Budapesti Hírlap, 1929. október(49. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-05 / 226. szám
» — A gazdák és a bankárok tanácskozása. Ismeretes, hogy a TEBK kaposvári gyűlése úgy határozott, hogy bizottságot alakít a gazdák és a pénzintézetek képviselőinek bevonásával, amelynek feladatává teszi, hogy megállapítsa, milyen módon lehetne a mezőgazdasági hitelválságon segíteni. Ebbe a bizottságba a gazdák részéről az OMGE és az Országos Mezőgazdasági Kamara egyenként öt kiküldöttet, a TEBE pedig a bankok részéről tíz megbízottat delegál. Az OMGE a maga részéről a következőket küldötte ki a szóbanlevő bizottságba: Hadik János gróf, Somssich László gróf, Beliczeg Géza, Jeszenszky Pál, Kégl János dr. és Mutschenbaucher Emil dr. — A német pénzpiac és a kibocsátások. A nemzetközi pénzpiac feszültségét a német közgazdaság is erősen érzi. A most közzétett kimutatások, amelyek a tőkeemelésekről és a különféle kölcsönkibocsátásokról adnak számot, ezt észrevehetően visszatükrözik, Így például amíg a múlt évben Németország összesen 1549,3 millió márka értékű külföldi kölcsönt vett fel, addig ennek az évnek első háromnegyedében a felvett kölcsönök összege csak 295 milliót tett. Tavaly a kibocsátások havi összegét nézve, alsó határ 8.5 millió, a felsőé pedig 430.9 millió volt. Az idén az alsó határ 1 millió, a felső pedig 161 millió márka. A belföldi kölcsönök összege 342.4 millió a tavalyi 1038.3 millióhoz képest. A tőkeszaporítások összege pedig, amely tavaly 1133.6 millióra rúgott, az idén csak 355,1 millió márkát tesz. — Csődök és kényszeregyességek. A budapesti törvényszék ma a következő cégek ellen indította meg a kényszeregyességi eljárást: Szántó D. Dezső budapesti (Wesselényi utca 11.) fűszer és csemegekereskedő. Elrendelte a törvényszék a csődöt a következő cégek ellen: Leitersdorfer és Társa budapesti (Wekerle Sándor utca 22.) textilkereskedő cég és tulajdonosa Leitersdorfer Ábrahám Hermann budapesti lakos, Vas Mórné szül. Kohut Anna budapesti (Mester utca 13.) kereskedő és Winter Adolf budapesti (Király utca 40.) nőkabát Szeregkedi ellen. A búza világpiaci kilátásai A legújabb jelentések alapján a Mezőgazdasági Exportintézet a következő érdekes tájékoztatásban ad számot a búza világpiaci kilátásairól: A gabona-világpiac legérdekesebb témája változatlanul az értékesítési kampány további sorsa az árfejlődés szempontjából. Az európai fogyasztás részéről természetesem azt igyekeznek igazolni, hogy az árjavulásba vetett remények nem megokoltak, míg Észak- Amerika szilárdan kitart a hosszpozíció mellett. A jobb árakba vetett bizalom nemcsak a farmerekre terjed ki, hanem a kereskedői köröket, sőt a nagy spekulációt is teljesen áthatja- igazolja ezt az a körülmény, hogy a csikágói nagyspekuláció az európai kikötőkben tároló és egyre beérkező argentin és kontinentális eredetű búzákból is nagy tételeket kötött le. Ezzel legszilárdabb támaszává vált a kontinens árfejlődésének, miután a nagy raktárkészletek és a beérkező eladatlan készletek állandó akadályai volnának a kedvező áralakulásnak. Egyébként az importállamok részéről a hét folyamán sem indult meg a várt erősebb vásárlási kedv, míg a kikötői raktárak készletei veszedelmesen gyarapodnak és úgy Liverpool, mint Hamburg, Rotterdam és Antwerpen túlzsúfoltságról panaszkodik. A tengerentúli hasszisták legszilárdabb támasza a Farmboard és a Pool imtranzigens kitartása, amely olyan nagy hatalom, óriási készleteivel s az 500 millió dollárral a háta mögött, amely irányt tud szabni az áralakulásnak és előbb vagy utóbb, de nagy valószínűsége van annak, hogy törekvéseit érvényesíteni tudja. Ami a kontinentális üzletet illeti, előreláthatóan Franciaország exportálni fog az idén a beviteli jegyek segítségével, melyekkel azután vámmentesen fog importálni egyéb terményeket. Érdekes összeállítást közöl Broomhall, a neves gabona-szakember, a búza világforgalmi mérlegéről, mely szerint a fogyasztás és fölöslegek mérlege a következőképpen alakult: A világ importszükséglete az európai államokban 158.4 millió, az Európán kívüli államokban pedig 43.4 millió mázsa, vagyis öszszesen 201.8 millió mázsa. Ezzel szemben a világ valószínű exportfölöslege 251.8 millió mázsa. E szerinttehát az átviteli fölösleg 50 millió mázsa volna, vagyis csak a fele a tavalyinak. Nagyon, kérdéses a déli földtekére kialakult fölösleg. — Argentína 65.1 millió és Ausztrália 28.2 millió mázsa — mert ez a termés jelenlegi állása mellett nincs valószínűsítve. A mezőgazdaság helyzete és kívánságai Az OMGE igazgatóválasztmányi ülése Ma délelőtt tartotta a nyári szünet után első igazgató választmányi ülését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, amelyen nagy számban vettek részt a gazdák Somssich László gróf elnök vezetése alatt. Az OMGE tisztikara Buday Barna és Mutschenbacher Emil dr. igazgatókkal az élén, teljes számmal megjelent. A gazdák közül jelen voltak többek között a következők: Balogh Elemér, Beliczey Géza, Bezerédj István, Brém Lőrinc, Barcsa Lajos, Baross Endre, Bezenbeck Alfonz, Bernáth Béla, Dorner Béla, Darányi Gyula dr., Dőry Frigyes, Debreczeni Sándor dr., Demkó Dezső, Eszenyi Jenő, Elek Ernő, Elek István dr., alsóeőri Farkas Géza, Fellner Kálmán, Führ Géza, Grahmann Károly, Geist Gyula, Gubicza Ferenc, Grábner Emil, Horváth Jenő, Ivády Béla, Jeszenszky Pál, Jászay Bálint, Kuna P. András, Küszler Henrik, Kálmán István, Kun András, Kovács- Sebestyén Endre, Kriegsau Ottó, Kornfeld Móric báró, Králitz Gyula, Kégl János dr., Koós Mihály, Lázár Dezső, Láng József, ifj. Leopold Lajos, Legány Ödön, Lickl Károly, Maróthy László dr., Meskó Pál, Mesterházy Ernő dr., Morvay Mihály, Mándy Sámuel, Manninger Adolf, Matta Árpád dr., Magyar Károly, Ormándy János dr., Osztroluczky Miklós, Onódy Szabó Lajos, Paikert Alajos, Papp-Szász Tamás dr., Polgár Béla, Pátkay Béla dr., Ringelhahn Béla, Schandl József dr., Szeder Ferenc dr., Szigeti Pál dr., sokorópátkai Szabó István, Szalay Gyula, Sztankovics János, Szomjas Gusztáv, Thaisz Lajos, Toldy Zsigmond, Vajna Ede, Vöncső Gyula, Vitéz Árpád és Wittmann Ferenc. Somssich László gróf elnök pár szóval megnyitotta az ülést és nyomban átadta a szót Mutschenbacher Emil dr. igazgatónak, aki részletesen beszámolt a mezőgazdaság helyzetéről és kívánságairól. A nagyszabású tájékoztatás elsősorban a mezőgazdaság válságának feltárása érdekében végrehajtott üzemstatisztikai felvétel feldolgozásáról és közzétételéről adott számot, majd áttért az új nagykereskedelmi index méltatására, amely a gazdák régi kívánságának teljesítését jelenti és megállapította, hogy ebből nyomban megállapítható a gazdálkodás mai válságos helyzete. Az index ugyanis nemcsak azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termények ára mélyen alatta van az iparcikkek árszínvonalának, hanem azt is, hogy az utolsó nyolc hónapban az agrártermékek árindexe 31 ponttal csökkent, viszont az ipari termékek árindexénél alig 5 pontos lemorzsolódás mutatkozik. De nemcsak az így kiélesedett agrárolló sújtja a gazdát, hanem általában az értékesítés nehézsége is. Tagadhatatlan, hogy a kereskedelmi mérleg javul, de viszont azt látjuk, hogy az idén jóval nagyobb mennyiségű terményt és egyéb mezőgazdasági cikket kell külföldre vinnünk, mint a múlt évben, hogy a tavalyi bevételi ellenértékhez hozzájussunk. A magyar búza kiviteli rádiuszának növekedése, — amiről annyi szó esik — nem jelent különös vívmányt. Sőt azt jelenti, hogy a búzát messzebb kell vinnünk értékesítés céljából és minél messzebb visszük, annál kevesebbet kapunk érte, mert annál nagyobb a fuvarköltség. A világpiaci helyzet arra enged következtetni, hogy az árhelyzet kedvezőbbre fordul, de akkor már nem lesz búza a gazdák kezén. A baj egyik gyökerre a hitelválságban rejlik. A gazda nem képes megfelelő hitelhez jutni és a hozzáférhető hitel nincs arányban a gazdálkodás jövedelmezőségével. Ilyen körülmények között a különféle esedékességek eladásra kényszerítik a gazdát. Növekszik a kínálat, romlanak az árak és a gazda képtelen kivárni az árhelyzet javulását. A pénzügyi kormány igyekszik az adóügyi sérelmeket orvosolni, de panaszok még mindig vannak. Nincs más mód, mint a gazdatársadalom összefogása és a kormány komoly segítsége mellett talpraállítani a mezőgazdaságot. A helyzet rendkívüli és ez rendkívüli eszközök igénybevételét teszi szükségessé. A tetszéssel fogadott fejtegető után megindult a vita, amelynek során Balogh Elemér ,a Biharvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a tiszántúli mezőgazdaság válságos helyzetét ecsetelte. Kimutatta, hogy a segítség — úgy a vetőmag, mint a fagykár-kölcsön — megkésve érkezett. Rendkívüli gondokat okoz a gazdáknak az adó és segítséget jelentene, ha a jövedelmek megállapításánál a pénzügyi hatóságok nem a tőzsdei, hanem a helyi árakat vennék figyelembe.— Elek István dr. a búza értékesítési lehetőségeit elemezte. A számbajövő külföldi piacokon az a helyzet, hogy azokon egyelőre a belföldi és a jugoszláv gabona dominál és mire a piacok helyzete megjavul, a búzakészletek már nem lesznek a gazdák kezén, mert a pénzügyi helyzet a gazdákat azonnal eladásra kényszeríti. A tárolás biztosítása a gazdák számára nem jelent megoldást, mert ez spekulációra készteti a gazdát. Végleges javulást csak úgy remélhetünk, ha nagyobb vámterületbe tudunk beilleszkedni. — Szigethy Pál a kereskedelmi mérleg alakulásával foglalkozott s felhívta a gazdákat a magyar ipar termékeinek pártolására. Magyar géppel kell dolgozni, mert ezzel a magyar ipar által foglalkoztatott munkásság vásárlóerejét növeljük. — Dőry Frigyes az osztrák gabona és lisztmonopólium terveire hívta föl a figyelmet. Ezt a mozgalmat számom kel tartani, nehogy hátrány származzon belőle a mezőgazdaságra. — Elek Ernő a hazai mezőgazdasági gépipar pártolását hangsúlyozta és visszautasította a Motalkó elleni támadásokat. — Fábriczius Endre annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az amerikai versenyen csak az európai gabonatermelő államok összefogása segíthet. Somssich László gróf elnök reflektált a felszólalásokra. Tájékoztatta az értekezletet a földmívelési minisztériumban folytatott tanácskozásról, ahol az a felfogás alakult ki, hogy a mezőgazdaság akut válságproblémái igényelnek megoldást és egyelőre időszerűtlen ezekben a nehéz napokban békeprogrammról tárgyalni. A baj kútforrása a hitelválság. Itt kell elsősorban segíteni. Az ország gyönyörű kultúrprogrammja mellett nem szabad megfeledkezni a mezőgazdaságról. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a gazdaságok összeomlanak, elpusztul az ország. Nagy tetszés fogadta Somssich László gróf szavait s ezután az értekezlet tárgyalás alá vette a napirendre tűzött különféle kérdéseket. Fábriczius Endre dr. referált a tűzbiztosítási díjak módosításáról és javaslatára a gyűlés felhatalmazást adott Hadik János grófnak, hogy ebben a kérdésben tárgyaljon a Gazdák Biztosítójával A földmívelési minisztérium műtrágya-, vetőmag- és gép-akciójának ismertetése során Szigethy Pál annak a felfogásnak adott, kifejezést, hogy az akcióba csak hazai gyártású gépek lennének bevonandók. — Elek Ernő a műtrágya árát tette szóvá. Tavaly kamatmentesen volt a műtrágya beszerezhető, most pedig kamat térítendő. A földmívelési kormány feladata volna, hogy az akció szervezésében rejlő hatalmánál fogva visszaszorítsa a műtrágya árát. Szóba került az is, hogy a külföldi korai burgonyát a vasút gyorsabban szállítja a magyar burgonyánál. Szállítási nehézségek miatt akadt — Szontagh Jenő előadása szerint — még az osztrák fürdők felé irányuló dinnyekivitel is. — Fabriczius Endre bejelentette, hogy ez a sérelmes állapot már megszűnt. A márkázás kérdésének tárgyalása során Purgly Emil kérte az értekezletet, hogy a makói hagyma márkázása ügyében ne döntsön, mert több kérdés előzetes tisztázása szükséges. A gyűlés úgy határozott, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdasági exportintézettel előzetesen letárgyalja Konkoly-Thege Sándor dr. a svájci tenyészanyagbeszerzésről adott számot és szóvátette a Svájc által életbeléptetett állatbeviteli tilalmat. Ez ellen úgy kellene eljárni, hogy addig nem veszünk Svájcból tenyészanyagot, amíg a beviteli tilalmat velünk szemben fenntartják. Mi vagyunk Svájc legjobb vásárlói s így kimaradásunk — amit annál könnyebben megtehetünk, mert nem szorulunk reájuk — megtenné a szükséges hatást. — A tejértékesítés körüli kérdések letárgyalására és felmerülő vitás kérdések elintézésére bizottság volna szervezendő, amely főként a fővárosi piaccal foglalkoznék. Ormándy János szóvátette, hogy tarifapolitikai nehézségeken legutóbb is egy nagyobb tejkiviteli üzlet meghiúsult. Rege Károly dr.-nak a mezőgazdasági válságstatisztikai kérdésekről szóló előterjesztése után Somssich László gróf elnök az ülést bezárta. — A magántisztviselők és kereskedősegédek szolgálati viszonya. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete teljes ülésen foglalkozott Vértes Emil, majd Dán Leó elnöklésével a magántisztviselők és kereskedők szolgálati viszonyára vonatkozó törvénytervezettel. Kraemer József dr. főtitkár kifejtette, hogy szerinte lehetetlen e két merőben eltérő foglalkozási ágban dolgozók szolgálati viszonyait egységesen rendezni. Vitéz Bárczy Gábor, Szénásy Sándor, Holzer Sándor, Fábián József és még többen szóltak ezután hozzá a kérdéshez, majd elhatározták, hogy a kérdést a választmányi ülés elé terjesztik annak határozata alapján érintkezésbe lépnek a társegyesületekkel egységes állásfoglalás érdekében. Kiegyenlítődési folyamat a terménytőzsdén A búza 5—15, októberre 25, márciusra és májusra 18; a rozs 15, októberre 24, márciusra 10; a zab és a korpa 25 fillérrel drágult; a tengeri májusra 10 fillérrel olcsóbbodott A mai liverpooli lanyhaság ellenére a budapesti terménytőzsde irányzata ma is szilárd volt, egyedül a határidős tengeri szenvedett kisebb árveszteséget. A budapesti tőzsdének a világpiaci tőzsdéktől eltérő irányzata következtében egyre inkább csökken az a disparitás, amely a világpiaci gabonaárak és a magyar piac árai között ez idő szerint fennáll. A kiegyenlítődés oka elsősorban a gazdák kínálatának nagy csökkenése. A piac ugyanis nem tudja kielégíteni jelenleg a mutatkozó keresletet, s még a javuló árak mellett is alig jelentkezik áru a piacon. Jellemző erre a készárupiac mai csekély forgalma, amelyik jóval az utóbbi hónapokban előfordult legcsekélyebb forgalom mögött marad. A hivatalos tőzsdeidő folyamán ugyanis mindössze 24 vagon búza cserélt gazdát. Némileg csökkent a készrozs forgalma is, amennyiben ebből ma mindössze 15 vagonnal adtak el. A határidős piacon a kenyérmagvak irányzata egységesen szilárd volt, s azok számottevő árnyereséget szereztek. A búza októberre 25, márciusra és májusra 18, a rozs októberre 24, márciusra 10 fillérrel drágult. Nagy mértékben elősegítette a szilárdságot az a körülmény, hogy ma egyetlen tétel búzát sem mondtak fel. Ezzel szemben a tengeri mindvégig lanyhán tendált, s ma 10 fillérrel olcsóbban zárult tegnapi záróáránál. A készárupiacon, mint említettük, rendkívül csekély volt a forgalom. A búza 5—15, a rozs egységesen 15, a korpa 25 és a zab szintén 25 filléres árnyereséget szerzett. A lisztpiac változatlan. Lecsengetés után a piac tartott maradt és változatlanul a zárlati árak voltak érvényben. 4 — Az Alsó Nyírvíz-Szabályozó Társulat új elnökei. Az Alsó Nyírvíz-Szabályozó Társulat most tartott rendes közgyűlésén elnökévé Vásári István dr. polgármestert, alelnökké pedig Vargha Elemér dr. helyettes polgármestert választotta. — A budapesti gabonaforgalom október 2-tól 3-áig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 14.950, elszáll. 314, rozs érk. 900, árpa érk. 2957, zaib érk. 1187, tengeri érk. 300, liszt érk. 2613, elszáll. 399, korpa érk. 306, elszáll. 300. Hajóforgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: liszt érk. 138, elszáll. 1140 métermázsa. — Szeged az ipari településért. A Szegedi Gyáriparosok Országos Szövetsége kérdésére Szeged város tanácsa közölte, hogy a város a letelepülendő gyáraknak ingyen területet, adókedvezést és esetleg anyagi hozzájárulást biztosít. — A debreceni mélyfúrást megkezdték. A Debrecen határában tervbe vett mélyfúrás előmunkálatait már teljesen befejezték és a fúrást Faller főmérnök irányítása mellett megkezdték. — Kiállítás Árpádközponton. Szegedről jelentik: Az Árpádközponti Mezőgazdasági Kör Árpádközponton mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállítást rendezett. A kiállításon különösen a nemesített gyümölcsök keltettek nagy feltűnést. Az állatkiállítás a tanyai állattenyésztés magas nívójáról tanúskodott. A rendezőbizottság 50 díjat osztott ki. A kiállítás megszervezője Bohn Mihály szőlőbirtokos volt. — A bankráta felemelése Észtországban. Révaii jelentés szerint, az Észt Nemzeti Bank a hivatalos kamatlábat az eddigi 7.5 százalékról 8 százalékra növelte. Folyószámlahitelek után 9,5 százalék a kamat. Új köntösben jelent meg a Pénzügyőrségi Szaklap, Preszly Gyula kormányfőtanácsos által szerkesztett kitűnő pénzügyi tanácsadó legújabb száma. A lap behatóan ismerteti Biró Imre ny. pénzügyőri felügyelő cikkében a jövedéki vizsgálatok vezetésének helyes módját, aminek ismerete természetszerűen fontos a jövedéki ügyekkel foglalkozókra nézve. Vámügyi rovatában a vámigazgatás közegeinek hivataluk gyakorlása közben fennálló jogait és kötelességeit ismerteti, ugyancsak a közönség részére is hasznos, népszerű formában. Ismerteti a lap az üveg- és agyagipari termékek fényűzési forgalmiadókötelezettségének újabb szabályozását, pénzügyőrségi mellékletében pedig a pénzügyőrségi altisztikar speciális bajaival, a pénzügyminisztériumnak a pénzügyőrök anyagi helyzetének javítására vonatkozó legújabb rendelkezéseivel és a magasabb fizetésbejutás szempontjából meghatározott várakozási idő számítási módjával foglalkozik. Italmérési, dohányjövedéki rovatok egészítik ki a rendkívül tartalmas lapot, amelyből a kiadóhivatal (Budapest, II., Margit-körút 5/a) kívánságra készséggel küld bárkinek díjtalan mutatványszámot