Budapesti Hírlap, 1929. augusztus (49. évfolyam, 172–196. szám)

1929-08-10 / 180. szám

e ország nagyszerű technikai haladásáról számol be. A másik, a sevillai, nemcsak terjedelemben, de eredetiségben és jelen­tőségben is felülmúl minden eddigi nem­zeti kiállítást. A spanyol szellem törté­nete, világhódító erejének lenyűgöző ha­tású bizonysága a sevillai ibero-amerikai kiállítás. Ami a legtöbb hasonló vállalko­zásnál döntő mozzanat: a kereskedelmi és üzleti jelleg, itt csaknem teljesen eltűnik. A tengerentúli államok pavilionjai ugyan nem feledkeznek meg a gyakorlati és reá­lis szempontokról sem, de az anyaország valóban a legtisztább és legfeszűrtebb fej­lődésében mutatja a spanyol nemzeti gon­dolat fejlődését. A spanyol lélek formája a művészet, a kalmárság nem világnézete. Múltjának világbirodalmi koncepciói is nagyszabású művészi fantáziájának láto­másai. Bármilyen megnyilvánulását néz­zük is, mindig szépnek, érdekesnek, for­mába öltöztetettnek találjuk. Nem mes­terkéltnek, de természetesnek, szinte ön­tudatlannak, mert lelkiségének lényegét művészi ösztönök alkotják, melyek min­den cselekedetét irányítják... Az utolsó cipőtisztító is egy spanyol grand előkelő­ségével végzi munkáját. Nyughatatlan vére, tüzes temperamentuma egyre űzi, kergeti az új, ismeretlen felé, úgy a ten­geren, mint a művészetben. A nagy pör Colombus származásáról, azaz születési helyéről Hispánia és Itália között még mindig nem dőlt el, de kétségtelen, hogy Amerika felfedezőjét a XV. század spa­nyol konkvisztádor szelleme, ez a kalan­­dorművészeti áramlat ragadta magával, melyben hit, tudás, hazafiság, hősiesség, pénzvágy, hatalmi mámor, illúziók kerge­­tése, az ismeretlen és a veszedelem szom­­jazása ellentétes, de mégis megkapó szin­tézisben egyesült. _ A spanyol nemzeti lélek formáinak és fejlődésének bemutatása: ez az ibero­­amerikai kiállítás célja. Nem traktorok és statisztikák — bármennyire szüksége­sek és hasznosak legyenek is — de min­den olyan momentum, amely művészi megnyilatkozás. Vakító az a gazdagság, amely itt kápráztat, Spanyolország egy­­házművészeti remekei mesés szépségükkel és értékükkel felülmúlják a többi ország egyházi trezorjait együttesen. Nem a nagy katedrális tündéri pompájú, ezer kiló arany­súlyú custodiai és nyolcvan­­ezer igazgyönggyel ékes miseruhái a fon­tosak, hanem a kis falusi templomok da­rabjai, az egyszerű tehetős emberek aján­dékai, falusi mesterek alkotásai, amelyek mind a spanyol lélek szépségvágyát és művészi teremtő erejét dicsérik. A gazda­sági élet formái is mennyire festőiek és költőiek: vessünk csak egy pillantást a délamerikai haciendákba, vagy a pampák életére, mindenütt csupa fantázia, beren­dezkedésük, foglalkozásuk eleven, színes és drámaian mozgalmas. Nem rendszeres organizáció, de a kimért keretben, úgy csaponghat a képzelet, ahogyan a gancho száguld. A művelődés, melyben testet ölt a spanyol gondolat, a latin géniusz évezre­des hajtása. Impozáns, ősrégi, rugalmas, új hatások befogadására mindig kész és mindenekfölött művészi. Ereje vonzó és nagy, de hiányzik belőle a terjeszkedési vágy, az expanzivitásra törekvés, a ger­mán imperializmus. A germán, itt termé­szetesen angol, aki mindig hegemóniára gondol. Észak-Amerika trösztkultúrájá­val és lelketlen rideg angol-szász üzleti mohóságával, politikai hatalmával, mely különben mindinkább megszakítja érzelmi kapcsolatait a szigetországgal, így szege­­ződik szembe a Dél latin államainak kul­turális közössége, melynek ereje nem az United States gazdasági erőforrásai, de egy sokkal kimeríthetetlenebb és mélyebb világ: a lélek, a spanyol géniusz. Úgy az­t­, mint az újvilágban egyre jobban felismerik és értékelik a hispán civilizáció jelentőségét,­ mely mindinkább növekedik. A franciák egyrészt a szom­széd iránti udvariasságból, másrészt tu­dományos tradícióiknak megfelelően már régen felállítottak a kutatás céljaira egy Institut des Etudes Hispano-Iberiques-t. Természetesen ez az intézet nincs minden külpolitikai melléktekintet díjával. A la­tin Amerika különben is most francia jelszó lett. Az angol­szász Észak is keresi a kapcsolatot a latin Dél-el, ezt a célt szolgálja a Hispanic Society of Amerika, mely igen értékes tudományos művek közzétételével járul hozzá a spanyol szel­lem múltjának felderítéséhez. A németek sem akarnak lemaradni. Hamburgban nyitottak egy Iberoamerikanisches Insti­tut nevű intézetet, mely a németek köré­ben propagandát csinál a spanyol és por­tugál nyelvű országok iránt. Ez a nem annyira tudományos, mint gazdaságpoli­tikai szerv a német érdekkörbe szeretné vonni — egyelőre meglehetősen sikerte­lenül — úgy az európai, mint az amerikai latin területekét. Úgy tudom, nálunk is alakult egy Magyar-Spanyol Társaság. E társaságnak a spanyol kultúra terjesztése és népszerűsítése mellett elsősorban a ma­gyar és spanyol történelem nagyszámú érintkezési pontjainak feldolgozására kel­lene fordítania gondját. A sevillai kiállítás századunk legna­­gyobbszabású faji ünnepei közül való. A spanyolok maguk is így hívják: fiesta de la raza. Nemcsak hispán, de ibériai ün­nep, az európai Spanyolország vezető sze­repének hangsúlyozása. A spanyol-ameri­kai háború csak névleges hatalmi eltoló­dást jelentett. Latin Amerika szeretettel és büszkén tesz hitet az anyaország, Iberia mellett. Hatalmas, boldog nép, amely nem ma­gányos elszigeteltségben, elhagyatva vívja küzdelmeit létéért, de rokon fajok és testvér nemzetek lelkes bátorítása kíséri haladásában egykori dicsőséges pozíciójá­nak visszaszerzése felé. Budapesti Rima? Szombat, 1920 augusztus 19. frSst. 8.| Newyorkot is, Londont is meglepte az amerikai bankrátaemelés NEWYORK, au­g. 9. (Reuters) A Federal Reserve Bank kamatlábemelése a Wallstreets teljesen meglepte annál is inkább, mert az Angol Bank kamatlába ellenére a súlyos arany­veszteségek változatlanok maradtak. Egy­idejűleg jelentik, hogy az alkuszkölcsö­­nök a hét folyamán hatvanmillió dollár­ral emelkedtek, úgyhogy tegnap elérték a 6020 millió dolláros magassági rekor­dot. A hausse-spekulánsok a piac ellany­­hulásától tartanak. Az időszámításszerű különbségek folytán San Franciszkóban még nyitva volt a tőzsde, amikor New­­yorkban bejelentették a kamatlábemelést. Ennek következtében meglehetős gyors eladások történtek. A Wallstreet attól tart, hogy a Federal Reserve Bank tanácsa előre látta, hogy a magas haszon által Amerikába vonzott idegen tőkéket ki fogják vonni és abba a helyzetbe akar kerülni, hogy pótolhassa az így előálló hiányokat. Az angol kamatláb is emelte­­k ? LONDON, aug. 9. Londont meglepetésszerűen érte a new­­yorki bankkamatláb emelése. A Daily Telegraph pénzügyi szerkesz­tője azt hiszi, hogy ha az emelés véget vet az amerikai spekulációs hullámnak, ak­kor ez egyszersmind azt eredményezheti, hogy a nyereség lehetősége által New­­york­ba csábított angol tőkék vissza fog­nak térni. Mindazonáltal az angol bank helyzete még súlyos, különösen miután az őszi gyapot- és búzavásárlások, valamint az amerikai kamatlábemelés majdnem elkerülhetetlenné teszi, hogy az angol bank is felemelje kamatlábát. Az angol bank aranytartaléka most 141 millió font, vagyis majdnem 10 millióval kevesebb a minimumnál. Bessz Newyorkban ? NEWYORK, aug. 9. (Wolff.) A visszleszámítolási kamatláb tegnap váratlanul bekövetkezett fölemelése a mai tőzsde elején erős eladási kedvet te­remtett, ami érzékeny árletöréseket idézett elő. Az árcsökkenések következtében előál­­lott vagyonveszteségeket sokszáz millió dol­lárra becsülik. Az első félóra után intervenciós vásárlá­sokra bizonyos megnyugvás mutatkozott. Súlyos kommunista­ verekedése­kt Németországban Németországból szinte tömegesen jönnek a táviratok, amelyek arról szólnak, hogy a né­metországi kommunisták véres verekedéseket, sőt gyilkos szándékú lövöldözéseket rendeznek. Ez a nagy és szervezett megmozdulás nem meglepetés éppen ma, előestéjén Németország nagy weimari ünnepének, amikor a köztársa­sági pártok megünneplik a német alkotmány születésnapját. A kommunisták részéről ugyanis már megszoktuk, hogy mivel ők ma­guk külön ünnepet nem tudnak rendezni,­­ bizonyítja ezt az augusztus elsejei kínos ku­darcuk is,­­ legalább a mások ünnepét igye­keznek megzavarni. Ez ugyan sokkal köny­­nyebb vállalkozás. A kommunista ünnephez szükség volna olyan kommunista tömegekre, amelyek nem léteznek. Az ünnepzavarásra azonban elég néhány elszánt fickó is. A mai szervezett zavargásokból minden­esetre valószínűnek látszik, hogy a kommunis­ták meg akarják zavarni a respublika ünne­pét. A weimari alkotmány évfordulóján tehát Németországban esetleges összeütközésekre kell számítani. BERLIN, aug. 9. (A Budapesti Hírlap távirata.) A neu­­köllni városrészben tegnap este kommunista ifjúmunkások megtámadták a birodalmi lo­bogószövetség egyik tagját, Max Koch 41 éves kereskedőt, aki gyanútlanul sétált az utcán. A kommunista suhancok késsel estek a keres­kedőnek és több szúrással súlyosan megsebe­sítették. A kereskedő több sebből vérezve, esz­méletlenül esett össze. Életveszedelmes állapotá­­ban kórházba szállították. A támadók elme­nekültek. Hasonló bűncselekmény történt a Cottbuser­­rakparton is, ahol több kommunista szintén megtámadta a birodalmi lobogószövetség egyik tagját. A megtámadott férfi súlyosan megse­besült. A tettesek itt is elmenekültek. Fapuska, vízözön és ötven sebesült BOCHUM, aug. 9. (A Budapesti Hírlap távirata.) Dülmen vesztfáliai városkában tegnap este véres vere­kedésre került a sor az egyik vesztfáliai lövész­egylet tagjai és a kommunisták között. A lövé­szek díszfelvonulást rendeztek, miközben az egyik mellékutcából kommunisták támadták meg a menetet. A kommunisták sörösüvegek­kel és bunkósbotokkal estek a felvonulás részt­vevőinek. Vad verekedés kezdődött s a lövé­szek díszkardjukkal és fapuskákkal védekez­tek A verekedés teljes másfél óra hosszat tar­tott s ötven sebesültje volt. A rendőrség tehe­tetlennek bizonyult a verekedőkkel szemben, végre is tűzoltóságot kellett kivezényelni, amely azután hatalmas vízsugarakat bocsátott a verekedőkre Egy ideig még folyt a vereke­dés, az elázott emberek azonban hamarosan megunták a vizesfürdőt és odábbállottak. Berlini kommunisták rálőttek a vendég szociáldemokratákra BERLIN, aug. 9. (A Budapest Hírlap távirata.) Az­ anhatti pályaudvarra ma reggel kü­lönvonattal 300 osztrák köztársasági védőőr érkezett Bécsből, hogy résztvegyen a weimari alkotmányünne­pen. A pályaudvaron a köztársasági lobogó­szövetség osztaga fogadta az osztrákokat, akiket zenekíséret mellett szállásukra vittek. A szociáldemokrata Abend jelentése sze­rint az osztrák védőőrökre ma délben a kom­munisták otthonából az úgynevezett Lieb­­knecht-házból több lövést adtak le. Az oszt­rákok a Bülow-téren át az Alexander-térre igyekeztek. A Bülow-téren kisebb kommu­nista csapat várta őket. Néhány kommunista az osztrákokra támadt és verekedést provo­­ká­l. A szorongatott osztrák védőőröknek a német köztársaság lobogószövetség tagjai siettek segítségükre. Közben a közelben levő Liebknecht-házból több revolverlövés dör­dült el, a golyók azonban szerencsére nem találtak. A tetteseket nem sikerült kinyo­mozni. Kommunisták megtámad­ják a rendőröket Egy halott, hat sebesült BERLIN, aug. 9. (A Budapesti Hírlap távirata.) A weimari alkotmányünnep alkalmából a kommunisták ismét mozgolódnak. Ma este ismét véres ösz­­szetűzésekre került a sor. A kommunisták nagy tüntetéseket rendeztek, s a város több pontján meg akarták zavarni az alkotmány­­ünnep előkészítésén dolgozó köztársasági em­bereket­. A Koppen-utcában véres verekedésre került a sor a kommunisták és az utcák dí­szítésével elfoglalt köztársasági védőrség tagjai között. A verekedésbe néhány rendőr is beavatkozott, a kommunista tömeg azonban menekülésre kényszerítette a rendőröket. A rendőrök egy közeli pincébe menekültek. A kommunisták ide is utánuk akartak jönni, mire az egyik rendőr kirántotta revolverét és lőtt. Egy kommunista meghalt, hat meg­sebesült. A szorongatott rendőröket nagyobb riadókészültség szabadította meg, amely az­után szétverte a verekedőket. Ötvennyolc gyermeket mentett ki a fürftől egy apáca, ő maga cennéged LONDON, aug. 9. A Portsmouth közelében levő Hayling- szigeten tűz ütött ki a Szent Patrik-zárdá­­ban. A főnöknő nagy lélekjelenléttel meg­mentett ötvennyolc beteg gyermeket. Miután mindenki biztosságba jutott, a főnöknő új­ból visszament az égő épületbe, hogy meg­nézze, nincs-e még benn valaki, de a füsttől elkábulva összeesett és bennégett. dobozos ementáli­t elsőrendű ementáliból készült

Next