Budapesti Hírlap, 1928. június(48. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-23 / 141. szám
1 Jk♦ iki Emlékezés a pozsonyi ligetre írta Takáts Sándor úgy félszázaddal ezelőtt, mint gimnáziumi tanulók sok vidám órát töltöttünk a pozsonyi pompás ligetben. Itt, a Dunántúl e gyönyörű parkjában ismerkedtünk meg a ritka virágok és fák nevével. Itt a Duna partján csodáltuk azokat az óriási nyárfákat, melyeknek törzsét nyolcan is alig bírtuk átfogni A pozsonyi fiúk azt regélték e nyárfákról, hogy az Árpádok idejéből valók. Magában a ligetben is akadtak több százados fák. Akkor csak az ilyesmik ragadták meg figyelmünket. Arról sejtelmünk sem volt, hogy a liget minden lábnyomai földjéhez szent emlékek fűződnek. Nem tudták, hogy egykoron Magyarország legrarígyobb fiai e ligetnek mindennapos vendégei voltak. Nem is álmodtunk arról, hogy ahol mi gondtalanulhallgattuk a madarak dalát, ott egykor követeink országos ügyekről tanácskoztak. Ha a liget százados fái beszélni tudnának, Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Bezerédj István, stbo. stb. sok-sok beszédét susoghatnák el, mert a pozsonyi országgyűlések követei számtalan értekezletet tartottak a ligetben s oly eszmék hangzottak itt el, melyek a halált is túlélik. Temetve s feledve van mindennek az emléke! De ha igaz az, hogy a históriai emlék erős cement, mely összetartja az egyes részeket, akkor minden ily emléket fel kell újítanunk. A volt országgyűlési titkos rendőrség szemfüles emberei a követeknek tanácskozását, sőt beszélgetését is mind kihallgatták s róluk kimerítő jelentéseket írtak a rendőrminiszter, illetve az uralkodó részére. A pozsonyi ligetben tartott tanácskozásokról tehát seregével maradt ránk a jelentés. Igaz ugyan, hogy a bécsi forradalom a titkos rendőrség levéltárát elégette, de még idejekorán elegendő anyagot lemásoltattunk, így hát a ligetben folyt országgyűlési tanácskozásokról is sok mindent elmondhatunk. Három századon át országgyűlésk idején hajóhidat vertek a Dunán. Az udvar ugyanis a koronázatra és az országgyűlésre Köpcsén felől érkezett s a hajóhídon át vonult Pozsonyba. Meg kell jegyeznünk, hogy a XVI. és a XVII. században a Duna vize Pozsonynál ugyancsak megágazott. A ligeti oldalon még ma is vannak holtágak. Szigetek is voltak Pozsony előtt, de már nyomuk sincs. A múlt század elején bevett szokás volt, hogy tavaszra kelve, amint a vizek megszálltak s a Duna gerébre fordult, azaz hogy medrébe visszatért, a ligetbe vezető hajóhidat elkészítették. Amint aztán a rügyek fakadásnak indultak s a mezők zöldbe borultak, Pozsony népe úgy sietett a ligetbe, mint az éhes madarak a szemes szérűre. A virágnevelő tavasz, a rekkenő hév nyár és a levélhullató ősz egyaránt idecsalta az embereket. Kölcsey és követtársai már március derekán a liget lombtalan fái közt sétáltak. Maga Kölcsey írta március 15-én naplójában, hogy este Dubravicsky a ligetben az 1809-ben elesett francia katonák sírhalmaait mutogatta nekik s őt mélabús érzések fogták el. A haza szomorú sorsa jutott eszébe. Pozsony várának romjait látván a túlsó parton, bánata csak növekedett: „Haza s ti omlott falak, mikor fogtok egyszer épségben állam.“ " Kölcsey követtársaival együtt nyáron is gyakran megfordult a ligetben. Országgyűlési naplójában június 2-án élénk színekkel írja le a ligetet. A vasárnapi meleg — írja — egész Pozsonyt a liget árnyai közé kecsegtető. Kegyelmes urak, követek, jurátusok s a népnek minden néven nevezendő osztályai álltak, ültek, néztek, leskelődtek és sétáltak. Mi is ezt tettük, várván, hogy Pázmándy jön s újságjait vélünk tudatja. (1833.) Kölcsey késő ősszel is több ízben a ligetben járt. A levélhullás ilyenkor szomorú gondolatokat keltett benne. De igaz szíve, mely soha el nem veszté melegségét, ilyenkor is nemzetb iránt való szeretettől buzgott. Tudott dolog, hogy az országgyűlés pártjai 1825—1848-ig Pozsonyban kaszinókat alapítottak. A patrióta kaszinó, melynek Kölcsey is tagja volt, azért alakult meg, hogy a követek télen is tarthassanak összejöveteleket és tanácskozhassanak. Nyáron ugyanis rendelkezésükre állott a liget s egyik-másik követnek kerti helyisége. A ligetben és egyebütt tartott tanácskozások sokban hasonlítottak a kerületi ülésekhez. Ezek a kerületi ülések sem voltak eredetileg egyebek, mint egyes csoportok előzetes tanácskozásai. Később aztán az országgyűlések szerves részeivé lettek ugyan, de törvényes alapjuk nem volt. A kormány épp ezért több ízben- türgetta a kerületi ülések — szerinte politikai klubok — megszüntetését. Amint említik, az országgyűlési titkosrendőrség a ligeti tanácskozásokról kimerítő jelentéseket küldött a rendőrminiszternek Bécsbe. E jelentések bőségesen adják a szónokok beszédét is. A ligeti kávéházban és a vendéglőben tartott összejövetelekről is rendszeres jelentéseket küldtek Bécsbe. A rendelkezésünkre álló nagy anyagból csak néhányat ismertetünk itt. Az 1833. év május havában Ferstl rendőrtanácsos az ellenzék ligeti gyűléséről jelentést írván, Vay Miklós, Dessewffy, Somsich, Zay, Dubraviczky és Kölcsey beszédeit is közli. E beszédek a leghevesebb kifakadásokat tartalmazzák a főrendi tábla és a bécsi kormány ellen. Mondanunk sem kell, hogy a rendőrtanácsos gonoszra magyarázta azt is, ami magyar szempontból áldásos és üdvös eszmének bizonyult. Nincs mit csodálnunk ezen, hiszen már akkor is tudta minden lélek, hogy a bécsi jóakarat mi legyen. Wesselényi Miklós 1833 május 5-én utazófélben volt Pestre. Rendes ligeti társasága — írja a rendőrség — a ligeti vendéglőben búcsúzott tőle. A vacsorán jelen voltak e követek: Andrássy György gróf, Eötvös báró, Kölcsey, Dubraviczky, Beöthy, Siskovics, Dókus, Balogh János, Vay Miklós, Prónay Albert, Giczy, Petrovay, Felsőbüki Nagy Pál, Podmaniczky László és Novák. A Széchenyi küldte pezsgő fellelkesítvén a jelenlévőket, Rákóczira s Magyarország függetlenségére emeltek poharat. Majd meg azokat köszöntötték fel, akik a nemzeti jogokat védelmezik. („Von patriotischen Enthusiasmus hingerissen“ — írja a rendőrség — temérdek toasztot mondottak.) A főrendi táblának magatartása s viszonválasza a vallásügyben mélyen elkeseríté a jobb hazafiakat. Az 1833 julius 9-én az ellenzék tehát a ligetben tanácskozásra gyűlt egybe. („In der Au eine Konferenz abgehalten“.) Itt elhatározták, hogy a vallásügyet levétetik a napirendről. A vallásügyi javaslatról a halotti beszédeket Beöthy, Balogh, Palóczi, Kölcsey, Dubraviczky és Prónay vállalták magukra. E beszédek — írja a rendőrség — a klérus ellen intézett támadások lesznek. („Unter einem greilen Donner“). Ez év nyarán a Duna áradása miatt nem tarthattak tanácskozást a ligetben. Augusztus 7-én a Duna vízállása már közel tizennégy lábnyira emelkedett. Zichy Ferenc főlovászmester vezette nemrég azokat a vízépítési munkálatokat, amiket a Duna a sok sarkantyúval együtt most elsöpört. A pozsonyiak közt aztán ez a bonmot járta: azért oly harágós a Duna, mert Zichy Ferenc oly esztetlenül megsarkantyúzta! Amikor Deák Antalt Deák Ferenc váltotta fel az országgyűlésen, a ligeti tanácskozások mindég gyakoriabbak lettek. Ha az idő szén" 1928 június 23. (141. sz.) Budapesti Hírlap A mezőgazdaság nehéz helyzete . Sokan foglalkoztak a felsőházi vita során a mezőgazdaság helyzetével és örömmel állapítom meg, hogy ott látták a javítás szükségességét, ahol én debreceni beszédemben, Somssich László gróf felszólítást intézett hozzám, hogy én, mint Magyarország miniszterelnöke, álljak élére annak az akciónak, amely a magyar mezőgazdaságot súlyos helyzetéből kivezeti. Megtisztelve érzem magam e felszólítással, nem vonom ki magam és nem is vonhatom ki magam azok alól a kötelességek alól, hogy mint miniszterelnök segítségére legyek a mezőgazdaság súlyos helyzetén. A közgazdasági élet faktoraival egyetértésben meg fogjuk találni azokat a módozatokat, hogy ezeken az átmeneti nehézségeknek segítsünk. A rentabilitás hiányának okai azok, hogy a termelési költségek emelkedtek, az iparcikkek árai emelkedtek, megdrágult óriási módon a hitel és korlátolt mértékben áll a rendelkezésre a hitel, a munkabérek is bizonyos mértékben emelkedtek, ezzel szemben nehezebbé váltak az értékelési viszonyok. Sokan felhozták, hogy exportunk nincs kellően megszervezve, szállítási díjtételeink is megnehezítik az értékesítést. Aláírom, hogy ha a közös vámterület idején az ipart, úgy ma a mezőgazdaságot kell támogatni. Ha a szomszéd államokkal és más államokkal kötött szerződést nézzük, látjuk, hogy nem a magyar állam szűkkeblűsége volt az oka, hogy nem tudunk megfelelő szerződőket kötni, de az a fokozott és egyre jobban érvényesülő tendencia, hogy ezek az államok a saját mezőgazdaságukat iparkodnak minden eszközzel megvédeni és saját mezőgazdasági teretésüket fokozni. Ez az oka, hogy nem kaptunk megfelelő agrártételeket. Hiszem, hogy talán bizonyos tendencia is vegyül ebbe a gazdasági politkába, az a tendencia, hogy belekényszerítsenek bennünket valamilyen középerópai blokk címén valami politikai vagy más irányú egyesülésbe. Mindenesetre résen kell lennünk, amikor látjuk, hogy a gazdaságpolitikai tendenciákban bizonyos külpolitkai tendencia is belevegyül, résen kell lennünk, hogy ezek a tendenciák ránk nézve hátrányosan ne érvényesülhessenek. A vámszerződések revíziója — Kifejtettem már Debrecenben, hogy a vámszerződések megkötése után bizonyos revízió lesz szükséges egyes tételeknél. A minisztertanácsok előtt állandóan szerepel egyes hatóságok felmentése, amelyek szükségét látják annak, hogy szükségleteiket külföldről szerezhessék be. Mindig megnézem, van-e vám ezekre a dolgokra és látom, hogy rendesen magas vám van ezekre. A vámtarifánk ugyanis sokszor gyűjtőfogalom alá vesz olyan dolgokat, amelyeket talán nagy részben mentesíthetnénk a vámtól. Komoly megfontolás alá esik az, hogy a szállítási tarifa is drágítja és akadályozza az értékesítéseket. A MÁV tarifája komoly megfontolás alá eshet, épp azért a kormány az összes exporttarifák revízió alá vételét határozta el, sőt a belföldiek revízióját is a tranzitóval való összehasonlításban. Igaza van Back Bernátnak, arra kell törekednünk, hogy új piacokat teremtsünk. Hiszem, hogy ez bizonyos határokon belül lehetséges is. Exportunk a folyami és tengeri hajózás útján is fejleszthető. A nyugati nagypiacokra is figyelemmel kell lennünk. Somssich László gróf kijelentette, hogy a magyar bor exportképtelen. Nem osztom ezt az álláspontját. Nekünk a speciális, jó minőségű hegyi boroknak az exportálásával kell törődnünk, mert ezek a drága, fajborok elbírják a távolságot, a szállítási költségeket és konkurensképesek a külföldön is, ha jól kezelik őket és egységes típust tudunk teremteni. A bortermelést a hegyi területeken ebből a szempontból kell megfogni. A hegyközségi törvény végrehajtása az első pont, amelyből ki kell indulni. A luxusfogyasztást vissza kell szorítani . Igazuk van azokna, akik a mérhetetlen luxusfogyasztást kifogásolják, azt a mérhetetlen luxusfogyasztást, amely nem egyeztethető össze mojdani szegénységünkkel, leromlottságunkkal, középosztályunk szenvedésével. Ezt a luxusfogyasztást vissza kell szorítani. (Helyeslés.) Kormányunknak és társadalmunknak mindent el kell követnie, hogy ahol a magyar közgazdaság jó minőségű árut tud adni, ne importáljunk külföldről. Folytatni kell a termelési politikát, a jobb vetőmag, a műtrágya és a kisemberek tenyészállatokkal való ellátásának akcióját. A mezőgazdaság és az ipar közötti összeműködés nagy problémáját nem szabad sohasem szem elől téveszteni. A hitel megoldása Kijelenti a miniszterelnök, hogy magáévá teszi Pálóczi-Horváth István határozati javaslatát a falu kultúrájának emelésére vonatkozólag, majd azzal folytatja beszédét, hogy néhány szót kell szólania a hitelkérdésről is. Nagyon sokat fog segíteni a mostani helyzeten, ha két, két és fél év alatt 200 milliót a gazdák rendelkezésére lehet bocsátani az általuk megváltott föld fejében. Gondoskodni kell a kormányzatnak, hogy olcsóbbakká legyenek a hosszúlejáratú kölcsönök. Egyesek, községek a külföldön nagy mennyiségben helyeztek el magyar kötvényeket, zálogleveleket és ezzel igazán nem járultak hozzá a kamattételek csökkentéséhez. Tisztelettel kérjük igen t, vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megújítani szíveskedjenek. Amennyiben nem szűnik meg egyesek folytonos futkosása kisebb kölcsönökért a külföldön, úgy nem lehet kilátás arra, hogy a külföldi kölcsönök kamattételei csökkenjenek. Szükség van e tekintetben legalább az altruista intézeteknek bizonyos összefogására. A közhitel nem egyeseké, de az államé és azért a kormány felelő. Szükséges, hogy a hosszúlejáratú hitelekhez hozzájuthassanak a kisbirtokosok és hogy a rövidlejáratú hitelek átváltoztathatók legyenek hosszúlejáratúakká. Szükséges, hogy az OKH és az Altruista Bank megerősíttessenek. Elkerülhetetlen, hogy a kormány új törvénnyel bele ne nyúljon a hitel kérdésébe. Új banktörvény és a részvényjog reformja — Szükség van új banktörvényre. Szükség van a részvényjog reformjára is, mert egyes részvényeseket quantité negligeablenak tekintenek. Vannak olyan intézetek, amelyeket egyes vezérigazgatók kizárólagos domíniumoknak tekintenek. (Helyeslés.) A részvényes néha osztalékot sem kap, vagy' pedig csak köny’öradomány'! (Úgy van! úgy van!) A nélkül, hogy egy’es tekintélyes és tisztességes intézetek szemrehányást tenne, kijelenti, hogy a részvényjog reformját keresztül kell vinni. — A munkabér kérdéseiről szólva megállapítja, hogy a női és gyermeknapszám, valamint a cselédkonvenció emelkedett, ám a birtokososztálynak a jövőben még nagyobb szociális terheket kell magára vállalnia. Az öregségi és rokkantsági biztosítást keresztt kell vinni a mezőgazdaság terén is. Ha a magyar birtokososztály a szociális békét komolyan akarja venni, akkor nem szabad az áldozatoktól visszariadni. A földmívelésügyi miniszter az ősszel be fogja terjeszteni az idevonatkozó javaslatot. 3 Kipróbálta Ön is talán 7 ugye, legjobb szer a Sátán Sátán Muki Győr Sin Uhegiszti ! Anila— Egy fi vég ára 120 és 2.40 A nemzet jövője a magyar családoktól függ Ezután megemlékezik Huszár Károlynak a család védelméről mondott beszédéről. Ez valóban nagy politikai kérdése a nemzetnek, mert a nemzet jövője azon fordul meg, várjon regenerálni lehet-e a magyar családot és szembe lehet-e szállni az egyke veszedelmével, mert ez a nemzet jövőjének ássa sírját. Közhangulatot kell teremteni e téren, amely felvegye a harcot a bűnökkel és a mulasztásokkal szemben. (Zajos taps.) Felhívja az egyházak fejeit, fogjanak össze és keressék a kivezető utat. Ne gondolja senki, hogy ha sok gyermeke lesz, akkor nem lesz megélhetése, ahol új élet van, ott új életlehetőségek teremtődnek. E kérdéshez nem kishitűséggel, hanem hittel és bizalommal kell hozzányúlni. Bejelenti, hogy törvényt készít elő, amelyben megpróbálkozik birkózni e bajokkal. Külpolitikai problémák — Széchenyi Aladár gróf felvetette, hogy a miniszterelnök kezdeményező lépést tegyen a bolseviki veszedelemmel szemben, hogy öszszehozza Európa hatalmait. Ennek az ügynek igen nagy nehézségei vannak, amelyek nemcsak a gazdasági kvalitásban gyökereznek, amikor olyan területről van szó, amelyekhez egyes államokat gazdasági érdekek fűzik, hanem bizonyos politikai megkötöttségek is szerepet játszanak, amelyek egyes szerződések TM .am———«XT7 folydán keletkeztek. Ha e téren egységet lehetne teremteni, ezt örömmel üdvözölné. Amikor módunkban volt a veszélyekre ráterelni a külföldi államférfiak figyelmét, ezt mindig megtettük és sürgettük is az összefogást. De nem egy kis összegyötört ország dolga a kezdeményezés ilyen téren. Ezenkívül pedig tart a sikertelenségtől és esetleg egy ellenpropaganda ódiumától. Ugyancsak Széchneyi Ala