Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-09 / 32. szám

10 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Zongoraest.) Goodson Katalin, aki a minapi filharmóniai hangversenyen Brahms d-moll versenyét játszotta, ma Chopin-estet rendezett. Chopin az a poéta, akiben annyi érzés rétegeződik egymásra, hogy ha valaki nem száll le a mélységekbe, még mindig bőségesen talál könnyebb fajsúlyú, de azért csillogó szépségeket hallgatói el­­kápráztatására. Goodson Katalint nem a nagy problémák érdeklik, nem Chopin belső gyötrődése, vulkanikus ereje, hanem szolid melankél­ója, vidámságának játszi szökellése. Ezekre a gyöngéd finom me­­lankólikus hangulatokra fátyolozott, de meleg színeket talál. A b-moll és a h­­moll szonátát játszotta puha billentéssel, ügyes ökonómiával és szépen átgondolt koncepcióval. Aztán táncdarabokat és egy szkercet. A közönség szívesen hallgatta a művésznőt. * (Városi Színház.) Rimsky-Korzakoty hétfőn bemutatott operájának, a Hópehely­­nek, ma volt a második előadása, részben új szereplőkkel, akik közül Maleczky Osz­kár a legkiválóbb. Mizgir szerepét éne­kelte és játszotta férfias melegséggel, intel­ligenciával s magasrendű zenei kultúrával. A tavasz tündére a kellem­es hangú Gerő Margit volt; Kalivot Christian Lili énekelte friss, üde hangon, a pásztorfiút pedig Medveczky Bella adta. A bemutató sze­replői közül a legnagyobb sikert ma is a tehetséges Kovács Ilonka és Szedő Miklós érte el. Utóbbinak különösen a harmadik felvonásbeli áriája aratott nagy sikert, az áriát meg is kellett ismételnie. Az operát a mai előadás közönsége is szívesen fo­gadta, különösen az eredeti orosz népi melódiák és táncok tetszettek. * (Petheő Attila — Csokonai Lillájáról és a „Lilla“ Csokonaijáról.) Csathó Kál­mán új vígjátéka, a pénteken este szinte­­kerü­lő Lilla szerdai házifőpróbája után, Petheő Attila, Csokonai Vitéz Mihály áb­rázolója, ezt mondotta nekünk új szere­péről és a Lillá­ról: — Borzasztóan fáj a szívem, hogy a játék végén nem lehetek Bajor Gizi , Lillának választottja. Mert azt a bájt, azt az ü­deséget, azt a kifejezhetetlen nagy művészetet, amit Bajor Gizi a magyar színpad számára jelent, csak imádni lehet. Életem legnagyobb boldogsága, hogy ilyen művésznőnek lehetek a partnere. Csoko­nai a legnehezebb szerepeim közül való. Sőt egészen nyugodtan állíthatom, hogy két legklasszikusabb szerepem: Széchenyi és Ocskay brigadéros figurája sem jelentett számomra annyi vívódást, mint Csokonai alakjának megformálása. Az első próbá­kon napokig küzdött­em vele, de sehogysem tudtam „megfogni“ a szerepet. Az egyik próbán azután direktorom és mesterem, Hevesi Sándor olyan élesen világított meg előttem egy nehéz jelenetet, hogy abban a percben a kezemben volt az egész szerep. Boldogan futottam Aczél Ilonához. Meg­van! Megtaláltam! Azt hiszem, a premier után dalolni fogok örömömben. Hogy mit? Hát mi mást. . . Lilla-dalokat. * (Larsen.Todsen svéd kam­araénekesnő vendégjátékai a budapesti Operában.) Nanny Larsen.Todsen­ svéd királyi kama­­raénekesnő február 10-én, szerdán lép fel először a budapesti Operában. Isolda sze­repében mutatkozik be a Tristan és Isol­­diá­ban. Ugyanakkor Tristant Leuer Hu­bert kamaraénekes, Kurwenalt pedig Ma­­nowarda­­József kamaraénekes énekli. Má­sodszor és utoljára lép fel a művésznő a február 18-án, szombaton előadásra kerülő Istenek alkon­­­d­ban, mint Brünnhilda, vele együtt szerepel Leuer Hubert, aki Siegfriedet és Manowarda József, a­ki Ha­­gent énekli. Mindkét előadást bérletszünet­­ben tartják. Az Operaház bérlői február 10-én és 11-én biztosíthatják helyeiket . (A „Dybuk“ sajtófőpróbája.) An-Ski (Salomon Rappaport) „Dybu­k“ című le­gendáját február 9-én este mutatja be a Révay­ utcai Új Színház a sajtónak. Az elő­adás 9 órakor kezdődik. A főszerepeket Somlai Artur, Gellért Lajos, Baló Elemér, Szeghő Endre, Boros Géza, Fenyő Aladár, Gerő Erzsébet és Szabados Piroska ját­szák. Itt említjük meg, hogy a „Dybuk“ előadási joga körül újabb harc tört ki a darab egyik kassai fordítója és az Új Szín­ház között. An-Ski híres drámáját ugyanis a megszállott területeken már régebben játszották. Maga a szerző már halott, jog­utódai megállapíthatóan nincsenek és így valószínű, hogy a magyar bíróság nem fog akadályt gördíteni a „Dybuk“ előadásai elé. * (Bakony.) A Nemzeti Színház Kamara­színháza Barthos Gyulával és A­bőnyi Gé­zával a főszerepekben szombaton mutatja be ifj. Hegedűs Sándor Bakony című szín­művét. A harmincöt perccg tartó darab híven érzékelteti a Bakonynak betyár-ro­mantikáját. Az újdonság után Shaw és Moliére egy egyfelvonásosa kerül színre. * (A „Békesség“ bemutatója.) Vitéz Miklós Békesség című­ háromfelvonásos le­gendáját február 12-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor mutatja be a Budapesti Színé­szek Szövetsége a Vígszínházban. Az új­donság főpróbája február 11-én délután 3 órakor lesz. * (Előadás Rippl-Rónai művészetéről Bécsben.) A bécsi Magyar Egyesületnek hétfői kulturestjén Ybl Ervin dr., lapunk belső munkatársa, német nyelven fölolva­sást tartott Rippl-Rónai Józsefről, a közel­múltban elhalt nagy magyar festőművész-­ ről. Vázolta Rippl-Rónai művészetének pá­risi gyökereit és a hazai környezetben való diadalmas kivirágzását. Az előadást a nagyszámú hallgatóság élénk érdeklődés­sel kisérte. A kulturestén, — melynek ren­dezése Révy államtitkár érdeme — még Gö­­möry-Salmi László külügyminiszteri taná­csos és néhány magyar, valamint osztrák művésznő szerepelt sikerrel. * (Neményi Lili — a szegedi Honthy Hanna.) A szegedi színtársulat operett­­primadonnája, Keményi Lili, akit Kolozs­vártól hódított el Tarnay Ernő igazgató, idestova két hónapja már, hogy betanulta Honthy Hanna híres hármas szerepét a Nászéjszaka című énekes vígjátékban. Beöthy László, a Belvárosi Színház igaz­gatója, ugy­anis Neményi Lilit szemelte ki úgynevezett doubleuse-nek, aki csak ak­kor válik esedékessé, ha a primadonna akadályozva van a fellépésben. Előrelát­ható, hogy Honthy Hanna helyettesítésére nem kerül sor, mert a kiváló művésznő egyelőre bámulatosan bírja az iramot, így majd csak a szegedi közönségnek lesz al­kalma Neményi Lilit a Nászéjszaka fősze­repében látni. A szegedi bemutató valószí­nűleg március végén lesz. * (A Szent István Akadémia felolvasó ülése.) A Szent István Akadémia III. osztálya február 10-én, délután 5 órakor, a Szent István Társulat kistermében ülést tart, amelyen Vis­óta Gyula „Kossuth Lajos és a Hetilap“ című tanulmá­nyát olvassa föl. * (Helikoni harc.) Az „Erdélyi Helikon“ irodalmi munkaközösség nyilatkozatára, a­melyet lapunk szerdai számában közöltünk, a budapesti „Helikon Kulturvállalat“ el­­lennyilatkozatot küldött be nekünk, han­goztatva, hogy megalakulása idején egy­szerű sajtófelhívással fordult a lecsatolt területek íróihoz és művészeihez és soha­sem hirdette, hogy más testülettel bármi­féle kapcsolata van. A felhívás eredmény­nyel is járt, a­mennyiben február 14-én lesz a „Helikon Kulturvállalat“ első estéje a Zeneakadémián, amikor is csikszépvizi Dániel Kató erdélyi poétanő költeményeit mutatják be fiatal magyar művészek, feb­ruár­ 25-én pedig „Első elcsatolt területi együttes irodalmi est“ címen a trianoni te­rület írói és művészei szólalnak meg. Ezen­kívül tíz kötet könyvet ad ki a vállalat ez évben; e sorozatban Antal Áron, Hollósy Gyula, Gáspár Jenő, Nyáry Andor, Krü­­zselyi Erzsébet, Radnay Oszkár, Lacz Pál, Szabó Móric és Szántó György egy-egy műve szerepel. Az ,,Erdélyi Helikon“ tá­madását azzal a megjegyzéssel utasítja vissza a „Helikon Kulturvállalat“, hogy a név "azonossága még nem jogcím az éles hangra, hiszen Budapesten még két másik hasonló nevű vállalat működik. * (Egy olasz paraszt háborús élményei.) Mióta Barbusse a magyar közönség előtt is ismeretes Le feu-ben olyan hatalmas drá­mai erővel festette le egy escouade-nak (szakasznak) harctéri szenvedéseit, többen is követték nyomdokait, leírva vagy egyes csapatrészek, vagy egyes katonák háborús viszontagságait. Ezek közül alig egy-kettő lehrt olyan megkapó és megrázó, olyan meg­figyelő és torzítatlanul papírra vetett jele­neteket rajzolni, mint az a Mario Puccini nevű olasz író, aki most, közel tíz évvel a háború vége után, adja ki, nyilván sa­ját megfigyelései alapján, egy olasz paraszt katonáskodásának történetét. A regény cí­me: Cola o Ritratto dell’ Italiano (Cola vagy az olasz ember arcképe), és ha va­lami ellen tehetünk kifogást, éppen csak ez az alcím az, mert az annyiféle kisebb­­nagyobb tartományból és annyiféle faj keve­redéséből keletkezett olaszságnak bizonyára nincs egységes típusa. A regény hőse, Giu­seppe Cola sem az olasz paraszt, hanem egy egyszerű földmíves, aminő bizonyára ezrével van Itáliában, de kétségtelenül van ott másfajta is. Jóravaló, praktikus gon­dolkodású ember, aki egy csöppet sem lel­kesedik a háborúért, melynek céljai egé­szen homályosak előtte, és aki nagyjában azt vallja, amit egy öreg földije, aki már régente is verekedett az osztrákkal: hogy a háború csúnya találmány s hogy befe­jeztével minden úgy marad, ahogy volt: a paraszt dolgozik, a gazdagok pedig tovább uralkodnak. Azon a hegyvidéken pedig, ahol szlovének laknak, éppenséggel nem tudja felfogni, minek akarja Olaszország ezeket is „bekebelezni“, mikor egy kukkot sem lehet velük szólani. Egyébként Piza vidékéről való, és pompás, jóizű közmon­dásokkal dúsan megspékelt toszkánai nyel­ven mondja el többnyire talpraesett meg­jegyzéseit, melyekben, ha szidja is az osz­trákot, — mindig csak austriaco-ról van , szó, sohasem magyarról — gyűlölet soha­sem beszél belőle. Vele együtt megismer­kedünk szakaszának egy csomó másféle katonájával is: egy muzsikussal, egy ú­jság­íróval, mesteremberekkel és egyebekkel, akiket a szerző egytől-egyig meg tud előt­tünk eleveníteni. És megismerkedünk per­sze kegyetlen és jólelkű tisztekkel, derék és ridegjelkű katona­orvosokkal is, és lát­juk a Monte Cucca és az Asiago fölötti hegyvidék rémséges harctereit, ahol annyi szegény olasz és annyi szegény magyar fiú is otthagyta a fogát, és végre elvisz ben­nünket a Szerző abba a katonai kórházba, ahol hősének leamputálják a félkarját, az egyik pajtásának a féllábát egy másik pe­dig megvakultan töpreng a háború kegyet­lenségein ... Mario Puccini, aki már eddig is tisztes helyet foglalt el a modern olasz belletrisztikában, — egyik regénye magya­rul is megjelent — ezzel a művével na­gyot nőtt és belefutott a legjobbak sorába. (Adó.) * (Az Országos Magyar Dalosszövetség hang­versenye.) Az Országos Dalosszövetség buda­pesti kerülete február 11-én délután fél 6 óra­kor hangversenyt rendez a Zeneművészeti Fő­iskolában. A hangversenyen Hubay Jenő Áron, a Zeneművészeti Főiskola igazgatóján kívül: a budapesti Lyra Dalkör, a Budapesti Polgári Dalkör, az Acélhang, a Budapesti Munkás Da­lárda, a Ganz gyári Dalkör, az Újpesti Iparos­ut­jak Dalköre, továbbá a MÁV Törekvés, az Elektromos Művek és a HÉV Tiszti Dalkör Ve­gyeskara működik közre, Noszeda Károly kar­­igazgató, a Nemzeti Zenede igazgatója, Farkas Nándor kerületi karnagy, Kaszás Gyula orszá­gos karnagy és Hackl N. Lajos karigazgató vezénylete mellett. A zenekari kíséretet a HÉV Tiszti Otthon szimfonikus zenekara látja el. * (Az Ady síremlékére pályázó művé­szek.) Megírtuk, hogy Ady Endre síremlé­kének elkészítésére hirdetett művészi pá­lyázat kedden járt le. összesen 81 pályamű érkezett A pályázó művészek névsora a következő: Andréka József, Baranyay Ká­roly, Beck Ö. Fü­löp, Bethlen Gyula Bok­­ross Birmann Dezső, Berczy Emil, Bődy Kálmán, Csikasz László, Csikar Géza, Csorba Géza, Csorba Géza és Pél Hugó közösen Damkó József, Darabos János, Deutsch István, Farkas András, Fülöp Ele­mér, Füredy Richard Galbács János, Grandtner Jenő, Halmágyi István, Hampel Károly, Hock László, Jálics Ernő, Janaky István ,Karácsonyi Géza, Kallós Ede, Kaszab Károly, Slarmath Ödön, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Krivácsi Miklós, Krisztián Ti­bor és Sándor, Krisztián Tibor és Darabos János, Kóbor Elek, Koncz Antal és Bodnár László, Koren Pál, Kalotay Ottó, László F. Gyula, Lantos Tenczer György, Leszner Manó és Pászay Pál, Loószi József, Lux Elek, Margó Ede, Markup Béla, Martinéni Jenő, Mátray Lajos, Medgyessy Ferenc, Mindszenthy Lajos, Mosteller Nándor, Ne­mes György, Nóll András, Ohmann Béla és Weichinger Károly, Olcsvay Géza és Rá­­polthy Lajos, Orbán Antal, Országh Béla, Patzó Pál, Retry Lajos, Rábh Ferenc, Bajthy József, Róna József, Ruff András, Seregély Dezső, Sid­­ó Ferenc, Sóváry Já­nos, Szamossy Sós Vilmos, Tarka Elemér, Szántó Gergely, Szegő Sándor, Székely Ká­roly, Székessy Zoltán, Szentgyörgyi István, Szödy Szilárd, Stankó Gyula, Tóth Gyula, Ungváry Kubicka Lajos Vargha Oszkár, Vass Béla, Vass Viktor, Vastagh Éva, Vö­rös János, Wesselényi Eszter és Weszely Vilmos. * (Eger városa újjáépíti régi színházát.) Egerből jelentik: A város tanácsa elhatá­rozta a régi színház lebontását és újjáépí­tését. Sallay Sándor színészeti főfelügyelő a helyszíni szemle alapján javaslatot ter­jeszt a kultuszminiszter elé, melyben hat­százezer pengő 3 százalékos államkölcsönt kér a színház újjáépítésére. Budai Dalárda hangversenye febr. 13. Komor kamarazenekari est Jeanne Marie Darre és Székelyhidy dr. közreműködésé­vel febr. 13. Bööcke Raymund, észt gordonkaművész estje febr. 14. Schmidthauer Lajos orgonaestje február 16-án. Nádor Jóska nótaestje febr. 27. Balázs Árpád magyar nótaestje márc. 8. * (Filharmónia Társaság) rendkívüli hangversenye „Magyar-est“ febr. 20-án lesz. Vezényel: Dohnányi Ernő dr. Műsoron: Kodály, Kókay, Nádor, Haják, Márkus, Ádám művei. Jegy Rózsavölgyinél. Bérlők 50 százalék engedményben részesülnek. * (Schmidt—Hodossy—Bergmann-trió) kamaraestje febr. 11. 7., fél 9. (Fodor.) * (Feuermann) febr. 10-re hirdetett gor­donkaestje, a művész megbetegedése miatt, márc. 19-re halasztva. (Fodor.) * (Zilzer Piroska) zongoraestje ma. (Z. fél­e Harmónia.) * (Wiener Streichquartett) jelenleg Lon­donban hangversenyezik óriási sikerrel, budapesti bemutatkozó hangversenyük feb­ruár 22. (Stúdió.) lEzüst evőkészletek, •ámji­dél*ok, bu­lláos ékszerek e f Ö a g ▼ • o­­­mh olcsón vi\«A tolhatók SCHMEIXZER BENŐNÉL i fcárelj-köral 21» »lóm. i&OpeaU­T&ro atUn­fókapunA^ t BUDAPP Hírlap 1928 febru­ár 9. TSI. szj * (Rózsa Dezső dr.) tanár, a Kisfaludy Társaság Shakespeare Bizottságának tagja. Shawról tart előadást pénteken délután fél 4 órakor az Urániában. * (Méhes Gyula dr.) egyetemi magán­tanár: Tízezer méterre a tenger fenekén címmel a mély tengerek világának csodás életéről tart előadást vasárnap, február 12-én délelőtt 11 órakor az Urániában. Az előadást mozgófényképek illusztrálják. Ha­ng­verseny, * (Bruno Walter) vezényli a vidám fil­harmóniai estét február 29-én. Rózsa­völgyi. * (Rózsavölgyi hangversenyei.) Áprily Lajos és Inczédy-Joksman Ödön dr. estje ma, február 9-én, 7., félirat. Be­vezetőt mond Ravasz László ref. püspök. Jeanne Marie Dorré zongoraestje ma, febr. 9. V., félnyolc. Filmszínház, * (Galsworthy a háborús filmek ellen.) Londonból jelentik: A liberális sajtó már régebben agitál egy készülő film ellen, mely Carell Edith kivégzését örökíti meg. Ez a film az angol lapok szerint gyűlö­letre izgatna a németek ellen és a lokarnói szellemmel nem volna összeegyeztethető. Egyes lapok remélik, hogy a cenzor az utolsó pillanatban meg fogja tiltani a film előadását. A Daily News szerdai számában Galsworthy, a világhírű regény- és dráma­író, fulm­ináns hangú cikkben kérdezi, hogy­ általában mi a célja az ilyen hivatalos tá­mogatással készült háborús filmnek olyan időkben, amikor a politikusok állítólag a háború kiküszöbölésén fáradoznak. SZÍNHÁZ és mozi. Budapest, csütörtök, 1928 február 9. , Színházai: Operaház: Álarcosbál (7). (Bérlet A sorozat 17. sz.) Nemzeti Színház: Életre-halálra (V28). Nemzeti Színház Kamara Színháza: A krétakör (3/,8). Városi Színház: Cigánykirály (V28). Vígszínház: A templom egere (V28). Magyar Színház: Trojka (8). Király Színház: Éva grófnő (V28). Fővárosi Operett Színház: Az utolsó bölény (9). Belvárosi Színház: Nászéjszaka (8). Új Színház: Csütörtökön, 9-én nincs előadás, (a Dgbuk­ sajtó-főpróbája), pénteken, 10-én a Dgbuk (bemutató előadás), szombaton, 11-én Dybuk, vasárnap, 12-én délután fél 4 órakor a januári kabaréműsor mérsékelt helyárakkal, vasárnap este 9 órakor Dybuk. Kabaré: Andrássy-úti Színház: Ibolya (Gaál Fran­ciska) Romlatlanság. Bocsánat felség. A szélkakas Egy úr ül a kávéházban Ady­­daljáték Medgyaszay Vilma Vidtor Ferike, Iladó Sándor magánszámai. (Előadások kezdete V29, vasárnap délután */­4 órakor.) Terézkörúti Színpad. Műsor: Nagy Endre. —* Salamon Béla — Rajna Alice. — Bergen­­gócia. — Zsazsalógia — Majd a jegenye. A cég arája. — Valóság az írógépről. —* Nagyapó meséi Harc az egyke ellen. —, A mimikri. — Égi és földi szerelem. Az elő­adások kezdete naponta este fél 9 órakor. Vasárnap délután igazi gyermekelőadás fél 4 órakor. Variéték: Royal Orfeum: Jacksongirls, Robins, 2 Hel­­lanos, Mary Leseik & Jean de Coster 2 Kühn, Brick—Korovin—Salem, 3 Bassos, Ellerkcs, Piroska és a farkas stb. stb Kez­dete 8 órakor, vasár- és ünnepnap délután fél 4 órakor. Mozik:B­elvárosi mozgó (Irányi­ utca 21. sz. Telefon: József 453—88 Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig.) Több mint generá­lis. (Igaz történet komoly alapon, 9 felvo­násban. Főszereplő: Buster Keaton.) — Sze­relem. (Balzac világhírű regénye 8 fejezet­ben. Főszerepben: Elisabeth Bergner.) — Magyar híradó. Vasárnap d. u. 3 órakor Hamupipőke a gyermekszínház előadásán. Előadások kezdete: hétköznap 6. 7. 8. egyne­gyed 10 órakor. Vasárnap és ünnepnap: Piros terem: 3, 5, 7, egynegyed 10; Zöld terem: 4, 6, 8 órakor. (Apitol FILMPALOTA, a keleti pályaudvar­­ITOL mellett (Telefon: József 34,3—37). Carmen. (Főszereplők: Dolores del Rio Victor Mc Laglen.) — Csókpalota. (Gar­tok regénye 6 felvonásban.) — Fox journal. Magyar híradó. Előadások kezdete: hétköz­nap 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. Va­sár- és ünnepnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DMCaiDPCSY szakorvos 1 • 10-4­7-s-* VJózsef-k­örút 20 férfi- és női betgeknek

Next