Budapesti Hírlap, 1929. január (49. évfolyam, 1–26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

Az új államoknak szuverénitást ugyanaz a békeszerződés adod, amelynek végrehajtását most megtagadják Barthelemy professzor ragyogó beszéddel bizonyította a földjüktől megfosztott magyar birtokosok igazát A magyar—cseh agrárper tárgyalása a vegyes döntőbíróság előtt HÁGA, jan. 19. A csehszolvák-magyar vegyes döntőbíróság délutáni ülésén Diana Gyula páduai egyetemi tanár igyekezett felszólalásában megvédeni a cseh álláspontot. Utána az elnök Barthelemy Józsefnek, a Sorbonne professzorának és a francia akadémia tagjának adta át a szót, aki nagyszerű szónoki készséggel felépített, emelkedett emberi és morális szempontoktól vezérelt beszédével két órán át szinte lenyűgözve tartotta úgy a bíróság, mint a hallgatóság és a cseh kormány képviseletében megjelent ellenfeleinek figyelmét. Lényegében nem mondott mást, mint a magyarok többi képviselője, de csodálatos szónoki képességeivel bámulatosan világos és egyszerű beállításba tudta helyezni a szóbanforgó jogi problémákat. Nem politikai, hanem jogi kérdést kell eldönteni Mindenekelőtt leszögezte, hogy nem politikai, hanem jogi kérdésről, s ebben a keretben is anyagi kérdésről van szó. A cseh álláspont a szuverenitásra és az agrárrefom érinthetlenségére óhajtaná felépíteni a döntőbíróság iletéktelenségét. A kisebbségi szerződésekből vett konkrét példákon mutatta be, hogy az új államok az alkotmányjog és a választójog terén, valamint egyéb területeken, amelyeken a szuverenitás érvényesülne, mily messzemenő korlátozásoknak vannak alávetve. A szuverenitás elvéből a korlátozások lehetetleségére következtetni nem lehet. Az új államok szuverenitásukat ugyanazok által a békeszerződések állal nyerték, amelyek a korlátozásokat tartalmazzák. Csehszlovákiának jogában áll agrárreformot létesíteni, de akkor gondoskodjék arról, hogy a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit e közben meg ne sértse, ha szüksége van e célból magyar állampolgárok vagyonára, akkor fizessen érte. Tiltakozott egyszerű tényeknek és jogi helyzeteknek katedráról hozott doktrínáng konstrukciókkal való elhomályosítása ellen. A dolgok egyszerűek. A békeszerződések több helyen kimondják, hogy a magyar állampolgárok ingatlanukat megtarthatják, továbbá, ha elvették, vissza kell azokat adni és ha ez nem történik meg, a döntőbírósághoz lehet fordulni, írók itt vagyunk. Világosságot akarunk és nem logikai körforgójáték! Mi világosságot akarunk. Engedjék meg, hogy bizonyítsunk és utasítsanak el kémünket, ha niinsen igazunk, de ne mondják, hogy a bíróság nem illetékes, mert nem forog fenn a likvidáció esete. Franciaország népszövetségi szakértőjének és többszörös delegátusának méltó világossággal mutatta ki, hogy Chamberlain három pontja is mást, mint a felek által esetleg elfogadható kompromisszumos alapot nem teremtett. Nincs semmi alap arra, hogy a békeszerződés rendelkezéseit a győzők háborús pszichózisának kellene és lehetne magyarázni. Első alkalommal találkozik ezúttal cseh-szlovák részről oly jelenséggel, hogy a győzök a békeszerződésnek a rae victis szellemében való magyarázását követelik. Tiszteli a békeszerződéseket, de mégis be kell vallania, hogy azok felől súlyosabb kritikával nem találkozott, mint ami nő az az érzés, amelyet benne a győző állam ügyvédei részéről egy bírói fórum előtt a békepalotiba elhangzott egz propozició támasztott. A cseh kormánymegbízott deklarációja Barthelemy után Mohra cseh kormányképviselő szólalt fel e minőségében és egy deklaráció felolvasására szorítkozott, amelynek értelmében a cseh és a német kormány az agrárügyek egyezségi úton való békés elintézésére megoldást talált. Jeilenfeld berlini ügyvéd, aki német felpereseket is képvisel, ezzel szemben cáfoló nyilatkozatot óhajtott a bíróság előtt tenni, azonban Mohra óvást jelentett be egy ügyvéd felszólalása ellen, miután ő kormánymegbízotti minőségében már nyilatkozott, s ennélfogva a felek közötti vitát berekesztettnek kell tekinteni. . Az elnök kénytelen volt Löwenfeldtől megtagadni a felszólalás jogát. 8 kaimat a mesteri remeklésre. A brit világbirodalomnak alig gondolható szélsőbb két pontja, mint egy angol park és egy hindu falu s most olvasom egy hindusztáni Report-ban, hogy a legkezdetlegesebb faluban is ma már ötféle iparos van, holott a rímesben meg azt írták a minap, hogy a normannok óta nem járult semmit az angol kertész ásója s ásás helyett robbantani szokott, ha a lugasoszlopokat a földbe helyezi... Csoda-e, ha a valamirevaló pusztai majszterből ki-kifakad a gyártás nosztalgiája? Még olyan konvenciós kőmívest nem találtam, aki félszemmel ne sandított volna a mérnök tervrajza felé s ne ajánlkozott volna új építkezéseknél, hogy majd ő, nem kell ahhoz városi pallér. S olyan pusztai bognárt se láttam még, aki ne lepte volna meg egyszer életében a kastélyi névnapot valami esztergályosügyességgel, ha egyébbel nem, egy varróasztalkával az aranya, kis kisasszonyka számára. És sokszor álmodom ma is a kuka kertészről, aki madárnyi pontossággal minden decemberben megjött, hogy apámnak téli spárgát segítsen vágni a hó alól: — nem fogadott el érte koszton kiről egyebet s februárban megint eltűnt nyomtalanul. Hát , részeg Stefán, az ojtványok vincellérje! Présházunk szomjaédságában süllyedt, alacsony vályogház állt. Ez nem tetszett Stefánnak. Egy hajnalon arra ébredtünk, hogy udvarunk felől kapával kezdi bontani a szomszéd fundamentumát: — Csúnya ház, nem kell, csúnya ház! És Rozenák, a szénfekete, kis gépész, aki öt évig kalapált egy remek vaskapun , és megsértődött, ha valaki megkérdezte tőle, mikor készül már el a kapu? A minap megint találkoztam, eggyel. Az uradalom szánakozásból adott fedelet egy félkegyelmű suszternek. Minthogy a csizmakonvenciót a gyárból szállítják, a suszter nem tartozik az uradalmi létszámba. Ajándék-rőzse tartotta a lelket a cselédszoba földes párájában. A sarokban szalma. Ráncos, rút, még fiatal aszszony főz a suszterre. Vadházasság. Ragyogószemű, viruló fiatal cipészlegény hántja a bőrt és koppant a faszegre. — Hát téged milyen szél hozott ki a városból? A legény a vállát húzogatja. Titok. Nem firtatom. Nem is volna időm hozzá, mert a suszter maga beszédes egy emberke, az ilyen homályosszemű emberkék mindig beszédesek. — Új cipő itt nem készül, kérem alásmn. Máma január négy és az utolsó cipőt augusztusban csináltatták. Egy kis talpmaradványtmutat. Avért cipőről metélte le a cseléd s elhozta csizmafoltnak újságpapírban. Zöld pantalló van a puszták suszterén , az ing felett mindjárt a télikabát. Valakinek valamikor derékba szabták. Az asztrony együgyűen vigyorog a rántottleves mögül. Az a baj kérem, — mondja a suszter, — hogy nagyon sok a künnvalóságom. Nem tudom ezektől a béresektől behajtani a künnvalóságomat, — mondja hazug, de kapitalista szigorral. Hanem ahogy kikísér az ajtón, vonásai meglágyulnak s a homály enged szemében : — Nagyságos űr, — mondja titkolódzva, — van nekem szerszámom, csak el kell hozatni, karátyoló, piros szegedi papucshoz, szól az minden lépésnél! ★ Mohács után a magyarok kezdtek el Sajfeni a nyeregtől. S már csak hiú dicsekvés, ha magát a pusztai szíjjgyártó még ma is szatlernek, nyergesnek címeztél, holott száz lószerszámra egy nyereg esik a pusztán. Aki vadásznyerget vagy dámák félkengyelesét kívánná, pesti nyergeshez fordul, ha nem egyenest Angolországba. A pusztai szatlernek legfeljebb a hozzáigazítás jut. Igaz, a májszfer kell ehhez is. Már Ovidiusz tudta, hogy a hebehurgyán felrakott gurtni kelevényesre töri a paripa bőrét. He nem a nyereg felé pislantott vissza Cirkusz, mikor szatlerműhelyét keveselte. Feszülő lószőrmatracok, acélrúgós hintópárnák s kastélyi zsömlyék tapedros képeivel álmodott, plüssök és ripszek szorították ki a szíjjat és a blankbőrt szatleri képzeletében. ... Egy igen magas, fényesre smirglizett jármű támasztotta a falat Cirkusz műhelyében: — az a velocipéd, amelyen tizenhat év előtt Újévi faggyal először érkezett a pusztára. Talán nem is az a név tette, hogy „Cirkusz“, az idegenséget, mely körülvette a pusztán s nem is az, hogy „Vilmos“ volt a keresztneve, amit az asszony még meg is gyengített „Vii“-vé s nem is az, hogy „szatler“, hanem: — ez a velocipéd. S ami abroncsával, mint a sors kerekével, vele forog várhatatlanul. Nyilván a velocipéd nem tűrte, hogy a szatlerné maga hozza el a takarmányt a szérvből, mint a többi asszonyok, nyilván a velocipéd nem engedte ki kapáláskor a kukoricaföldre a szatler családját s nyilván a velocipéd kívánta, hogy Cirkusz vasárnap szalonkabátot öltsön s misére menet karon fogja feleségét, holott a cseléde ép szégyellésfélszegen tolta előre külön csapatba a beszélgetős asszonyokat. ★ Tizenhat év után rosszkedvű, pesti számtartót osztott be az uraság a gömbölyü inspektor mellé. A harmadik napon már hivatta Cirkuszt és kicsit gúnyosan, „tételről-tételre“ megmutatta neki, mennyibe kerül az uradalomnak az ő szatlerműhelye: —8,70 blankbőr, 30 gyeplócsatt, 6 kiló sertésszőr, megint 8 kiló blankbőr, 2 méter gurtni... Cirkusz, maga tönkreteszi az uraságot. Pestről félannyiért lehetne ezeket a hámokat megkapni... Cirkusz hallgatott. Karcsú , mégis nehéz kőrisfaszék állt ott előtte. Ő tapecírozta valamikor sötétzöld ripsszel. Ebbe a székbe kapaszkodott meg hirtelen a szatler. ... Újesztendőkor előbb egyheti, majd kétheti haladékot kért a hurcolkodásig. Nem tudták a pusztán mire vélni. Pedig könnyű volt a megfejtés. Cirkusz időnkint az út sarát kémlelte s utána ránézett a velocipédre. Végre sűrű szél támadt s elfújta a sarat a velocipéd elől. Most már a szatler fürgén rakta meg a költöztető-szekeret s a mesterien lekötött ponyva alá feleségét ültette és fiát, akit az iskolában Cirklinek neveztek. Mikor aztán elindította a ponyvásfogatot, könnyű mosollyal fogott kezet előbb a cselédekkel s utánuk a májszterekkel. Aztán kitolta frissen smirglizett velocipédjét, merész ívvel rukkot adott neki és ezüstszínű kerekén kiszaladt a pusztából az országút felé. f&MPESTI IIHIAF ma lant* Sí. ftz. cs.f Gajzágó magyar kormánymegbízott ránogatja a magyar perlekedőket Végül a perbeli fél minőségében a döntőbíróság előtt nem szereplő magyar kormány képviseletében Gajzágó László követ, mint főkormánymegbízott szólalt föl, hangsúlyozva a magyar kormánynak a peren kdvül való állását.. . A magyar állampolgárok javára — úgymond — a döntőbíróság illetékessége mindhárom békeszerződést rendelkezés aránján adva van s ennélfogva hivatalosan is támogatásába vette a magyar felperesek indítványait és magáévá tette kiváló perbeli képviselőik érveléseit. Részletesebben válaszolt a cseh kormányt ügyvédi minőségben képviselő Jeze professzornak, kivédve ennek számos aposztrofálását, amellyel a magyar kormányt a perbe bevinni igyekezett. Ezután a bíróság tanácskozásait nyomban megkezdte. Ez előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe. Műbútorok KiellBur-Mint zavarolhatók Ilényül fit «- ti* 1« » módo * » ♦ « híVA Révész István tábori püspök meghalt Révész István trebennai fölssenlelt püspök, a magyar nemzeti hadsereg tábori püspöke, rövid szenvedés után pénteken délután fél 5 órakor elhunyt Budapesten. Püspöki méltóságát mindössze nyolc hónapig viselte. A múlt év márciusában nevezte őt ki XI. Pius pápa püspökké, amely kitűnt tetős mint kecskeméti plébánost érte és júniusb án Kecskeméten szentelték püspökké. Még ugyanabban a hónapban foglalta el hivatalát. Csütörtökön reggel még misézett házikápolnájában, majd amikor visszatért otthonába, epegörcsről panaszkodott. Egy hét előtt már volt egy rohama, amelyről azt hitte, hogy vissafejlődött, csütörtökön azonban újabb roham jelentkezett és a beteg ágyánál megjelent orvosok, majd Korányi professzor gondos vizsgálata megállapította, hogy az orvosi beavatkozás már nem segíthet a főpapon. Eszméletlen állapotban töltötte a csütörtökről péntekre virradó éjszakát, majd amikor pénteken visszanyerte a kíméletét, a hozzátartozók hívására megjelent betegágyánál P. Bíró Ferenc jézustársasági rendfőnök, aki feladta a püspöknek az utolsó kenetek Délután fél 5 órakor hosszabb eszméletlenség után visszaadta lelkét teremtőjének. Haláláról résének Orsenigo Cesane pápai nunciust értesítették, aki néhány perced utóbb megjelent a halottasagynál és testvéri csókkal búcsúzott az elhunyt püspöktől. Azóta, hogy halálának hím elterjedt, özönével érkeznek a részvétnyilatkozatok. A püspök holttestét szombaton délután a Dísz-tér 16. számú halottasházban koporsóba tették és átszállították a farkasréti temető halottasházába, hogy ott ideiglenese® felravatalozzák, mert a közbeeső vasárnapi köteles istentiszteletek miatt a templomban nem lehet rovatait állítani Vasárnap délután, az istentiszteletek befejezése után, a temető halottasházából a Kapisztrán helyőrségi templomba szállítják át a koporsót, ahol a szentély előtt díszes ravatalra állítják., A temetés hétfőn délelőtt 10 óraikor lesz a helyőrségi templomban, ahol a temetés szertartást és az ezt megelőző ünnepi gyászmisét Serici Jusztinián dr. bibornok-hercegpriivá fogja nagy segédlettel végezni A regebldogult főpapot, különös érdemeire való tekintettel, a székesfőváros által adományozott díszsírhelyen fogják a kerepes, temetőben örök nyugalomra helyezni A temetési szertartáshoz a honvédség tábornokot megillető gyászkíséretet rendel ki. Klebelsberg Kanó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a tábori püspök elhunyta, alkalmából a római katolikus tábori püspökséghez a szombati nap folyamán az itt következő részvéttáviratot intézte: „Révész István tábori püspök úr Őméltóságának, a kiváló szellemű, apostoli lelküszű és melegszívű főpapnak halála mély gyászba borítja egyházunkat és hazánkat. Fogadják e mélyen lesújtó csapás alkalmával szívből jövő őszinte részvétem kifejezését.“ Révész István Vácott született 1863-ben egyszerű szőlőmunkás szülőktől, akik a korán tehetségesnek mutatkozó fiút iskoláztatták, gimnáziumba, majd a teológiára küldték. 1885-ben szentelték pappá. Előbb Fóton volt káplán, majd Dunakeszin plébános, 1906-ban pedig Kecskemét választotta plébánosává. Az Alföld lelki vezére lett s hatalmas szervező tehetségéről tett bizonyságot, különösen a tanyák népe között. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nagyszabású iskolaprogrammjához is Révész István egyik nagygyűlési beszéde adta meg a lökést. A világháború idején szervezte meg Kecskeméten a Szociális Misszió Társulatot s alapította meg a kecskeméti Katolikus Leányklubot, s felvirágoztatta a Katolikus Egyesületet és a Foederatio Emericana kecskeméti csoportját. Egyházi és kulturális téren minden irányban, áldásos és eredményes tevékenységet fejtett ki. Már 1894-ben fölajánlották neki Kecskemét egyik mandátumát, de nem vállalt aktív politikai szerepet. Az ő politikája a keresztény és nemzeti irány diadalra juttatása volt. 1928 március 15-én nevezték ki trebennai püspökké s ekkor lett a magyar nemzeti hadsereg tábori püspöke. Nyolc hónapig viselte ezt a méltóságot, de a rövid idő alatt is gazdag eredményeket ért el. ZONGORÁK DEHMAUai VIII., kerület, Rákóczi út 19. e.?nagyobb rakt-lra új és tevsaot f.dtzp&lt gou?ora, pianínó 6* bsr* L Dillamoktan. G.'cbe fentccCué«, hangolás,'«vitat«. Telefonszám : József 421—04