Budapesti Hírlap, 1929. május (49. évfolyam, 98–120. szám)

1929-05-11 / 105. szám

Bámulni, 1929 mäjns fl. (TOS. n.) BöDÄPESTI fllRllff Borpiac, (máj. 10.) (Magyar Mezőgazdák Borosztályának jelentése.) Múlt heti jelenté­sünk óta a helyzet nem változott. A piac még tovább lanyha. Eladás kevés jött létre, s az utóbbi időben az amúgy sem nagy export gyengült. Árak: parasztárú hektoliter- és Maxigand-fokonként 2,20—2,40, magasabb fokú boroknál 3 pengőig. Urasági tételeknél alacsonyfokú boroknál 2.50—3.00 pengőig, magasabb fokú boroknál 3.00—3.80 pengőig minőség és literenként. Magasabb fokú, külö­nösen nemesebb fajborokért egyes helyeken magasabb árakat is fizetnek és ilyenek iránt mutatkozik némi kereslet. A fagykárok nagy­ságát még mindig nem lehet pontosan meg­állapítani, mert sajnos az áprilisi rossz idő­járás következtében a szőlők fejlődése pár héttel visszamaradt. Állatpiac: Sertésvásár, (máj. 10.) Ferencvárosi nyílt­ Vásár: Felhajtás 2467 darab, eladatlan 256, el­adatott 2211 darab. Angol hússertés a felhajtás­ban 136 darab volt. Arak­­la uradalmi nehéz ■értés páronként 300 kg-on felül 1.82—1.85, kiv. 1.87, közép páronként 250—280 kg-ig 1.82—1.84, szedett közép páronként 220—260 kg-ig 1.74— 1.85, kiv. 1.88, könnyű páronként 180—210 kg-ig 1.60—1.78, kiv. 1.82, silány páronként 100—160 kg-ig 1.16—1.58, szedett öreg Ila 1.40—1.64, la öreg nehéz páronként 300 kg-on felül 1.68—1.71, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg-ig la 1.70—1.80, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg-ig Ila 1.50—1.62, könnyű angol süldő páron­ként 80—100 kg-ig 1.36—1.48, zsír 2.30, zsírsza­lonna 2.30, lehúzott félhús nagyban 1.79—2.36, kiv. 2.40, vágott sertés 1.90—2.26, kiv. 2.28, 3 darabos sózott táblás szalonna 2.00, 4 darabos sózott táblás Szalonna 1.94 fillér kg-ként. Csikágó, (máj. 10.) Terménytőzsdezárlat: máj.9. máj. 10. Búza irányzata: lanyha kissé javult májusra 103/» 103*/­ júliusra 1077/e 108 szeptemberre IHV2 111*/« Tengeri irányzata: lanyha javult májusra 84*/» 841/» júliusra 87 883/s szeptemberre 895/a 00 Zab irányzata: tartott májusra — 46 júliusra — 44 szeptemberre — 42'/s Rozs irányzata: lanyha tartott májusra 876/» 871/« júliusra 875/« 87*/* szeptemberre 001/* 90*/s Winnipeg, (máj. 10.) Terménytőzsdezárta máj. 9. máj. 10. Búza máj 1103/» 1117/s júl. 112*/* 113 db okt. 113»/* 1141/« Zab máj. — 45»/* júl. — 46*/* Liverpool, (máj. 10.) Terménytőzsdezárlat máj. 9. máj. 10. Búza máj. 7 sh 9*/* d 7 sh 8V2 júl. 8 sh 6V2 d 7 sh 11*/* ok­t. 8 sh 41/* d 8 sh 31/* Newyork, (máj. 10.) Termény­tőzsde­zárl­at máj. 9. máj.­­ Búza 2. sz. redintter 121V2 127*/ 2. sz. hard winter 118*/* 118*// 1. sz. north. Manitoba 123*/s 1238/ Takarmányárpa — 73 Rozs western II. 971/* 97*/ Tengeri mixed western II. 991* 995/ Búzaliszt first spring clear 500—540 500—n­ Csikágó, (máj. 10.) Sertészsirzárlat: máj. 9. máj.10. máj. 11 -55 11.60 júl. 11.90 11.90 szept. 12.25 12.275 BUDAPESTI RÁDIÓMŰSOR Szombat, május 11. 9.15. A m. kir. 1. honvéd gyalogezred zene­karának hangversenye. Vezényel: Fri­­csay Eichard zeneügyi igazgató. 1. Fahrbach: Magyar népdal — induló. 2. Strauss: Gross Wien — keringő. 3. Kéler: Csokonay — megnyitó. 4. Urbach: Ábránd Smetana műveiből. 5. Rubinstein: Melodie. 6. Moréna: „Von Ohr zu Ohr“ — egyveleg. — 7. Strauss: Éljen a magyar. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 13.00: Déli harangozó az Egyetemi templom­ból, időjárás jelentés. 13.05: Hangverseny. Közreműködik: Czakó Leona (ének), Sonkoly István (hege­dű) . Zongorán kísér: Pongrácz László. 13.35: Hírek. 13.35: A hangverseny folytatása. 1.00: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­­jelentés. 3.30: Hírek, élelmiszerárak. 4.00: A Magyar Országos Cserkész Szövet­ség előadása. Gyökössy Endre cser­készparancsnok felolvasása: „A cser­készjelvény jelentősége“. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­­jelentés, hírek. 5.10: Lukács Gyula dr. m. kir. p. n. fogal­mazó, az Országos Magyar Katolikus Eszperantó Egyesület főtitkára elő­adása: „Az 1929 augusztusában Bu­dapesten tartandó eszperantó világ­­kongresszus' ‘. 5.40: Benedek Rózsi előadása: „A tánc" a rádió házitriójának közreműködésével. 6.45: Kovrig Béla dr. egyetemi magántanár előadása: „A munkaadó és a munkás a társadalombiztosítás keretében.“ 7.10: Zathureczky Ede hegedűművész hang­versenye Dióssy Edith a m. kir. Ope­raház művésznője közreműködésével. Zongorán kísér Herz Ottó dr. 1. Mo­zart: Zongora-hegedű szonáta. Es­­dur. (Köchel 481. szám.) Allegro molto, Adagio. Allegretto convaria­­zioni. (Előadják Zathureczky Ede és Herz Ottó dr.) 2. Dióssy Edit számai. 3. Saraente: Zigeunerweisen. (Zathu­reczky, zongorán kísér Herz Ottó dr.) 8.40: Előadás a Stúdióból, Rákosi Szidi ju­bileuma alkalmából. 1. Szász Károly V. b. t. t. bevezető beszéde. 2. „Sári bíró“ vígjáték, három felvonásban. Irta: Móricz Zsigmond. (Az előfor­duló dalok Bartók—Kodály gyűjtésé­ből.) Rendező: Hegedűs Tibor a Víg­színház rendezője. Személyek: Sári bíró — Somlay Artur. A bírómé — Rákosi Szidi. Jóska, legifjabb fiuk — Fekete Pál. Térkő, egyik menyük — K. Miszlay Ilona. Pista, aannak gyer­meke — Gajári Klári. Pengő kovács — Kiss Ferenc. Lizi, a leánya — Vándory Margit. Hajdók sógor — Bonkó József. Manci — Sándor Böske. Veroni — Bera Paula. Gedi —• Pethes Sándor. — Tügyi koma — Köpeczy-Boócz Lajos. Gügye — Ke­leti László. Utána körülbelül 11.00. Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelen­tés és jó versenyeredmények. Majd: Farkas Jenő és cigányzeneka­rénak hangversenye a Spolarich­­káváházból Vasárnap, május 12. Újsághírek, kozmetika. Egyházi zene és szemtbeszéd az Egye­tem-téri templomból. Szemtbeszédet mond Tóth Tihamér dr. e. apát, egy. tanár. Unitárius istentisztelet a Koháry­­utcai templomból. Prédikál Józan Miklós lelkész. Pontos időjelzés és idő­járásjelentés. Szimfonikus zenekari hangverseny. Vezényel Unger Ernő karnagy, a Ze­neművészeti Főiskola tanára. Közre­működik: Vinkovich László operaéne­kes. Magyar hangverseny. 1. Doppler: Ilka — megnyitó. 2. Járay: Virág és pillangó. Bemutató előadás. 3. König Péter: Humoros szvit. Első rádióelő­­adás. 4. Brahms: Magyar táncok. 5. a) Erkel: Bánk bán, nagy ária; b) Hubay: Ária a „Karenin Anna" c. operából; c) Tarnay: Te a tavaszt... Zenekari kísérettel énekli Vinkovich László. 6. Liszt: I. magyar rapszódia. „Anyák napja". 1. Bevezető beszéd. Elmondja Keresztény István. 2. Köl­temények: a) Gyulai Pál: Éji látoga­tás; b) Vörösmarty Mihály: Szegény asszony könyve; c) Heine: A kevlaari búcsú. Elmondja Harsányi Gizi. 3. „Anyák"­­. Szomorújáték egy felvonás­ban. Szabó Mária novellája alapján írta Somody Pál. Személyek: Péter székely parasztlegény — Somody Pál. Ágnes, az anyja, megtört öregasszony — Breznay Anna. Sári, szintén öreg­asszony — Szabó Irma. A m. kir. földmívelésü­gyi miniszté­­rium rádióelőadássorozata. Saas Gá­bor gazd. akad. rendkívüli tanár: „A fogatos kapák és használatuk". 4.00. Rádió Szabad Egyetem. 1. Goudimel énekkar számai. Vezényel Lajtha László dr. 2. Parassin József dr. fő­orvos előadása: „A tüdőbaj“. 3. A Goudimel-énekkar számai. Vezényel Lajtha László dr. 4. „A falu és a könyv". Bodor Aladár. Utána: Pontos időjelzés, időjárás­­jelentés. Kabarédélután. Rendező Hegedűs Ti­bor, a Vígszínház rendezője. Konferál Szentiványi Kálmán. 1. „Fogadjunk" 3.30: 5.35. Becseréljük régi, használt aramonsion lemezeit dar­abonként P 3.50 ráfizetéssel „ODEON“ lemezekre. Táskagépek már P 33-tól Dénes Testvérek R. T. VI., Teréz-körút 26 Tréfa. Irta Szilágyi László. Szemé­lyek: A tapasztalatlan úr — Pethes Sándor. A költő — Szentiványi Kál­mán. A hölgy — Faragó Erzsi. 2. Kiss Ferenc, a Magyar Színház mű­vészének énekszámai. Zongorán kísér Polgár Tibor. 3. Szász Ila magán­száma. 4. „Szép Salamon Sára“. Fa­lusi történet. Irta: Zilahy Lajos. Játszók: Rózsahegyi Kálmán, Gomba­szögi Ella, Kiss Ferenc. 5. Kállay Angela énekszámai gitárkísérettel. 6. „Péter a B-listán". Kisvárosi törté­net. Irta Péczely József. Személyek: Péter — Rózsahegyi Kálmán. Juli — Gombaszögi Ella. Pincér — Bo­rosa Géza. András — Hosszú Zol­tán. Bíró — Szentiványi Kálmán. Jegyző — Tihanyi Béla. Z. Kiss Fe­renc, a Magyar Színház művésze ma­gyar nótákat énekel Sovánka Nándor és cigányzenekarának kíséretével. E műsor szünetjében körülbelül 6.10: Részletes sporteredmények. 6.30: Gramofonhangverseny. 1. Leonca­vallo: Kacagj Bajazzo (Flera). 2. Mascagni: Ária a „Parasztbecsü­let'‘- ből (Giannini). 3. Puccini: Templom­ária a „Toscá“-ból (Gigli). 4. Nu­­tille: Mama mia, nápolyi dal (Schipa). 5. Wagner: Ária a „Tannhäuser“ - ből (Melchior). 6. Verdi: Ária a „Traviata"-ból (Buffo). 6.55: A „Francesca da Bimini" ‘ című opera cselekményének elmondása és az elő­adás színlapjának felolvasása. 7.00: A m. kir. Operaház „Francesca da Bimini“ előadása. Dalmű három fel­vonásban, 4 képben. Irta Gabrielle D'Annunzio. Operaszöveggé alakította Tito Eicordi. Fordította Lányi Vik­tor. Zenéjét szerzette Riccardo Zan­­donai. Vezényel Failoni Sergio. Ren­dezte Márkus László. Az első felvonás után körülbelül 7.50. Részletes sport- és lóversenyeredmé­nyek. Utána körülbelül 1030: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Majd Pertis Jenő és cigányzenekará­nak hangversenye a Britannia nagy­szállóból. TELEFON HÍRMONDÓ: A műsor egész nap azonos a rádió műsorával. Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság A szerkesztésért Csajb­ay Ferenc főszerkesztő felel. Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László. 9100 10.00 13.15 1100 11.15: 3.30. 1 TENDERTÁNC REGENY ♦ IRTA: AHDAI ERNŐ 43 ■— Szóval te az Operához kerülsz? !— Még nem biztos? !— Ha meghallgatnak, nem engednek el töb­bet. Majd meglátod! És Klári hova szerződik jövőre? — fordult a lányhoz Lithván. — Hát kérlek, azt még nem tudjuk. Én leg­jobban szeretném, ha egészen áttérne a pró­zára ... Ha megfelelő gázsival el tud helyez­kedni, Pestre szerződik ő is. Ha nem, akkor egyáltalán nem megy szerződésbe. Éppen elég gondot ad majd neki a háztartás — mondta nagy buzgalommal Kalotai. De Klári, aki eddig mosolyogva hallgatott, most kicsit elkomolyo­­dott és halkan, de nagyon határozottan mondta: — Én játszani akarok. Azért a háztartást el tudom majd látni! •— Klárinak tényleg kár lenne lemondania a színpadról — szólt komolyan Lithván. — Még sokat kell tanulnia, de nagyon tehetséges. Én is azt hiszem, prózai szerepeket kellene játszania ... — Hát én se mondom, hogy végleg hagyja ott a színpadot — simogatta végig a lány haját­­Kalotai. — Csak azt nem akarom, hogy olcsó pénzért dolgozzon, mert reméljük, hogy arra nem lesz semmi szükség. — Igazad van. Végeredményben ez is csak pénzkérdés — gyújtott szivarra Lithván. — A megfelelő kereteket, amelyben élni akartok, neked kell megteremtened. Klárinak csak az lehet a feladata, hogy ezt a keretet megtöltse stílussal és színnel. A ti házasságtoknak semmi­esetre sem szabad aféle szokványos művész­házasságnak lenni, ahol állandó kötéltáncot kell járnia két embernek értékek és érzések össze­ütközése között. Azt hiszem, ti ketten kölcsö­nösen tudjátok, mit értek és tisztában vagytok az áldozattal, amelyet egymásért hoztok, amikor összeházasodtok. Amíg egy magatokfajta mű­vészember szabad, addig — a művészete érde­kében, ha ez úgy kívánja — joga van kissé felelőtlenül is elbánni a maga életével. De ami­kor megfogjátok egymás kezét, hogy együtt maradjatok, ezzel már komoly és súlyos felelős­séget vállaltatok egymás életéért! Mialatt beszélt, egy sárga ceruzával játszott és nem nézett rájuk. Most kicsit elhallgatott és maga elé révedt, mintha sokszor végiggondolt dolgok futnának fején keresztül. Hirtelen elmo­solyodott és folytatta: — Én egyszer erről regényt akartam írni. Művészemberek szerelméről lett volna benne szó. Ha jól emlékszem, neked beszéltem is erről valamikor — fordult most Kalotaihoz. — Szép regény lett volna, ezt most már nemcsak hinni, mondani is jogom van, hiszen most már bizo­nyos, hogy nem fogom megírni soha. „Tenger­tánc“ lett volna a címe... Soha nem mertem belefogni, mert vajúdott bennem a gondolat, szabadié csak szerelemről regényt írni?!... Akkoriban úgy éreztem, a legnagyobb és leg­több az életben az, amikor elindul egy lélek társtalanul és magányosan és egyszer csak összeakad egy másik lélekkel. Egy tétován ki­nyújtott kéz ráeszmél egy másik kéz erős, bizó szorítására és megfogja azt, nem ereszti el egy­mást többé a két kéz. Úgy képzeltem, hogy bármi töltse is ki egy emberélet napjait, este, amikor már lefeküdt és eloltotta a lámpáját, az elalvás előtti pillanatban, amikor az ember saját magával szemben is a legőszintébb, végig­gondolja az elmúlt napot. És ilyenkor, ha nem maradt benne a tovatűnt napból egy kézszorítás, lopott tekintet, halk üzenet, akkor elszomorító magányosságának érzése társul a süket éjszaká­hoz, amelyben elalszik. A „Tengertánc“ életet­ betöltő, nagy szerelemről szólt volna, amelynek a végén maga az érzés élt volna csak függet­lenül az érzés tárgyától! Erről akartam regényt írni... — És miért nem írt? — kérdezte Klári. —• Nem is tudnám megmondani. Úgy lesz valahogy, hogy addig gondolkoztam rajta, amíg elvesztettem benne a hitemet. Ilyen érzésekről nem szabad gondolkodni, mert akkor szándé­kokká degradálódnak. Ma már nem is izgat ez a regényterv. Talán majd egyszer, ha már sok mindent elintéztem magammal, ami ma még nyugtalanít és fáj ... Egyébként legközelebb Michelangelóról szeretnék tanulmányt írni. A férfiembernek, ha művész is, örök küzdelem az élete, amelyben lényének két alkotóeleme, a férfi és a művész ölik, tépik, szakítják egymást állandóan és egyik se hajlandó alárendelni magát a másiknak. Örök küzdelem ez minden művészéletben és eredménye, hogy idővel az élettel együtt ez a viaskodás is megszűnik, de megmarad a műalkotás! Ezt akarom Michel­angelo példáján kicsit közelebbről megvilágí­tani. De most látom, — fakadt hirtelen nevetős jókedvre — hogy én itt művészfilozófiai előadá­sokkal untatom magukat! Kérem, ne haragud­janak érte!... —• Engem nagyon érdekelt, amit mondott — mondta melegen Klári. — Engem is — fojtott el egy kis ásítást Kalotai. Azután órájára pillantva, hirtelen fel­állt. — Mindjárt félhét! Indulnunk kell! Hát akkor számítunk rád, pajtás? — Feltétlenül! — biztosította őket Lithván, mialatt felsegítette Klári kabátját. Egészen a kamuig kísérte őket. Ott elbúcsúz­tak még egyszer. Azután még utánuk nézett, ahogy karonfogva végigmentek az utcán és mi­előtt befordultak a sarkon, Klári hangosan fel­­kacagott valamin. Ezt a kacagást visszavitte magában a szobájába, ahol még ott érzett a leány parfümjének egy elkésett foszlánya a rozzant bőrkanapén. (Folyt, köv.) 16

Next