Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

10 ­ (Megalakult a Magyar Iskolaszana­tórium Egyesület.) Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület kebeléből vasárnap délelőtt megalakult a Magyar Iskolaszanató­rium Egyesület. Az egyesület célját Müller Vilmos dr. főorvos ismertette. Szomorú képet tárt a hallgatóság­ elé a tanyák közegészség­ügyi viszonyairól, az­ ott úgyszólóaa gát nél­kül terjedő betegségekről. Órányira nincsen orvos ezeken a helyeken, amin változtatni kell. Az egész földkerekségen Magyarorszá­gon van a legtöbb tüdőbeteg, a statisztika szerint minden ötödik ember tüdővecsében hal el. A sok gyermek az iskolában egymás mel­lett szorong és egymást fertőzi meg a gyilkos kórral és mai napig nincsen iskolaszanatóriu­munk. Az új egyesület elnöke lett Zichy Já­nos gróf ny. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, társelnöke Ravasz László dr. püspök, Korniss Gyula dr. és Dréhl Imre államtitkár, ügyvezető elnök: Kálmán Gusztáv v. b. t. t., ny. államtitkár: F. Szabó Géza ny. főispán, országgyűlési képviselő, alelnök főtitkár: Gönczy Elemér dr. kormányfőtanácsos, igaz­gató-főorvos: Pokomnovich István dr. * egész­ségügyi tanácsos, a Pestújhelyi Szanatórium igazgató-főorvosa, Müller Vilmos dr. kir. ta­nácsos, az Újságírók Egyesületénnk főorvosa, az igazgatóság tagjai pedig: Alföldi Béla, az Országos Munkásbiztosító Intézet alelnöke, Agerasztó Tivadar, Pest vármegye alispánja, Bíró Pál ország. képviselő, a Rimamurányi vezérigazgatója, Chorin Ferenc, a Salgótar­jáni Kőszénbánya vezérigazgatója, Erődi- Harrach Béla egyetemi tanár, Erődi-Harrach Tihamér orszgy. képviselő.­­ (Gyászrovat.) Ifjú Ferenczy-Balkó József huszonhárom éves korában Budapesten meghalt. Temetése holnap, kedden, délután négy órakor lesz a Kerepesi­ úti temetőben. Elhunytát a Balkó-, Fényes-, Hazslinszky- és Márkus-családok gyászolják. Kovácsi/ Bozga Kálmán a hónap 9-én életé­nek 81-ik évében meghalt Tiszafüreden, ahol 10-én temették a református egyház szertartása szerint. Fekete Józsefet, a hajdani Szalon című lap szerkesztőjét és az Otthon Kör egyik megalapí­tóját vasárnap délután temették. Az Otthon ne­vében Sziklai­ János dr. alelnök búcsúztatta az elhunytat. Az elhunyt barátai nevében Peterdi Andor mondott beszédet a sírnál.­­ (Egy pécsi jogtanár pályadíjat tűzött ki jó diákjai számára.) Pécsről jelentik: A pécsi egyetem jogi karának egyik ta­nára, Molnár Kálmán dr., az ifjúság tudá­sának elmélyítése érdekében az egyetem hallgatói számára évi 1300 pengős pálya­­díjat tűzött ki arra az időtartamra, amíg ő a pécsi egyetemen működik.­­ (Kegyeletes gyászünnepség Rákoscsabán.) A rákoscsabai református templomban a mi­nap kegyeletes gyászünnepen áldozott a ref. egyház a dalárda és a Lorántffy Zsuzsánna­­egyesület fiókjának közreműködésével id. Bogáti Hajdú Imre nyug. kúriai biró elhunyt neje, szül. Felsővattai Wattay Gizella emlék­kének. Délután volt az ünnepség a templom­ban, ahol szent énekek elhangzása után Szánthó Géza ref. lelkész emlékbeszédbe­n méltatta a megboldogultnak az egész vidékre kiterjedő jótékonyságát, családi, egyházi és honleánya érdemeit. A dalárda éneke után a Lóránt Tv Zsuzsánna Egylet és a dalárda kép­viseletében Tömör Lajos főigazgató, egyesü­leti elnök megnyitotta az ünnepélyes gyász­­közgyűlést. Ezután újra a dalárda énekelt, majd Bulky Erzsike elszavalta a megboldogult ifjabbik fiának, Bogáti Zlajda Józsefnek: „Fenkült Anyám emlékünnepére“ című ódá­ját. Újabb ének után Rabb Ambrus, a község jegyzői karának egyik kiváló tagja, ref. pres­byter olvasta fel a megboldogult példás élete lefolyásának rövid ismertetését. Ezután Zitán­y Mellu­ska elszavalta Bikkszegi Tökös Sándor sajóecsegi ref. esperes főlelkésznek a megbol­dogultnak szülőfalujából, Sajóecsegről írt búcsúversét: „Cipruság a szülőfaluból.“ Végül Tumor Ferenc és Sziklay Géza hegedűszóla­­m­ait kísérve Farkas Sándor ref. karnagy a templomi orgonán rázendített Grieg „Peer Gynt“ drámájának „Aase halála“ szólamaira.­­ (Nyári egyetemi tanfolyam Perugiá­­ban.) Olaszország több városában a nyár folyamán külföldiek részére nyelvi és kultu­rális tanfolyamokat szerveznek. Umbria tar­tomány ősrégi fővárosában, Perugiában, nyári egyetemi ciklus lesz. A perugiai nyári idegen­ egyetem, mely Olaszország és a helyi hatóságok állandó támogatása mellett tör­vényhozás szentesítette kiváltságokat is él­vez, három hónapon át tartja tanfolyamait, július 1-től szeptember 30-ig. Ezek a tan­folyamok részben kezdők, részben már az olasz nyelvben és kultúrában jártasabbak részére vannak szánva és egy-egy hónapra is kerek beosztással megszervezve. A peru­ijai idegen­ egyetem halgatói sorába bárki fölvehető, semmiféle formális képesítés iga­zolása nem kívántatik. Azon résztvevők pe­dig, akik valamilyen oklevél birtokában a tanfolyam végén egy arra hivatott bizott­ság előtt vizsgálatot tesznek, bizonyítványt is kapnak, mely az olasz nyelvben és iro­dalomban való jártasságukat igazolja. A tanfolyamra való előzetes jelentkezés írás­beli kérelem útján történik, melynek elinté­zésével egyidejűen az egyetem rektori hiva­tala, a jelentkezőnek vasúti kedvezményre (oda és vissza), a vízum kedvezményes meg­váltására jogosító igazolványt küld. Azon­kívül az egyetem hallgatója, igazolványának­­ felmutaása mellett, a perugiai szállókban és Rendelőkben árkedvezményben férgesül­v­ a Budapesti Hírlap 1928 március 11. (60. sz.5) Újra zavargást rendeztek Nagyváradon a román diákok­ Nagyváradról érkező utasok elbeszélé­sei szerint, vasárnap újból zavargást ren­deztek Nagyváradon a diákok és majdnem megismétlődtek a nemrég lezajlott rom­boló és fosztogató jelenetek. Vasárnap nagyváradra érkezett Lelca Codran jassyi diákvezér, akit a jassyi prefektus meg­gyilkolásában résztvett. Lelea Codran mintegy száz diákkal végigvonult a nagy­váradi főutcán és botokkal, vasdorongok­kal felfegyverkezve csoportosultak a Park­szálló előtt, amelynek Waiszlovits a tu­lajdonosa. Kiáltozni kezdtek és azt hangoztatták, hogy fizessen ki nekik Waiszlovits hét­millió lejt kártérítés címén, mert néhány diák megsebesült akkor, amikor Waiszlo­­vitsot a legutóbbi zavargásokkor inzul­­tálták. Majd a Palace kávéháziba hatoltak be, ahol a következőket kiáltották: — Magyarok ki! Értesítették a rendőrséget az utcai tün­tetésről, mire két szakasz rendőr vonult ki, hogy rendet csináljon. A diákok a rend­őrség megjelenésekor szétoszlottak. Nagy­váradon még mindig nagy az izgalom, mert attól tartanak, hogy a tüntetések megismétlődnek. múzeumok és képtárak ingyenes látogatá­sára is jogosult. A részletek iránt érdeklő­dőknek a perugiai idegen­ egyetem budapesti képviselője, Márffy Oszkár dr. c. igazgató, minden szombaton délután 3—5 óráig (II., Margit-körút 26. V. 1.) készséggel ad fel­világosítást. —■ (Csak magyar cigánynak ...) A miskolci lóvásártéren véres verekedés folyt le Glancs Lajos és Lakatos Gyula cigányok között, mert Lakatos azt mondta a megszál­lott Felvidékről jövő Olaméinak, hogy csak magyar cigánynak fizet áldomást. A véres ve­rekedés, amelybe még öt cigány avatkozott bele, Gland­ Lajos halálos sérülésével és La­katos Gyula letartóztatásával végződött. Vass József és Dréhl Imre a római magyar­olasz mérkőzésen. A Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára ma este levélben, értesítette az olasz szövet­séget, a magyar válogatott csapat utazásának és olaszországi tartózkodásának a program­járól. Közölte a szövetségi főtitkár azt is, hogy a válogatott csapat kíséretében valószí­nűen Rómába utazik Foss József dr. népjó­léti miniszter, Dréhl Imre dr. államtitkár és Lingauer Alibin országgyűlési képviselő, va­lamint Zsamnóczay János, a máltai lovagrend tagja is. A Labdarúgó Szövetség bejelentésé­nek, értesülésünk szerint, komoly alapja van. Foss József valóban tervbe vette a római utat s tervének valóra váltása annál valószí­nűbb, mert Bethlen István gróf miniszterelnök a maga részéről is biztatja az utazásra a nép­jóléti minisztert. Különösen a szivén viseli Vass József római útjának a tervét Dréhl Imre dr. államtitkár, aki­ mint a Magyar Lab­darúgó Szövetség elnöke, a népjóléti minisz­ter személyes megjelenésében látja a magyar válogatott csapat sikerének egyik legfőbb elő­feltételét. Bizonyos, hogy Fass József római útjával a legnagyobb mértékben fokozná a mérkőzés jelentőségét s messze kiemelné a sport eseményeinek a sorából. Vass József utazásával kapcsolatos Dréhr Imre és Lin­gauer Albin részvétele is a római mérkőzé­sen. Itt említjük meg, hogy Vass József meg­jelenik csütörtökön az üllői­ úti sporttelepen dűlőre jutó Ferencváros—Savaria mérkőzésen. t . (Családvédelmi kongresszus lesz Bu­dapesten.) A csal­ád védelmének jegyében rendezi meg a Magyar Katolikus Nőegyesüle­tek Országos Szövetsége tavaszi kongresszusát, amelyen az ország minden részéből Budapestre összejövő anyák, feleségek, leányok, pedagó­gusok és szociológusok részvételével szakte­kintélyek bevonásával rámutatnak azokra az okokra, amelyek a családi élet és erkölcs bom­lási folyamatának előidézői és ismertetői. A" kongresszus munkásságának eredmél­yesésgét azonban olyan módon akarja biztosítani, hogy a magyar katolikus nők hitvesi és anyai ön­tudatát, kötelesésgéreetét felébressze és meg­értesse, átéreztesse, hogy mivel tartoznál: hi­tüknek, hazájuknak és lelkiismeretüknek.­­ (A pesti publikum) a legutóbbi időben külföldi cégekhez viszi pénzét, holott magyar cégeknél sokkal olcsóbban és előnyösebbet­ vásárolhat. Bizonyíték erre ,a mai számunk­ban megjelent Kovács Victor kötött és szö­­vettáru nagykereskedő cég, IV., Petőf­ Sán­­dor­ utca 11. és VI., Király­ utca 10. hirdetése, mely cég 3 évtized óta a magyar hölgyközön­ség kör­ében a legjobb hírnévnek örvend. Erre a hirdetésre olvasóink figyelmét külön is fel­hívjuk. — (A kölni sa­jtókiállítás.) * A kölni sajtókiállítás magyar osztályának előkészítő munkája befejezéshez közeledik. A bizottság határozata értelmében már csak március 15-éig fogad el még a kiállításra szánt anya­got. Azért ezúton is kéri az érdekelteket, hogy a beígért anyagot szíveskedjenek sürgősen a bizottság rendelkezésére bocsátani. A kiállí­tásnak előkészítő bizottsága délelőtt és dél­után állandóan az Iparművészeti Múzeumban (IX., Üllői­ út 33—37, telefon József 40—50) van. . (Rod la Roque Budapesten.) Bánky Vilma a napokban Parisba utazott, ahol ta­lálkozott férjével, Rod la Rocque-bal, és va­sárnap vele együtt visszatért Budapestre. Éjszaka féltizenkettőkor kellett volna beér­kezni a pályaudvarra a vonatnak. Már fél­órával előbb körülbelül háromszáz főnyi cso­port gyűlt össze a pályaudvaron, túlnyomó­­részt fiatal leányok és fiatalemberek. Na­­­gyobb rendőrosztag vonult a pályaudvarra és kordont vontak a tömeg előtt. Amikor a vonat berobogott, a közönség megéljenezte a híres filmsztárt. Rod la Rocque gomblyuká­ban magyar nemzetiszinti kokárdával, kezé­ben pedig a tokaji aszúval töltött, mázas cserépkulaccsal lépett ki a fülkéből. A film­rajongók valósággal megrohamozták a mű­­vészpárt. Rod la Rocque és Bánky Vilma szemmel láthatóan szívesen fogadták az ün­neplést.. A publikum elsöpörte a perronról XXXVI. Rácz Laci cigánybandáját, amely ünnepies tussal akarta fogadni a művész­ párt. A késő éjszakai órákban a Dunapalo­­tában néhány budapesti ismerősük kereste fel őket. Rod­­i Rocque derűs hangon be­szélgetett hosszabb időn át. Először a fogad­tatásra terelődött a szó. Rod la Rocque mo­solyogva jegyezte meg, hogy tetszett neki a fogadtatás, mert ebben a szeretet őszinte megnyilatkozását látja. Rod la Rocque ma­gyarul tanul a feleségétől, egy-két magyar mondatot már tisztán ejt ki. Rod la Rocque és Bánky Vilma három napig tartózkodnak Budapesten. Kedden a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete rendez tiszteletükre estét, szerdán pedig már tovább utaznak kétheti tartózkodásra Olaszországba. Innen vissza­térnek Hollywoodba. A fővárosi színészek jótékony asztaltársa­sága, a Kövessy-Vár hétfőn éjjel meleg ün­neplésben részesítette Bánky Vilmát és férjét, Rod la Rocque-ot. A Royal-szállóban megtar­tott lakomán a főváros színész- és íróvilágá­nak kiválóságain kívül a mozgófénykép­­szakma képviselői és szép asszonyok övezték az­­ ünnepelteket. A Kövessy-Vár ceremóniái szerint Biller Irén csókkal „várasszonnyá“ avatta Bánky Vilmát, Rod la Rocque-ot pe­dig „fejedelemmé“ kiáltották ki. Radó Ágoston ezredes, a Kövessy-Vár várura és Gaál Béla felszólalása után Beöthy László mondott szí­nes és szellemes ünnepi beszédet. Nincsics veje öngyilkos lett. — Mielőtt a volt külügyminiszter leányát el­vette, a Le temps belgrádi munkatársa volt. — Belgrád, márc. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) A ju­goszláv fővárosban óriási feltűnést keltett a párisi Le Temps volt belgrádi tudósítójá­nak, Jean Chamorelnek váratlan öngyilkos­sága. Chamorel svájci születésű francia ál­lampolgár volt, aki a világháború befejezése után jött Belgrádba, mint a félhivatalos Le Temps, tudósítója. Belgrádi politikai körök­ben mindenütt megkedvelték a francia új­ságírót, ald hamarosan intim­­barátságot kö­tött Nincsics akkori külügyminiszterrel is. Néhány évvel ezelőtt Chamorel feleségül vette Nincsics leányát és azóta fölhagyott újságírói tevékenységével. A Nincsicstől ka­pott hozományai különböző nagyarányú üz­letekbe fogott, amelyek azonban balul ütöt­tek ki, öngyilkosságát óriási anyagi veszte­ségeire vezetik vissza. ­— (Dolgozó Asszonyok Lapja) Innen ápri­lis havában új lap indul meg Budapesten, amely kizárólag a dolgozó nők mindennapi problémái­val foglalkozik. Szerkesztő: Bródy Ernőné dr.-né. Munkatársak: Ci­ronyi Árpád­né Bik­falvy Hella, Csek­e Marianna dr., Erdődy­ Zol­tánná Laudon Mária dr., Kosáryné Réz Lola, Nemesné M. Márta, Ritoók Emma dr., Somló Sári, Szilágyi Ágota dr., és Vajkai Julia. A Dolgozó Asszonyok Lapja havonta egyszer je­lenik meg, előfizetési ára félévre 3 pengő, egész évre­­5 pengő, példányonként 50 fillér. (Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Jó­kai m. 4. sz. Hivatalos órák 10—12-ig. Telefon: 1­, VSZ-állva . (Levine gyárában óriási óceánrepü­­­lőgép épül.) Miamiból jelentik: Levine, aki Kolumbia nevű gépén Havannából ideérkezett, kijelentette, hogy gyárában hét motorral ellátott s ötven utas szállí­tására alkalmas repülőgép készül az óceán feletti repülőforgalom céljára. Bolt kis­asszony azt mondotta, hogy április végén egy pilóta kíséretében átrepüli az óceánt. Útját Levine készíti elő, aki azonban ez­úttal nem repül velük.­­ (Meghűléses betegségek,­ nátha, spa­nyolhoz, influenza, torokgyulladás ellen biztos oltalmat nyújt Anacot-pasztilla rendszeres szopogatása.­­ (Olasz egyetem Rodosz szigetén.) Rómából jelentik: Miután az elmúlt hó­napok folyamán az olasz protektorátus alatt álló Rodosz szigetén több olasz elemi és középiskolát állítottak fel, az olasz közoktatásügyi kormány most úgy hatá­rozott, hogy a legközelebbi jövőben olasz egyetemet állít fel a szigeten. Ez az egye­tem lesz az égei tenger szigetcsoportjának szellemi központja, amely az olasz kultus­zát fogja terjeszteni a sziget görög lakos­sága között. Megszűnik egy negyven­éves belvárosi cég. I. Negyven év óta népszerű a Belvárosban Elmer Oszkár selyem, szalag és csipkeüz­­let­e, amely most néhány héten belül meg­szűnik. Nemcsak a budapestiek, a vidékiek is sűrűn látogatták ezt a régi boltot. Árjegyzé­keit az egész országban meg lehetett találni minden úri háznál, a békebeli, szolid cégeik közé tartozott az Elsner-féle áruház. Ezért keltett nagy feltűnést mindenfelé, hogy A negyven éves áruház utolsó heteit él. A cég egyik tulajdonosa, a súlyos betegen fekevő idős Elsner Oszkár fia ezt mondotta érdeklődésünkre a bolt megszűnéséről: — Senki nem akarja hinni! Pedig így van. Egyesek azt hiszik, hogy talán reklámból publikáljuk. Bizony ez nem reklám, hanem súlyosan szomorú valóság: cégünk nem bírta tovább, kényszeregyességet kértünk. Hogy mi volt az oka? Először is a középosztály rossz anyagi helyzete. Ezelőtt két évvel még rosszabbul állt a középosztály, amely üzle­tünk fenntartója volt. Megritkultak a vásár­­lók, elmaradtak a vevők. Mi azt hittük, hogy megtarthatjuk a háború utáni a régi békebeli keretet. Ez volt a leg­nagyobb hiba. Nem szá­moltunk a középosztály nehéz helyzetével. Csökkenteni kellett volna az üzlet terjedel­mét. Amikor ezt felismertük, már késő volt. — Valamikor békében sokszoros milliomo­sak voltunk, ma mindenünk pusztaiéban. Két­­millió koronát fektettünk hadikölcsönbe 1916-ban. Ez a pénz most még halott tőke. Két fióküzletünk is volt. Nagyvá­radon és Pécsett. Ezeket is elvitte a rossz idő, üzle­tünket főleg az úr­osztály szerette nagyon. A­ mágnások is hozzánk jártak. Békében 150 postacsomagot is adtunk­­fel vidékre. Ennek most már vége... — (A Túr folyó szabályozása.) Máté­­szalkáról jelentik: A Túr folyó szabályozás­­ára és mintegy 1100 hold terület ármentesíté­­sére irányuló munka most indult meg. A meg­nyitó ünnepségen Kövessy Győző miniszteri tanácsos, az ármentesítő társaság elnöke, to­vábbá Piszter László miniszteri megbízott és az érdekeltségek számos tagja jelenlétében Haller Ferenc gróf vállalati főmérnök ismer­tette a munka jelentőségét, majd megtekin­tették az erre a célra Németországban készí­tett száraz kotrógép működését. E kotrógép Kölese község mellett mintegy 11 kilométer hosszú csatorna építésébe kezdett. A gép 24 óra alatt 5000 köbméter földet emel ki.­­ (Froissy és Bret.) Ez két falu. Az első Franciaországban van, a második Írországban és mindenik párját ritkítja a maga nemében, amint mindjárt látni fogjuk. A francia Froissy falucska ugyanis abban különbözik minden más falutól, hogy a szó legtisztább értelmében asz­­szonyfalu, mert az asszonyok az urak. A rend­őrségi teendők legfőbb őre emberemlékezet óta , nő és a községi tanácsban is csakis a szebbik nem képviselői foglalnak helyet. Minden más hivatalnok, például anyakönyvvezető, vasúti elöl­járó szintén asszony. A nyilvános mulatságok női tisztviselők ellenőrzése alatt állanak, akik nagyon rövidre fogják a gyeplőt a férfiakkal szemben, mert este kilenckor van záróóra. Ezzel elérik az asszonyok azt, hogy férjuramék keve­sebbet korcsmáznak. Ehhez az évszázados szo­káshoz következetesen ragaszkodnak a nők és minel az a bátor férfi, hogy ebben a tekintet­ben reformjavaslattal merne előállani. Ennek a falunak teljes ellentéte Bret­ir falu. Itt csupa agglegény él és már évek óta nem láttak nőt a faluban. Minden női munkát: főzést, sütést, var­rást, mosást és takarítást férfiak végeznek. De valami nagy rend nincs, ami azt bizonyítja, hogy nehéz az élet asszony nélkül. Azt mondják, hogy különösen a lakásokon látszik meg a női gondosság hiánya, mert ezek az agglegényei­ nem sokat törődnek a csinosítgatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék