésén kitűzött jutalomté­telekre beérkezett pályamunkákat a követ­kező bizottságok bírálják el: A kétezer pengős nagyjutalomról és a Marcibányi mellékjutalomról, melyeket az 1919—1927. években megjelent legjobb fizikai és kémiai munkák jutalmazására tűztek ki. Ilosvay Lajos másodelnök, Fröh­­lich Izidor, Tangl Károly és Winkler La­jos rendes tagok, valamint Büchöck Gusz­­táv és Rgbár István levelező tagok dönte­nek. Az Akadémia Vojnich-érmének oda­ítéléséről a Császár Elemér, Szász Károly és Kéky Lajosból álló bizottság a február 20-án tartandó összes­ ülésen tesz javasla­tot. A múlt évben megjelent legjelesebb nyelvtudományi értekezésnek kiadható Sá­muel Alajos—Kölber-díj odaítéléséről Szi­nyei József, Gombócz Zoltán, Melich Já­­­nos és Petz Gedeon dönt. A négyezer pen­­gős Chorin Ferenc-jutalomról, mely a ma­gyar közgazdasággal kapcsolatos tudomá­nyok köréből a múlt évben megjelent leg-,­jobb munkának ítélhető oda, Gál Jenő, Wlassics Gyula, Popovics Sándor, Fellner Frigyes és Heller Farkas dönt. A kétezer pengős Kornfeld Zsigmond báró-jutalomért Vigh Albert nyug.­államtitkár pályázott A magyar iparoktatás története című művé­vel. Az értekezést Gál Jenő és Zelovits Kor­­nél bírálják. Az 1800 pengős Kónyi Manó jutalomról, amelyet az 1925.—27. években megjelent legjobb publicisztikai, történelmi, esetleg közjogi munka írója kaphat meg, Csánki Dezső, Herczeg Ferenc, Pintér Jenő, Concha Győző és Bernáth István dönt. Az 1708. évi augusztusi trencséni csata leírására hirdetett nyílt pályázatra beérkezett pályamunkákat Gyalokay Jenő és Tóth Zoltán bírálják. A Wahrmann­­érem odaítéléséről, melyet az 1922—27. években az ipar terén a tudomány előbbre­­vitele, vagy gyakorlati találmányok szem­pontjából legnagyobb érdemeket szerzett magyar állampolgárnak adhatnak ki, Hor­váth Géza, Bláthy Ottó Titusz és Zelovits Kornél tesz javaslatot. A búza nemesítésé­nek a liszt minőségére gyakorolt befolyásán ró­ irt értekezéseket arra vonatkozóan, hogy a Forster-alapítvány kamatainak fel­­használásával kitűzött ezer pengős jutalmat ki kaphatja meg. Mágócsi-Dietz Sándor és Zemplén Géza tesz javaslatot. A bizottsá­gok javaslatai felett az osztályok és a nagy­­gyűlés május 15., 18. napjaiban döntenek. BÁRKI INGYEN SZEREZHETI MEG A MŰVELT MAGYAR CSALÁD ÉVTIZEDEK ÓTA KEDVELT NAPTÁRÁT, A HA ELŐFIZET A Budapesti Hirlap-K­ KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN NEM KAPHATÓI CSAK A BUDAPESTI HIRLAP­RA VALÓ ELŐFIZETÉS ÚTJÁN I ■n­. * (A Radios előadásai) hétköznapokon öt, egynegyed nyolc és fél tíz, vasár- és ün­nepnapokon fél négy, fél hat, fél nyolc és fél tíz órakor kezdődnek. * (Méhes Gyula dr.) egyetemi magán­tanár. A tűzhányókról tart előadást pén­teken délután fél 4 órakor az Urániában. Méhes professzor ezen előadásával A ter­mészet csodái című előadásciklust foly­tatja. Az előadást mozgófényképek illusz­trálják. Hangverseny, * (Keéri-Szántó Imre) január 26-i Cho­­pin-estje a szezon egyik legnagyobb zenei eseménye. (Stúdió, Váci­ utca 2.). * (Kurucz János,) a méltán népszerű zeneszerző, amerikai turnéja előtt január 24-én tartandó búcsúhangversenyére a je­­gyek túlnyomó része már elkelt. (Har­mónia.) A Budapesti Hírlap előfizetési árai: Egy hónapra ... 4 P Két hónapra . . . 7 P Negyedévre­­... 10 P Félévre . . « » . 20 P

Next