Budapesti Hírlap, 1929. október(49. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-06 / 227. szám
Tiekát tizenöt évi fegyházra ítélték „Bűne: Tcémbettés és a flonoktana megszervezése" Snacky ötévi fegyházat kapott, MacBooi temente tie. A Tuka-perben ma hirdette ki az ítéletet a pozsonyi bíróság. Az ítélet rendkívül súlyos, sőt valósággal kegyetlen. De bármilyen nagy a büntetés, Tuka, — amint azt a jelentések hírül adják — nyugodtan fogadta, szemrebbenés nélkül. A jelentések azt is hozzáteszik, hogy azért, mert el volt készülve a legsúlyosabb ítéletre. A közönség már egyáltalában nem fogadta ilyen nyugodtan az ítéletet és amikor az elnök a nagy izgalom közepette felolvasta a tucatszámra osztogatott fegyházéveket, a hallgatóság áttörte a kordont. Pedig, ahogy Tuka nem volt meglepve, úgy a közönség sem volt meglepve. Nem is meglepetésében szakította el a rendőrsor gátját, hiszen az ítéletet a bíróság elnöke néhány perccel déli egy óra előtt hirdette, de féltizenegy óra tájban már elterjedt az ítélet pontos híre Budapesten is. Az ide érkezett értesülés a Pozsonyban megjelenő A Nap szerkesztőségéből származott, amelynek politikája és összeköttetései közismertek. Ami magát az ítéletet illeti, a rendelkező részhez — idegen ügyről lévén szó, — nem szólunk hozzá. A kegyetlen ítélettel sújtott vádlottak iránt való szánalmunknak lapunk más helyén adunk hangot, itt csak az ítélet megokoló részéhez lesz pár szavunk. Ebben a részben ugyanis legnagyobb megütközésünkre olyan passzust találunk, amely Tokának is társainak elítélését Magyarország revizionista politikájával okolja meg. Azt hisszük, hogy a judikatúrában egészen szokatlan dolog, hogy valakit azért ítéljenek el, mert egy szomszéd ország politikája ilyen vagy olyan. Az adott esetben az történt, hogy azért, mert Magyarország a trianoni békével teremtett helyzetet véglegesnek nem ismerheti el és mert a békeszerződés békés revíziójának lehetőségében hisz és mert abban reménykedik, hogy a világ döntő politikai faktorai véleményének megváltozása magával fogja majd hozni a helyzet megváltozását is, ezt a hármas reményt alapul használták fel arra, hogy néhány embert a legdrákóibb ítélettel sújtsanak. Minthogy ebben az ítéletben Magyarországnak imputált tényekről van szó, Magyarországnak a leghatározottabban tiltakoznia kell a Tuka-per anyagába ilyetén való bevonása ellen. Annál is inkább, mert az egész tárgyalás egyetlen elfogadható adatot sem tudott produkálni arra, hogy Tukának magyar tényezőkkel bármilyen kapcsolata lett volna. Tuka tényeiért, szándékaiért, törekvéseiért a tót néppárt és a tót nép nevében Hlinka felelősséget vállalt és Tokával való szolidaritásukat jelentette ki, így tehát semmi szükség sem volt arra, hogy Toka tényei és elhatározásai mögött más tényezők után kutassanak. És ha a pozsonyi cseh bíróság az államok közti viszonyon magát túltéve, mégis megpróbálja azt, hogy Magyarországot bekapcsolja a vádlottak cselekményeibe, ez ellen a magyar közvéleménynek a legélesebben és legnyomatékosabban tiltakoznia kell. Az ilyen bíráskodásnak gyalázata, amely általánosságokból élő vádakra épít kegyetlen ítéleteket, vissza fog hullni arra az államra, amely a demokráciának és igazságosságnak köntösében tetszeleg. Az ítélet kihirdetéséről és annak izgalmas körülményeiről a következő jelentés számol be: POZSONY, okt. 5. Három perccel délután egy óra előtt, 12 óra 57 perckor hirdette ki Terebessy elnök, a pozsonyi büntetőtörvényszék tanácselnöke az ítéletet a Puka-perben. Tuka Bélát a bíróság 15 évi, Snacky Antalt pedig 5 évi fegyházra ítélte. Mach Sándort felmentették. Már a kora reggeli órákban óriási tömeg állta körül a törvényszék épületét. A tömeg az órák múlásával egyre növekedett. Dél is elmúlott már, az ítéletet még mindig nem hirdették ki, de a többezer főnyi tömeg nem mozdult. Az ítélet kihirdetése azért húzódott el annyira, mert az utolsó percekben egyre újabb és újabb simításokat végeztek a megokoló rész szövegezésén. A 32 gépelt oldalra terjedő ítélet kidolgozása maga három teljes napig tartott. A bírák tegnap délután készültek el vele és akkor adták ki a fogalmazványt legépelésre. Ma délelőtt a bíróság tagjai mégegyszer átnézték a begépelt példányt és rengeteget javítottak rajta. Közben a tömeg türelmetlenül várt a törvényszéki palota előtt. Déltájban már annyian voltak, hogy a közlekedést is meg kellett szüntetni, miután a rendőrség nem tudta visszaszorítani az ezer és ezer embert. Pontban 12 óra 55 perckor vonult be Terebessy elnökkel az élén a bíróság. A vádlottak helyükön vannak, a teremben az izgalom tetőfokára hágott. A padok zsúfolásig tömve vannak és a törvényszék folyosóin és lépcsőin sem lehet mozogni. A tárgyalóterem közönsége a folyosókon és lépcsőkön várakozó tömeg révén egybeolvad az utca tömegével. A bíróság bevonulására mintha elvágták volna a zajt. Mély csend támad, mikor megszólal az elnök és megkezdi a 32 gépelt oldalra terjedő ítélet rendelkező részének felolvasását. A vádlottak felállanak. Az ítélet Tuka Béla dr.-t bűnösnek mondotta ki a bíróság a köztársasági védőtörvény hatodik paragrafusának 3. bekezdése, valamint a büntetőtörvénykönyv 96. és 99. paragrafusa, továbbá a büntető törvénykönyv 91. paragrafusa alapján és a köztársasági védőtörvény 32. paragrafusa alapján és őt ezért 15 évi fegyházbüntetésre mint főbüntetésre és polgári jogainak 3 évi időtartamra való elvesztésére ítélte. Snackyt, Tuka dr. vádlott-társát ugyane paragrafusokértelmében és alapján 5 évi fegyházbüntetésre és polgári jogainak 3 évi felfüggesztésére ítélte a bíróság. Tuka dr.-nak a büntetésbe beszámítják az 1929 január 3-tól 1929 október 5-ig elszenvedett vizsgálati fogságot, továbbá Snacky-nak az 1928 április 9-től május 10-igés 1929 január 11-től 1929 július 4-ig eltöltött vizsgálati fogságot. Mach vádlottat a bíróság a büntetőtörvénykönyv 326. paragrafusa alapján felmentette részét, nevezetesen Szlovákiát elszakítsa a köztársaságtól Az ítélet megokolásainak Snackyra vonatkozó része a következőket tartalmazza: Snacky Antal 1923-ban és 1924-ben szövetkezett Tuka Béla drral és fölkeresett Bécsben egy külföldi kémirodát, ahol kémkedést folytatott. Snacky szövetkezett továbbá Titkával és más személyekkel abból a célból, hogy egy idegen hatalomnak — mégpedig rendkívül súlyosbított körülmények között — kémkedjen és a hatalomnak adatokat áruljon el. 1923-ban és később Pozsonyban s a köztársaság területén más személyekkel abból a célból szövetkezett, hogy megszervezze a Rodobranát, amely által Szlovákia területén zavargásokat akartak okozni és szabotázst végezni, ami által egy külföldi katonai hatalomnak a köztársaság területére való benyomulását kellett volna elősegíteni. A vádlott közvetlen vagy közvetett összeköttetésben állott Jehlicska úrral és a budapesti külügyminisztérium más személyiségeivel abból a célból, hogy a köztársaság területének egy részét, nevezetesen Szlovákiát elszakítsa Cseh-Szlovákiától, így könnyen befolyásolható a bíróság!“ PRÁGA, okt. 5. ff A Slovak értesülése szerint a Tuka-perben szereplő egyik bírónak Hodzsáék maradékbirtokot ígértek. A tótok Hodzsának ezt a magatartását elítélik — írja a Slovak — mert ily módon könnyen elérhető a bíróság befolyásolása. Ne fáradjon a táviró hivatalba, adja fel táviratait a távbeszélőn. Tutka nyugodt, de a hallgatóság átíöéri a kordont Tuka Béla szemrebbenés nélkül, nyugodtan fogadja az ítéletet. Snacky Antal szintén katonás vigyázállásban, mozdulatlanul hallgatja végig az ítélet kihirdetését. Mindketten el voltak készülve rá, hogy súlyos ítéletet kapnak. Csak Mach Sándor üdvözli kitörő örömujjongással a felmentést. A rendelkező rész felolvasása után a vádlottak ismét leülnek. Ebben a pillanatban a folyosón tolongó tömeg áttöri a rendőrkordont és benyomul az ülésterembe, úgyhogy az ítélethirdetést fel kellett függeszteni. Néhány percnyi szünet után Terebessy elnök hozzákezd a megokolás felolvasásához. A csend ismét helyreáll s a tömeg lélekzetvisszafojtva hallgatja az elnök szavait. A megokolás — Tuka dr. — olvassa az elnök — azáltal követte el bűncselekményét, hogy Snacky Antallal 1923-ban, vagy’1924-ben szövetkezeti és összeköttetést, tartott pem a 311. bécsi külföldi kémirodával, ahol idegen tényezőkkel tárgyalt. Tuka dr. továbbá 1924-ben a bécsi Kolschitzki utca 30. szám alatt lakást bérelt, amelyben szintén kémirodát rendeztek be. Ebben a kémirodában kikémlelték a csehszlovák hadsereg összetételét, létszámát, továbbá felszerelését, valamint a lakosság birtokában levő fegyverek számát, az automobilok számát és egyéb más körülményeket, amelyek fontosak az állam védelmére. Tuka dr. továbbá Snackyval együtt idegen hatalom tényezőivel szövetkezett, hogy ilyen természetű ügyeket kikémleljen és megszerezzen olyan adatokat, amelyek a köztársaság védelmének érdekében titokban tartandók. Ez különösen súlyosbító körülmények között történt. Tuka vádlott 1923-ban és később Pozsonyban és másutt Snackyval megszervezte a Rodobranát, amelynek az volt a rendeltetése, hogy lehetővé tegye egy iden katonai hatalomnak a köztársaság területeire való beypcuriésál, és a cseharicrájé közt&asság egy Ingyen kaphat Aladdín-lámpát! A világ legjobb petróleum izzófénylámpája, 80 gyertya erősségű, hófehér világítást ad kevés forgyasztással.Szagtalan, zajtalan, nem kormoz. Nemcsak a vidéken, hanem ott is nélkülözhetetlen, ahol világítási zavar (rövidzárlat) esetén is jó világításra van szükség. Ingyenlámparákelekről kérjen díjtalan ismertetőt: Aladdin Kereskedelmi Rt Budapest 4. Postafiók 128. Budapesti főlerakat: Rostrum Műszaki Áruház VII., Rákóczi út 32. (Szemben a Rókussal) „Magyarország nemzetközi jogi személyisége sohasem szakadt meg, de ma meg van fosztva elhatározásainak szabadságától” Apponyi hatalmas előadása a párizsi diplomáciai akadémián — „Magyarországból lehetetlen jóvátételt kisajtolni“ Egyetlen ember küzd a magyarság elévülhetetlen és örök jogaiért minden nemzetek Hokibárjaival. De az az egy ember olyan nagy és olyan hatalmas, mint egy egész nemzet minden erénye és minden ereje együttvéve. Ez az egy ember Apponyi Albert: méltóságteljes, mint egy élő Mont Blanc és mégis, nyolcvannégy évének minden terhével, meteorként tűnik fel mindenütt, ahol megbántott nemzetének ügyéért a szellem és erkölcs fegyvereivel küzdeni lehet. Berlinben az állandó, az igazi béke biztosítékait keresi és hódolatot arat, melynek egész visszfényét visszaadja országának . Rómában a Szent Korona nimbuszát csillogtatja — és csodálják szavának zenéjét, eszméinek tisztaságát; Genfben szellemi vezére az Interparlamentáris Uniónak; ő mondja a Népszövetség közgyűlésének legszebb és legmegrendítőbb beszédét; Zürichben válogatott hallgatóságot hódít meg az igazi béke eszméjének és hazája ügyének. Most Párizsban volt bajvívása. Nem ellenséges környezetben, de legalább is szigorú és nem barátságtól ihletett bírálói körében. Felolvasása, amely Magyarország nemzetközi helyzetét világítja meg azon a tíz évszázadon át, hogy az európai népek családjában helyet foglalt, olyan érdekfeszítő, annyi új és történelmünk számára fontos alkotmányjogi mozzanatra mutat rá, hogy még politikailag és történelmileg művelt magyar ember számára is érdekes olvasmány. Milyen méltóság, erő és tekintély szól a befejező mondatokból: „Szilárdan meg vagyok győződve, hogy ez a helyzet nem lehet végleges“. A józan észnek el kell ismernie, hogy „nincs valódi béke, amíg a nemzetközi jog nem mér azonos mértékkel minden civilizált nemzet irányában, amíg vannak olyan nemzetek, amelyek a jogi alárendeltség helyzetében vannak, olyan helyzetben, amelyben egy ezt a nevet méltón viselő nemzet sem nyugodhat bele anélkül, hogy éjjel-nappal felfordítására ne gondolna“. „Az egész világ békéjének és biztonságának egyik fő feltétele, hogy a jognak ez az egysége helyreállíttassék.“ Nincs ember, aki ezeket az igazságokat kemény, büszke igazságokat hasonló tapintattal és méltósággal mondaná és mondhatná a világ és különösem a bűnösök szegébe, mert Apponyi Albert. A maradandó irodalmi és tudományos értékű előadásról és nagyszabású külsőségeiről következő távirat számol be: PÁRIZS, okt 5. Apponyi Albert gróf ma délután tartotta meg előadását Magyarország nemzetközi helyzete. címmel a nemzetközi politikai akadémián. Az üléstermet csaknem teljesen megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban az akadémia tagjain és a Párizsban székelő diplomatákon kívül a francia politikai és társadalmi élet számos kiválósága is jelen volt. A többi között ott voltak: Adatei japán nagykövet, Skrzynski volt lengyel miniszterelnök, Alitéi francia meghatalmazott miniszter, Guerrero, a legutóbbi népszövetségi közgyűlés elnöke, Foroughi kán, a szeptemberi népszövetségi tanácsülés elnöke, van Slooten, a magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróság elnöke, Morfov bolgár követ, Eolma finn követ, Pusta észt követ és még számosan. Magyar részről jelen voltak: Villami Frigyes báró párizsi magyar követ, Gajzágó László meghatalmazott miniszter, Zoltán Béla volt igazságügyminiszter, továbbá a párizsi magyar követség tisztviselői és a párizsi magyar kolónia igen sok tagja. Az előadás iránt nemcsak a francia sajtó, hanem a Párizsban élő külföldi tudósítók is nagy érdeklődést tanúsítottak. Előadása bevezető szavaiban utalt arra, hogy a magyar nép nemzetközi helyzete, úgyszintén alkotmányjogi fejlődése különböző korszakokban olyan különleges vonásokat tüntetfel, amelyek érdekessé teszik a politikai tudomány szempontjából. A továbbiakban azután Apponyi gróf hol néhány jellemző általános vonással, hol néhány részlet különös kidomborításával ismertette hallgatósága előtt a magyar néptörzs történetét a népvándorlási időktől kezdve a kereszténység felvételéig s áttekintette az Árpádház történetét. Rámutatott azokra a máz “i s@ly@m velour segyem so*en VII. Csányi utca 17 Finom, elsgens, olcsó.