Budapesti Hírlap, 1929. június(49. évfolyam, 121–145. szám)

1929-06-18 / 135. szám

Kedd, 1929 Június. 18. (135. sz.) Budapesti Hírlap József királyi herceg a szegedi 46-os ezred hősiességéről SZEGED, jún. 16.­­ Impozáns keretek között ünnepelte Sze­­ged-Felsőtanya népe hősi emlékszobrának lelepzelését, amelyen részt vett József kir. herceg, a 46-osok volt parancsnoka is. A szegedi előkelőségek soraiban ott voltak: Glattfelder Gyula megyéspüspök, Aigner Károly főispán, Somogy Szilveszter dr. polgármester, Bokor Pál helyettes polgár­mester, Várhelyi József pápai prelátus, Fluck Dezső miniszteri tanácsos, Guócz Béla rendőrfőtanácsos, Kogutowicz Károly egyetemi tanár, Svoboda József és még so­kan mások. József királyi herceg elé lovasbandérium ment és Aigner Károly dr. főispán fogadta a határban. A templom előtt közvetlenül felállított diadalkapunál Somogyi Szilveszt­­er dr. polgármester rövid beszédben üd­vözölte József királyi herceget, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést A királyi herceg ezután a templomban csendes misét hallgatott, amelyet László János felsőtanyai plébános mondott. Vána villásreggeli volt a paplakban. Tizenegy órakor kezdődött meg a szo­­bareleplezési ünnepség. Először László Já­nos felkérte a királyi herceget, hogy lep­lezze le a szobrot. A szobor leleplezése után József királyi herceg megkoszorúzta az emlékművet és nagyhatású beszédében a többi között ezt mondta: — Doberdó fensíkján, mint a bőszült tenger hullámai jöttek az ellenfelek, roha­mot roham után intézve Szeged fiai ellen, akik úgy mint a szika a tenger verését, visszalökték az ellenség támadását, amely mind összeomlott, mint a hullámok, habbá törve. Szeged fiai ott állottak és közöttük anuntyi sok hős fiú, aki többé nem tért vissza­. Ott maradtak — mondhanám őrsé­gen, m­et­t maradtak a Kárpátok szélein. Ott maradtak Erdély határain, egyszóval ezeréves szent határainkat őrzik addig, míg feltámadás lesz. — Úgy érzem, hogy ők szintén eljöttek ide hálálért lélekkel, hogy megköszönjék Szeged-Felsőt­anyának, hogy ily szép em­lékben örökítette meg nevüket. Eljöttem én is, mint szerető hadv­ezéseik, eljöttem, hogy Szeged-Felsőtanya lakosaival együtt hálás szeretettel hódoljak eléküknek és ígéretet tegyünk mindannyian e szent he­lyen, hogy arra, amit ők tőlünk kívánnak, mindenkor lelkes örömmel készek va­gyunk. ,Élünk és halunk e hazáért Ezután Somogyi Szilveszter dr. Szeged város koszorúját helyezte el, Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök pedig felszentelte az emlékművet. Délben dísze­béd volt, amelyen Aigner Károly főispán a kormányzóra mondott felköszönntőt. Indítványára a jelenlevők táviratilag fejezték ki hódolatukat a kor­mányzó iránt. Nyáry György kereskedelmi iskolai igazgató a mezőgazdasági egyesü­let elnöke felköszöntőjét József király her­cegre mondotta, megköszönve a szegedi volt 46-os ezred dcsőségét, hősiességét han­goztat­­tsa. Végül Veress József igazgató-tanító kö­szöntötte fel Glattfelder Gyula megyés­püspököt, aki meleg hangon válaszolt. „A POTYAUTAS“ a párizsi ünneplés közép­pontjában PÁRIZS, jún. 17. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Sárga Madár, amely délután 5 óra 50 perckor star­tolt Caceauxból, ahol benzint vett fel, vasár­nap este 8 óra 44 perckor megérkezett a le­­bourgeti repülőtérre. Le Bourget repülőterén egész napon át nagy tömeg várta a Sárga Madarat, s kitartott az esti órákban is, ami­dőn három órán keresztül szakadatlanul zuho­gott az eső. A tömeg az óceánrepülőket és a potyautasát is leírhatatlan lelkesedéssel fo­gadta. Amidőn a pilóták kiszállottak a gép­ből, elsőnek Laurent Eynac légügyi miniszter sietett hozzájuk, kezet szorított velük és a kormány nevében üdvözölte a hős repülőket. A lapok ma hasábos tudósításokat közöl­nek a francia óceánrepülők tegnapi párizsi megérkezéséről. A pilóták hosszú interjúkban nyilatkoznak útjuk lefolyásáról és apró in­cidenseiről. Az érdeklődés középpontjában természetesen a potyautas, Schreiber Artur áll A 22 éves fiúról kiderült, hogy magyar származású. Szülei harminc évvel ezelőtt ván­doroltak ki Magyarországról s a fiú már az amerikai Portlandban született. Schreiber Artur elmondotta, hogy azért lopódzott a gépbe, mert híres ember akart lenni és szer­ződéshez akart jutni valamilyen színházban, vagy moziban. Szülei tudtával és beleegyezés­­ével cselekedett. Atyja kevéssel a start után szikratáviratot adott fel a francia pilótáknak, amelyben arra kéri őket, vegyék pártfogá­sukba fiát és segítsék meg abban, hogy szer­ződéshez jusson. Az apa a táviratban fia éle­téért is felelőssé teszi a pilótákat. Midőn Lotti pilóta útközben ráakadt a potyautasra és sze­mére vetette, hogy hallatlan könnyelműségével nagy veszedelembe hozta a repülőgép utasait, Schreiber Artur azt válaszolta, hogy a maga életét szintén kockára tette. A pilóták taliz­mánja, a kéthónapos krokodilus az egész uton aludt. Csak Párizsban ébredt fel, ahol nagy hápogással rögtön értésére adta gondo­zóinak, hogy éhes. Hatalmas darab beafszeket fogyasztott el. Berszevicsy Albert — And­rássy Gyula grófról A Magyar Tudományos Akadémia évadzáró ülései A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután tartotta nyári szünet előtt utolsó két ülését. Előbb a második osztály ülése folyt le, melyen Forster Gyula báró elnö­költ. Az ülésnek egyetlen tárgya volt: Bar­tók György levelezőtag bölcsészeti érteke­zése: Az eszme filozófiai vizsgákba címmel, amelyet Dékány István dr. olvasott föl. Ezután az évadzáró összes ülés követke­zett, melyen Berzeviczy Albert elnökölt. Megnyitóbeszéde Andrássy Gyula gróf igaz­gatósági és rendes tag elhunytéról való megemlékezés volt. A beszéd főbb részei a következők! ■ : *t —­ Andrássy Gyula azok közé a ritka egyé­niségek közé tartozott, akiknek jelentőségét az öröklött nagy név alig növelhette, annyira kimagaslott még politikai ellenfeleitől is el­ismert rendkívüli természeti adományai, a közpályára való képzettsége és hivatottsága, valamint tiszta és előkelő jellemtulajdonai által.­­ Fényes tehetségét már kora fiatalságá­tól gondosan kiművelvén, egyike volt hazánk­ban a politikailag legiskolázottabb, a legszé­­lsebb látókörű, leggazdagabb ismeretekkel rendelkező fejeknek. Politikai képzettsége, mély történelmi és közjogi tudásban gyöke­rezett, s Akadémiánkhoz való hozzátartozása nemcsak államférfiúi jelentőségén és parla­menti szónoki szerepén, hanem főképp azon a fényes irodalmi működésen alapult, mely a publicisztikát a tudományos felfogás és ítélet magasságaiba emelve, neki Akadémiánk nagyjutalmának babérját szerezte meg s iro­dalmunkban maradandó, díszes helyet biz­tosít. — Főműve: A magyar állam fennmara­dásának és alkotmányos szabadságának okai, bár sajnálatosan befejezetlen, meglevő három kötetében alapvető jelentőséggel bír, mint a magyar történelemnek politikai, jogtörténeti és történetbölcseleti mélyreható és a legma­gasabb szempontokra emelkedő elemzése. Egy­úttal — kivált első részében — a legfigye­lemreméltóbb kísérlet a magyar történelmi fejlődés európai beállítására, főképp annak a középkor folyamában az angol történelmi párhuzamok világításában való megjelenítése által. Andrássyt konzervatív felfogása mégis nagy elfogulatlanságra képesíti e művében s ennek köszönhetjük egyes történelmi tények­nek és alakoknak az igazságot legjobban megközelíthető jellemzését. Műve utolsó ré­sze már majdnem egészen jogtörténeti jel­legű s bár fejtegetései nem érnek a Prag­­matica Sanctióig, az előzmények biztos meg­ítélése megbízható eligazodást nyújt bizonyos osztrák közjogi tanokkal szemben. — Andrássy egyik főtörekvése e művében: nemzete valódi jellemének megismerése, mi­közben szépen és nemesen jut érvényre csüggedetlen hite a magyar nemzet történelmi hivatásában. „Más népek fejlődése — írja ő — a dicsőség ragyogóbb csúcspontjait, a politikai eredmények fénylőbb korszakait tün­teti föl, mint a miénk. De egyik sem tesz túl rajtunk a nemzeti érzés mértékében és állandóságában. És sehol sem fakadt ez ér­zésből szívósabb munka, állhatatosabb ki­tartás, becsesebb, mert nehezebben kivívható eredmény, sehol sem párosult ez az érzés töb­b politikai belátással és föllobbanó vé­rünk mellett is higgadtabb megfontolással, mint nálunk.“­­ Reméljük, hogy Andrássynak ez a meg­állapítása meg fogja őrizni érvényét nemze­tünk legújabbkori katasztrófája után is és sötét jelenünkből biztató világot fog vetni jövőnk útjára. A mélyhatású beszéd végén az elnök indít­ványára Andrássy Gyula gróf elvesztése fe­letti gyászát jegyzőkönyvébe iktatta az Aka­démia. Balogh Jenő főtitkár a folyóügyekről tett jelentést, aminek kapcsán bejelentette, hogy a Nemzeti Múzeum átiratának megfelelően a régészeti ásatásokra megszavazott tízezer pengőből a nyárra — mert most folynak a munkálatok — további összeget folyósít az Akadémia. Az új bizottságok, melyeket az Akadémia megszervez, ősszel alakulnak meg, akkor vá­lasztják meg elnökeiket, titkáraikat, rendes és külső tagjaikat ­­k Az indián felaszalás titkát elleste egy magyar ültetvényes Hozzánk is eljutott az ecuadori emberfej­­kereskedelem híre. Az ottani bennszülött Jiuart-indiánoknál, akik állandóan harcban állanak egymással, az a nemzedékről-nemze­­dékre átvitt szokás, hogy a harcban elesett ellenfél fejét levágják és egy eddig ismeret­len eljárással megaszalják, mumifikálják, úgy, hogy az emberfej híven megtartja ere­deti formáját, nem változnak rajta az arc­vonások sem, csak éppen negyedrészére asza­­lódik össze. Ezeket a mumifikált emberfeje­ket a csaták után diadalmi jelvényekként hordozzák körül. Később gyermekek játékává lesznek. A vadonban teljesen elértéktelened­nek ezek a fejek, ha azonban civilizált vi­dékre kerül ki egy-egy fej, nagy értéke lesz. Argentínában az amerikai turisták száz-száz­ötven perui forintot is adnak egy ilyen meg­aszalt fejért. Ez külön exotikus árucikk Dél­­amerikában. Ecuador kormánya az elszapo­rodott gyilkosságokat erre a fej kereskede­lemre vezeti vissza és ezért a mumifikált fe­jekre­­­ kiviteli tilalmat rendszeresített. Az ecuadori aszalt fejnek nagy tudomá­nyos irodalma van már, de a kicsinyítő el­járás tikára eddig nem jött rá senki. A tu­dományos világot bizonyára érdekelni fogja, hogy a fejsorvasztás titkát Délamerikából magával hozta Budapestre egy volt ecuadori ültetvényes és azt tudományos körök ren­delkezésére bocsátotta tudományos kísérleti céljaira. A budapesti egyetem élettani inté­zete a világon az első, ahol a mumifikáló eljárást bemutatták. Az érdekes kísérletet legutóbb mutatta be az egyetemen Gömöri Oszkár volt délamerikai ültetvényes. Gömöri valamikor katonatiszt volt és 1922-ben ment ki szerencsét próbálni Ecuadorba. Ott először Guayaguáben telepe­dett le, de a vidék annyira maláriás volt, hogy tovább vándorolt, egy­re beljebb a vad vidé­ken. Volt Rio Bambában, majd az ország északkeleti részében vonult az úgynevezett Orient-vidékre. Ott az óriási vadonban, ahol száz­ezerötszáz főnyi törzsek élnek, hosszú ideig tartózkodott és ott ismerkedett meg a fejaszálási eljárással. A benszülöttek, akik a gucchua (kuesua) nyelvet beszélik, az aszalt fejet cancának hívják. Primitív módon élnek az Ucayalé folyó partján, a Cordillerák lábá­nál, a szinte járhatatlan ősvadonban, ahol éj­szakai sötétség van állandóan a sűrűn össze­nőtt fák miatt. A folyó partjait időnkint föl­keresik fehér vadászok is, mert a kócsagok olyan tömegekben tanyáznak ott, hogy hatal­mas területek olyanok, mintha hó borítaná azokat. Különös vegyi szerekbe mártott és hosszú kifúrt nádból kilőtt nyíllal ejtik el a benszülöttek a kócsagokat. Az állat, ha meg­sebesül, összeesik, de néhány óra múlva magá­hoz tér bódultából. A benszülöttek különösen az orvosi tudományokban művelnek csodákat. Egy ismeretlen összetételű kenőccsel bekenik a fájó fogat és utána fájdalom nélkül kézzel kihúzzák. Valami ismeretlen orvossággal tel­jesen meggyógyítják a maláriát is. Az indiánok csodálatos őskultúrája még a fémiparban is jelentkezik. Acélkeménységűre edzik az ezüstöt és a rezet is. Ez a különös, primitív nép halálra van ítélve. Náluk terem meg és terebélyesedik a koka­fa, és a benn­szülöttek annak leveleit rágják. A kokalevél­­rágó bennszülöttek három napig is kibírják vándorlásaik közben étlen-szomjan, sőt a bó­­dítószer hatása alatt szervezetük teljesítő­képessége az éhezés ellenére is fokozódik. Er­ről a vidékről terjedt el az egész világon a kaka, amelynek nálunk már kokain a neve. Itt a kultúra szűk területre szorítja romboló ha­tását, ott korlátlanul pusztít. Farkas Géza dr. egyetemi tanár, orvoskari dékán, az élettani intézet igazgatója szerint Gömörinek teljesen sikerült felaszalási kísér­lete a rendelkezésre bocsátott állatkadevere­­ken. Az állatok feje természetes nagyságuk negyedrészére zsugorodott össze az eljárás kö­vetkeztében, amelyhez Gömöri kavicsot, meleg­vizet, forró homokot használt, miután a fejek csontrészeit eltávolította. 7 Tel.: stut. 292-36 Tel.: sut. 296-46. VEZÉR-­KÉPVISELET SCHWEITZER JÓZSEF ÉS FIA SZABADSÁG-TÉR 18. (TŐZSDEPALOTA). Ellenfét Törökország és a szovjet közeli SZTAMBUL, jún. 16. Szovjetoroszország és Törökország gazda­sági viszonyában éles feszültség támadt. A szovjet hatóságok lefoglalták az Oroszország­ban élő török kereskedők árucikkeit és bank­­betétjeit. Ezek a zaklató intézkedések Török­­országban nagy felzúdulást keltettek. Az an­­golai szovjet­ nagykövet szabadság címén el­utazott, távozását a két állam viszonyának megromlásával hozzák összefüggésbe. A nemzetközi lovaspolómérkőzés A Magyar Polo Club gyönyörű margti szigeti pályáján vasárnap délután két döntő, mérkőzést bonyolítottak le. Először került sorra a Hatvany Károly báró által adományozott „Nemzeti Hendikep Kupádért folytatott küzdelem, amelyben az előreérkőzésben győztes frankfurti „Blue Boys"-ok (Kristóf hesszen­i herceg, v. Passa­­vant, Railston ezredes és Spicer kapitány) meg a tavalyi védő „Vörös ördögök“ (ifj. vitéz Horthy Miklós, E. D. Holder, D. W. Morgan és ifj. Bethlen István gróf) vettek részt. A hat­ehukkerre menő játékban a magyarok egy fél gól előnnyel indultak. En­nek ellenére a németek hatalmas játékrutinja előtt ez alkalommal meg kellett hajolniok. A heves és izgalmas mérkőzés 9:5 és fél arány­­ban a németek javára végződött. A frankfurtiak közül különösen kiváltak Railson és Spicer, valamint Kristóf hesszeni herceg. A magyar csapatban figyelemre mél­tóan szerepeltek ifj. Bethlen István gróf és W. D. Morgan. Amilyen leverően hatott ez az eredmény a közönségre, olyan lelkesedést keltett a Sorg Antal által adományozott „Rákosi díj “-ért folytatott fölényes játékunk. Ebben három és fél gól előnnyel indult a frankfurti „Waldfried’“ csapat (Montgelas gróf, von Mumm, Bissing M. báró és Fischer kapitány) valamint a magyar „Gladiátorok“ (Wench­­hein József gróf, G. H. Critchley, R­ich Hubert és Denning őrnagy). A németek ebben a mérkőzésben szóhoz sem jutottak. A magyar csapat mesteri összjátékkal, pompás lövésekkel egyik gólt a másik után szerezte meg, úgy, hogy a négy chukkerre menő mérkőzés a mieink javára 10:3 és félarányú, nagyszerű győzelemmel végződött, amit a közönség lelkes örömmel üdvözölt. . A Gladiátorok közül Wenckheim József gróf és Dening őrnagy tűntek ki játékuk­kal, míg a frankfurtiak közül Fischer ka­pitány vált ki. Az esős idő ellenére a megjelent nagy­számú közönség között jelen voltak a kor­mányzó, neje és leánya, Bethlen Istvánné grófné, Rakovszky Iván dr. és neje, a mecklenburgi herceg és neje, Prónay György báró államtitkár, Bezegh-Huszágh főkapi­tány, Tasnády-Szüts András nyug. állam­titkár, leánya és fia, Festetich Tasziló her­ceg, Zichy gróf, Blaha Sándor és neje, Lén­tay Ernőné, Teresco Alice, Hasenfeld Annie, Hatvany Endre báró, Ladányi Ernőné, M­a­­celláry József és neje, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Keblovszky Lajos dr. és neje, az Oldenburgi nagyherceg, az angol és né­­met követek családjaikkal, a belga ügyvivő, Jourd francia katonai attasé, Csurgay Ist­vánná, Farkas Emmi, Széchenyi Bertalan grófné, Rosen Wladimirné bárónő, Khuen* Héderváry Ferencné grófné, Podmanicky Attila báró és neje, Gombos Tivadar dr. és neje, Jeszenszky Béla báró és neje, Schell Gyuláné báróné, Rudnyánszky Alice, Hat­­vany Lili bárónő és még sokan mások. Legközelebbi mérkőzés 18-án, kedden dél­után 4 órakor lesz „A Budapesti Baj­n­ok­sági Kupá“-ért. Kényelmes karszék alacsony támlájú 19 P magas támlájú.. 21 P leijei .az oltárát rSiilelHae. tászi U időnk HERMANN GYULA Migya» Kit toeá Rt v. kiralit, Updt-kSrtt u. (Vígszínháza«­ wimbw)

Next