Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-19 / 15. szám
10 A Szinyei Társaság a kultuszminiszterhez. A Szinyei Merse Pál Társaság legutóbbi gyűlése határozatot fogadott el, melyben bizalmáról biztosítja a kultuszminisztert, szemben a kulturprogramja elllen elhangzott támadásokkal, főképpen pedig abból az alkalomból, hogy a képviselőház egyik múlt heti ülésén Wolff Károly gúnyosan szólott a kultuszminiszternek ama tervéről, hogy Szegeden egységes építészeti megoldással akarja elrendezni az új szegedi zenepalota, az egyetemi épület és a püspöki palota fölépítését. A határozat a következőképpen hangzik: — A Szinyei Merse Pál Társaság megdöbbenéssel látja megismétlődni azokat a takarékosság álruhájába, vagy a gúnyos tréfa jelmezébe öltözött támadásokat, melyek Kleblsberg Kunó gróf kulturmunkáját érik. A társaság jól tudja, hogy a kultuszminiszter hivatásszerű munkájában sokkal veszedelmesebb és nagyobb nehézségeket leküzdött már, de aggodalommal állapítja meg, hogy a támadások lassankint olyan atmoszférát teremthetnek a magyar közvéleményben, mely a magyar szellemi élet összességének kárára lehet és úgy véli, hogy azokat nem szabad lekicsinyleni, mert az egérlyukak a pusztító barbár pár ellen védő leghatalmasabb gátat is megronthatják. Ezért a Szinyei Merse Pál Társaság a szellemi munkások ősi szolidaritásától indíttatva, tiltakozik ama kísérletek ellen, melyek a magyar kultúra egzisztenciális kérdéseit a politika örvényébe akarják sodorni, melyek tagadni igyekeznek, hogy a magyar léleknek elsőrendű életszükséglete lenne a művészet, a tudomány, a szép és a haladásban rejlő jólét, egyszóval a magyar kulturfölény fentartása iránt való ősi nemzeti ösztönt egy politikai program ötletévé igyekeznek degradálni. A Szinyei Társaság közelről ismerve a magyar szellem munkásainak önzetlen lelkesedését és e nélkülözésekkel küzdő társadalomnak a kultúra iránt való áldozatkészségét, biztos benne, hogy e tiltakozás százezrek és milliók helyeslésével fog találkozni. Ha a magyar szellemi élet min Budapesti Hírlap 1928 január 19.(15. sz.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Liliomfs felújítása. Szigligeti szelleme vonult át ma a Nemzeti Színház színpadán, azé a Szigligetié, aki ötven évvel ezelőtt halt meg, de igazi színpadi szelleme és életvidámsága ötven év után is magával,ragadó derűvel él tovább műveiben. A Nemzeti Színház, amelynek Szigligeti rendezője, titkára, dramaturgja, végül igazgatója volt, a Liliotinfi előadásával ünnepelte meg sok sikert aratott írójának és a magyar népszínmű megteremtőjének emlékét. Szigligeti Ede kora ifjúságaiban rövid kerülőt téve a mérnöki és színészi pálya felé, gyors íveléssel emelkedett igazi hivatásának területére. Első sikerét a Megjátszott cselek című darabjával aratta, amit aztán száznál több színműve követett. Számtalan akadémiai díjat és három esetben a Nemzeti Színház díját nyerte el. Olyan időben, amikor a Nemzeti Színház még alig rendelkezett eredeti magyar darabokkal, az ő páratlan írói termékenysége csodálatos bőséggel ontotta színdarabjárt és látta el eredeti színművekkel a Nemzeti Színház színpadát. Irodalomtörténelmi jelentősége, hogy azt a népireteket, amit Petőfi, Arany és Tompa költészete a lírában talált meg, őa színpadon elevenítette meg. Irodalomőrt cinéi irók elmondhatják róla, hogy darabjaiból hiányzott az erő és a jellemzés következetessége, mégis közönséget vonzó darabok voltak ezek, nagy sikereik művei és mindenekfe- tett magyar világ, melyet magyar kedv és érzés ízesített. Bizonysága érmék a Liliomfi mai nagysikerű előadása is, mely ötven esztendő után, a ma új irányokat és színpadi problémákat keresők világában is győzedelmesen hódította meg a telt színház közönségét, amelynek legnagyobb része ezt a párját kereső bohózatot talán csak a lőréből ismerte. A Liliomfi mai előadásánál színészek és rendezők erejük javát adták s felélesztették a darabhoz fűződő régi kedves hagyományokat. Früstség és kedv vitte a darabnak gyors menetét. Itroy Tivadar Liliomfi szerepében ötletekben kifogyhatatlan, vidám és kedves játékot nyújtott. Rózsahegyi Szellemfije kissé Sancho Panzás, de élettel teli alakítás volt. Horváth Jenő az elmúlt század nemes urát varázsolta valósággá. Kiss Irén (Kamilla kisasszony) nyilisziai tapsot kapott. Elismeréssel kell szólania T. Mátray Erzsiről, Vándori Margitról és különösen a póruljárt, agyafúrt fogadós pompás figurájában Bartos Gyuláról. Sz. Z. kásai öt percre leteszik szakadatlan munkájuk eszközét és néma tüntetésben egyesülnek, ez meg fogja győzni a gáncsoskodókat, hogy a magyar szellemi munka nem a gúny nyilainak türelmes céltáblája és az ő szerepük sem sikerrel, sem népszerűséggel nem biztat. A Szinyei Merse Pál Társaság egyben bizalmát és elismerését fejezi ki a kultuszminiszter iránt és kéri, hogy mint a magyar szellemi feltámadás vezére, vántoríthatatlanul haladjon tovább kijelölt útján. * (A Nemzeti Színház és a Lilla.) Ma olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a Nemzeti Színház két előkelő tagja között nézeteltérések támadtak, ami a színház műsorának az összeállítására is kihatással van s igy Csathó Kálmán visszavonta a színháztól legközelebb sorra kerülő darabját, a Lillát. Ezzel kapcsolatban támadás is hangzott el a színház egyik előkelő tagja ellen, hogy magatartása anarchiára vezethet. Az érdekelt felek munkatársunknak kijelentették, hogy a hírek alaptalanok, az állítólagos ellentétekből semmi sem igaz, s a Csathó-darab rendes útján halad a bemutató felé. * (Imaoka Dsuicsiro előadása Szombathelyen.) Imaoka Dsuicsiro japán pubicista és szociológus, a szombathelyi kulturegyesület meghívására e hónap 21-én magyar nyelvű előadást tart Szombathelyt és vetített képekkel bemutatja a japánok vallási ceremóniáit, hazafias ünnepségeit és a japán virágkultuszt. * (Bátor Szidor jubileuma.) A magyar zenevilág egyik érdemekben gazdag veterán művésze érkezett el pályájának ötvenedik évfordulójához. Bátor Szidor, akinek nevére jól emlékeznek a régi Népszínház egykori látogatói, a napokban üli meg művészi pályafutásának ötvenéves jubileumát. Bátor Szidor nevét sok forró színházi est visszhangozta. Vis király és Titkos csók című darabjai Pálmay Ilkával, majd Hegyi Arankával sokáig állandó műsordarabjai voltak a Népszínháznak. Zenés népszínművei közül az Árendás zsidó, valamint kilukadt a selyemkedő közepe, tettek szert nagy népszerűségre. Az utóbbi évtizedekben Bátor Szidor viszszavonult a színpadi muzsikától és kizáróan zenepedagógiai tevékenységének élt. * (Radnai Miklós cikke egy francia folyóiratban a magyar zenéről.) Pakisból jelentik: A Revue Mondiale közli Radnai Miklósnak, a budapesti Operaház igazgatójának cikkét a magyar zene újabb fejlődéséről. * (A Földtani Társulat ülése.) A Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztálya szerdán délután tartotta évzáró ülését a Pázmány Péter Tudományegyetem ásványtani előadótermében. Az ülésen az eddigi társelnök Farkas Kálmán elnökölt s megnyíló szavai után Pálfy Móric dr. emlékbeszédet mondott Schafarzik Ferenc dr.-ról, a szakosztály elhunyt elnökéről. Ezután következett az elnök és titkár választása. A szakosztály elnökévé egyhangúan Farkas Kálmánt választották meg, társelnökké Vend Aladár dr. miniszteri tanácsost, titkárrá pedig Papp Ferencet. Új választmányi tag lett Kontur István miniszteri osztálytanácsos. Az adminisztratív jelentések után Emszt Kálmán dr., Harkányfürdő forrásvizeinek újabb kémiai elemzését mutatta be, és kétségbevonhatatlanul bebizonyította a szenes széngáznaik jelenlétét, melyet a külföldi tudósok kétségbe vontak, mert a külföldön ez a gáz semmiféle vízben nem fordul elő. Emszt Kálmán megállapította, hogy ez egész különleges magyar hévvízi előfordulás. * (A Szabad Egyetem Barátainak Köre) tegnap este a belvárosi elöljáróság gyűléstermében intézőbizottsági ülést tartott. Felvinczi-Takács Zoltán, a Keletázsiai Múzliém igazgatója, a bizottság elnöke helyett Patyi Sándor dr. igazgató elnökölt. Bejelentene, hogy a Kör védőségét Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vállalta el, a tiszteleti elnökséget pedig Sipőcz Jenő polgármester és Petri Pál államtitkár vállalta. A Kör hangversenyeket, irodalmi és művészettörténeti estéket fog rendezni. Egyelőre négy estét állapítottak meg. Az első hagversenyt február 1-én tartják. A második este február 9-én, irodalmi előadás lesz. Később kéthetenként lesz egy-egy est a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében. * (Nótaest) Balya Ibolyka szombaton, 21-én este fél 6 órakor tartja a Zeneakadémia nagytermében IV. magyar nótaszerzői estjét a Magyar-Lengyel Egyesület Bem-szoborakciója javára. Közreműködik: Szedő Miklós, Népessy Lucia, Lányi Lulu és Pertis Pali zenekara. Az estén Auguszta királyi hercegasszony és Magdolna királyi hercegnő is megjelenik. Az est iránt nagy az érdeklődés. Jegy a Harmóniánál és a Zeneakadémia portásánál. * (A Filológiai Társaság közgyűlése.) A Budapesti Filológiai Társaság szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémiát tartotta meg 53. rendes évi közgyűlését. Az elnöklő Németh Géza dr. megnyitója után Kósza János Grugger Róbertről emlékezett meg, akit méltatott, mint embert, írót és kiváló szervezőt. Következett a közgyűlés ünnepi filológiai előadása, melyet Hornyánszky Gyula dr. tartott Hippokratestól Tacitus-ig címmel. Érdekes előadásában az ókori fa felméretekkel foglalkozott. Taper Lajos első titkár tett jelentést a Társaság elmúlt évi működéséről és eseményeiről. Ezek kapcsán elparentálta Suchard Hugó gráci tanárt, aki 37 éven át volt a Társaságnak tiszteletben Is tagja s aki kitünően megtanult magyarul s a Közlöny szántóra magyarul cikket is irt. Azután megemlékezett a múlt év másik halottjáról, Ferenczi Zoltánról. A titkári, majd a pénztári jelentések után a választmány megválasztása következett s azzal az ülés véget ért. * (Elhalasztott hangverseny.) Paul Ivánné Csuka Etelka és Koncz János holnapra, csütörtökre hirdetett szonáta-estjét betegség miatt február 5-re halasztották el. A megváltott jegyek érvényben maradnak. * (Protestáns est Szegeden.) A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság sikerült estét rendezett Szegeden a Tisza-szálló dísztermében. Poltner Ödön egyetemi tanár megnyitó beszéde után Teleki Sándor előadta Paunovics Tibor zongorakíséretével Wildenbruch-Wajthó A boszorkány dala melodrámáját. Palló Imre Gounod Valentin-imáját énekelte Faustból, szünet után pedig magyar dalokat adott elő. Szegedi István verseket olvasott föl, Felvinczi Takács Alice hegedűszáma után Ravasz László beszéde következett. A sorssal, bűnnel, halállal szemben egyetlen biztosítékunk, mely nyugalmat adhat, a vallás. A primitív izraelita vallás és számos más népvallás hívei Istent úgy képzelik, mint az ő nemzetük védőjét. Ennek a népvallásnak ellentéte a misztikus vallás. Míg a népvallásban az állam megöli az egyéniséget, a miszticizmus azt kifejleszti. A népvallás a történelemre, hagyományokra épült és petrifikálódik, a misztikus vallás történelmet, hagyományt eldob, benne a lélek örökös forrongásban van. A költőnek szintézise a keresztyén vallás. * (A Budai Társaskör estje.) A Budai Társaskör január 19-én, csütörtökön est© fél nyolc órakor kedélyes estét rendez a következő műsorral: 1. Költemények; szavalja Bálint Árpád. 2. Leoncavalló: Bajazzo. 3. Kurucz János: a) Tudom, nem i.. b) Ha elér hozzád néha ... 4. Dankó Pista: Balatoni ének; énekli: Kovács Károly operaénekes, zongorán kíséri: Szönyi Géza dr. 5. Spanyolországi emlékeim, irta és felolvassa. Székelyné Solymosi Bea írónő. Utána társasvacsora. * (A Budai Dalárda nagy hangversenye.) A Budai Dalárda ezidei nagy hangversenyén bemutatja Szeghő Sándor új nagy alkotását, Arany János Walesi bárdok című költeményének nagy zenekarra, férfikarra és magánszólamokra írott balladáját. Arany János ezt a költeményét a Bach-elnyomatás idején írta, de sohasem volt aktuálisabb, mint a gyászos Trianon után. A fél estét betöltő művet a Budapesti Filharmonikusok és a Budai Dalárda együttese mutatja be, a magánszámokat pedig Székelyhidy dr., Schuler, Pusztai és Venczell éneklik. Ugyanez estén kerül bemutatásra Kodály Zoltán érdekes bordala is. * (Az akadémiai pályamunkák bírálóbizottságai.) A Tudományos Akadémia múlt évi nagygyűlésén kitűzött jutalomtételekre beérkezett pályamunkákat a következő bizottságok bírálják el: A kétezer pengős nagyjutalomról és a Marcibányi mellékjutalomról, melyeket az 1919—1927. években megjelent legjobb fizikai és kémiai munkák jutalmazására tűztek ki. Ilosvay Lajos másodelnök, Fröhlich Izidor, Tangl Károly és Winkler Lajos rendes tagok, valamint Büchöck Gusztáv és Rgbár István levelező tagok döntenek. Az Akadémia Vojnich-érmének odaítéléséről a Császár Elemér, Szász Károly és Kéky Lajosból álló bizottság a február 20-án tartandó összes ülésen tesz javaslatot. A múlt évben megjelent legjelesebb nyelvtudományi értekezésnek kiadható Sámuel Alajos—Kölber-díj odaítéléséről Szinyei József, Gombócz Zoltán, Melich János és Petz Gedeon dönt. A négyezer pengős Chorin Ferenc-jutalomról, mely a magyar közgazdasággal kapcsolatos tudományok köréből a múlt évben megjelent leg-,jobb munkának ítélhető oda, Gál Jenő, Wlassics Gyula, Popovics Sándor, Fellner Frigyes és Heller Farkas dönt. A kétezer pengős Kornfeld Zsigmond báró-jutalomért Vigh Albert nyug.államtitkár pályázott A magyar iparoktatás története című művével. Az értekezést Gál Jenő és Zelovits Kornél bírálják. Az 1800 pengős Kónyi Manó jutalomról, amelyet az 1925.—27. években megjelent legjobb publicisztikai, történelmi, esetleg közjogi munka írója kaphat meg, Csánki Dezső, Herczeg Ferenc, Pintér Jenő, Concha Győző és Bernáth István dönt. Az 1708. évi augusztusi trencséni csata leírására hirdetett nyílt pályázatra beérkezett pályamunkákat Gyalokay Jenő és Tóth Zoltán bírálják. A Wahrmannérem odaítéléséről, melyet az 1922—27. években az ipar terén a tudomány előbbrevitele, vagy gyakorlati találmányok szempontjából legnagyobb érdemeket szerzett magyar állampolgárnak adhatnak ki, Horváth Géza, Bláthy Ottó Titusz és Zelovits Kornél tesz javaslatot. A búza nemesítésének a liszt minőségére gyakorolt befolyásán ró irt értekezéseket arra vonatkozóan, hogy a Forster-alapítvány kamatainak felhasználásával kitűzött ezer pengős jutalmat ki kaphatja meg. Mágócsi-Dietz Sándor és Zemplén Géza tesz javaslatot. A bizottságok javaslatai felett az osztályok és a nagygyűlés május 15., 18. napjaiban döntenek. BÁRKI INGYEN SZEREZHETI MEG A MŰVELT MAGYAR CSALÁD ÉVTIZEDEK ÓTA KEDVELT NAPTÁRÁT, A HA ELŐFIZET A Budapesti Hirlap-K KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN NEM KAPHATÓI CSAK A BUDAPESTI HIRLAPRA VALÓ ELŐFIZETÉS ÚTJÁN I ■n. * (A Radios előadásai) hétköznapokon öt, egynegyed nyolc és fél tíz, vasár- és ünnepnapokon fél négy, fél hat, fél nyolc és fél tíz órakor kezdődnek. * (Méhes Gyula dr.) egyetemi magántanár. A tűzhányókról tart előadást pénteken délután fél 4 órakor az Urániában. Méhes professzor ezen előadásával A természet csodái című előadásciklust folytatja. Az előadást mozgófényképek illusztrálják. Hangverseny, * (Keéri-Szántó Imre) január 26-i Chopin-estje a szezon egyik legnagyobb zenei eseménye. (Stúdió, Váci utca 2.). * (Kurucz János,) a méltán népszerű zeneszerző, amerikai turnéja előtt január 24-én tartandó búcsúhangversenyére a jegyek túlnyomó része már elkelt. (Harmónia.) A Budapesti Hírlap előfizetési árai: Egy hónapra ... 4 P Két hónapra . . . 7 P Negyedévre... 10 P Félévre . . « » . 20 P