Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-08 / 31. szám

14 Csak nehezen szánja rá magát, hogy egy­szer később találkozzék a költővel és örökre bocsát mondjon neki­ További sorsáról a darab nem számol be, de Csab­a Kilnán, a szerző elmondta, hogy jóvérű asszony­nak bizonyult, mert ö­tvenesztendős kori­ban, amikor gazdag özvegy lett, férjhez ment egy nála tíz-tizenkét esztendővel fia­talabb református paphoz, akivel el is vette a jelentékeny vagyont. Sőt másod­szor is özvegy lett. Színházi körökben úgy tudják, hogy Csathó Kálmán ezt a darabját „Földiekkel játszó égi tünemény“ című regényéből írta. Csathó Kálmán erre vonatkozóan ezt mondta: — Ez tévedés. A darabtéma volt meg először. A regény valójában csak a szín­darabhoz készült jegyzetem. Tudnivaló, hogy ezt a „jegyzetet“ a Pé­­czely-díjjal tüntették ki, amely a legjobb magyar regénynek jár. Németh Károly. * (Berzeviczy Albert a porosz tudomá­nyos akadémia tagja.) Berlinből jelentik: A porosz tudományos akadémia Redlich Oswald dr. tanárt, udvari tanácsost, a bé­­csi tudományos akadémia elnökét és Ber­­zeviczy Albert dr. v. b. L t-t, a magyar tudományos akadémia elnökét, filozófiai is történelmi osztályának levelező tagjává választotta. * (Operaház.) Németh Mária és Klepura együttes fellépésével került előadásra ma este ismét a Turandot, melyben a két mű­vész szombaton oly elementáris erejű si­kert aratott. Megírtuk a múltkor, hogy kétezer körül járt azoknak száma, akik a szombat esti előadáson nem jutottak jegy­hez. Csodálatosképpen a két művész ma este vad­ázott nézőtér előtt énekel, amely azonban még így sem telt meg. A ház bér­negyed vol-e oka a közönség tá­volmara­­dásának, vagy hogy a Operaház igazgató­sága nem elég korán hirdette Puccini ope­ráját aj­­arcosbál kedd estére tervezett előadása helyett,­ nem tudjuk. A két mű­vész ma is pompás diszpozícióban éne­kelt. * (Kétzongorás est) A Zeneművészeti Főiskolában ma délután tartott hangver­seny nem csupán szokatlan voltával kel­tett nagy érdeklődést, hanem elsősorban azért, mert Dohnányi Ernő adta, legjobb tanítványával, Lewitzky Mischával Le­­witzky felfogásában teljesen mestere ha­­tása­ alatt áll. A két művész együttes já­téka — úgy a művek felépítése, mint a részletek kidolgozása tekintetében — egy­séges és plasztikus volt. Lewitzky egyéb­ként kitűnő zongorajátéka mégis elhalvá­nyul a Dohnányié mellett. A Bach-koncert, amelyet Lewitzky játszott az első zongo­rán, erőtlenül hatott az utána következő csozart-szonátához képest, amelyben Dohnányi vezetett s amely eleven élettel teljesen és színesen hangzott. A részletek­ben a két művész játéka közötti különbség különösen akkor ötlött fel, amikor ugyan­azt a témát egymásután hozta a két zon­gora. Lewitzky zongorázása szabatos, in­telligens, finoman tagolt, technikai néző­pontból is kifogástalan,­­ de hűvös és egyszínű. Hiányzik belőle a tónusnak az a bársonyos melegsége, a hangsúlynak, di­namikának és a logikának az a finom ár­nyalása s mindenekfölött a lelkiségnek az a megnyilatkozása, amit elemezni nem tu­dunk s ami Dohnányi és a hozzá hason­lók zongorázásában a zenét művészetté avatja. — A műsorom az említett műveken kívül szerepelt még Schumann variációs andantéja és Rachmaninoff op. 17. szvitje, amelyből a két művész mindent kihozott, ami az eszmei tartalomban sze­gény műből egyáltalában kihozható volt. A Zeneművészeti Főiskola nagyterme megtelt lelkes közönséggel, amely zugó tapssal ünnepelte a művészeket (Op.) * (Kamarazene.) A Waldbauer—Ker­pely vonósnégyestársaság mai estéjén új­donságokat is hallottunk Kerntler Jenő dr. közreműködésével: D'rndy G-moll zongoraötését. A kiváló francia mesternek ez a későiz műve finoman sört érdekes alkotás úgy tartalomban, mint formában. Waldbauerék­ igen szépen játszották s a vonósokat pompás biztonsággal és gazdag szinérzékkel támasztotta alá Kerntler Jenő zongorája. Műsoron szerepelt még Schönberg vonós-hatása, a Verklärte Nacht, Banda Márton és Scholtz János közreműködésével, valamint Beethoven C­our négyese. * (Beöthy László „A meztelen ember“­ről.) A megy színpadi sikerek rendszerint felborítják a színházak előre kiralkalma­­zott programját A Belvárosi Színházban például úgy volt, hogy a tél derekán új szerzőt avatnak, az egyfelvonásos paraszt­­vígjátékairó­l ismert Török Rezsőt, aki A meztelen ember címmel írta meg első, egész estéit betöltő színdarabját. A Nász­­éjszaka című énekes vígjáték példátlan si­kere azonban távoli időpontra tolta ki az új vígjáték bemutatóját Beöthy László igazgató ezt mondta nekünk Török Rezső darabjáról: __. Merem állítaná, hogy A bor óta nem akadt a kezembe ilyen szig-vérig magya­ros zamatu és mulatságos paraszt-vígjá­ték, mint A meztelen ember. A „Nászéj­szaka“ sorozatos előadásai, amelyek im­már a biztos százas jubileum felé halad­nak, megengedik, hogy nyugodtan készül­hessünk Török Rezső darabjára. A szín­­társulatnak csaknem valamennyi tagja fog­lalkoztatva van és éppen olyan jókedvvel, lendülettel készülnek erre a magyar új­donságra, mint az ősszel a „Nászéj sza­kádra. A főszerepeket Honthy Hanna, Makay Margit, Gázon Gyula, Délig Ferenc és — mint vendé­g — Rózsahegyi Kálmán játsszák. Hogy mikor tesz a premier? ... Erre csak az a közönség tudna válaszolni, amely estéről-estére zsúfolásig megtölti a színház Nászéjszaka-előadásait. * (Az erdélyi „Helikon“ és a budapesti „Helikon.“) Az alábbi sorok közlésére kértek föl bennünket: „Tisztelt Főszer­kesztő Uram! ■ Egyik budapesti napilapban „Első megszállott területi együttes iro­dalmi-est Budapesten“ és „Erdélyi székely nóta-est lesz februárban a Zeneakadé­mián“ címmel két hír jelent meg, mely­ben egy „Helikon“ elnevezésű kulturtár­­sulás (?) Erdélyiben élő magyar szerzők és előadók részvételével rendezendő esté­ket hirdet és propagál. Miután ennek a budapesti vállalkozásnak a neve megté­vesztheti nemcsak a magyarországi, de az erdélyi közönséget és szellemi munkásokat is, kijelentjük az erdélyi ,Hielikon“ néven csoportosult romániai magyar írók mun­kaközössége nevében, hogy ahhoz a buda­pesti „Helikon" nevű vállalathoz semmi­nemű közünk nincsen, szervezetét, kultúr­politikai céljait, gazdasági és személyi hát­tereit, mentalitását nem ismerjük, tehát semmiféle ténykedéséért a legparányibb felelősséget sem vállaljuk. Csodálkozunk, hogy a írói tisztán kulturális célú társulá­sunk nevét Budapesten üzleti célokra igye­keznek felhasználni. Az „Erdélyi Helikon“ Írói munkaközösség nevében Bánffy Miklós gróf, Kós Károly, Kemény János báró.“ * (Hangverseny az Orvos­egyesületben.) A Budapesti Orvosok Kamarazene Egyesülete a Királyi Orvosegyesület Semmelweis-termében (Szentkirályi­ utca 21.) február 10-én este fél 9 órakor rendezi harmadik házi hangversenyét. Közreműködnek: Kiesek Árminná drné, Doctor Zsuzsi, Lévai György dr., Földes Pál, Gál Félix dr., Szarvas Klári, Belohorszk­y Gábor dr., Zol­tán László dr., Zsögön Béla dr., Fekete Gyula dr. * (Kacsóh Pongrác posthumus daljáté­kát márciusban mutatja be a szegedi szín­­ház.) A János vitéz nagyszerű szerzője, az oly 'tragikusan elköltözött Kacsóh Pong­rác hagyatékában tudvalévően egy teljesen kész háromfelvonásos magyar daljátékot találtak, amelynek nemcsak a muzsikáját, hanem a prózai és verses szövegét is Ka­csóh írta. Ezt az énekes színművet, amely­nek Dorottya a címe, a szegedi városi szín­ház, illetve annak művészeti igazgatója, Tarnay Ernő szerezte meg előadásra. A kitűnően szervezett szegedi társulat már megkezdte az előkészületeket a darabból, amelynek március eleji bemutatójára a fő­városból számos író és művész rándul le az Alföld nagy metropolisába. * (A nyomdatörténeti kiállítás Irodalmi pá­lyázata.) A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda által kitűzött pályázat eredményének kihirdeté­sét, a bírálóbizottság elnökének betegsége miatt, elhalasztották. . * (A Műcsarnok téli tárlatának eredmé­nyei.) A Műcsarnok nagysikerű téli tárlu­­lata február 5-én záru­lt. Látogatóinak száma meghaladta a hatvanhétezret. A ki­állításon harminchat műalkotás talált ve­vőre, huszonnégyezerötszáz pengő érték­ben. A vásárlók közt első helyen a társu­lat fővédője, József királyi herceg áll, aki négy képet vásárolt. Az állami művásárlás ezúttal teljesen elmaradt, sőt az állami művásárló bizottság meg sem tekintette a kiállítást A Műcsarnok termeiben február 7-én máig elhelyezték a főváros Ady-sír­­emlékeinek pályaműveit,­ amelyekről a fő­város tanácsa által kiküldött külön bizott­ság február 13-án dönt. A megjutalmazott pályaműveket a Műcsarnoknak március 11-én megnyíló tavaszi kiállításán mutat­ják be. * (Oroszlán Zoltán dr.) a Szépművészeti Múzeum igazgató-őre. A görög sport és emlékei ez antik művészetben dinva elő­­adásciklus keretében az olmpiászról és versenyjátékokról ad elő szombaton dél­után fél 4 órakor az Urániában. * (EL a Welk fejedelmi ajándéka.) Magá­it és méltó gesztornál honorálja EL G. Wells a magyar közönség fogékonyságát, s melyel írásai­nak kelta és eszmei gazdagságát befogadta. Írói tiszteletdíjáról lemondva, lehetővé tette reprezen­tatív regényeinek annyira olcsó kiadását, ami­lyenben eddig csak a régi klasszikusok műveit kaphatták, több mint 60 évvel a szerző halála után. Ezúttal a jelen és a jövő élet egyik nagy irányítójának alkotása válik közkinccsé. A repre­zentatív sorozatban (kötetenként fűzve P 1.40, vászonkötésben P 2.20) helyet foglal Welk­ oeuv­­rejének mindhárom nagy típusa: a fantasztikus regény, amely új csapást vágott korunk regény­irodalmában; a társadalmi regény , abban a Wells-i emberismeret, lélektan és humor egész gazdagsága, és az apostoli regény, az új Embe­riség hitvallójának örök eszméivel EL G. Wells-t az a köszönet illeti meg ezért a fejedelmi aján­dékért, amelyet elvár: egy sereg gyönyörű, ne­mes Wells-i gondolat meggyökeresedése, kivirág­zása a magyar földön. A sorozat részletes ismer­tetését hirdetésünk közli.­ * (Műkedvelő-játék Egerben.) Az egri mű­kedvelők az Uránia-színházban sikerült matinét rendeztek, amelynek keretében bemutatták Tóth íjászló egyfelvonásos verses­ játékát, a Május­­fát. Az előkelő közönség forró tapsaiból kijutott a kitűnő szerzőnek is, aki szintén megjelent az előadáson. Buzásné Vratarics Klára, Apor Ele­mér és Thwavey Gyula­ voltak a szereplők, akik bőven rászolgáltak a közönség elismerésére. * (Levente.) De Sgardelli Olzár szer­kesztésében megjelenő Levente legújabb száma érdekes cikket közöl Verne Gyula születésének századik évfordulója alkal­mából. A leventék nagy közkedveltség­nek örvendő lapjának sport, cserkészet mezőgazdaság, leventerádió, sakk és Mit írnak a leventék c­nvű rovatai szolgálnak pompás olvasmányul a lap nagy olvasó táborának. Hangversenye­ k (Goodson Katharine) zongoraestje ma, febr. 8– 7., félkilenc. (Rózsavölgyi.) Btrauftsn Braun1 W28 fefrmffr 8. (ST. *r.y Előadások. Február 9-én délután fél 4 órakor, az Uránia Színházban, Leehner Jenő dr. a Szepesség és Sáros megye műemlékeiről tart előadást. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szak­osztályának ülésén 9-én este fél 7 órakor, a Budapesti Ügyvédi Kamara (V., Szemere­ utca 10. sz.) helyiségében, Huppert Leó dr. ügyvéd A csehszlovák 1917. évi egyenesadó-reformról előadást tart. A Természettudományi Társulat növénytani szakosztályának ülésén 9-én délután 6 órakor, a Természettudományi Társulat üléstermében (VIII., Eszterházy­ utca 16. I.­ént), Ormosi N. Adatok a Trachelomonas volvocina osztódásához címmel, Cholnoky B. A Diatoma vulgare Bory mag- és sejtosztódása címmel, Ballenegger B. Könyvismertetések és végül Boros A. Könyvis­mertetések címmel tartanak előadást. A Szabad Egyetem kedden, február 7-én, este 6 órakor Bicskey József A kémia története, este 7 órakor Gaál Vilmos Törvény és igazságosság címmel tartanak előadást a Kémiai Intézet (Esz­terházy­ utca 11—13.) előadótermében. Az Országos Nemzeti Klub 8-án, szerdán, este fél 10 órakor az Országos Kaszinó földszinti termében tartandó összejövetelén, Medgyaszay István A magyar nép és az építőművészet cím­mel tart előadást. Az Országos Néptanulmányi Egyesület feb­ruár 10-én, pénteken, délután 6 órakor a Magyar Kereskedelmi Csarnok helyiségében (V., Szabad­ság-tér 12.) előadó ülést tart. Tárgy: Benedek Marcell dr. előadása: A székely­ség és a mai erdé­lyi irodalom. A Szabad Líceum Kelenföld-liigymányosi elő­adásán, február 14-én, kedden este 7 órakor Bán Aladár, a Finn-Észt Intézet igazgatója, vetített­­k képes előadáson a finn képzőművészet fejlődését mutatja be. Az előadást finn költemények és dalok egészítik ki. (Horthy Miklós-úti elemi is­kola.) A Budapesti Piarista Diákszövetség életpályá­kat ismertető előadás-sorozaton, február 9-én, a bank- és kereskedelmi pályák ismertetésére kerül sor. A bankpályáról Kress Károly dr. kormány­főtanácsos, a TÉBE igazgatója tart előadást, míg a kereskedelmi pályát Müssmer Pál dr. kereskedelmi főtanácsos ismerteti. Az előadások a Piarista-gimnáziumban (Piarista­ utca 4.) dél­után 5 órakor kezdődnek. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet geo­déziai szakosztályának ülésén 8-án, szerdán, dél­után 6 órakor Hrossó József A magyar királyi háromszögelő hivatal által végzett asztronómiai mérésekről tart előadást. A Magyar Földrajzi Társaság didaktikai szak­osztálya 9-én, csütörtök, délután 6 órakor szak­­ülést tart az Eötvös József reálgimnáziumban (TV., Reáltanoda­ utca 7.) tanácstermében. Elő­adók: Albrecht István: Milyen földrajzi isme­reteket hoznak a tanulók az elemi iskolából. Bodnár Lajos: A földrajz-tanítás kapcsolata a segédtudományokkal az új tanterv szerint. A Teleia legközelebbi előadását Halász Jenő dr. tartja a Vasúti és Hajózási Klubban (Csen­­gery­ utca 68.) 9-én, este fél 7 órakor. A Szabad Egyetem február 8-án, szerdán, este fél 7 órakor kezdődő előadásán, az Állatorvosi Főiskola­ Fizikai Intézetében (VTI., Bottenbil- Zer-utca 23—25.), Neubauer Konstantin érteke­zik Kísérleti előadások a fénytan köréből cím­­mel. Az Országos Iparegyesületben 9-én, csütörtö­kön, este fél 7 órakor­ Bányász Jenő dr., a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, a véd­jegyek gazdasági jelentőségéről előadást tart. Színház* * (A Kamaraszínház újdonságainak sze­rep­osztása.) Két beírni itató és egy replii kerül színre szombaton este a Kamara Színházba* Az első ifjabb Hegedűs Sán­dor Bakony című egyfelvonásosa, a követ­kező szereposztással: A vén betyár: Bartos Gyula. első legátus: Abonyi Géza. második legátus: Harasztos Gusztáv, Korcsmára: Bodnár Jenő, Korcsmárosné: Szabó Mar­git, Mukkány: Losonciy Zoltán, Hajszás: Cselényi József, Füstös cigány: Pethes Sándor. Utána Bernhard Shaw Blanco Posnet-jét játszák el, melynek főszereplői: Abonyi Géza (Blanco Posnet), Kürthy György (Daniels elől járó), Palágyi Lajos (Kemp főbíró), Radó Mária (Bobsy), Szabó Margit (Jessie), Kelemen Mária (Hannah), Bosos Gizella (Lottie), Vágó Erzsi (Em­ma), Tőkés Anna (Feemy-Evans), Füzes Anna (Egy asszony), Tapolczai (Stratter- Kemp), Pethes Sándor (Nisztor), Hajdú László (bó­fuvaros). Végül Scapin csingjei kerül színre felújításként Gál, Gabányi, Forgács, Radó Mária, Uray Tivadar, Cse­lényi, Somody, Losonciy, Kelemen Mária, Adriányi Ilona alakításával a főszerepek­ben. Film szín ház* * (Tírrendszerfl­lem­es filmek.) Partiból jelentik: A Paris Midi szerint, Rodolphe Berthon francia feltalálónak sikerült olyan új módszert kidolgozni színes filmek elő­állítására, am­ely lehetővé teszi a termé­szetes szín rendkívül hű visszaadását. A találmány már 1908-ból származik, de az utóbbi években gondos laboratóriumi ta­­­nulmányozáson ment keresztül. Nemrégi­ben sikerült a mérnöknek a legutolsó ne­hézségeket is leküzdenie. A találmány teta­­nikai részleteit egyelőre még nem ismerik. színház és mozi Budapest, szerda, 1928 február A. Színházak] Operaház: Pillangókisasszony (7). (B. bérlet, 17. sz ) Nemzeti Színház: Jéna* vitéz (*/1 8). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Candida (V*8). Városi Színház: Hópehely (V*8). Vígszínház: önagysága őrangyala (*/»8). Magyar Színház: Trojka (8). Király Színház: Éva grófnő (V­ 8). Fővárosi Operett Színház: Az utolsó bölény (9). Belvárosi Színház: Nászéjszaka (8). Új Színház: Leszúrtak valakit! Pintyőke­ utca 10- Régi képeslapok. A Lux. Megy a juhász szamáron . . . Boross Géza. Teréz-József- Lipót-Krisztina Honi Kozák Kórus. János vitéz Abonyban. Jónás a gyöngyhalász. Teri-Feri. Kökény Ilona. Analfabéta-tanfo­lyam. (V*4, VI9). Kabaré: Andrássy-úti Színház. Ibolya (Gaál Fran­ciska). Romlatlanság. Bocsánat felség. A szélkakas Egy úr ül a kávéházban. Ady­­daljáték. Medgyaszay Vilma Vidtor Ferike, Radó Sándor magánszámai. (Előadások kezdete 1/19, vasárnap délután */24 órakor.) Terézkoruli Színpad. Műsor: Nagy Endre. —­ Salamon Béla — Rajna Alice — Bergen­­gócia. — Zsazsalógia — Majd a jegenye. A cég arája. — Valóság az írógépről. —• Nagyapó meséi Harc az egyke ellen. —* A mimikri. — Égi és földi szerelem Az elő­adások kezdete naponta este fél 9 órakor. Vasárnap délután igazi gyermek elő­adás fél 4 órakor. Variété os Royal Orfeum: Jacksongirls, Robins, 2 Hel­­lanos. Mary Leseik & Jean de Coster, 2 Kühn, Brick—Korovin—Salem, S Rassos, Ellerics, Piroska és a farkas stb stb Kez­dete 8 órakor, vasár- és ünnepnap délután fél 4 órakor. Mozik: ELVÁROSI MOZGÓ (Irányi­ utca 21. sz. Telefon: József 453—88. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig). A felső tízezer. Dráma 8 felvonásban. Főszereplők: Ramon Novaltre és Alice Terry.) — Szonja szerel­mei. (United Artist attrakció 9 felvonásban. Főszereplő Gloria Swanson.) — Angol híradó. Előadások kezdete: hétköznap 6. 7. 8. egyne­gyed 10 órakor. Vasárnap és ünnepnap: Piros terem: 3. 6. 7. egynegyed 10; Zöld terem: 4. 6. 8 órakor. FILMPALOTA, a keleti pályaudvar­­^prrosi mellett (Telefon: József 343—37). Rendes helyárakkal: A kurtizán. (John Barrymore és Dolores Costelloval.) — Egy éjszaka rejtelmei (Harry Piel leg­újabb kalandjai.) — Fox Journál Magyar Híradó. Előadások kezdete: hétköznap 5, negyed 8 és fél 10 órakor Vasár- és ün­nepnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. v . VI. Teréz-körút 28 sz. 1 7 ( . Vh/ Jegyrendelő telefon: Li­­­pót 982-82 és 1 259 / y/Vf )/■ 1 —52). Szőke vagy barna? (Vígjáték 8 felvonás­ban Főszereplő: Adolyphe Menjou.­ — A repüld férj. (Bohózat 8 felvonásban. Fő­szereplő: Lewis Stone.) — Híradók Elő­adások kezdete hétköznapon 4, 6, 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnap 3, háromnegyed 5, fél 7, egynegyed 9 és 10 órakor.­­

Next