Budapesti Hírlap, 1928. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
1928 szeptember 1. (198. sz.) Budapesti Hírlap Amundsent nem lehet megmenteni BERLIN, aug 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) Skandináviai jelentések szerint abbahagyják a kutatásokat Amundsen után. Barglund norvég tengerészeti főparancsnok közli, hogy a norvég és a francia expedíciós hajók szeptember 15-én beszüntetik kutatásaikat, mivel nem telelhetnek át a sarki tengeren. Többé már nem lehet arra számítani, hogy Amundsent megtalálják. Ugyanígy vélekedik Sverdrup kapitány ismert sarkutazó, aki Amundsen több expedícióján résztvett. Berlin szenzációja: a fiatal Stinnes bonyodalmas bűnügye BERLIN, aug. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Stinnesügy napról-napra újabb meglepetéseket hoz. Az ügynek ma már újabb szenzációja van: Stinnes magántitkárát, Waldowot, aki már hetek óta vizsgálati fogságban van, ma délben szabadlábra helyezték. A mai nap folyamán Stinnes Hugót elsősorban az annak idején oly nagy port fölvert román üzlettel kapcsolatban hallgatták ki. Ez az üzlet, mint ismeretes, abban állott, hogy Stinnes Hugóval összeköttetésben álló román körök hadikölcsönvalorizáció törvényerőre emelkedése után rengeteg tőzsdei forgalomban levő hadiölcsönnkötvényt és jegyzésű kötvényként jelentettek be. A román üzleten kívül hasonlóan gyanús párizsi manipulációk is terhelik Stinnes Hugót. Stinnes Hugó mindezekkel a terhelő bizonyítékokkal szemben azt állítja, hogy alkalmazottai manipulációiról semmi tudomása sem volt és hogy sem Waldow, sem az Eisen- und Stahlüberseebank igazgatójának cselekményeiért nem vállahatja a felelősséget. A Berliner Tageblatt szerint Stinnes Hugó letartóztatásának közvetlen oka az volt, hogy a terhelő bizonyítékok sora egyre bővült és a vizsgálóbíró kétséget kizáróan megállapíthatta, hogy a hadikölcsönbotrány mögött tagadhatatlanul Stinnes Hugó áll. Ifjabb Stinnes Hugó a Stinnes-koncert összeomlása óta már alig játszott szerepet a német gazdasági életben, noha még mindig igazgatósági tagja tizennégy "ipari és hajózási vállalatnak. Az öreg Stinnes milliárdos vagyonából, amelyet az inflációs időkben gyűjtött, örököseinek már csak a mühlheimi bányatelep maradt, ifjabb Stinnes azonban 1925 januárjában erre a bányára is százmillió márkás kölcsönt vett fel Newyorkban, hogy talpraállítsa többi vállalatát. Róla mondotta a Stinnes-koncert fénykorában egyszer egy amerikai újságíró, hogy egész Európából Stinnes-birodalmat akar csinálni. Hogy az ifjabb Stinnes pénzkérdésekben mennyire nem ismert kíméletet, mutatja az az örökösödési per is, amelyet a teljes nyilvánosság előtt folytatott atyja halála után Ödön bátyjával, akit úgyszólván mindenéből kiforgatott. Flávia Konstantzia, a szépséges császárleány írta Tomory Jenő ' ' t. Három nap és három éjjel tartott a rettenetes öldöklés Pannónia földjén, amíg valamennyire lecsillapodott a bosszúálló jászok és kartok dühe. Éppen aratás után volt. A gazdag, áldásiadó mezőkön a kévéknél sűrűbb rendekben feküdt Traján halott népe. A büszke dunai végvárak, amelyeket a barbárok ellen emelt a római óvatosság, romokban hevertek. Lángban, füstben állott az erődítésekben minden elégethető. A szarmata pusztákról átcsapott szilaj nép végigrombolta az egész Dunántúlt a szakáriai kasztrumig, ahonnan nem mert kimozdulni az egyetlen, őrségül hagyott légió. Tágas vezéri sátorban pihent meg a véres munka után a két szövetséges fejedelem: Ziraj, a jász, és Vidnár, a katt. Ez utóbbi atyjának, Gambiniusnak legyilkolásáért úsztattak át a Dunán, vérbosszút állani. Ravasz, álnok ember volt akkoriban a pannoniai kormányzó, Ekvitziusnak hívták. A félelmes katt szomszédokkal nem mert nyíltan kikezdeni, inkább barátságot színlelt. Gambinius, a lovagias katt fejedelem, bár sokszor meggyőződhetett a római hitszegésről, mégis annyira bízott benne, hogy elfogadta lakomájára a meghívást. Ez volt a veszte. Mikor a lakoma után távozóban volt, állig fölfegyverzett római harcosok orvul legyilkolták, minden vele volt főemberével együtt. E vérlázító hírre megmozdult, az egész Duna—Tisza-köze s rajtaütött Pannónián. Amerik Vidnár bosszút lihegő csapata haladt, nem maradt utána élve egyesen teremtett lélek sem. A jászok sem dolgoztak kesztyűs kézzel, bár a szelíd Zizaj szigorúan tiltotta a kegyetlenkedéseket. Hangos mulatozással ülték meg a győzelmi tort a vezérek. Különösen a katt fejedelemnek volt eszeveszett kedve. Párolgó vértől, tüzelő bortól egyaránt, illatos volt. Vörös szakállas arca a belső forróságtól is lángolt. Apró, zöldes szeme nyughatatlanul villogott és széles, duzzadt orrát egy hatalmas vágás emléke tette ijesztővé. Annál rokonszenvesebb, csinosabb levente volt Ziraj fejedelem. Erős, kifejlett vállán csaknem nőiesen szép fej pompázott. .Rózsapiros arcát barnára zománcozta a pusztai nap. Veszedelmesen hetyke, kis fekete bajusza után sóhajtozott orsóját pörgetve minden jászleány. Vidnár vitte rekedtes, nehéz hangján a szót. Szokásához híven a rómait szidta: —, Nincs annál vérengzőbb, gaz náció a földön, — ordította. — A fenevad csak akkor gyilkol, ha éhes, de a római puszta mulatságból lenyelné a világot is. A jász fejedelem szenden csitította. — Ne légy igazságtalan, Vidnár. Emlékezz vissza, mikor Augustus császár a világ minden népét meghódította rajtunk kívül. Bezáratta aTanús-templomot, hogy most már örök béke lesz a földön s nekünk fegyverbarátságot ajánlott föl. — Isten, mert a jász és katt még római gyomornak is kemény falat, — kacagott rémesen « vörösszakáll”; — de a barátság nem akadályozta meg később Antonius, hogy ne bocsásson két oroszlánt a védtelen jász sátrakra. — Amint nem akadályozott meg minket, — tromfolt vissza az ifjú — hogy hitvány zsoldért ne feréljük a császár ellen a markomén. A részeg kati fejedelem torkaszakadtából hahotázott. — Még megérem, hogy az utolsó jász fejedelmi sarj Rómába megy bíboros urának kengyelt tartani, ha lóra száll. — A dicső, a hatalmas előtt való hódolásban nincs gyalázat — válaszolt komolyan Ziraj. — Bármint is gúnyolsz, én becsülöm Rómát és nagyszerű népét. Mikor ott jártam atyámmal, Konstantzius diadalmenetén, egész mámorossá tett a fény, a pompa, a műveltség. Én sohasem felejtem azt az angyali szép... Hirtelen zavartan elhalgatott. Arca még jobban lángolt, mint a másiké, aki indulatosan vágott közbe: — Három világrészt tettek koldussá a banditák üres hiúságból, hogy az utókort elkápráztassa gazdagságuknak meséje. De jól vigyázz: nő még fű a Capitolium helyén s ott fognak legelni a szarmata és katt lovak. Ziraj csöndesen mosolygott. Beszélhetett neki akármit az öreg róka, nem értett egy árva szót sem abból. Valahol messzire járt már gondolatban, az ünnepi díszbe öltözött Róma utcáin. Hangos, együtemű robajjal vonulnak a győzhetetlen légiók. Élükön halad aranyos diadalkocsin a perzsák felett triumfáló Imperator. Üdvrivalgássalkíséri az ujjongó nép a fényes menetet, amelynek során ott haladnak a szövetséges fejedelmi személyek is. Kézenfogva vezeti atyja az ámuló gyerek Zizajt, akit egészen elkábított a pompa, a. zaj. Egyszerre virágcsokor hull eléje. Eöltekint. cp _a császári palota előtt haladtak. Az erkélyről hófehér ruhában, gyönyörű, szép szőke leányka szórja a virágot. Átverek gyorsan fölkap egy kis csokrot s bő köpenykéjébe rejti. Fönn az angyal elmosolyodott. Ezt a mosolyt, ezt az arcot nem bírta felejteni soha a férfi Zizaj sem. Ezért sóhajtoznak hasztalan utána a szarmató puszták világszép leányai. A katt kiöntötte minden mérgét s azután játékot indítványozott. Feszült figyelem között perdültek a kockák. Csak Zizaj dobálta gépiesen, mint az álomlátó. Künn a sátor előtt nagy zsivaj támadt. Valaki veszekedett a kiállított őrökkel. Azután hirtelen megnyílt a sátorfüggöny s egy porlepett, verejtékes férfi rohant be. Bufó volt, a kémcsapat vezére. A katt fejedelem dühösen ugrott föl a háborgatásra. De rögtön lecsilapult, amint kedves emberét látta. A kém nem várt kérdezést, riasztó trombitaképpen zúgott a szava. — Talpra urak! Ne veszekedjetek hitvány polturákért, mikor a Szerémségben egész aranyfolyam hömpölyög nyugatról keletre. A szépséges császárleány megy a jegyeséhez, Moziéba. Alig kíséri néhány testőr. Vidnár egyszerre kijózanodott. Szeme kéjesen csillogott föl. — Ördög vigye az aranyát, — sikoltozott széles kedvvel, •— fő a császári szűz! Ilyen kalandra fáj már régen a fogam! Ezek a pannoniai rabnők nem érnek egy rozsdás szeget sem! Nyergelni! — Már nyergeltettem, — mosolygott sunyin az érdemes Rufó, míg a fejedelem elégülten veregetett a vállára. A nap nem szaladt még egy réfnyire sem, midőn erős csapat robogott a holdfényes úton a Délvidék felé. Szótlanok voltak mind, de különösen Zizaj, aki le nem vette szemét a csillagos égről. Mintha két fényes, szerető szem kísérte volna ... II. A szerémségi hatalmas táborhelyen nagy az élénkség. A római császároknak e kedves téli szállásán, ahonnan intézték aldunai hadjáratukat, most alig lehet látni harcos katonát. Inkább mindenféle rendű szolganép sürgölődött. Előkelő vendége van a tábornak: Flávia Konstantzia, a szépséges császárleány. . .afíután néz " "■«wiy»" / Elsőrendű feketefiu és leánykd iskoldcipők szétvedett minőségben: ’ 06-30 31-35 3©-39 15 Ugydndx bolpnd színben: 06-30 31-35 36-39 90 m ^90 A4A90 Csephész és sjioptcipok, vayepmebköpisnydh és sjioptzobnife dús vörldsztércbdti VII • EPZSÉB£T*KÖRŰT • VII • RÁKÓCZI • ÍIT -6* CEGLÉD ESZTERGOM GYŐR KAPOSVÁR KECSKEMÉT NAGYKÖRÖS PÉCS SZEGED SZÉKESFEHÉRVÁR SZOMBATHELY Coolidge reményei LONDON, aug. 31. (Wolff.) A Times jelenti Washingtonból. Az elnök nyári tartózkodási helyéről kiadott közlés szerint Coolidge meg fogja kérni a szenátust, amikor a békepaktumot beterjesztik, hogy a paktumot ne csak nemzetközi morális formulának tekintse, hanem a gyakorlati diplomácia egyik eredményének is. A levelező szerint Coolidge arra az eredményre jutott, hogy a külföldi nemzetekkel való formális összeköttetés megszervezése az Egyesült Államokra nézve fontos, arra az esetre, ha a béke veszélyben forogna. Coolidge állítólag azon a nézeten van, hogy sokkal kisebb a háború valószínűsége, ha az amerikai kormány legalább formálisan részt vesz az elkerülésére irányuló kísérletekben. ^ Platonikus gesztus RÓMA, aug. 31. (Stefanii.) A lapok közük Arnaldo Mussolininak, a Duce fivérének beszédét ahhoz a hatszáz tiszthez, akik a feketeingesek taktikai gyakorlataiban vettek részt. A szónok kiemelte e gyakorlatok jelentőségét és szükségességét, utalva arra, hogy a közszellemet előkészíti a haza védelmére és Olaszország igazának megvédésére. A Kellogg-paktumra való utalással a szónok kijelentette,, hogy olyan paktumot, amelyet több nagyhatalom Olaszországgal együtt ünnepélyesen aláírt, mosolygással fogadni nem szabad, azonban a paktum aláírása olyan nép fővárosában, amely az utolsó évszázad négyötöd részében mindig háborút viselt, csupán platonikusnak tekinthető gesztus, mely a népek történelmének menetére nem fog kihatni. Újabb csatlakozások BUKAREST, aug. 31. (Orient-Radio.) A minisztertanács egyhangúlag elhatározta Románia hozzájárulását s Kellogg-féle háborúellenes szerződéshez. Románia hozzájárulását ma táviratilag tudatják Washingtonnal. ATHÉN, aug. 31. (Havas.) Görögország csatlakozott a Kellogg-szerződéshez. A kormány Coolidge elnöknek szerencsét kívánt kezdeményezéséhez és azt a kívánságát fejezte ki, hogy sikerüljön a világbékét megszilárdítani. s