Budapesti Hírlap, 1929. április (49. évfolyam, 74–97. szám)
1929-04-02 / 74. szám
14 ■HE8aBnWaiRSBBBBBBananBBB3 főváros A fővárosi üzemek revíziója A főváros közgyűlése 1927 júliusában foglalkozott egyes községi üzemek megszüntetésének, beolvasztásának kérdésével és általában ez egész üzemvitel problémájával. A belügyminiszter pedig, mint ismeretes, annak idején egy külön bizottságot delegált a fővárosi üzemek átvizsgálására s ez a bizottság több üzemmegszüntetését, mások beolvasztását, átcsoportosítását és általában az üzemvitel bizonyos módosítását tartotta kívánatosnak. A közgyűlés az üzemek igazgatásának és ellenőrzésének egységes elvek szerint való megszervezésére tizenkettes üzemszervező bizottságot küldött ki, amely ugyancsak meghozta a maga javaslatát. Ebben az előterjesztésben, amelyet a pénzügyi bizottság is letárgyalt és a tanács is pártolt, többek között a fővárosi fuvartelep beolvasztására, a tüzelőszer-raktár átszervezésére, a szappanfőző-üzem redukciójára, a konyhakertészet megszüntetésére, a javítóműhely likvidálására, a zöldségárusító üzem beolvasztására, a faárugyár felszámolására, a Szállítási Vállalat rt. megszüntetésére, a ruha- és cipőüzem feloszlatására vonatkozóan tett javaslatokat. A többi üzemekre vonatkozó előterjesztésekkel együtt a közgyűlés ezt a határozatot a belügyminiszterhez terjesztette fel, ahonnan erre a felterjesztésre a múlt év április 12-én érkezett le a miniszter válasza. A belügyminiszter a közgyűlés határozatával szemben bizonyos módosításokat rendelt el az egyes üzemek sorsára vonatkozóan, így a központi tüzelőszer-raktár, a budapesti húskereskedelmi, a községi tésztagyár megszüntetését kívánta, míg a községi élelmiszerüzemre vonatkozóan lényegbe vágó egyéb intézkedéseket kíván, s a kőbányai szőlőtelepet pedig ugyancsak határozottan likvidáltatni kívánja. A tanács kötelességének tartotta, hogy a problémát újból beható és gondos mérlegelés alá vegye és hogy tanulmányozza azt, váljon a belügyminiszteri rendelkezések végrehajtása mennyiben befolyásolná egyes üzemek közérdekű működését, miként érintené az üzemvitelt és végül, hogy a megszüntetés nem járna-e a székesfővárosra jelentékeny anyagi károsodással. Ezért felhívta a tanács az illetékes ügyosztályokat, hogy az ügykörükhöz tartozó üzemek működésének közvetlen ismeretében és a szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján tegyen kimerítő jelentést arról, vájjon a belügyminiszteri leiratnak az egyes üzemekre vonatkozó rendelkezései az említett szempontok figyelembevételével milyen következményekkel járnának, illetve miként és milyen mértékben volnának végrehajthatók. Ennek a határozatnak az értelmében az ügyosztályok megtették az összes szükséges jelentéseket, egyúttal az összes intézkedéseket is, hogy a közgyűlés határozatának végrehajtása a belügyminiszter leiratában, foglalt rendelkezések szem előtt tartásával mielőbb keresztülvihető legyen. A megszüntetésre ítélt üzemek egy részét időközben már likvidálták is, a többiek átszervezése, illetve megszüntetése pedig most van folyamatban. Mégis vannak a miniszteri leiratnak olyan kívánságai, amelyekkel szemben a fővárosnak aggodalmai vannak és a miniszteri rendelkezések egy részének megváltoztatását kívánják kérni. Ezeknek a módosításoknak a megvitatására, illetve az üzemi kérdéseknek újabb és beható tárgyalására a legközelebbi napokban hívják össze az üzemszervező bizottságot, a további intézkedések előkészítésére. osztály, a Tölgyfa utca 10. számú ingatlant pedig azért, mert ott tüdőbeteggondozó intézetet létesítene a főváros. A Kiscelli út 68. számú ingatlant az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kéri, hogy az átengedendő telken kultúrházat építsen. Viszont a Villányirát 35— 39. számú ingatlant a főváros akarja megvenni a Notre Dame de Sion-rendtől leányárváház céljaira. — Megoldják a halálsorompók ügyét. A ceglédi vasút átépítésére vonatkozó tanácskozások, amelyeknek célja tudvalévően az úgynevezett halálsorompók sérelmes ügyének megoldása, már közel két esztendeje folytatják az állami és fővárosi hatóságok. Most már befejezett dolog, hogy a vasúti pályát úgy építik át, hogy a töltést megfelelő magasságra emelik és a közúti forgalmat aluljárókon át fogják lebonyolítani. A közigazgatási bejáráson, amely a jövő hét valamelyik napján történik meg, a székesfőváros képviselői is jelen lesznek és együtt állapítják meg azokat a módozatokat, amelyekre a vasút átépítésénél figyelemmel kell lenni, így különösen a Beszkart átvezetésére vonatkozó megoldást is. Az egész építkezés előreláthatóan 12 millió pengőbe kerül, amelynek egy részét a fővárostól kérik az államvasutak. — Kisajátítások. A főváros kisajátítási bizottsága pénteken, április 5-én délelőtt tizenegy órakor ülést tart. Az ülésen több telekkisajátítási ügyet fognak tárgyalni és a tervezett kisajátítások különböző fővárosi intézmények fejlesztésével, illetőleg kibővítésével függnek össze. Előterjesztést tesz például a HI. ügyosztály a Mányoki út 2. számú telek megvétele iránt, amely telekre a Gellért-fürdő fejlesztése céljából van szükség. A Nagydiófautca 12. számú ingatlant a Könégi Műszerfemetbőre*éra óhajtja raogmml a* ügy. mmmmmmmmmmmmmsmummmmm Budapesti Hírlap Szerda, ijföö április 3.8*.? Tanulás• Tanítás Az iskola és a tüdővész A tüdőbaj veszedelmének elhárítása érdekében évtizedek óta áldozunk a haza oltárán. Milliárdokat felemésztő közegészségügyi intézményeink tevékenysége ellenére a hivatalos megállapítás szerint aránylag mégis nálunk hal meg a legtöbb ember tuberkulózisban, úgy, hogy minden negyedik-ötödik magyar a tüdővész áldozata, szóval a tuberkulózis nagyobb áldozatot követel, mint a legvéresebb háború. Nemzeti létünk rettenetes rákfenéje ez, amellyel szemben tehetetlenül áll az egyes, a társadalom és csődöt mond maga az államhatalom. Naponta megkondítjuk a vészharangot, kétségbeesésünkben rendezzük már a tüdővészellenes filléreket gyűjtő napokat, körülhordozzuk a véres kardot, fegyverbe szólítunk a vész ellen minden tényezőt, szólnak már a kereszteshadjáratot toborzó trombiták. E szent cél érdekében toborzandó keresztéshadjáratoknak, kórházaknak, tüdő- és iskolaszanatóriumoknak ellensége nem vagyok, emésszenek ezek fel bármennyi milliárdot, hisz Liebermann Leó dr. megállapításai szerint évente tuberkulózisban 21.000 magyart temetünk, évenként 2.300.000 magyar szenved e kínzó kór karmai között, sőt mi több, nem tudjuk, hogy melyikünk mikor táplálja a tuberkulózis baculusait, mert e legveszedelmesebb rész állandóan közöttünk él és csiráival 90 százalékunk valamikor, de legtöbbnyire már a gyermekkorban fertőzött. Egészségünk ellen folyton lesben álló, mindennél rettenetesebb vésszel szemben semmiféle áldozattól sem szabad visszariadnunk. Tüdőgondozók szaporítását követeljük. Szívvel-lélekkel orvosért kiáltunk! Beteg magyar testvéreink gyógyulásáért imádkozunk! De mindhiába, mert folyton temetünk. E mellett gyakran olvassuk, hogy már meglévő egészségügyi intézményeinket is alig bírjuk megmenteni az összeomlástól. E tények összessége adja számba a szót és kérdve kérem, várjon a döbbenetes résszel szembe, megtettünk-e mindent, ha csak a milliárdokat felemésztő intézményeket akarjuk szaporítani? Avagy talán akadnának egyéb teendőink is, így például az iskola kezdetén belül nem lehetne élőrekeltenünk azt a tudást, amely csírájában folytaná el a bajt. Hiszen Liebermann Leó dr. azt mondja, hogy e rettenetes vész bacillusaival legtöbbnyire már a gyermekkorban fertőzöttek vagyunk, s ha ez így van, miért nem akarjuk a bajt a kezdet kezdetén elfojtani? Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszterünk a nemzetgyűlés színe előtt, a tüdővésszel szemben azt mondotta, hogy minden orvost tüdőspecialistává kell képeznünk. A nemzetmentés érdekében miért volna lehetetlenség e kijelentést megtoldani és azt követelni, hogy képezzük tanítóinkat és tanárainkat legalább annyira tüdőspecialistákká, hogy nyugodt lélekkel bízhassuk rájuk az ifjúság tudatos tüdő szellőztetését, tüdő edzését, tüdő fejlesztését, a tüdő légzési készségének fokozását, a tüdő levegőbefogadó és elraktározó képességének növelését, lépésről-lépésre haladó, állandó ellenőrzés alatt álló légzési gimnasztikáját, mely a tüdőbaj, a tüdővész terjedésének egyetlen gátló tényezője. Igazi kultúrállamban az ilyen irányú haladásnak nem lehet akadálya, mert csak tanító- és tanárképzésünket kell ebben az irányban sürgősen reformálnunk, hogy azután tanító és tanár tudja az ifjúságot ilyen irányban nevelni, azaz tudja az ifjúság légzési készségét olyan fokra növelni, hogy az ifjúság jól légző tüdején át az életfenntartás legjelentősebb tényezőjéből, az oxigénből minél több jusson az ifjúság vérébe. Iskoláink sajnos nemcsak tüdővészes gyerekekkel vannak telve, de köztük van a vérszegénységben szenvedők óriási serege, amely sereg vagy háromszorta nagyobb, mint maga a tüdővészesek csapata, márpedig ki merné tagadni, hogy a vérszegénység nem szülőanyja a tüdővésznek? A száj- és orrbántalomban szenvedők száma szintén jóval nagyobb, mint a tüdővészeseké, pedig a legtöbb orrbántalom akadálya a helyes légzésnek és így oka a katasztrofális tüdővésznek. E tagadhatatlan tények a nemzeti lét veszedelmének megrázó jajkiáltásai, a mi véreinknek, a mi beteg, kis magyarjainknak, iskolás gyerekeinek a segélykiáltásai, épp azért úgy érzem, hogy a kultúrfölényben élő Magyarország iskoláinak hivatásszerűleg kell védenie a reá bízott ifjúságot a döbbenetes nemzeti veszedelemmé erősödött tüdővésszel, a vérszegénységgel, valamint az ezekkel kapcsolatos összes betegségekkel szemben, úgy érzem, hogy ez a regsörendő, legfeljebb nemzetsüntős fensis* kijelenés. Itt a feladat jelentősebb az írás-olvasás mesterségének a megtanításánál is. Úgy érzem, hogy a kultúrfölényre törekvő, ezt hirdető Magyarország iskoláinak ezen a téren való elmaradottságát annál kevésbbé sem tűrhetjük, mert a jelzett új irány sürgős megteremtése nem követel milliárdokat, de még csak ezreket sem. Óriási tévedés volna ezt a széleskörű feladatot egyesekre, például csak az iskolaorvosokra bízni. A kitűzött cél a tettek mezejére szólítja a tanítórend minden egyes tagját, mert e nemzetmentő tevékenységet sürgősen életre kell keltenünk a leghatározottabb, egyöntetű, tudatos irányelvek alapján éppúgy a legeldugodtabb kis tanyai indában, mint a legvirágzóbb, a legnépesebb mindkét nemű, minden rendű, rángol szülők gyermekeit nevelő magyar iskolában. Teljes tisztelettel SIMONYI BÉLA, reálgimnáziumi tanár, egyetemi lektor. Nemzetközi tanügyi kongresszus. A Tanítóegyesületek Nemzetközi Szövetsége április 6-tól 10-ig tartja meg idei kongreszszusát Bellinzonában. A napirenden a következő tárgyaik szerepelnek: Tanítóképzés, tanítók életmnyei, az iskola, egyház és állam, az iskola és a népek kiengesztelődése. A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségét a kongresszuson Kemény Ferenc tankerületi főigazgató képviseli. Pálmay Kálmán polgári iskolai szakfelügyelő ünneplése. A Kőbányai Egységes Polgári Párthoz Pálmay Kálmán alelnökit polgári iskolai szakfelügyelővé történt kinevezése alkalmából 23-án 80 terítékes vacsora keretében meleg ünneplésben részesítette. A párt nevében Dongó Orbán ügyvezető elnök köszöntötte fel Pálmay Kálmánt, méltatva 30 éves tanári működését és mindenki által szeretett egyéniségét. Fejér Ottó országgyűlési képviselő a fővárosi egységes párt központjának üdvözletét tolmácsolva, a mai magyar tanár hivatását fejtegette. Kleckner Ferenc a Kőbányai Kaszinó, Havas István igazgató a Polgári Iskolai Tanáregyesület, Simon Lajos igazgató a budapesti polgári iskolai tantestület, Spannberger Alajos elöljáró az elöljáróság, Majka Vilmos evangélikus lekész az evangélikus egyház, Ács Károly elnök a Rákosfalvai Gazdakör, Mikes Béla tanár a Pálmay volt tantestülete, Kreitler Ágoston tanár a budai tanártestület, Kreizler Sándor a Kada utcai elemi iskola, Szelényi István adminisztrátor a kőbányai katolikus egyház, Orbán Zoltán elnök a tisztviselőtelepi egységes pártszervezet, Anghi Ernő társelnök Kőbánya társadalma nevében üdvözölte az ünnepeltet. Beszéltek még halolykal Papp Gyula dr. ügyvéd, ki a jelenlévő Pálmay Lenke főigazgatónőt köszöntötte fel, Hajós Fülöp tanár és Sajó Sándor főigazgató. Az ünnepelt meghatódottan köszönte meg a sok üdvözlést, majd közkívánságnak engedve, mint ismert szavalóművész, elszavalta Sajó Sándor „Magyarnak lenni“ című költeményét. Az ünneplő társaságot a Kiss Károly országos karnagy vezetésével megjelent MÁV ,,Törekvés“ dalárdája gyönyörködtette szebbrrel-szebb dalokkal. Felvétel a Széchenyi Kollégiumba. A Széchenyi Kollégiumot fenntartó országos egyesület, amelynek elnöke Ugron Gábor dr. ny. miniszter, társelnökei pedig Rubinek István dr. és Dési Géza dr. országgyűlési képviselők, s felvételt hirdet középiskolai és szakiskolai növendékek számára. A kollégium kormányzótanácsa ugyancsak felvételt hirdet a kaposvári Ugrón Gábor fiúnevelőintézetbe is. A kérvényeket a kollégium igazgatóságához (Budapest, VI., Podmaniczky utca 41. sz.) kell beadni. IDEGENEK BUDAPESTEN Astoria-szüró: Weisz Willy kereskedő (Bécs), Bárkány Miklós fatermelő (Kassa), Ozorai Lajos tanár (Temesvár), Bodor József magánzó (Bannes), Krausz Moritz kereskedő (Bécs), Balázs Endre ügyvéd (Kolozsvár), Fodor Sándor mérnök (Kolozsvár), Hoffmann Adolf kereskedő (Warnsdorf), Kempler Vilmos tanácsos (Bécs), Weitzenfeld János föklbirokos (Szabadka), Hegedűs Gyula ügyvéd (Libetbánya). Britannia-szálló: Spitzer Sándor tezt viselő (Eger), Ettnfeld Áron utazó (Pozsony), Schwarz Ottó gyáros (Nagykanizsa), Neumann Nándorral magánzó (Debrecen), Mező Ármin kereskedő (Debrecen), Schaffer Dezső gazdász (Nyíregyháza), Beregi Ferenc üzemvezető (Kemence), Krischtof Marino kereskedő (Szófia), Laskof Marino kereskedő (Szófia), Herceg Károly dr. kereskedő (Dunaszerdahely), Klein Vilmos kereskedő (Nagyvárad), Krizsanovics János gyáros (Nyergesújfalu), Roder Gebhard fogtechnikus (Bécs), Herz Mihály dr. orvos (Cegléd), Hacker Ernő kereskedő (Arad), Kovács Pál malomtulajdonos (Békéscsaba), Huszth Jenő tisztviselő (Nagybánya), Steinherz Lajos tisztviselő (Kecskemét), Halmai Vali magánzó (Zseliz), Fodor Endre művezető (Szolnok), Táncos István pénzügyőrtiszt (Ócsa), Kronbach Richfridné magánzó (Berlin), Szixi....iSchy Gyula dr. orvos (Varsó), Valuska Márrzs« utazó (Brürm)* P?*ke»z Sámuelke. reskedő (Makó), Grosz Béla dr. ügyvéd (Tokaj), Ecker László jegyző (Sövényháza), Ság Lajos dr. ügyvéd (Csongrád), Laubmann Alice magánzó (Ausztrália), Kun Ignác kereskedő (Kiskunfélegyháza), Újvári Imre kereskedő (Décs), Farkas Bözsi magánzó (Kaposvár), Opalszky Viktor dr. tisztviselő (Berlin), Rumplon Gró tisztviselő (Detroi), Fletscher Vilmos tisztviselő (Berlin), Goldmann Lujza magánzó (Krakkó), Everz Hetén táncosnő (Hamburg), Schillinger Lipót kereskedő (Gyula), Stein Lázár dr. ügyvéd (Nagybecskerek), Tornán Kálmán dr. ügy* védjelölt (Miskolc), Waldek Mátyás igazgató (Perjámos), Steiner Oszkár kereskedő (Pécs), Pál Károly igazgató (Szeged), Lampel József kereskedő (Szeged), Izsák Zsigmond kereskedő (Debrecen), Müller István dr. orvos (Milánó), Weiinmann Béla mérnök (Nagyvárad), Rádiné Ida dr. magánzó (Kiskunfél*egyháza), Frank Endre dr. ügyvédjelölt (Mis* kolc), Frank Ilus magánzó (Miskolc), Roth Gyula gazdálkodó (Árbánd), Bán Klára szí* nésznő (Kassa), Fenyves Zoltán igazgató (Bukarest), Veszprémi Károly cégvezető (Temesvár), Koch Sándor utazó (Szeged). Britannia-szálló: Schwartz Samu kereskedő (Sándorfalva), Jaasz Mária magánzó (Komárom), Poor Béla dr. főügyész (Baja), Haneber Zoltán dr. orvos (Pancsova), Weisz Károly kereskedő (Gyöngyös, Halász László dr ügyvéd (Cegléd), Vajda Izor kereskedő, (Nyírra), Szemere Pál szerkesztő (Bécs), Felsenburg Dezső kereskedő (Balassagyarmat), Deutsch Elemér kereskedő (Léva), Székács József vezérigazgató (Orosháza), Altmann Henrik kereskedő (Bécs), Ungár Ernő kereskedő (Nyíregyháza), Körmendi István százados (Mátészalka), Ekker László jegyző (Sörvényháza), Spider Jennő kereskedő (Kecskemét), Wöitz Pál tisztviselő (Pápa), Kuthy Sándor dr. ügyvéd (Debrecen), Quilt Izsó tisztviselő (Simon tornya), Bonda Károly egyetemi rektor (Berlin), Ortl Henrik alezredes (Troppau), Pfeiffer Ferenc igazgató (Troppau), Bár Frigyes igazgató (Troppau), Lusztig Lipót szállító (Bécs), Königsberg Olga magánzó (Nagyszombat), Hertel Miksa tisztviselő (Olmütz), Patek Richárd igazgató (Brünnn), Lőrinc Gyula kereskedő (Pozsony), Maimer Heléna tisztviselő (Brünn), Ledtner Miksa tisztviselő (Salzburg), Schmolik Alfréd igazgató (Troppau), Gábor Izidor kereskedő (Pozsony), Reisz Vilmos kereskedő (Nagyszombat), Hajnal Pál tisztviselő (Szentes), Burger Lipótné magánzó (Kassa), Lusztig István kereskedő (Debrecen), Kostya János ékszerész (Debrecen), Metropol-szálló, Soós Mihály tiszttartó (Pusztakengyel), Fischer Antal birtokos (Zirc), Flamm Ignác magánzó (Tiszafüred), Oroce András főjegyző (Tiszaroff), Kaszás Ferenc kereskedő (Gödöllő), Tóth István igazgató (Mosonszentjános), Ganz György kereskedő (Győr), Vitéz Radnay István százados (Kaposvár), Kemény Béla kereskedő (Szalonta), Salamon Béla gyógyszerész (Szigetvár), Boraid Térné hivatalnok (Anensoort), Morgenstein Imre kereskedő (Kéthely), Klein Dezső dr. ügyvéd (Nagyvárad), Spitz Antal kereskedő (Nagyvárad), Rosenbaum Miklós kereskedő (Komárom), Schvarcz Béla kereskedő (Komárom), Vodnyánszky Ferenc gazdász (Moson). Palace-száló: Leckenrenter Ernst kereskedő (Nürnberg), Singer Hugó kereskedő (Maribor), Carmieanu Jean dr. ügyvéd (Bukarest), Hercz Heinrich cégvezető (Bécs), Wappenstein Leopold kereskedő (Bécs), Zweinenthal Ernst hivatalnok (Bécs), Altstock Arthur dr. orvos (Dobéka), Eggert Gusztáv kereskedő (Bécs), Grosz Ferdinánd dr. orvos (Munkács), Kolb Arnold kereskedő (Bécs), Munk Arthur kereskedő (Zyvice), Klopper Max igazgató (Bécs), Royal-szálló, Pinkus Willim magánzó (San Francisko), Göbölyös Irén házt. (Temesvár), Klein József kereskedő (Makó), Reinitz László dr. orvos (Ungvár), Weisz Jenő mérnök (Tapolcsány), Baker Vilmos jegyző (Komját),Szilágyi Béla dr. ügyvéd (Nyitra), Eisler Zsiga kereskedő (Szabadka), Weisz Hermann keres- *kedő (Bécs), Székely László dr. orvos (Sátoraljaújhely), Prossmitz Izidor kereskedő (Bécs), Hell Béla kereskedő (Selmecbánya), Jagán Cecilia házt. (Banska), Wiener Jenő dr. igazgató (Pozsony), Haas Oszkár igazgató (Pozsony), Lebovits Izidor kereskedő (Szatmár), Olaoh Kazl kereskedő (Prága), Miliczer József dr. ügyvéd (Szilágysomlyó), Grosz Hugó igazgató (Békéscsaba), Sárosy Ödön kereskedő (Bukarest), Fleischmann Fülöp igazgató (Bécs), Hohenberg Brúnó kereskedő (Bécs), Fényes Jenő dr. ügyvéd (Debrecen), Schnabel Dávid kereskedő (Bécs), Szabó Gyula kereskedő (Nyitra), Klein Árpád kereskedő (Nyitra), Schmott Istvánná házt. (Perkáta), Zeisler Sándor igazgató (Szeged), Kernstock Nándor tanár (Szeged), Fonféder Mózes kereskedő (Békéscsaba), Blumenthal Pál kereskedő (Gödöllő), Hirsch Oszkár kereskedő (Bécs), Loeb Marcell kereskedő (Strassburg), Klein József kereskedő (Miskolc), Pollák Béla kereskedő (Temesvár), Deutsch József birtokos (Pozsony), Berényi Simon kereskedő (Nagybánya), Margulicz Norbert kereskedő (Bécs), Robert Douglas kereskedő (London), Kaufer Anton kereskedő (Heregova), Fehér Andor igazgató (Debrecen), Neu László kereskedő (Nagykőrös), Markovics Ignác kereskedő (Szatmár), Frischmann Ervin gazda (Nagykálló), Sugár Rezső dr. orvos (Buziás), Micsory Charles kereskedő (Batávia), Klein Sámuel birtokos (Ajak), Gajdács Jánosné házt. (Békéscsaba), Mendel Imre kereskedő (Jászberény), Reich Miklós kereskedő (Kassa), Herskovits Ármin birtokos (Nagymihály), Lichtenstein Leopold kereskedő (Bécs), Görög Gyula dr. ügyvéd (Kassa), Gerlach Marie házt. (Breslau), Ofner Pál kereskedő (Bér), Elfer Ignác bérlő (Lucfalva), Chrastecky Friedrich soffőr (Tapolcsány). CÍMEZZE ÚGY A TÁVIRATOT, HOGY címzettet tudakozódás nélkül MEG LEHESSEN TALÁLNI.