Budapesti Hírlap, 1928. november (48. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-17 / 261. szám
1928 november 17. (261. sz.) Budapesti Hírlap A MAGYAR TANÍTÓ: kántor, hitoktató, leventetanító, tűzoltóparancsnok, anyakönyvvezető és még vagy tízféle foglalkozást lát el önzetlenül Gárdonyi Gézának utólérhetetlenül szép miniatűrjei „Az én falumból“ finom, egyszerű, mélyérzésű rajzai éledtek föl bennünk, amikor az Iparművészeti Múzeum nagycsarnokában a Magyar Tanítók Országos Egyesületének kiállítását végignéztük. Igen, ez a magyar tanító! Nem az ósdi élclapok elkeseredett, Istentől-világtól elmaradt, pálcás Édes Pátere, hanem a névtelen magyar misszionárius, vagy prédikátor, aki künn a pusztán, vagy a bányatelep zugában apró magyarokat tanít ezer szépre, jóra, betűvetéstől az önálló, világos, okos írásmódig, belevezeti tudásba, művészetbe, hitbe, jó erkölcsbe s mellette marad azután is, hogy a nebuló legénnyé cseperedik, vagy asszonyt visz a házhoz. A tartó lelke a kiálláson A kiállítás célja kettő,s egyfelől az államilag szervezett népoktatás eredményeit, másfelől a tanító munkásságát, egyéniségét, lelki képét akarja a legjellemzőbb momentumokban megrögzíteni. Olyan nagyszerű, az erőteljes selejtezés mellett is fölényes értékű anyagot ölel fel a kiállítás, amely mindennél szebben bizonyítja, mennyit emelkedett a magyar népoktatás színvonala az utolsó esztendőkben. Tanító és kis diák a legszebb versenyben mutatja meg, hogy ma az iskolának túl kell lendülnie a régi célkitűzésen: itt a magyarság legnagyobb feladatáról, egy új honszerzésről van szó. Ez a vezérlő gondolata Klebelsberg gróf koncepciója szerint a magyar tanítás mai munkájának, amelyet az előcsarnok egy ízléses, nemes elgondolású, rajzos plakátja így fejez ki: „Az elemi iskola neveljen a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes, öntudatosan hazafias polgárokat, akik az általános műveltség alapelemeit a gyakorlati életben is értékesítik.“ Antal Esztike minősítése Az óriási s egyórás sétán át szinte áttekinthetetlen anyagból, amelynek minden darabját a magyar tanító és tanítónők hagyományosan tiszta ízlése jellemzi, igazán csak néhány jellemző momentumot lehet kiragadni. Meglepően érdekes és rokonszenves újítás, amit a pomázi áll. elemi iskolánál láttunk. Az iskola tanítónői itt a gyerekek lelki képéről évről-évre külön naplót vezetnek. Antal Eszterről, egy kislányról a következőket jegyzik föl a tanítónők: „Antal Eszter, dolinapusztai születésű (1917 júni. 18.) református, magyar, apja Mihály, juhász, van házuk, négy gyermekük. Szülei rendesek, a gyermekekkel sokat törődnek, áldoznak értük/a tanítók iránt mély tisztelettel viseltetnek. Eszter nagyon rendes, szorgalmas, csendes gyermek, kissé félénk, minden munkáját elvégzi, pontos, lelkiismeretes, másokon szívesen segít, tanulótársait rendre segíti.“ Ernyei Irén és Bott Julia tanítónők vezetik a gyermekek lelki törzskönyvét sok-sok szeretettel. A tanyai élet mindenese te túl a gyönyörű irkákon, rajzokon, kalligrafikus tanmeneteken, szóljon a magyar tanító magáért is. A tanításon kívül mi dolga van a népnevelőnek? Íme egy kis áttekintés: Kántor, hitoktató, ifjúsági elnökigazgató, leventeoktató, szabad oktató, Hangya-ügyvezető, népmívesi bizottsági tag, nemzetvédelmi munkaparancsnok, énekkarvezető, olvasóköri elnök, tűzolóegyleti parancsnok, anyakönyvvezető, tárlatíró. A tanyai tanulónak ez átlag heti ötvenkét órás elfoglaltságot jelent, de kötve hisszük, hogy napi tízórás átlaggal megússza ezt a fregoliszerű munkazáport. Hát még ha a tanító rajzol, fest vagy pláne szobrászattal foglalkozik? Mert a magyar tanítóságban meglepően nagy számmal van képviselve a művészi elem: K. Szebeni Jenő rákospalotai igazgató intérieurjei, vitéz Szereda Béla női aktja, Vajda Ferenc Önarcképe, Rácz Jenő (Pécs) havas tájképe, Kaszab Károly (Pestújhely) erőteljesen mintázott kitűnő genredarabjai, portréi az időközi művészkiállításoknak is becsült oeuvrejeiként szerepeltek. Az elemista bravúrja A kiállítás egyik hangulatos és áhítatot keltő csoportja a magyaros tanítók vitézi gárdája, középen Horthy Miklós kormányzó sikerült portréjával, amely Vargha L. (Pesterzsébet) sikerült alkotása. Csupa tiszta, értelemtől sugárzó tanító és katonaarc, mellük elborítva a vitézségi érmek, keresztek légiójával. Egy legendás tanító nevét keressük köztük: Vén Zoltán székely tanítóét, az orosz harctér páratlan vakmerő és szerencsés hőseét... Nem látjuk, az egyesület elnöksége sem tudja, mi lett vele? ... A vitézi gárdán túl egy nehézselymű, gyönyörű magyar zászló borítja a falat: egy kis elemi iskolás deák, V. J. hozta át a demarkációs vonalon, derekára csavarta, a megszállt Felvidékről. Egy kis magyar hős. Egy másik vitrinben kellemesen lepett meg a gyulai- beltelki iskola falusi szobája.. Dumás ágy, magyar hímzéssel díszített párnák, bölcső, benne egy kis babával, menyecske söprűvel, búbos kemence. Mind békési fiúk és leányok munkája. Meglepően kedves Kis-Várday fecskecsoportja, amely a számfogalmakkal való operálást helyezi plasztikus alapra; ügyesek és kifejezők a szekérietelepi gyerekek pattogatott kukoricával imitált jácintjai, vitéz Mohácsi Endre plasztikus svájci tája, Bakit Bélának Hajdúmegyéről készített olajfestésű térképe, a továbbképző iskolák kedves játékszerei, a tanyai iskolák rengeteg szebbnél-szebb, szlöjdön készült szemléltető szere, szerszáma, a pécsi gyerekek fából faragott tűzoltó-fecskendője, a pécsi nyolcosztályos iskola kézimunkás vitrinje, amelyben remek ajourok gyönyörködtetik a nézőt. Szolnok az iskolai gyermekelőadások képeit állította ki. Miskolc pompás térképekkel, grafikonokkal mutatja be oktatásügyi viszonyait s a tanyai tanító humorát szellemes rajzokkal illusztrálja Bartha Károly tanító kalendáriuma. A képek, irkák, füzetek, kéziipari holmik, fényképek, relikviák óriási, de végig finom ízléssel rendezett csoportkiállításából azzal a meggyőződéssel távozhattunk, hogy a magyar tanítóság többet tesz, mint amennyit hivatalos munkája raáró. Hiszen ha az iskolában művésze a munkájának, ezzel is hálára kötelezi a szülőket, kik legdrágább kincsüket bízzák reá. De az a magyar tanítóság, amely egyként megállotta helyét a világháború rémségeiben, a szétdarabolt Magyarország ínségében, amely hallgat, dolgozik és szeret, — ez a magyar tanítóság megérdemli, hogy a jóra, szépre fogékony magyar közönség megnézze ezt a kiállítást, eleven tanúságát a világ legelfoglaltabb és legönzetlenebbü dolgozó munkásának, a magyar tanítónak. (W. G. dr.) «•u amzes hangmerek legjobbak, csakie itt a gyárban kaphatók. Httrénlesen Javít! Artegjrzákot Ingyen HU Mogyoróssy Gyula m. kir. szab. hangszergyára Budapest, Vill., HAkácmint 71. p. A nagymágocsi vadászat (Kallós Oszkár felvétele) Szerte az országban megkezdődtek a vadászatok. A természetbarátok tömegesen hódolnak ennek az egészséges sportnak, amelynek megvannak az érdekes tradíciói Magyarországon is. A most lezajlott előkelő vadászatok között különösen szép volt a nagymágocsi vadászat, amelyen megjelent Horthy Mikós kormányzó is nejével együtt. Nagymágocs Károlyi Imre gróf birtoka, amely különösen alkalmas arra, hogy ott fácánra és nyálra vadásszanak. — A nagymágocson van Magyarország legszebb parkja, — így emlegetik a híres Károlyi-palota körül lévő mágocsi erdőt, amelynek az elhelyezése is igen érdekes, amennyiben két régi Tisza-meder közé esik. Nemcsak az erdő dús flórája miatt beszélnek elismeréssel róla, hanem azért is, mert a fák küönleges elhelyezésénél gondot fordítottak arra, hony, a rayes fák színe eredeti hatást váltson ki a l ' Ágotából. Úgy helyezték el ugyanis a fákat, hogy a színekre is tekintettel voltak. Károlyi Imre gróf és neje újonnan építtették az erdő közepében modern hastólorkát. HORTHY MIKLÓS ÉS HORTHY MIKLÓSNÉ A NAGYMÁGÓCSI VADÁSZATON A baloldalon Károlyi Imréné grófné PIHENŐ A NAGYMÁGOCSI VADÁSZATON Balról jobbra: Papp Géza báró, Károlyi Viktor gróf, Pongrácz Jenő gróf, Wenckheim László gróf, Károlyi Sándor gróf, Széchenyi Károly gróf és ifjú Horthy Miklós (Kallós Oszkár felvétele) , amelynek berendezése a legnyugateurópaibb ízléseknek is megfelel. Híres ezen a birtokon a Károlyiak gazdálkodása is. Valóban mintagazdálkodás, ami a mágocsi birtokon folyik. Károlyi Imre gróf meghívta a vadászatra Horthy Miklós kormányzót és családját, Andrássy Géza grófot, Wenckheim László bárót, Pongrácz Jenő grófot, Papp Géza bárót; ott voltak Károlyi Viktor, Károlyi Sándor, továbbá Károlyi Alajos gróf leánya és fia is. November 11-én érkezett meg a kormányzó, és neje a Károlyi-kastélyba és 12-én, 13-án és 14-én volt a vadászat. Az első két napon fácánra lőttek. A leg-, rejtetebb hajtásokból kis allékben, magas fák között vadásztak a fácánokra. Két nap alatt több mint ezer fácánt lőttek a társaság tagjai. A többi napokon nyálra és fogolyra vadásztak. A vadászat megrendezése a legkiűnőbben sikerült. A hajtókat kitűnően betanították. Délelőtt tíz órakor indult el a társaság vadászni, délben egy órakor volt egy vadász(Kallós Oszkár felvétele) uzsonna, gulyás ás hideg hús és kint voltak az erdőben egészen addig, amíg besötétedett. Hazatérés után rövid pihenés következett, majd este kilenc órakor diné volt, amelyen jó hangulatban beszélték meg a társaság tagjai a vadászat részleteit. , Andrássy Géza gróf régi híres vadásztörténetekkel derítette föl a társaság tagjait. Különösen jól mulattak azon az eseten, amikor Andrássy fiatal korában reggel egy élő medvét engedett be a vendégek hálószobájába, ahol természetesen" nagy riadalom támadt az álmukból fölriadt urak között. A Budapesti Hírlap számára Kallós Oszkár készített a Károlyi-család vendégeiről kitűnően sikerült fényképeket. HORTHY MIKLÓSNÉ NAGYMAGÓCSON Az előtérben Papp Géza báró (Kallós Oszkár felvétele) A NAGYMÁGOCSI VADÁSZAT Károlyi Imre gróf és Andrássy Géza gróf